Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-08 / 49. szám
Melléklet a „Bélés" 1901.49-ik számaim. A kögegészségügyi egyesület közgyűlése. (Deczember 1-én.) A közegészségügyi egyesület folyó hó 1-én, a tagok feltűnően lanyha érdeklődése mellett tartotta meg évi közgyűlését, A Va9 órára hirdetett közgyűlést dr. Fábry Sándor elnök közel 9 órakor nyitotta meg, melyen megjelentek a fővárosi vendégek közül Schwarczer Ottó dr. udvari tanács, Krisztianovics Ede miniszteri osztálytanácsos, Horánszky Lajos országgyűlési képviselő, dr. Rácz István, dr. Molnár János, Rácz Ernő, ifj. Schwarczer Ottó is. Dr. Fábry Sándor elnök mindenekelőtt üdvözli a székesfővárosból megjelent vendégeket, azután elnöki beszédében telsorolja azon eredményeket, melyeket az egyesületnek rövid nehány évi fennállása alatt elérnie sikerült. Hangsúlyozza, hogy az irány, melyet az egyesület maga elé tü zött s melyen halad, bár provincziális érdekeket szolgál, de első sorban hazafiui kötelesség. Ezután felhivja Bodoky Mihály pénztárnokot jelentésének beterjesztésére, mely után a pénztárvizsgáló bizottság jelentése olvastatott fel, mely nemcsak a pénztárnoki számadások helyes voltát igazolják, de a pénztárnokot a számadások terhe alól is felmen tetni javasolja, mit a közgyűlés elfogadván, újból dr. Fábry Sándor elnök emel szót, s maga és tiszttársai nevében a tagok bizalmát megköszönve, leteszi tisztét a maga részéről azon kérelemmel, hogy mint a természet ölén az egyedüli helyes gazdálkodás a váltógazdaság, úgy részéről is azt tartaná helyesnek, ba az ő helyét is uj erővel töltenék be, ki az egyesület ügyeit uj erővel és ifjúi hévvel vinné előbbre. A választás vezetésére felkéri dr. Schwartzer Ottó udvari tanácsost elnök nek, ki a székesfővárosi központi egyesületnek oly lelkes oszlopa. Dr. Schwarczer Ottó elfoglalván az elnöki széket, felszólal dr. Hajnal Albert főorvos, ki ékes szavakban megemlékezvén a volt elnök, dr. Fábry Sándor, az egyesület megalakításánál szerzett érdemeiről, tevékenységéről, indítványozza, hogy dr. Fábry Sándor újból elnökké választassák. A közgyűlés éljenzése közben dr. Schwartzer Ottó udvari tanácsos elnök határozatként kimondja hogy dr. Fábry Sándor újból megválasztatott az osztály elnökévé. Az alelnöki székre á közgyűlés a volt alelnököt, dr. Hajnal Albertet közfelkiáltással megválasztván, az osztály többi tisztviselőjeiül meg választja az eddigieket és pedig a jegyzői állásra Berthóty Istvánt, a pénztárnoki állásra Bodoky Mihályt, az orvosi szakosztály elnökévé dr. Zöldy Jánost, a közigazgatási szakosztály elnökévé dr. Bodoky Zoltánt. A gyűlés folyamán a választmány tagjainak mandátuma lejárván, egy évre újból meghosszab- bittatik. A választások befejezése után a közgyűlés a pénztárvizsgáló bizottság tagjaiul Schröder Kornél elnöklete alatt kiküldi dr. Berkes Sándor és Nagy Jenő tagokat. Rezey Szilviusz felszólalására a közgyűlés el határozza, hogy tagjainak felszaporodására újból mozgalmat indít. Mely után a közgyűlés tárgysorozata kimerü vén, dr. Fábry Sándor elnök indíttatva érzi magát hálás köszönetét nyilvánítani megjelenésükért székesfővárosi vendégeknek, de különösen dr. Schwarczer Ottó udvari tanácsosnak, nemcsak azért mert személyesen eljött körünkbe, hanem főleg azért, mert az est folyamán tartott tanulságos előadásával nemcsak nekünk az osztály tagjainak, hanem Gyula város közönségének is oly élvezetes estét szerzett, mi osztályunk annaleseiben páratlan, kéri azért részére jegyzőkönyvi köszönetünknek nyilvánítását; mit a közgyűlés elfogadván, ezzel az osztályülés befejeztetett. Ref. egyház községi közgyűlés Békésen. (Békési levél.) Ha valamikor- akadna egy helybeli Clió — ki megírná a békési ref. egyház történetét, mindeu- bizonynyal legalább is arczpirulással jegyezné fel abba, az egyház községi képv. testület f. hó 5-ik közgyűlésének lefolyását. Két tárgy volt erre kitűzve- A főgimnázium, építésére, az állam törlesztésével felveendő 60,000 forint kölcsönügye, másik — az eyyházi földek adójának a haszonélvező általi viselése, továbbá a köz- tisztviselők és magánhivatalnok megadóztatása fizetési fokozat szerint. A minden jónak, nemesnek és szépnek ellen zői sűrű sorokban vonultak fel és első sorban is kierőszakolták, hogy a gimnáziumi kölcsönügy volt első tárgyul kitűzve, az adó kérdés tárgyaltassék. A felforgató párt indítványa : hogy az egyházi tisztviselők a javadalmukat képező föld után, a jövőben a közterheket viseljék. — Hiába magyarázták az indítványozóknak, hogy a most alkalmazásban levők díjbevételében ezen kötelezettség benne nem foglaltatván, ezeket nem lehet erre kötelezni, nagy többséggel keresztül ment, úgy ezen, valamint azon nditvány is, hogy a köztisztviselők és magán hivatalnokok, fizetősök után fokozatosan fizessenek egyb. adót, sőt az 1000 forint fizetésű 15 forintot stb. Hiszen kétségtelen, hogy az egyh. adózás reformálandó lenne, különösen eltörlendö lenne a természetbeni adózás, hogy a kivett gabona helyett ne vihessenek rostaaljat egyh. adóba, már régebben -inditványoztatott, hogy az állami adó vétetvén alapul, bizonyos kulcs szerint, ezután vettessék ki az egyházi adó, de ez a javaslat nem kell, mert hát a „nadrágosokat“ kell kráglizni! Az indítványozó néptribun azonban elfelejtette, hogy ott az ügyvéd, gyógyszerész, orvos stb. sem nem köztisztviselő, sem nem magán hivatalnok és ezeket nem adta be reformtervezetébe. Következett a 60,000 forint kölcsönügye. Mint tudjuk, az állam ennyit ajánlott meg építési segélyül a főgimnáziumnak, de ezt nem adja készpénzben, hanem utasította a gimnázium fenntartó testületet — a ref. egyházat, hogy vegyen fel az álam terhére és ennek törlesztési kötelezettsége mellett 60,000 forintot, az I. hazai takarékpénztár meg ajánlotta a kölcsönt és a presbyterium el is fogadta a vonatkozó kötelezvényt, úgy, hogy azt az állam törleszti, lekötvén a gimnázium vagyonát is fedezetül. De beleszólott az egyház közs közgyűlés és 1901. évi augusztus 1-én kimondotta, hogy a kötelezvényt nem fogadja el, a pénz neki nem kell 1 Ezen határozat ellen Konkoly J. és érdek társai megfelebbezvén, az egyházmegye f. évi október 23. tartott gyűlésében, az egyház közs. közgyűlésnek „ezen meggondolatlan és annak tanügyét megkárositni hivatott határozatát11 megsemmisítette és az egyház községet ezen ügyben újabb és az államsegély iránt felsőbb egyházhatósági jóváhagyás mellett kötött szerződésnek mindenben megfelelő határozathozatalára utasította. Ezzel foglalkozott f. hó 5-én az egyházközs. közgyűlés. A gimnázium ellenségei valóságos szer vezett obstrukcziót fejtettek ki, szenvedélyes bangói követelték a kölcsönügylet elvetését, goromba mo dórban zúgták le és hallgattatták el azokat, kik a gimnázium ügye mellett síkra szálltak. Két órai vita után névszerinti szavazással 63 szóval 32 ellenében kimondotta a közgyűlés, hogy a kölcsönre vonatkozó kötelezvényt aláírni nem engedi ; sőt voltak sokan, kik ordítozva követelték, hogy a felett történjék szavazás : kell-e főgimnázium, vagy sem, — persze a 63-ok megszavazták volna, hogy nem kell. Ha valaki kérdezné, hát a „népszerű* (?) pap Kecskeméti P. mit szólt mindezekhez felelet: semmit, elsietett az egyh. közs. közgyűlés elől az országházba és ott hozta a törvényt, avagy sürgette a harmadik egyetemet, de bizonyára felrándulása előtt kellően kitanitotta az őt vakon követőket, hogyan kell megakadályozni a főgimnázium léted tését és itthon hagyta vezérkari főnökét szintén egy tanférfiut! kinek vezetése alatt folytak az előle- ges tanácskozások. Az ügy ismét felkerül az egyházmegyére, ki- váncsia: vagyunk a továbbiakra. Azt hisszük módját fogja találni az egyházi felsőbb hatóság, hogy a demagógok garázdálkodásának véget vessen, — melyre szerintünk legegyszerűbb mód volna, ha a gimnázium ügyében a püspök utján felfüggesztené a békési egyház önkormányzati jogát, melylyel hasznosan élni úgy sem tud. érheti el a kitűzött czélt, mig egyesített erőkkel nagyobb területek lakossága, a nemes czél által felbuzdulva, csakhamar létesíthetné az első „alföldi sanatoriumot.* A gyulai róm. kath. N gymna8iumra mutatva 14870 frt Újabb adományok : Gróf Almásy Kálmánné 1000 „ Díósy Béla 100 „ Scbriffert József építőmester 200 1 Implom József 5 „ Gyulai iparos ifjnság Katalinbál után 33 „ 20 30 Selyem húr a legutólsó, Mely maradt a négyből, Könnyeimmel sodorgattam Fehér szemfedfldböl, — Hogyha ez az utólsó húr Elszakad, se bánom : Akkor fogják le a szemem A halottas* ágyon! . . . % V. Szerettelek nagyon, nagyon Édes kis alvó angyalom, Miként a nap a kék eget, Mint pillangó a réteket, Miként virág a harmatot, Mint esti ég, a csillagot! . . . S te mégse’ vagy többé enyém, Hiába is kereslek én, Hiába sírom könnyemet, Segitni rajta nem lehet, Reád borúit a szemfedél . . . — Csak édes, szép emléked él ! . . . óh 1 adj Uram vigaszt, erőt, Óh I áldd meg azt a temetőt, S ki Hozzád úgy imádkozott Ha esti nap leáldozott, Az édes, tiszta, szűzi lény Pihenjen lenn a sír ölén ! . . . Csak szenderegj szerelmes jra, Es álmodozzál édesen, Az üdvök üdve már tiéd: Magához szólított az Ég, S ki hajdan együtt élt veled, A mig csak él, sohsem feled 1 T a n ii g y. Békésvármegye óvó és .tanköteleseinek összeírása a 1901/2- tanévre. I. Ovókötelesek. Az 1901/2 tanévre összeiratkozott 19336 óvóköteles és pedig 10137 fiú és 9199 leány, ezek vallás szerint a kö vetkezőképen oszlanak meg: r. k. fiú 2518, leány 2424, összesen 4942; gör. kel. fiú 306, leány 245 összesen 551 ; ev. ref. fiú 3729, leány 3658, összesen 7387; ág. ev. hitv. fiú 3304, leány 3394, Ö6z szesen 6698 ; izr. fiú 255, leány 252, összesen 507 unitárius fiú 20, leány 21, összesen 41; felekezet nélküliek fiú 5, leáuy 5, összesen 10. II. Tankötelesek Osszeiratkozott összesen 49260 tanköteles és pedig 6—12 éves fiú 17599, leány 17569, 13—15 éves fiú 7142, leány 7050 és ezek a következő val lásfelekezetekhez tartoznak; 6—12 éves r. k. fiú 4029, leány 4152, összesen 8181; gör. kel. fiú 512, leány 523, összesen 1035 ; ev. ref. fiú 6068, leány 6019, összesen 12087 ; ág. ev. h. fiú 6474, leány 6390, összesen 12864; izr. fiú 483, leány 449, ösz- szesen 932; unitárius fiú 30, leány 29, összesen 59; gör. kath. fiú 1, leány 1, összesen 2; felkeze- zet nélküliek fiú 2, leány 6, összesen 8; 13—15 évés r. k. fiú 1789, leány 1719, összesen 3508 ; gör. kel. fiú 210, leány 178, összesen 388 ; ev. ref. fiú 2455, leány 2454, összesen 4909; ág. ev. h. fiú 2573, leány 2479, összeseu 5052; izr. fiú 205, leány 212, összesen 417; unitárius fiú 9, leány 6, összesen 15; felekezet nélküliek fiú 2, leány 2, összesen 3. Szeretni fog nagyon, nagyon, Édes kjs alvó angyalom, Miként a nap a kék eget, Mint pillangó a réteket, Miként virág a harmatot, Mint esti ég a csillagot 1 VI. Ha rád gondolok, csodálatos Melegség futja át a lelkem, S egy rózsaszínű, édes álom Foszlány darabja lejt elejbem! És úgy elnézem csillogását A látomány felé hajolva, El sem hiszem, hogy az az álom Valaha az enyém lett volna 1 . . , Ha rád gondolok, csodálatos Vágy fogja el egész valómat, Repülni vágyom valamerre, A hol, tudom, reám gondolnak, , Eg-y tündér végtelenbe, ahol Minden örül és minden ragyog, A honnan fényviláguk kapják A nap, a hold, s a kis csillagok! Ha rád gondolok, csodálatos Erő repíti lelkem szárnyát, Bejárom az örök poézis Nagy eszme, s gondolatvilágát, Fényes koszorút kötök neked, A sírhalmodra reá teszem, És Pantheont emel föléje Az én kesergő Költészetem ! . . . Hirdetmény. A m. kir. belügyminister ur folyó évi november hó 11-én 104447. az. a. kelt ren deletével a gyulai V-ik temetkezési társulat vagyonának felosztási tervezetét jóváhagyván, a felosztásra folyó évi deczember hó 16-, 17., 18. napjait tűzöm ki, felhívom a társulat tagjait, hogy a tagdíj könyvecskével a jelzett napokon Diósi József városi számvevőnél jelentkezzenek, ki a kiosztással megbízva van. Gyulán, 1901. deczember 4-én. Dutkay Béla, 339 1—2 polgármester. Gyulaváros polgármesterétől. Hírek. József kir. herczeg az alföldi tüdővész sanatorium egylet védnöke. A tüdővész sanatorium lé tesülésében hatalmas, mondhatni döntő momentumot van szerencsénk jelezhetni; nevezetesen Lukács György főispánunk intervencziójának sikerült az alföldi sanatorium iránt József ő cs. és kir. fensége magas érdeklődését is felkelteni, nemcsak, hanem őt az alakítandó sanatorium egyesület védnökéül megnyerni. Ennélfogva az o hó 16-án tartandó alakuló közgyűlés József kir. herczeget védnökének fogja megválasztani. Egyébként örvendetes fénykép konstatálhatjuk, hogy a sanatorium egyletbe a tagok mind sűrűbben lépnek be, legutóbb két-két ezer koronás alapítványt tőnek gr. Károlyi Tibor és özv. id. gr. Almásy Kálmánná, továbbá a sanatorium anyagi támogatását megígérték Wenckheim Frigyes gr. és neje Wenckheim Krisztina grófnő is. Az „alföldi sanatorium egyesület* felhívó szózatának visszhangja támadt a szomszéd Arad vármegyében. Az aradi orvos egylet, múlt hó 28-án, dr. Parecz Gyula elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, hogy a tüdővész elleni védekezés czél- jából megindult mozgalomhoz csatlakozni kiván, és a mozgalomnak Arad városában és Aradvármegyé- bon történendő megindítására egy „tüdővész bízott ságot* küldött ki. A progsganda tehát ott is megindul, mi fényes bizonyítéka annak, hogy a dr. Lukács György főispán által elvetett mag termékeny talajra talált. Igen üdvös volna, ha az aradmegyeiek a békésvármegyei egyesület kötelékébe lépve, egyesült erővel segítenének az alföldi sanatorium létesítésé ben. Minél többen, minél nagyobb erővel fogunk igyekezni a czél elérésére, annál hamarabb fogja siker koronázni azok fáradozását, akik az emberiség e pusztító rémének megfékezésére törekesznek Egy-egy törvényhatóság lakossága külön-külön sok és hosszas fáradozás után is csak hosszú idő múlva 16209 frt 36 kr. A vármegye közgyűléséről szóló meghívót és tárgysorozatot lapunk más helyén közöljük. A tisztújítód tehát — mint azt lapunk múlt heti számában megírtuk — folyó hó 17-én lesz. A csabai főszolgabírói állásra vonatkozó múlt heti értesülésünket, mint téves informáczión alapulót visszavonjuk azzal, hogy az informácziót, annak indokai következtében tartottuk plausibilÍBnak, de most készséggel konsta- táljuk, hogy Sztraka György a jövő cziklusban is reflektál a csabai főszolgabírói tisztre. Főszolgabírói hivatalok vizsgálata. Lukács György főispán, Deimel Lajos megyei főszámvevő kíséretében folyó hó 3-án a csabai, — 4-én pedig a gyulai járási főszolgabírói hivatalokat vizsgálta. Mindkét helyen teljes megelégedését nyilvánította a tapasztalt rend és pontosság fölött. Kinevezés. A pénzügyminiszter Simon Miklós aradi kir. adóhivatali segédet a gyulai kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. A vármegyei közkórház alkotásának érdeme. A közegészségügyi egyesület felolvasásának és közgyűlésének inczidenséböl a fővárosi lapokban és a csabai újságban olyan irányú közlemény jelent meg, a melyet — nem azért, mert megjelent, — de mert a fővárosi lapokban érdekelt illetékes oldalról Iczáfolatlanul maradt, az igazság kedvéért néhány megjegyzéssel kell kísérnünk. A budapesti hírlapok ugyanis úgy látszik azonos forrásból eredő tudósításukban a következő sorokat közük: (szóról-szóra) „Vasárnap délelőtt volt a 600 ágyra berendezett közkórbáz bemutatása, melynek megteremtése dr. Fábry Sándor alispán érdeme.* Csabai laptársunk pedig csütörtöki számában ugyanezen közkórházi szemléből kifolyólag konstatálja, hogy a fővárosi vendégek lelkesen gratuláltak a vármegye munkás alispánjának „nagyszerű alkotásához.* Konstatálnunk kell, hogy Békésvármegye közkórházát nem egyes ember, hanem még a negyvenes években a közönség áldozatkészsége „alkotta.' Egyes egyén „alkotás*-a egy van Gyulán, ez az árvaház, mely Wenckheim Krisztina grófnő alkotása. De járuljunk még néhány ténybeli adattal a közkórház alkotásának históriájához. A közkórház kibővítése a nyolcz- vanas évek végén boldogult Jantsovits Pál alispán- sága idejében történt, ugyancsak a vármegye pótadójából, tehát a vármegye költségén. A mi pedig a közkórház legnagyobb, legnépesebb és legköltségesebb osztályát illeti, hogy ily háromszázon felüli elmebeteg befogadására alkalmas intézet létesült, a mi akkor első sorban országos érdek volt, az Perczel Dezső volt m. kir. belügyminiszternek, hogy pedig a számos város reflekláns közül épen Gyulán és nem másutt létesült, az pedig Lukács György főispánunk érdeme, a mint ezt a „Békés* 1897. évi aug. 8-iki számában közölt két akta, nevezetesen Lukács György főispánnak 1897-ik évi julius hó 23-án 369. szám alatt kelt felterjesztése s Perczel Dezső belügyminiszternek julius 30-án 73335. szám alatt Lukács György főispánhoz intézett leirata minden kételyt eloszlatólag bizonyítják. Perczel Dezsőnek a tébolyda létesítéséért ép annyira le vagyunk kő- Itelezve, mint Erdélyi Sándor igazságügyminiszternek a törvényszéki palota alkotásáért hálásak vagyunk és ha valaki modern berendezésű közkórházunk érdemét egyáltalán személyhez, névhez akarja fűzni, akkor ez a név és személy nem lehet más, mint Perczel Dezső, öt illeti érte első sorban a (dicséret, az elismerés, a hála. Ettől eltekintve e lapban mindig elismertük és most is szívesen konstatáljuk, hogy a tébolydg és a későbbi kibővítés előmunkálatai, majd a tényleges építkezés fáradalmaiban dr. Fábry Sándor alispánnak sincs semmi- ivei kevesebb, de több érdeme sem, mint megyei tibzt viselőtársainak, a kik vele együtt buzgólkodtak a monumentális mü fizikai létesítésében Ennyit a lapok közleményeivel szemben az igazság érdekében. Békésvármegye igazoló-választmánya, november 11-én megtartott általános vármegyei bizottsági tagválasztások ellen beadott felebbezések felülbírálása és a meg nem támadott választások igazolása czéljából, folyó hó 4-én ülést tartott. Az ülésen jelenvoltak Keller Imre elnöklete alatt: dr. Berényi Ármin, Bodoky Mihály, dr. báró Drechsel Gyula, Ladies György, dr. Márki János. Schröder Kornél, s dr. Zöldy Géza bizottsági tagok. Előadó jegyző: dr. Daimel Sándor. Az igazoló-választmány a Gyulaváros első alkerületében, valamint Békés község harmadik alkerületében megtartott választásokat, a beadott felebbezések folytán — és pedig az előbbit szótöbbséggel, utóbbit egyhangúlag — megsemmisítette. E határozat azonban csakis akkor válik jogerőssé, ha az ellen 15 nap alatt felebbezés be nem adatik. A Békéscsaba és Orosháza első al- kerületeiben, valamint Csorváson és Öcsödön megtartott választások ellen beadott felebbezésekben felhozott állítólagos szabálytalanságok s illetőleg kizárási ok mibenállásának megállapításának ozéljé- ból vizsgálat rendeltetett el, a melynek' foganatosításával a járási főszolgabirák bízattak meg. Érdemleges határozatot az utóbbi felebbezések alapján csak akkor fog az igazgató-választmány hozni, ha a vizsgálat eredménye hozzá beterjesztetik. Nemeslelkü adakozók A karácsony még itt sincs s a vármegyei közkórház már is értékes karácsonyi ajándékokat kapott. Az igazgató ez iránti kérelmének kész örömmel teve eleget gróf Almásy Dénes egy igen értékes piáninot, gróf Wenckheim Frigyes egy kitűnő gramophont ajándékozott a kórháznak, a betegek mulattatására és szórakoztatására. A hangszerek már el is helyeztettek a kórház elmebeteg osztályán, s mindkettő valóságos áldásként hat a betegek kedélyére. A hosszú téli esték unalma a bánatos egyhangúság, némileg száműzve lesznek a kellemes és felvidító zene által, mely nemcsak az ujdonéág ingerével hat, hanem a kedélyek megnyugtatására is szolgál. Ha a ne- messzivü adakozók tanúi lehetnének az örömnek, melyet*adományaikkal a szenvedőknek szereztek,
