Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

21-Ik szsini. Gyula, 1901. május 26-án XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: &s. Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendő!;. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . .10 kor. — fii. Pél évre ... 5 | — „ Évnegyedre . 2 „ 60 „ Egyes szám ára 20 fill. r Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: JSZ ó b.a Dávid. Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Xyilt-tér sora 20 filL A gyulai főgymnasium. Wlassics Gyula, vallás és közoktatásügyi minister a következő leiratot intézte Lukács György főispánhoz : Méltóságos dr. Lukács György urnák, Bókésvármegye főispánjának. Méltóságos Főispán Ur ! A Gyulán tervezett főgymnásium ügyé­ben múlt évi 75830. számú rendeletemmel a helyszínére kiküldött megbízottam jelentésé­ből arról értesültem, hogy a tervezett kö­zépiskola czéljaira, egyelőre csak feltétele­sen, több rendbeli alapok és jövedelmi for­rások állanak rendelkezésre. Megbizottam je­lentése alapján mindenek előtt a nagyváradi lat. szert, bibornok püspök urat, úgyszintén gróf Wenckheim Frigyesné szül. Wenckheim Krisztina grófnőt kértem fel arra, hogy az általuk teendő illetőleg tett alapítvány szem­pontjából a tervezett főgymnasiumra vonat­kozólag nyilatkozni szíveskedjenek. A grófné folyó évi márczius hó 12-én kelt iratában arról értesített, hogy azon re­ménye, mely szerint a létesítendő gyulai rk. főgymnasium Jézus Társasági atyák vezetése alá adassák, tőle nem függő körülmények miatt nem teljesülhet ugyan, de mivel a gymnasium létesülését teljes szívből kívánja, alapítványát bizonyos módozatok mellett, melyeket későbbi tárgyalásnak kívánok fen- tartani, oly rk. jellegű főgymnasiumra is fel­ajánlja, melynek tanárai általában rk. papok illetőleg addig, mig ez lehetővé nem lesz. világi rk. férfiak legyenek. Ezen ajánlatát a grófné abban a biztos reményben teszi, hogy á nagyváradi lat. szert, bibornok püspök ui az 1892. évi junius hó 1-én kelt eredeti alapi tó levélnek megfelelő módosításához szin­tén hozzájárul. A nagyváradi lat. szert, bibornok püs­pök ur folyó évi márczius 20-án 667. sz. a, kelt iratában kijelenti, hogy a grófné ala­pitó levelének a fenti értelemben leendő mó­T A. R C Z A.. Napszámosok. lemerek egy bányászt: aknák rémes utján Lankadatlan kutat a nemes érez után S ha egy kicsinyke ér megcsillan előtte, Nincsen addig nyugta, nincsen pihenője Mig kőtől, salaktól meg nem tisztogatja S aztán ... az egészet hazájának adja. Közös kincset terem az ő verejtéke . . . v A jó tanító az . . . tiszteljétek érte. Ismerek egy kertészt: reggeltől esetig Ápolja, gondozza kertje csemetéit; Lemetéli róluk a vad hajtásokat S beléjük nemesebb ágakat oltogat; Aztán elülteti utakon, tereken. De gyümölcsöt a fa már nem neki terem. Szegény kertész boldog, ha termését érte . . A jó tanító az . . . szeressétek érte. Ismerek egy búvárt: nem néz a veszélyre Lé*leszáll a tenger kincses fenekére. Alatta, felette kietlen éjszaka, Száz halállal néz rá már az örvény maga; Feléje rémséges szörnyek közelgőnek, Hanem az 0 szívé azért meg nem remeg: Igaz gyöngyöt hoz fel ragyogó napfényre . . A jó tanító az . . . becsüljétek érte. Ismerek egy szobrászt: az őskövet fogja S amint képzelete immár megalkotta: Dolgozik, — kezében kalapács és véső; Lassan-lassan enged a kemény terméskő S rajta addig simít, vés, farag és fárad, Mig a holt anyagnak emberi formát ad. Óh, mint dobog szive a mű sikerére . . . A jó tanító az . . . tiszteljétek érte. Ismerek egy szántót: egyszerű ekével Küszködik a földnek töretlen gyepével; Nehéz verejtékkel mélyen szántogatja Belőle a gyomot, dudvát irtogatja; Majd keblére piros búza magot hint el, Hogy kalász susogjon a nyár szellőivel, övé csak a munka — másé a termése . . . A jó tanító az . . . szeressétek érte. dosításához kész leszen hozzájárulni s a pap­tanárok képeztetéséről is hajlandó leszen gondoskodni, ha a rk. főgymnasium fennál­lása minden irányban biztosítva leszen. Egy­úttal kijelenti a bibornok ur, hogy az ille­tékes tényezők hozzájárulásával, legfőbb fok­ban 0 cs. és ap. kir. Felségének, mint leg­főbb kegyurnak legkegyelmesebb engedélyé­vel kész leszen a püspökségi törzstőke terhére a gyulai rk. főgymnásium létesítésé hez 200.000 kor. tőkének megfelelő évi 8000 korona összeget felajánlani. Ezek előre bocsátása után felkérem Mél­tóságodat, szíveskedjék Gyula városát mint első sorban érdekelt tényezőt felhívni a kö­vetkezőkre : 1. Felsőbb helyen is megerősítendő köz­gyűlési határozattal jelentse ki a város, hogy az ottani közs. polgári iskola czéljaii’a eddig fordított összegeket és biztosított hozzájáru­lásokat megajánlja az esetre is, ha a főgym­násium nem szerzetes rendi tanárokra biza- tik. Ezen határozat azért szükséges, mert a város még 1892. évi augusztus hó 31-én tartott rendkívüli közgyűlésében a fentérin- tett hozzájárulásokat kifejezetten oly rk. fő- gymnasium czéljaira ajánlotta meg, mely szerzetesek vezetése alatt fogna állani. Egy­úttal jelentés teendő arról is, hogy a város a mostani polgári iskolai épületet mikép kí­vánja értékesíteni s vájjon a szóban levő hozzájárulásokban ezen épület értéke is benn foglaltatik-e ? 2. Minthogy kiküldöttem jelentéséből ■meggyőződtem arról, hogy a főgymnasium létesítése csakis Gyula városának a polgári iskolai járulékokat meghaladó jelentékeny további hozzájárulása esetén lesz biztosított­nak tekinthető, felhivom a várost, nyilat­kozzék az iránt, hogy melyik volna áldozat- készségének azon legszélsőbb határa, amed­dig a jelzett czél érdekében elmenni haj­landó és képes volna ? 3. Felterjesztendő a gyulai takarékpénz­tár gymnasium-alapítványának alapitó levele Ismerek egy koldust, a ki mégis, gazdag; S kincset oszt, a minőt egy király sem adhat. Marhádat, pinezédet rabló elveheti, Áradás, jégeső tűz megemésztheti; Hanem a mit ő ád: a nemes akarat, A bit és a tudás mindig veled marad, Hogy gyönge léptedet sírodig kisérje . . . A jó tanító az . . . becsüljétek érte. Bányász, kertész, búvár, szobrász, szántó, koldus: Munkád jutalmazni van-e kincsben oly dús? Te egy világot adsz, örökszópet nekünk S mi tenéked száraz kenyérrel fizetünk; És ha mégis néha, olykor nagy -sokára Kád süt a hálának kései sugára, Akkor is azt mondod: nem illet meg téged, Hiszen mást nem tettél: a kötelességed, Áldjon meg az Isten, jó tanító, téged! Balog István. Pünkösd. Kettős tüzes lángnyelvek jelentek meg az apostolok feje felett. Égtek a szeretettől s be széltek a szeretetről. Régen kudarezot szenvedve hagyták el eleink csoportonkint a csonkatorony bábeli sík­ságát, s a kereszténység nagy pünkösdjén legértették mindnyájan az égi szeretet csodás hangjait. Nagy napja tehát az emberiségnek. Az egyháznak pedig születése napja ! A kereszténység hite a bethlehemi csillag fényében "süt az isteni kisded bölcsőjére. Rémé yének alapja Golgotha üres sirja. De a szere­tet a mindent bevégző s tökéletesítő szeretet nnepe piros pünkösd napja. Világosság s meleg­ség szökött a szivekbe gyorsabban a villámnál . 2-tős tüzes nyelvekben pünkösd első napján. Az Ur Lelke lebegett a vizek felett a mó- esi klassikus kifejezés szerint, hogy elevenítsen- alakítson. Az elevenítő Lélek ma is ott lebeg, hogy az egyház hajóját hajtsa az örökczél kv­artjaira. Méltó öröm tehát az egyházban saját kelet kezésének s isteni segítője megérkezésének év fordulóián. Ezen ünnephez kapcsolvák azonban a keresztény elvek születése s érvényesítése a társadalmi életben. Pünkösd valóban megujitá a föld szinét s szelleme átalakitá az emberiséget. Irányt tűzött a haladásnak s czélt jelölt a törekvések elé. Az antagonizmust lehetlenné tette a hit és tudomány között, melybe az. em béri gondolatok szenyes örvénye sülyeszté a allásosságot. Az önzés okozta korlátokat le- dönté a szeretet Lelke az emberiség között s elősször hangoztatá s valósitá meg a szabadság­egyenlőség és testvériség magasztos elveit. A mennyei szeretet találékonysága felsza- baditá a lelkiösmeretet a félszeg, vagy elavult rendszabályok alul. Egyenlőséget hirdetett ne­mes és közrendü, ur és szolga között, tudós és tudatlan részére ugyanazon örök igazság elveit jelölte meg a rabszolgaság századaiban. Testvé riséget alkotott az emberiség között önfeláldozó szeretettel a gyülölség s más féktelen szenve­délyekkel felruházott bálványok romjai fölött sugárzó kereszt tövében térdelők soraiban. Mint futó tűz oly hirtelen hatotta át ezen vigasztaló átalakítás az emberiséget. Felkereste az embert magányában, otthonában s felszította a családi szeretet pislogó zsarátnokát s fel­emelő a nőt a kereszténységben oly fontos hi­vatására a családi nevelés terén. A társadalom pedig alig hogy felocsúdott ámulatából, már érezte, hogy az uj erővel szem­ben tehetetlen, vagyis inkább ahhoz alkalmaz­kodnia feltétlenül szükséges. Mint a harmatot felcsókoló napsugár a ter­mészetben, oly égető szükség volt a Szent Lé­lek eljövetelére ama pünkösd nagy napján. Nélküle hidegek, közönyösek lettek volna az emberek s ride? a társadalom. A létküzde­sál értékesebb, annál becsesebb ránk nézve, nert tudjuk, hogy Gyula városa érdekében cselekedte és eme tudat csak fokozza iránta crzett halás tiszteletünket és rajongó szere­ketünket. Schlauch Lőrincz bíboros püspök illust- ris neve szintén örökké tündöklő fénvbetük- kel lesz Gyula városa krónikájába iktatva, ígéretén kívül, hogy a gyulai róm. kath. fő­gymnasium létesítéséhez szükséges 200,000 korona tőkének megfelelő évi 8000 koronát köt le, a mit a ministerhez intézett .nyilat­kozatában fényesen bevált, tetemes anyagi ál­dozatot igénylő újabb kötelezettségre vállalkozik. Ugyanis a bíboros püspök paptanárok ké­peztetéséről is hajlandó gondoskodni, ami jelentékeny költségét igénylendi, de rendkí­vül örvendetes már azért is, mert ezek a paptanárok, a kik a növeudékpapok legjele­sebbjeiből fognak kiválasztatni, paedagogiai kitűnőségek és a gyulai főgymnasium kiváló­ságának tényezői s oszlopai lesznek. A kép­viselőtestület bizonyára megragadja az alkal­mat, hogy érdeméhez méltóan juttassa ki­fejezésre azt a szivek mélyéből fakadó igaz hálát, a mit Gyula városa közönsége azon egyházfejedelem iránt érez, a ki a nagyvá­radi püspökök díszes sorozatában eddigelé az egyetlen, mert az első, a ki Gyulával szemben, melyet pásztorbotja legékesebb gyöngyének is nevezett, egyházi s paedagogiai téren ál­dozatot és pedig egyházfejedelemhez méltó áldozatot hoz. A ini Gyula városac érdekli, úgy a kép­viselőtestület, mint a város egész közönsége kezdettől ftTB’va tisztában volt vele, hocr.a. főgymnasium létesítése, anyagi erejét és ál­dozatkészségét erősen igénybe fogja venni. A vallás és közoktatásügyi ministernek — anélkül, hogy a képviselőtestület határoza­tának praejudikálni akarnánk — hisszük, hogy módjában lesz meggyőződést szerezni róla, hogy Gyula városa a gymnasium érde­kében „hajlandó* az áldozatkészség ama szélső határáig elmenni, a mit a várossal szemben lem rettenetes arányokban növekedett volna s minő lesújtó dekadenczia mind-n irányban! Államok alakulása, megalakult államoknak a fennmaradása tényleg a keresztény elvek szü­letése napjához fűződik. Tudományok virágzása s műemlékek létrejötte pünkösd ünneppel áll szoros kapcsolatban. Szeretet vallása, biztató lélek eljövetele nélkül, barbár módon maradt volna vissza a la­kosság az erkölcsi s társadalmi erényeket ille­tőleg. Képzeletünk sasszárnyain sem foghatjuk fel méreteit ama örvénynek, melybe elsülyedtek volna őseink — pünkösd nélkül. , Az ígért vigasztaló Lélek azonban megte­remtő mindenható erejével az eszmék örök dia­dalát s azért kegyelmeivel felékesitett jegyese, egyháza ma örvendve hirdeti ezen ünnep fon­tosságát a hívek seregében. Az egyház elveinek azonban apostolai vol­tak. Az apostolok lelkesedtek az igaz ügyért. A munka csakugyan égető volt. S ime tömér­dek akadályokon győzedelmeskedtek s vértanu- ságuk m gyaráz=itul szolgál életműködésüknek. Az égből nyert isteni segítség nem hagyta őket saját gyarlóságukban, sőt inkább a diadal pál­máját hozta el számukra. „Vettük a Szent Lelket* tört fel ajkaikról a bámuló sokaság egy szívvel egy lélekkel hallatá megújuló viszhangját ezen lelkes felki­áltásnak. Azután mily forrongás s átalakulás az emberi lelkekben ! A tenger mélységes mélyében élő . világ alakúi jól elrejtve a kutató szemtől s mégis van róla tudomásunk. Ha azonban az emberi lélek mélyében történik az ily átalakulás, arról a kül­világ jól vagy csak későn értesül, vagy épen soha sem. Ama első pünkösd következménye volt azonban, hogy ellenálhatatlaüul s oly vehemens Xjapu.n.12: mai számálaoz ©gry iv zmellélslet van csatolva.. s oz alap jelen állására vonatkozó hiteles kimutatás. 4. Ugyanezen iratok az úgynevezett pol­gári iskolai építkezési alapról. 5. Ugyanezen iratok a Gyula városánál kezelt s állítólag 1400 koronára rugó gym- □asuimi alapról. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1901. május hó 10-én. Wlassics, s. k. I Nem becsüljük túl a leiratot, ha azt a gyulai főgymnasium létesítésének akcziójá- ban igen fontos és nagy jelentőségű ténynek nyilvánítjuk. A gymnasiumi akczió ötnegyed éven át stagnált, helyesebben Írva stagnálni látszott. Nem titok, hogy ennek a stagnácziónak fon­tos, komoly okai voltak. « Wenckheim Krisztina grófnő ismételten megújuló kísérletet tőn, hogy a gyulai fő- gymnasiumi alapítvány tételekor maga elé tűzött feltételt megvalósíthassa. Erős táma­sza volt ebben dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspök is, aki egyházfejedelmi nagy súlyát és befolyását is teljes mértékben érvényesí­tette a grófnő vallásos buzgalmából fakadó feltétele érdekében; de végül is oly nehéz- E^trtkre, oly elhárithatlan akadályokra talál­tak, a melyeket sem a nemes grófné, sem az iiiüstris egyházfejedelem elhárítani képesek í ^vivoltak. . . . ■ A nemes grófnőt — tudjuk_. — hiszen számtalan • téren annyi fényes bizonyitékát] adta, hogy méltán nevezzük és tiszteljük őt városunk földi patrouájáuak, hiszen, a kultus ininisteri leirat is mondja „mivel a gyrana- num létesülését teljes szívből kívánjatehát csak is a Gyulavárosa iránti szerető érzülete vezérelte, akkor is midőn alapítványát az ismert feltételhez fűzte, akkor is, midőn eme éltétel lehetetlenségét felösmerve, attól el- íllott^ Az utóbbit nehéz szívvel tette, de an-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom