Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-03 / 9. szám

Melléklet a „Békés" 1901.9-ik számához.

Gyomai járásban : elnök { Kherndl György tagok: dr. Kiss István, Szerető János, K. Nagy András, Pap Gábor.

Békési járásban : elnök Emperl Ernő, tagok : Benedikty Gyula, Kollár János, Kocsor Gergely, Morvay Mihály.

Szarvasi járásban: elnök Kovács János, tagok : Bugyis Andor, Bedák Mátyás, Fehér Béla, Pintér Pál.

Orosházi járásban: elnök dr. László Elek, tagok : Herczegh Géza,- Göndöcs Mihály, Freuder Mór, Ravasz József.

Szeghalmi járásban: elnök Nyitrai István tagok: Emődi Imre, Kiss B. Mihály, Beck Károly, Gyulai József.

A belügyminiszter leirata folytán megalkotta, a törvényhatósági bizottság a vármegyei alkalmazottak temetkezési járulékára vonatkozó szabályrendeletet akként, hogy 2000 korona javadalomig ennek három havi összege, azonfelül annak két havi ösz- szege képezi a temetkezési járulékot, ez utóbbi esetben azonban a járulék Ö00 koronánál kevesebb és 800 koronánál nagyobb nem lehet.

Hevesvármegye köriratát a hazai ipar pártolása és az önálló vámterület érdekében Cs. Demkó József felszólalása és dr. Bodoky Zoltán felvilágosítása után tudomásul vették, miután ez ügyben a vármegye már kezdeményezőleg élt felirati jogával.

A közgyűlés megbízást adott az alispánnak, hogy a főszolgabirák személyzetének szaporítása tárgyában tegyen javaslatot. Az alispán előterjesz tésére most elhatározta a közgyűlés, hogy megvárja az egyszerüsitési eljárás befejezését, miután kilátás van arra, hogy járási számvevői állások fognak létesittetni, addig az ügyet függőben tartja.

A békés-gerlai ut kiépítésére szükséges 200000 koronás kölcsön ügyében jelentette az alispán, hogy három pénzintézet tett. ajánlatot: a Jelzálog Hitelbank, a Pesti Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Legelőnyösebb a hazaié, mely 94,/2°/0-os árfolyam mellett, '/a°/0 értékesítési dij levonásával, 50 éves törlesztésre adna kölcsönt. Ha bár ez se valami nagyon előnyös, az állandó vá lasztmány ajánlja, hogy ezt fogadja el a közgyűlés.

Fábry Sándor alispán elodázhatatlannak tartja az útszakasz kiépítését, de az ajánlott kölcsönt maga is túl drágának tartja, ez okból módot ajánl, hogy lehet az útépítést még ez évben megkezdeni, drága kölcsön nélkül. Az 1.200,000 koronás közúti pénztárban maradt 42,000 korona maradvány, ehez csak 100,000 korona kellene még. Azt ajánlja tehát, építsék ki még az idén a 42,000 koronából a földmunkákat s jövőre vegyen fel a törvényhatóság valamely pénzintézettől, vagy ha a pénzviszonyok akkor is kedvezőtlenek lesznek saját alapjaiból 100,000 koronát, a mivel majd befejezik az építkezést. Majd ha olcsóbb lesz a pénz, visszafizetik az alapoknak ezt a kölcsönt. A közgyűlés tetszéssel fogadta s egyhangúlag határozattá emelte ezt a javaslatot.

Ezzel kapcsolatban felemlítette az alispán, hogy már legközelebb le fog érkezni a ministeri rendelet, mely az új transzverzális-út közigazgatási bejárását márczius hó folyamára kitűzi s a miniszter képviselője azzal a megbízással lesz kiküldve hogy ha akadályok nem merülnek fel, mindjárt az építkezési engedélyt is megadhatja. Az alépítményeket tehát nyomban meglehet kezdeni. Ez a körülmény nagy fontosságú a vármegyére nézve, mert ezzel nagyobb forgalmú útjai mind ki lesznek építve, és n vármegyei útalap nagy kötelezettségektől szabadul meg. Éljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés ezt az örvendetes jelentést.

A Nagy-Bucsa pusztáról az ecsegi vasúti állomáshoz vezető utat az alispán előterjesztésére fel vették a községi közlekedési utak hálózatába.

A kéményseprési szabályrendelet módosítására, vonatkozólag a díjtételek részletezésére javaslattételét rendelték el, mig Szerető Lajosnak erre vonatkozó kérvényét elutasították.

A kétegyházi és orosházi körállatorvosi állások beszüntetése mellett a vármegye ide vonatkozó szat bályrendeletót hatályon kívül helyezték és feliraío- intéztek a földmivelésügyi ministerhez az orosházi járásába még egy m. kir. állatorvos kinevezése iránt.

Szeghalom és Füzes-Gyarmat községek határozatának megváltoztatásával ezen községeket a községi állatorvosi állások betöltésére utasították.

Szarvas községnek a kórház építését beszüntető határozatát újabb tárgyalás végett visszaküldték.

Az öcsödi második ártézi kút ügyében Czoll Demeter felebbezését elutasították.

Nagy Ferencz békési kertész a fizetésének leszállítását kimondó képviselőtestületi határozat ellen felebbezelt. Morvay József kívánsága ellenében Oláh Mihály és az előadó Berthóty István felszólalása után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát és a fizetés leszállítását nem engedte meg.

Balogh Ferencz békési lakosnak a Wallinger Péter és Tassy Lajos községi alkalmazottak fizetésének felemelése elleni felebbezését elutasította.

Csaba község képviselőtestülete elhatározta a Trautmannsdorf-féle birtok adásvételi ügyében kiküldött birtok-tanács feloszlatását s az erre vonatkozó szabályrendelet megszüntetését. Négy felebbe- zés volt ellene: Fejér Béla főpénztárnok és Gally Mihály ellenőr, Haán Béla ügyész, Beliczey István és társai és' dr. Fáy Samu felebbezték meg a határozatot. Az állandó választmány javaslata, melyet dr, Daimel Sándor tb. főjegyző szerkesztett, az volt, hogy a határozatot ne hagyja jóvá a közgyűlés, illetőleg a jelenlegi állapot tartassák fenn. Az indoklás, mely majd negyed órát vett igénybe, kimerítően kifejti ezen javaslat czélszerüségét.

Rosenthal Ignácz hosszú, de tárgyilagos beszédben szólt elsőnek a tárgyhoz, nem fogadva el az állandó választmány javaslatát, mert szerinte téves alapból indul ki. A birtok-tanács feloszlatásával kapcsolatos a tisztviselők jutalmazásának ügye s ha a tanács fel nem oszlatható, mert lebonyolítva nincs a föld-vételi ügy, a tisztviselők sem jutalmazhatók egy befejezetlen ügyért. Nézete szerint azonban be van fejezve az ügy, 90 hold kivételével az egész föld el van adva, Csaba község csak a közvetítésre vállalkozott, a vevők adósok. A szabályrendelet megfontolás nélkül, elhamarkodva hozatott, a birtok tanáos, mely a mostani formában fennáll, semmiben sem vitte előbbre az ügyet, hanem igen is az a szabályrendelet nélküli előbbi bizottság. Az állapot ma más, semmi szükség nincs a birtoktanácsra, egyedüli teendő a pénzek ki- és beutalása, azt pedig úgyis az elöljárók végzik. Az elöljáróságban pedig teljesen meglehet bízni, rá is ér. Méltányossági szempontból sem fogadja el az áll. vál. javaslatát.

Korosy László dagályos és épen ezért nem mindenütt érthető felszólalásában a képviselőtestü let eljárását törekszik igazolni. A képviselőtestület indokolta, hogy miért tartja feleslegesnek a birtok- tanácsot. Erkölcsi és anyagi felelősséggel úgyis az elöljáróság tartozik. Ahol a közérdek parancsolja, mindenféle mellékérdeknek el kell némulnia. — Ajánlja, hogy a képviselőtestületi határozat fentar- tásával állja útját a közgyűlés mindenféle magánérdek érvényesülésének: ha bármily kis mértékben jelentkezik is ez a fekély, ki kell irtani Kéri az állandó választmány javaslatának elvetését.

Dr. Berényi Armin : A jogi szakosztály és az állandó választmány többsége, mely a javaslatot megállapította, teljesen a közigazgatási szempontok magaslatáról bírálta el a szőnyegen levő kérdést, érdekelve ez ügyben mint nem is csabai elem, egyáltalán nincs s igy nem érthető, miért hangsúlyozza felszólaló oly nagy fennen a magánérdek fekélyének kiirtását, miért hozza fel az inkompatibilitást? (ügy vau I)

A megtakarítás czélzata tiszteletreméltó, de a szabályrendelet megváltoztatásával e'érve nem lesz és nem is áldozható fel érte | birtokkezelő tanács intézményében rejlő biztosíték, melyre a vármegye közönségének, mint felügyeleti hatóságnak esetleges zavarok és hátrányos fejlemények megakadályozása czéljából súlyt kell helyezni. (Helyeslés.)

Eddigelé úgy tudtuk, hogy a községi jegyzők hivataluk tulterheltetéséről panaszkodnak s ime feláll egy jegyző, a ki kilencz évre terjedő külön teendőnek és fáradozásnak feladatkörébe való utasítása mellett harczol. Ezen óhaj érvényesülése esetén azonban vagy tulajdonképeni teendői egy részét kellene háttérbe szorítania s igy a községi köz- igazgatás rovására esnék az, vagy pedig minden szabad idejét és elképzelhető munkaerejét fel kellene áldoznia, mely utóbbi esetben méltán, sőt joggal kérhetne külön jutalomdijat s szóló azt hiszi, hogy — eltekintve minden egyéni vonatkozástól — bárkire bízatnék is a kérdéses működés, igen rövid idő alatt ily kérelemmel állanánk szemben. Hiszen ez ügyből kifolyólag már is tetemes összegű külön jutalmazást találunk a tárgysorozatban.

A jelzett fejlemény azután a megtakarítás czélzatát meghiusitaná, de a mellett még a garan- czialis szerv megszűntére s oda vezetne, hogy a legszigorúbban keresztülvitt pénztár elkülönitésből folyó előnyök koczkára tétessenek.

Különben a képviselőtestület határozata nem tekinthető a vevő érdekeltség összesége akaratnyilvánításának, a kik fel sem leptek s nem foglaltak állást. A szabályrendelet nemcsak a vétel tényére, de az egész ügylet lebonyolítására kiterjedőleg alkottatott, amint ez a feladatok vil-ígos megjelölése mellett benne határozottan kifejezve van Az egyes ingatlanok egyénenkénti telekkönyvi átírása, a hosszú időre beosztott vételári részletek gondos behajtása, a dülő-utak rendezése s több eféle kérdés függőben léte folytán a szabályrendelet tervezett megváltoztatását időszerűnek nem tartja s az állandó választmány javaslatát elfogadja. (Élénk helyeslés.)

Lukács György főispán megjegyzi, hogy Korosy felszólalásnak a magánérdeket illető részénél maga is azon a nézeten volt, hogy abban konkrét gyanúsítás foglaltatik, de szónok a beszéd folyamán olyan fordulattal élt, amely után nem tartotta többé szükségesnek az elnöki jog és kötelesség gyakorlását,' mert a szólásszabadságot és véleménynyilvánítást semmi irányban nem óhajtja korlátozni. — Egyébként miután Korosy felszólalása alkalmas félreértés keltésére, alkalmat ád Korosynak, hogy szavait megmagyarázza.

Korosy László kijelenti, hogy ő a magánérdek érvényesülés elleni védekezést a főispán interpre- tácziója szerint egyéni vonatkozás nélkül általánosságban mondotta.

Lukács György főispán kérdést tesz Berényi- hez, hogy Korosy szavai magyarázatával meg van e elégedve.

Dr. Berényi Ármin : Tudomásul veszem.

Miután szavazás kére ett, a főispán azt elrendelte s a többség az állandó választmány javaslatát emelte határozattá.

Mezö-Berény község három határozatát a 160 ezer korona kölcsön felvétele, a Berényi-féle telek megvétele s az uj községháza építése ügyében, jóváhagyta a közgyűlés. Csupán az építkezési költség- vetést kell módosítani s azt jóváhagyásra az alispánnak bemutatni.

A közgyűlés Bernát István és társai felebbe- zésére feloldotta a csabai képviselőtestület határozatát egy dülő-út áthelyezése tárgyában, mert a község arra nem illetékes.

Vésztő községnek a Tóth P. Ferenczre kirótt széksértési birság elengedése tárgyában hozott határozatát megsemmitették.

Ugyanosak Vésztő községnek a nagy korcsma bérlet megszüntetése, velamint Békés községnek a menházi gondnoki állás betöltése ügyében hozott határozatát a beadott felebbezések elutasításával helybenhagyták.

Tót-Komlós község szabályrendeletének tárgyalása során Povázsay Mihály felszólalása daczára helyt adtak Hanka József községi orvos fe- lebbezésének és őt, a községnek a kezelőszemélyzet létszámába sorozó határozatát megsemmisítve, községi elöljárónak jelentették ki.

Tóth József és társai körös-ladányi lakosok felebbezésére Körös-Ladány község képviselőtestületének Kalandra Jenő községi írnok fizetés átváltoztatására vonatkozó határozatát feloldották.

Békés község képviselőtestületének a községi rendőrbiztos fizetés felemelését elutasító határozatát Madarassy László községi rendőrbiztos által beadott felebbezésre megváltoztatták és a fizetést 1000 koronára felemelték.

Orosháza községnek utcza kiszélesitési ügyben hozott határozatát Takács Mihály felebbezésé- nek elutasításával helybenhagyták.

Gy.-Vári kö.Z8é6 határozatát a sitkai útból 2 ölnek csatornázási egálokra átengedése tárgyában a határozat ellen Csele György és társai által beadott felebbezés elutasításával helybenhagyták.

Csorvás község képviselőtestületének határozatát az általa megvett Trautmansdorf-féle birtokrész eladása tárgyában jóváhagyták.

Salzmann és társa ezég kérvényét a Csabán létesítendő kenderkikészitó telepre vonatkozó vám- mentesség engedélyezése iránt kiadták a községnek.

F.-Gyarmat község kérvényét az ottani felsőállomáshoz vezető út kikövezése iránt elutasították.

Vésztő község határozatát a községi mészárszék bérbeadása, valamint a község tulajdonát képező orsz. közp. hitelintézeti 1000 koronás részjegynek, a szegénypénztár részére történt ajándékozása tárgyában jóváhagyta a közgyűlés.

Bánfalva községnek a települési dijakról szóló szabályrendeletétől a jóváhagyást megtagadta.

Csorvás község módosított szabályrendeletét a vágatási dijakról jóváhagyta.

Tót-Komlós község határozatát a jegyzők fize tésének rendezése tárgyában feloldotta a közgyűlés.

Vésztő község földjének haszonbérleti szerződését,

Gyoma község határozatát a „Gyoma-Endrödi Hitelszövetkezetbe“ való belépés tárgyában jóvá hagyta.

Körös-Tarcsa község vadász területek haszonbér jövedelmének hovaforditására vonatkozó hatá rozatát megsemmisítette.

Gyula-Vári község kérvényére a körgát ki építésére szükséges segélyösszeg iránt a község két évi útadóját átengedte.

F.-Gyarmat község fizetési szabályrendeletét,

Sámson község szervezési szabályrendeletéi,

Eridrőd község határozatát a rendőrség számának szaporítása tárgyában,

Szarvas község és gróf Bolza Géza között kötött adásvételi szerződést,

Békés község határozatát két állami iskola részére szükséges épület tárgyában,

Mező-Berény község határozatát a községi esküdtek terhére megállapított tankötelesek helytelen összeírásából származó költségek törlése tárgyában,

B.-Csaba község határozatát a községi alor- vosi fizetés felemelése tárgyában jóváhagyták.

Vita volt még Csaba község határozatánál, a Trautmansdorf-féle birtok eladása körül közreműködött tisztviselők jutalmazása tárgyában. Az állandó választmány a határozat jóváhagyását javasolta.

Rosenthal Ignácz ellenezte a jóváhagyást, mert a törvényhatósági bizottság előbbi határozata meg győzte őt arról, kogy a földvételi ügy befejezve még nincs, ha pedig nincs, akkor időelctti a jutái mazás. A birtoktanács feloszlatására vonatkozó előbbi határozaton alapult a képviselőtestületnek ez a második határozata, ha azt elvetették, el kell vetni ezt is.

Varságh Béla elfogadja az áll. váll. javaslatát. Ismeri a nagy munkát, melyet a tisztviselők végeztek, a díjazás mérve nincs is arányban a tett szolgálattal. Tizenhárom évig a jutalmazással nem lehet várni.

Dr. Fábry Sándor alispán látja a következe- jtességet Rosenthal felszólalásában, de a tisztviselők nagyon megérdemlik a jutalmat, sőt ezt a csekély jutalmat a nagy munkával és az elért erkölcsi sikerrel szemben csak előlegnek tartja. Ajánlja elfogadásra.

Dr. Konkoly előadó szerint Rosenthal Ignácz maga tett indítványt a jutalmazásra a tisztviselőknek a vétel körül teljesített fáradságos munkájuk díjazására. A munka e része be van fejezve, azért a határozat jóváhagyható.

A közgyűlés erre jóváhagyta a jutalmazásra vonatkozó határozatot.

Jóváhagyta ezután a közgyűlés Endrőd köz ségnek a községi takarítónő fizetését felemelő határozatát, Szeghalom községnek a szálloda épitési költségek leszámolása ügyében hozott határozatát, Szentandrásnak a pénztári ellenőri állas szervezeset kimondó határozatát, Doboz községnek az ártezi- kut fúrására vonatkozó szerződését. Uj-Kigyós községnek a jegyző fizetését felemelő határozatát, ellenben megtagadta a jóváhagyást Békés és Csorvás községeknek a marhalevelek kezelésére vonatkozó szabályrendeletétől és Szeghalom községnek a gaz dasági ismétlő iskola létesítését visszavonó határozatától.

Még néhány számadást vizsgáltak felül, a mivel letárgyalván az összes ügyeket, a főispán félegy órakor berekesztette a közgyűlést.

2^eg'i2.irvró.

A „Békósmegyei Takarékpénztári Egyesület“ 1901. évi márczius hó 17-dikén délelőtt 10 órakor

Gyulán, saját helyiségében tartandja

rendes évi közgyűlését,

melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak.

A közgyűlés tárgyai:

1. Igazgatósági jelentés.

2. Felügyelő-bizottsági jelentés.

3. A tiszta haszon iránti intézkedés.

4. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netalán! indítványok.

5. Az alapszabályok módosításával megbízott küldöttségi jelentés.

6. 4 tagból álló felügyelő-bizottság választása bárom évre.

Gyulán, 1901. évi január hó 31-én.

Dr. Fábry Sándor,

69 2

_i kir. tanácsos, elnök.

65

9. és 692.—1901.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városa IV. oszt. kereseti, tőkekamat és járadék-adó lajstromai a tekintetes £Ír. pénzügyigazgatóság által érvényesíttetvén, márczius hó 4-től április 12-ig a városi adóhivatalban közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, | kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyulán, 1901. .évi márczius hó 1-én.

Dutkay Béla,

73 1—1 polgármester.

2166/1901.

Hirdetmény.

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár közgyűlési kiküldöttei közül 17 kiküldött választása rendeltetvén el.

Felhivatnak tehát a kerületi betegsegélyző pénztár választásra jogosított alkalmazottai, hogy a folyó évi márczius hó ll-én délután 2 órakor a városháza nagytermében megtartandó választáson megjelenni szíveskedjenek.

Városi tanács, mint I-ső fokú iparhatóságának Gyulán, 1901. évi márczis hó 2-án tartott városi tanácsüléséből.

Dutkay Béla, Hoffmann Ferencz,

polgármester. 78 1—2 Il-od jegyző.

A gyulai kér. betegsegélyző pénztártól.

289—1901. ikt. sz.

Hirdetés.

A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár az 1901. évre érvényes közgyűlési kiküldöttek választására jogosított gyulai tagjainak névjegyzékét 15 napra, vagyis folyó évi márczius hó 10 ig a pénztár helyiségében közszemlére helyezte, hol is az — az érdeklődők által a hivatalos órák alatt megtekinthető. 66 2—2

Gyula, 1901. február 24-én.

Dutkay István, Diósy Béla,

titkár. ig.-etnök.

Hírek.

A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését folyó hó ll-én fogja tartani.

Gyulai küldöttség a földmivelésügyi ministernél. Az Alsó-Fehér-Körös társulat szabályozási költségei, miután a társulat a földmivelésügyi minister ismételt sürgető réndeletei következtében a belvíz- szabályozást is hatáskörébe s akczióba venni kényszerült, az e czimen felvett nagy kölcsön Járulékai tetemesen, nevezetesen a múlt évihez képest 40 °/0-al szaporodtak. Akinek a múlt évben 10 korona, annak ugyanazon földjei után ez évben 14 korona kivetési bárczája s fizetési kötelezettsége van. Az igy felszaporodott vizszabályozási költség nagyon zokon esett és esik az érdekeltségnek |S a mióta az uj bárczák kiadattak, élénk forrongás észlelhető közöttük. Múlt vasárnapon népes értekezlet volt a népkerti csarnokban, a mely megbízta Janteovits Emil ügyvédet, hogy a földmivelésügyi miniszterhez kérvényt Írjon, a mely kérvényt Jantsovits Emil vezetése alatt 31 érdekelt gazdából álló monstre deputáczió adott át kedden délután Darányi Ignácz földmivelésügyi ministernek. A küldöttség szónoka az e czélra felkért és készséggel vállalkozott Bartha Miklós országgyűlési képviselő volt; a ki élőszóval is tolmácsolta a kérvényt, a melynek bárom kívánalma van Az első, hogy az állam a belviz8zabályozáshoz szükséges 1.000,000 koronához a maga részéről 400.000 korona államsególylyel járuljon, a második, hogy az ártér fokozatosan fej- lesztessék, illetőleg kiterjesztessék. Eme kiterjesztést azon a czimen kéri az érdekeltség, hogy az ártéri adózásul megállapított vizszin óta már két Ízben nagyobb vizszin magasság mutatkozott és végül harmadszor, hogy az állam vegye kezébe s kezelje a társulat helyett a vizszabályozást. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter nyájasan fogadta, a küldöttséget, de semmi pozitív ígéretet nem tett, csupán annyit mondott, hogy a kérvényt beható figyelmére fogja méltatni. Az ügyhöz, amely nagy érdeklődés tárgya, hozzá fogunk szólani.

Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi minister Jurcsek Győző mihályteleki lakost, Békésvármegye orosházi járására nézve gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg,

A békésvármegyei községi jegyző-egyesület múlt vasárnap délután 3 órakor a városháza nagytermében tartotta meg rendkívüli közgyűlését. Miután a közgyűlésen csak hatan jelentek meg, a kitűzött elnök-választás elhalasztatott s az időközi ügyek elintézésével Petnehézy Ferencz alelnök bízatott meg, és az elnök választására uj gyűlés a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés napjára tűzetett ki.

Áthelyezés. Rokonszenves derék tisztviselő távozik a napokban városunkból. A m. á. v. üzlet- vezelősége kinevezte Fischer Adolf gyulai vasúti pónztárnokot állomásfőnökkó és áthelyezte e minőségben Zám állomásra. Az előléptetéshez őszintén gratulálunk, másrészt igazán sajnáljuk, hogy társadalmunk benne egy közkedveltségü rokonszen-