Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

Kollár János 86, dr. Szlovák Pál 86, Elefánt János (uj) 85 és Csicsel János (aj) 83 szavazattal. Ugyanitt az elhalt Veles Tamás helyére három éves megbízatással Borgula Márton 85 szavazattal megválasztatott Kimaradtak pedig Pól Dániel és Gólián Soma. A harmadik alkerületben 165 szavazati lapot adtak be. Itt megválas/.tattak Schreiber Lipot (uj) 95, Kovács János 88, Medvegy György faj) Ridegh János (uj) 83 és Wolf Gyula (uj) 83 sza­vazattal. Kisebbségben maradtak dr. Krcsmank János 82, dr. Szemző Gyula 80, Salacz József <S szavazattal. A volt bizottsági tagok közül e keru leiben kibuktak: dr. Szemző Gyula, dr. Lengyel Sándor, Elefánt János, Sinkovics Pál. Ugyanitt az elhalt dr. Salacz Oszkár helyére három évre 81 szavazattal Gerhát Györgyöt (uj) választották meg Gyuris János 80 szavazata ellenében. A negyedik alkerületben 118 beadott szavazat közül megválasztattak Zvarinyi János (uj) 73, Melis Pál (ui) 73, Bakai Sándor 71 és Sápszky György 75 szavazattal, m'g a régiek közül kiestek Danko Soma és Huszerl Lipot. I Mint látható, Szarvason a két politikai part most is erős küzdelmet vívott egymással, mely csupán néhány szavazattal dőlt el az egyik vagy másik párt jelöltjei javára. Békésszentandráson. Három községből álló kerület székhelye Békés- szentandrás, rajta kívül még Nagyszénás es Kon­doros választói itt választják a megyebizottsagi tagokat. Ez alkalommal Nagyszénásról nagy szám. mai vonultak be a választók, úgy hogy összesen 282 szavazatot adtak be. Megválasztattak pedig Darabos Sándor 158, Bállá Sándor 119 és Jurcsek Győző 119 szavazattal, mig a volt három bizottsági tag, úgymint Pábriczy Soma, Hutiray László és^ Pintér Pál kimaradtak. Tótkomlóson. Összesen csak 90 szavazatot adtak be. Meg­választattak Németh Kálmáu 69, Antal 1|^vÄ 62, ... « > / ■ v pi n.MAnnm M ina Ivr An no Motyovszki András (uj) 51, Povázsai Mihály 46 ts - . i . «'Lu- 07 Kimaradtak a két lelkész, Lehóczky Mihály (uj) 37 szavazattal, régiek közül Laohata János es a Csermák Kálmán és Gajdács Pál. Szeghalmon. Itt is csak 90 választó élt jogával Megválasz­tattak Kovács Gyula 70, Nyitrai István 64, Erdei József (uj) 63. Popovics Viktor (uj) 43, Emődi Imre 39 és Mészáros Jánps (uj) 28 szavazattal. Ki­estek a régiek közül 8. Varga Sándor, Ambrus Mihály és J. Túri Sándor. Füzesgyarmaton. Itt volt legkevesebb az érdeklődés, mindössze csak 55 választó járult az urnához. Megválasztattak Gyáni András 50 és Erdős István (uj) zattal. Kimaradt Rákóczy Lajos. Körösladányban Beadtak 90 szavazatot. Megválasztattak Kovács Albert 65, Kardos Gergely 48 és Vakarcs János (uj) 46 szavazattal; kimaradt Bak András. A vagyonbiztonság súlyosabban megtámadva nem volt, az előfordult esetekben leginkább cse­kély értékű tárgyak ellopása képezte e 21 A közigazgatási bizottság ülése. — November 11. — Öcsödön. A beadott 106 szavazatból a megválasztott dr Oláh Antal (uj) 71-et, Csonka László (uj) 58-at Sós István (uj) 54-et és Harza Ferencz faj) 46 ot kapott, mig a régiek közül Oláh Antal, Győri Imre Petz Lajos és Tóth Mihály kimaradtak. Orosházán. Az egész községben a függetlenségi-párt jelölt­jei győztek. Az első alkerületben 264 szavazatot adtak be és megválasztanak Héjas Mihály 174, Jankó György 171, dr. Bikádi Antal (uj) 135, Jankó Ferencz (uj) 133, Kiss István (uj) 130, K. Horváth János 128 szavazattal. Kisebbségben maradtak Vangyel Szilárd első jegyző, a kinek szinte 128 szavazata volt, de a sorshúzás reá ked vezőtlenül dőlt el, Göndöcs Mihály stb. Kibuktak a régi tagok közül Göndöcs Mihály, Csiszár János és Vangyel Szilárd A második alkerületben 127 egyén élt szava­zati jogával; megválasztattak Ágoston Lajos 75| Pusztai János (nj) 73, Kun Ferencz 71 és Németh Pál (uj) 64 szavazattal. Nagyobb számú szavazatot kapott még Pál Ernő, dr. Berthóty Károly, dr. Singer Béla és Tóth Sándor. Kimaradtak a régiek közül Szabó Pál és Kis János. Csorváson­A Csorvás, Újkígyós, Gyulavári, Békéssámsouj Pusztaföldvár, Gádoros, Pusztaszenttornya és Sza- badszenttornya községekből álló kerületben az uj- kigyósiak csináltak meglepetést. Oly nagy számmal mentek át Csorvásra a választásra, hogy még a csorv&si bizottsági tagokat is kibuktatták. Beadtak összesen 289 szavazatot. Megválasztanak Pain Károly (uj) 127, Tárkányi Béla (uj) 121, Gremsperl ger József 119, Seres András (uj) 87 és Miklósi György (uj) 69 szavazattal. Kimaradtak pedig Szekér Gyula, Kozma Gusztáv, Szabó János és| Szauer Alajos. A vármegye közigazgatási bizottsága kevés számú tagok részvétele mellett tartotta p havi ren-. des ülését. A tagok oly csekély számban jelentek meg, hogy egy albizottság sem tudott megalakulni s minden albizottságai ülés a jövő hóra halasztatott. A tagok e csekély számban való megjelenése az az­nap tartott megyebizottsági tagválasztásban leli ma­gyarázatát, hol a tagok mint elnökök vagy bizalmi, férfiak voltak elfoglalva. Jelen voltak: Dr. Bodoky Zoltán várm. fő­jegyző hely. alispán, dr. Daimel Sándor tb. főjegyző-, dr. Zöldy János várm. főorvos, dr. Zöldy Géza várm. t. főügyész, Somóssy Zsigmond p. ü. ig. helyettes, Schmidt Iván tb. főszámvevő, Haviár Lajos kir. fő­mérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Rezey Szil» viusz kir. tanfelügyelő, Zlinszky István közgazdaság« előadó. Az alispán rendszerint)' havi jelentését dr. Bodoky Zoltán várm. főjegyző adta elő a követ­kezőkben : Méltóságot Főispán úr ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A folyó évi október havi közállapotokról száLá rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőd­ben terjesztem elő: I. Közbiztonság. Úgy a személy, mint a vagyonbiztonság álla­pota kedvező volt. A személybiztonság csupán egy esétben, a Vésztőn történt gyilkossággal támadtatott meg sú­lyosan. A hol Egri Pál és Turbucz János vésztői lakosok pálinkázás közben összeszólalkozván, Egri Pál Turbucz Jánost egy késsel úgy szúrta mei hogy sérült életveszélyes sebe következtében a pal meghalt. Tettes ellen a büntető eljárás m 'nyittatott. öngyilkosság 11 esetben fordult elő és pedig : Gyomán és Füzesgyarmaton 3—3, Békéscsabán és Orosházán 2, 2 s Tótkomlóson 1 esetben. Súlyosabb természetű baleset kélizben fordult elő, még pedig: Orosházán, hol az október 16-án Csorvás felül érkező délutáni vonat az egvik át­járónál Lódi Györgyöt elütötte, ki is rögtön meg­halt: és Szeghalmon, ahol Szívós Pál szeghalmi lakossal egy búzával megrakott szekér felfordult s a reá^eső búzás zsákok nevezettet agyonnyomták, az előbbi esetben fennforogni látszó gondatlans ág miatt a büntető eljárás megindittatott. a tulajdon Jléni bűncselekmény tárgyát. Előfordult összesen 28 eset és pedig: Gyulán 6. a békési járásban és Szeghalmon 4—4, Békéscsabán 3, Gádoros, Tót komlós, Körösladány és Oosödön 2, 2, Orosházán Gyomán és Békéssárasonban l —1 eset. Tűz 15 esetben fordult elő és pedig : Szeg­halmon 4, Békésen 3. Gyulán, Békéscsabán és Endrődön 2, 2, a szarvasi járásban és Bókéssám- sonban 1-—1 esetben, II. Közgazdaság. A mezőgazdasági munkálatok közül október hóban az őszi szántás vetés a kedvező időjárás következtében mindenütt idejében befejezletett, a trágyahordás, ezukorrépa ásás, czirok munka és dohányszedési munkák folyamatban voltak. A munkások helyzete általában kielégítő volt Orosházáról körülbelül 130 munkás az orosházi­földvári ut munkálatoknál nyert alkalmazást, Békés­csabáról mintegy 1000 munkás lett vidékre kubik munkára elszegődtetve munkásközvetitő utján. Átlagos napszám 1 korona. Békéscsabán a kereskedelemügyi rn. kir. mi nister ur által létesített építő ipar tanfolyam nov hó 1-éu megnyílt. — Ugyanitt tanoncz-otthon van létesülőfélben. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárak a pénztárvizsgáló bi zottság által október hóban is megvizsgáltattak és teljesen rendben levőknek találtattak. A járási főszolgabirák járásuk községeinek ügy és pénzkezelését megvizsgálták és. általában rendben találták. Az október hó első napjaiban megtartott ál­talános országgyűlési képviselőválasztás minden kerületben példás rendben csend és rendzavarás nélkül folyt le, a hatósági közbelépésre sehol sem volt szükség. Az október hó 7-én megtartott rendes köz­gyűlésen a lemondás folytán megüresedett szarvasi főszolgabírói állásra dr. Wieland Sándor gyulai szolgabiró, a megüresedett 2 szolgabirói állásra dr. Konkoly Tihamér és dr. Debreczenyi Lajos közig, gyakornok választattak meg. Főispán ur O méltó­sága dr. Konkoly Tihamórt az orosházi, dr. Debre- Lajost a gyulai járásba osztotta be. A havi jelentés tudomásul vétetett gróf Merán János vadászati ügyébeni fellebezés elutasításával az alispáni határozat másodfokulng helybenhagyatott. Dr. Zöldy János főorvos jelenti az október havi közegészségügyi állapotokat, elég kedvezőnek mond­ván azt. A megbetegedési perczent 19°/0. 60 hasi hagymáz, 47 vörheny, 44 kanyaró megbetegülési eset fordult elő, kisebb számban fordultak elő diph- teritis, bárányhimlő és szamárhurut megbetegülések. A fertőző betegségek megakadályozására a ha- ósági intézkedések megtétettek. Gyermekágyiláz nem fordult elő. Orvosrondőri vizsgálat volt : élőn 263, hullán 12 esetben, orvostörvényszéki pedig- 23 könnyű és 8 súlyos testisértés eseteiben. Tra­chomas betegek létszáma 210 trachomás és 15 gya­nús. 4 gyógyszerum oltás történt, minden esetben kedvező eredménnyel.; A bizottság a jelentést tudomásul« veszi. Somossy Zsigmond pénzügyigazgató jelenti, hogy az adók 4057 korona 65 fill., a hadmentességi dijak 2710 koronával kedvezőbben folytak be a múlt év! októberéhez képest. — Kresnyák Mihály felebbezé- sének hely adatott, adóját negyedévenként fizetheti, de a felebbezésben használt durva és illetlen ki­fejezésekért 10 korona rendbírsággal sujtatott. — Csűri István vadászati kihágási birsága 40 korona 2 napi elzárásra változtattatott Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a lefolyt hónapban 7 tantermet látogatott meg. Je lenti, hogy az orosházi állami polgári fiú és leány iskolánál Bakos Kálmán helyett Juhász Balázs ne­veztetett ki s Bock Ödön helyébe Harsányi József alkalmaztatott. — Jelenti, hogy az 1900/901. tanév statistikája elkészült s arról legközelebb jelentést fog tenni. — A gyomai óvodák és gazdasági is- métlöiskola 1901 — 2. tanévi költségvetése elfogad­tatott. A gyomai tanonoziskola 1900—1. évi szám­adásai jóváhagyattak s a számadásokkal még hát­ralékban levő iskolák a beterjesztésre felhivattak. Koncsek József gyomai ipariskolai tanító dijlevele jóváhagyatott. Osváth Ferencznek az ipariskolai tanitók alkalmazására vonatkozólag bejelentett fe- lebbezése az iratokhoz csatolta!ott. A gazdasági egyesület véleménye, mely szerint Gyulán, Szarvason és Békésen látja szükségesnek a gazdasági ismétlő- iskola felállítását, n tanfelügyelőnek a tárgyalások megindítása vágott kiadatott. A csorvási ág. hitv. és rém. kath. iskolák túlzsúfoltak lévén, az egyházi főhatóság felhivatott az iskolák rendezésére. Úgy­szintén Pusztaföldvár község utasittatott a rossz karban levő tanyai iskola helyreállítására. Nagy­szénás község pedig a csákói pusztán tanyai iskola létesítésére köteleztetek azzal, hogy a mennyiben azt saját erejéből nem bírná, állami segélyért fo­lyamodjék. A szeghalmi ev. ref. egyház tanítói kor­pótlék állami segélyért való megadása iránti ké­relme pártolólag terjesztetett fel. Máró Gyula gyulai tanító panaszával saját egyházához utasitta­tott, Semédyné óvónő felebbezóse felszerelés végett a kir. tanfelügyelőnek adatott ki. Szeghalom község kérelme, hogy a gazdasági ismétlő-iskola felállítása alól felmentessék, felterjesztetett a miniszterhez azon véleménnyel, hogy a községtől ne kivániassék több anyagi áldozat, mint a mennyit először fel­ajánlott s egyszersmind felirt a bizottság, hogy Békésvármegyében a gazdasági ismétlő iskoláknak a miniszteri rendeletben előirt módon leendő felál­lítása lehetetlen ; végül tekintettel a Gyulán léte­sítendő gymnasiumra, melynek előfeltétele a jó elemi iskoláztatás, felhivatott a kir. tanfelügyelő hogy az elemi iskoláztatás hiányainak miként leendő orvoslására, különösen a ref. elemi iskolák túlzsúfoltságára tekintettel, a jövő havi ülésre elő­terjesztést tegyen. Tiszti főügyészi előadmányok: A körös-iisza- marosi ármentesitő társulat vadászati jog tárgyában beadott két felebbezéBe elutasításával az alispáni határozat helybenhagyatott; Ferenczy Zoltán feleb- bezése illetékesség miatt a törvényhatósági bizott­sághoz tétetett át; 2örök Ferencz és Achim L. András vadászjegy láttamozásának megtagadása ügyében beadóit felebbezések elutasításával a fő­szolgabírói határozatok helyben hagyattak. A körös- tarcsai vadászterületek bérösszegének felosztását megtagadó alispáni határozat helybenhagyatott. D. Fazekas Sándor, Sándor Demeterné, Anka Jánosné, Oláh Mihálynó, Holubán Sándor, Jámbor Győrgyné és ifj. Csaté Mihály elleni mezörendöri kihágási ügyekben hozott első, illetve másodfokú határozatok nelybenhagyattak s több betegápolási tartozások az az országos betegápolási alap javára való átvétele javasoltatott. Az államépitészeti hivatal havi jelentése tudo­másul vétetett; Reisz és Porgesz ezég építkezési ügyében hozott alispáni határozat némi módositással jóváhagyatott; Kvasz Ernő felebbezóse illetékesség miatt a törvényhatósági utak törzskönyveinek hitele­sítése annak idején egyszerre fog megtörténni i a hirdetményi eljárás valamennyi útra vonatkozólag egyszerre fog megindittatni. Drucker Jánosnak épít­kezési ügyben beadott felebbezéze, mint elkésett, visszautasittatott, végül tudomásul vétetett, hogy a kereskedelemügyi minister az államépitészeti hiva­tal fenntartásához a vármegye részéről való hozzá­járulás összegét évi 4000 koronában állapította meg. Az árvaszéki elnök előadása nyomán a várme­gyei árvaszék, Gyulaváros és Csaba községi árva­székek tevékenységi kimutatásai tudomásul vétettek, .egy-egy darabot. A másik behatol a szürke ködbe, a nemzeti fejlődés bizonytalan tájékain s a nagy homályból finom ezérnaszálakat fejt ki s azokat összeköti, analyzál, kombinál és hida­kat épít a beláthatatlan mélységek és vizek fölé. Az egyik iró Eötvös Károly, a ki az »Uta­zás a Balaton körül“ czimü müvével hatvan éves korában lett a közönség kedvencze. Nem Pega­zuson nyargalt fel az Olympusra, neki az is lassú dolog, neki sikló kellett. Harmincz eszten­deig volt első szónok és első prókátor az ország­ban, n.inden futfangokkal és zsírokkal bővelkedő polemizáló és gúnyolódó talentum. S most egy­szerre a magyar tenger poétája! Hogyne volna ez csodálatos! Mintha a fa előbb hozna gyü­mölcsöt és csak azután kezdene virágozni . . . De Eötvös írói dicsőségéről már sok szó esett, térjünk át inkább a másik íróra, a ki szintén szokatlan régiókból jön. Egy excellentiás ur, a ki már miniszter is volt, a ki rendjeleket, kitüntetéseket osztogatott a földi hatalmasok közt, I ki- § bejárt a király palotájában, a hol a világesemények szövődnek. És ime a fényes légkörből elvonult csende­sen az ö Íróasztalához, mélységes magánosságba: »Asztalkám, asztalkám vigyél engem följebb!“ Csodálkozni lehetne ezen, ha meg nem mondta volna már régen egy klasszikus korb-li bölcs, hogy csak két irigylendő dolog van a világon : a) olyan tetteket vinni véghez, melyeket érdemes könyvbe írni, és b) olyan könyveket írni, melyeket érdemes elolvasni. Ezt a két irigylendő dolgot ritkán követi el egy embur, mint a hogy II. Zrinyt Miklós a hadvezér és költő, sőt az is ritkaság, hogy egy családban egymásután következik istenek mo­solygása a bölcsők fölött. Első Andrássy Gyula gróf leírni méltó tet­tek után tért meg őseihez, második Andrássy Gyula gróf, az elsőnek fia pedig egy elolvasni méltó könyvet irt ebben az esztendőben. Ejh, bolondság; Hiszen egy grófnak bizo­nyosan az is könnyű. Mint a hogy könnyű min- den egyéb ebben az országban. Ölébe hull, a mit kiván. Lesz főispán, államtitkár, vasúti és bankelnök, a mint hatalmat akar vagy pénzt. A nagy tömegek utat nyitnak előtte, önként eme­lik maguk fölé. A nép a grófokkal operáj, a választó kerületek, mint már több ízben megtör tént, grófot kérnek a jó Podmaniczkytól és oly­kor csak azt kívánják tőle, hogy szőke legyen. A korona is grófokkal dolgozik: grófokból lesz a főszárnysegéd, hopmester, asztalnokmester, nagy követ és tudja Isten mi. Nagyúri szeszély­ből megkivánják néha a lateiner pályákat s lesznek a grófok, az akadémiák elnökei, ha va­lamelyest hozzászagoltak a tudományhoz és a hadsereg vezérei, ha a vezényszavakat megtanul­ják. Learatják a mi dicsőség és édesség terem e helyütt. Király, közönség nézi ezt gyöngéd szemmel. Hanem ha valahogy komolyra megy a já- té , király és közönség egyszerre megretirál a nagy uraktól. Békében egy föherczeg a hadsereg feje, háborúban a legértelmesebb tiszt. Doktor öcscse van a királynak, - de ha megbetegszik, mégis egy egyetemi professorra bízza magát, még ha történetesen zsidó is. Szóval a komolyság határain innen vig a grófok élete, de a lineán túl megfordul a gróf a peches oldalára, jó diplomata például lehet, de lehet-e jó chemiae professor? Tartományi kor­mányzó is lehet egy gróf, de eltudna-e kormá­nyozni egy birtokot ? Pártokat, nemzeteket tud talán vezetni, mert az csak frázis, de egy vonatot nem — mert az komoly dolog. Hát még ha könyvet ir egy grófi Ohó excellentiás uram! A betűk nem udvariasak. A betűk nem segítenek excellentiádnak magok­tól. Komornyikomnak meg nem fogadhatók. A betűk ellenkeznek és csak az az ur, aki azokat olyan sorban- és egymásutánban tudja gúzsba kötni, hogy piedestáljává legyenek leigázójuknak. — S a közönség? No az meg épen visszá­jára romlik ebben a pontban. Naivitása csökö­nyösséggé válik. Könyv egy gróftól! A fejét rázza, panaszkodik és ilyen kifogásokat emel. A gróftól minden gezemiezét kinyomatnak! És mindent megdicsérnek, a mit egy gróf ir! A közönség hűvös és tartózkodó. Ha jó a könyv, akkor bizonyosan nem a gróf irta, de a titkárja, ha rossz a könyv, akkor bizonyosan a gróf irta, de olvastassa a titkárjával, ne velünk. Egy gróf nem irhát jó könyvet, ez a közhit Több, szinte dogma. Igazságtalan dolog, persze igazságtalan, de igy van. Maguk a grófok is tudják ezt és álnevekkel szoktak kilépni a könyvek czim- lapjain. És ezzel mégis előnyben vannak, mert elhiresedhetnek az álnév alatt, nagy írókká le­hetnek és akkor egy nap leteszik az incognitot. Mi lateinerek ellenben nem vehetünk fel reci- proczitásképen grófi és herczegi álneveket, hogy ezek alatt főszárnysegédek és aranygyapjasak lehessünk. Csekély előnyünk csupán a könyveknél van s az is csak eleinte. Itt a papiros világban mások a mágnások és a kik az igazi világban mágnások, azok itt egyenesen cryanus alakok. Csak egy-két olyan óriás, mint Tolstoj gróf bírta kiheverni, hogy 6 gróf — de ő is szükségesnek látta, hogy a szegények csizmáit foltozza ellen­súlyozásul. Ily elfogultság vezetett engem is, mikor az Andrássy Gyula gróf első könyve jelent meg évek előtt a kiegyezésről. Néhányan elolvasták, de nem merték meg­dicsérni. Pláne az is rontotta a könyv hitelét, hogy az akadémia megkoszorúzta. De mégis akadt bátor ember. Emlékszem, hogy Tisza István gróf igy szólt akkor egy nagy képviselői társaságban: — Régen jelent meg, a külföldi piaczokat se véve ki, olyan szép és nagybecsű essay, mint az Andrássy Gyula gróf könyve. Amire csönd támadt, senki se akarta meg- czáfolni az állítást, sem bizonyítani, csak én szó­laltam meg egy idő múlva, kerülő utón, mintha nem is tartoznék a tárgyhoz ártatlan megjegy­zésem : — Régen láttam még a külföldi múzeumo­kat sem véve ki, olyan szép nagybecsű szobrot, mint a nagy Kristóf a Kristóf-téren. Zajos derültség tört ki erre, Tisza István pedig haragosan vonta össze szemöldjeit, de nem felelt, enyém maradt az utolsó szó. De nem sokára megjelent a »rozsnyól le­vél“, a legszebb politikai müvek egyike és a legszebben megkomponált helyzetkép azok közt, melyeket valaha olvastam és kezdtem már rös- telni egy kicsit azt a bizonyos utolsó szót, a mi az enyém maradt. Az idén pedig napvilágot látott az And­rássy gróf nagy essay-je a magyar állam fejlő­désének és fennmaradásának okairól, melyet olyan gyönyörűséggel olvastam végig, mint egy magasan szárnyaló nemzeti epopeát a Bourget analizáló erejével. Andrássy Gyula megszűnt e munkájával csak gróf lenni és excellentiás ur. Ott van ő már az Olympuson a nagy Íróink között. És nekem nagyon jól esik, hogy most az Almanach előszavában az Eötvös Károly és az ő könyvéről mint az év legnagyobb irodalmi ese­ményeiről diskurálva, a helyett, hogy állitani kellene valamit (az állításokra mindig lusta vol­tam), egyszerűen vissza kell vonni egy régi tré­fás megjegyzésemet. Mikszáth Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom