Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-09 / 23. szám
23-ik szám Gyula, 1901. junius 9-én XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: T3 Templom-tér, Dobay János koros- lcodése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ! . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ L Egyes szám ára 20 fül. J Társadalmi és közgazdászat! ketilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: DESZ ó ll n ID á v i cL. 1 K i adóhivatal: Templomtér, Dobay Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. ' Syilt-tér sora 20 fill. k _______ A gyulai főgymnasium. Múlt heti számunkban teljes jóhiszeműséggel feltételeztük, sőt az ügy jól megfontolt érdekében nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek is nyilvánítottuk, hogy a képviselőtestület a hét folyamán tartson közgyűlést a vallás- és közoktatásügyi ministernek Lukács György főispánhoz intézett leirata fölött, amelyről konstatáljuk, hogy a főispán ezt a leiratot még azon a napon, amikor kézhez kapta, áttette Gyula városa polgármesteri hivatalához. A gymnasium ügye Gyula városára nézve nemcsak életbevágóan fontos, hanem az abban való további lépés, még most nem részletezendő oknál fogva rendkívül sürgős is és miután a gazdasági s pénzügyi szakosztály hétfőn délelőtt tárgyalta, csak őszinte sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy a városnál a most folyó esküdtszéki tárgyalási cziklust, amelyben Dutkay Béla polgármester igaz hogy mint esküdt szintén volt, helyesebben Írva esetleg szintén lehetett elfoglalva, olyan elhárithatlan és leküzdhetetlen akadálynak tekintették — már tudni illik azok, akik tényleg ilyen akadálynak tekintették — hogy eme esetleges elfoglaltság miatt a közgyűlésnek megtartását a rendkívüli sürgősség tudata mellett is lehetetlenségnek Ítélték. Midőn e sorokat írjuk, tényleg még mindig nem tudjuk, hogy a képviseleti közgyűlés mikorra lesz kitűzve; de annyit igen is tudunk és állítunk, hogy a késedelmeskedés egyrészről nem indokolt, másrészről miután a képviselőtestület határozatát 15 napi jogerő bevárásával a vármegyéhez, illetőleg annak még e hó folyamán egyéb okból tartandó rendkívüli közgyűléséhez jóváhagyás végett beterjeszteni kellene, a kósedelmeske- dós a gymna8Íumra nézve feltétlenül hátrányos, sőt kedvezőtlen körülmények között — amely kedvezőtlen körülményeknek ha kell mesterséges utón való előidézésén is pedig hejli! sok elme fárad és még több kéz dolgozik — esetleg vészthozó is lehet. Mindezt pedig világért sem írjuk rekrimináczió okából, hanem csak is azért, hogy a gymnasium iránt érdeklődő közönség érzületét és hangulatát segítségünkül hívjuk a gymnasium ügyének a városnál való siettetésére, mert erre a siettetésre — bizony mondjuk — nem szeszélyből, hanem komoly tárgyi okokból szükség és pedig igen nagy szükség van. Mert a mi a képviseleti közgyűlést illeti, czíkkeink tegyenek tanúságot róla, hogy mi ugyan soha egy pillanatig nem kételkedtünk, hogy Gyula városa képviselőtestületében meg van és ha kenyórtörésre kerül a dolog, meg is lesz az az és annyi áldozat- tészség, amely és amennyi a gymnasium létesítésére feltétlenül szükségesnek fog bizonyulni; de ha kételkedtünk volna is, helyesebben írva akik helyettünk ebben tényleg kételkedtek, azokat is teljesen megfogja nyugtatni két körülmény. — Az első az, hogy Lukács György főispánunk Gyula városa részéről érdeme szerint soha neki meg nem hálálható, sőt nem is honorálható ügybuzgalma, fáradhatlansága s utánjárása következtében alapos remény van reá, hogy ez az áldozatkészség a bár megfeszített erejű áldozatképesség keretében fog nyilvánulhatni; a másik pedig az, hogy a gazdasági 1 pénzügyi szakosztály, amelyet épen nem lehet pazar- lási hajlamokkal vádolni, sőt amely szakosztály nagyon is mérlegelni szokta a város anyagi helyzetét, nemcsak hogy nem zárkózott- el az áldozatkészség elől, hanem — elismerés érte minden tagjának — az áldozat felajánlását a maga részéről is melegen javasolja a közgyűlésnek. Ezek után és ezek folytán pedig Gyula városa egyetlen, képviselőjét sem akarjuk vele megsérteni, hogy feltételezzük róla, miszerint volna még közte olyan, aki az áldozatkészséget megtagadva, a gymnasium megbuktatásával Gyula városa esküdt ellenségei kezére dolgozzék. A gazdasági s pénzügyi szakosztály — a város legkonzervativebb és legtakarékosabb testületének — ülése után le is mondunk minden további hangulat készítésről és csupán annak az óhajunknak? nem is mint óhajunknak, hanem mint a gymnasiumi kérdés elsőrangú szükségletének adunk kifejezést, hogy a tanács minden további halasztást mellőzve, adjon a rendelkezésre álló legrövidebb idő alatt alkalmat rá, hogy a képviselőtestület a vallás és közoktatásügyi miniszter leiratát tárgyalja s a fölött a váíos lét és fejlődési feltételeinek megfelelő határozatot hozzon. T a n U g y. A gyulai polgári kÖZS. iskolaszék Jantsovits Emil elnöklete alatt folyó hó 2-án ülést tartott, amelyen Abafi János igazgató jelentése során a polgári iskola évzáró vizsgálatai következőleg állapíttattak meg: az I. és 1Y. osztály évzáró vizsgálata junius 24-én délután 2 órára, a II. és ILI. osztály évzáró vizsgálata junius 25-én délután 2 órára. Az I. osztály vizsgálatának látogatására Széuásy József és Ludvig Mihály, a II-éra Kóhn Dávid és Kukta Ferencz, a III-éra dr. Follmann János, dr. Ladies László § Vidó István, a IV-ére Hoffmanu Alajos és Gerléin .Reinhardt iskolaszék! tagok kéretuek föl és az iskolaszék összes tagjai meghivatnak. A zárünnepély, a jutalmak megállapításával junius 28-án délután 2 órakor lesz. A Szegedi Antal halálával üresedésbe jött rajztanári állással járó javadalmazásnak 1600 kor. fizetésre és 400 kor. lakbérre leendő kiegészithetése s az igy keletkezett fedezeti hiánynak államsegély utján leendő fedezése iránt a vallás közoktatásügyi minis- torhez felterjesztés tétetik. Eme ügyből kifolyólag :szóba jött a polgári iskolának a gymnasium létesítése küszöbén való átalakulásának szuccessive megszüntetésének s ebből kifolyó intézkedéseknek szüksége. Kóhn Dávid iskolaszéki tag indítványára az iskolaszék elvben hozzájárult, illetőleg a maga részéről is a szükséges lépéseket megteendi, hogy a küszöbön álló iskolai tanévben a polgári iskola első osztálya tisztán gymnasialis tantervvel nyittassák meg és ily czélbél a vallás és közoktatásügyi ministerhez feliratot intéz. Az iskolaszéki ülést megelőzőleg az dióda Jelügyelő bizottság tartott ülést, amelyben a városi tanács megkeresése alapján elhatározták, hogy a józsef/árosi óvoda építésére 25000 kor. adományt vagy 2000 kor. évi állam segélyt kérnek a vallás és közoktatásügyi ministertől. 23. eWl901. Hirdetmény. Az esküdtek összeírására választott bizottság ezennel közhirré teszi, hogy az esküdtek 1902. évi alaplajstroma f. évi junius hó l-től 15-ig az összeíró bizottság elnökének hivatalos helyiségében közszemlére van kitéve, mely idő alatt azt bárki megtekintheti. Ezenkívül jogában áll saját személyét illetőleg bárkinek, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt pedig annak, aki a lajstromba felvéve van, folyó évi junius hó l-től 15-ig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az észrevételeket junius hó L6-tó! 25-ig ugyanott benyújtani. Úgy felszólamlások, valamint az észrevételek Írásban bélyegtele- nül, vagy élőszóval az összeíró bizottság elnökénél adandók be. Kelt Gyulán, 190L. évi május hó 31-én. Az összeíró bizottság nevében: Dutkay Béla, Fürdők István, b. elnök. 188 2—2 -b. jegyző. Hírek. Űrnapját kegyelettel ünnepelte meg az idén is Gyula városa hitbuzgó rém. kath. vallásu közönsége. Nem volt tulnagy a forróság, mint rendszerint lenni szokott és igy a körmenetnek az időjárás is kedvezett. A lombsátrak gyönyörűen ékesítve voltak virágokkal, a baldachint, amely alatt a papság élén Gróh Ferencz prépost-plébános teljes ornátusban vitte az oltári szentséget, a földész társaság előkelő gazdái emelték. Az urnapi szent beszédet nagy ékesszólással és szónoki hévvel Kováét Rezső segédlelkész mondotta a nagyszámú hi vek lelki épülésére. A m. Icir. honvédség diszszázada is kivonult és sikerült diszsortüzzel emelte a pro- cessió magasztos aktusát. Zlinszky István kitüntetése. A Budapesti Közlöny múlt vasárnap megjelent száma publikálta Zlinszky István kitüntetését. A királyi kézirat igy szól; „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Zlinszky István, Békésvármegye közgazdasági előadójának, a mezőgazdaság és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt T A. R C Z A.. Junius 8-án. Királyt koronáztakI . . . Lelkesültség lángja Borúit a szivekre, mint napfény virágra; Mennyi vágy és remény ébredt fél életre ; Zendült az ajkakon az öröm éneke ... « „Királyok királya !“ nagy mindenség ura I Mutasd meg, merre van a boldogság útja; Zúgó habok között hogy juthatunk révbe; A szeretet tüze a szivekben él-e? . . . Meddig lesz az erény gyémánt, koronája Csak egyes sziveknek rejtőkébe zárva? . . . Mig jóért, nemesért, minden szív nem dobog, Nem lehet az ember elégedett, boldog! . . . Honszeretet lángja ! lobogj fel magasra; Szabadság virága! ne hullj soha porba . . . Királyt koronáztak! . . . Emlékezet, hála, Ragyogjon a dicső Ősök sirbalmára! Dombi Lajos. Gyakorlati családi nevelés. Játszás. Játékszerek; rombolási vágy; a játékszerek változása; a játékszerek egészségi szempontból. A milyen szükséges a táplálkozás, ép olyan szükséges a gyermekre nézve a játszás. A játszást a komoly foglalkozás ellentéteképpen veszik. Ha ez a felnőtt emberről áll is — ámbár az ismeretes panem et circenses-féle népkövetelés, mely még ma is jogérvónyesen fenáll minden népre, mégis azt bizonyítja, hogy a játékkal való foglalkozás még a felnőttnek is életszükséglete — elvitázhatlan tény, hogy a gyermekre nézve ez a legkomolyabj? foglalkozás. Értsük meg jól ezt a kijelentést, mert ettől függ, hogy gyermeke játékával komolyan foglalkozzék az anya. Legjobban kiderül a játéknak fontossága Goethének „Wilhelm Meisters Lehrjahre“ czimü müvének első fejezeteiből. A nagy iró ezekben mutatja, hogy a játék képző erejű és kihat az ember egész életére. Hozzátehetjük, hogy játszás közben az izgés-mozgás következtében fej • llödnek a test egyes részei. A játszás okozta kellemes érzés befolyásolja a kedély mindenkor hangulatát A játékszer táplálékot ad a képzeletnek, a gyermeki fantáziának. De a képzeletek alakulását is a játékszer mozdítja elő, a mely képzetek fogalmakká válnak. A gyermek Ítélete is a játékon kezdődik, azon fejlődik és az által érlelődik. A játék kitörölhetetlen nyomokat hagy a gyermek lelkében. A hol a szülő nem foglal- kozhatik gyermekével, mert az élet kényszerűsége elszóllitja gyermekétől,, ott maga a természet gondoskodik a gyermek játékáról. Nincs az a semmisnek látszó tárgy, nem létezik oly ócska anyag, a mely nem volna elegendő, hogy a gyermek vele ösztönszerüleg foglalkozzék és nincs olyan anya, ha soha életében senki erre nem figyelmeztette, a ki ösztönszerüleer ki nem találná, hogy .gyermekének valami tárgyat nyomjon kezébe játékszer gyanánt. Mint hogy igj’j megállapítottuk, hogy a játszás a gyermeknek életszükséglete, fordítsunk nagyobb gondot a gyermek játékára. Mindjnek előtt arra kell ügyelnünk, hogy a gyermek játéka megfeleljen a gyermek egyéniségének, a mihez képest másként foglalkoztatjuk á leány és másképen a fiú gyermeket, másképen a beteges ideges, szeszélyes gyermeket és másképen az erőteljes, egészséges gyermeket. A játék alkalmaztassák a gyér mekhez, a gyermek érzelmi világához és nem a gyermek a játékhoz. Valóban csak az üzérke- dési szellem, a kalmári észjárás eszelhet ki olyan játékszereket, a melyek legkomplikáltabb feladatok megoldására akarják kényszeríteni a gyermeket. Nem játék az a gyermekre nézve, amiT ,g>.pn rí vr mai szá,iaa.á.lioz fél kor a földrajz, vagy a természetrajz, vagy a számtan köréből kell a játszó gyermeknek öt-J letsz»rü kérdésekre gyors és szabatos feleletet adni. Nem játék az, a mikor a gyermek feszült figyelemmel kényszerül másoknak a szavára hallgatni és aggódva gondolni arra a pillanatra, a mikor hozzá hirtelen kérdéssel fordulnak, a írely öt megzavarja, mi által megszégyenülve ül azok között, kiket játszótársainak kellene tartania. Nagyon helyes volna, ha a magyar szülő, a dr. Kis Árontól szerkesztett „Magyar gyermekjáték“ gyűjteményt szerezné meg, mert ezen gyűjteményben azt mondja a szerző: „A megtartott anyag rendezésénél aztán a gyermek fejlődését vettem alapul, azaz igy soroztam az egyes játékokat egymás után, a mint azok játszásába a gyermek egymás után, vagy egymás mellett bele nő. Először a felnőttek játszanak a kicsinyekkel, azután ők maguk is kezdenek játszani ! különösen érdeklik őket mindjárt az álla- tofk ; azokra kiabálnak, vagy azokat édesgetik ; iriajd az esőben, sárban, áznak, fáznak, vagy a napot kérik, hogy adjon nekik meleget. Szóval á természet egyenes hatása alatt, magukat attól megkülönböztetni alig birva, a természettel foglalkoznak. E bajmolódások mellett s után következnek a játékok. De mielőtt játszanának, pártokra kell felekezni; ezt elősegítik a kiolvasások; ezeket tehát a tulajdonképeni játékok eleibe nettem. A játékok közt is az úgynevezett beszélő állatokkal való játszás van legelőbb; az után a különböző mozgó és tánezos játékok, a jkörtáncz számos fajtája s a tánezjátékok; majd ja hídjátékok gyönyörű darabja; a lakodalmas játékok s az ünnepekre vonatkozó darabok; végül egy olyan rakás játék, melyekhez bizonyos eszközök kellenek.“ A gyermeki lélek egészséges fejlődését hativ melléüet van csatolva. hatósan mozdítja elő a játékban való magára- hagyottság. Hadd legyenek a gyermeknek — nem mondom minden nap — de időről-időre olyan perczei, a mikor egészen a magáé, mikor kedve szerint babrálhat, kénye szerint mosolyoghat (a dada, vagy a nevelő, vagy az anya bizonyos távolságban szemmel tarthatja a gyermeket, hogy baja ne essék.) A magára hagyott eyermek képzelete szabadszárnyat ölt, az érzelem egyéniségéből eredőleg terjed és amit szemlél, azt a maga szemeivel látja, a mit eszmél, azt a maga eszével gondolja. Nem irányítja senki. Nem zavarja meg másnak az övéjénél egészen mástermészetü érzelme, nem , háborgatja az 6 eszejárásától eltérő más észjárás. Hiszen épen ilyen esetekben ismerheti meg az anya, anevelő a gyermeket legjobban. A játékszerek a fentebb kifejtett elvek tekintetbevételével fölötte fontosak. Fontos az alakjuk, anyaguk, készítésük módja és az áruk. Kívánatos, hogy minden játékszer, mely a gyermek kezeügyébe esik: ízléses legyen. A jó Ízlésre nevelni kell és nevelni lehet a gyermeket. A jó Ízlésben, tágabb értelemben az aesztheti- kai érzés is meg van, a melynek ébresztése és fejlesztése még erkölcsi tekintetből is mulhatla- nul szükséges, a mint ezt egy későbbi fejezetben is kifogjuk fejteni. Persze, a játékszerek ezen szempontból való közrebocsátása nem függ a szülőktől, ők Ugy veszik és azt veszik, a mi készletben van. Csak hogy ha minden szülő, a ki gyermekének játékszert vesz, keresné az Ízléses, megfelelő tárgyat és a meg nem felelőt inkább meg sem venné, akkor szorítanák, kényszeritenék az iparosokat a szép játékszerek előállítására. Mint hogy a rombolási vágy veleszületett az emberben és ezt csak nevelés által lehet mó-
