Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-10 / 6. szám

azon a napon édes anyját előzetesen egy vaBlapát- tál fejbe vágta, közvetlenül az esetet megelőzőleg podig az anyját ütötte, verte és őt. a midőn az anyját kiszabadította, egy késsel hasba szúrta, s ő ezért vágta a földhöz apját s ezért térdelt rá, de hogy többször is megnyomkodta volna, azt nem is­meri be. A vádlott anyja elmondta, hogy 36 évig élt a férjével, ez idő alatt folytonosan a legrosszabb vi­szony volt köztük, a férje mást szeretett, őt pedig akár józan volt, akár ittas, folyton bántalmazta. A fiával csak akkor bánt rosszul, ha részeg volt. Elő­adásával aztán igazolta mindazokat a tényeket a miket fia elmondott. A kihallgatott tanuk közül Rácz Mihály rendőr és Gabovics Jenő rendőrbiztos azt beszélik el, hogy vádlott atyját milyen állapotban találták, hogy mire ők oda mentek, már alig tudott beszélni, özvegy Tóth Istvánné és Máthé József tanuk pedig igazol­ták, hogy vádlott atyja vádlottal és anyjávaUna- gyon rosz-lábon élt. Dr. Steiner Zsigmond orosházi orvos szaksze­rűn ismertette a vádlott apján talált sérülésekre, nyilatkozott dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató, mint bírósági szakértő. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvén, az esküdtek elé a következő kérdések terjesztettek : Főkérdés: 1. Bünös-e Kovács Bálint vádlott abban, hogy Orosházán 1900. évi október hó 11-én délután 4 óra tájban I. kerület 489. szám alatt levő lakásán édap atyját: Kovács Mártont ölési szándék nélkül úgy bántalmazta, hogy az ez által okozott borda­törések folytán létrejött tüdő és szivsérülés belső elvérzést okozott, minek folytán Kovács Márton halála következett be? Külön kérdések: 2. Szükséges volt-e Kovács Bálint vádlottnak azért, mert édes atyja Kovács Márton őt egy zseb­késsel hasba szúrta, a személye ellen intézett köz­vetlen és jogtalan megtámadás elhárítása czéljából vagy azért, mert Kovács Márton a vádlott édes anyját a földreteperve bántalmazta, az utóbbi ellen intézett közvetlen és jogtalan megtámadás elhárí­tása czéljából édesatyját a földre teperni és a mel­lére többször erősen rálérdepelni P Ha a 2. kérdésre nemmel felelnem : 3. Azon körülmények, hogy az elhalt Kovács Márton a feleségét, vagyis a vádlott édes anyját — néhány órával az esetet megelőzőleg vaslapáttal fejbevágta, továbbá ugyanazt az esetet közvetlenül megelőzőleg fojtogatni kezdte és hogy vádlottat — a midőn az édes anyját kezei közül kiszabadította és őt lefektetni akarta, — késsel hasbaszurta, — előidézhettek-e vádlottban olyan félelmet, ijedtsé­get, vagy megzavarodást, a minek folytán a jogos védelem határának azoa túllépése, hogy édesatyján földre teperés és megtérdelés által halált okozó súlyos testi sértést ejtett, vádlott nem büntethető ? Tóth Ferencz közvádló kérte az esküdteket,! hogy az elibük terjesztett kérdések közül az 1-re „igen“-nel, a 2-ik és 3-ik kérdésre „nem“-mel fe­leljenek, az apa iránt köteles tiszteletet megrová­sokkal ecsetelve beszédjében. Schröder Kornél védő ügyvéd lendületes be­szédben arru hivatkozott, hogy vádlott helyzetében senki sem tehetett volna mást, mert ő a dühöngő apa kezeiből édes anyját akarta kiszabadítani. — Kérve az esküdteket, hogy ha az l-ső kérdésre „igen“- nel felelnek, vagy a 2-ik, vagy a 3-ik kérdésre is mondjanak igent, mert elég büntetés az vádlottnak, hogy mig él, folyton előtte fog lebegni megölt apjá­nak szelleme, legalább a szerencsétlen, egész életében szenvedő anyától ne vegyék el a fiát is. Az esküdtek visszavonulván határozathozatalra, hosszas tanácskozás után az esküdtek főröke Kon­koly Jenő kihirdette az esküdtek határozatát, mely szerint az esküdtek az l-ső kérdésre 7-nél több szavazattal „igen“-nel, a 2-ik és 3-ik kérdésre pe­dig Bnem“-mel feleltek. Ez után a közvádló és a védő megtették in díványaikat a büntetés kiszabása tekintetében, mire a törvényszék vádlottat a büntető törvénykönv 91. §-ának alkalmazásával a btkv 306. §-ba ütköző ha­lált okozó súlyos testisértés büntette miatt 2 (kettő) évi fegyházra Ítélte. Az Ítéletben a kir. ügyész megnyugodott, el­lenben a védő és vádlott a 92. §. nem alkalma­zása miatt a B. P. 426. §. 1. pontja értelmében a B. P. 385. §. 3. pontjába ütköző semmiségi ok miatt semmiségi panaszt jelentett be, minek foly­tán az összes iratok a kúriához felterjesztetnek, vádlott pedig továbbra is szabadlábon hagyatott. Rablás. Szerdán, február hó 6-án tárgyaltatott rablás büntette miatt vádolt Jónás Dániel és Dézsi Ju­lianna bűnügye. A tanács tagjai ugyanazok, mint február 5-én, a közvádat azonban ezúttal dr. Liszy Viktor kir. ügyész képviselte. Rendes esküdtekül kisorsoltattak: Kovács Já­nos földbirtokos, Keller Imre ügyvéd, Haraszti Sándor földbirtokos, Pollák Kálmán kereskedő, Freuder Mór reg. bérlő, Piski János kisbirtokos, Körösi János gazdatiszt, dr. Pándy István ügyvéd, Belosák Zoltán gazdatiszt, Janki Ferencz gazdál­kodó, Czinczár Adolf fakereskedő, Sin Sándor föld­mi vés. Pótesküdtek: Forgács Mihály földbirtokos, Német Pál gazdálkodó. Az esküdtszék megalakulása után felolvasta­tott a kir. ügyészi vádirat, mely szerint Jónás Dániel és Dézsi Julianna vádlottak azzal vádol- tatnak, hogy 1900. év november hó 21-ón Demkó Mihály ellen erőszakot'alkalmaztak, jelesen ezt a földhöz vágták, leteperték a végett, hogy az ettől Dézsi Juliánná által ellopott és részben már Jónás Uanielnek átadott 4 darab 10 frtos bankjegyetmeg- tarthaisák, mi által elkövették a Btkv. 344. §-ába ütköző és 345. §. szerint minősülő rablás bűntettét. L Jónás Dániel I. r. vádlott elismerte bűnössé­gét s előadta, hogy vádlottársával, kivel vadházaz- ságban él, B -Csabán volt a jelzett napon. Az ut- czán találkoztak Demkó Mihálylyal, kit kértek, hogy kocsin vigye el őket a tanyájáig, onnan aztán majd haza mennek ők gyalog. Demkó erre haj­landó volt, de mielőtt útra keltek volna, ők hár­man és a Demkó kocsisa megittak 1 frt-ára pálin­kát, mit Demkó fizetett. Ezután utrakeltek, útköz­ben azonban Demkó uram udvarolni kezdett la szemrevaló 2. r. vádlottnak, azt ölelgette, csóko- gatta, Jónás Dániel legmagasabb jóváhagyásával, valamint 5 korona honorárium ígérete mellett tőle egy rövidke pásztorórát kért és kapott, amit Demkó uram tanyáján az istállóban töltöttek el. Demkó u.ra!T1„azon.ban hallani sem akart az Ígéret teljesí­téséről, mi felett Dézsi Juliánná szerfelett elkese­redvén, gondolt merészet és nagyot, s már ő ölel­gette s kezdte csókolgatni Demkó uramat, miköz­ben szépen benyúlt a zsebébe s onnan kivéve a 70 forintokat, kereket ak rt oldani. Demkó uram ezt észrevevén, nem akart a do ogba „beleegyesülni“, hanem kijővén az istálló­ból, követelte pénzét; Dézsi nem akart a dologról tndni, végre azonban bement vele az istállóba és megmutatta, ^ hogy 30 forint ott hever a jászolban. Azonban még mindig hiányzott 40 forint, — mit közben Juliánná Jónásnak átadott. — Demkó követelte, i mint hogy vádlottak elakartak távozni nekiment a leányzónak s a két karjánál fogva visz- sza tartva és követelte a pénzét, mit meglátva Jó- nás, igyekezett szeretőjét kiszabadítani Demkó ikeze közül. De miután igy nem bírtak megegyezni elmentek ogyütt a mezőőr lakához, hol vádlottak megmotóztatván, Jónás zsebének bélésében 30 fo­rint megtaláltatott, 10 forint pedig a földön. Vád­lott beismerte, hogy o biztatta Dézsit, hogy pénzt lopjon, azt azonban tagadta, hogy Demkó ellen erő­szakot használt volna. Dézsi Juliánná hasonló értelemben adta elő a tényállást s ő is tagadta, hogy erőszakot hasz­nált volna. A kihallgatott Demkó Mihály sértett, Fekete János, Holyoska János és Darida Jánosné tanuk szintén nem igazolták az erőszakot. Az esküdtszék elé a következő kérdések in­tézteitek: 1. Bünös-e Dézsi Juliánná abban, hogy 1900. november 21-én Demkó Mihály birtokából, annak beleegyezése nélkül pénzét azon czélból vette el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, s hogy midőn őt Demkó Mihály megfogta s a lopott pénzt vissza­követelte, a lapott pénz megtartása végett Demkó Mihály ellen erőszakot használt. 2. Bűnös e Dézsi Juliánná abban, hogy Gyu­lán, 1900 november 21-én Demkó Mihály birtoká­ból annak beleegyezése nélkül jogtalan eltulajdoni- tási czélzattal 140 korona készpénzt elvett. 3. Ugyanez, de 80 koronáról. 4. Bünös-e Jónás Dániel abban, hogy 1900. nov. 21-ón Dézsi Juliannát arra biztatta, hogy Demkó Mihály zsebéből annak beleegyezése nélkül annak pénzét jogtalan eltulajdonítás czéljából vegye el, 8 hogy Jónás Dániel a pénz eltulajdonítása után a pénzét visszakövetelő Demkó Mihályt kabátjánál megragadva azt a földre rántotta s ezen ténye által az eltulajdonított pénz megtartása végett annak személye ellen erőszakot is használt. 5. Bűnös e Jónás Dániel abban, hogy Dézsi Juliannát 1900. nov. 21-én 3 birta rá arra, hogy Demkó Mihály zsebéből annak beleegyezése nélkül annak pénzét jogtalan eltulajdonitási czélzattal elvegye. 6. Bünös-e Jónás Dániel abban, hogy Gyulán, 1900. nov. 21-én 80 koronát, melyről tudta, hogy lopás utján jutott Dézsi Juliánná birtokába, vagyoni haszon végett megszerezte. A vád és védőbeszéd során Liszy Viktor kir. ügyész lendületes és hangulatos vádbeBzédben arra kérte az esküdteket, hogy az 1. kérdésre és 4. kér­désre,^ dr. Berényi Ármin védő pedig, aki vádlotta­kat tőle megszokott jogi érvekkel szépen és hatá­sosan védte, arra, hogy a 3. és 6. kérdésre felel­jenek igennel. Az esküdtek főnőké Keller Imre kihirdette, hogy az esküdtek a 2. és 6. kérdésre 7-nél több szóval igennel feleltek. Ennek alapján a kir. törvényszék Jónást a btkv. 370., 371. § ba ütköző orgazdaság büntette miatt 8 havi börtönre, Dézsit pedig a btkv. 333. §-ába ütköző 334. §. szerint minősülő lopás bün­tette miatt a 92. §. és 20. §. alkalmazásával 4 havi fogházra ítélte. Miután úgy a kir. ügyész mint vádlottak és védő megnyugodtak, az ítélet jogerős. Heti p i a c z. Gyulán, február hó 8. A külföld, valamint a budapesti árutőzsde a lefolyt héten is alig mutat árváltozást, az ellany- hulast egy kis emelkedés váltja fel és egyenlegként az arak ott állapodtak meg, mint a múlt heti jegy­zés volt. Heti piaczunkon még az utak elromlása is hozzájárul, hogy valódi téli forgalom nélküli vásár fejlődjön ki, úgy a kínálat, mint a kereslet gyenge. Elkelt 50 kilogrammonként koronában: búza ..... 6 50—6‘75-ig takarm. árpa . . . 5 60—5’70-ig kukoricza .... 4.70—4-80-ig sab ........................5.70—5‘80-ig ü I £3 T2 E"T É S E XC­Mágocsi-utcza 371. számú ház szabad kézből eladd, esetleg a hátsó lakás a mühelylyel kiadó. Bó’vebbi értekezés Répási Antalnál. 52 1—1 Hirdetmény. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ ez évi rendes közgyűlését folyó évi márczius hó 3-ik napján délelőtt 10 óra­kor tartja meg Budapesten, az intézet saját helyiségében (V. Bálvány-utcza 19.) Napirend: 1. Az évi üzleteredményről való 'igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentés tárgyalása. 2. Zárszámadások felülvizsgálása és az évi mérleg megállapitása. 3. A tisztajövedelemről való rendelkezés. 4. Az elnöki és alelnöki állásnak is a kilépés­folytán megüresedett három igazgatósági tag helyé­nek betöltése. 5. A felügyelő bizottság tagjainak megválasz­tása és díjazásának megállapitása. \ Az alapszabályok 27-ik §-a szerint az inté zeti adósok is tagjai lévén az intézetnek, magukat a közgyűlésen az alapszabályok 28. §-a értelmében törvényhatóságonként tartott gyűlésükön választott meghatalmazottjaik által képviseltethetik s zálog­levél kölcsöneik együttes összegének minden 500,000 koronája után egy-egy képviselőt választhatnak, azonban kizárólag csak az intézeti tagok köréből. Felhivatnak ennélfogva a Békésmegye terü­letén lakó adósok, hogy a mennyiben magukat a fentjelzett napon tartandó rendes közgyűlésen kép­viseltetni óhajtják az általuk összesen felvett 1.936,400 koronányi záloglevél kölcsön után 3 azaz három képviselő megválasztása czéljából Gyulán, az l-sö Gyulavárosi Takarékpénztárban 1901. évi feb­ruár hó 17-én d. e. 10 órakor tartandó választó gyűlésen megjelenni s résztvételi jogosultságuk iga­zolására fizetési könyvüket magukkal hozni szíves­kedjenek. Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 45 í-i igazgatósága. Polgár Sándor m kir. szabad nyert orvosi mü- és kötszerész BUDAPEST, VII ik kerület, Erzsébet-körut 50. szám. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát saját gyártmányú orvos-sebészi és beteg­ápolást tárgyakban. Saját találményu m. kir. szab. Polgár-féle servkoto, haskötő, görcsér elleni gummi-harisnya, ort- hopaedia-készülékek, mülábak és kezek stb. Valódi franczia különle gességek F. Berguerand fia párisi gyárából. Részletes képes árjegyzék ingyen és bérmentve 13 5—12 Utánzás ellen védve Kiadó lakás. Mold József tulajdonát képező' a Körös-parton 210. szám alatt lévő ház folyó évi április 24-dikétől haszonbérbe kiadó, esetleg eladó. Értekezhetni Papp Gáborral* Kö­rös-part 213. hsz. so i-8 Eladó ház és háztelkek. Gyulán, az Erdélyi Sándor-utczában (su­gár ut) a vasút közelében, a 3045. számú ház, mely 4 szoba, konyha, kamra és fás- szinböl áll, szabad kézből eladó. Ugyancsak ott több házhelynek alkal­mas telek is eladó. — Értekezhetni lehet Gyulán, újváros 1388. szám alatt Monori Mihálylyal.__________________413~2 Kiadó lakás. A Károlyi Sándor-utczában 4 szoba, konyha, kamra és fáskamrából álló, szép gyümölcsös kerttel biró lakbáz Szent- György naptól kezdve jutányos árban kiadó. Értekezhetni Diósy Béla tulajdonossal. 54 1—5 HAZAI IPAR! 1 K < & < N < X 1 Wein Károly és társai szövőgyár, KÉSMÁRK elismert hírneves SZERES S ÉGI műm és EDAMASZT ÁRUI minden nagyobb üzletben kaphatók. Gyáraiból ezen származó védjegygyei minden van darab áru ellátva 14 4—7 X > N > > X 1 HAZAI IPAR! ■■ * mi Üg ffl mindenütt kitünően tenyésznek. — Tessék az 1901. évi főárjegyzéket hozatni, melyet ingyen és bérmentve küld 431—10 MÜHLE YILM0S, cs. és kir. udvari szállító TEMESVÁR. A magy. kir. államvasutak ^ gépgyárának vezérügynöksége BUDAPEST, Vaczi-kornt 33. szám. Ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült ■ ■ ■ — n janija a 111 a g j • a a *• ~ — — o a o v 1 gőzcséplő-készleteit, szalmakazalózóiij .MILLEIsTrsTIUM:“ 44 1—10 551 legújabb szerkezetit fűkaszáló-, marokrak ö- és kévekötő aratógépeit, továbbá a szab. osztr.-magyar államvasut-társaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü ^özcseplő készleteit, Sack rendszerű, aczélöntésii ekefővel ellátott ekéit és egyéb naezőgazdasági^esz^^ei^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom