Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

értékesítéssel lehet megelégedve ? Erre feleljenek az ottani gyakorlati gazdák.

Végül csak megismétlem az előadás a halmával tett javaslatomat. Rendezzenek az arra hivatottak Tolnavármegyóbe, Högyész községbe egy kirándulást a folyó hó, vagy a jövő hó elején tartandó állatdijazásra, majd ott megfelelnek a kisgazdák Scherer ur aggályaira, melyeket azt hiszem sikerült leg alább részben eloszlatnom.

Sierbán János»

Munkácsy Mihály emlékünnep Csabán

Múlt évi május hó 2-án hunyta le Endettach- ban fáradt szemeit Munkácsy Mihály, miután előbb már évekig volt halottja a magyar művészetnek. A szomorú évfordulónak kegyelettel áldozott a magyar művészvilág.

Csabán — mint annak idejében megírtuk — mozgalom indult meg, emléktáblával való megjelölésére ama háznak, amelyben Munkácsy, akkor még a kis Lieb Miska, Lángi asztalos mesternél inas éveit töltötte. Az emléktábla szövegét már közöltük lapunk egyik előző számában.

Az ünnepély csütörtökön délután folyt le Csaba község közönségének élénk érdeklődése mellett.

Az elhunyt festőművész özvegye szintén részt vett az ünnepélyen. Zsilinszky Mihály államtitkár kíséretében jött le Csabára, ahol a rendezőség ünnepélyesen fogadta. Ugyanezen vonattal jöttek Lukács György főispán és Várady Antal dr. jeleB költőnk is, aki az ünnepi ódát irta.

Az ünnepélyen résztvettek a vármegye alispánja, Gyula városa tanácsa képviseletében Jantso- vits Emil, Diósy József, Hoffmann Ferencz, id. Schriffert József és Góg Mihály tisztviselők, — Békés község képviseletében a biró s Szatbmáry Gábor első jegyző, a csabai elöljáróság és a különféle csabai egyesületek testületileg jelentek meg.

A közgyűlés a községháza termeben volt, Zsíros András biró nyitotta meg; utána Korosy László elsőjegyző mondott emlékbeszédet Munkácsy- ról, egyben indítványozván, hogy az ünnep külön jegyzőkönyvben örökittessék meg. Zsilinszky Mihály úgy az özvegy mint a maga nevében mondott köszönetét Csaba községének az ünnepély rendezéséért. Dr. Lukács György főispán, nagy hatást keltő szép beszédben méltatta az ünnepély jelentőségét, részéről is köszönetét mondván a csabai elöljáróságnak, Zsilinszky Mihály államtitkárnak és végül a magyarul nem beszélő özv. Munkácsynénak fran- czia nyelven tolmácsolván a közönség báláját és kegyeletes tiszteletét.

Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter Zsilinszky Mihálynak a következő táviratot küldötte:

„Örömmel és megelégedéssel vettem tudomásul, bogy Békés-Csaba hazafias közönsége Munkácsy emlékét megörökíti. Tolmácsolja meleg köszönetemet.

Wlassics.

Délután 4 órakor óriási közönség vonult fel a Lángi-féle ház elé, ahol Munkácsy éveken át inaskodott.

A leleplezési ünnepély a „Szózat“-tal kezdődött, amelyet a főgymnasium kórusa énekelt szépen, preczizen. Azután Zsilinszky Mihály mondott emlékbeszédet. A csabaiak kegyeletének méltatásával kezdte, aztán ismertette azokat a viszonyoviz tükre hullámoznék. Itt-ott kivirit a piros pipacs körűié, tarkítja egy-egy elkésett buza- virásr. A kellemes melegben ezer meg ezer bogár zümmögi körül a kalászokat.

A kalászokban már benne van az a kis piros érlelő bogárka, amelyiknek élete csak addig tart, amig a gabona megterem.

Az öreg Vidra előveszi pipáját, megtörni, rágyújt.

Az öreg asszony feláll, meg megint leül, fészkelődik ; látszik rajta, hogy szeretne mondani valamit. Végre megszólal:

— Látja kend, mégis csak a jó Isten, megsegített bennünket. A vetésünk, hál’ Istennek, nagyon szép. külömb bárkiénél.

