Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

Melléklet a „Békés" 1901.50-ik számához. házat (építhessen s a tanárokat ezen társbázban való közös lakásra és együttes étkezésre kötelezhesse, mely esetben a külön-külön három szobából Álló tanári lakások ellenében a tanároknak 500 koro­nára rugó lakáspénzét, s az ellátás ellenében a fizetésnek megfelelő hányadát visszatartja. Amennyiben tanári állás üresedése esetén a nevezett püspök ur netán nem rendelkeznék egy házmegyei paptanárokkal (kiknek a tanári állások elvileg fenp vannak tartva) az illető állás a körüliit módozatok mellett róm. kath. vallást! világi tanárokkal töltessék be. * A főgymnasiumi igazgató és az összes rendes tanárok és a rendes tornatanitó kötelesek az orszá­gos tanári nyugdíjintézetbe belépni és az 1894. évi XXVII. t. ez. megfelelő §-ának eleget tenni. * A pap-tanárok tekintet nélkül arra, hogy a miniszter, vagy a nagyváradi püspök nevezte ki őket, az 1883. évi XXX. t.-cz. 39. §-a értelmében a nagyváradi latinszertartásu püspök fegyelmi ha­tósága alatt állanak. A világi tanároknak akár a minister, akár a nagyváradi latin szertartási! püspök nevezi ki, úgyszintén a tornatanftónak fegyelmi hatósága ren­des szolgálati esetekben első sorban a főgymnasi­umi igazgató, másodsorban a főgymnasiumi bizott­ság. Oly fegyelmi vétségek esetében, melyek fegyelmi vizsgálatot vonnak maguk után, az ezen tanerőkre vonatkozó fegyelmi eljárás azonos a királyi katho­likus középiskolák tanáraira vonatkozó fegyelmi eljárással azon különbséggel, hogy 1. a fegyelmi vizsgálat végrehajtására kirendelt bizottság tagjainak felét (az elnököt ide nem értve) a nagyváradi latin szertartásit püspök nevezi ki. 2. a fegyelmi bizott­ság csak katholikus férfiakból állhat. 3. a fegyelmi határozat, meghozatala előtt a vallás és közoktatás- ügyi miniszter a nagyváradi latinszertartásu püspö­köt meghallgatja. * A gyulai katholikus főgymnasiumba járó, nem katholikus vallásu tanulók vallás és erkölcstan oktatása iránt az 1883. évi XXX. t.-cz. 19. §-a értelmében saját egyházi hatóságuk intézkedik. * Amennyiben a normális költségvetés keretén belől megtakaritások keletkeznének, a megtakarított Összegek iskolai bútorok és taneszközök beszerző sere, a tanintézet évi egyébb szükségleteire, vagy kisebb beruházásokra fordíthatók, de a tanintézet vagyonához nem csatolhatok és nem tőkésithetők Kivételt képeznek: 1. az épület fentartására szol­gáló javadalom és az ötöd éves korpót­lékoknál netán elért megtakarítás. Mindkét nemű megtakarítás tőkésithető, de kizárólag a megjelölt rendelkezési czélokra A gyulai róm. kath. főgymnasium I-ső osz­tálya csakis ezen szerződés jóváhagyása után nyit­ható meg, és évről-évre egy-egy osztály!yal fejlesz- tetik, viszont a polgári iskola megfelelő osztályai fokozatosan évenkint beszüntettelek. Ehhez képest Gyula városa az ajánlott 8000 korona évi járulékot is, csak akkor leszen köteles egészben fizetni, ha már mind a négy polgári iskolai osztály helyett gymnasiumi osztályok állanak fenn, addig pedig az első tanévben 2000, a másodikban 4000, a harmadikban 6000 koronát fizet a gymnasiumi pénztárba, a negyedik tanévtől kezdve a teljes 8000 korona járulék válik esedékessé. ★ A főgymnasium bizottság saját ügyrendjét maga állapítja meg, a vallás és közoktatásügyi minister jóváhagyása mellett. * A főgymnasium épületét és tornacsarnokát a vallás és közoktatásügyi minister által jóváhagyan­dó tervek és költségvetés szerint a 200000 koroná­ban megállapított költségek erejéig Gyula városa építteti és szerelteti fel, és az épületet befejezése után teljesen felszerelve a gyulai róm. kath. hit­községnek, illetve az ennek képviseletében eljáró főgymnasiumi bizottságnak átadja. * Egyebekben önként értbetőleg érvényesülnek az 1883. évi XXX. és az 1890. évi XXX. t.-czikk határozmányai. * A gyulai róm. kath. főgymnasium szükséglete: igazgató 3600 kor. fizetés, 400 k. pótlék 4000 k. 2 tanár évi fizetése á, 36f)0 kor. 2 „ „ n . 3200 „ 2 » 1 » » 2800 „ ® » » un 2600 | 3 , „ „ 2400 1 1 helyettes tanár díjazása 13 tanár lakpénze á 500 korona Korpótlékok 7200 k. 6400 k. 5600 k. 7800 k 7200 k. 16C0 k. 6500 k. 7000 k. Tornatanitó fizetése és lakpénze 16004-400—2000 k. ÉalHNÉ * i6oo k. Óratöbbletekre Iskolaorvos Két iskolaszolga á 500 korona Házi átalány Tanszer átalány Épület karban tartása Nyugdíjra : a) tanulók után b) tanárok után c) 80000 kor. építési állams. után 15 év Épületek béregyenértéke Felszerelés egyenértéke Fedezet: Nagyváradi latin szer', püspök hoz Wenckheim-fóle nagy és kis alapítvány (166000 kor.) Winkler-féle alapítvány Gyulaváros hozzájárulása Gyula városa gyinn. alapítvány Kisebb alapítványok jövedelme Hitközség alapítványa (40000 kor.) 200 fizető tanuló tan. és félévi tandija Tanulók nyugdijjáruléka Épületek béregyenértéke Felszerelés 400 k. 1000 k. 2000 k. 2000 k. 1300 k. Hiány mint államsegély 1500 k. 2300 k. 2400 k. 8000 k. 1000 k. 78800 k. sa 8000 k. 6700 I 1000 k. 8000 k. 88 k. 912 k. 1600 k. k. 12000 k. 1500 k. 8000 k. 1000 k 48800 k. 30000 k. 78800 k. Mínekutánna a szerződési tervezet összeségé ben és részleteiben elfogadtatott, Lukács György főispán úgy a saját, mint az értekezlet minden tagja nevében szívből fakadó hálás köszönetét mondott Bináczy Ernőnek kiváló elaboratumáért, melylyel a tanácskozást nemcsak megkönnyítette, hanem a megállapodások létrejöttének döntő oszlályrészesévé vált. Az értekezlet lelkes éljenekkel csatlakozott az elnöklő főispán méltató szavaihoz és ezzel a gyula róm. kath. főgimnázium létesítésében igazán kor szakalkotó fontosságú tanácskozás — melynek lefo­lyása s eredménye minden résztvevőnek igaz leik gyönyörűségére volt — befejeztetett. veszni hagyni, pedig hányat mentene meg kö­zülök a munka és családja számára az idejében alkalmazott sanatorium! kezelés. Bizony erősen keményszívű embernek kell lenni, a ki ezeket átgondolva, fölösleges garasaiból ne juttatna e szenvedőknek. Nagy áldozatot pedig nem kiván az egylet, ioooo kor., iooo kor., ioo kor., 6 kor., és i korona, vagyis 5 classis szerint adakozhat a publikum, mindenki zsebéhez mérten. S a sok összehordott garasból forintok, a forintokból bankók s a bankókból alap lesz, melyből fel­épül a jótékonyság oltára. A 18-iki -alakiiláson bizonynyal nem hagy bennünket cserben i re­mény, melyet társadalmunk jó szivéhez fűztünk. A közelgő karácsony láza is érezhető már a városban Élénkülnek a kirakatok és kedvet­lenednek azok a bizonyos »egy családapák,“ a k knek dupla öröm a karácsony, mert krisz- kindlit kell venni és bukva jönnek haza fiai a gimnáziumból. A megyei számvevők és pénztárnokoknak is hoz az idei kriszkindli valamit — a fináncé- kardbojtot, mely rehabilitálni fogja őket azok alól a törvényjavaslat melletti hangulatkeltés érde­kében ráfogott vádak alól, melyekkel „az árvák pénze*, „a tolvaj dzsentrik* és egyéb hangzatos czimek alatt telve volt a napisajtónak subven- czionált része. A közvélemény igazán úgy lett informálva, mintha a megyei pénztárnokokat a többszörösen vád alatt volt csalók és enyves kezű értéktávolitnokok közül választaná ki a közgyűlés, a számvevőknek pedig az illavai fegyházban kézbesítették volna a kinevező fő- ispáni decretumot, Hála Istennek ez mind meg-' szűnik, mert a vármegyéből finánezot csinálnak s boldog lesz a magyar 1 —re. Megyegyülés előtt. u Közvetlen egymás után két közgyűlése lesz a vármegyének. Hétfőn a deczemberi rendes közgyűlést tartja meg, kedden pedig az általános tisztujitást. A két közgyűlés külső képe nagyon fog egymástól különbözni, a mennyiben hétfőn még a folyó évben jogo­sult bizottsági tagok, kedden azonban már a jövő évre megalakított uj törvényhatósági bizottság gyakorolják alkotmányos jogaikat. A rendes közgyűlés tárgysorozata szo­katlanul rövid és szürke. Alig hisszük, hogy nagyobb érdeklődést keltene, már csak azért sem, mert a főfigyelmet a keddi tisztujitás vonja el. Az alispáni jelentés a közegészségügy, közbiztonság és közgazdaságra vonatkozólag összegyűjtött adatok érdekes csoportosítása után a közlekedésügy terén emiitésre méltó főbb mozzanatokat sorolja fel, a mezőberé- nyí kettős-körösi hid előmunkálatáról a III tranzversalis ut földmunkáiról, az Orosháza— pusztaföldvári ut anyagának biztosításáról és az ut jövő évben leendő kiépitóséről, a békéscsaba—vésztői keskenyvágányu moto­ros vasút építési költségeinek biztositásáról ad számot; mig a vegyesek czimü fejezeté­ben a közigazgatás általános menetéről szól és bejelenti, hogy Apponyi Albert grófot a képviselőház elnökévé történt megválaszta­tásakor üdvözölte, végül indítványt tesz, hogy Zsilinszky Mihály vallás és közoktatásügyi államtitkárt negyvenéves közszolgálati jubi­leuma alkalmából a törvényhatóság üdvö­zölje. A kormányhatósági leiratok között nincs fontosabb. A belügyminister a szervezési szabályrendeletébe az uj tisztviselői fizetése két felvenni rendeli, a fegyelmi és rendbírság- pénzek szabályrendeletében kisebb módosítást kiván, a közigazgatási tanfolyamhallgatók segé­lyezésére ösztöndíjak alapítását javasolja, vé­gül Gyula városban a hetipiaczokon a tö­meges vásárlás korlátozásainak megszünteté­sét rendeli. A törvényhatósági átiratok között több érdekes van. Jásznagykun-Szolnok vármegye a harmadik szolgálati évét töltő katonáknak az aratás idejére való szabadságolását sür­geti. Az állandó választmány tovább megy javaslatában és a szolgálati időnek két évre való leszállítása iránt kiván feliratot intézni az országgyűléshez. Mmt érdekes kérdés, több hozzászólásra adott alkalmat Barsvármegyének a gabona határidő üzlet betiltására vonatkozó körirata melyhez a Békésmegyei Gazdasági Egylet meg a tőzsde megrendszabályozását és meg­adóztatását javasolja. A vita vége az lett, hogy a gazdasági egylet javaslatát elfogadta az állandó választmány és ezt terjeszti a közgyűléshez. A közegészségügyi bizottság Békéscsaba- Erzsóbethelyen egy önálló gyógyszertár fel- állitásanák engedélyezését javasolja, mihez az áll. választmány is hozzájárult. Fontos a vármegyei építkezési szabály­rendelet módosítására irányuló javaslat, a mely főleg a külterületeken való építkezés szabályozása tekintetében tartalmaz uj intéz­kedéseket ezért első sorban gazdáinkat ér­dekli. Annak idején referáltunk az előké­szítő bizottság munkájáról és megírtuk, hogy az a legnagyobb körültekintés mellett arra irányult, hogy egyrészt a közbiztonság és közegészségügy követelményei kielégittesse- nek, de viszont az érdekelt gazda anyagi érdekei se szenvedjenek sérelmeket.’ A restauráczió csaknem zavartalan csend­ben közeledik és úgy látszik, minden állást egy pályázóval egyhangúlag töltenek be. | restaurácziók régi érdekességének vége van ma nem pártok erőpróbája az, hanem leg többnyire időszaki megerősítése a hivatásos és eddig is alkalmazásban volt tisztviselők nek. Nálunk Bókésvármegyóben annyira köz- tudattá vált ez a nézet, hogy az időszak választások nagyobb mozgalommal járnak mint az általános tisztujitás. Ily viszonyok között annál inkább meglepő nyilvánulása vármegyei életnek az a körirat, a melyet a hót folyamán küldöttek szét Békésről és a melyben a békési járásból 25 bizottsági tag személyváltozást óhajt a járási főszolgabírói állásában. Az aláírók nem foglalnak állást jelölt mellett, de kifejezik a jelenlegi álla­potokkal szemben elégületlenségüket. A kör­levél az utolsó időben küldetvén szét, a mi tudásunk szerint visszhang nélkül maradt és bár nem ismerjük a szavazatukkal hatá­rozni hivatott bizottsági tagok nézetét, azt hisszük, hogy következményt, tényleges sze­mélyváltozást nem fog maga után vonni és ez esetben a vármegye érdemes tisztikara jelen állapotában a közönség újabb bizalom- nyilvánításával gazdagabban folytatja eddigi tevékenységét. A tisztujitás mellett ép a jelenlegi álla­pot fenntartása folytán nagyobb érdeklődés keltésére hivatottak a különböző bizottságok megalakításai. A vármegyei ügyintézés jelen­tékeny része van a különböző bizottságok hatáskörébe utalva, szükséges tehát, hogy e bizottságok képzett és a közügyek iránt ér dekiődő tagokkal bírjanak. A közigazgatási bizottság kilépő öt tagja, nóvszerint Almásy Dénes gróf, Haviár Dániel, dr. Hajnal István Keller Imre és Varságh Béla régi érdemes tagjai a bizottságnak és mint ilyenek, előre láthatólag újra megválasztatnak. Ezen kivü még a központi választmány, állandó vá lasztmány, igazoló választmány, állandó biráló választmány, tiszti és községjegyzői nyugdíj intézeti igazgató-választmány, közkórházi közegészségügyi bizottságok és még néhány kisebb munkakörü szakbizottság megalakí­tása képezi a tisztújító közgyűlés feladatát a melyekben a törvényhatósági bizottságban történt nagyobb átalakulás miatt több vál tozás leend szükséges. közigazgatási bizottság ülése — Deczember 9. — Érdektelen rövid lefolyású ülése volt bétfőn a közigazgatási bizottságnak, a melyben dr. Lukács György főispán elnöklete alatt részt vettek dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Csák György kir. pónz- ügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Jant80vits Péter árvaBzóki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszkv István közgazd. előadó, dr. László Elek, Keller Imre és Rosenthal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után dr. Bodoky főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, a mely a következő : Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A folyó évi november havi közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a követ­kezőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. Úgy a személy-, mint a vagyonbiztonság álla­pota eléggé kedvező volt. A személybiztonság csupán 3 esetben támad- tatott meg súlyosabban Öcsödön és Békéscsabán |—1 esetben elkövetett súlyos testi sértés, továbbá a Békéscsabán elkövetett magzat elhajtás bűntetté vei a tettesek ellen a büntető eljárás megindittatott. Öngyilkosság 7 esetben követtetett el és pedig a szeghalmi járásban 2, Orosházán, Nagyszénáson, Békéscsabán, Békésen és Gyomán egy-egy esetben. Súlyosabb természetű baleset 5 Ízben fordult elő és pedig Füzesgyarmaton Hegedűs Sándor 14 éves szolga fiú. Szarvason pedig Magyar György ottani lakos lórugástól származó életveszélyes sérü­lés következtében meghalt, Békésen Bérezi János békési jómódú gazda udvara léczkeritésérc való fel- mászás közben megcsúszván, feje a léczkerités közzé akadt s ott megfuladt, Öcsödön a Körös szabályo­zási munkáknál foglalatoskodó Farkas Károly öcsödi lakost az aláásott s leomlott földtömeg magá alá temette, s mire kimentették, meghalt, társa Pápai Lajos szintén súlyos sérüléseket szenvedett, ugyan­ott Farkas László kordéinunkást Székely László nevű társa birkózás közben uay vágta a földhöz, hogy rövid idő meghalt. Azon esetekben, ahol a mulasztás, vétkes gondatlanság vagy gonosz szán­dék látszott fenforogni, — a vizsgálat folyamatba tétetett. A vagyonbiztonság nagyobb mértékben meg­zavarva nem volt's a Békéssámsonban és Öcsödöu lkövetett 1—1 betöréses lopáson kívül nagyobb részt csekély értékkel bíró tárgyak ellopás i képezte |j bűncselekmény tárgyát. Előfordult összesen húsz opási eset és pedig Körösladányban és Gyulán 4—4, Füzesgyarmaton 3, Békéscsabán, Kígyóson, Szeg­halmon, Vésztőn, Gyomán, Szarvason, Békésszent- andráson, Öcsödön és a békési járásban 1—1 eset. Tűz 12 esetben fordult elő és pedig Gyulán 38 Békéscsabán 2—2, Orosházán, Nagyszénáson, Vésztőn, Békésen, Köröstarcsán, Gyomán, Endrődön és Békésszentandrásou 1—1 esetben. II. Közgazdaság. A mezőgazdasági munkálatok közül november hóban osak a dohány csomózás, trágyahordás és répaszedés voltak folyamatban. Az őszi vetés majdnem minden járásban igen szépen fejlődik, csupán a gyomai járás területén mutatkozott drótféreg, de az is csak a korai veté­sekben. A munkások helyzete általában kedvezőtlen­nek mondható, mert kevés munka kínálkozik, s a hol van, a napszám igen alacsony. Átlagos napszám 80 fillér. Békéscsabán a kereskodelemügyi minister ur által létesített tanoncz-otthon november 17-én meg­nyittatott. Egyéb emiitésre méltó esemény az ipar és kereskedelem terén nem fordult elő. A Békéscsaba—Békés—Vésztő községek kö­zött tervbe vett vágányu vasút közigazgatási bejá- ása a múlt hó 19—21-én megtartatott. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárak a pénzvizsgáló bizott­ság által november hóban is megvizsgáltattak s rendben levőknek találtattak. A járási főszolgabirák járásuk községeinek pgy- és pénzkezelését megvizsgálták § Gádoros és Gyulavári községekben találtak csupán okot a ható sági beavatkozásra. Ugyanis Gádoros község első és másod jegyzője ellen azon okból, mert a község­házán összeverekedtek a fegyelmi eljárást az oros- kázi járás főszolgabirája megindította, s őket a he­lyettesítésük tekintetében tett megfelelő intézkedés­sel egyidejűleg állásuktól felfüggesztette, továbbá.a gyulai járás főszolgabirája a vármegyei ambuláns számvevővel foganatosított vizsgálat alapján Bay Gábor gyulavárii jegyző ellen sikkasztás és magán­okirat hamisítás büntette miatt fegyelmi vizsgálat indíttatott, s nevezettet állásától felfüggesztette. Múlt hóban ejtettek meg a törvényhatósági bizottsági tagok, valamint a községi képviselők vá­lasztása is, melyek teljes rendben minden zavar nélkül folytak le. Végül emiitésre méltó körülménynek tartom, hogy a Békéscsabán felállítani szándékolt állami gyermek-monhely a november 1 én ez ügyben Bé­késcsabán tartott értekezletből kifolyólag a meg­valósulás stádiumába lépett. Az alispáni jelentést, valamint a törvényható­sági m. kir. állatorvosnak az állategészségügyre vonatkozó jelentését tudomásul vették. Kuno» István tótkomlósi lakos panaszt telt Povázsai jegyző ellen, hogy ez a képviselőválasz­tásnál tett szolgálataiért Karkvs Somától 20 koro­nát kapott. Az előzetes vizsgálatnál mindketten ta­gadták a dolgot, csupán Karkus vallotta, hogy adott 10 koronát Povázsainak, de nem korteskedé­sért, hanem kölcsön. A kúriai biráskodásról szóló törvény alapján a bizottság elrendelte a vizsgála­tot és annak foganatosításával dr. László Eleket bízta meg. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota november hóban általában kielégítő volt, a hevenyfertőző betegségek közül Békéscsabán és Újkígyóson a kanyaró, Gyulán pedig a hasihagymáz lépett fel több megbetegedés­sel, a halálozási százalék azonban nem emelkedett. A jelentést tudomásul vették. Csák György pénzügyigazgató havi jelentésé­ben kiemelte, hogy állami adóban 18459 koronával kevesebb, hadmentességi díjban pedig 519 koroná­val több folyt be. mint a múlt év hasonló idősza­kában. A pénzügyigazgatóság szakközegei a megye összes községeiben az adókezelést megvizsgálták s kifogástalannak találták. Schlesinger Mór békési kereskedő az ottani kereskedők nevében felebbezést nyújtott be a III. osztályú kereseti adó kivetése'ellen, mert szerintük a kereskedőkre a körgát költségéből nagyobb há­nyad vettetett ki, mint a község többi adófizetőire. Több felszólalás után megbízták a pénzügy­igazgatót, hogy a jövő ülésen tegyen javaslatot. Wurm Béla gyulai lakos tőkekamat kivetése ellen beadott felebbezésének Zlinszky István, Rosen­thal Ignácz s a főjegyző felszólalása után helyt adott a bizottság. Lengyel Viktor köröstarcsai lakos a tulajdo­nát képező, de adósságokkal agyon terhelt háza után már 1895 óta 615 korona állami adóval tar­tozik; a törvény értelmében a házat el kellene árvereltetni. Zlinszky István ismerve az öreg 48 as honvéd szomorú anyagi helyzetét, kérte a bizottságot, hogy ue tegye hajléktalanná. Csák pénzügyigazgató nem óhajtja az adóhát­ralékos tönkrejutását, de találjon a bizottság módot arra, hogy az adó törültessék, mert az ügy már 1897 óta húzódik. A bizottság felhívta az elöljáróságot, hogy adjon felvilágosítást a szegény honvéd anyagi hely­zetéről s akkor törülik az adóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom