Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-16 / 24. szám
24-ik szám Gyula, 1901. június 16-án XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények iutézendiSk. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési <lij: Egész évre Pél évre . Évnegyedre 10 kor. — fii. a — L Egyes szám ára 20 fill. Á Társadalmi és közgazdászati lietilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IC ó Ih. n ü á v i cl. Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza ,és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Hyilt-tér sora 20 fill.------------Ä Er kel Ferencz színkör. (By) Csütörtökön megnyílnak kapui a magyar színművészet uj csarnokának. 'E napon este hét órakor elhangzik benne az első szó, az első dal, hogy hirdetői, dicsőítői legyenek a város nagy szülötte szellemének, a kinek nevéről a színkört elneveztük. A gyulai Erkel Ferencz színkör készen áll. Büszke, örömmel teli érzéssel Írjuk le e sorokat, melyek egy régi szükség kielégítését, hosszú idők vágyainak teljesülését jelentik. Pedig nem díszes, ső't a ridegségig egyszerű e hajlék, és mégis oly örömünk telik benne. A mindenség alkotójának egyformán kedves az az egyszerű fohász, a mi a mezők pásztorának ajkán kéi és a főpapok seregének hymnusa, a mely a székesegyház hatalmas boltíveit tölti be, — az igaz művészet ápolása sem lehet tehát a fővárosok palota színházainak kizárólagossága. Nekünk pedig az volt a czélunk, hogy az igaz művészetnek emeljünk hajlékot, olyat, a mely méreteivel és berendezésével szolgálni tudja a magasabb szinmüvészeti érdekeket, a mely czéltudatosan épített otthona legyen a Múzsáknak és az ezeket szolgálni hivatott művészeknek. Ezt a czélunkat pedig elértük. Hála a kormány segítő támogatásának, az ennek kieszközlésóben fáradozóknak, hála a város áldozatkészségének és a társadalom lelkes tömö’rülésének, hihetetlenül rövid tdő alatt elkészült a mi szinkörünk, elsőként az országban, a mely a modern színpadi technika követelményeinek teljesen megfelel és a mely befogadni képes a népek százait, hogy lelkűket, eszüket nemes szórakozás közben művelhessék. A mit félév előtt ennek a lapnak hasábjai hirdettek először, bogy a vidéki színészet fellendítésének egyedüli helyes politikája : alkalmas nyári színkörök létesítése, az csakhamar elfogadásra és kivitelre talált itt Gyulán, hogy a hasznos példa nyomán kövessenek bennünket az ország többi városai is. Csütörtökön bevonul a színkörbe az ország legjobb vidéki színtársulata, mely a T A R C Z AGallacz János. Pár nap előtt még itt láttuk magunk között életerősen, vidoran, serény tevékenykedésben, s ma már künn fekszik a temetőben, megsiratva, de soha el nem feledve. Szegény szülötlen árvák, kik alig két éve édes anyjukat, most édes apjukat s vele mindenüket elvesztették ! Pótolhatatlan veszteségük felett érzett fájdalmukat enyhítse a híven ápolandó hálás emlékezet, melylyel a szükebb családi körön kivül is számosán tartozunk édes atyjuknak, ama kiváló férfiúnak, kiben a hazai mérnöki kar egyik legjelesebb tagját, a vizszabá- lyozás és ármentesités, érdemekben gazdag legbuzgóbb művelői egyikét gyászolja, Békésmegye pedig s különösen Gyulavárosa, melyhez, mint otthonához évtizedeken keresztül még akkor is ragaszkodott, midőn hivatalos állásánál fogva módjában lett volna a fővárosi életet előnyben részesíteni, minden ügye iránt melegen érdeklődő s azt szóval és tettel előmozdítani mindenkor kész, lelkes hü fiát siratja. Pedig Gallacz János, kitől már évek óta megszoktuk s örömünkre szolgált, hogy magát tős-gyökeres gyulainak vallotta, nem volt gyulai, sőt tulajdonképen még mágyar származású sem volt. — Hasonnevű atyja ugyanis császári ezredes, anyja pedig született Müller bárónő s mind ketten osztrák származásúak voltak, kiket a katonáéknál oly gyakori áthelyezések Magyarmagyar névnek és a magyar színészetnek legutóbb idegenben szerzett dicsőséget és babérokat és negyven napon át igaz műélvezetben lesz. része Gyula város minden rendű és rangú polgáráuak. Mert ez a színkör — a mint hogy kell is lennie — nem egy kiváltságos osztálynak épült. Nézőterének beosztása és helyárainak megállapítása czéltudatosan a lakosság minden elemének odavonzására irányul. És az értelmi keresettel foglalkozók mellett, a kik elméjük fárasztó munkája után nemesebb szórakozást nem találhatnak, ott kell lennie abban kereskedőnek, iparosnak, földmives- nek és munkásnak egyaránt, hogy az élethivatás nehéz munkájában eltöltött nap után igazi gyönyörűséget nyújtó szórakozás között nemesedjék, tanuljon és képezze magát a jóra, az erkölcsre és hazafiságra. A magyar nemzeti színművészet Múzsájának emeltük e hajlékot, ennek nemesitő és fejlesztő hatása kell hogy érvény.isüljön abban és közöttünk. Társadalmunk szépért és jóért lelkesedni tudó közönsége, annak Ízlése lészen irányitója a hivatott művészek törekvésének és munkájának, hogy ne a ledér Múzsa utáni divatos hajszának, de az igaz, szórakoztatva tanító, képezni hivatott és arra alkalmas hazafias színészetnek munkásai legyenek. Ebben a réményben, ebben a tudatban üljük meg mi Gyula városnak ezt a nagy jelentőségű kulturális ünnepét és üdvözöljük az -»Erkel Fe-rsnez színkör, élre vendéitv ként megjelenő jeles müvésztársaságot és üdvözöljük városunk ünneplő polgárait, a kiknek az ügy iránti lelkesedésében, művészetpártoló hajlandóságában kételkedni nem volt és — hisszük — nem is leend okunk. A gyulai főgymnasium. ügy történt ahogy reméltük és joggal elvártuk Gyula városa képviselő testületétől. A város közgyűlési terme szerdán délelőtt lélekemelőén szép látványnak volt színhelye, mert az osztály és hitfelekezeti gyűlölködés mai korszakában, amikor a szenvedélyek kerekednek a közügyek, sőt a országba hozván, itt tartózkodásuk alatt Budapesten 18+9-ben született János fiuk, a mi Gallacz Jánosunk, ki azonban miután atyja később nyugi dijaztatott s a család Gráczba költözött, gyermekévein túli kora ifjúságát itt töltötte, itt nevelkedett s középiskolai és műegyetemi tanulmányait is itt végezte. Tanulmányai végeztével 1872-ben rokona Szegheö Attila a gyulai kir. folyammérnöki hivatal akkori főnöke biztatására vállalkozott at feltűnően csinos külsejű, rokonszenves modorú 23 éves fiatal ember s jeles készültségü és ambi-< tiosus, de idegen ajkú fiatal mérnök, hogy a gyulai hivatalnál részére felajánlott állást, a magyar nyelv tökéletes elsajátításának kötele-’ zettsége mellett elfogadja. Gyulára jött. — Mint fiatal ember csakhamar az arany-ifjúságnak megye szerte egyik Iegkódveltebb tagja lett, kinek szerény igényei maga, s finom előzékenysége mások iránt ma is csak szeretettel emlékezni tudó jó barátokat szerzettek. Gyulán hivatalos működésével a nagy tehetségű fiatal mérnök csak hamar nélkülözhet- lenné tudta magát tenni. — A hetvenes évek elején a gyulai folyammérnöki hivatal csekély személyzete munkával fül volt terhelve. A Körösök mellett töltések vagy nem voltak, vagy ahol voltak is, oly gyengék valának, hogy akkoriban az árvédekezés súlyos feladatokat rótt a mérnökökre. Gallacznak e feladatokból az oroszlán rész jutott és csoda számba ment, hogy egészségét ez időben tönkre nem tette. Ez időben 1876-ban vette nőül Ormos Jankát, Ormos János tekintélyes gyulai ügyvéd egyetlen leányát. Hogy e házasság mily boldog volt, azt leírnunk is fejó '.an ész követelményei felé, nemcsak ritka, hanem talán páratlan eset is, amit Gyula városa képviselő testületének négy hitfele- kezetü s százféle temperamentumu tagjai cselekvének, hogy minden elfogultságon felülemelkedve egy eszmében egyesültek, egybeforrtak és a város tagadhatatlanul súlyos anyagi helyzete daczára egyértelmű lelkesedéssel vállaltak a polgári iskolafenntartásához járuló hasonló összegen felül 120000 korona építési költség kötelezettséget, amelylyel — nemcsak reméljük, hanem lelkünk mélyében míg vagyunk győződve is, — hogy Gyula városa legnagyobb aspirácziója, legnagyobb szükséglete: a főgymnasium létesítése biztosítva lön. A közgyűlés élénk ováczióban részesítette Lukács György főispánt, aki mint választott városi képviselő vett részt a közgyűlésen, mint akinek kizárólagos érdeme, hogy a városnak bár súlyos, de a gymnasium jelentőségéhez és nagy horderejébez képest aránylag csak mérsékelt áldozattal keilend annak létesítéséhez járulni. A városunk annáleseiben korszakalkotó jelentőségűvé vált közgyűlés alig vett fé órát igénybe. Dutkay Béla polgármester elnökölt rajta, Popovics Jusztin főjegyző olvasta fel az általa szerkesztett tanácsjavaslatot, a [milyet a közgyűlés a polgármester meleg ajánlata után, vita nélkül, névszerinti szava ás utján 110 szóval 3 ellen elfogadott, Ki' Dávid inditvái ya folytán egyben elha- *”.ín. hogy a ki '^gyűlési határozatot.emlékirat kapcsán küldöttségileg nyujtandja át TPZ«ssics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternek. A közgyűlés határozatát, — mint okiratot — lapunkban is megörökítendő, jövő számunkban szóról-szóra közölni fogjuk. A közigazgatási bizottság ülése. (Junius 10.) Hiába költözött át a bizottság a tágas nagyterembe, a tikkasztó meleg hatása alatt állott az ülés és ez elfojtott minden élénkséget, vitatkozási kedvet úgy, hogy csak egy-két tárgynál volt felszólalás hallható, egyébként észrevétel nélkül adták elő a szakreferensek gyors egymásutánban ügyeiket. lesleges. Hisz évek hosszú során át láttuk Gyulán, hogy mily példás, páratlan családi élet fejlődött e házasság nyomán. Szegheö Attila eltávozása után Gallaczot akkor még hiányos magyar nyelv ismerete miatt nem bízták ugyan meg a gyulai folyammérnöki hivatal vezetésével, de közvetlen előde Keczkés Sándor már rövid két év múlva nyugodt lélekkel ajánlhatta őt utódjául, mert törhetlen igyekezete és felesége lelkes segítése mellett ekkorra teljes magyarrá lett. Magyar és gyulai volt 6 |ez': időtől kezdve testestől, lelkestől. Már első hivatalos működése Gyula érdekében történt. A gyulai folyammérnöki hivatalt ugyanis a minis- terium 1879-ben fel akarta oszlatni es teendőit a szegedi hivatalra bízni. Csak az ő nagy utánjárása és a gyulai hivatal fenntartása mellett (felhozott nyomós érvei bírták rá a ministert határozatának megmászására, — s hogy mennyire igaza volt, bebizonyult csakhamar; mert már az [1881. évi árvíz megmutatta, hogy a Körösök szabályozását tovább hanyagolni nem lehet. — Ezen árviz tartama alatt Gallacz fáradhatlan tevékenységgel dplgozott a főleg Békésmegyét s Lelsö sorban Gyulát fenyegető veszély elhárítására. Sokan emlékeznek még ma is, hogy mindenütt ott volt található, a hol a veszély legnagyobb, az intézkedés szüksége legsürgősebb volt. Ez irányban kifejtett működését felsőbb helyen annyira méltányolták, hogy az árviz elmúltával a koronás arany érdem keresztet nverte kitüntetésül. Az árviz alatt nyert tapasztalatokat egy röpiratban tette Gallacz közzé, melyben a Körösök szabályozásának szükségességét nyomós érvekkel fejtegette és megjelölte az irányt és módot, a mely szerint e szabályo11; Jelen voltak dr. Lukács György főispán elnöklete alatt, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Csák György kir. pénzügyiga-zgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő. Haviár Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Jantaovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János t. főorvos, dr. Zöldy Géza t. főügyész, Zlinszky István közgazd. előadó, továbbá Keller Imre, dr. László Elek, dr. Hajnal István, Varságh Béla és Rosentbal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel a május hóra vonatkozó alis- páni jelentést, melyet térszüke miatt lapunk jövő számában fogunk közölni. A jelentést a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vette. Az italmérési illeték felszólamlási bizottságba elnökhelyettessé Rosenthal Ignáczot választották meg. A pusztaföldvári orvosnak, dr. Winternitz An - falnak helyettesítésével járó költségeket a község az orvos terhére rótta. Ezen határozat ellen Win- ternitz felebbezéssel élvén, a bizottság megváltoztatta a határozatot és a községet kötelezte a helyettesítési dijak megfizetésére. A vármegyebeli községek nevének törzskönyvezésére vonatkozó ministeri rendeletet tudomásul vették, majd néhány pótadó ügyet intéztek el. Dr. Zöldy János főorvos jelentés szerint a I május havi közegészségügyi viszonyok általábau I kedvezők, az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is I voltak, a mennyiben a hevenyfertőző betegülések I száma egygyel csökkent. Leggyakrabban a légző | szervek betegségei fordultak elő, mig a leggyako- I ribb halálokok a bélhurut és tüdővész voltak. A I fertőző betegségek közül legtöbb esetben a vörbeny ! fordult elő, de ez is csökkenőben van, a többi be- I tegség csak egyes szórványos esetben fordult elő. I A köztisztaságra és a közegészségügyre kellő gond i •forditt-at-ott es a piacai ólelmiczikkek állandó ollen- § őrzés alatt állottak. Tudomásul vették. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, 1 bogy a folyó évi május hó végéig az egyenes áll. 1 adóknál 83618 koronával és a hadmentességi dij-1 nál 251 koronával kedvezőbb volt a befizetések I eredménye, mint a múlt év hasonló szakában. A szarvasi és békési adóhivatalnál tartott váratlan pénztárvizsgálat mindent rendben talált. A pénzügyminiszternek a közadók pontos be- ' hajtására vonatkozó rendeletét tudomásul vették. Kristóffy Árpád, Már János és Sáry Jenő IV. oszt. kereseti adóját részben törölte a bizottság. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy május hóban 26 tantermet látogatott meg. A közoktatásügyi miniszter a békés-csabai evangélikus egyház és az izr. iskola 3 tanítója korpótlékára államsegélyt engedélyezett. Tudomásul vették. zás megoldandó lesz. — Javaslatait a ministe- rium elfogadta, a szabályozás ez időtől fogva az ő irányításával lett foganatba véve és teljesen keresztül vive. Hogy ma a Körös-Berettyó vidéke árviz ellen megvédettnek mondható, hogy e vidék nyugodtan gazdálkodhatik, hogy Gyula és Békés városoknak emberi számítás szerint nem kell oly veszedelmektől tartaniok, mint a minők 1855. és 1881-ben "fenyegették, az első sorban a szabályozásnak Gallacz által javasolt módon való keresztül vitelének köszönhető. Körösvölgyünk ármentesitése különben oly példányszerü, hogy a külföldön is a legjobb hírnévnek örvend és a nálunk megforduló külföldi szakértők soh’ sem mulaszthatják el azt megtekinteni és mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak róla. Az i888v évi árvíznél Baross Gábor minister a helyszínén szerzett meggyőződést Gallacz kiváló szakértelméről és tehetségéről. E tapasztalat eredménye vott. hogy még ugyanazon évben a központba kívánta bevinni és csak az összes ármentgsitő társulatok, együttes kérelmének volt köszönhető, hogy továbbra is a folyammérnöki hivatal élén maradhatott. De már egy év múlvaTr*jbé nem térhetett ki\ az alól, hogy a roinisteriilraba beoszszák és a kerületi felügyelői teendőkkefjmegbúzák. Ekkor családjával együtt T^jdapestre költözött, de annyira gji,ulai volt ffiÉielesége és gyermekei annyira rägäSfckodtak szuT5*«tórosuk- hoz, hogy bár őt hivatalod Leendői azév nagyobb részében Budapesten tartották, két év maliba, vissza .költöztette családját Gyulára s ő minder^^ szabadperezét felhaszt álva családjához Gyulára utazott, hova különben hivatalos, teendői ^me-
