Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

Távozó VOZÓrtitkár. Lendvay Sándort az I magyar ált. bizt. társaság jeles yezértitkárát, kit a társaság békésmegyei üzleti összeköttetései révén nálunk is sokan ismernek, az újonnan fölállított temesvári vezórképviselőség vezetőjévé nevezték ki. Az ekkép megüresedett aradi vezértitkári állást Dániel Endre titkárral töltötték be, másod czég- jegyzőül pedig Mihályi Istvánt nevezték ki az aradi föügynökséghez. Kinevezés. A földmivelésügyi minister Jan Zoltán okleveles gazdát, Jancsovics Péter tak a többi szerepek is s Bejczyné (Miklós), Körmendy (Luther),, Mátray, Berenczy, Kövesdy általában nagy­ban hozzájárultak a sikerhez. Hófehérke. csovtcs m. árvaszóki elnök fiát az aradi állami jószágigaz­gatóságához díjas számgyakornoknak nevezte ki. Tűz. Tegnap reggel ||1 órakor Kolozti István mágoosi-utozai istállója ismeretlen okból kigyulladt és porrá égett. A gyorsan elősietett tűzoltóság loka­lizálta a tüzet, mielőtt az a szomszéd épületekbe kaphatott volna. A ház 500 koronáig biztosítva volt. Póruljárt tolvaj- Schneider Jósef hatvani-utczai lakásáról, mig az asszony tengerit morzsolni a pad láson volt, ismeretlen tettes elemeit egy dunnát és két párnát. A lopott jószágokat Kulka Pál ószeres nél akarta értékesíteni, ki azonban élvén a gyanú perrel, azt mondta a tolvajnak, hagyja ott a párnákai mig aprópénzt hozat, mert most nem tudja kifizetni A to vaj ott hagyta a párnákat, az ószeres pedig el­küldetett, de nem aprópénzért, hanem —' rendőrért Az ismeretlen tettesnek azonban megütötte orrát a rendőrszag és nem ment vissza a párnákért. így azok visszakerültek jogos gazdájához, mig az inkog­nito tolvajt a szemólyleirás után nyomozzák. Hirtelen halál. Kneifel Antal hatvanöt eszten­dős jómódú németvárosi földmives folyo hó 12-én reggel feleségével kocsin kiment a bánomi járan- dójukra. Mikor hazulról elindultak, nem volt semm baja. Útközben azonban Kneifel azzal a szóval hogy 8jaj de rosszul vagyok* átadta a gyeplőt fele­ségének és pár pillanat alatt meghalt. Megrémült neje mint halottat hozta be a városba. Tegnap dél után temették el nagy részvéttel. Köcsön Lajos pénzügyministeri titkár a pénz­ügy igazgatóság ügykezelésének megvizsgálására hó 12-én Gyulára érkezett. Mérnökválasztás Szarvason. Szarvas község képviselőtestülete Ponyiczky Kálmánt 28 szavazat­tal Sárkány János lő szavazata ellenében község mérnökké választotta. Kegyetlen asszony- Gulyát Pálné orosházi földmivesnénél szolgált Gtik Róza 9 éves kis leány a múlt szerdán a gazdasszony malaczokat őrizte­tett vele, de a kis leány nem bírt a virgoncz ma- laczokkal s azok beleszaladtak a herébe. A gazd­asszony ezen annyira dühbe jött, hogy elővette a kis gyermekleányt és úgy megverte, bogy súlyos sérülésekkel szállították be a kórházba. A lelketlen gazdasszony ellen megtették a feljelentést. Nagy tűz. Gróf Wenckbem Frigyes pósteleki nagybirtokosnak nagyhajlási majorjában f. hó 10. este 10 órakor egy 30 méter hosszú biztosított paj­tája a benne levő 135 darab anyasertéssel együtt megégett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. A kár 15,000 korona. Papválasztás Füzesgyármaton. Tegnap délután volt Füzesgyarmaton az ev. ref. papválasztás, hol Kovács Károly egri papot választották meg 442 szavazattal Kovács Gusztáv ököritói lelkész 381 szavazata ellenében. Megbocsátanak a vasárnap délutáni szereplők a nézőközönség felnőtt részének, hogy a darab nagy részében hátat fordítottak a színpadnak, hiszen most a nézőtér nyújtott oly pompás látványosságot, a mi nem mindennapi esemény. Bizonynyal ők maguk is gyönyörködtek, látván a nagy színkört színig meg­töltve aranyos babákkal, a páholyokban, a föld­szinten ünneplőbe