Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-20 / 3. szám
3-ik szám. Gyula, 1901. január 20-án XXXIII. évfolyam. f 1 szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ó h. n ^ á v i d. Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések 'szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. IVyilt-tér sora 20 fill. Jh A népszámlálás Békésvármegyében. A népszámlálást bevégeztók a vármegye minden községében. A nagyobb községekben a revízió munkálata folyik, túlnyomó helyen az is be van fejezve. Véglegesen hiteles, változás alá többé nem jövő hivatalos eredményeket ugyan nem tudunk még minden községből regisztrálni, de az alábbi számadatok túlnyomó része végleges; a nem végleges számok sem kombinációk, hanem a népszámlálók adatainak bemondásán alapulnak, úgy hogy a revízió igen lényegtelen számokkal fog rajtuk akár emelőleg, akár csökkentőleg változtatni. Gyulán az 1891-iki népszámláláskor.volt 19931 lakos (nem számítva a helyben állomásozó honvédséget), a mostani eredmény 21950 lélek körüli (ismét a honvédség nélkül, melynek tényleges állománya 330.) Gyulának növekedése tehát 10%-on felüli, a mi a normális szaporulatot meghaladja. Dobozon volt 4911 lélek, a mostani ösz- szeirás 6100 körüli, ami annyival inkább figyelemreméltó, mert Dobozról egy évtized alatt a települők egész raja indult különösen a délvidékre. Kétegyházan volt 3751, most összeiratott 4417 lélek. Gyulaváriban volt 2993, most van 3378 lélek. Csabán volt 34179, összeiratott circa 37050 lélek. A szaporulat körülbelül azonos Gyula városával, t. i. 10%-on felüli. Uj-Kigyóson volt 4065 és most van 4280 lélek, a szaporulat tehát alig 5%. Gyontán volt 10877 és most van mintegy 11000 lélek, a szaporulat tehát alig valamivel több mint egy százalék. Endröd szaporulata sokkal kedvezőbb Gyomáénál, amennyiben a 10917 lélek circa 12000 lélekre szaporodott, ami szintén 10 százalékon felüli emelkedés. Békésen volt 25093 és most összeiratott mintegy 27200 lélek. A szaporulat tehát noha alul marad 10°/o-on, mégis normálisnak és tekintettel BékéB városának épen nem rózsás higiénikus és még kevésbé kedvező közgazdasági viszonyaira, kielégítőnek mondható. T A. R C Z A.. Hajdan és most. Rég letűnt már a lantosok, parókás apróid k és pánczélos lovagok világa; a középkor romantikája ma már a történelem hasábjaira szorult. Külső, még megmaradt nyomait bámulattal nézegetjük és képzeletünk ilyenkor merengve elkalandozik a távol múltba. Avagy ki ne érezne fájdalmas szivszorulást a váromladé- fcok között sétálgatva, a földi enyészet e mutatóujjai előtt. A 19-ik század gyermekei büszkék e szóra: haladás ! De a fogékony lelkek azért ma is szívesen álmodoznak a lovagkor káprázatos, legenda- szerű képeiről. — Asszonyok a középkorban!., erre a szóra még ma is megdobban akárhány ábrándokra hajló emberi szív. Főképpen hölgyeink azok, kik elragadtatással elmerengnek e poetikus korszakon és bizonyos fokú lemondással tekintenek arra a szerepkörre, melyet a modern világnézet rájuk szab. Pedig közelebbről nézve a dolgot, hölgyeinknek általában nem volna szabad panaszkodtok. Annak a ragyogó kornak, melyben nagyobb a fanatizmus, mint a meggyőződés, kisebb a humanizmus és a felvilágosodás, mint a szerelem és a háború kultusza: alighanem oly sötét pontja van, mely alaposan kijózaníthat akárhány merengő, a romantika iránt lelkesedni tudó női keblet. Abban a hosszú időben, melyet köaépkorMező-Berény 12197 lakossága mintegy 13200-ra szaporodott, az emelkedés körülbelül azonos Békés városáéval. Körös-Tárcsán volt 5385 és most ösz- szeiratott 5468 lélek. Tehát nincs 2 perczent szaporulata. Szarvasról nincs még elfogadható adatunk és a legingatabb kombináczióra vagyunk utalva. 1891-ben volt 24340 lakosa, a szaporulatot 2000—3000 főnyire becsüli a község. Szent-Andráson volt 6717, összeiratott most 7496-lélek. A szaporulat 10°/0-on felüli. Öcsöd 7830 lakosával szemben 8425-öt találtak, az emelkedés tehát a 9°/0-on alul marad. Kondoros rohamos fejlődését bizonyítja, hogy az 1891 -iki 2585 lélek felszaporodott 3656-ra. Az emelkedés tehát 40°/0, vagyis a legnagyobb a vármegye összes községei között. Orosháza 20016 lakossága mintegy 23000-re emelkedik, ami mintegy 15°/o körüli emelkedés, tehát a 20,000 lakoson felüli községeink között a legmagasabb. Bánfalva 3292 lakosa 3700 körüli, ami szintén 15% körüli emelkedés. Csorváson az 1891. évi népszámlálás 4248, a mostani 5089 lelket tüntet ki,'a növekedés 20%. Puszta-Földváron 2547 lélekkel szemben 2785 talált a népszámlálás. Sámsonban sokkal kedvezőbb az eredmény. A tiz óv előtti 3261 lakos 3929-re, tehát ép úgy mint Csorvás 20%-al szaporodott. N.-Szénáson volt 2830, összeírtak 3456 lelket, tehát 20%-on jóval felüli a szaporulat. P.-Szent-Tornya lakossága 3217 volt tiz év előtt, most csak 2992 ; — tehát az apadás 7 százalék körüli. Szabad-Szent-Tornya 1684 lakosa ellenben 1831-re szaporodott, vagyis 10%-os emelkedés. Tót-Komlósnak volt 9593 lakosa, a tízezret mintegy 300 lélekkel haladja ma.meg. Szeghalmon erősebb a szaporulat, ez a község is meghaladta a 10,000 lelket. Tiz év előtt 8911 lakosa 10023-ra emelkedett. nak nevezünk és a mely a nyug'at-római birodalom bomlásátál (176.) egészen Amerika fölfedezéséig, tehát közel ezer évig tartott, a nő keveset haladt kulturhistóriai téren. Egyik része az asszonynépnek teljesen tudatlan jobbágy, — a szegénység rabszolgája, örökösen harczolva, küzködve, gyakran a nemesség önkényének vér- lázitó módon alávetve. A másik része dicsöitve, istenítve a lovagszivek oltárain, pazar környezetben, kalandos, ideális kedvtelésekkel töltve az időt. Hol keressük őket, a női nem ama tagjait, kik a mai korban ta „hölgy“ névre aspirálnak ? Először is a fejedelmeit udvarainál, a lovagvárakban és a nagy nemesi kúriákon. Csak a 12—13-ik században a városokban is, a patríciusok házaiban, kik gazdaságuk következtében bizonyos magasabb pozicziót vívtak ki asszonyaiknak a társadalomban. Ma pedig, — jól tudjuk, — hogy az urak, még a kávéházak kasszírnőit is hölgynek, kisasszonynak nevezik. Az egyenlőség szelleme paradicsomot nyitott az emberi méltóságnak, hol mindenki szabadon művelheti, ápolhatja tehetségét, lelki tulajdonságait. Szabadon virít a fa dús, illatos, lombozata épugy, — mint fattyú hajtásai. Mostan látjuk, hogy a polgári osztály, e modern parvenü, a tradiczionalis idők alatt lenézett tömeg, hogy izmosodik, gyarapszik tartalomban, műveltségben, A középkorban pedig babonás szerencsének vehető, péld. Khlesl bibornok esete, ki bécsi pék fiának létére II. Mátyás király min-l .Vésztő sokkal lassúbb tempóban gyarapodik. 7552 lakosa csak 7931-re emelkedett, tehát alig 6% szaporulat.-vjKörös-Ladány (P.-Szt.-Tornya kivételével) az egyetlen község a vármegyében, amelynek lakossága apadt. Tiz év előtt 7156 lakosa volt, most csak 7125. F.-Gyarmat (Búcsúval együtt) 7810-ről mintegy 8900 lélekre szaporodott. A szaporodás nagyobb százaléka Búcsút illeti. A lakosság száma 1891-ben 257.888 volt, mig a mostani népszámlálás 284,000 körüli eredményt mutat fel. -A vármegye lakosságának szaporulata tehát mintegy 26,000 fő, vagyis az átlagszaporulat 11% körülire tehető. A Végleges, hiteles számokat — noha az eredményen alig fognak számbavehetóleg változtatni, — már csak krónikairói kötelességünkből kifolyólag is még egyszer közölni fogjuk. Ugyanakkor kiterjeszkedünk a nemzetiségi s hitfelekezeti viszonyokra s levonjuk a népszámlálás adataiból meríthető sok irányú tanúságokat is. A közigazgatási bizottság ülése. — Január 14. — Az év első ülése a megalakulásnak és az al bizottságok kijelölésének van szánva; főleg ezzel fogla kozott hétfőn is a közigazgatási bizottság. Azt a né ány ügyet, mit az egyes előadók referáltak, vi..i 'jóikul intézték el, úgy, hogy az ülés 11 órára véget ért. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Csák György kir. pénzügyigazgató, dr. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Zöldy Géza megyei főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Zlinszky István közgazdasági előadó, gróf Almásy Dénes, dr. Zsilinszky Endre, Varságh Béla, dr. László Elek, dr. Hajnal István, Keller Imre. Megalakulás. Dr. Lukács György főispán megnyitójában üdvözölte a bizottságot első ülése alkalmával; különösen a két uj tagot, kiknek kiváló szakértelmétől és tudásától sokat vár. Keller Imre, mint a bizottság legrégibb tagja üdvözölte az uj év alkalmából az elnököt, a mit a főispán meleg szavakban viszonzott. Bejelentette ezután az elnök, hogy Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő akadályozva van a megjelenésben. Haviár Dániel, Geiszt Gyula, Ladies György, és Rosenthal Ignácz igazolták távollétüket. Tudomásul véve a törvényhatósági átiratot, hogy az 1901. és 1902-ik évekre dr. Zsilinszky Endre, Rosenthal Ignácz, dr. László Elek, Ladies György és Geiszt Gyula választattak meg a bizottság tagjaiul, kimondta az elnök, hogy a bizottság megalakult. Az albizottságokat a következőkép alakították meg: Fegyelmi választmány: dr. Hajnal István, Ladies György, Csák György kir. pénzügyigazgató, Haviár Lajos főmérnök. Póttagok: Keller Imre, Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő. Arvaügyi felebbviteli küldöttség. Megválasztattak: Haviár Dániel és Ladies György, rendes tagok, Varságh Béla (uj) póttag: A főispán által kineveztettek: dr. Zsilinszky Endre (uj) és Keller Imre rendes, Rosenthal Ignácz (uj) póttag. Törvényhatósági pótadó felszólamlási küldöttség : Keller Imre, Ladies György, Resentbal Ignácz (uj), Csák György. Munkásügyi albizottság : Geiszt Gyula (uj), Keller Imre, Ladies György, dr. Zsilinszky Endre. Póttagok: Rosenthal Ignácz (uj) dr. Hajnal István, dr. László Elek (uj), Varságh Béla. Erdőügyi albizottságba kiküldettek : dr. Fábry Sándor, Kellet- Imre, Ladies György (uj). Elnökül: dr. Fábry Sándor, alelnökül : Keller Imre választattak "STeg. 4 . Másodfokú erdei h hág ás i bíróság: gróf Almásy Dénes, Haviár Dániel, »Jszt Gyula, Ladies György. Póttagok: dr. Zsilinszky Endre, dr. László Elek (uj), Varságh Béla, dr. Hajnal István. Tanitói nyugdijagyi vegyesbizottságba kiküldettek: Haviár Dániel (uj), Keller Imre. Törvényhatósági ipartanácsba kiküldettek ; ifj. KohlmanD Ferencz, Sál István. Póttagok: Dobay Ferencz, Mayer István. Közegészségügyi bizottságba kiküldettek : Haviár Lajos kir. főmérnök, Bodoky Mihály gyógyszerész, Szabados József építész. Központi börtönvizsgáló bizottságba a főispán által kineveztettek: gróf Almásy Dénes (uj), Keller Imre (uj), Rezei Szilviusz, Haviár Lajos. A járási fogházak megvizsgálására kiküldettek : denható minisztere, tanácsadója, bizalmasává küzdötte fel piagát. Lényegében a nő ma is ugyanaz, mint a középkorban. Kedveli a hódítást és a hódolatot. Szívesen szerepel és bámultatja magát. Éltető eleme, lelkének förugója a szeretet. Ezen a téren alig is változott az asszony a századok folyamán. És mégis hasonlithatlanul magasabban áll szellemileg a nő most, mint hajdan. Azért ne is csodálkozzunk, hogy a jelen kor müveit asszonya elégedetlenkedik, lázong; mikor azt a keretet, melyet elméletileg megalkotott egyéniségéhez, nem találja fel a gyakorlati életben. Igen szép, költői dolog volt a várkastély erkélyén könyökölve eltnelázni a románcz fülbemászó daliamán, melyet egy szerelmes lovag lanton pengetett odalent, magasztalva, kérve, könyörögve meghallgatásért! Most ? A titkos imádó epedését, hódolatát egy éjjeli zenébe foglalja, nem törődve azzal, hogy az éjszaka mély csendjében megháborgatja a munkás polgárok édes álmát. Aztán ott van konczert, színház, opera, — avagy a kinek Ízlése megkívánja — a könnyebb múzsa számtalan válfaja. A modern asszony ma is több időt tölt el az édes semmittevéssel elegáns, budoirjában, mint középkori elődje. És mégis panaszkodnak, képzeletük vágya száll a szentimentalizmus e misztikus varázsteljes világába. A tudomány fáklyája világit az elmékben; leányaink többet tanulnak és tudnak, mint akkoriban tekintélyes államférfiak és törvényhozók. Honnan van hát, hogy mégis gyönyörködnek a szellemi homály e sötét, vigasztalan képeiben ? Hiszen jól tudjuk, hogy akkoriban például az irás és olvasás még a legelőkelőbb körökben is igen gyakran a tudomány misztériumai közé tartozott. Sőt a 15-ik században például Magyarországon Zápolyai János feleségén Izabellán kívül alig egy pár asszony tudott Írni. A vallástanon kívül tanultak még egykevés krónikát és a kiválóbbak anyanyelvükön kívül latinul is. Az elégedetlenség, a kedélyforrongás okait, azt hiszem jelenleg a nő mostoha szocziális viszonyaiban kell keresnünk. Vagyis inkább a műveltség túltengésében, melylyel természetes párhuzamban halad a kielégítetlen igények sokasága. A mostani nő annyit tud, hogy termekben uralkodhatna és a sors véletlen szeszélye legtöbbjét egy szűk kis szobába szorította. Már pedig régi igazság, hogy minél tanultabb az ember, annál elégedetlenebb. Hiszen már a Szentirás is azt mondja I „Boldogok a lelki szegények, mert övék a menyeknek országa.* Azelőtt ezer asszony fénylett, tündökölt az országban; most meg milliók vágynak e szerepre. De hiába! Nincs annyi lovagvár és zsíros dominium ennyi úrnő befogadására. Innét a baj! Általában véve a középkor asszonyai fölött nem szabad pálezát törnünk tudatlanságuk miatt. Éltek akkor is a körülményekhez képest igen müveit asszonyok, kiváló, nagyra- törö lelkek, kik felülemelkedtek a fonás, az arany hímzés, az üstök, fazekak és serpenyők levegőjén a magasabb régiókba. De hiányzott a rendszeres nevelés és a női érzék kifejlesztése a már akkor létező egyes tudományágak iránt^ XiapunR mai széimAlioz fél iv melléklet van osatolva.
