Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

— már elmúlt keresztüli hanem Csökmő-feló fog vezettetni, s ezért Füzes-Gyarmat község a műútba nem esvén bele, Szeghalommal külön mellék úttal fog össze­köttetni. A bejárást vezető ministeri kiküldött a föld­munkák teljesítésére az engedélyt azonnal meg­adván, intézkedett, hogy az egész vonalon a föld­munkák mintegy 120,000 korona értékben a jövő hót folyamán megkezdessenek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam s rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését megvizsgálták — ellenőrizték. A felolvasott jelentést a bizottság tudomásul vette és egyszersmind a főispán indítványára az immár építés alá kerülő uj transversalis mőút léte­sítése körül való fáradozásaiért a vármegye alispán­jának jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister arról érte­sítette a bizottságot, hogy a községi munkás segély­alapoknak újabb 10,000 korona államsegélyt enge­délyezett, a bizottság a minister ezen újabb ado­mányáért feliratban fejezte ki köszönetét. A gyomai róm. kath. egyházra kivetett vár­megyei útadó egy részét Spett Gyula esperes plé­bános felebbezésére törölni rendelte a_ bizottság, hasonlókép törölte a Szarvas községben behajtha­tatlanná vált 4485 korona 55 fillér pótadót is. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelentése sze rint a közegészségügyi viszonyok márcziusban ál ta­lán kedvezők és az előző hónaphoz viszonyitv jobbak is voltak, a mennyiben a fertőző betegsé gek száma és’ az ezekben történt elhalálozások szá zaléka is, (ez utóbbi 19 százalékkal) kevesbedett Leggyakrabban a légző-szervek, hurutos és gyula- dásos bántalmai fordultak elő, leggyakoribb halál ok a tüdővész és bélhurut voltak. Előfordultak i következő fertőző betegségek a diphteria 13 eset ben 1 halálozással, a vörheny 67 esetben 9 háláló zással, a kanyaró 11 esetben, a hasi hagymáz 5l szamérhurut 10 esetben 2—2 halálozással, a fülto mirigy gyuladás 11 esetben. A halálozási százalék 11 százalék volt. Orvosrendőri vizsgálatot eszkö­zöltek élőn 214, hullán 5 esetben, orvos-törvény­székit pedig 24 könnyű és 6 súlyos testisértés ese­tében. A trachomás betegek száma 191 volt. A jelentést tudomásul vették. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentései szerint az adóbefizetéai eredmény az egyenes adók­nál 14961 korona 62 fillérrel, a hadmentességi díj­nál 264 korona 47 fillérrel kedvezőbb volt, mint a múlt év hasonló szakában. A 111-ad oszt. kereseti adó kivetése a csabai é6 orosházi kir. adóhivatalok területén már megtörtént a többi helyeken pedig áprit hóban be fog fejeztetni. A kir. adóhivatalok kezelése megvizsgáltatott és kifogások nem merül­tek fel. Ezután a pénzügyigazgató előadása mellett több kisebb adó-ügyet intézett el a bizottság. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy márczius hóban 42 tantermet látogatott meg egy­szersmind elismerő szavakkal emlékezik meg azon áldozatkészségről, a melylyel Almássy Dénesné grófnő Gyulavári községben 16000 korona költség­gel egy szabályszerűen felszerelt ovodát létesített. A jelentést tudomásul vették. A tanfelügyelő jelentésére Bakos Kálmán oros­házi tanitó ellen a fegyelmi eljárást elrendelték. Szarvas községet, mint ovodafentartót kötelez­ték Heuszler Mária óvónő ÖLödéves korpótlékának kiszolgáltatására. Békés községben a kormány egy hat tantermü iskolát és két tanyai iskolát akarván felállítani, a község az épület felépítését elhatározta, később azonban az alól felmentést kért és midőn a köz­igazgatási bizottság az épület felemelésére köte­lezte a községet, a képviselőtestület e határozatot megfelebbezte. A közoktatásügyi miniszter azon indokolással, hogy a község nem kívánja az állami iskolát, az ide voőatkozó tárgyalásokat befejezett­nek nyilvánította és a bizottságot utasította, hogy a szükséges iskolák létesítéséről gondoskodjék. En­nek folytán a bizottság határozatilag minden ha­lasztás engedélyezése nélkül kötelezte a községet, hogy a mennyiben a felekezetek erről nem gon­doskodnak, még ez év folyamán egy hat tantermü városi és két tanyai iskolát létesítsen és annak fen tartásáról is gondoskodjék. Popovics Viktor osabai gör. kel. lelkész pa naszt tett a bizottságnál egy iparostanoncz iskolai tanuló mulasztásainak megtorlása körül állítólag történt felületes eljárás miatt. Miután a lelkész az eljárásra nézve tévedésben volt, a bizottság intéz­kedés szükségét ném látja és erről panaszlót ér­tesíti. Haviár Lajos kir. főmérnök a közutak álla­potáról tevén jelentést, indítványára elhatározta a bizottság, hogy a vasutak igazgatóságát megkeresi, hogy az állomási épületek előtt a közutak és jár­dák folytatólagos kiépítéséről a forgalom érdeké­ben, valamint az állomási épületek jobb világításá­ról gondoskodjék. Az Orosháza községi tehénlegelő felosztása folytán egy uj vasúti útátjáró létesítését és egy átjárónak áthelyezését a bizottság elrendelte vala­mint intézkedett egy újabban Békés határában lé­tesített útátjárónak bizottsági átvétele iránt. A vasúti menetrend módosítása iránt tett fel- terjesztésre a kereskedelemügyi miniszter értesíti a 'bizottságot, hogy a személy- és vegyes vonatoknak a feltételes megálló helyeken való megállása iránt intézkedett, azon kérelmeket azonban, melyek nagyvárad—szegedi vonalon gyorsvonat járatására, a gyorsvonatnak B. Földváron való megállására és kedvezőbb összeköttetések létesítésére irányulnak, nem teljesítheti. A bizottság a rendeletet tudomá­sul vette. A többi szakelőadó jelentésének tudomásul vétele után az ülés déli fél 12 órakor véget ért. A gyulai kér. betegsegélyző pénztár elnökségétől Ad. 395/1901. Hirdetmény. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhírré teszi hogy folyó év április hó 8 án d e. 9 óra­kor Gyulán a pénztár saját helyiségében tartani szándékolt YIII. rendes évi közgyűlése, a kiküldöttek részvétlensége miatt nem lévén határozatképes, megtartható nem volt. Az alapszabályok 27. §-ának negyedik bekezdése értelmében annak ujabbi határ­idejéül folyó évi április hó 21-ik napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, melyre a közgyűlési kiküldöttek azon megjegyzéssé hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az előb beni közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek számára — határozni. Gyulán, 1901. április 8-án. Az igazgató-elnökség: Dutkay István, ig. titkár. 