Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

vizsgáló bizottság megválasztása. 5. Két válasz mányi tag behívása. 6. A módosított alapszabályt) előterjesztése. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó Az újvárosi olvasókör általánosan ösmert esté lyei sorozatához méltán csatlakozik a márczius 11-iki melyen a jelenvolt közönség nagy száma és fényes volta újabban megerősíteni látszik a kör estélye' iránti szimpátiát, úgy nem különben azt, hogy ezen estélyek a gyulai publikum részére szolgáló mulat ságok egyik szinte elmaradhatlan időszaki tényezői A hajnalig tartó tánczot, ezúttal is Singer igazgató ügybuzgalmát hirdető műkedvelői előadás előzte meg, melynek első száma Berthóty István felolva sása volt. Minden dicsérő kommentár helyett a cik két e lapunk tárcsájában közöljük. E helyen csal azt konstatáljuk, hogy a felolvasás nagy tetszést riadó tapsokat és éljenzéseket keltett. Kauders, Regin énekelt Kiss Józseffel duettben magyar népdalokat meglepő preczizitással. A műkedvelői előadás mértékét meghaladó nívón állott Frailer Ilonka előadása. Gabányi „Levél“ czimü vig monológját adta elő annyi kedvességgel, hogy a kapott tap sok képességének méltó elismerését képezték Hegyedik szám ismét Kaudersz Regin és Kiss Jó Z8ef kettős énekszáma volt, mely úgy mint az előbbi jól sikerült és kellő méltánylásban részesült. Végű Gyulai Zsigmond „Legény búcsú“ czimü monológja következett, melynek előadásából az előadó ind is - ponáitsága daczára erős színész rutin érzett ki. A jelenvoltak közül sokan az előadás végighallgatása után tánczba fogtak, mely erőse i tartotta magát a hajnal pirkadásáig Jelen voltak : Asszonyok: Ber- thóty lstváuné, Rácz Károlynó, Lendvay Mátyásáé, Sozánszky Döméné, Somogyi Jánosné, Tar Istvánné, Singer Mthályné, Sál Józsefué, Frailer Istvánné, Re- mele Józsefcé, Máró Gyuláné, Finkelstein Lajosné. Nagy Jánosné, Tar Gyuláné, Fischerné, Koblmann Ferenczné, Goldberger Ignáczné, Krasznainé, Gáspár Józsefné, Réh Zsigmondné, Ritsek Jánosné, Keler Istvánné, Hajdú Kálmánná, Bekker György né, Ba-I lázsi Istvánné, Csiszár Sátnuelné, ózv. Reisz József- né, Kaudersz Zsigmondné, özv. Balogh Józsefné Krausz Mórné, Freund Sándorné, Morvái Istvánnál özv. Hanner Gusztáváé, Balogh Jánosáé, Weisz Salamonná, Rosenthal Lipótné, Varga Lajosné, Pap Gáborné, Lehrmann Sománé, Blum Norbertné, Kopasz Péterné, Schwarcz Adolfné, Lövi Sándorné, Ráfi Jánosué, Schi 11inger Lipótné, özv. Kleinné. Leányok: Frailer Ilona, Gizi és Erzsiké, Kaudersz Regin, Lendvay Margitka, Remete Frzsike, Gáspár Erzsiké és Mariska, Réh Szidike, Balázs Mariska, Finkelstein Szeréna, Kis Juliska (Nagyvárad), Ráfi Mariska, Révész Olga, Schillinger Rózsika, Kocsis Juliska, Varga Irmu, Gyulai Rózsika, Kardos Fáiii, Bakó Ninuska, Kopasz nővérek, Hölczer Ninuska, Unger Erzsiké, Morvay nővérek, Krausz Etelka, Koho nővérek. Felülfizettek: Batik Elek, Kiss Mi i bály, Balázsi Istvánné, Friedrich János 1—1 kor., Kocbís Sándor 40 fillér, melyért köszönetét nyilváj nitja a kör igazgatója.

Eljegyzés. Dávid József műszaki rajzoló elje-1 győzte özvegy Bálint Sátnuelné leányát Ilonát.

A borz ritka állat mostanában a vidéken és igy érthető szenzácziót keltett a gyulai nép körében tegnap délután mutogatása egy eleven nagy borznak, a melyet Gazsó Ferencz földmives fogott el farkashalmi tanyáján. Behozta a városba s egész népcsődület járt a nyomában Gazsónak, a ki a borzot mindenáron elakarta adni, a mi végre hat koronáért sikerült is.

Halálozás. A gyulai polgári iskola tanitó-tes- tületének Nesztora az öreg Szegedi (Hirt) Antal rajz és szépírás tan ír elköltözött abba a hazába, hol a szépért már nem kell törni magát a léleknek, mert a szépség legszebbje az Ur színe előtt számol gyarlóságaiért. Az volt a kívánsága, hogy mint a csatában küzdő katona, a részére kijelölt sorban, hivatása teljesítésének közepette érje a halál. Ez a kívánsága teljesült. Már az újév utáni hideg napokban influenzát kapott, de azért le nem feküdt, kötelességét teljesítette, mig erői annyira le nem apadtak, hogy már nem volt képeB az iskoláig menni; baja végelgyengülésre változva átkénysze- ritette az örök hazába. Szegedi 1864-ben jött Gyulára, mint festő és a józsefvárosi templom főoltárképét Sz'.-Józsefet, valamint egy mellékoltárra Szt-Vendel képét festette. A józsefvárosi templom 1866-ban elkészülvén, Szegedit az iparos-tanulók és elemi iskolások rajzban való tanítására tanítóul választotta meg a város és mint ilyen működött a polgári iskola felállításáig. A polgári iskola megnyíltával ezen iskolánál is, mint' szépirási és rajztanár alkalmaztatott. Rajztanári minőségben a gyulai áll. eng. magán leány-iBkolában is működött és igy Gyula városa mindkét nembeli lakossága nyert tőle oktatást. Hivatását odaadó buzgósággal és kitartó türelemmel szolgálta, csak egy volt neki nehéz, az iparos tanulók iskolájában való tanítási Szegény nem egyszer panaszkodott, hogy ezen isko Iában 6 nem tanit, hanem korhol, szid, veszekedik! Bárcsak tanulnának ezen megjegyzéséből azok az iparosok, kiket valaha ő tanított és akik most inasaikat tanittatják. Számtalanszor megtoldotta panaszát ama megjegyzéssel: „Ezek az oktalanok —I t. i. az iparos-tanooczok -- azt gondoljak, hogy én rosszakarójok vagyok nekik és gyötreni akarom őket a tanításommal, pedig hát Isten látja lelke- met és szivemet, én a legjobb barátjok vagyok nekiek, mert kenyerük megkeresésének könnyebbi- tésére akarom őket képesíteni!“ Mikor is látják azt be a tanulók, hogy a tanítók az ő legjobb ba- rátjaik ? 1 Tanítói működésének jellemzésére elég felhozni azt, hogy ahol országos kiállítás volt, ott Szegedi tanítványaival meg mert jelenni és mindenhonnét az elismerés pálmáját kapta jutalmul. Ezúttal maga ment vallásosságának és az Isten dicsőségének emelésére közremüködő- leg ható tetteinek jutalmáért. Adja meg azt neki a Mindenható! Gyászjelentését a polgári iskola tanári kara állította ki a következőkben:

A gyulai áll. segélyezett közs. polg. fiúiskola tantestülete szomorodott szívvel tudatja, hogy legré gibb szeretett tagja Szegedi (Hirt) Antal rajztanár folyó év és hó 12 én reggeli a/4 4 órakor életének 77-ik s működésének 35-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 13-dikán délután Va4 órakor fognak a római kath. egyház szertartása szerint a Szent-Háromság teme- | tőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 14-én reggeli 8 órakor i óg a róm. kath. anyatemplomban az egek Urának i »emutattatni. Legyen emléke áldott! i

Közgazdaság.

A gyula— barakonyi vasút ügyében a keres kedelemügyi minister a vármegye utján következő rendeletet küldötte Gyula városa közönségének: 65872 szám. Magy. kir. kereskedelemügyi minister. Békésvármegye közönségének. A vármegye alispánja f. évi julius hó 20-án 14001. sz. a. kelt jelentésével felterjesztette hozzám a gyula—barakonyi h. é. vasútnak Gyula r. t. város részéről czélba vett segélyezése, valamint a már megszavazott hozzájárulásának utólagos visszavonása tárgyában hozott városi képviselőtestületi és törvényha tósági bizottsági határozatokat. Mielőtt a szóban levő ügyet a 220. szám. várm. határozat ellen közbe vetett felebbezés folytán szabályszerű tárgyalás alá venném, a megszavazott hozzá járulás visszavonásának indokául a mindkét rendbeli határozatokhoz felhozottakra való tekintettel, a következőkre kívánom a vármegye és város közönségét figyelmeztetni. Gyula város közönségének a megszavazott hozzájárulás visszavonása tárgyában első ízben 1. sz. a. hozott határozatában felhozott azon indok, miszerint a Gyula—barakonyi vonalon tisztán állami költségen, tehát községi hozzájárulások nélkül állami közút fog épülni, mely a vidéki közlekedés igényeit a tervezett vasútnál jobban fogná kielégíteni, — nem helyt álló, miután a Gyula—barakonyi vonalon állami közút építése jelenleg tervbe véve nincsen s ez időszerint egyáltalában nem nyújthatok reményt arra nézve, hogy a Debreczen— fehértemplomi és alföldi transversálís állami közutak által képezett sarok átmetszésével Gyulától akár Seprős, akár Barakony irányában közút léte- sittessék. De nem felel meg a valóságnak a város képviselőtestületi határozatában felhozott azon körülmény sem, mintha a kedvezőtlen pénzviszonyok az éidekelt községek támogatását kétségessé tenné és mint ha a tervezett vasút mentén fekvő nagy birtokok tulajdonosai annak segélyezésére irányuló anyagi támogatásokat fel sem ajánlották volna, miután a rendelkezésemre álló adatokból éppen ellenkezőleg arról győződtem meg, hogy az érdé kelt községek és nagybirtokosok a vasút létrejöttét a legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatásban kívánják részesíteni, amennyiben a vasút megépítésére Gyula város hozzájárulásától eltekintve már is oly tekintélyes összegű, számszerint 464,000 ko- ronányi törzsrészvény hozzájárulást biztosítottak, hogy Gyula város 200,000 koronányi törzsrészvény jegyzésének, valamint a tárczám részéről már szintén kilátásba helyezett állami hozzájárulásoknak számbavételével a törzsrészvény-tőke túlnyomó ré- ' szében fedezettnek tekinthető. Gyulaváros közön- 1 sége továbbá 1900. évi ápril hó 10-én 43. szám I alatt hozott legutolsó határozatában a vasút segélyezésének megtagadását a többek között azzal igyekszik indokolni, hogy a közel jövőben a létesítendő gymnasium czéljaira valószínűleg nagyobb összeget kell áldoznia s hogy a gymnasium létesítése nem csak kulturális, de még, közgazdasági tekintetekből is nagyobb fontosságú szükségletet képez a szóban forgó vasút kiépítésénél. Részemről ugyan legkevésbbé sem kívánom egy felállítandó gymnasiumnak kulturális előnyeit kétségbe vonni, mindazonáltal azon véleményben vagyok, hogy a Gyula—barakonyi vasút létesítése Gyula város érdekei szempontjából a gymnasium felállításánál ha- Bonlithatlanul nagyobb fontossággal bir, miután a vasút mintegy 52 kilométer hoszban, egy gazdag, gazdaságilag müveit népes vidéket, a Lunkaságot van hivatva Gyula városával szoros kapcsolatba hozni, aminek a város fejlődésére és jövőbeni felvirágzására iparának, kereskedelmének, közvagyo- nosodásának fellendülésére kiszámithatlan előnyei lesznek. Végül annak is kifejezést kell adnom, hogy nem méltányos a város mint erkölcsi testületnek azon eljárása, hogy a gyula—barakonyi h. é. vasútnak, mint közérdekű vállalatnak támogatását éppen akkor tagadja meg, midőn ezen vasúti vállalat már sok munkaáldozat és fáradság árán a megvalósulás stádiumába lépett s midőn a város maga is tudatában van annak, hogy hozzájárulása nélkül a vasút meg nem valósítható. Múlt évi október hó 27-én ad. 924. sz. a. kelt rendeletem

ízt- Házasság. Kaufmann Ignácz törekvő ifjú szabi rok iparos folyó hó 10-én vezette oltárhoz a gyulai izi zó. templomban Grünfeld Mór czipész iparos polgár té- társunk kedves leányát, Szálit. iki, Eljegyzés. Holdy Kálmán dobozi gyógyszeréé: pes folyó ho lO-én tartotta meg szűk családi körbei yei eljegyzését a gyulai leány koszorú egyik bájos é sen szeretetreméltó tagjával/, Sál Margittal, néhai 8a at- József gyulai iparos ifjúsági elnök és özvegye Duna; :ői. Szidónia leányával'

»tó Öngyilkos aljárásbiró. Szomorú sorsától meg, ste döbbentő módon szabadult Kondoroson egy soka ra- szenvedett, kiváló műveltségű nyug. kir. albiró k- erdőtarcsai Fejár László, ki egy pár év óta súlyos ak betegsége miatt kénytelen volt nyugalomba vonulni- st, bár még csak 40 éves volt. Betegsége, hátgerincz- 'sz sorvadás, gyógyithatlan lévén, özvegy édes anyját, p- nál, szül. Stesser Teréznél Kondoroson tartózkodott, ő- amióta elhagyta Halast, legutóbbi állomáshelyét ; ka anyja nemrég szintén beteggé lett s édes anyjának át betegsége és Baját szomorú sorsa annyira elkeseri p- tette, hogy szombaton este ll órakor halántékon k- lőtte magát és reggel kiszeovedett. Sorsa mély rész- ó- vétet kelt mindenfelé. A jeles képzettségű ember >i, temetése nagy részvét mellett hétfőn folyt le.

. Házasság. Dr. Glasner Adolf szarvasi fiatal

j* ügyvéd vasárnap délután esküdött Csabán örök 8‘ hűséget Rosenthal Iguácz gattajai fölabérlő bájos! “ leányának Ilonának.

Alkudozás puskával. Venczel György f. gyarmati lakos valami földet vásárolt Bálint Istvántól I a jogügylet lebonyolítása végett megjelent Bálint- fj nál. Tárgyalták az ügyletet, előbb lassan, aztán hangosabban, de sehogy sem tudtak megegyezni.! ?" Az alkun már utoljára úgy összevesztek, hogy Bálinti e' töltött fegyverét lekapta a szegről és ráfogta Ven-1 " cselre, ki e mozzanatra ijedten ugrott ki az ajtón H és meg sem állt a járásbiróig, kinél bepanaszolta az erőszakos alkudozót.

A templomszolga halála. Szarvason Zvaral | György egyházfi e hó 8-án este 7 órakor haza ment a Zrínyi utczai keskeny átjárón, megcsúszott sl és az ártézi vizet levezető mély árokba esett. A 2 szerencsétlen öreg ember nem tudott felkapasz-l 9 kodni a meredek parton s arczczal a vízbe esvén,! I ott lelte halálát, belefult. Úgy találták meg reggel ' a jó öreg templomszolgát, ki 32 éve volt már azl ev. egyháznál alkalmazva. Temetése nagy részvét-l 1 tel ment végbe s a Zrínyi utczai keskeny átjárói ; korláttal láltatott el, persze későn.

Személyi hírek. Darányi földmivelésügyi mi I 9 niszter köszönetét ,és elismerését nyilvánítottad Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedőnek ’ azon hazafias tevékenysége és közreműködéséért,

’ melyet a párisi nemzetközi kiállítás magyar osz-l. ' tálya sikerének biztosítása érdekében kifejtett. Fiát, j Mauthner Alfrédet pedig 0 Felsége ugyancsak a ‘ párisi kiállítás magyar osztályán kifejtett ügybuzgó 1 tevékenységéért az arany érdemkereszttel tüntette!, ki- A fiatal alig 23 éves képzett és törekvő keres-l kedő valóban rászolgált a kitüntetésre, mert a ker-L tészeti kiállítás rendezésében, — ami oly fényesen]1 sikerült — nagy része volt. Szívből gratulálunk azl ‘apának fiához; mert a kitüntetés fényessége reár sugárzik az apára is, ki mindkét fiát úgy nevelte,I, hogy ők is diszére fognak válni a hazai keres-l

l OV . °

kedelemnek.

Orosháza és a Schossberger birtok. Mint meg- f irtuk, Orosháza községe küldöttséget menesztett] Budapestre a puszta-szent-tornyai Schossberger-1 birtok megvétele ügyében; a tulajdonosok azonban [ a birtok holdját 375 forintra tartják, melyet leengedtek 350 forintra, kinyilvánítván, hogy csak azért . engedik igy le, mert egy vevővel van dolguk, külön- 1 ben a föld ára holdankint 370 forint. — A vevők r csak 315 forintot Ígérhettek s igy megegyezni nem|r ' tudtak. — Mindkét részen tanácskozni fognak még ' az ügylet felől. |J

Életuntság. Bula Péter gyopárhalmi 25 évesL földmives alig 4 hónapos házas volt s már is na , gyón megunta a házas életet. E hó 3-án felakasz-L tóttá magát a fáskamrában. Szép ifjú feleséget ha-L gyott hátra s az emberek találgatják most, miértL unta meg az életet a mézes hetek alatt.

Elakarta vágni a nyakát. F.-Gyarmaton Kontra I é Péternek nem jól ment a sorga, nem akart neki || contrázni a szerencse. Kapta magát és megakarta L magát öngyilkolni. Az elhatározás azonban köny-L , nyebb, mint a kivitel s Kontra uram, mikor a bo-|e . rotvát a nyakához illesztette és egyet nyisszantott | • a gégéjén, észrevette, hogy biz ez kellemetlen L i Abba is hagyta a nyiszálást s elment a doktorhoz L ; beköttetni a vágást. Kontra uramat most nevetik aL l gyarmatiak.

I A bot is elsül. Csizmadia Antal orosházi mól- r i nársegédnek volt egy botpuskája, olyan semminekL . I| jó „ha akarom bot, ha akarom puska* szerszá- i . ma, a melylyel sétálni se lehet, mint bottal, lövői- t , dözni ee lehetett mint puskával. — Ez a botpuska L s nagy bajt csinált Csizmadiának a héten. Gálám L t bokra akart vele lövöldözni, de a botpuska sehogyL perált, nem akart lőni. A botpuska gazdája L dühösen vágta földhöz a botot, mely nem akart 11 puska lenni s ime egyszerre puska lett belőle. Elsült a földreesés közben és átlőtte a molnár tenyerét, ki mostan egyhamar nem fogja pitiélni a lisztet az orosházi malomban.

Halálozás. Nagy Jenő gyulai gyógyszerészt súlyos csapás érte. Édes atyját Nagy György tótkom- lósi földbirtokost vesztette el. A boldogult 85 éves agga8tyán volt, általános becsülésben élt Tót-Kom lóson s kiterjedt nagy családot borított gyászba halálával^ A család által kiadott gyászjelentés a következő : „Vagyóczi Nagy Györgyné szül. Szacsvay Lotti mint hitves és gyermekei: Imre, Ödön, Elemér, Eugenia özv. Bárány Miklósné, Jenő, Sarolta férj. Kékus Istvánná és Ákos, úgy az elhunytnak menyei : Nagy Jenőné szül. Örlei Stefánia, Nagy Elemérnó szül. Borotvás Jolán, veje Kékue István unokái1 Bárány Eugenia, Nagy Sarolta és Stefánia’ Nagy Gyuri, Jolán és Sándor a maguk, va'amint a többi rokon nevében is mély fájdalommal telt szívvel jelentik, hogy szeretett felejthetetlen hűséges férjé, illetve édes atyjuk, apósuk és nagyatyjuk vagyóczi Nagy György földbirtokos folyó hó 3-án délelőtt 10 órakor életének 85-ik, boldog házasságának 49-ik évében rövid szenvedés után az Urban jobblétre szenderült, A megboldogult hült tetemei folyó ha 5-én délelőtt 8 órakor fognak Tót-Komló- son az ágostai evang. egyház szertartása szerint megáldatni s örök nyugalomra helyeztetni.“

kapcsán felhívom a közönséget, hogy fentieket Gyula város közönségével oly hozzáadással közölje, hogy vegye a város közönsége a segélyezés ügyét újólag beható megfontolás alá, | e részben hozandó határozatát terjessze mielőbb törvényhatósági és kormáoyha'ósági jóváhagyás alá, Budapesten, 1900. évi deczember hó 27-én. A miniszter helyett: Nagy, s. k. államtitkár. Eme ministeri leirat alapján Dutkay Béla polgármester a jogi 1 gazdasági szakosztályokat folyó hó 12-én délután együttes ülésre hívta meg, hol is Keller Imre, Kóhn Dávid, dr. Berényi Ármin, K. Schriffert József, dr. Daimel Sándor és Dutkay Béla polgármester felszólalása után a képviselőtestülethez oly irányú javaslat tétetik, hogy bármennyire méltányolja is Gyula városa a Lunkával való összeköttetés fontosságát és előnyeit; tekintettel a legközelebbi időben a városra háramolható elodázhatlan nagy költségekre, de különösen tekintettel a Berényi által hangsúlyozott ténykörülményre, hogy épp a kereskedelmi minister bölcsessége folytán a helyi érdekű vasutakról szintén közeli időben uj törvényjavaslat fog a képviselőházhoz benyujtatni: a város az uj törvény vonatkozó endelkezését bevárandó, a gyula—barakonyi vasút ügyét ezúttal n napirendről vegye le illetőleg az uj törvény megalkotásáig halaszsza el.

Az uj transverzális ut. Nincs másfél éve sem, hogy felvettetett | nagyfontosságu eszme és már a megvalósulás stádiumába jutott. Az a lelkes támogatással indított mozgalom, amelyet Békésvármegye törvényhatósága alispánjának indítványára kezdeményezett, sikerre vezetett és a vármegyét egész hosz- szában keresztül szelő állami ut kiépítésére az első lépés megtétetett. Megérkezett ugyanis a vármegyéhez a kereskedelemügyi minister leirata, a mely szerint vármegyénk alispánja felterjesztvén hozzá berettyó-ujfalu—békés-csaba—orosházai, vagyis a kilátásba vett III-ik transzverzális közút általános tervezetét, azokat átvizsgáitatván, alkalmasnak találta arra, hogy annak alapján az 1890. évi I. tör- vényezikk értelmében helyszíni bejárás tartassák. Azért a helyszíni bejárást az idézett törvény alapján elrendelte és annak határidejét Berettyó-Szent-Már- ton, Fúrta, Zsáka, és Darvas községek határára nézve folyó évi márczius hó 26-ára, a Darvas, Csökmö községeken átvonuló alternativ vonalra nézve ugyanazon hó 27-ére, Füzesgyarmat, Szeghalom és Körösladány községek határán átvonuló közút részre ugyanazon hó 28-ára, Köröstarcsa, Mezőberény, Békés és Csaba községek határára nézve márczius hó 29-ére, Megyes-Bodzás, Csanád-Apácza, Puszta- Földvár és Orosháza határára nézve márczius hó 30-ára tűzte ki, összejöveteli helyül, naponként reggel 9 órára az illető község községházát, az eljárás megkezdésére pedig Berettyó-Ujfalu községházában folyó évi márczius hó 26-ának délelőtti 10 óráját állapította meg. A helyszíni bejárást Hartig Sándor miniszteri osztálytanácsos fogja vezetni. A rendelet ezután a bejárás feladatát körvonalozza, utasítást ad az érdekeltek meghívására, tudatja, hogy a cs. és kir. közös hadügyminiszter s a m. kir. földmivelésügyi miniszter szintén értesítve lettek, intézkedik a napidijakról, a tervek közzétételéről, az eljárás egyéb részleteiről s végső soraiban a földmunkák azonnali megkezdéséről a következőkép intézkedik hogy a bizottság vezetőjét felhatalmazza, hogy a vármegye területén átvonuló közút részlet azon szakaszain, amelyekre nézve a bejárás alkalmával közös és végleges megállapodások jönnek létre, a földmunkának állami felügyelet mellett azon költség összeg terhére, a melyet a közönség e czélra az 1901—1902. évi törvényhatósági közúti költségelőirányzatába beállított — házi kezelésben való azonnali megindítását szóbelileg megengedhesse. — Az alispán e leirat alapján már meghozta határozatát, melylyel az érdekelteket értesítette s a bejárásra őket meghívta. A vármegyét Fábry Sándor alispán és Haviár Lajos kir. főmérnök fogják képviselni, meghivattak az összes érdekelt községek előljőrói, a nagyobb ipari és kereskedelmi vállalatok s a Sebes- Körösi, Berettyó-Körösi, Hosszufoki és Körös-Tisza- Marosi ármentesitő társulatok képviselői.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá- asztmánya a múlt vasárnap dr. Zsilinszky Endre gazgatóelnök vezetése mellett ülést tartott, melynek első tárgya volt az igazgató bejelentése a Csabán lefolyt gazdasági szakelőadásokról, valamint a titkár jelentése a 7 községben megtartott és kevésbbé sikerült népies előadásokról, valamint a Csabán, Gyulaváriban és Szarvason rendezett kosár- és gyékényfonó, úgyszintén a Csabán tartott ló- patkólási tanfolyamokról, a melyeknek meglepő szép sikere volt. Ezután az egyletnek két régi, hasznos tevékenységet kifejtett tisztviselője búcsúzott az egylettől. Zlinszky István egyleti titkár és Sóhár Kálmán pénztáros változott családi körülményeik és elköltözésük miatt bejelentették állásukról való 'emondás kát. Miután a pénztáros lemondását tudomásul vették és neki hasznos működéséért köszönetét szavaztak, Zlinszky István lemondásárai az elnök szép szavakkal méltatta a távozó érdeme t, a melyeket 13 évi gazdag eredményű titkári működésével szerzett munkásságáért neki elismerését és köszönetét fejezte ki és ennek a jegyzőkönyvben való megörökítését indítványozta. Majd Rosenthal Ignácz fejtette ki, mennyire az egyesület életébe mélyen beható dolognak tartja Zlinszky titkár távozását, a kinek érdemei kell, hogy az egyleti közgyűlés előtt is elismerésre találjanak, azért javasolja, hogy a lemondás ügye a legközelebbi közgyűlés napirendjébe felvétessék. Miután Zlinszky István az elismerő szavakért mélyen meghatott köszönetét mondott, a választm. az elnök és Rosenthal indítványát elfogadva, a titkári állásra pályázat hirdetését elrendelte. A titkári teendők ideiglenes vezetésével pedig Kintzig Kopár Ferenczet, a Békés- megyei Közlöny ifjú szerkesztőjét bízták meg. Több folyó ügy elintézése után Haviár Lajos tett alapos indokkal támogatott indítványt a tervezett ezukorgyár felállítása érdekében mozgalom indítására, mit a választmány elfogadva, az ügy intézésére egy bizottságot küldött ki. Végül Horváth János indítványára feliratot intézett a kereskedelemügyi ministerhez, hogy az vasúti állomásokon hídmérlegeket állítson fel, valamint kezdeményező lépések tételét határozták el ezukorrépa átvevő állomások létesítése iránt.

Vasúti szakértők kirendelése A földmivelési ügyi m. kir. minister a vármegye területén létező marharakodó állomásoknál felmerülő szakértő- teendők végzésére a következő állatorvosokat rendelte ki, u. m. : Csákó, Nagy-Szénás, Orosháza,

i| A magyar luezerna diadala. Végre valahára Juj század kezdetén akadt egy magkereskedő, a |a magyar luezernamagot árjegyzékében a legel I helyre tette, mig ellenben azt is kijelenté, ho Jfranozia luezernamagot egyáltalán nein tart, mii J Magyarországnak, mint luezernamagot termelő álla: Joak, nincs szüksége franczia importra. No hát || nagyon helyes és örvendetes jelenség, bár a töb Imagkereskedő ezégek is igy gondolkoznának s Igazdaközönség is belátná azt, hogy nem föltétien (szükséges mindent Francziaországból importálni. A hiszem, a t. gazdaközönség teljesen raeggyőződh ebből, hogy Haldek-Ignácz fővárosi magkereskei (nagyon hasznos dolgot végzett akkor, mikor el (helyre a magyar luezernamagot tette, a francz (magot pedig teljesen mellőzte a fönt említett ház fias indokolás mellett. De hát tekintetbe véve u: (hogy mily borzasztó sok pénzt adunk ki külföl (magvakért, melyeket itt helyben is termelhetnéne sőt e tekintetben kivitelünk is íöllendülne, nagy« helyesen cselekednének a többi magkereskedő ez gek is, ha Haldek Ignácz nyomdokain járnának.

Halálozások. Békés község egykori bird Salamon András, — a ki hivataloskodása ideje községe ügyeit dicséretre méltó buzgalommal láti el mindenkor — e hó 12-ón elhalt. Temetése nag közönség részvételével folyt le, a melyen a közsí minden osztálya igazán kivétel nélkül részt vet

— Ugyanosak Békésen f. hó 10-én halt meg Békí község tevékeny polgára: Benczúr Sámuel, a ki békési ipartestületnek sok éven ét volt ügybuzg elnöke, s később a békési takarékpénztárnak — a alapítás körül is sok érdemet szerzett igazgatóji

— Halálesetéről a család a következő gyászjeler tést adta ki: Alulírottak fájdalommal tudatják fi lejtbetetlen nagyatyjuknak Benczúr Sámuelnek foly évi márczius hó 10-én reggel 4 órakor, életéne 78-ik évében váratlanul történt gyászos elhunyté A boldogultnak hült tetemei folyó évi márczius h L2-én délelőtt 10 órakor fognak az ev. ref. egy há szertartása szerint a háznál tartandó rövid im után, a szélmalmi sirkertben lévő családi sirboltb írok nyugalomra tétetni. Békés, 1901. márczius h 10 én. Béke poraira ! Báró Drechsel Gézáné, Mü lieh Vilma, Münich Vilmos, Münich Béla, Münic Rudolf, Münich Jenő.