Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

Legnagyobb fontosságiénak mondhatjuk a békés—gerlai útszakasz kiépítésének ügyét, melyet az októberi közgyűlés akként hatá­rozott el, hogy az építkezésre 200000 kor. kölcsönt fog felvenni. A deczemberi köz­gyűlésre csak egy pénzintézet tett a köl­csön nyújtására ajánlatot és akkor a köz­gyűlés a határozat hozatalát elodázta. Most érkezett be két uj ajánlat, mindkettő vala­mivel drágább, mint az első volt. Ebből azonban látható, hogy a pénz- piacz jobbra fordulása és olcsóbb kölcsön nyerése alig remélhető mostanában, további halasztásra tehát nincs ok, ha a vármegye közönsége határozatainak meghozatalában következetes maradni és a vesze-gerlai út­szakaszba beépített mintegy másfélszázezer korona költséget az út további kiépítésének mellőzésével teljesen értéktelenné tenni nem akarja. A kétegyházi és orosházi körállatorvosi állások a járási m. kir. állatorvosok állásának szervezése folytán feleslegessé váltak, miért is az állandó választmány javaslatot tesz, hogy ezen állások az azok szervezését ki­mondó szabályrendelet hatályon kivül helyezé­sével beszüntettessenek. Egy alkalommal ja­vasolja, hogy az orosházi járásban egy máso­dik m. kir. állatorvos kinevezése iránt a közgyűlés felterjesztést intézzen a földmivelés- ügyi ministerhez. A többi pontja a tárgysorozatnak csak helyi szempontokból kelthet nagyobb ér­deklődést. A csabai gazdasági szakelőadások. Csabán, a városháza termében, e hó 15-én és 16-án, úgy a dohánytermelést, mint egyébb me­zőgazdaságunkat érdeklő szakelőadások tartattak. A szakelőadások sorozatos tárgymutatója a következő volt: Február 15-én ; D. e.: miután dr. Zsilinszky Endre, a bekes- megyei gazdasági egylet igazgató-elnöke üdvözölte a hallgató közönséget és az előadókat — legelső nek: Kerpely Kálmán, a debreczeni gazd. taninté­zet igazgatója lépett az előadói asztalhoz, a hol a dohánytermelés köréből vett érdekes előadása által a hallgatóság különös tetszését nyerte meg. Utána Ferenczy Ferencz tanár beszélt a te- nyész állatok jó és rossz tuljdonainak átöröklésé­ről és az átöröklő hibáról. Délután ifj. Sporzon Pál tanár ismertette nagy érdeklődés mellett a talajművelőé és növényápolás körében haszoált modernebb gépeket. Beszélt a Parnitzer-féle eke- és teher-vontató gépről, a Kayser- féle magválasztóról s a szélmotorokról, amelyeknek a villamos akkumulátorokkal kapcsolatban .áagy jövőjük van a gazdaságban. Ugyanezen a napon délután volt az Arad-, Békés- és Csanádvármegyei gazdasági egyletek igazgató választmányainak közös gyűlése, a mely tulajdonképeo a főozél volt, s ezen közös gyűlés alkalmából tartattak a szakelőadások. E közös ülé­sen nagy számmal vármegyei gazdák s ezenkivül Arad- és Csongrádvármegye gazdasági egyleteinek következő hivatalos kiküldöttei voltak jelen : Aradvármegyéből Vásárhelyi László igazgató­elnök, Laebne Hugó igazgató, ifj. Kintzig János alelnök, Purgly Lajos, ifj. Vásárhelyi László, Vásár­helyi József, Friebeisz József, Vásárhelyi Dezső, Cselkó Árpád, Réczey Miklós, ifj. Purgly János, Mayerhoffer Lajos, Kemény Szilárd, Kositzki Viktor, Fidy Lajos. hullámok zajával versenyre kelt, a mig az őt zongorán kísérő rózsás ujjak alól andalítóan száll­nak felénk a Rákóczi nóta édes bús hangjai. Lehetnék énekművész, a ki a zöld babér, de még jobban az ezüst koszorúk iránt viselte­tik előszeretettel és a ki nekimeredt nyakkal törekszik elérni minden énekesek czélját a ma­gas C-t, de bizony legtöbbször a magas bé-ig Sím jut el, vagy akár ének művésznő, aki díszes virág csokorral megterhelve jelen meg és akár más, akár saját zongorázása mellett bájosan csi­ripeli el, hogy mit csinál a „kis tücsök“, vagy szívhez szóló nótájában még holmi restaurácziót is emleget, még nagyobb dobogásba hozva a vármegyei fiatalok keblét. Vagy lehetnék hegedűművész, a kinek a pódiumon biztosan elpattan vagy leereszkedik a húrja és a fülledt teremben megnyirkosodott vonója kelletténél sűrűbben fog gixert, játszhat­nék más hangszeren, czimbalmon, tárogatón, cellon, klarinéton, vagy okarinán, — de nem merek, félek, hogy félbemaradt képességeim folytán csakugyan rákerülne a sor arra a bizo­nyos küllebezésre. Áttérek tehát tulajdonképeni tárgyamra és megmondom, mi czélból vettem igénybe az önök türelmét. Azért, hogy a széktologatások közt is történjék valami, legyen az akármilyen rossz is, és azért, hogy ennek a díszes hallgatóságnak figyelmét előre is ide vonjam, a honnan pár perez múlva a magyar szív legszebb érzéseinek ihletett szószólóját gyönyörködve fogják hallani Hálásan megköszönöm, hogy meghallgattak és most arra kérem önöket, hogy tapsoljanak, örömmel és lelkesen. Kettős okuk is van rá, az egyik hogy tőlem megszabadulnak, a másik, az igazi, hogy jön már helyemre Szabolcska Mihály. Csanádvármegyéböl Haász Antal alelnök, Tőkey Jenő titkár, Szabó Zoltán, Lukács Gyula, Montay Sándor. Jelen volt a földmivelésügyi minister képvise­letében Keller Gyula gazdasági tanintézeti tanár, Szilassy Zoltán, az O. M. G E. titkára, Merza Márton, a „Magyar Gazdák“ czimü lap szerkesz­tője. E közös gyűlés tárgysorozata a következő volt: 1. A gyűlés megalakulása. 2. A dohány-ker­tészeti szerződésnek, a dohánytermelők közötti jog viszony szabályozásáról szóló 1900. évi XXIX. t.-cz alapján való egyöntetű megállapítása. 3. Esetleges indítványok. A közös ülés kiemelkedőbb pontja a dobánybeváltási eljárás reformálásának kérdése volt, mint a mely első sorban nagyobb gazdáink közvetlen érdekét képezi. A kérdéshez hozzászóltak dr. Zsilinszky Endre, Vásárhelyi László, Szilassy Zoltán, Haasz Antal, Beliczey Géza, Kincsig János és Kerpely Kálmán s a széles mederben megindult vita eredményeként, a közös ülés elnöke Vásárhelyi László összegezte a felszólalásokból az elhangzott óhajokat és javaslatokat, síkimondta a határozatot, hogy a dohánytermelés terén mutatkozó hiányok feltárása és azok lehető orvoslása végett az orszá­gos magyar gazdasági egyesület állal szerkesztett, s a pénzügy ministerhez intézett memorandumot fo­gadja el s ezt kibővítve az aradmegyei gazdasági egyesület észrevételeivel és a gyűlésen elh ngzott észrevételekkel terjeszti majd fel a magyar királyi kereskedelemügyi, földmivelésügyi és a pénzűgy- ministeriumhoz. Ilykép remélhető lesz, hogy a mai helytelen dohánybeváltási eljárás már a közeljövő­ben lényeges s a termelő gazdák előnyére szolgáló módosításokat nyer. A következő napon febr. 16-án: Délelőtt Vörös Pál tanár fejtegette nagy ér­deklődés mellett a talaj termő erejének okszerű fentartását, kölőnösen üzleti szempontból világítván meg a fontos kérdést. Kerpely Kálmán igazgató ezután a korai (ta­vaszi) zöldtakarmányféleségek termeléséről és el­tartásáról beszélt, ép oly széles tudással és érdekes modorban, mint előző napon a dohányról. Délután nagy hallgatóságot vonzott Szilassy Zoltánnak, az O. M. G. E. titkárának előadása a mezőgazdasági szövetkezetekről. Kívüle még ketten beszéltek: dr. Nyiredy Jenő tanár a mezőgazdára fontos élelmiszerek ha­misításáról, sok irányban szolgálván felvilágosítás­sal s végül Ferenczy Ferencz tanár a fiatal állatok felneveléséről. Ezzel kimerült a két napos programm, mely igen sok és érdekes tanulsággal szolgált a gaz­dáknak. Febr. 16-án este úgy az előadók, mint a ven­dégek nagy része elutazott Csabától. 3^egrlli-s7-0. A „Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület“ 1901. évi márczius hó 17-dikén délelőtt 10 órakor Gyulán, saját helyiségében tartamija rendes évi közgyűlését, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak, A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő-bizottsági jelentés. 3. A tiszta haszon iránti intézkedés. 4. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netaláni indítványok. 5. Az alapszabályok módosításával megbízott küldöttségi jelentés. 6. 4 tagból álló felügyelő-bizottság választása három évre. Gyulán, 1901. évi január hó 31-én. Dr. Fábry Sándor, 69 1—4 kir. tanácsos, elnök. A gyulai kér. betegsegélyző pénztártól. 289—1901. ikt. sz. Hirdetés* A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár az 1901. évre érvényes közgyűlési ki* küldöttek választására jogosított gyulai tagjainak uévjegyzékét 15 uapra, vagyis folyó évi márczius hó 10 ig a pénztár helyi­ségében közszemlére helyezte, hol is az— az érdeklődők által a hivatalos órák alatt meg­tekinthető. g6 j_2 Gyula, 1901. február 24-én. Dutkay István, Diósy Béla, titkár. ig.-elnök. Hírek. A vármegye rendes közgyűlése holnap reggel 9 órakor veszi kezdetét és valószínűleg véget ér a déli érákban, erre enged következtetni, hogy az ál-\ lan dó választmány a pénteken dr Lukács György főispán elnöklete alatt tartott ülésében déli egy órára már befejezte tanácskozását, holott nem egy ügyet részletesen is megvitatott. Az állandó választ­mány ülésén az elnökön és dr. Bodoky Zoltán, dr Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László, dr Konkoly Tihamér, Daimel Lajos, Schmidt Iván, Kis Gyula, Hoffmann Béla előadókon kivül Keller Imre, dr. Berényi Armin, Haan Béla, Veress József, Hor­váth János, Konkoly Jenő, Morvay Mihály és Ro­senthal Ignácz vettek részt. A közgyűlés közérdeki tárgyait lapunk élén ismertetjük. A képviselőtestület folyó hó 18-én tartotta .ez évben második rendkívüli közgyűlését. A város­atyák szokatlan nagy számban jelentek meg, a mi anoak tulajdonítható, hogy a szakosztályok ezen ülésen lettek újra alakítva. Dutkay Béla polgár- mester az ülést, megnyitván, megválasztattak egy­hangúlag a jqgi szakosztályba elnöknek Keller Imre. dr. Berényi Ármin alelnök, Schmidt József, Wink­ler Lajos. dr. Márki János, dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy Géza, dr. Lukács György, Csák György] Kovács Lajos, Domby Lajos, Bezsán József, Nagy Jenő, Hoffmann Mihály, Gulyás János, dr. Deimel Sándor, Schröder Kornél, dr. Ladios László, Bodoky Mihály, Kóh I Dávid, Biberea Péter, dr. Berkes Sándor. 2. Gazdasági és pénzügyi szakosztály: Lóderor Lajos elnök, K. Schriffert József alelnök. Mi-skuoza Illés, Fürdők István, Gerléin Reinhardt, Ifj. Endrész András, Argyelán György, Szilágyi István, Ktikla Ferencz, Anuló Pil, Vidó János. Illich Reinhardt, Fábián Ferencz, Ravai Gábor, Csőké István, Hegyi István, Gergely Pál, Ludvig Mihály, Styir György,.Múlt György, Bordó István, Scheibe« Jakab. 3. Építészeti és közrendészeti szak­osztály: Gallacz János elnök, Czinczár Adolf al elnök, Steigervald Ferencz, Nánási István, Titz István, Reinhardt Ádám, Kiss István, Dászkál Sziláid, Schriffert József, Cs. Demkó József. N. Szabados József, Ritsek János, Schmidt Gyula, Démusz József, Glaoz János, Sál István, Eis'ele József, Alb János, Bulboka János, Gróh György, K. Ludvig Ferencz. 4. Nevelésügy: Gróh Feróhoz elnök, Biberea Péter alelnök, Pettner József, Winkler Lajos, Abafi János, Latzkó Péter, Hoff­mann Viktor, Domby Lajos, Szénásy József, Gyar- maty Sándor, Gulyás János, Iván József, Gubás Péter, Kóhn Dávid, Wittmann József, Bordó György, Bezsán József, Krizsán András, Rozsos György. Scheibe« András, ifj. Ludvig József, Lelik István, Pozsár György. 5. Közegészségügyi bizottság: Szénási József, Metz Antal, Miskucza György, Végh Gábor, Dávid András, Illich Antal. Dr. Lukács György bejelenti, hogy a Il-ik választó kerületben nyert képviselői állását tartja meg, eként az első kerületben a legtöbb szavazatot nyert Reisner Ede póttag hivatott be. Ezek után előter­jesztetett a vármegye törvényhatósági bizottságnak azon határozata, mely szerint a város egy alkapitá- nyi, 1 rendőr-őrmesteri, 1 rendőr-tizedesi és 8 gya­log-rendőri állás szervezésére köteleztetek. Amint előre látható volt, ezen tárgynál élesebb vita fej­lődött ki, Múlt József képviselő ugyanis kérdezte a polgármestert, hogy a törvényhatósági bizottság voltaképen kikből áll ? Az ő tudása szerint megyei hivatalnokokból. A polgármester felvilágosította, hogy a törvényhatósági bizottság virilis és válasz­tott képviselőkből áll — nem elégedett meg a fel­világosítássá), haoem a jelenlévő városi képviselő­ket — kik vármegye bizottsági tagok is kérdőre vonta, hogy tudnak-e a törvényhatóságnak eme határozatáról ? Hogy merték ezen határozatot elfo­gadni. (! ?) Egyébként a többség elhatározta, hogy a vármegye határozata a belügyminiszterhez meg- fellebbeztessék. A városi nyomtatványok szállítása tárgyában megtartott árlejtesi eljárást felebbezés folytán a vármegye feloldotta, ezen határozat ellen Vértesi Arnold szintén felebbezóssel élt, a felebbe­zés elfogadtatott és a belügyminiszterhez felterjesz­tetni határoztatok. Viszt János ápoldai élelmező kérelmével, melyszerint az élelmezési dijak feleme­lését kérte, elutasittatott. Az uj házszámozásra vo­natkozó szabályrendeleti tervezet elfogadtatott, és ennek jóváhagyása körüli eljárással a tanács meg- bizatott. A városi tőkepénzeknek a három gyulai ta­karékpénztárban való elhelyezése névszerinti szava­zása elhatároztatott, Az országos munkás és cseléd- -egélypénztárba Gyula városa 300 korona alapít­vánnyal belépett. A folyó évi január havi közegész­ségi állapotokról és a pénztár vizsgálatáról szóló jelentés tudomásul vétele mellett az ülés d. e. 11 órakor befejeztetett. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Hellebrandt Miklós szarvasi ügyvédet elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából kitörülte. Irodája részére gondok kirendelésének szüksége fönn nem forog. — Farsang. Hamvazó Szerda. Carneval herczeg ez idéni dicső^écres uralkodásának vége. Lezajlottak a farsang örömei s a sok dáridó után nagy csend ült újra a városra. A böjt eljött a maga konvenczionális elmélkedéseivel s a böjtöt megelőző három utolsó farsangi napon zajos élet volt mindenütt. Az utczá- kon. daczára a téli hidegnek, nágy népesség volt s nagy szenzácziót keltett a tűzoltóság hétfői kör­menete, mely az idén nagyon jót sikerült. Körül- jártatták a hagyományos kitömött elefántot a város utczáin 8 lovas és gyalog maszkok gyönyörködtet­ték az utcza hálás publikumát. — Nagy vevőközön­ségre talált a Friss czimü farsangi bolond újság, mely sok jó, de még több rostz vicczel volt tele s kissé erős modorával sok kellemetlen félreértésre adott okot, okulására a szerkesztőknek, akik iránt nagy kereslet uralkodott a kivicczeltek köréből. — Este a tűzoltó-egylet hagyományos álarezos bálja folyt le a pavillonban nagy közönség előtt, mely­ben a város minden társadalmi rétege képviselve volt, kik is hálásan tapsoltak a bohókás programm- számoknak. Ezzel lezajlott az idei farsang s másnap szánva-bánva vétkeit, ment a bűnbánó nép a tem plomokba, hamut bintetni fejére I megemlékezni a zajos farsang után a csendes múlandóságról, amely szerint „porból letiünk és porrá leszünk.“ TÓI van. Hiába várjuk a tavaszt epedve, az idő csak nem akar kitavaszodni s január elejére illő igazi kemény és komor telünk van, a mely nagyon rosszul esik most február végén. A hőmérő csak nem akar emelkedni s az időjelző következe tesen mutatja a másnapi fagyott bősülyedést. Pén­teken virradóra R. szerinti 13 fok hideg volt. Még csak vigasztalást sem kapunk a meteorologiai inté­zettől, mert _ az a jövőre is változatlan kemény hideget jelez. Így hát nincs más mód, mint szid- nuuk a medvét, a mely gyertyaszentelőn megijedt az árnyékától és visszabujt a verőfény elől meg 40 napra odújába. Abban az egyben találunk csak vi­gasztalást, hogy májusra talán majd csak kitava­szodunk. A pénzügyigazgatóság köréből A pénzügymi­niszter Hródy Kálmán gyulai kir. adóhivatali gya­kornokot a szentesi, Hoffmann János békési kir. adóhivatali gyakornokot pedig a dévai kir. adóhi­vatalhoz ideiglenes minőségbeni adótisztekké ne­vezte ki. A gyulai polgári kör bálja, mely évente a farsang legszebb mulatsága szokott lenni, az idén is kiválóan sikerült úgy erkölcsileg, mint anyagilag. ALnyi jókedvű vidám táDezos embert régen láttunk egy csomóban s a szépen díszített teremben a vil­lanyvilágítás és a szellőztető készülék is nngyon jól szuperáltak. — A bál rendezőségét dicséret il­leti a tapintatos ügyes rendezésért, valamint a ki­tűnő ételek és italok kiszolgáltatóját a vendéglőst is. Az estélyen szép közönség volt jelen. Ott voltak : Asszonyok: Alcser Antalné, Balázs Jánosné, Bekkor Endróné, dr. Bodoky Zoltánná, Diósy Bóláné, Frailer Isivánné, ifj. Frailer Istvánná, Frailer Gyutónó, Jeszenezki Béláné, Kovács Imréné, Kohlmann Já nosné, Licska Józsefnó, Lendvay Mátyásné, Levan- dovszki Dezsőné, Niedermayer Szidónia, Papp Gyu- láné, Popp Ferenczné, Remele Józsefnó, Sál István­ná, Szénásy Józsefnó, Szénásy Jánosné. Tar Gyulá- né. Leányok : Balázs Mariska, Frailer Ilonka, Frallor Erzsiké, Huszka Rózsika, Jeszenezki Mariska, Kirch­ner Ber:a, Kohlmann Irma, Licska Mariska, Lend vay Margit, Niedermayer Gizella, Popp Stefiké, Popp Margit, Remele Erzsiké, Szabó nővérek. Tóth Erzsiké, Tóth Julia, "Weimann Gizella. Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, bogy Glauber Izidor és kisk. gyermekei csabai lakosok nevüket „Gombos“-ra, Goldenthal Rudolf szeghalmi illetőségű, nagyváradi lakos nevét „Gál“-ra magyarosítsák. A kiházasitó és temetkezési egyletek ügyeiben # az utóbbi időben észlelt szabálytalanságok alapján I vármegye alispánja a törvényhatósági bizottság 1900. évi május havi közgyűléséhez intézett jelen­tésében indokolt, javaslatot tett az iránt, hogy a tör­vényhatóság feliratot intézzen a b el ügy m i uréterhez, hogy a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg tegye meg az intézkedéseket arra nézve, hogy a hasonló biztositó szövetkezetek az egyletekre nézve fenuálló enyhe felügyeleti szabályok alól elvonas­sanak és a szövetkezetekre nézve általában fennálló jogi szabályok (kereskedelmi törvény) érvénye alá helyeztessenek. A törvényhatóság közgyűlése a ja­vaslatot elfogadva, ily irányban élt is jogával és a soczialis és vagyonbiztonsági tekintetben kiválóan fontos ezen akcziója teljes eredményre is vezetett, amennyiben a belügyminister a „H. K.“ múlt szá­mában közzétett rendelete szerint a törvényhatóság­nak álláspontját teljesen magáévá téve, a "kívánt irányban intézkedett és gondoskodott arról,"]hogy a már fennálló hasonló egyletek ügyei beható ható­sági ellenőrzés alá vétessenek. A belügyminister- nek e tárgyban kibocsátott körrendeleté különben a következő: 18705/V—a. sz. a. M. kir. belügymi- ni8ter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A leány kiházasitási, — a leány kiházasitási és temetkezési, a kiházasitási és betegsegélyző, vagy egyébb jótékonysági egyletek működése ellen nz újabb időben minden oldalról ismételt panaszok merültek fel. Az említett egyletek tagjai ugyanis rendszerűit a legszegényebb néposztályból kerülvén ki, velők szemben, csekély értelmességüknél fogva leginkább van alkalom visszaélések elkövethetésére ; továbbá igen gyakori az eset, hogy egyes tagok, már egy-két eseti díj befizetése után a többi tagok rovására oly anyagi előnyben részesittetnek, amely az előzetes teherviseléssel arányban nem áll. Ezen körülmények mérlegelése folytán a kiházasitási egyletek sikeres működése, valamint a tagok érde­keinek megóvása szempontjából, a jövőben, a kér­déses egyletek alapszabályait bemutatási záradék­kal ellát ni nem fogom, hanem az egyletek vezetői utasitandók lesznek, hogy alapszabályaikat a ke­reskedelmi törvény rendelkezéseihez képest dolgoz­zák át, s azokat a kereskedelmi ezégjegyzésébi leendő bejegyzés végett az illetékes törvényszéknek mutassák be Ezen utóbbi intézkedés, indokául szol­gálnak, hogy a kérdéses egyletek nyerészkedés üzé- sére igen alkalmasak, továbbá, hogy a tagok beh- zetései főképen ezen egyleteknél, a kárbaveszésnek nagy mértékben vannak kitéve s végül, hogy ezen egyletek biztosítási ügyletekkel foglalkoznak, már pedig amely társaságnál a tagoknak időközönkint meghatározott járulekok mellett a kölcsönösség alapján való segélyezése a czél, ott az 1875. évi 37. t.-cz. 223. §-ához képest szövetkezet alakítása válik szükségessé. Erről a törvényhatóságot tudo­más és jövőben való miheztartás végett oly felhí­vással értesítem, hogy az ezután alakuló szóban levő egyletek alapszabályait megerősítés végett hozzám ne terjessze fel, hanem ezen rendeletemre való hivatkozással az alapszabályok benyújtóit szö- vtekezeti alapon való alakulásra utasítsa. — A mi végül a már jóváhagyott alapszabályokkal biró kiházasitási egyleteket illeti, a tekintetben utasítom a (örvényhal óságot, hogy a területén létező, a jó­tékonyság czime alatt alakult, de tulajdonképen nye­részkedéssel egybekötött u m.: kiházasitási, temet­kezési és betegsegélyezési egyletek működését és vagyon kezelését évenként vármegyékben lehetőleg a gyámpénztári számadások vizsgálata alkalmával a számvevőség kiküldöttje által rendszeresen vizs­gáltassa meg és a mennyiben szabálytalanság, vagy visszaélés konstatáltatnék, az illető egylet felfüg­gesztése, illetőleg feloszlatása iránt nyomban elő­terjesztéssel éljenek ; ha pedig az egylet életkép­telenségéről győződnének meg, úgy a tovább mü- ködbetés biztosítására irányuló esetleges javaslatokat tegye a végből, hogy azok értelmében az egylet alapszabályainak megfelelő átdolgozására utasítható, vagy esetleg feloszlatható legyen. Budapest, 1901. február hó 16-áu. Széli, s. k. A gyulai iparos ifjúsági önképző egylet ma délután 4 órakor tartja tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlését. Misley Endre temetése. A korán elhunyt s halálával általáuos nagy részvétet keltő Misley Endre csabai rendőr főbiztos temetése múlt vasár­nap ment végbe impozáns, szép gyászpompával. A ravatal, sógora Ulicska István népielkelő százados lakásán volt felállítva, hova csakúgy sereglettek a temetés s az azt megelőző napon a nagyszámú résztvevők, az elhunyt és családjának ismerősei és barátai. A temetés délután négy órakor vette kez­detét. Átjöttek Csabáról a boldogult tiszttársai s Gyula városának intelligens társadalma, csaknem teljes számban jelent meg a szomorú végtisztessé- geQ. A koporsót a csabai rendőrök emelték a ref. templomig, hol Domby Lajos tartott magasröptű, könyekig ható szép gyászbeszédet, miután előzőleg már a háznál mondott megható gyászimát. A templomban az Erkel dalkör, Székely karmester vezetését dicsérő szép előadásban „Mórt oly borús“ ez. gyászdala indította könyekre a közönséget — Innen meginnult a szomorú menet az ev. ref. teme­tőbe, útközben Rácz Tóni bandája szép gyászinduló­kat játszott. Gyönyörű koszorúk borították úgy a koporsót, mint a két fehér ló -által vont koszorús- kocsit, a nagyszámú koszorúk közül följegyeztük a következő feliratú szép koszornkat: Szeretett fiá­nak bánatos anyja, Isten veled Mariska és Pista, Felejthetetlen testvérüknek Margit és Kálmán, Sze­retető jeléül A gyulai ügyvédi kar, A feledhetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom