Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
«iO-ik szám. Gyula, 1901. deczember 15-én XXX111. évfolyam p-----------------------------^ Szerkesztőség: Templom-tér, D obay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre ! . 10 kor. — fill. Pél évre . . . 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Egyes szám éra 20 fill. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ó lei. xx ID á v i d. k_______A A gyulai rom. kath. főgimnázium. Mindama nem kis számú mozzanatok között, a melyeket a gyulai róm. kath. főgimnáziumról regisztráltunk, egyiket sem kisebbítjük és a hétfői értekezletet sem becsüljük értékén felül, ha ezt az utóbbit valamennyi között legfontosabbnak, legnagyobb jelentőségűnek nyilvánítjuk. Csak a legbeavatottabb egyének és azok is csak részben tudják, hogy a „gyulai róm. kath. főgimnáziumnak“ azért is, mert »gyulai«., azért is, mert »róm. kath.«, de azért is, mert „főgimnázium“, mennyi természetes és mesterséges akadály volt útjában. Aki mind ezt tudja, csak az méltányolhatja érdemileg Lukács György főispánunknak lángoló ügybuzgalmát és páratlan tapintatát, a melyet évek során át a gimnáziumi eszme elé tornyosuló sokféle akadály — amely közül akárhány egymagában elégséges volt rá, hogy az ügyet zátonyra juttassa — elhárítása a kérdésnek lépésről-lópésre való előmozdítása kö rül kifejtett. Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy ama örvendetes áldozatkészség mellett is, a melyet Wenckheim Krisztina grófnő, (őt nevezzük meg első helyen, mert az ő fejedelmi alapítványa volt alapja s kiindulási pontja a főgimnáziumnak) Schlauch Lő- rincz bíboros püspök, a Wenckheim grófi család, Gyula városa, a gyulai társadalom és az állam tanúsítottak, a gyulai gimnázium hajója, ha nem Lukács György főispánunk avatott kezében van a kormányrúd, a sok közül valamely természetes, vagy talán niég inkább valamely mesterségesen eléje tolt sziklán aligha hajótörést nem szenvedett volna. A hétfői értekezlet után azonban egészen megkönnyebbülten fellélegezhetünk és a teljes biztonság nyújtotta megnyugvással és lelki gyönyörűséggel valljuk és hirdetjük, hogy a gyulai róm. kath. főgimnázium immár nem óhaj, nem eszme, a melynek fizikai megvalósulása is többé nem valamely remények teljesülésétől függ, hanem tisztán és kizárólag formalitások, tisztán és kizárólag idő 8 Isten és jóakaratu emberek segítségével bizonyára rövid idő kérdése. Hogy a főgimnázium a hétfői értekezTAECZ A. Még egy pár szó ezen a czimen : „A szenvedők érdekében.“ Milyen nehéz a kezdeti Egy gondolat, egy eszme, mely magas röptében az egeket csapdossa, a megvalósulás küzdelmes alakulásában e földre szállva az anyag kemény és kiálló zátonyába ütközik. — Az alföldi tüdövészesek szanatóriumának ügye ez. Nincs pénz 1 Panaszos viszhang ez a lelkesen kikiáltott szózatra. Nincs pénz ! A gazda válsággal küzködik, az üzlet pang, a hivatalnokok fizetésük felemelése érdekében peticio- nálnak, a gentry az anyagi és erkölcsi tönk szélén áll; az adók emelkednek, a divat és közhangulat költséges életmódot parancsol, ki gondol ilyenkor egy pár száz tüdövészss ember életével ? Az önfentartás ádáz és elkeseredett har- czában, ki törődik ama szánalmas alakokkal, kik a mindennapi élet őrlő malmában kifáradva a nehéz munkától, tehetetlenül, önmegadással, összeroskadva félre állnak, helyet csinálva másoknak}? — Csak előre 1 Ez a két szó van vésve tüzes-betükkel a mostani nemzedék homlokára. Futunk, rohanunk, lihegve, egymást taposva, lökdösve előre ; ki gondol ilyenkor azokkal, kik visszamaradva nem tudnak velünk lépést tartani? A haladás sorvasztó láza kerget bennün- nünket démoni erővel. Az ambiczió varázs ereje csinált belőlünk leigázott foglyokat. et folyamán ily örvendetes stádiumba jutott, íz az érdekelt faktorok kölcsönös méltányosig! érzülete s engedékenysége mellett is |||| érdeme s dicsősége a vallás és közok- ;atásügyi miniszter illustris képviselője dr. Fináczy Ernő egyetemi ny. r. tanárnak, a ti a szerződési javaslatot úgy készítette elő, ^ogy azt — noha beható • tárgyalás iolyt jsaknem minden pontja felett összeségében és részleteiben, — rövid négy óra alatt letárgyalva, hitfelekezeti, politikai s paedagogiai szempontokból egyaránt ellehetett fogadni. Ha meggondoljuk azt, hogy a gyulai róm. kath. főgimnázium, szervezetét illetőleg, prae izedens nélküli, mert hasonló szervezeten alapuló középiskola egyetlen egy sincsen, tehát arra szervezetet direkte kombinálni s ilhotni kellett ; ha tudjuk továbbá azt, hogy a debreczeni kath. főgimnázium szervezete fölötti tanácskozás — a szervezet szabályozott ösvénye daczára — napokat vett igénybe ás éles kontroversiákat vetett felszínre, akkor minden dicsérő epitbetonnál ékesebben és igazabban jellemeztük Fináczy remeklését és munkálatának mesteri., voltát. Ezt a szervezetet, illetőleg szerződési megállapodásokat, a melyeket a főgimnázium létesitósén közreműködő összes tényezők megbízottjai elvileg elfogadtak, főbb körvonalaiban alantabb közöljük. Ezekből a legnagyobt pessimista is meggyőződést szerezhet, hogy mint fennebb is megírtuk a főgimnázium: nem ábránd többé, hanem valóság. Féltékenység, irigység, elfogultság, rósz akarat nem fogják, mert nem tudják az! többé megakadályozni. Istennek hála, hogy igy van ; a jól teljesített munka nyújtotta önérzet legyen jutalma mindazoknak, a kiket az isteni mond- viselés kiválasztott, hogy eme Gyulavárosa fejlődésében korszakalkotó jelentőségű nagy eszme kivitelében szellemi munkájukkal anyagi áldozatkészségükkel közreműködhessenek. Értekezlet a főgimnázium ügyében. (Deczember 9.) Wlasßics Gyula vallás és közoktatásügyi mi uiszter tudvalevőleg Alpár Ignácz műépítészt bizta inog » gyulai róm. kath. főgimnáziumi terv elkészítésével és dr. Fináczy Ernő osztálytanácsost a főgimnáziumot fenntartó érdekeltség közötti egyezség vezetése s megkötésével. Fináczy időközben ny. r. tanárnak neveztetvén ki, megvált a kultuszminisztérium kötelékéből, a miniszter óbaja folytán azonban, a gyulai róm. kath. főgimnázium ügyének további vitelét — a kiválóan fontos ügynek mér- legelhetlen előnyére — megtartotta. Az egyezség, illetőleg szerződés megállapitása tárgyában deczember* hó 9-én délután 3 órakor volt értekezlet a megyeháza kistermében, a mely esti 8 óráig tartott és másnap délelőtt féltizenegykor folytatván, délig teljesen befejeztetett. Az értekezleten résztvettek : Lukács György főispán elnöklete alatt a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Fináczy Ernő ny. r. egyetemi tanár, dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi biboros püspök és Winkler József vál. püspök nagyprépost képviseletében Fetter Antal apátkanonok, Wenckheim Krisztina grófnő s Wenckheim Antal és Károly grófok örökösei képviseletében : Spett Vincze jogtanácsos, fővárosi ügyvéd, a gyulai róm. kath. hitközség képviseletében : Gróh Fe- rencz prépost plébános, Gyula városa képviseleté ben : Dutkay Béla polgármester, Popovics Jusztin, Keller Imre, dr. Bodoky Zoltán, Domby Lajos, Jantsovits Emil, Abafi János, K, Schriffert József, Kóhn Dávid, v. képviselők (utóbbi mint az értekezlet jegyzője is) Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő s dr. Zöldy Géza m. főügyész. Dr. Lukács György főispán szívélyesen üdvözölte a megjelenteket s felkérte dr. Fináczy Ernőt, hogy a gyulai róm. kath. főgimnázium szükségletére s fedezetére vonatkozó előterjesztését megtenni s egyideüleg a főgimnáziumi szerződés körvonalaira nyilatkozni szíveskedjék. Dr. Fináczy Ernő, vissza pillantva a róm. k. főgimnázium ügyében 1899. november ha/ában ugyanezen helyeit tartott értekezletre, konstatálja, hi'gy akkor az eszme nagyon íb kezdetleges stádiumban volt; nevezetesen még az sem volt eldöntve, állami, községi, vagy bitfelekezetifőgimnázium, vagy egyáltalán főgimnázium és nem-e inkább fj- reál iskola létesüljön. Örömmel nyilvánítja azonban, hogy a két év előtt csirájában levő eszme immár testet öltött. Nagy része van ebben VV lassies Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternek, aki már a folyó évben, babár szerény összeget is fölvett az állami költségvetésbe, a jövő évi költségelőirányzatba pedig 80,000 korona építési segélyt iktatott be, ezzel a legkomolyabb bizonyítékot nyújtván, hogy az állam felősmerte s méltányolja a kulturális és paedagogiai szempontokat, amelyek Gyulán egy főgimnázium létesítéséhez fűződnek, Hogy az ügy ily kedvezően alakult, az első sorban dr. Schlauch Lőrincz biboros püspök nagybecsű érdeklődésének, szellemi s anyagi támogatásának, Wenckheim Krisz tina grófnő alapvető nagy alapítványának, Gyula városa s Gróh Ferencz prépost plébános buzgalma folytán a gyulai társadalom áldozatkészségének és mindezeken kívül és kiválóan Lukács György főispán ügybuzgóságának, az akczió vezetésében tanúsított fáradhatlanságának és tapintatának gyümölcse. Dicsőség, nagyság vagyon, ez az a bűvös, magasra tűzött trófea, mely fele epedve tekint milliók szeme. Ily előkelő szavakkal teleirt zászló alatt harczolva, jut-e időnk egyébbre is ? Például arra jónak lenni! — Aligha. A jóság különben mai nap már csak öreg nénik és kávét szürcsölgető nagy mamák jogos tulajdona. Minket más naeyratörő álm >k kínoznak, Mert jó mindenki lehet, de nagy, gazdag, babérkoszoruzott csak a kiváltságos, a megkülönböztetett. Nem kell nekünk egy olyan áruezikk, melyet mindenki megszerezhet. . — De hát kedves olvasók, én eltértem a tárgytól. Tulajdonképen arról akartam Írni, hogy nem rég e lap hasábjain egy női kézzel irt kedves czikket olvastam ; a tüdővészesek egy léte sitendő szanatóriumáról. Meghatott engem ez a dolog. íme megint nők az előtérben, mikor sebet kötözni, balzsamot kell kenni a társadalom kifakadt sebeire — Rájöttem, hogy a magasra lobogtatott zászlónak, melyen e három szó díszeleg : dicsőség, nagyság, vagyon ; — iiieg van egy üres oldala. Mit gondolnak, elfér-e oda nagy öles betűkkel eme keresztény szó : jóság ? Krisztus azt mondta : s eresd felebarátodat, mint önmagadat. — Az óta évszázadok mubak; és mi tö tént ? 1 Az történt, hogy ez a magasztos tanítás ma már csak jámbor mosolyt csal az emberek ajakára. Az egoizmus korszaka nem ismer önmegtagadást, nem ösmeri el önvágyainak megnyirbálását és akadályoztatását. Ezek után előterjeszti a gyulai róm. katb. főgimnázium létesítését és fenntartását minden részletében megvilágító s szabályozó szerződési tervezetet, amelyek a bizottság több órán át pontonkint behatóan tárgyalt, és végül úgy egészében mint részleteiben elfogadott. A tárgyalás során az értekezlet tagjai megtekintették az Alpár által készített főgymnasiumi épületi tervet. Az iskola igen csinos, mondhatni ino- numentális két emeletes épület, az udvaron tágas tornacsarnokkal és felszereléssel együtt 199,000 koronára van költségelve. A biboros püspök, akiről hálásan kell elösmernünk, hogy nagy szeretettel viseltetik a gyulai főgimnázium iráDt és sokkal többet áldoz érte, mint a mennyit a gyulai küldöttség előtt annak idejében kilátásba helyezett — fen- tartotta magának a jogot, hogy a lélkésztanárok részére, ha lehetséges a gimnáziumi telken, ha pe- nig erre elég tér nem volna, akár más helyen saját költségén közös lakásokra alkalmas házat építtessen. A főgimnáziumi épület még egy városunkra nézve nagy fontosságú kulturális problémát old meg és elégít ki, nevezetesen a földszinten egy tágas könyvtár és mellette egy nyilvános olvasói szoba is épül, a melybe a közművelődési egyesület közel 5000 kötetnyi könyvtára fog elhelyeztetn- s igy ezen értékes könyvtár a közönség előtt hozzá mérhetővé tétetni. A szerződési tárgyalásról különlegesen megemlítendő momentum különben az a kompromis- suin, a mely a főgimnázium túlzsúfoltsága esetére létesült (amely túlzsúfoltság különben meglehetősen akadémikus értékű, mert generácziókou keresztül nem lesz aktuális.) Elvben kimondatott ugyanis, hogy egyrészről miután a főgimnázium kath. jellegű s tisztán kath. jellegéhez fűződő alapítványai vannak, abba elsősorban békésmegyei kath., másrészről azonban miután a főgimnázium létesítéséhez éa fen tartásához Gyulavárosa polgárai hitfelekezeti különbség nélkül hozzájárulnak, abba másodsorban gyulai illetőségű tanulók és pedig hitfelekezeti különbség nélkül, baimadsorbao azután nem békésmegyei illetőségű kath. tanulók bírjanak elsőb- ségi felvételi joggal. Lukács György főispán indítványára, a róm. kath. hitvallású tanulók hitoktatási költségeinek fedezésére nézve, nehogy ez a hitoktatás a gyulai egyházakra nagy költséget rójjon, kimondatott, hogy Gyula városa, mely évi 9600 koronát ajánlott a főgimnázium fentartási költségeihez, hatalmaztassék fel rá, hogy eme lekötött 9600 korona hozzájárulásból. a főgimnáziumi költségvetés keretén kivül, tehát saját közpénztárából 1600 koronát a protestáns, gör. kel. és izraelita hitfelekezetü tanulók vallásoktatási költségeire fordítson, és ha a város ily irányú jogerős határozatot hozna, az esetben Gyula városának a főgimnázium fentartásához való hozzájárulása évi Nincs pénz ! Nincs jólét, — eme jajtól visz- hangzik az ország a Kárpátoktól az Adriáig. — Igaz. — Nem leh-t áldozni többet jótékony- czélra, mert a társadalom nagy’ terheket ró tagjaira. — Igaz. — De kicsoda az a társadalom ? Mi magunk. Ha tehát ez a társadalom megterhel bennünket, úgy ez nem idegen kéz munkája, hanem a magunké — De hát nem tudunk-e mi parancsolni tulajdon kezeinknek? Nézzük csak meg ezt a tételt közelebbről. Ét nincs szó arról, hogy lemondjunk jövedelmünkről, kényelmünkről, a szegények és betegek javára, ilyen tanok hirdetése mai napság már csak néhány rajongó időszerűtlen és teljesen eredménytelen mestersége. Legföljebb annyit kívánjunk önmagunktól, hogy lemondjunk egy némely költséges és haszontalan szokásunkról. Itt van például nekünk asszonyoknak egy kedvelt gyengeségünk. — Az illatszerek. Életszükséglet ez? Nem. Testi javunkra szolgál-e ez ? Nem — Erkölcsi hasznunk van-e belőle? _ Nincs. — És mégis ragaszkodunk hozzá, mert valamikor egy elkényeztetett és puha erkölcsű asszonynak eszébe jutott a luxus eme raffineriája Ezer, százezer forintot kiadunk évenként eme pipere czikkre, — bogy mennyit ? — Dro- guisták, patikáriusok ti beszélhetnétek I Hiszen ott van a tavasz, a nyár, illatos virágárjával, mosolygó napsugarával, pompás légkörével, a szép iránti érzékünknek akkor eleget tehetünk. A tél ismét más örömökben bővelkedik; ne legyünk szerénytelenek. — A tisztaság, a jóság, ez legyen az az illatos embléma, mely szépséges asszonyainkat megkülönbözteti. Nem akarom-e szerény sorok keretében bizonyítgatni állításaim igaz voltát ; de ha csupán csak egy embernek szivében keltettek viszhan- got, szavaim, — úgy fáradságom ríem volt hiába ! Röthy Emilné. Gyulai élet. — Versengés a gyulai arénáért, sanatorium-bál, karácsony, fináuezuniformisban. — Ki hitte volna valaha, nem is olyan régen mikor még kegyes jóindulattal nézte a bérlet- jegyet csak kulturális áldozatból vásárló publikum a mindennek használt és semminek sa jó pavillonban hogy csinálnak „tehetséges kezdő“ színészek vígjátékot a Bernardo Montillából, — hogy alig pár év múlva büszke csarnoka emelkedik Tháliának a népkertben, melybe igazán élvezni jár a publikum s igazán játszani tudó színészek játékában igazi színpadon igazán gyönyörködni I S ki hitte volna akkor, hogy pár év múlva a „precedens nélkül való“ irigyelt gyulai arénáért épen úgy hajba fognak kapni a szinészdirektorok, minthogy megindult hajdan a hajsza a nagyváradi nyári színház bírhatásáért a direktorok körében. Igen, a gyulai uj aréna kapós lett, mint a 4o.ooo forintos kisasszonyok a bálteremben, boldog, a ki egy túrt tánczolhat vele, boldog az a direktor, a ki nyári szezonra Gyulára jöhet előadásokat tartani. Szóval a jóslat beteljesült: „Gyulát egy megfelelő nyári színkör az ország első- nyári állomásává avatta.“ Ez nem optimizmus, nem «nagyzási mánia“, mint a szomszédban hiszik. Ez faktum. A hét Xja.pta.3al5: mai számához fél iv xaaellélrlet vaoa csatolva.