öltözött bébé kisasszonykák és gavallérok, sőt még a karzatok is telve bodros fürtű gyermekfejekkel; hogy az arczokon a várakozás és tü­relmetlenség láza mint változik át a bámulat és csodá­lat kifejezésévé a függöny, felgördültével és a kerekre nyitott szemekben mint gyűl ki az öröm ragyogása és csillan meg a keserűség könnye a darab menete- Hófehérke sorsának változása szerint és mint ütőd­nek össze tapsra a kövér kacsók a felvonás végeken, miközben aggódással kérdik a kis fáradhatatlan mü, pártolók: „Anyuska, ugy-e még nincs végePI“ A darab kiállítása az effektusoknak nem ked­vező nappali világítás daczára is fényes volt, a dísz­letek, csoportjelenetek pompásak. Hófehérkét fláskai Emilia adta kedvesen. Azalea szerepében Kápolnai Julia méltán haragudhatott szigorú kis tükrére. Nagy Sándor mint Aranyország herczege hévvel és ügye­sen játszott, mig Ferenczy, Ligethy, Mátrai, és Ber­zsenyi Julia egyesült erővel hívták ki az apró nézők csengő kaczagását. Pompás volt a hét kis törpe Kulcsár Árpád vezetése alatt, ügyességükben fel­nőttek és kicsinyek egyaránt gyönyörködtek. Krecsányi bácsi! A kicsinyek türelmetlenül várják a gyermekelőadások folytatását. Piros bugyeliáris. Vasárnap este Pintér Imre folytatta vendég­szereplését Csepreghy kitűnő régi népszínművében szép számú közönség előtt. Csillag Pál szerepében délczeg huszárőrmester volt és különösen kifejezés­teljes játáka, helyes színpadi mozgása tűnt fel. Csak sajnálhatjuk azonban, hogy hangja — érczes, kerek bariton — nem tudott érvényesülni és énekszámai hatástalanul hangzottak el. Valami egyéni erős indis- poziczió jöhetett közbe, hogy nem volt ura hang­jának és rossz intonálás utón, bár — úgy látszott — önmagával elégedetleuül e'ősen törekedett erre, nem tudta kövotni a zenekart. Törökné szerepében Szabóné elevenen mozgott és ügyesen énekelt. Török kis szerepét jól, bár kissé hűvösen, Barthos játszotta meg. A többi szereplők közül különösen kivált Kör- mendy János, a ki Peták káplár alakját nagy tet­szést keltve személyesítette, mig a többiek B. Szabó József (Kósza), Ligethy (Pennás), Kulcsár (Hájas) kifogistalan epizódalakok voltak. Bánk bán. Hétfőn nagy napja volt a színháznak. Mintha ünnepi előadás lett volna, a színház zsúfolásig lelkes közönséggel. Katona „Bánk bán“-ja okozta ezt a, jelenséget s a gyulai közönség* fényes bizonyságát adta inielligencziájának, müpártolása komoly voltá nak. Jól esett látnunk, hogy a classikus darab-nem riasztja el közönségünket sőt publikumot csinál, min­den operettnél, pikáns franczio darabnál nagyobb közönséget. Dicséret érte a közönségnek. Magán az előadáson is meglátszott a telt ház hatása. A színé­szek ambiczióval, kedvvel játszották. Keszller (hír.k bán) visszatérve a kéthetes távoliét után, uj erővel, aj művészettel látszott felfrissülni. Bánk bánja impo­záns volt a férfi szépség és a művészet erejével ható. Amit nem hittünk s amitől féltünk, hogy a darab első jeleneteiben hangját elpazarolva nem tud majd a nagy jeleneteknél érvényesülni, nem történt meg. Kesztler még mindig tudóit fokozatot terem i teni s nagy kitöréseiben fenséges, imponáló. Kápolnai (Melinda) gyöuyörü jelenség volt s mint mindig, a siker fő előmozdítója. Gertrudot Cz. Tóvölgyi Margit játszotta kiváló művészettel s játéka a meghalási jelenetben életbü, megrázó hatású volt. Kitűnő volt Barthos (Tiborcz), igen jó volt Réthey Biberach kalandor szerepében. Békés Gyula Mikhál bánja mesteri alakítás volt. Ternyei II. Endre szerepében szimpatikus, játéka megnyerő volt, Körmendynek azonban nehéz dió volt Petur bán szerepe, s csak félig-meddig sikerült feltörnie. A közönség mind­végig lelkesülten tüntetett b a darab végén a füg göny legördülte után félóráig tartó tapssal hívták elő Kápolnay Juliskát, ki azonban e hívásnak _ me ghalási jelenet után, a színházi szabályok értel­mében — nem tehetett eleget. A dolovai nabob leánya. Herczeg Ferenczcek kedvelt színmüve kedden este került színre összevágó előadásban. A czim- szerepet bájosan és művészettel játszotta meg Kápolnay Julia, Tarján Gida szerepében pedig Ternyei nyújtott igen értékes alakítást. Ráskay Emilia (Szentirmayné) nem jutott egyéniségéhez illő szerep­hez és ezért gondos alakítása daczára sem volt az a szókimondó jukker asszony, a minek Szentirmaynét ismerjük. Hasonló a véleményünk Nagy Sándorról (Biliozky). A társaságnak ezen sok szépre hivatott tagja most is nagy igyekezettel alakított, de — talán épen ezért hiányzott játékából az a könnyedség a kedves, mesterkéletlen léhaság, a melyből kicsillanó jó szive ezt a pompásan megrajzolt huszárgyereket oly megnyerővé teszi. Tökéletes huszárkapitány vo i Kesztler, úgyszintén Ruby Erzsébet (Domaházyné) B. Szabó (Lóránt), Barthos Merlin), Abay (Miska) is ügyesen működtek közre az előadásban. A bányamester. Szerdán a Bányamester ment, melyet jól ismer már közönségünk, de amelyet azért a Krecsányi társulatától érdemes volt végig nézni. Anday Blanka (Fichtenau) kedves jelenség volt s szép hangjával ezúttal is hatást ért .el. Mellette sok tapsot kapott Nelly szerepében Baller Irma, ki kedves és eleven volt a színpadon. A bányamestert B. Szabó József, ez a helyét minden szerepkörben megállani tudó színész játszotta tetszés mellett. Zwackot Ferenczy játszotta meg sikerrel s „becses nejét“ Berzsenyi Júlia alakította erős komikai tehettséggel és ráter­mettséggel. Bejczy (Roderich) szép tenorjává] úgy- mint játékával excellált s a kar énekei preczizek voltak. A darabnak ismert voltához mért publi- kuma volt s Zeller muzsikája, daczára, hogy már verklibe került, még mindig vonz. Erkel Ferencz színház. A huszonötödik előadásnál tartunk a színi szezon derekán s amit a pessimisták megjósolni szerettek volna, hogy pár hét múlva üres házakat is lát Krecsányi hála Istennek, nem következett be. A közönség dicséretesen kitart, sőt az érdeklődés mindinkább! emelkedőben van. Az egyetlen Bányamester volt a héten, melynek gyér látogatottsága feltűnhetett, ez azonban abban leli magyarázatát, hogy a Bánya mesterből minden szezonban kijutott bőven, publi kumunk már régen ismeri, egy része már meg is^ unta ezt az operette-terméket. Egyébként a héten lejátszott előadásokról következőleg referálunk: Hoffmann meséi. A ledér muzsika nagymesterének Offenbachnak egy genre-jén kivül álló alkotását, a minden izében komoly classikus zenéjü, hires Hoffmann meséit adták az elmúlt szombaton fényesen sikerült kitűnő elő­adásban. Krecsányi csakugyan az operetteben hatal­mas, minden más színtársulatot túlszárnyaló. A Hoffmann meséinél ismét bebizonyosodott, hogy operettet jobban, tökéletesebben eljátszani fővárosi színpadokon sem tudnak. A négy szakaszos operette, melynek gyönyört zenéjén kivül drámai alapgondo- latu meséje is mindvégig lebilincselő, mesteri inter- pretálókra talált. A társulat vendége Pintér Imre kiváló baritonista a nagyváradi színházból, Lindorf- Coppelius-Mirakel hármas alakjában, az úgy hangot mint játékot erősen próbára tevő nehéz szerepben valósággal excellált. Gyönyörű baritonjával, sike­rült maszkjával és művészi játékával óriási hatást ért el, többször megújuló frenetikus tapsvihar szó­lította őt a lámpák elé. — A legnagyob elismerés­sel kell ez estén megemlékeznünk Anday Blankáról (Olympia, Antonia. Stella), akinek ez este nyílt leginkább alkalma gyönyörű hangját s fényes színpadi tehetségét csillogtatni e sokoldalú művészetet s han­got igénylő szerepben. A harmadik felvonás volt csúcspontja sikereinek, valósággal lázba hozván a közönséget, mely tüntető meleg tapsviharral szólí­totta őt többször lámpák elé. Mint Hoffmann Bejczy György érvényesítette kiváló tenorját a darab szép éoekpartiejában mesterileg bánva hangjával. Masz- kirozatlansága azonban egy ilyen darabban erősen feltűnik. A három főszereplőn kivül jó kézben vol­>y Tartalékod férj. ~ Sipulusz gondolta ki, az összebogozásOan e a mókán összehalmozásában segítségül vette tnag mellé Guthi Somát, ez az'ismertetés elég arra, hog; elképzeljünk magunknak annyi kaczagást, a menny k 0gy színházi estébe beférhet. No de igénybe is voi J talc véve nevető izmaink, hisz Sipulusz mester abban >• hogy még a leglehetetlenebb viczczet is úgy tálalji >> fei, bogy azt a legjobb izüen bevenni kénytelen a: s ember. A darab czéljátj: a mulattatást, sikerrel való I aitóttá meg a kitűnő előadás, a melyben mindéi "egy08 szereplőnek kivétel nélkül igaz művészi ' ala | kitása és sikere volt. A kiválók között is az elsí | hely illeti meg Krecsányinét (Bukovicsné), a ki i ‘ féltékeny, de a gitár hangjaira ellágyuló feleség éi " házsártos anyós szerepében excellált és minden jele i nősében tökéletes művészettel játszott. Mellette külön I külön a legteljesebb elismerés illeti meg Barthos ‘ (Bukovics) a kikapós papucshös, Kápolnait (Éva) ' B. Szabót (Tiniár) a zaklatott szerelmes házaspái ' szerevében. Réthey (Csillám Olivér), mint tartalékot ' férj mulattató figura volt. A főcselekmény említet alakjain kívül kiváló személyesitőkre találtak a: - epizódszerepek, a mindennapi élet egyes félszer ' alakjainak mesteri karrikaturái. A müveit és szem- | télén inas szerepében Ligethy kitűnő volt; Hólyag i Tóninak a pillanatnyi felvételeket (trotoir-havanná- ! kát) gyűjtő sviháknak, a kierőszakolt és rendesen ■ meg is kapott pofonokból élő kisegítő tánczosnak ; alakjában úgy maszkjára, mint játékára nézve töké­letes volt Mátray és Körmendy ismét pompás kabinet- 1 alak Popovka szerepében. Az egyes szereplőkön kivül egészében is művészi magaslaton állott előadási a közönség szakadatlan derült kaczagása és tapsa kisérte, a melyre minden szereplő egyaránt rászol­gált, egyformán osztozván a saison legtökéletesebb vígjátéki estének teljes és zajos sikerében. Lili. Pénteken a Lili került szinre Haller Irmával a czimszerepben, ki több ambiczióval és igyekezet­tel mint sikerrel állta meg helyét. Láttunk már sokkal jobb Liliket Gyulán s ha a Haller Irma Lili-je nem tudott nagy hatást tenni, az főkép ennek tulajdonítható. Egyébként méltányolnunk kell azt az igyekezetét és kedvet, amit szerepében kifejtett sőt a darab örökké szép énekszámait is hibátlanul hallottuk tőle énekelni. Általában azonban úgy érez­tük magunkat, hogy most „tanulnak rajtunk“ és egy Lili-kisérlettel állunk szemben. A közönség talán a fiatal színésznő igyekezetének-e, vagy pedig a Lili dalok szépségének-e, de sokat tapsolt. B. Szabó József (Plinchard) a társulatnak ez a sokoldalú, a közönségnek pedig kedvelt színésze a tüzértrombi­tásból lett senator szerepében nemcsak buzgalommal, de a közönség megelégedésére is játszott, úgy játéka mint énekében otthonosan. Ferenczy helyett Mátray „ugrott be“ Saint-Hipothése szerepébe. Túlzott s karrikaturát csinált, amit egyébként a legtöbb Hipo- thése cselekedni szokott. Körmendy János Bompan szerepében kitűnő volt, Barthos, Bera Paula, Nagy Sándor kisebb szerepeikben jól állották meg helyei­ket. Publikum szép számmal, a földszint különösen zsúfolva, bizonyságául,. hogy a Lili örökké szép marad s a Lilit nem. lehet elcsépelni. Tegnap este opera: a hires Traviata ment, ma pedig délután A bor, este A tékozló kerülnek szinre. A bort pedig sokan, akik még nem látták, szívesen megnéznék esti előadásban is. A színházba járó közönségnek ismét panasza van a villanyvillágitásra, mely az utczákon, mintha épen kiszámítanák, akkor alszik el, mikor a közön­ség legjobban tódul ki a népkertből. Van bukdácsolás, sóhajtozás, családtag keresgélés a vak sötétben s hogy a „városról“, amely annyi figyelemmel sincs a színházba járók iránt, nem valami nagy eloquen- cziával emlékezik meg ilyenkor, különösen a karzat, az természetes. Még sokszor a népkerti középső villanylámpát sem tartják érdemesnek meggyujtani. Már ennyi kis figyelmet igazán megérdemelne a színházlátogató publikum. Közgazdaság. Kitüntetett gazdasági tudósítók. Darányi Ig- nácz földmivelésügyi miniszter Horváth János me- zőberényi, Banner Béla ó-kigyósi, Kovács L. Mihály csabai, Németh Lukács gyomai, Király Ferencz, Herkely János körösladányi és Hutiray László szentandrási gazdasági tudósítóknak feladatuk pon­tos betöltéséért elismerését nyilvánította s hozzájuk külön-külön köszönő levelet irt. A gyulai tejszövetkezet múlt vasárnap délelőtt tartott igazgatósági ülésén a szükséges berendezé­seket,a^Fehér Miklós gépgyár részvénytársaság je­len volt igazgatója utján 3675 korona 90 fillérösz- szegért megrendelte, s kimondotta, hogy a szövet­kezet ez évi augusztus hó 15 én az Anfang épü­letben, a melyet a jelenlegi bérlő a szövetkezet részére átenged — működését megkezdi. Az ülésen jelen voltak :Dutkay Béla igazgatósági elnök, 'Weisz Mór igazgatósági alelnök, Soossy Adolf a Fehér Miklós gépgyár igázgatója, Ludvig Mihály, K. Schriffert József, Magda Illés, Illés József és Hoff­mann Ferencz jegyző. A Szeghalmi tag08itást a múlt szombaton fe­jezték be. Tagosítás alá került összesen 493 föld­birtok 15139 hold és 20 négyszögöllel. A tagosítás utolsó mozzanatát a május 7. óta folyó hitelesítést Tholt István <}r. kir. trvszéki bíró vezette, ki mel lett szakközegül Haviár Lajos kir. főmérnök és Lábas Gyula mérnök működtek, s akik tudják hogy egy ilyen tagositási eljárás során menny érdek, mennyi vélt sérelem, panasz és kívánság adja elő magát, elképzelhetik, milyen derék mun kát kellett végezniök a tagositó közegeknek, hogy eljárásuk megnyugvást keltsen. Az elhelyezés és kiosztás ellen merült is fel panasz, ezek legnagyobb része azonban még a hitelesítés során elintézést nyert. A nehéz művelet kellő tapintattal és erély lyel vezetett megoldásáért méltán illeti dicséret a közreműködőket. Felhívás a lótenyésztő gazdaközönséghez. Békés és a szomszédos vármegyék lótenyésztése örvendetes haladást mutatott a legújabb időkig nemcsak szám­ban, de minőségben is. Ezzel szemben azonban az a szomorú és visszás tény is tapasztalható, hogy a mily arányban halad lótenyésztésünk, olyan arány­ban hanyatlanak azok a lóvásárok, a melyeken a tenyésztő ezelőtt biztosan eladhatta és jól értéke­síthette felvezetett lovait. E tekintetben főleg a nagy Alföldön tapasztalható a legtöbb panasz, mert mig a dunántul Győr- Székesfehérvár, a dunáninnen Érsekújvár biztos piaczai még a mai napig is a jó ovaknak, addig az Alföldön manap már számbave- hető vásár nincs. Szabadka messze van, Gyula, Nagyvárad nem sokat Ígérő vásárok többé ; melyekre a tenyésztő sem számíthatván tenyészetének biztos értékesítésére — el sem megy ; az elsőrendű vevők is ez oknál fogva — nem lévén biztosak a felől, hogy szükségletüknek megfelelő anyagot vásárol­hatnak, figyelmen kivül hagyják.*) Éppen ezért mind általánosabb lesz a panasz, hogy a mi vásári álla­potok mellet nem fizeti ki magát a lótenyésztés, és ez természetes is, mert arra, hogy értékes lova­inknak megfelelő állandó kelete és ára legyen, első feltétel egy olyan vásár, melyet elsőrendű külföldi lókereskedők évről-évre felkeresnek elég nagy számban arra, hogy egymásnak konkurrentiát csináljanak, ennek pedig ismét előfeltétele, hogy az illetők biztosan tudják, hogy a vásáron a melyen megjelennek, nagyobb mennyiségű elsőrendű anyagot is találnak. Ennek szükségességét belátván, a Bókésmegyei Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy minden lehetőt elkövet egy ilyen elsőrendű vásár létesítésére, még pedig a nyitramegyei érsekujvári luxus lóvásár mintájára. Hogy tehát a fentebb leirt czél elérhető legyen, Egyletünk elhatározta, számít­ván Békéscsaba támogatására, hogy ezután minden évben — még pedig ez idén már szeptember hó 1-ső vasárnapján ilyen luxus lóvásárt rendez Békés­csabán,**) oda Németország. Francziaország, Schvájc, Szilézia és Ausztria-Magyarország legelsőbb rendű ókereskedőit meghívja, konzulátusaink révén a külföldi államok hadsereg szállítóit értesíti és lehe­tőleg kieszközli kormányunknál is a katonai lóvá­sárt. Kellő számú vevő megjelenése azonban csak úgy biztosítható a jövőre, ha tenyésztőink is mentül nagyobb számban keresik fel jó lovaikkal ezen vásárt. Itt az alkalom gazda társaim Békés-, Arad-, Csanád-, Csongrád-, Biharvármegyék lóállományának színe javát bemutatni s ez által Dólmagyarország ovainak értékét és minőségét a külföld előtt meg­ismertetni, mert ha az egy-két éven át rendezett uxus lóvásáron megismeri a külföldi lókereskedő lóanyagunkat, biztosan hiszem hogy felkeresi az ezután is, nemcsak e vásárterminusán, hanem idő­közben is istállóinkat. Gazdasági Egyletünk nem kiméivé som időt, sem pénzt, sem fáradságot, mindent elkövet gazdáink érdekében eme vásár sikerét biztosítandó, már most önökön a sor, a kik lótenyésztéssel foglalkoznak, hogy ez eszmét felka­rolva, lovaikat mentül jobb állapotban és mentül nagyobb számban hajtsák fel — e fontos érdeket a rsszvétlenség hiányában elbukni ne engedjék 1 Hogy a megjelenő vevőket a felhajtás nagyságáról némiképpen tájékozhassuk, hogy a beérkező lovak részére kellő számú tiszta és ragály mentes istálló­ról, valamint esetleg széna és abrak szükségletéről gondoskodhassunk, e végből ez iv hátsó lapján mellékelünk egy bejelentési ivet, melyet annak dején kérem az Egylet titkári hivatalának czimezve beküldeni. A megkérdezett külföldi vevők és jelen soraimban szives válasz adásra felhívott tenyész­tőink beérkezett válaszainak többsége alapján hatá- rozand Egyletünk a felett, hogy az első vásárt szeptember hó 1-én vagy május hóban tartja-e meg. E végből kérem a t. Czimet legyen szives miha­marább az egylet titkári hivatalával közölni, hogy melyik terminust tartaná czélra vezetőbbnek. Az elhatározott határidőt nemcsak a megyei, de a szak és politikai lapokban is közzé fogom annak idején tenni. Hazafias üdvözlet el Pfeiffer István, g. e. titkár. A gazdasági munkások segélypénztára. — Egy kis beszámoló. — Még csak alig fél esztendeje unnak, hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cselód-segélypénz- tár — ez a legújabb emberbaráti intézmény — életbelépett és már is fényes bizonyítékát adta annak, hogy milyen égető szükség volt nálunk ennek a segélypénztárnak a megalakítása. Ugyan mi is a czélja ennek az intézménynek P Újra felteszük ezt a fontos kérdést, mert mig ezt nem tudjuk, nem érhetjük meg igazi jótékony hatását. Ennek az emberbaráti intézményuek az a czélja, hogy a földmives embert, aki napról-napra való keresményéből vagyont nem gyűjthet, öregsége idejére megbiztositsa afelől, hogy nem irgalom ke­nyéren kell tengődnie. Vagy ha baleset éri, akkor sem fog sem maga, sem családja nyomorúságra jutni. *) Ez a tény&lladék és indokolás a gyulai vásárt illetőleg egyáltalán meg nem állhat. **) Mért nem Gyulán, melynek vására országos hírnevű különben is? Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom