Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

a „Békés" 1901.52-ik számához. Hírek. Karácsrany. Napsugaras volt karácsony ünne- pónek első ilnpja, tenger nép hullámzott az utczá- kon ragyogil kék égboltozat alatt | mintha csak husvét ünnepének megünneplésére hivtak volna a harangok. Cslik éjszakára borult be az égboltozat s a tavaszi filvalom helyett őszi szellő fütyörészett az utczákon, [fekete karácsonyunk volt. Másodnap- ján este az őszi molancholiára fogékonynyá tevő enő is megereilt s száncsilingelés helyett a csator­nák kopogtaklegyhangúlag az esőcseppektől. A két ünnepnapon, aaczára a korcsolya sport szünetelé­sének, vig élet uralkodott a városban. A sok szün- időző diák, Bzttbadságos katona, élénkké, nem min­dennapivá tefjíe a főutezákat s a sok boldog arcz, igaz szint, hangulatot adott a szeretet ünnepének. A templomok^ is ünnepi látogatottsággal voltak s minden ünnepli) felekezet templomában nagy nép­tömeg vett résiét az áhitatosságban. A kórház karácsonya. A fájdalom és szenvedés szomorú tanyyjá/i, hol sokakat a kétségbeesés érzete sújt le, Viint. a kietlen sivatagon felbukkanó zöld oázis jelen meg a szeretet ünnepén a karácsony esti családias ünnepély. Nem volt ott senki idegen, a kórházi orvoá' és tisztikar és az irgalmas nővérek segédkeztek az «igazgatónak, az ajándékok kiosztá sában. A nemesi szivü emberek kegyes adományai­nak segélyével íjra lehetővé vált, hogy mindenkit részesíteni lehetett némi kis ajándékban, hogy min­denkinek leheted némi örömöt szerezni ott is, ahol raot, — egy magát megnevezni nem akaró ur pedig egy kitűnő aristont adtak karácsonyi ajándékul a betegeknek. Hoztak ezeken kivül sok, kedves olvas­mányul szolgáló könyveket, többektől pénz és gyü­mölcs ajándékokat, — s a kórházi igazgatóság ez utón ád kifojezést forró és hálás köszönetének a kegyes adakozóknak, kik nemes szívvel nyújtottak segítséget a szegény szenvedők felviditásához. A békésvármegyei Fehér Kereszt Egyesület „Ella“ gyermekmenhelye felruházott karácsonyra 356 gyermeket'és pedig: Gyulán 177, Békésen 80, Gyulaváriban 54, Kétegyházán 80 és Dobozon 15 gyermeket. Év végén. Letűnt ismét egy esztendő. Elföl­deljük az 1901 -ik évet is a többi közé, amelyek hozzá hasonlók voltak, reményt nyújtók a kezdetén, kiábrándítók a végén. Csalódások szakadatlan Ián- czolata az életünk. Az esztendők egyraásutáni el­múlása, mint az országutján a kilomé er kövek, úgy állanak előttünk az ujesztendő napjai, amely felé reménnyel, kitartással nézünk, amíg el nem érjük őket, s amelyek sírkövekké változnak, mikor oda­hagytuk őket, eltemetett reményeink csalódás ko- szoruzta fejfáivá. Uj reménnyel, az ember termé­szetében levő, a létet türhetővé tevő uj bizalommal uj várakozással nézünk a közelgő uj év elé. Pedig hányszor csalódtunk csak az elmúlt esztendőben is, hány szép reményünk virult az elmúlt uj évben s hány hervadt el Szilveszter napjáig? Mert nincs ember, aki ne csalódnék, nincs ember aki többet nem remélne, mint amennyit kaphat, többet nem akarna, mint amennyit bir. De az örökkétartó re­mény, mely még a halálos ágyon is velünk van s tündér képet fest a tulvilági boldogságról, elvisel­sz emberek a si'lmioruság szenvedő rabjai. Köze 600 betege van nőst a kórháznak és nem kis gon­dot ad egy ilyenyünnepély összhangzatos előkészí­tése. A hölgyek élességeket, süteményeket, gyümöl­csöt, a férfiak legnagyobb részt pipát, dohányt, szivarokat, a gyermekek játékszereket, babákat, nyalánkságokat kflptak. Három karácsonyfa volt felállítva s az ünnepély az elmegyógyintézet női osztályán vette keziletét, majd a második karácsony­fánál a férfi osztályon folytatódott. Mindkét kará­csonyfánál egy-egy beteg volt az ünnepi szónok kiknek néhány szóval az igazgató válaszolt s aztán kezdetet vette a kiosztás. Mindenki kíváncsian bontotta ki a maga kis csomagját s örömmel győ­ződött meg róla, hogy az neki kedves dolgokat tar­talmaz. A munkás betegek még külön ajándékoka is kaptak, jó meleg léli keztyüket, meleg sapkákat stb. Az ünnepély utolsó része az ui kórház nagy mütőtermében folyt le, hol a harmadik karácsonyfa volt felállítva. Itt az irgalmas nővérek harmónium- mal kisért szent éneke vezette be az ünnepélyt majd a kórház beteg gyermekei közül hatan egy más után alkalmi költeményeket szavaltak el igen szépen (a legifjabb szónok (!) öt éves volt) majd újra szent énekek következtek s ezután megkezdő­dött a kiosztás. Az öröm mégis itt érte el tetőfo­kát, a gyermekeknél, kik közt a legtöbb olyan, a ki sohasem látott karáiionyfát. A tündöklő, s fény­árban úszó, édességekkel, babákkal, játéktárgyakkal díszített karácsonyfa ugyancsak lekötötte figyelmü­ket, s alig tudták bevárni, raig mindenki megkapta a maga ajándékát. Volt is öröm és gyönyörködés, volt gyermeki boldogság,'hogy öröm volt látni. Az intézet ünnepi vacsorát és ebédet juttatott a bete­geknek, s tetemes összeggel járult hozzá a kará­csonyi ünnepélyhez. A betegek vígan töltötték az estét, élvezettel hallgatták a kórháznak ajándéko­zott hangszerek kellemes zenéjét. Egy nemes lelkű úrnő Dömény Lajosné egy pompás fuvola harinoniu­hetővé teszi a csalódás fájdalmait. Ez a remény kisérjen bennünket az uj esztendő napjain keresztül is s e remények teljesedésbe menését óhajtva kí­vánunk olvasóinknak; Boldog vj évet! A szegények perselye. Az „Otthon“ kávéház és étterem egyik törzsasztalának előkelő vendégei valóban nem is sejtik mily nagy örömet okoztak a karácsonyi ünnepekre 10 szegény iskolás fiúnak; felnyittatott ugyanis azon kis persely, melyet időn- kint Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő szokott a „jókedvű adakozók“ elé nyújtani, nem azon czélból ugyan, hogy jókedvüket lefokozza, hanem hogy azt a fázó iskolás gyermekek felruházására kamatoz­tassa. A persely tartalma az idén 8 szegény fiú felruházására lett volna elegendő, de a kir. tanfel­ügyelő azt sajátjából annyira egészítette ki, hogy 10 fiú láttatott el téli ruhával és csizmával.-A felruházás mintegy 200 koronába került. A bekésvármegyei általános tanitóegylet igaz­gató választmánya ülést tartott múlt vasárnap Gyu­lán, a polgári iskola helyiségében, A gyűlésen Lang Gusztáv egyleti elnök és mintegy 20 megyebeli tanító jelent meg. A gyűlés tárgyát adminisztratív ügyek elintézése és tanítói nyugdíjügyek rendezése képezte. | Gr, Karolyi Tiborne. j rolyi ^|la grófnőt fáj. dal más csapás, pótolhatlan nagy veszteség érte. Édes anyja gr. Károlyi Tiborné, Dógenfeld Emma grófnő, f. hó 22-én reggel a mácsai kastélyban hir­telen meghalt. A boldogult nő régen gyöngélkedett ugyan, de a hirtélen halálra senki sem volt elké­szülve s az valósággal katasztrófaszerüleg hatott az őt bálványozásig szerető családjára, mely a minden női erényekben bővelkedő kiváló nőben a legjobb hitvest, a legszeretőbb anyát és hü rokont veszíti. A megrendítő gyászeset a pár hét óta családjával Kétegyházán lakó grófnénkat is — aki a boldogult- nak egyetlen leánya — mélyen lesújtotta. Nyújt­son neki némi vigaszt az az őszinte igaz részvét, amelyet gyermeke bánata iránt a gyulai társada­lom minden rétege szivében átérez. A gyulai borellenőrző bizottság múlt vasárnap délután Fürdők István elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak : Gerlein Reinhart alelnök, Múlt György és Székely Lajos biz. tagok. A bizott­ság a beszerzett adatok és jelentések nyomán kon­statálta, hogy mesterséges borok ez idő szerint Gyulán bormérésekben forgalomban nincsenek, mi­nek oka azon körülmény, hogy az őszi bortermés úgy minőségileg, mint mennyiségileg kiváló volt. A gyulai róm. kath. hitközség gazdasági szak­osztálya deczember 30-án tartja ülését, melynek tárgya az 1902. évre szóló költségvetés tárgyalása esz. A költségvetés főbb tételei a következők : Be­vételek: Pénztári maradvány 800 korona, adóhátra­lékból 1600 korona, a bérház jövedelméből 1000 ko­rona, Mátray-féle iskola alsó lakásának bérletéből 136 korona, államkölcsön és nádváltsági kötvény kamataiból 975 korona 32 fillér, tűzifára Gyula várostól 540 korona, 1800 pár után párbér 7200 korona, tandíjakból 100 korona, Gróh Ferencz le kész évi adománya 300 korona, egyházm. segély 200 korona, Vida-alapból 100 korona, iskolás gyer­mekek 15 kros járulékából 150 korona. Kiadások'. Adók és közterhekre 2470 korona, személyi járan­dóságokra 15,436 korona, lakbérekre 1100 korona, termények és tűzifára 1632 korona, nyugdijakra 772 korona, tűzbiztosításra 84 korona, tisztogatásra 590 korona, építkezésekre 800 korona, irodaszerekre és nyomtatványokra 250 korona, 22 ezer frtos köl­csön törlesztésére 2420 korona, különféle számlákra 260 k orona, adóveszteségre 1400 korona, előre nem Érezte, hogy nem sihián megy a dolog, na­gyon akadozik a nyelve. Egyszerre akarta hát végét vetni. — Tudjátok nem tudom én azt a sort úgy kikerekíteni, hanem csak azért jöttem, hogy ad­játok nekem feleségül a lányotokat Erzsit. Egyszerre ugrott fel a házaspár. — Tán tréfál kend Ti.más ? — Nem én. Hogy megbizonyosodjatok, hogy nem tréfálok, hát az esküvő napján a fele va­gyont a nevére iratom. Négy járandó földet, meg egy há^at. A dolog kezdett komoly lenni a házaspár előtt. Mindjárt az asszony kezdte. — Igaza van kendnek Tamás bácsi, kend még javakorbeli ember, rá fér még' kendre a feleség. Úgy néz ki, mint az, élet. Alig is van ősz haja. Oszt a ház baját is csak a feleség tudja rendbe tartani. Az ember is pederitett qgyet a bajuszán, oszt komoly képpel mondta : ‘ — No hát Tamás régi czimbora vagy, hát jószivvel adóin á lányt oda. Hogy kérőt nem küldtél, hát tudom, hogy az ilyesmi özvegy em­bernél zsémbes dolog, hát elütünk a szokástól. Az asszony a lányért ment ki. Kis vártatva visszajött, egyedül. — Hát Tamás rendbe megy a dolog. Az Erzsi nem jött be, tudja resteli magát ilyen hir­telen dolog előtt. De beleegyezett. Mához egy hétre megtarthatjuk a kézfogót. V. Az öreg Bakó elábrándozo t, tán régi fi­atalsága jutóit eszébe, a mikoi® először volt lánynézőbe. Hej akkor máskép mfL-it minden. Kis ideig fonták még a szót.l\ Jány ugyan láthatókra 2000 korona. A hiány 16 ezer korona melynek fedezése a jövő évre is a jelenlegi 18°/0 adókulcs szerint terveztetett. Ováczió egy főszolgabírónak. A békési intelli- genczia tüntetőleg megjelent azon a banketten tel­jes számban, melyet múlt vasárnap rendeztek Popovics Szilveszter békési főszolgabíró barátai abból az alkalomból, hogy a Kecskeméthy párt politikai okokból megtámadta a tisztujitás alkalmából Popovi- G80t és bizalmatlanságot akart összehozni Popovics ellen. Tervük nem sikerült s a békési iutelligenczia. mely erős farkasszemet néz Békésen a Kecskeméthy híveivel, szép bankettet rendezett ez alkalomból az újonnan megválasztott főbiró tiszteletére. A banket­ten a községek küldöttei is megjelentek s Szathmáry Békés első jegyzője meleg hangú beszédben üdvö­zölte Popovicsot s sok más szép tószt is hangzott el. Választás. Vajda Jenő békéscsabai járási köz igazgatási gyakornokot Csanádmegye tisztújító köz gyűlése hararmadjegyzöül választotta meg. Az orosházi közjegyzői állás. Hosszas ürese­dés után betöltötték az orosházi közjegyzőséget. Az 1 gazság ügyminiszter Szakáll Adorján gyöngyösi kir. közjegyzőt helyezte át, ki légközelebb el is foglalja uj állomását. Halálozás. Részvéttel vettük az alább közölt gyászjelentést, a mely egy fényes ‘ehetségü képzett ifjúnak pályája elején való gyászos kimúlásáról ad hirt. Dr. Szénásy István ügyvéd a halott, a kit, mi­dőn tanulmányait befejezte, a tüdővész támadott meg. Evek hosszú során át a fővárosi előkelő tár­sas köröknek kedvelt tagja volt, akinek jövőjéhez méltán fűződtek a legjogosultabb szép remények, melyek azonban, miután gyilkos kór támadta nem, valósultak meg. Pár hó előtt súlyos betegen jött Gyulára rokonai körébe üdülést keresni és itt érte őt a halál. A jelentés a következő : Szénásy György és neje Füleld Jolán a kiterjedt rokonság nevében is, fájdalmas szívvel tudatja testvére, ille­nem jött be. Aztán felálltak, Bakó Tamás el­búcsúzott. — Isten áldjon benne'eket, hát mához egy hétre visszajövök, elhozom a jegykendőt is, * 4 * * ♦ Mikor az öreg Bakó hazaért, mintha ki­cserélték volne, egészen megfiatalodott. Tréfált. Julis néninek feltűnt a dolog. — No lám, mondtam én kendnek, hogy jót tesz egy kis járkálás. — Jó ám, vágott vissza Tamás, mert már mához egy hétre kézfogót ülök, elveszem a Perei János lányát a szomszédból. — No csakugyan vén bolond kend. Hát lássa osztán mi lesz belőle. Engem a házában tudom soh’se lát. Julis néni nem szólt többet. Összeszedte délután a holmiját aztán elment szó nélkül. Az öreg Bakó nézte, nézte, tán szólni is akart valamit, de aztán meggondolta magát. Pipára gyújtott, úgy nézte, hogy megy ki a nénje köszönés nélkül. $ * * A faluban sok szó esett az öreg tBakó há-f zasságáról. A sok öregasszony szapulta a dől-; gát. „Hm a vén bolond, hogy rájött a .házasodási Nem hogy a fiát házasítaná meg ha hazajön. Neki kell az asszony! Ugyan minek? Perei meg csak azért adta oda a leányát, hogy neki is le­gyen enni valója!“ Nem törődött velők az öreg Bakó. A legény fiát sem értesítette róla, majd megtudja, ha haza jön. * * Hej nehezen jött el a másik vasárnap, de mégis eljött. Csiga viszi ilyenkor az időt. Az öt eg Bakó estefelé útnak indult, ü neplő ruhában. Ahogy közel ért a házhoz a kerítés megett hang ütötte meg a fülét. Megállt hallgatódzni. Hallod e Jóska, ahoz a vén Bakóhoz akar nak feleségül adni. Nem kell nekem, se testem­nek, se lelkimnek. Ha a vagyonátadja, hátidé vele. De csak a tied maradok mindig 1 Az öreg Bakó tudta mán, hogy ki beszélt. Gondolkozott elébb, aztán szó nélkül fordult vissza. A Julis nénje háza elé ment egyenesen Tétovázott keze a kilincsen, biinenjen, ne men­jen. De muszáj bemenni, mert oda ugyan vissza nem megy soha. Bement. Julis néni az asztalnál ült, nagy okuláréval sillabizált valamit, valami imádságos könyvből. Észre se vette Tamást. Az állt, állt egy darabig szó nélkül, végre szakadozottan megszólalt. — Hát visszajöttem Julis néném. Julis néni ijedten nézett fel, mikor oszt meglátta öcscsét, felállt. — No hát meg volt-e mán a kézfogó. Nem jött-e meg kendnek még az esze ? Vén bolond. Az öreg Bakó hallgatott, jól esett neki most a szidás. — Hát jöttem Julis néném, hogy jőjjék jkend vissza, meggondoltam a dolgot. Egyre Imegy akár igy, akár úgy. Ezt a jegykendőt Wieg odaadom kendnek tegye el, jó lesz tna;d a fiúnak, ha hazajön. főleg sógora dr. Szénásy István köz- és váltó ügy­védnek, folyó hó 27-én reggeli 6 órakor, élte 32-ik évében történt gyászos elbnnytát. A megboldogult földi részei folyó hó 29-én d. u. 2 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra té­tetni. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent­mise-áldozat 1902. évi január hó 2-án reggeli 8 órakorTog az Anyatemplomban az ég Urának be- mutattatni. Gyula, 1901. évi deczember hó 28-án. Áldás és béke poraira! A gyulai sanatoriumi bál.fA megyebáli jellegű, sőt a megyebálak alvóját még túllépő fényes bál a gyulai február 1-i sanatoriumi bál előkészületei nagyban folynak. A megállapított rendezőség nagy buzgalommal működik | a azükebb körű bizottsá­gok, akikre a kivitel legnehezebb része, a megfc- vandók névjegyzékének kifogástalan összeállítása, a bál administrativ ügyeinek elintézése nehezüfy ál­landó permanencziában van. A meghívó szövege is végleg megállapittatván, a napokban sajtó alá kerül s lehet, hogy a jövő hét elején szétrepiti a posta az idei farsang legkedvesebb fecskéjét a sanatoriumi bál előhírnökét, a báli meghívót. A kereskedők és kereskedő-ifjak egyesülete az idén is tart Szilveszter.-eBtélyt saját helyiségében, melyre tagok által bevezetett vendégeket is szíve­sen lát. A kedélyes murira sokan készülnek. Eljegyzések. Frailer István pékiparos polgár­társunk bájos leányát: Erzsikét eljegyezte Marik > Samu orosházi kir. járásbirósági Írnok. — Grünwald Vilmos, városunk szülötte, a Schreier Viktor és társa fővárosi ezég beltagja eljegyezte Pásztón Wahl Ignácz földbirtokos kedves leányát, Erzsikét. Békésmegyei nyomdászok a szanatóriumnak. A békésvármegyei nyomdászok a szanatórium léte­sítéséhez nagyarányú mozgalmat indítottak s nagy­szabású mulatságot rendeznek Békéscsabán a vigadó összes termeiben. Az estélynek fénypontja lesz, hogy Lukács György főispánt sikerült a rendezőségnek védnökül megnyerni, ki nemcsak a védői tisztet fo gadta el, hanem felolvasni is fog s ezáltal fényessé, elsőrangú mulatsággá teszi a nyomdászok estélyét. Az estély január 5-én lesz a következő műsorral: 1. Allegorikus kép. 2. Felolvasás, tartja Lukács György dr. főispán. 3. Zene-trió, Keresztes Ferencz, Singer Ferencz és Irsa Ferencz előadásában. 4. Zon­goraszám 4 kézre. Szereplők: Irsa Ferencz és Seres Jolánka. 5. Vig monolog, előadja Reisz Aranka. 6. Melodráma, előadják Pataky József és Irsa Ferencz. — Az estély iránt megyeszerte nagy ér­deklődés mutatkozik. Eljegyzések. Dr. Nagy Sándor debreczeni ta­nár eljegyezte Újkígyós község bájos tanítónőjét Kovács Melániet. — Haverda Ferencz törekvő ifjú szabó iparos jegyet váltott Jeszenszky Ferdinánd szitás mester polgártársunk szép leányával Évával. Kényszer ezégjegyzés. A kereskedelmi minisz­ter rendeletet bocsátott ki, melyben a közigazga­tási hatóságok vezetőinek meghagyta, hogy a járá­suk területén levő összes bejegyzett, valamint ezégjegyzés nélküli kereskedőket Írják össze, azok­ról kimutatást készítsenek s a mennyiben azt ta­pasztalnák, hogy egyes ezégek megszűntek, vagy a czégtulajdonos elhalt, az örökösöket utasítsák, hogy a ezég törlése, esetleg megújítása iránt a törvény által előirt követelményeket teljesítsék. — A gyulai törvényszéknél összesen 1293 ezég van bejegyezve, melyeknek egy része már megszűnt, mások pedig változáson mentek keresztül. Azonban erről a tör­vényszékhez jelentés nem tétetvén, szükséges, hogy ide vonatkozólag hiteles adatok álljanak a ezég- jegyzék vezető rendelkezésére. A kereskedelmi mi­niszternek a főszolgabírókhoz intézett rendelete ezt czélozza, de egyúttal véget akar vetni annak a furcsa helyzetnek, hogy nagyon sok helyen számos olyan kiskereskedő van, ki nem tesz eleget a tör­vény rendelkezéseinek és ezégének bejegyzését el­mulasztja, úgy számítván, hogy bukás esetén vagyoni állapota könyvek hiányában nem lévén megállapít­ható, hitelezőivel könnyebben kiegyezhetik. Gyulavári község óvodájának megnyitása. Szép és megható ünnepe volt Gyulavári községnek f. hó 22-én. Ugyanis ekkor vette át s nyitotta meg az ovodát a község elöljárósága. Az ovodát gr. Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnő ajándékozta gyönyörű berendezéssel ellátva a községnek. Az ünnepély délelőtt 11 órakor kezdődött a községházánál, a hol Szekér Gyula uradalmi jószágfelügyelő, mint a ne- meslelkü grófnő megbizottja, hivatalosan átadta az ovodát a község elöljáróságának. Bay József lelkész hálás szavakban ecsetelte az ajándék nagy­ságát és az ovoda működésének a népueve- ésre beható jótékony voltát, indítványára hatá- ‘ozatba ment, hogy a község hálájának megörökí­tésére az ovodát a falba illesztett márvány emlék­táblával fogják megjelölni. Ezután a község kebelé­ből a bizottság a helyszínére ment, ahol a község jegyzője Szikes György leltár szerint átvette a 16 ezer korona értéket meghaladó diszes épületet a felszereléssel együtt, ezzel az átadási aktus véget ért. A tulajdonképeni megnyitási ünnepély délután volt, mely Bay József lelkész magas szárnyalásu imá­jával kezdődött, melynek végeztével Szekér' Gyula uradalmi jószágfelügyelő, mint az ovoda felügyelő bizottság elnöke az óvodát megnyi- tottnak nyilvánította. A megnyitási beszéd elhang­zása után Czirbus Margit a grófnő által kinevezett óvónő, jól átgondolt beszédben egyrészről hálás ■auhk

Next

/
Oldalképek
Tartalom