Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

Csorvás községe a bor és hasfogyasztási adót az első tárgyaláson 3148 koronáért bérbe vette i midőn ezt a pénzügyigazgatóság nem hagyta jóvá, az összegre még 10 százalékot ráigért; a pénzügy- igazgatóság azonban 4784 koronát kért megajánlani. A második tárgyalásnál ajánlattevő. nem akadt; ekkor meg már a község jelentette ki, hogy még az első Ízben Ígért összeget sem ajánlja meg a bér­letért. Ennélfogva a pénzügyigazgatóság kénytele- nitve volt a bérletet 4784 koroia összegben a köz­ségre ráutalni. Ez ellen a képviselőtestület felebbezéssel élt, hivatkozva orra, hogy a kipuhatolt adatok nem ál­lanak meg, a község szőlőit filloxera pusztítja s a bérlet csak nugy anyagi károsodást okozna. Csák György pénzügyigazgató nem érti a nem tudja, mi és ki játszott közre, hogy a község oly mereven és az első határozattal szemben oly érthe­tetlen álláspontra helyezkedett. Ha ezt nem cselek- szi, talán odahatott volna, hogy ' felsőbb helyen az első egyezség jóváhagyassák, de igy kénytelen voU a bérletet a községre ráutalni. Dr. Bodoky Zoltáu főjegyzőt a pénzügyigazgató azon kijelentése, hogy esetleg az első egyezséget jóváhagyták volna, arról győzi meg, hogy a kipu hatolt adatokhoz szó fór; tekintetbe kell venni, hogy a községet a filloxera miatt zárlat alá helyez­ték : jogosan oly nagy összeget te hát ráutalni nem lehet. Az egyezkedésnek újabb megkísérlését ja­vasolja. László Elek dr. szintén a község károsodását látja a nagy összeg követelésével, osztja a főjegyző véleményét. A bizottság ez értelemben határozott, mert reméli, hogy a község is az első Ízben tett tiz szá­zalékos magasabb ajánlatát meg fogja ujitaui. Ezután törülte a bizottság a következő be­hajthatlak állami adótartozásokat: Endrőd 264 kor. Nagyszénás 46 kői Újkígyós 240 9 Pszttornya 32 9 Doboz 215 » Szabadszttornya 11 9 Füzesgyarmat 193 V Békéscsaba 3224 n Kétegyháza 314 9 Békéssámson 34 9 Békés 2080 9 Gádoros 21 9 Békéssztandrás 1873 V Pusztaföldvár 559 9 Szarvas 1966 » Csorvás 435 n Gyulavári 31 9 Gyoma 884 9 Mezőberény 539 n Körösladány 313 9 Öcsöd 1300 9 Gyula 1849 9 Orosháza 3128 9 Szeghalom 820 » Tótkomlós 372 n Rezei/ Szilviusz kir. tanfelügyelő érdekes je­lentésben számolt be a tankötelesek és a tényleg iskolába járók számarányáról, indítványára a tan- és óvodakötelesek összeírásában több pótlást ren deltek el. Majd jelentést tett a tanfelügyelő a gyulai elemi iskolák állapotáról. E szerint Gyulán jár elemi iskolába 2737 gyermek. Van 15 katholikus, 2 ev. ref., 3 görög keleti, 2 izr.. 2 magán és 5 tanyai iskola. Az is­kolába járó növendékek közül esik egy tanteremre a katolikusoknál 91, a gór. kel. 134, az ev. ref. 114, az izr. 44, a tanyai iskoláknál 144 gyermek. A bizottság ismételten megkereste volt úgy a gör. kel., mint az ev. ref. egyház felsőbb hatósá­gait, bogy az elemi oktatás ezen mizériáin segítse­nek, de eredménytelenül. A tanfelügyelő jelentésében panaszolja még, hogy Gyula város tanácsa az iskolaügygyel, külö­nösen a mulasztásokkal szemben nagyfokú indo- lencziát tanúsít. Felhívta a város polgármesterét, hogy ezen szabálytalanságon segítsen Keller Imre úgy van meggyőződve, hogy az egyszerű felhívás alig javit valamit a szomorú ál­lapoton. Az iskolaügyi tanácsos annyit tud a tan­ügyhöz, mint a hajdú a harangöntéshez. Az előbbi tanácsos buzgalommal töltötte be állását; de mert a javadalom időközben 200 koronával emeltetett, . ez állást a klikkprotekczió a mostaninak juttatta. A gyulai tanácsnál a papíron való szigorú megha­gyás annyit ér, mint a körösi szenteltvíz. Rezei) kir. tanfelügyelő, megnyugtatta a felszó­lalót; ha a meghagyás nem használ, tudni fogja a torvényadta jogát gyakorolni. Amennyiben pedig a felekezetek a bajon segiteni nem tudnak, utasítsa a bizottság Gyula városát, tegye meg a lépéseket hatosztályu állami iskola felállítása iránt. Lukács György főispán is arról van meggyő ződve, hogy a helyzet jobbrafordulását csak az ál­lami iskola felállításától lehet reméleni, egyelőre azonban elegendőnek tartja a 4 osztály létesítését. A tanfelügyelő észrevétele után, hogy az állam csonka elemi iskolát nem állít fel, a bizottság ma­gáévá tette a tanfelügyelő javaslatát. Szívó István kerekii tanító dij level ét megerő­sítették. Varga Ernőnek magániskola felállítása iránti kérelmét elutasították. A szeghalmi izr. hit­községnek államsegély iránti kérelmét pótlólag fel­terjesztették. A nagyszénást Trautmannsdorf-féle birtok ut- ügyében a bizottság helyszíni tárgyalást rendelt el. Több magánügyben beadott felebbezés elinté­zése után tudomásul vették az államépitészeti hiva­tal időszaki jelentését és feliratot intéztek a keres­kedelemügyi miniszterhez, hogy a vármegyei táv­beszélőt az interurbun hálózatba kapcsolja be. A többi szakelőadó jelentésének meghallgatása után az ülés véget ért. A vármegye deczember 16-iki közgyűlésének tárgysorozata. (Vége.) 31. Békés község képviselőtestületének határozata a békéscsaba—vésztői vasút építési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. 32. Füzesgyarmat község határozata a vágatáéi biztos átalányának megállapítása tárgyában. 33. Baán Zoltán és Grósz Dezső köz- igazgatási tanfolyam hallgatók kérvénye segély iránt. 34. Gyulaváros módosított árvaszóki szabályrendelete. 35. Békés község határozata a vá­lasztott bizottsági tagok részére fuvardíj, esetlog vasutijegy megállapítása tár­gyában 36. Békéscsaba község módosított fizetési szabályrendelete 37. Békésszentandrás község kérelme községnek két kéményseprési kerületté leendő felosztása tárgyában hozott kép­viselőtestületi határozat jóváhagyása iránt. 38. Szarvas község határozata kon- deráztató létesítése ügyében. 39. Öcsöd község határozata a községi előfogatozás biztosítása ügyében. 40. Doboz község képviselőtestületének határozata két községi ártózi-kut fúrására vonatkozólag kötött vállalati szerződés megerősítése iránt. 41. Békés község határozata a községi számvevői állás szervezése alól való felmen­tése ügyében. 42. Körösladány község határozata a belvizszabályozási munkálatok ügyé­ben az ellen Halász H. által beadott fe­lebbezés. 43. Gyulavári község határozata ál- iaml elemi iskola részére telekvásárlás ügyében. 44. Pikó Sándor és társai békési la­kosok kérvénye a községen átvonuló holt Fekete-Körös medrének lecsapolásairánt. 45. Köröstarcsa község határozata a községháza udvarán külön árnyékszók építése ügyében. 46. Körösladány község képviselőtes­tületének határozata a községi állatorvosi állás javadalmazásának felemelése tár­gyában. 47. Körösladány község képviselőtes­tületének határozata a községi rendőr­ségnek és kocsisoknak köpönyeggel le­endő ellátása tárgyában. 48- Tótkomlós községnek Újhelyi Fe- renczelkötött kaszonbóri szerződése. 49. Nagyszénás község képviselőtestü­letének határozata a községi gazdasági munkás-közvetitő részére megszavazott tiszteletdij tárgyában. 50. Gádoros község képviselőtestü­letének határozata a községi végrehajtó fizetésének felemelése tárgyában. 51. Békés község határozata a pol­gárikor helyiségének bérbeadása ügyében. 52. Békés község határozata két ta­nyai iskola építése ügyében. 53. Nagyszénás község szabályrende­lete a marhalevelek kezeléséről. 54. Gádoros község szabályrendelete a marhalevelek kezeléséről. 55. A községek által gyakorlandó köz- segélyezés módjáról és mérvéről alko­tott szabályrendeletek. 56. Gádoros község kötelékébe váló felvételért szedhető dijakról szóló sza­bályrendelet módosítása s az ellen Sze- nyéri József községi képviselő által be- adott felebbezés. 57. Gyula város képviselőtestületének az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozata. 58. Tótkomlós község módosított szer­vezési szabályrendelete. 59. Tótkomlós község módosított fize­tési szabályrendelete. 60. Füzesgyarmat község módosított- fizetési szabályrendelete. 61. Szeghalom községnek a Simay községi óvoda ügyében alkotott szabály­rendelete. 62. Szeghalom község által elfogadott Simay-féle kórházi, valamint ösztöndíj­alapról szóló alapitó oklevelek. 63. Vármegyei alapok 1900. évi szám­adásai. 64 Községi költségelőirányzatok az 1902. évre és pótköltségelőirányzatok az 1901. évre. 65. Községi pénztárak 1901. évi tul- kiadásaira vonatkozó községi képviselő- testületi határozatok. 66. Községi számadások az 1900. évről. 67. Gyámpénztári számadások az 1900. évről. 68. Községi közmunka költségelő­irányzatok az 1902. évre. 69 Községi és egyéb pótadó törlesz­tésekre vonatkozó községi képviselőtes­tületi határozatok. T a n S g y. Uj tanár. A fertig Alajos elhalálozása által megüresedett magyar és német nyelv tanszékére a szarvasi főgymnasium tanári kara dr. Nemes (Nyá- csik) Bélát hivta meg, ki a szarvasi főgymnasium tanulója volt s ki állását már el is foglalta. Tanítónői kinevezés. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Domoszlay Olga okleveles tanítónőt a temeskutasi állami elemi iskolához tanítónővé ki­nevezte. Gyulaváros polgármesterétől. Hirdetmény. A m. kir. belügyminister ur folyó évi november hó 11-én 104447. sz. a. kelt ren­deletével a gyulai V-ik temetkezési társulat vagyonának felosztási tervezetét jóváhagyván, a felosztásra folyó évi deczember hó 16, 17., 18. napjait tűzöm ki, felhívom a társulat tagjait, hogy a tagdíj könyvecskével a jel­zett napokon Diósi József városi számvevő­nél jelentkezzenek, ki a kiosztással meg­bízva van. Gyulán, 1901. deczember 4-én. Dutkay Béla, 339 2—2 polgármester. Hírek. A képviselő testület folyó hó 18 áu, d. e. 9 órakor a városháza nagytermében évnegyedes rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Küldöttségi jelentés az 1902. évre érvényes válasz­tás alá nem eső képviselők névjegyzékének kiiga­zítása iránt. 2. A központi választmánynak 3 évre való megválasztása. 3. Főispán ur Öméltóságának értesítése a rendőrség szaporítása tárgyában. 4. A tanács előterjesztése az üresedésben levő városi állatorvosi állásra nézve. 5. Szabolcs Dénes mérnök építészeti tanácsnoknak hivatali állásáról való le­mondása. 6. Főispán ur Öméltóságának értesítése a tartalék alap kamatainak mikénti felhasználhatása tárgyában. 7, A városi közvillany világítás átvétele és felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztés. 8. A bor­ital és fogyasztási adó megváltására és kezelésére vonatkozó előterjesztés. 9. Belügyminiszteri leirat a közigazgatási tanfolyamot hallgatók segélyezése iránt. 10. A vágóhídi dijak beszedésével megbízott sze­mélyzet kérvénye díjazásuk megállapítása iránt. 11. Schmidt Gyula kérvóuye egy négyszögöl terű let bérbeadása iránt. 12. Köztemető létesítésére vonatkozó eléterjesztés. 13. Körösi Péter és társai­nak kérvénye a sitkai földeknek jövőre árverés nélküli átadása iránt. 14. Kukla István bér elen­gedés iránti kérvénye. 15. Főispán ur Öméltóságának felhívás a tüdővész szanatórium segélyezése iránt. 16. Az 1902. évre szükségelt cselédségi ruházatok, csizmák, irodai szerek és könyvkötői munkák szál­lítására vonatkozó árlejtési jegyzőkönyvek. 17. A békéscsabai takarékpénztár kérvénye közmunka tartozás törlése iránt. 18. Ugyanannak kérvénye községi adó visszafizetése iránt. 19. November havi közegészségi állapotokról szóló jelentés. 20. Titz István és társainak indítványa a városnál szükségelt fa anyagok és üveges munkáknak árlejtés utján leendő biztosítása iránt. 21. Pénztár vizsgálati jegy­zőkönyvek. 22. Időközben érkezendő ügyek és a közgyűlés előtt legalább 24 órával előbb netán beadandó önálló indítványok. A megyei tisztujitás teljesen egyhangú lesz, mert lapunk zártakor vett értesülés szerint a kitű­zött batár.dőn belül beadott kérvényekben minden tisztviselő csak eddigi állására pályázik, idegen pályázó pedig egyáltalán nincsen. így a keddi köz­gyűlés sem lesz oly zajos, mint a restaurácziók szoktak lenni, legfeljebb az egyes bizottságok vá­lasztásánál gyakorolhatják a tagok voksolási jogu­kat. Mint halljuk, a közhangulat szerint a közigaz­gatási bizottság kilépő tagjait is újból cgyhaogulag fogják megválasztani. A Sanatorium Egyesület alakítása. Holnap dél­után 3 órakor történik meg a szegény tüdőbetegek részére az Alföldön felállítandó sanatorium egyesü­lőiének megalakítása, melyet a Lukács György főispán javaslatára kiküldött vármegyei tüdővész bizottság szervez. A tüdővész elleni társadalmi védekezés szüksége ma már teljesen átment a köztudatba úgy, hogy már az alakuló közgyűlésen élénk érdeklő­désre számíthat az ügy. A taggyüjtő iveken az egész vármegyében már eddig is sokan jelentkeztek ta­gokul és hihetőleg sokan be is jönnek a vidékről a holnapi alakuló közgyűlésre. A széles alapokon szervezendő egyesület fényét nagyban fogja emelni az, hogy annak védnökéül József kir. herczeget fog­ják felkérni, a ki a vármegye főispánjához jött ér­tesítés szerint a védnökséget el is fogja fogadni. Nyomban a megalakulás után az egylet mindeD irányban megkezdi az agitácziót, hogy a sanatorium alaptőkéjét gyarapítsa. Az alakuló közgyűlésre ez utón is felhívjuk a közönség figyelmét. Az általá­nos érdeklődésnek bizonyítéka az, hogy vármegyénk tarsadalmanak akcziója nem áll egyedül; a szom­szédos Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottsága a kérdés fontosságának hangsúlyozása mellett hasonló akcziót inditott meg és előrelátha­tólag rövid időn belül ott is szervezett egyesület fog munkálkodniaz alföldi sanatorium létesítése érdekében Az eddig a vármegye főispánjához beérkezett gyűjtő- iveket a sok rendes tagon kívül a következők Írták alá , mint 100—100 koronát fizető pártoló tagok j Békéscsabai izraelita hitközség, békéscsabai taka­rékpénztár, gróf Bolza Géza, Braun Mór, Csorvás község, Czinczár Adolf, Diósy Béla, Doboz köz- ség, Endrőd község, gr. Károlyi Imre, Kherndl Gy , Kondoros község, Konkoly Jenő, Léderer László, Léderer Rudolf, Lukács György, Lukács Györgyné, Pfeiffer Antal, Pusztaföldvár község, Sztraka Gy.-né, Tótkomlós község, Varságh Béla, Weisz Mór. A szétküldött ivek legnagyobb része még nem érke­zett vissza ób igy a tagok végleges számát még hozzávetőleg sem lehet meghatározni. — A jóté— ko iy egyesületek érdeklődésének szép nyilvánu- lása azon tény, hogy a gyulai nőegylet f. bó 7 iki választmányi ülésén Fábry Mártonné a sanatorium egyleti ivét a tagok között körözvén, özv. Ferenczy Alajosne 400 korona aláírásával nyitotta meg a nőegylet ivét, a melyen a szép példát sokan kő vették. m Mérnök választás. Az alsó-fehér-körösi ármen- tesito társulat hétfőn tartotta a társulat tagjainak élénk érdeklődése mellett a Habinay Pál elhalálo­zása folytán megürült társulati mérnöki állásra vá­lasztását. Összesen tiz pályázó volt, kik közül kettő között oszlottak meg a szavazatok, Künzl Ernő aradi kultúrmérnök és Králik Pál gyomai magán mérnök között. A szavazatok többjét Künzl Ernő kapván, az alsó-fehér-körösi társulatnak 6 lett a mérnöke 4 szavazattal. Künzl Ernőben, ki 10 óv óta kuliuruiérnök s e minőségében folyton vizi ügyekkel foglalkozott s egyik legképzettebb és munká8abb mérnöke volt az aradi kulturmérnök- ségnek, a társulat kiváló munkaerőt és tehetséget nyer, ki tiz évi, a kulturmérnökségnél a vizépité- szet terén szerzett tapasztalatait bizonyára a legna­gyobb ambiczióval érvényesíti e társulatnál. Künzl Ernő neve már vármegyénkben is fűződik egy al­kotáshoz ; a közgazdasági tekintetben nagy hord­erejű és Alföldünkön nagy jövőjű rétöntözésnek egyik sikerült próbája a békéscsabai Borju-rét őntözőtelep tervezete és kivitele tisztán a Künzl Ernő munkája. Kérelem. Mint minden évben, úgy ez alkalom­mal is a jólelkü közönség nemes szivéhez folyamo­dom, hogy a szent karácsonyi ünnepeket azok ré­szére is ünneppé tegyük, akiknek nem igen jut ki a világ örömeiből. A legszegényebb szegényeknek, a szegény betegeknek kívánnám megszerezni azon szerény örömöt, melyet a jólelküek kedves adomá­nyai folytán az előző években még mindig sikerült nekik juttatni. Hálás köszönettel fogadunk el e czélra minden adományt, legyen az pénz, gyümölcs, édességek, dohány és Bzivarfélék, játéktárgyak (gyermekeknek), szórakoztató játékok (kártya, do­minó, sakk, hangszerek, stb.) felnőtteknek. — Jól tudom, hogy a közönség nagylelkűsége számos ol­dalról vétetik igénybe, de azt is tudom, bogy a nemes szivek máskor is megemlékeztek a szeretet nagy ünnopén a szegény betegekről is, s kegyes adományaikkal felvidították e napon a szegény be­tegek bánatos, egyhangú életét. — Adakozzon tehát viszonyaihoz képest e nemes czélra minden nemes szivü emberbarát, hiszen jobb helyre, ildvösebb 'czélra senki sem juttathatja jótékony czélra szánt kegyes adományait. (Czim: Békésvármegyei köz­kórház igazgatóságának Gyulán.) Gyulán, 1901. évi deczember bó 15-én. Dr. Berkes Sándor, kórházi igazgató. A gyulai rendőrség ügye. Gyula város rendőr­ségi személyzetének szaporítása elodázhatlak lévén, tudvalevőleg a képviselőtestület akarata ellenére a vármegye, majd a miniszter is egy alkapitányi, egy rendőrőrmesteri, egy rendőrtizedesi és 8 uj gyalog­rendőri állás szervezését rendelte el. A képviselő- testület feliratilag ismételve kérte a belügyminisz­tert, hogy a legénység létszámszaporitását engedje el. A héten leérkezett a miniszter leirata, a mely szerint a város kérvényének nem tesz eleget és előbbi' határozatát fentartja, a város ügyeinek mél­tánylásával azomban megengedi, hogy az uj állások közül a rendőrtizedesi és 4 gyalogrendőri állás be­töltése 1903. január 1-ig elhalasztassék. Ekként végleg elintéztetett a rendőrség szaporításának kér­dése. Az alkapitányi állásra már meg is hirdették a pályázatot és újévre a főispán ki is nevezi az uj alkapitányt, a mivel meg lesznek oldva azok a tarthatatlan állapotok, a melyek rendőrségünknél fennállottak. Ugyancsak újévvel a legénységi létszám is szaporodik egy altiszttel és négy közrendőrrel, a mire régtől fogva nagy szükség van. Óvónői kinevezés. Gróf Almásy Dénesné az általa létesített gyulavárii községi ovódához óvónővé Czirbus Margit óvónőt nevezte ki. A gyulai szinmüvészet-pártoló egyesület vá­lasztmánya Lukács György főispán elnöklete alatt rendkívül látogatott gyűlést tartott, a melyen először tudomásul vették az építésvezető bizottság­nak a színkör felülvizsgálatára vonatkozó jelentését és Gróh Ferencz vállalkozónak a vállalati összeget, valamint óvadékát is kiutalványozták. Az ülés leg­fontosabb tárgya volt a jövő évi színi szezonra direktor és illetve színtársulat választása, mely felé, tekintettel arra, hogy az ország összes vidéki direk­torai áhítoztak a gyulai arénáért és közülök a négy legelső a választásig a küzdő téren maradt, általá­nos érdeklődés irányult. Elnöklő főispán bevezető szavai után mind a négy igazgató kérvényét, tár­sulatának (lapunk más helyén közölt) névsorát, az orsz. szinészeti felügyelő-ajánlatát felolvasták, majd Domót Lajos indítványozta, hogy Zilahy Gyula aradi színigazgatónak adják ki a színkört. Kóhn Dávid pártoló hozzászólása után a választmány egyhangú- lag igy határozott, kimondván, hogy a szini kerület állandósítása tekintetében ez alkalommal még nem határoz. A kötendő szerződés pontozatai tekinte­tében több hozzászólás után elnök kimondotta a határozatot, hogy Zilahy kérvényét ajánlja a tanács­nak az engedély kiadására. Zilahy Gyula, ki kiválón szervezett társulatot ígér és augusztus közepén kezdi meg előadásait, előreláthatólag hat hetet esetleg két hónapot tölt majd városunkban. A sanatorium-egylet megalakítása érdekében Lukács Györgyné Percnyi Madoly bárónőnek a tár­sadalomhoz intézett szózata nem maradt eredmény nélkül. A megye minden társadalmilag magáról élet­jelt adni szokott helységében a farsang programm- jába vették a sanatorium! mulatságokat. E mozga­lom legnagyobb fokot természetesen a megye szék­helyén Gyulán ölt, hol egy megyebáli arányokkal rendezendő impozáns elite-bál van készülőben. Ha­tározottabb előmenetele van Szarvason, hol már megalakult a sanatorium-,bál rendező bizottság is, sőt egy szarvasi küldöttség már tisztelgett is a fő­ispánná előtt, őt a lady-patronesseségre meg­nyerendő. Az izraelita nőegyletnek részben a sanatorium alapja javára rendezett jótékouyczélu mulatsága, melynek változatos s lapunk múlt számában közölt programmjában előkelő művészi egyéniségek szere­peltek, tegnap este folyt le a pavilion ban az elő- leges érdeklődésből jelezhető fényes sikerrel, mely mulatságról bővebben lapunk jövő számában emlé­kezünk meg. Karácsonyi kirakatok. Karácsony közeledése észlelhető a gyulai üzletek kirakataiban i a kira­katok ezidei élénksége és gazdagsága e • ős bizonyí­tékául szolgál, hogy az úgynevezett vigécz törvény bevált s kereskedőink most már tudatában annak, hogy áruik közül nemcsak az úgynevezett vásári, komisz áruk kelnek el, egész nagyvárosias igénye­ket is kielégitőleg rendezkedtek be a karácsonyi vásárlásra. Elénk és szindus képet mutatnak a no- "inbergi és divatáru üzletek, Deutsch Jakab, Schwim­mer Arnold, Goldberger Ignácz és Nádor Mór üzletei, a rőfös kereskedésekben meg épen minden más nagy váiosban is feltalálhatunk Karácsonyi, Rosenthal és Kocsis üzleteiben. P pval a gyulaiaknak nem kell az

Next

/
Oldalképek
Tartalom