— Dicsértessék érte az O neve 1

—- Hát oszt kivel gondolja kend ezt a gabonát learattatni. Vett rá már takarót? Mert hisz csak nfem hiszi kend, hogy mi kettesbe learatjuk ezt, kend kaszál, én gyűjtök. Hej nem arra való már az én derekam, de még a kendé sem 1

— Az én gondom az anyjuk.

— Az asszony megint csak fordult erre, arra, igazgatta a kendőjét.

— Hallja kend, mondanék én valamit. Hát tudja kend, hogy most harmadéve az öreg Kardos fiát is haza eresztették két bétre a takarásra. Megpróbálhatnánk mink is kikérni ami fiunkat, ír kend neki egy levelet, hogy kéredzkedjék el. Megteszik azt, hogy haza eresztik.

— Bajos az anyjuk, éppen most az utolsó esztendőben. Sohse hívtuk még dologra haza, most meg az utolsó évében eresszék haza. Nem tudom hogy lehet, nagy rend van ám ott.

— Próbáljuk csak meg.

Bementek a házikóba, odaülnek az asztalkát, melyek Munkácsyt Lángi Mihály asztaloanü- helyébe kényszeritették, majd szólt azokról a szép emlékekről, a melyek a mestert Csabához csatdták és a község elöljáróságát az emléktábla elkéstité- sére indították. Hévvel elmondott szép beszédét Így végezte Zsilinszky:

„Negyvenöt év folyt le az örökkévalóság tengerébe, amióta Munkácsy Mihály e házban, mint asztalos-inas kezdte első rajzolásait. Ünnepelt mesterünk már ott van, ahonnan a művészete eredeti: az egek honában, ahol csak dicsőség van —gyász és szenvedés nélkül ; s örök nyugalom, zaj és hiúság nélkül.

Mi pedig a kegyelet őszinte érzelmeivel itt vagyunk, bogy áldozzunk emlékének ezen kis ház tövénél, melynek régi lakói sejtelemmel sem bírhattak arról,, milyen fényes tehetség szendergőit azon inas lelkében, akit ők, finomabb arczvonásai miatt „urfi“-nak csúfoltak. Mától fogva e ház, mely előtt eddig közönyösen jártunk el, a kegyelet által megszentelt emlékké változott. Aki ezentúl fog elhaladni mellette, az bizonyára szent áhítattal fogja olvasni falán Munkácsy Mihály nevét..«. És nemcsak olvasni fogja, hanem fel fogja idézni lel

j kében a művészet hóditó erejét és az örökké „8#p“ isteni eszméjének hatalmát. Ekként leszen ez egyszerű emléktábla a nagy tehetségek ébresztőjévé, a bátortalanok biztatójává és a haladók lelkesítőjévé. Kérem a város érdemes elöljáróságát, legyen kegyes ezen emléktáblát az utókor számára megőrizni, működjék azon, hogy Munkácsynak alkotó szelleme áldott legyen e város fiai között; s a szép, jó és igaz eszmék iránti érzék, melyet ma örömmel tapasztalunk, szálljon át örökség gyanánt nemzedékről-nemzedékre. Ez lesz a legszebb és legméltobb maradandó emléke a mai napnak, de egyúttal azon névnek is, mely az emléktábláról fog leragyo:oi reánk.

Am hulljon le a lepel; hálatelt szivünk pedig emelkedjék fel az ég és föld legtökéletesebb művészéhez, a mindenható Istenhez azért, hogy saját örök lényének egy sugarát közölte velünk Munkácsy- nak lánglelke által.“

Zugó éljenzés hangzott föl az emlékbeszéd után, mire Zsíros András, a község bírája átvette az emélktáblát. Ezután Várady Antal szavalta el ez alkalomra irt és lapunk tárczarovatábau közölt ódáját s az ünnepség a Himnusz hangjai melleit melyet az iparos daloskor énekelt, ért véget. Ette Szálkái Lajos színtársulata díszelőadást rendez Itt, melyen a vendégek is megjelentek. Jókai „Keresd a. szived“ czimü drámája került színre. Az előadás kezdetén Munkácsynak a Siralomházban, végén pedig a falu hőse czimü képeit mutatta be élőképekben, _____

Hí

rek.

Május elseje. A természet nyílásának szép ünnepe a\május elseje, az újabb társadalmi alakulások által megteremtődött szoczialista irányzat fontos dátuma nagyobb szenzáczió nélkül múlt el városunkban. A természet nem ünnepeli Kellemet len, borongÓ8 esős reggel volt az első májusi reggel, nem tavaszias, hanem őszies jellegű, s nem volt semmi jele a szoczialista mozgolódásoknak \sfm; jeléül annak, hogy vármegyénkben, mely pedig nem is olyan régen főfészke volt az elégületleDkedoc- nek, most rend van s a munkások és munkaad .k közti viszony rendezése üdvösen bevált. Az idei május 1, tehát csak a kalendáriomban volt meg

A képviselőtestület kedden délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselők nagy számban vettek részt; különösen szép számban volt képviselve az intelligenczia, ami pedig a

hoz. As ass'.ony előkerit .valahonnan az Jrná- riom fiókjából, kalamárist, tollat meg' papirt.

Az öreg Vidra szántja is már a betűt. Az öreg asszony felébe hajlik úgy nézi, hogy mi kerekedik ott. Rég volt hogy irott beti:f. utoljára olvasott.

Az öregasszony bele bele diktál.

A délutáni napsugár erősen süt. Mintha tüzes esőt hullatna szét, úgy szóródik a sugár.

Az égen alig látszik ímitt-amott egy kis szürke kék felhő, mintha egy pehely szállingóznék a levegőbe.

Szélcsend van teljesen lent.

De ni az égalján itt is. ott is támad egy felhő folt. A széle szürke a belsejében feketében árnyékolódik és onnat feljebb jön, hoz-'ffrä"- gával egy másik nagyobb darabot, mintha a? belé volna fogva. Ez már sötétesszürke, s csak a hátsó felén van egy fekete sáv. Amodébb oroszlán alakban húzódik egy fekete sörényes felhő, a mikor a többihez közel ér, nekiront.

Egy kis elhaló dörgés hagzik. Az oroszlán bőgött. Összeolvadnak egy darabba, majd itt- ott kiszakad belőle eey kis folt.

Ezek a felhő gyerekei. Játszanak.

A nap elé kerül egyik. A keresztül szaladó fény szépen árnyékolja és vetíti a folt képét a földre. Feljebb, feljebb húzódnak a fellegdarabok. A nap most két felhő darab közzé ékelődik. Megszorul a sugár öszpontositódik és tüznyilat bocsájt a földre.

Messziről tompa dörgés hallatsziki

A láthatár szél vonalain nyugatról sötét- szürke feketésbe játszó felhő emelkedik. Lassan lassan jön felfelé, méltóságteljesen. Alig egy kilométernyi terjed-lmü lehet négyszögben. A mint felér egészen, gyorsabban halad. Időközben

közügyek kárára sajnos —ritka esemény a városház termében. A‘z érdeklődést a szinészetpártoló eauesületnek kérelme keltette A városi tanács Popows Jusztin főjegyző előadmányával frappáns érvekkel választékosán szép javaslatban ajánlotta a szinészetpártoló egyesület kérelmének megadását, annyival is inkább, mert a tanács oly helyzetben vaii boo-y a szükségletet pótadó vagy hitel nélkül képes Wezni- Egy-két dissonáns hang emelkedett csak a javaslat ellen, a többi felszólalók, nevezetesen Keller Imre, Jantsovits Emil (nagy hatást keltő opportunus szép indokolással) Kukla Ferencz, Lend- vaf Mátyás, Cs. Demkó József, Vaszpill József és a vita befejezésével Dutkay Béla polgármester melegen ajánlották és a közgyűlés végül szavazás mellőzesével a tanács javaslatát élénk éljenzések között el is fogadta. A közgyűlés határozatát megörökítendő, annak érdemleges részót szóról-szóra közöljük a következőkben :

Azon körülmény, hogy Gyulán nyári színkör építtetik, amelynek 25000 koronát tevő építési költsége‘kizárólag az államkincstár által fog fedeztetni, örvendetesen vétetik tudomásul. És figyelemmel ama rendkívüli fontosságú kulturális és társadalmi érdekre, mely a színművészet hajlékának városunkban való emelése által osztálykülönbség nélkül bárul a város közönségére, — a tanács véleményének elfogadása mellett a színkör létesítése ozéljából kért városi támogatás ezennel elhatároztatik s en

nek folytán : _

1- ször: a Göndöcs népkerti csőszház előtti tisztás a színkör épület czéljaira átengedtetik.

2- szor : A színkör villamos világítás berendezésével járó s legfeljebb 4000 koronára menő költségnek a pótlaktanya pénztárnál elért megtakari tásból való fedezése elhatároztatik s ebből folyólag a magyar vasúti forgalmi rószv. társaságnak a villamos* világítás berendezésére vonatkozó ajánlata elfogadtatván, megbizatik a tanács, bogy az e tekintetben szükséges intézkedéseket akként tegye meg. hoo-y a villamos világítás berendezés a kellő időre '.elkészíttessék és használatba vétethessék.

S-szor: A Göndöcs népkerti csarnok nagytermelés azok mellékhelyiségei, melyet máskor its a színtársulat szokott használni, az itt működő szintáísulat részére díszlet, ruha, könyvtár és zongoratereiül díjmentesen átengedtetnek olyként, hogy azok esetleges világítási és fűtési költségei a használó által fedezendők.

A színtársulat a város részéről ez évvel kezdődő 10 éven át a szinházvilágitás szubventiójában részúsittetik olyként, hogy a netáni világítási pazarlások megelőzése czéljábó) a tanács kellő felügyel jtet köteles gyakorolni s ha túl költekezést látna, 'intézkedni tartozik az iránt, bogy a világítás i vi ó alányban állapíttassák meg, mely azonban 600 koronát meg nem haladhat.

És tekintettel azon körülményre, hogy a Göndöcs népkerti csarnok összes helyiségei "Weisz Mór gyulai (lakosnak vannak haszonbérbe adva, ki is a szerződés értelmében jogosított a nagyterem és melle^helyiségének bármi nemű használatáért dijakat szedni, Weisz Mórnak e tekintetben tett nyilatkozata elfogadtatik, a melyhez képest Weisz Mór a szóbanforgó helyiségeket díjmentesen engedi át oh feltétel mellett, hogy azon időre, amelyben a rendem szerződtetett színtársulat előadásokat nem tart, a színkört és mellékhelyiségeit ő használhassa, szintén, díjmentesen, a mások által rendezendő elő adásoki és mulatságok megtartása czéljából. Megjegyez tetiill azonban, hogy az esetben, ba város vagy vármegye által kiállítás rendeztetnék, ennek tartamára a színkör használati joga Weisz Mór ha- szonlnslőt nem illeti meg.

4- lszer : A felépítendő színkört a város tulajdonába] veszi s mint a város többi épületeit fen- tartja. gondozza és tűzkár ellen biztosítja ; fentart- vdn a város magának azon jogot, hogy a színkör rel az első 10 éven belül is, — kivévén azon időt, a melyen az a színtársulatnak átadva van — sza badon rendelkezzék.

5- 4zör. Végül a városi tanács felbivatik, miszerint {saját hatáskörében intézkedjék az iránt, hogy ajGyulára folyamodó színigazgatók, illetőleg színtársulatok közül tiz esztendőn át csakis azoka tompa dörgés folyton hangzik és erösbödik, alig is jvillámlik. Majd neki vág egy felhő-csapatnak* mint az éhes kánya és magába veszi.

Még a látása is oly borzongató.

Ez a felhő a gazdák réme, a jégfelhő.

Lent a kunyhóban az öreg Vidra éppen befejezte a levelet. Tele volt az mindenféle kedveskedéssel, a mit az anyai sziv belediktálhatott, hivő szóval, nagy reménnyel, nagy örömmel.

A nagy dologba észre sem vették a borulást.

Most a tompa dörgésekre az öreg Vidra ijedten kapta fel a fejét. Ismeretes volt előtte az, tudta már, hogy mi lesz belőle. Csak az a kérdés, hogy hol csap le a jég, mert az stráfba húzódik és szerencsés a kit kikerül.

Elsápadt, megremegett egész testében.

I— Isten legyen velünk !

Az asszony ijedten ugrott az emberhez, a ki mozdulatlanul nézett ki az ablakon.

Abban a pillánatban iszonyuat villámlott és dörgött.

Előbb egy pár szem eső esett, hogy a bizalomra keltés után annál nagyobb legyen a rémület. Azután rákezdte munkáját a pokol. Esett a jég. Csépelte a gabonát mielőtt learatták volna. Pedig az egész nem tartott csak öt perczig. Sietős az útja, van még másutt is szép gabona. Reszkettetni kell az embert.

Ott benn, a kis házban, az öregember mozdulatlanul térdelt a földön, kezét az égfelé tartva. 4-Z asszony mellette állt szótlanul.

Az öreg ember nézett, nézett egy darabig, aztán hangnélkül esett össze.

A napsugár meg újra kisütött, hogy megvilágítsa a pusztulást.

Más levelet kellett küldeni a fiúnak.

nak adjon helyhatósági engedélyt, a kiket a gyulai szinmüvészetet pártoló egyesület ily czélból ajánlani, illetőleg előterjeszteni fog.“

A közgyűlés további tárgya volt a vadászterületek bérbeadása tárgyában megtartott árverésről szóló jegyzőkönyv, mely Bzerint az I ső vadászterületet 706 kor. Deimel Lajos és társai ; a Ií-ik 264 kor. Menyhárt Gáspár és társai ; a 111-ik 452 kor. Deimel Lajos és társai, a IV ik 451 kor. gróf Almásy Dénes, az V-ik 80 kor. M. Szabó István és a Vl-ik 200 kor. Gróf Wenckheim Frigyes vette ki haszonbérbe, tudomásul vétetett és a szerződések megkötésére a polgármester felhatalmaztatott.

Gróf Almássy Dénes kérelmére, a Békás Herpa és Ordöngös zugfok a város vadászterületébe vétettek át s ezek helyett a városi Lugos erdő gróf Almásy Dénes vadászati területébe adatott át, ugyaucsak nevezett részére adatott át a remetei oldalon a Fekete-Körös partján fekvő I egyes lakosok tulajdonát képező földterület is a régi feltételek mellett azzal, hogy a Lugos erdőért cserébe vett zugok területének különbsége folytán évi 100 kor. a remetei területért pedig évi 70 koronát köteles nevezett a városnak fizetni.

Menyhárt Gáspár gyulai lakos azon kérelme, hogy a remetei árendási földterületek a Il-ik vadászterülethez csatoltassék, elutasittatott, mert nevezett területet a II-ik vadászterülettől a fehérkörösi nagycsatorna választja el s igy a törvény szerint eme teiülethez nem csatolható.

A mártius havi közegészségi jelentés tudomásul vétetett.

Dr. Varga Lajos rendőrkapitány május hó

1- től 28 napi fegyvergyakorlatra hivatván be, a vármegye főispánja nevezett rendőrkapitány helyetteseként di. Konkoly Tihamér közigazgatási gyakornok tb. aljegyzőt nevezte ki, ki is a hivatalos esküt a közgyűlés szine előtt letette és hivatalát elfoglalta.

Békésvármegye központi választmánya, május

2- án tartott ülésében, az 1902. évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékei kiigazításának alapját képező I az összeiró- küldöttségek által egybeállitott: uj választók s a kihagyottak névjegyzékét végleg felülvizsgálván s az abban talált hiányokat pótolván, elrendelte, hogy az ideiglenes névjesyzékek, a tavaly egybeállitott állandó névjegyzékek figyelembevételével egybeál- littassaoak s hirdetmény kapcsában a f. é. május 5-től 25-ig a központi választmány székhelyén: Gyulán s az illető községek névjegyzékei a községekben közszemlére kitétessenek. A névjegyzékek ellen bármely jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt, május 5-től 16-ig felszólamlás adható be, a beadott felszólamlások pedig május 16—25-ig észre- vételezhetők. A választók száma lényegesebb változást nem tüntet fel. Hogy az egyes községekben hány uj választó vétetett lel s hányán hagyattak ki a tavalyi állandó névjegyzékből, az az alábbi kimutatásból látható. A választók végleges száma, csakis a felszólamlások s észrevételek elbírálása után lesz megállapítható. — Gyoma, újonnan felvettek 59, kihagyottak 41; Endrőd 38, 48; Kondoros 27, 12; Füzes-Gyarmat 25, 33; Szeghalom

20, 37 ; Vésztő 28, 22; K.-Ladány 11, 39; Doboz

21, 19: Mező-Berény 59, 93; Körös-Tarosa 43, 31; Orosháza 90, 90; Csorvás 11, 17; Puszta-Földvár 9, 16; Bánfáivá 15, 20; Nagy-Szénás 8, 4; Tótkomlós 10, 29; Sámson 9, 6; Szabad-Szent-Tornya 4, 6; Kétegyháza 13, 15; Uj-Kigyós 15, 10; Öcsöd 92, 33; Szent-András 42, 47; Gyulavári 5, 12; Puszta-Szent-Tornya 2, 20.

A színkör épitése a munkát, szerfelett hátrányosan befolyásoló esős időjárás daczára az elmúlt héten is szépen előrehaladt. Az alapozási munka befejeztetett és a faanyagok feldolgozása is teljes erővel folyik, úgy, hogy már megkezdődött az épület favázának felállítása. Minthogy a kitűzött batáridőig — junius 10-ig — csupán 5 heti idő van hátra, mindenesetre kívánatos volna, hogy állandó szép idő kedvezzen a munkának legalább is addig, mig az épület tető alá kerül. A hét folyamán két testület ülésében hoztak a színkört érdeklő határozatokat. A színművészet pártoló egyesület választmánya hétfőn délután Keller Imre alelnök vezetésével látogatott ülést tartott, melyben felolvasták gróf Almásy Dénes levelét, a mely szerint 600 koronát adományozott a színkör építésére olykép,hogy ezen összeget a tőle megrendelt tégla árából levonni engedi. A választmány a bőkezű adományért jegyző- könyvi köszönetét fejezte ki. Majd a Hódmezővásárhelyen járt küldöttség vezetője Haviár Lajos kir. főmérnök számolt be tanulmány utjának eredményéről, javaslatára elhatározta a választmány, hogy a zsinórpadlás és sülyesztő fentartott munkálatát a vállalatból kiveszi és házilag készítteti el, akként, bogy a rendelkezésre álló összegből a színpadi hatás tekintetéből sokkal nagyobb fontosságú zsinórpadlást az összes szükségesekkel felszereli és csak az esetleges maradványt fordítja sülyesztő készítésére. Tudomásul vette ezután a bizottság annak bejelentését, hogy Krecsányi lgnácz színigazgató diszletmesterét Czigler Jánost — a ki az ülésen is jelen volt — legkésőbb május 20-án Gyulára küldi hogy a színpad felszerelésének munkálatainál szakértőként közreműködjék. A villanyvilágítás berendezésére nézve a szintén jelen volt Wolff Sándor villamos társulati mértlökkel folytatott tanácskozás után a készített tervet a választmány elfogadta és a részletek megállapitását az építési bizottság hatáskörébe utalta. Az építési bizottság többrendbeli bejelentését, melyszerint a terveken a kivitelnél több kisebb czélszerü változtatást tett az épület szilárdsága és czélszerübb beosztása tekintetéből, tudomásul vették. Ugyancsak a héten, kedden folyt le a város képviselőtestületének ülése is, a melyben a színkör építéséhez az egyesület által kért hozzájárulást u. m. a telket, a villanyvilágítás bevezetését és fenntartását, a pavilion átengedését megszavazta és igy most már az összes tényezők főimaszerinti hozzájárulása biztosítva van a színkör felállításához.

Csendes május. Nem is nagyon régen bizonyos aggodalommal néztünk a tavasz ünnepe, a május elseje elé. a melyet a munkások is lefoglaltak a maguk ünnepének. Aggódtunk, hogy az e napon tartott gyűléseken józan, de hajlitható munkás népünket gonosz ezélzatu izgatók elcsábítják. Ma már nincs mitol félnünk. Néhány év tapaszta- /.ata megtanította azokat a munkásokat is, kik sok gyönyörűségüket találták a népboldogitó beszédek-