136 1—1 Diósy Béla, ig. elnök Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1901. évi máso­dik évnegyedére. Lapunk folyó bó elején XXXIII. évfolyamának 2. évnegyedébe lépvén, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóiukat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megujitaui szíveskedjenek. L lap programmja, melylyel éveken át sikerült a özönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is régi marad. Békésvármegye s abban a megye zékbelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan iggadtan, függetlenül, de óvakodva mindennAft! személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra ezen eszme szellemében fogunk ezután is mű­ködűi ; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes elyzetbe voltunk és vagyunk, hogy elvont elmé­letek fejtegetése helyett kizárólag megyei és köz­égi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat,; a vármegye Gyula városa közönségétől reméljük az eddigeléj is hálásan tapasztalt további szives támogatást. — Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pe- g félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyű Ián| czim alatt postautalványnyal küldendő. Békésvármegye központi választmánya április 13-án tartott ülésében, az 1902. évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók névjegy­zéke kiigazításának alapját képező: az újonnan felvett választókról, valamint a kihagyottakról az összeiró küldöttségek által szerkesztett külön név­jegyzékeket felülbírálta s annak eredményéhez ké­pest a szükséges pótlások s kiigazítások eszközlé­sére az illető összeíró küldöttségeket utasította. A kiigazított s pótolt névjegyzékek beérkezte után fog a központi választmány a tekintetben intézkedni, hogy a külön névjegyzékek alapján kiigazított ideig­lenes névjegyzékek, a netáni észrevételek s fel­szólamlások megtehetése végett, a törvényben elő irt helyen s idő alatt közszemlére kitétessenek. Sorozások. Az elmúlt két hét folyamán a gyomai, csabai és szarvasi jái ásókban végezték be a sorozást és pedig az első két járásban a követ­kező eredménynyel. A gyomai járásban sorozásra felhivatott 427 hadköteles, tényleg előállott 405; ebből besoroztak az ujonczjutalék javára 119-et a póttartalékba 34 et, összesen 153-at (37.7°/0), visz- szabelyeztetett 190, fegyverképtelen volt 50, töröl­tetett 6, felülvizsgálatra és kórházba küldetett 6, távol maradt 22. A csabai járásban felhivatott 814 hadköteles, tényleg előállott 756; ebből besorozta­tok az ujonczjutalék javára 257, a póttartalékba 24, összesen 281 egyén (371°/0); visszahelyeztetett 354, fegyverképtelen volt 102, töröltetett 7, felül­vizsgálatra és kórházba küldetett 12, távol volt 58. | BzarvaBÍ járásban tegnap fejezték be a sorozást ób a jövö héten az orosházi járásban folytatják. Április II. *Az 1848-iki törvények szentesítésé­nek évfordulóját, melyet a törvényhozás nemzeti ünnepnek j nyilvánított, az egész országban ünnepi ülték meg. Gyulán isten sztélétek tartásával róm. kath. nagytemplomban „Te Deum“ volt, me lyet Gróh Ferencz prépost mutatott be teljes segéd­lettel, mig az istentisztelet alatt a leányiskola ének­kara énekelt igen S egyházi énekeket. Az isten­tiszteleten megjelentek a polgári hatóságok tisztvi­selői teljes számmal, Lukács György főispán veze­tésével és a 2. honvédgyalogezred tisztikara. Ugyanakkor a vármogye minden községében volt istentisztelet a polgári hatóságok és elöljáróságok részvételével. . Névváltoztatások. A belügyminister megeif gedte, hogy Klein István gyomai lakos lványi-r kiskorú Klein Sándor orosházi lakos K&lemen-ro és Novák Lajos és kk. gyermekei b.-cszabai lakosok Os-re változtassák át vezetéknevüket. Jóváhagyott határozatok. A belügyministe jóváhagyta a törvényhatóság azon határozatát, fi mely szerint 500 koronával a munkás és cseléd segélypénztár alapitó sorába lépett. Uj egyletek. A »Gyulai Színművészet Pártoló Egyesület« és a „Füzesgyarmati Dalegylet“ alap­szabályait a m. kir. belügyminister bemutatási zá- adékkal ellátta. Estély Wenckheim Frigyes grófnál. Az udvar budapesti tartózkodása alatt gróf Wenckheim Fri­gyes és neje Wenckheim Krisztina grófnő József- utczai palotájukban május hó 1-én fényes estélyt fognak adni. A harmadosztályú kereseti adó kivető bízott ság a gyulai kir. adóhivatal területén holnap, f. hó 15 én kezdi meg a tárgyalást. A kincstárt ez év­ben is Petykó Géza p. ü. titkár fogja képviselni. Husvét. A húsvéti ünnepek sikere főleg az .dőjárás kedvezésétől függ s azért az elmúlt Hus- vótot, melyen mosolygó, derült nap virradt az ünneplő emberiségre, sikerültnek mondhatjuk. Az ájtatos ünneplők megtöltötték mindkét ünueplo hit felekezet templomait s a nagyszombati feltámadási körmenet óriási népséggel, nagy fénnyel i a meg­szokott egyházi pompával ment végbe. A körmenet irányában kivilágították az ablakokat s úgy a Winkler, mint a Nagy Jenő gyógyszertárainál gyö­nyörűen sikerült görög tüzek voltak. Az ünnepélyre a helybeli honvédség disz-százada is megjelent. A húsvéti ünnepek csendes családias melegséggel folytak le. A húsvéti locsolódás régi szokása ez dén is nagy mérvű volt s a gyulai leányok nem igen maradtak meglocsolatlanul. Szegénynek, gaz­dagnak egyaránt jutott, kinek vederből, kinek par- fümös üvegből. Több sikerült mulatság is volt az nnepek alatt, melyekről azonban lapunk más helyén referálunk. Vasútiak előléptetése. A kereskedelemügyi miniszter Caucig Nándor ellenőrt, a csabai állomás főnökét, a III. rangfokozat 3. osztályába fő-ellen­őrré nevezte ki, mig ugyancsak a csabai állomás ísztjei közül Gállov Rezső és Kirschbaum Manó ivatalnokokat a VI. rangfokozat 1. Oiztályából az V. fokozat 3.osztályába léptette elő.' Caucig Nándornak a népszerű állomásfőnöknek.kinevezése.széles |prb,en keltett igaz örömet, mert ö azon másfél évtized alatt, mióta a csabai állomást vezeti, megszámlál­hatatlan sok ismerőst, de egyszersmind ugyanannyi]Bauer Margit, Licska őszinte tisztelőt is szerzett magának lekötelező szí­vélyes modorával. Előléptetés. A kereskedelemügyi miniszter Müller Lajos csabai posta és távirda tisztet a II. fizetési osztály 3. fokozatába főtisztté léptette elő. Gyulai vadászterületek bérbeadása. Gyula város tanácsa folyó hó 9-én adta haszonbérbe a vadászterületeket. Az I-ső területet Deimel Lajos és társai 706 kor., a Il-ik területet Menyhárt Gás­pár 264 kor., a III-ik területet Deimel Lajos és társai 452 kor., a lV-ik területet gróf Almásy Dénes 451 kor., az V-ik területet M. Szabó István 80 kor. és a Vl-ik területet gróf Wenckheim Fri­gyes 200 kor. évi haszonbérért mint legtöbbet igé- ők vették haszonbérbe» A fenti területekért a város eddig a következő összegekért kapta haszon­bér gyanánt az 1. 2000, a 2. 600, a 3. 800, a 4. 500, az 5. 150 és a 6. 500 korona. A muzeum gyarapodása. April 7-én ifj. Schrö­der István tanuló az édesatyja szőllőjében földfor­gatás alkalmával talált, tiyakban hordozható érmet ajándékozott a múzeumnak. Az érem sárgarézből van, egyik felén domborművű nyomással Szűz Mária képe a kis Jézussal, körűlte ezen fölirás : S. Maria Lauret, vagyis a lorettói sz Mária; a másik felén zászlót tartó római katona térdel, előtte a sziklából forrásvíz szőkéi a háttérben egy vár, körülötte ezen felírás: S. Vénán. M. D. Ct. vagyis Sanctus Venantius Mártír Dei Camertinus. Az érem becse a rendkívüli Bzép dombormű és az, bogy oly ritkán emlegetett szentet ábrázol. Ifj. Schröder István ajándéka buzdítsa városunk fiatal­ságát a muzeum gyarapítására. Önmaguknak cse­lekszik a jót, mikor ezen gyűjteményt gazdagítják. A „gyulai ifjúság“ húsvéti mulatsága. A gyu­lai élet ott pezsgett a „gyulai ifjúság“ április 8-ki nagy mulatságán. Változatos tiz pontból álló prog­ramra és jó mulatás kilátása buzdították a gyulai intelligens iparos osztályt és a gyulai kereskede­lem fiatal képviselőit, kik nagy számban jelentek meg, zsúfolásig megtöltve a „Komló“ kávéházi és ét­termét. Az esetből következtetést is vonhatni; hiva­tásos rendezők reczeptet másolhatnak belőle ma­guknak, a jó sikerű mulatság készítése módjáról. — A reczopt körülbelül ez lehet: végy egy nagy helyi aspirácziót; kérj fel sok műkedvelőt, rendezd két napos ünnep másod-estéjén, csomagold kellő számú meghívóba és add be. A hatás elmaradhat­tam Az „Erkel dalkör“ nyitánya nyitotta meg a mű­sort, ugyan ők fejezték be egy indulóval a „Hon­véd takarodó“ val. Székely Lajos vezetőjük és a dalárda minden egyes tagjának becsületére vlló szép éneket produkáltak ; említést érdemel a „Hon­véd takaródét“ kisérő kis dob-játék,melyet Lecbmond József produkált. Tóth Erzsiké és Gyepes Gergely dialógja következett második számnak; párbeszé­dük igen jó volt. Beethovennek „Symplionia op. 67“ előadása következett ezután ; Kovács Janka és Kovalszky Róbert által. A preoziz teknikával elő­adott játék kitörő tapsot aratott. Rács Mariska Arany János „Széchenyi emlékezete“ czimü költemé­nyét szavalta szép sikerrel. Rászolgált a tapsra,, a mit bőven kapott- érte. — Az est egyik kiemel­kedő pontja következett ezután : a Haverda Ferenoz czim balom-játéka. Övé volt a programúi 5, úgy­szintén 9. száma is. „Bujdos a holdvilág", „Csere­bogár sárga cserebogár“, „Most van a nap lemenő- beu“ és „Bíró uram“ czimü dalokat játszotta vir- touzi kézzel. Lendvai Margit bár nagy fokú indis- poziczióval küzdött, szépen és jól énekelte a „Le­hullott az őszi rózsa“, „Bíró uram“, „Nem nézek én minek néznék“ és „Isten veled“ kezdetű dalo­kat. Ügyesen adta elő Kiss Ferencz az „Ügyet- en ember“ czimü vig monológot. Frenetikus tap­sot, nyert az „Eneklőgép“, melyre a közönség érő­én felkeltett várakozása között készültek a fürge, ügyes rendezők. A félrehúzott függönyök mögül lőkerült a Happidf Gyula által festett vászon-fal, melyen az emberi alakok kivágott aroza helyére, Hegyi Ferencz, Jantsovits Zoltán, Gáspár János Happich Gyula dugták ki a saját arczai- kat és Pásztóhy János vezénylete alatt ki a gép mpresszáriója volt, tréfás jól sikerült quartéttet énekeltek, mit a közönség megismételtetett. Miután még mint fenebb említve van, Haverda. Ferenoz egy indulót játszott és az „Erkel dalkör“ énekelt, a kávéházi teremből kihordták a székeket és meg­kezdődött a táncz, mely reggel hat órakor ért vé­get. — A jelen voltak névsora a következő: Asz- szonyok: Hoffmann Mihályné, dr. Kovács Károlyné, Kovács Imréné, Bauer Lipótné, N. Szabados Jó- zsefné, Sál Istvánné, Szalay Gyuláné (B.-Csaba), Licska Józsefné, Kohlmann Jánosné, Székely La- josné, Rácz Jánosné, Csirke Mátyásoé, Tóth Júlia, Frailer Gyuláné, Domonkos Jánosné, Yégh Gáborné, Ráfi Jánosné, Lendvay Mátyásné, Enyiczky N. Bé- láné, özv. Fridrich Mihályné, Moldoványi Magdolna, Schütz Gusztáváé, Hanzsala Gyuláné, Yilli Ferenczné (N.-Pél), Kohn Mérné, Páskuj Jánosné, özv. Né- very Ferenczné, Czilbauer Györgyné, Zilahi Já­nosné, özv. Kardos Ferenczné, ifj. Steigervald Fe­renczné, Kocsis Sáándorné, Papp Sándorné (Békés­csaba), Gáspár Józsefné, Kiss Mihályné, Ábrahám Jánosné, Ludvig Ferenczné, Puskás Gyuláné, Kele­men Miklósné, Weigert Ferenczné (N.-Pél), özv. Balázsi Jánosné, Weisz Salamonná, Jeszenszky Ödönné, Eizele Jánosné stb. Leányok: Kovács Janka, Hoffmann Mariska, Lindl nővérek, Rácz Mariska és Róza, Kohlmann Irma, Weimann Giziké, " e, Mariska, Verner Erzsi Csirke Irma, Dávid nővérek, Tóth Erzsiké, Leud- vai nőv,, Szálai Mariska (B.-Csaba), Domonkos Er­zsiké, Huszka Rózsika, Máj er Ilonka, Ráfi Mariska, Gáspár nővérek, Kirchner Berta, Kardos nővérek, Eisele Teréz, Willi nővérek (N.-Pél), Weigert nő­vérek (N.-Pél), Praznovszky Mariska, Takácsi Pe­pike, Merzá Teréz, Ludvig Linka, Balázsi Ilonka, Koller Jozefa, Tóth Juliánná, Jeszenszky Éva, Pus­kás nővérek, Páskuj nővérek, Abaházi Ágnes, Steigervald Teréz, Czilbauer ADna, Kovács nővé­rek, Mandorf Teréz, Kelemen nővérek. A pénztár brutto bevétele 408 korona, kiadása 211 korona, melyből körülbelül 20Ó korona jut a gyulai gim­názium alapnak, melynek czéljára a mulatság endeztetett. A falu rossza. „A gyulai iparosok és ifjak“ műkedvelői társasága a pavilloi.ban husvét első napján színre hozta a „Falu rosszát“. A terem egészen megtelt közönséggel, a mely lankadatlan figyelemmel hallgatta s élvezte a csak nem éjfélig húzódó előadást. A szereplők mindegyike jól tudta szerepét és műkedvelői nívóhoz képest kisebb, na­gyobb sikerrel uem csak játszott, de alakított is. Az előadás főszereplői : Exner Jánosné (Finum Rózsi) és Kukta György (Göndör Sándor) nemcsuk illusiót keltőlég játszottak, de szépen énekeltek is, meglepően jó volt Névery Gergely baktere. Exner János Feledi Gáspárja ; Monon Rozika (Boriska) i Fáskerti Erzsiké (Bátki Tercsi), Kocsis Lajos (Lajos) szintén teljes igyekezettel és sikerrel ját­szottak. Páskuj József és Steigerwald János (Czene s Adus) sikerült maszkjukkal is közderültséget kel­tettek, Monori Péter (Csapó), Szelei Józsa (Tarisz- nyásné), Volent Rozika (Csapóné) Blaskovics Ro­zika (Gonoszné), Szabados Kristóf (CseDdbiztos), Herczeg Gyula (Konya), B. N. (Cserebogár) Neis- vendel (Makk hetes), és Rostás János (Jóska béres) mindnyájan közreműködtek az előadás sikerében. Kü­lönlegesen meg kell dicsérnünk a karokat, ugyanis a karok éneke volt az előadás fénypontja, az oly jó volt, hogy bármely színtársulattól is számot tevő lett volna. A műkedvelő előadást reggelig tartó táncz követte. A gyulai színkör épitési ügyének előkészítése annyira előre haladt, hogy a hét folyamán már megkezdik a munkálatokat. A színművészet pártoló egyesület választmánya Lukács György főispán el­nöklete alatt csütörtökön délután tartott ülést, a melyben a kiküldött szakértő bizottságnak a ter­vekre vonatkozó végleges javaslatát elfogadván a színkör építés5 és berendezési költségeit 27165 kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom