Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-24 / 12. szám
Ellopott főnyeremény. A minap állítottak bíróság elé egy Fischer nevű egyent, a ki furfangos módon el akarta lopni jogos tulajdonosa elől a Jósziv-sorsjegyeknek egy 10000 frtos főnyereményét, Fischer ugyanis azt látta, hogy ez a főnyeremény már évek óta szerepel a fel nem vett nyeremények jegyzékében és ekként okoskodott: „Ha a jogos tulajdonos évek óta nem tudja, hogy sorsjegye 10000 irtot nyert, akkor meglehet, hogy még két évig nem fog a dologra rájönni és ez az idő éppen elégséges, hogy bírói megsemmisítés utján o kapja meg a 10.000 frtot“. A furfangos csaló ugyan rajtavesztett, mert a jogos tulajdonos épp akkor jelentkezett, a mikor már-már kiadták volna Fischernek a 10.000 frtot, de ez az eset intő például szolgálhat minden sorsjegybirtokosnak. A kinek sorsjegyei vannak, az el ne mulaszsza megnézni a sorsolásokat. De, ha ez sem volna módjában, akkor rendelje meg a Pénzügyi és Tőzsdei Naptárt, a melyben benne van az pszt rák, a magyar és a külföldi (egyebek közt a Török- sorsjegyek) sorsjegyeknek mindazon számainak kimutatása, a melyek az 1900. év végéig kihúzattak, de kifizetésre még bemutatva nincsenk. A hátralékos sorsjegyek ezen nagyfontosságu kimutatásán kívül aj Pénzügyi és Tőzsdei Naptár még egyéb közleményeket is tartalmaz, melyek mindenkit érdekelhetnek, a kiknek sorsjegyeik és értékpapírjaik vannak. A Pénzügyi és Tőzsdei Naptár ára 2 korona. Megrendelhető a kiadónál? Lendvay Sándornál, a Pénzügyi Hírlap szerkesztőjénél, Budapest, VII., Miksa-utcza 11. Világtörténet. A magyar történetíró lalom egy uj kötettel gazdagodott. Valóságos gazdagodás az a mi viszonyaink között, mikor egy fontos történelmi korszak oly alapos és tudós Íróra talál, a minő Marczali Henrik. Marczali majd húsz év óta mjid ködik a történetirodalorn terén s fejlődése útját jeles munkák jelölik. Most minden eddigi munkássága előtanulmánynyá válik, midőn megírja főmű- vét, az Újkor és a Legujabb-kor történetét egy nagy Iá kötetes vállalat számára, melynek ő maga a szerkesztője. Ez a nagy történeti munka az első, a mely a világtörténet hatalmas képébe beleolvasztja a magyar történelmi ólet nem csekélylendő vonásait. Még nem jelont meg világtörténeti mű, a mely a magyar életet az európai történet egószébo szervesen belefoglalta volna, rendesen külön sza kaszban emlékeztek meg rólunk, mint egy Európában élő, de az európai történetben részt nem vevő népről, akár csak a Balkán-államokról szokás Ez az első nagy vállalat, a mely nemzetünk történelmét nem külön, hanem az európaival együtt, kölcsönhatásukban tárgyalja. A világuralom hegemóniája soha egy nemzet nél sem állapodott meg. Egyiptomból átszállt a tengeren Hellasba, de akkor művészeti és filozófiai eszméket vitt magával örökségül. Hallásban erősen művészi irányt vett i e nép művészetének köszönte hosszú időn át elsőségét. A művészet révén nyitott utat magának a hegemónia Rómába, a hol a nép jelleméhez simulva, katonai éB politikai világuralommá változott. Az Appeninek tövéről egy hulláma átcsapott a Pyrenéek országába, a mór kultúra idején. Aztán átkelt a bérczeken és északnak indult Francziaországba, a keresztes hadjáratok vezér- szerepét adva e nemzetnek. Majd Németországra száll, a hol ismét átalakult a nép jellemének megfelelően s erkölcsi és vallási eszmékben nyilatkozott a reformáczió idején. Mióta a keresztyénségi meghódította a világot, az evangeliom terjesztése és a keresztes hadjáratokon kivül nem volt a val- . lási téren nagyobb szabású mozgalom, mint a reformáczió. A dőzsölő, kimerült, élvhajhász római világra rászakadtak pompás államának romjai. Az élvezetekben kimerült kort legyőzte a lemondás apostola. Az elsulyedt társadalomban, mely játék szerének nézte a nőt, megjelenik Szűz Mária felséges alakja. Az emberi szellem — hiába — soha sem tagadja meg magát és mindent a saját képére alakit, a keresztyén vallást nem kevésbbé, mint régen a pogány mithologiát. Alkotásai közt legnagyszerűbb a család s vallását is ennek mintájára alakítja át; az Atya- és Fiu-Isten mellé odahelyezi a nőiség symbolumát, Boldogságon Szűz Asszonyunkat. A keresztyónség előbb egészen szembeállt a pogány mythologiával, de később nyomai mintegy észrevétlen átolvadtak bele. Képek és szobrok lepték el a templomokat, melyeket az első keresz- tyénség onnan kiutasított. Megszólalt az egyházi zene is, mely valaha Aphrodite ünnepélyein zen gett. Északon aztan újra feltámadt az egyszerüsi tési hajlam, az aszkézisnek az a szelleme, a mely valaha a keresztyénséget is szülte. Az isteni tiszteletet megfosztotta minden külső díszétől s a hitet egészen a bensőre utalta. Száműzettek a képek és szobrok a templomokból, a színes üvegablakok és freskók eltűntek, a dús oltár helyébe odatették az egyszerű Urasztalát. A szivet is egyszerűbbé tették. Either kijelentette, hogy a hit jócselekedet nélkül is^ üdvözit. Elmaradt a szent mise, a gyónás és a bojt, a mely nem illett a hideg északi kiimához. Ennek a kornak hü rajzát találjuk Marczali uj kötetében; a reformátorok küzdelmét, eszméik benső fejlődését hiven és világosan adja elő. Tisz tán látja az eszmék hullámzását és áramlatait s hiven tünteti fel azokat. Egészén belemerül a korok életébe és a történelmi fejlődés rajzát nem zavarja egyes élesen előtérbe állított alakokkal. Érti a módját, mint kelljen az egyénnek életét úgy rajzolni, hogy azzal csak a kor világosodjék. Egy nagy embert sem szakit ki köréből, hanem úgy rajzolja életüket, hogy az illusztrálja a kor életét. A Németországban felmerülő eszméknek elágazását pontosan követi. Látja azokat a finom csatornákat, melyeken az eszmék tovaterjednek, behálózva az egész világot. Egész pontos térképet tud rajzolni az eszmék nagy folyamáról, követi szétágazásukat ami bolt viz, azzal nem törődik, de az elevent messze elkíséri. Érdemére és fontosságára nézve egyaránt látnivaló, hogy ez lesz Marczalinak főműve, eddigi munkái ehhez csak előtanulmányul szolgálhattak és fejlesztették tudományos módszerét. Magyar történelmi tanulmányainak sok nyomát találni e könyvben. Nemzetünk történelmét mindig összeolvasztja a külföldével és akármiről beszel is, háttérben mindig ott van Magyarországnak a képe. Történelmünk azon időszakát, mely e kötet keretébe esik, a török hódítás történetét, különös kedvvel mondja el. E rész illusztrácziói közt sok becses és fontos dolgot találni, mik eddig még nem jelentek meg. Ilyen Fráter György levele Ferdinánd királyhoz, Jurisics Miklósnak egy levele és főként Zrínyi Miklós levele özv. Nádasdy Tamásnéhoz 1566. évi április 19-ikéről. Fráter Györgynek Rioaut nagy munkájából edd.g ismeretlen képét közli. A képek megválasztása általában nagyon gondos. A kötetben ott találjuk Zwingli, rotterdami Erasmus, Melanohion, Kálvin képeit és számtalan képet Lutherról, többek közt Kranach Lukácsnak egy miniatűrjét. A színes képek közül különösen Dürer egy színes pastellj,e tűnik ki művészi re- produkoziójával, a mely a nürnbergi -vár udvarát ábrázolja. Érdekes a Stuartok koronája is, mely most Edinburghban őriztetik és melynek első képét itt veszi a magyar közönség. Láttára felélénkül szivünkben mind az a gyász és részvét, a melyet szerencsétlen viselőjének alakja bennünk keltett. Igen szép II. Fülöp feleségének fayence-portraitja is. A könyv végén egy igen szép, töm >r fejezet van, a korszak szellemi fejlődéséről, moly kis fejezetekben pompásan rajzolja az államot, a polgár ságot, a gazdaeági átalakulást, a vallásos és művészi életet, a tudományok fellendülését, az egyén és az erkölcs viszonyát. E rész is számos szép képpel van illusztrálva, melyek közt ott találni egy nagyon érdekes régi metszet hasonmását, a mint a pápa áldást oszt az épülőfélben levő Szent Póter- templom loggiájáról. Itt találjuk aztán Rafael és Tizian arozképeit, Ariosto és Vasco de Gama egykorú képmásait. A kötet tudományos nemzeti irodalmunknak gyarapodását jelenti és nem ajánlhatjuk eléggé a közönségnek. Vele az Uj-kor indul meg, melyet a Legujabb-korral egyetemben 3—3 kötetben maga a szerkesztő ir. Egy kötet ára disz- Itötésben 8 forint. Megrendelhető részletfizetésre is a kiadó-társulatnál, Révai Testvérek. Irodalmi In tézet Részvénytársaságnál, Budapest, Üllői-ut 18. ez. Gyulai élet. — A gyulai nyári színház. — Igaz, hogy márczius 15-ike is volt, meg Jó- zsef nap is volt azóta, mióta én búcsút mondtam a gyulai életnek s most visszatérvén a műhelybe, ott kellene kezdenem, ahol elhagytam, tudniillik a márczius lö-iki nagy nap nagy szúnokait kellene éltetnem és a Józsefnapi berugásokra kellene ráborítanom a feledés sötét fátyolét, de miután nincs nagyobb szenzácziója most Gyula városának mint as évülő aréna, azért tehát én is átugrom az átaludt eseményeket és az aréna mellé plántálom magamat Az elmúlt hét pattantotta ki ezt az édes titkot s csak a gimnázium megvalósulását hirdető ministeri rendelet fog akkora örömet kelteni Gyulán — és akkora irigységet a szomszédban — mint a múlt heti számunkban közölt ministeri ukáz, melyben „fixumfertig11 benne van a gyulai színház, csak meg kell valósítani. Akkora lelki extázisbán csak egyszer láttam a szerkesztőmet, mikor a Somló Sándor Erkel- ódáját . el tördel t--k “ a nyomdában. Akkor mérgében, most pedig örömében tánczolt s messziről lobogtatta felém a fehér papirost, melyen 25000 koronát utalványozott nekünk a minister. Délután már tudta az egész város s azóta a pavilion melletti térség — az aréna helye — ritkán van látogatók nélkül. — A héten Krecsányi a mi jövendő direktorunk — az első vidéki szin-J igazgató — volt lenn. Fölmérték a helyet, kiszámították a méreteket, próbaásatásokat csináltak s legközelebb csattog az ácsok székerezéje és nyi- szog az asztalosok gyaiuja az épülő gyulai nyári színkör deszkáin A gyulaiak pedig boldogan áldják a Lukács főispán nevét, aki idegen létére gyökeret vert nálunk, a ki ezzel a tényével még jobban összeforrasztotta egyéniségét a gyulai szivekkel. * * * Akik a mostani mindennek használt és semminek se jó pavillonban élveztek már át jól meg- huzgált és rosszul előadott színdarabokat, ahol a legambicziózusabb direktornak lehetetlen volt valamit produkálni, azok erősen fogják méltányolni, mit tesz egy modern berendezésű, a színpadi tek nika minden kellékével biró színházban elsőiangu társulattól jó előadást látni és élvezni. Eddig kulturális kötelesség volt pártolni a pa Villonban játszó társulatokat, de már ezután nem igy lesz. Megszűnik a kötelesség, nem lesz robot a színházba járás, hanem magasztosabb élvezet s Gyula az lesz, ami hajdan volt: . . . első nyári állomása az országnak. A skeptikusok hadd rázzák a feje két, én bízom benne. Hiába az ellenvetés, hogy Gyula nem az, ami hajdan volt, tönkre mentek a Mecénásai, nincsen „von Haus aus“ gazdag fiatalsága, a fizetésére van utalva mindenki, hogy szegény proletár város. — Yan ebben sok igaz, de az is igaz, hogy azóta megszaporodtunk számban, erőben, intelligencziában. Sok a nadrágos ember, haladottabb az ipar, a kereskedelem, intelligensebbek az iparosok, kereskedők mint hajdan, több a hivatalnok is mint régente volt s az intelligenczia fokozódásával fokozódik a vá_>y az első szellemi élvezet, a színház után. ‘ Udvarlás képes fiatalságunk talán nem lesz annyi mint a múltban volt de ez sohsem válik kárára a művészetnek s a színházi napi kasszát nem a habitüék gavallérsága tölti meg, hanem a nagy tömeg, mely becsületesen befizeti a maga 20—50—70 krajezárjait a kasszánál. Bérlő közönségünk pedig van. Ezt nem kell teremteni Gyulán, úgy, hogy sziüte alaposnak látszik a Krecsányi igazgató félelme, hogy kevés lesz a 16 páholy. — Amit mégis teremteni kell Gyulán, az a színházba járó nép. Eddig bizony nem sok szivárgott a földmives néposztály filléreiből a szín házi kasszákba. — A pavillonbeli összetákolt kényelmetlen karzaton nem szívesen szorongott a jó nép a maga 20 krajczárjáórt. Először is nem sokat látott s amit látott, azért meg kellett szenveduie a kényelmetlen tákolmányon. Most ezen is segítve lesz. Külön karzati állóhelyek és külön karzati ülőhelyek lesznek, külön feljárattal. — Amilyen olcsók lesznek a földszinti helyek, abban az arányban a karzati helyeket is szinte potom áron vesztegetik. A karzati állóhely csak 10 krajezár lesz. Krecsányi igazgató tudja mit tesz s többre becsüli a sűrű garast a ritka forintnál. — Szóval a színi idény fináncziális oldala semmi aggodalomra nem adhat okot, még a direktornak sem, aki nem fizeti a helyiségbért és a világítást, mely sokszor elvitte a nyáron a napi kasszát bruttóban. 8 ami az érem másik oldalát, a nem fináncziális oldalt illeti hiszen Krecsányi lesz itt, még pedig teljes társulattal kezdi meg júniusban az első gyulai szezont, nem-e bizhatunk az ország első vidéki társulatában I P * * * Ma délelőtt alakul meg Lukács főispán el- uöklete alatt a legfrissebb gyulai egylet a gyulai szinpártolók egyesülete. — A gyulai szinpártolók egyesülete lesz az a jogi személy, melynek az arena felépítésére szükséges pénzt kölcsönadja a Békésmegyei takarékpénztár s ennek az egyletnek fizeti ki az adóhivatal 10 éven keresztül az évi 3200 korona államsegélyt, melyből aztán az egylet törleszti a takarékpénztári kölcsönt. Szóval ő lesz a közeg, az eszköz a megvalósításhoz I az uj egylet belépendő tagjaitól egyebet nem kíván mint í megvalósult eszme iránti meleg érdeklődést : Biz hatunk benne, hogy ez meg is lesz! —re. Közgazdaság. A békósmegyei takarékpénztári egyesület, legrégibb megyei hitelintézetünk, folyó hó 17-én tartotta dr. Fábry Sándor elnöklete alatt XXXVII. évi rendes közgyűlését, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen 46 részvényes volt mintegy 400 részvény képviseletében. Az előzetesen kiosztott igazgatósági s felügyelő bizottsági jelentések felolvasottaknak vétetvén, tudomásul vétettek. A tiszta haszon — amint a lapunkban már egész terjedelmében közölt zárszámadásokból kitűnik — 60727 korona 46 fillér az igazgatósági javaslat szerint következőleg osztatik fel: 1000 drb részvény után osztalék á k. 40 40000.— Tartaléktőke gyarapítására 10000.— Külön tartalék gyarapítására 4000.— Nyugdíjalap gyarapítására 4<>00.— Tisztviselők jutalmazására Özv. Henczné és gyermekei nyugdija pót2000.lására 200.— Szolgák jutalmnzására 150.— Gyulai Fehér-Kereszt lelenczháznak 100 — Gyulai nőegyletnek 50.— Gyulai közművelődési egyletnek 50.Országos munkáspénztárnak alapítványul 50.— Gyulai Erzsébet-ápoldának 30.— Gyulai tűzoltó egyletnek 30.— Gyulai izraelita nőegyletnek 30.Időközi adományozásokra 37.46 összesen: 60727 46 Az üzlet fejlődése elodázhatatlanul követelvén az üzleti helyiségek kibővítését, a közgyűlés eme kibővítésnek 10000 korona keretén belül leendő Az- közléeével az igazgatóságot felhatalmazta. A módosított alapszabályok — amelyeknek tervezete kinyomatva a közgyűlést megelőzőleg a részvényeseknek szintén megküldetett — beható tárgyalás során némi módosítással elfogadtattak. Végül miután a felügyelő bizottság tagjaiuak megbízatása lejárt, választottak felügyelő bizottságot is. A szavazatlapok az idő előhaladottsága következtében csak másnap vétettek számba s a választás eredménye kedden délelőtt hirdetfetett meg. E szerint megválasztattak felügyelő bizottsági tagoknak : Deimel Lajos, Schmidt Iván, Fürdők István és Mikolay István. Törvényszéki csarnok. Bírósági előléptetések. A m. kir. igazságügy- minister dr. Kiss Gyula, Misley Kálmán és Szabó László gyulai kir. törvényszéki aljegyzőket a XI. fizetési osztály első fokozatába, Fazekas András békési és Hutschenreiter Antal békés-csabai járás- bírósági írnokokat a XI. fizetési osztály második fokozatába léptette elő. JÓ szomszéd. Lipták Urbán Pál szomszédja Bondár Jánosnak Dobozmegyeren és tartva a példabeszédet, haragítsuk meg szomszédunkat megmondja milyen vagy, hát igy történt itt is, mert Lipták megharagudott 1900. szeptember 30-án Bondárra, a miért kanászától zálogba vette az ostort, meg is jelent nála, hogy kiváltsa az ostort, de a közben úgy vágta a földhöz a jó szomszédját, hogy az oldalbordája eltörött és a főtárgyaláson is azzal védekezett, igy jár ki megharagitja szomszédját, és ő is rosszul járt, mert egy hónapi fogházat kapott. Békés házastársak. Andráséi Illés nem a legjobb viszonyban élt nejével, minek az lett a következménye, hogy Kétegyházán 1900. január 29-én a miért a neje nem engedte a korcsmába menni, úgy beránditotta az ajtót, hogy a neje mutató-ujját megrongálta, — mikor az elnök kérdezte a férjtől hogy mikor történt, kijelentette, hogy a „napot nem Írtam fel,“ csak azt láttam, hogy az ujját fáj lalja. A tárgyalás, mely bőven teli volt a házas- tárnak egymás elleni engesztelhetetlen gyülölségé- vel azzal végződött, hogy a férj felmentetett, hátha igy helyre áll a családi béke, bár mindkettő kijelentette, hogy egymást nem szeretik. Javithatlan. Farkas Sándornéra is reá jár a rúd, minden évben foglalnak nála és 1900. szeptember 26-án Öcsödön elment a végrehajtó foglalni, de késsel' fenyegette, hogy megforgatja benne, ha foglal. Ezért épen, mint tavaly hasonló dologért, a kir. törvényszék arra tekintettel, hogy már volt büntetve 8 napi fogházra Ítélte. A férje érdekesen jegyezte meg, hogy azért van olyan nagy szája a nejének, mert ő viseli a kalapot, ő parancsol a háznál, neki pedig csak akkor van kalap a fején, ha felteszi. Heti piacz. Gyulán, márczius hó 22. A múlt héten nyilvánult szilárdulás e héten is tartott, egyenlegként 10—15 fillér emelkedés konstatálható. Heti piaczunkon a javuló utakkal élénkült a piacz és különösen árpa, tengeri s zabban nagy volt a kinálat, ennek daczára javuló árak mellett minden czikk vevőre talált. Elkelt 50 kilogrammonként koronában: búza ................... 6 70—7-00-ig tak arm. árpa ... 5 60—5'70-ig kukoricza .... 5.00—5 10-ig zab........................5.70—6-—ig HI RDETÉSEK. 2236—1901. Árverési hirdetmény. Gyula város határa a város erdejével együtt (6) hat vadász területre felosztva folyó évi április hó 9-én délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében megtartandó nyilvános szóbeli árverés mellett fog a legtöbbet ígérőnek 1901. évi julius hó 1-től 1907. évi junius hó 30-ig terjedő hat évre haszonbérbe adatni. Mindenik vadász-területre a kitűzött időben külön-külön és folytatólag fog az árverés megtartatni. Kikiáltási árak az I-ső vadász-területre 2000 korona, a II-ikra 600 korona, a III-ikra 800 korona, a IV-ikre 500 korona, az V-ikre 150 korona, a VI-ikra 500 korona. Árverelni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át kötelesek az árverelő bizottságnál bánatpénzül letenni. Gyulán, 1901. márczius 23-án. Dutkay Béla, 109 1—3 polgármester. Szőlővessző eladás. Van még eladó 8 borfaj és 5 csemege fajban 8000 darab príma, gyökeres, fás, szóló' ojtvány, ezre 100 forint, 11-od rendű fás ojtvány minden elfogadható áron eladatik, — faj azonosság és jóságáért felelősség vállal tátik. ms i_3 Puskás Gyula, Gy ulán, Német templom-utcza 1122 1537/1901. Orosházi járás főszolgabirája. Pályázati hirdetmény. Bánfalva községben megüresedett s évi 800 korona fizetéssel javadalmazott községi irnoki állásra pályázatot nyitok. — A pályázati kérvények hozzám folyó hó 28-ÍQ annál inkább benyújtandók, mert a később beérkező kérvények figyelembe nem vétetnek. A megválasztandó Írnok fizetéséért anyakönyvvezetői teendőket is ellátni tartozik; ennél fogva csak azok pályázhatnak, kik erkölcsi minősítésük mellett az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 8. §-ában meghatározott anyakönyvvezetői képesítést is igazolják. Orosházán, 1901. márczius li-én. Ambrus Sándor, 95 2—2 főszolgabíró. Kitűnő minőségű csongrádi Schiller bor literenként kimérésre 34 kr&jczárért bármily mennyiségben kapható. = A legizletesebb ételek = házhoz való kihordásra, havi bérletbe a legmérsékeltebb árért, pontos kiszolgálás mellett kaphatók Béla bácsinál, az „ujv. olv. kör“ vendéglősénél 1061—3 G-ycUán. Epilepsia. ki eskór, görcsök vagy nagyfokú idegességben szenved, kérjen kimerítő leirást a betegségek fajairól. Ingyen és bérmentve küldi „Schwanen Apotheke“ Frankfurt a/Main. 96 2—52 1991/1901. A szeghalmi j. főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. A Füzes-Gyarmat községnél lemondás folytán megüresedett s évi 800 koronával javadalmazott pályázatot hirdetek. A kellően felszerelt pályázati kérvények a folyó évi márczius 31-ig bezárólag adandók be hozzám, mert a később érkező kérvények figyelembe nem vétetnek. A választás iránt később fogok intézkedni. Szeghalom, 1901. márczius 10. Csánki Jenő, 100 2 2 főszolgabíró.
