Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-24 / 47. szám
47-ik szám Gyula, 1901. november 24-én XXXIII. évfolyam Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendűk. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 1 50 „ Egyes szám ára 20 fill. J, Társadalmi és közgazdásza, ti hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ID ó h. n Dávid. Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Hyilt-tér sora 20 fill. I _______A A szenvedők érdekében. Osszeszorul az érző szív, elborul a hazafiasán gondolkodó agy, annak a rettenetés pusztításnak szemlélésén, amelylyel a tüdővész megtizedeli a magyar haza fiainak viruló sorait. Az emberiség legnagyobb ellensége ez a világbetegség, amely azonban hazánknál jobban a kultur nemzetek egyikót sem sújtja, Nem szabad tehát tétlenül vesztegelnünk tovább és a rémes ellenség ellen fegyvert kell ragadnunk nekünk is, mint teszik a többi kultur nemzetek. Nem szabad tűrnünk tovább azt a megszégyenítő hátramaradottságot, legféltettebb kincsünknek, az emberanyagnak azt a fellázító elhanyagolását, hogy inig például Angliának 42 inillő lakosából évente 60000-et öl meg a tüdővész, addig a Magyar birodalom 19 millió lakosából évente átlag 70000-en pusztulnak el a rettenetes kórban. S ha Németország 20 év lefolyása alatt bámulatos tevékenységgel 83 sanatoriumot létesített tüdőbetegeinek és ez által az emberi nem ezen legelterjedtebb és legpusztítóbb betegségét annyira képes volt pusztításában megfékezni, hogy az évi halálozások mintegy 30—40 százalékkal apadtak, miért csak a mi szegény magyar hazánk maradjon tétlenül, miért csak nekünk kelljen vérző szívvel néznünk azt, hogy a tüdővész pusztítása nem csak hogy nem csökken, nemcsak hogy nem stagnál, hanem folyton vészesen emelkedik, úgy, hogy a gümőkór halálesetek száma 1895-től 1899-ig 53600-ról fokozatosan 73300- ra emelkedett. Sajnálatra méltók azok a vagyonos emberek is, kiket ez a kérlelhetlen betegség üldözőbe vesz, de hiszen ezeknek legalább módjukban van enyhébb éghajlatot, vagy gyógyító sanatoriumot felkeresni. De mily szivet facsaró annak a számtalan szógény embernek — javarészt az élet delén, a legmunkásabb korban — és szerencsétlen csaT A. R C Z ^l. Poéta-halál. Mint a derült mennyég • Világos azúrján, Köpködő galambok Habos, fehér szárnya, Fölkelő hajnalnak Rózsás derengését Betakaró felleg, Menyasszonyi fátyla : Olyan volt a lelke álma I A szárnyát eltörték, Világoskék egét Durván beföstötték Sötét feketére. Hajnalból este lett, Kisértő éjszaka — Csillogó remények , Gyászos temetője, Könnyel áztatott kendője 1 Prigl Olga. A kis kadét első kalandja.*) — Irta: Tibori Róbert. — A tiszti kaszinó egyik zugában együtt volt a fiatalság és — káromkodott. Épen most hozta az ordonáncz a napi parancsot és ahhoz mellékelve egy külön, szépen litografált darab papirt melynek czime az volt: Bizalmas figyelmeztetés a tiszt urak részére. Ha valaha rossz vért szült a bizalom, úgy ebben az esetben. Mert az egész tisztikar, kapitánytól lefelé: káromkodott. Bezerédy főhadnagy olvasta fel a bizalmas figyelmeztetést, mely szóról-szóra igy hangzott: — Értésemre esett, hogy az itteni színházban mindennap előadnak holmi operettet, melynek szövege valóságos merénylet a jó erkölcs ellen. S valahányszor lábbal tapossák a morált, *) Mutatvány az „Almanach“ 1902-iki évfolyamából. Kapható Dobay János könyvkereskedésében. Ara 2 korona. ládjuknak helyzete, akik nem. rendelkeznek anyagi eszközökkel, melyek segítségével a betegséget leküzdhetnék! Kötelessége tehát a társadalomnak a szegény tüdőbetegek védelmét immár minden erejével felkarolni. Főkópen kötelessége ez a mi Alföldünknek, hol a tüdővész pusztítása a legmegdöbbentőbb. Kövessük tehát a jó példát. Létesítsük mielőbb a szegény tüdőbetegek alföldi sanatoriumát. És ne csak a hatóságok és egyletek tegyenek meg ennek az üdvös intézménynek létesítésére minden lehetőt, hanem a társadalomnak minden egyes tagja. Ezt akarom én is tenni, amikor azokhoz fordulok, akiknél kérő szavam talán némi nyomatékkai bírhat: vármegyénk társa- ságos életének tényezőihez. Azokhoz, akik a nemes szórakozásnak, a kedélyderitő társas mulatságoknak és összejöveteleknek barátai. Előttünk egy hosszú tél, a farsang az ő szórakozásaival. Jussanak eszükbe a szenvedők is azoknak, akik mulatnak! Tegyük élvezeteinket haszonhajtókká a szerencsétlen tüdőbetegekig. Táncz, zene, mulatság, szórakozás ne csak kedélyünket derítse, ne csak lelkünket frissítse, hanem szárítsa fel oly sok szerencsétlen embertársunk könyeit is. Minden községünkben vannak télen át bálák, estélyek, hangversenyek, felolvasások és egyéb társas összejövetelek. Szenteljük ezeket az előttünk álló téli évadban az alföldi nép sanatorium ügyének. És szolgáltassuk be . ezen nemes összejöveteleink jövedelmét a szegény tüdőbetegek sanatóriumának alapjára. Ne drága ruhákra, költséges díszítésekre fordítsuk anyagi erőnket. Hiszen Békésvármegye szép asszonyai és leányai nem szorultak rá a mesterséges cziczomára. Egyszerűség jellemezze mulatságainkat, de juttassuk azt, amit a költséges rendezésen megkímélünk, az emberszeretet nagy és nemes czál- jának. Ha igénytelen szavam megnyeri a női a földszinten jelen van az egész tisztikar, óva intem a tiszt urakat, hogy a .jövőben kerüljék a szinházat, mindaddig, mig' ott a jobb erkölcs nem üti fel tanyáját. Von Wolkenstein ezredes. A kadét szájtátva hallgatta a napiparancs méllékletét és szeretett volna nevetni — de nem merte megcselekedni. Végre megszólalt: — Ügy-e, az ezredes ur csak tréfál ? Bezerédy főhadnagy lecsapta a papirt az asztalra és igy szólt: — Ez a legkomolyabb valóság', fiam. S ha azt remélted, hogy ebben a garnizonban kipróbálod ellenállhatatlanságodat a szép nemen, eredj inkább vissza a katonai akadémiába, te kis tejfölös arczu, rózsás képű Cherubin ! Ott több szabadság van, mint nálunk. Mert itt nem szabad udvarolni, nem szabad bort inni, nem szabad tánczolni, szóval: tilos a mulatság. Ha ellenben az ezredes kegyét el akarod nyerni, járj el pontosan a hajnali misére és szidjad az erkölcstelenséget — de úgy, hogy az ezredes is meghallja. — Mióta van ez igy ? — kérdezte kétségbeesve a kadét. — Mióta az öreg tábornok járt nálunk inspekczióra. Addig a mi ezredünk volt a leg- fessebb, a legéletrevalóbb. Az excellen iás ur papucs alatt nyög és az excellenciás asszony adja meg a tónust. Neki meg a jó erkölcs a vesszőparipája. Valahogy értésére adta ezre- dünknek, hogy ő szeretné, ha a regiment jó erkölcs dolgában példát adna az ármádiának és azóta nem lehet bírni az ezredessel. A legénységet három kapitulácziós őrmesterek felügyelete alatt küldik sétálni és jaj annak, ki szakácsnővel, pesztrával kaczérkodik ! . . — De ez még hagyján, — vette most át a szót Barcsay hadnagy — még gonoszabb a mi helyzetünk. Szerettem egy kis kóristanőt, a ki olyan angyali naiv és ártatlan volt, hogy beérte sziveket, akkor biztosítottnak látom a társadalom meleg támogatását és felszólalásom nem marad a pusztában elhangzó szó, ha nem ‘ talán alkalmas lesz arrß, hogy a szegény tüdőbetegek sanatoriurnánajc ügyét egy csekélyke lépéssel előbbre vigyük. Az az eredmény, amelyet társas összejövetelekkel ekkóp elérhetünk, bizonyára nem marad magában s a mi kísérletünk nyomán bizonyára nemes és a mienknél hathatósabb törekvések fakadnak azon czél megvalósítására, mely bennünket lelkesít. S igy kéz a kézben, szorgalommal, után járással és Isten segedelmével nem is messze az idő, midőn népünk öldöklő gyilkosával tényleg sikerrel szembe szánhatunk. Dolgozzunk, hogy úgy legyen! Lukács Gjrörgyné. Szegény tüdőbetegek alföldi sanatóriumának egyesülete. Dr. Lukács György főispán indítványára Békésvármegye törvényhatósági bizottsága kezdeményező lépést tett egy a tüdővész elleni védekezést czélzó nagyobbszabásu akczióra. Az ügyben a közgyűlés által kiküldött bizottság tegnap délután tartotta nagy érdeklődés mellett első ülését, a melyen a főispán ve etése alatt részt vettek dr. Fábry Sándor, dr. Zcidy János, Haviár Lajos, dr. Eisler Vilmos, dr. Frey Géza, dr. Déri Henrik, dr. Reisz Miksa, dr. Hav'-ial Albert, dr. László Elek, Deirael Lajos, dr. Berkes Sándor, dr. Kud Fái és Bertbóty István, mint a bizottság jegyzője. A főispán a megjelentek üdvözlése mellett megnyitván a gyűlést utalt a törvényhatóság megbízására, a mely feladatnak nagy horderejét mindenki ismeri, azt nem is ismerteti, csupán utal arra, bogy Magyarországon évenként 70000 ember hal meg tüdővészben. Az európai államok közül hasonló viszonyok között csak Oroszország van, mert minden állam védekezik a legerélyesebben a vész ellen. Anglia és Németország csodákat müveinek, őket követi most Francziaország sőt Olaszora magyar pezsgővel is. Ezt az angyalt tilalom alá helyezte az ezredes. Az én angyalom, mit is tehetett volna egyebet, összeszürte a levet egy dúsgazdag lókupeczczel és azóta franczia pezsgőt fogyaszt. így pártolják nálunk a honi ipart 1 — A mi engem illet — sóhajtott Guthy főhadnagy — a hallétnél voltam lekötve és megjelenésem a kulisszák mögött mindig kellemes szenzácziót keltet*', mivel a chambre separéet kultiváltam. Az ezredes pedig azon ürügy alatt, hogy orgiákat rendezek, betiltotta a hallétnek megvacsoráztatásár. Azóta nem akar rólam tudni a ballet. A kadét kétségbeesve fütyörészett. Nála igy jelentkezett a lelki felindulás. Bezerédy egy ideig szótlanul hallgatta, aztán hir:elen megszólalt : — Kadét, mi az, a mit te fütyülsz? — Egy kupié a Fatiniczából. — Úgy! . . . Nem az az operett, a melyben egy hadnagy asszony gyanánt szerepel ? — Csakugyan. — Akkor minden rendben van. Csak any- nyit mondok neked, hogy meg lesz az első ka landod. II. Von Wolkenstein ezredes épen reggelizett, mikor az ordonáncz behozta a postát. Az ezredes tekintete megakadt egy rózsaszínű levélkén, mely szerényen rneglapult két óriás gombanagy- ságu ex offo paksaméta között. Von Wolkenstein csodálkozva nézte, aztán felbontotta és megvizsgálta a tartalmát. Először is egy medaillon-alaku arczkép esett ki belőle. Nagyon csinos fiatal hölgyet ábrázolt, a ki szemérmesen lesütött tekintettel állott ki a fotográfusnak, aztán egy illatos levélke, mely igy hangzott: — Ezredes ur! Ön halálos ellenségem, noha soha sem vétettem önnek. Megtiltotta a tiszt szag is, a melyek mind a sanatoriumi kezelés módszerét alkalmazzák. Az eljárásnak két része van, a praeveDtiv és a curativ eljárás. Az előbbit teljesiti a közegészségügyi egylet, a bizottságnak a feladata tebát a gyógyításra terjed ki, a melynek egyedüli eszköze ma még a sanatoriumi k'ezeléa, a mely egyúttal praeventió is. Magyarországon Korányi agitácziója folytán rövid 4 év alatt létesült az első sanatorium társadalmi utón. A betegségtől leginkább sújtva van az alföld, itt kell tehát a megkezdett munkát folytatni, a mely czélozza a szegény betegek részére egy sanatorium létesítését lehetőleg közel ugyanoly viszonyok között, mint a hol a megbetegedések történtek. Az anyagiaknak is meg van vetve az alapja ; a törvényhatóság 10000 koronás alapítványa a budapesti intézettől átjön az alföldi sanatoriumba és örömmel jelenti, hogy gróf Almásy Dénes a bőkező főur 10000 koronát adott át neki egy alföldi sanatorium alapítványául. (Éljenzés.) Indítványozza, bogy egy sanatorium egyesület szervezésére tegyék meg az intézkedéseket és az előmunkálatokra küldjenek ki egy bizottságot. Dr. Fábry Sándor jóllehet nem bízik annyira a sanatoriumokban, de mivel ninc-i más eszköz, hozzájárul a tervhez. Figyelmeztet azonban arra, hogy egy 100 ágyas intézet létesítésére és fentar- tására egy millió korona tőke szükséges. Ily összeget társadalmi utón összegyűjteni nem lehet. Nehogy olyat kezdeményezzenek, a mi előre is sikertelen, javasolja, hogy előbb a kormány hozzájárulását kérjék ki és biztosítsák a sanatorinmnak kórházi rendszer szerinti szervezését. Dr. Lukács György hangsúlyozza, hogy ha előre is a nehézségeket latolgatjuk, akkor Bohasem érjük el a czélt. A munkát meg kell kezdeni. Nem békésvármegyei, de alföldi sanatoriumról van szó, a nagyobb társadalom nagyobb erőkifejtésre képes és az állam is bizonyosan hozzá fog többfélekép járulni. Az erőforrások felkutatása és kihasználása lesz az egyesület feladata. Dr. Zöldy János örömmel hozzájárni a főispán indítványához. Munkára kényszerrt-a betegek nagy száma és a szükség. Féldákkal igazolja, hogy az állam nem fog kezdeményezni, de a megkezdett uraknak, hogy a színházba járjanak, mikor játszom, pedig meg sem győződött róla, ha vájjon rászolgálok-e erre a tilalomra. De mondják, hogy ön szigora ellenére is igazságos és én kérem, adjon alkalmat, hogy erről meggyőződjem. Tudja mit? Jöjjön el a lakásomra s én eljátszom majd önnek repertoirom legfőbb szerepeit. Ha azontúl is veszedelmesnek talál a morál szempontjából, megadom magamat. A bemutatásnál jelen lesz a mamám. Egy igazi mama, nem pedig afféle színpadi. Szanday Flóra, a helybeli szinház első operett-énekesnője Többször olvasta el Von Wolkenstein ezt a különös levelet és közben nézte a medaillon- képet. Különös egy leány ! — dünnyögte magába — kihív párbajra ? Nos hát, ne mondja, hogy Von Wolkenstein megijed bármi fegyvertől. Még ma elmegyek hozzá. . . . Azt be kellett ismernie az ezredesnek, hogy Szanday Flórának jó ízlése van. Mialatt a szalonban várta az Öltözködő primadonnát, jól megnézte a lakás berendezését. Semmi feltűnőt, semmi rikítót nem talált abban, majdnem azt a benyomást tette, mintha egyszerű polgári család otthona volna. Az asztalon egy kis kosár volt, tele fényképekkel. Legfelül egy csomó Hamlet, Moor Károly, Edgár és Rómeó, azontúl a hadsereg következett. De az azt ábrázoló képeken női Írással mindenféle megjegyzés. Bezerédy arczké- pének a hátlapján ezt olvasta az ezredes: „Kis hanczegő*. A mi nagyon jól esett neki, mert ö csakugyan henczegőnek tartotta a főhadnagyot. Hirtelen azonban megállóit a szívverése, mert legalul, a kosár fenekén meglátta a saját képmását. Aggódva fordította meg és minden vér a szivéhez tódult, mikor elolvasta a felírást. — Igazi férfiú. Xjapvi3a.lE mai számálioz fél iv naellélclet van csatolva.
