Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-14 / 41. szám
41-ik szám. Gyula, 1900. október 14-én XXXII. évfolyam f—:—•'1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. __________________síA f f T ársadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEX ó li n XD á v i <3.1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. L____ A gyulai gymnasium. Nincs fontosabb kérdésünk, nincsen ügy, amely oly életbevágó volna ránk nézve, nincs oly dolog, ami bennünket és közönségünket annyira érdekelné mint a gymnasium s a gymnasiumi ügy fejlődésének habár legkisebb mozzanata is. Örömmel regisztrálunk most oly mozzanatot, amelyre nézve — nem becsüljük túl — ha ezt mondjuk róla, hogy periodikus jelentőségű | gymnasium létesítésének krónikájában. Az 1901-dik évi államköltségvetésben ugyanis a gyulai katb. főgymnasium ideiglenes segélyezésére 2000 koronát vett fel Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi minister a következő indokolással: „A gyulai kath. főgimnázium ideiglenes segélyezésére 2000 koronát kívánok fordítani, abban az esetben, ha az érdekeltek jelen költségvetés esedékességének időpontjáig, legkésőbb pedig 1901. évi szeptember 1-ig megtudnak egyezni a kölcsönös hozzájárulások mérvében, s ha a gimnázium létesítéséhez fűzött feltételeket a magam részéről is elfogadhatóknak találván, a gimnázium első osztálya a most jelzett időpontban tényleg megnyílnék. A szóban levő gimnázium legfőbb indokát abban leli, hogy Gyula városa Békésvármegye székhelye s hogy a gimnázium czéljaira oly tekintélyes alapítványok tétettek, melyeknek fel nem használása különösen akkor, a mikor maga a város is tetemes áldozatot kíván hozni a katholikus főgimnáziumért, fontos közművelődési érdekeket sértene:“ Egyelőre hálás köszönetünket nyilvánítjuk Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi ministernek ama, Gyula városa iránti igazán kivételes jóindulatról tanúskodó szép tényéért, hogy a kath. főgymnasiumnak már mostani stádiumában szives volt ily tételt a költségvetésbe állítani. Az összeg nagysága mellékes; fontos és jelentőségteljes maga a tény, mert ezzel a minister — maga részéről — elvileg eldöntötte, hogy a gyulai kath, fogyni- nasium létesítésében közreműködik és a ministernek a költségvetésben kifejezésre juttatott eme elvi állásfoglalása egyértelműnek mondható a gymnasium létesitósével. TARCZA. Emlékezzünk régiekről. Levéltári kutatások nyomán Chriszto Miklós. Egérrágta, dohos, durva papirosu, elron- gyolódott protocollumok sárgás hieoglipheiböl betűzöm a „falu penná“-jának I36 évvel ezelőtt történt események Iudtollával írott feljegyzéseit. Fellebbentem a múlt sötét fátyolát. Keresem, kutatom szülőfalum Szeghalom és vármegyém hajdanának jellegzetes szokásait, életmódját, hibáit, mulasztásait, erényeit s felragyog szemem, megdobban szivem, mikor a magyar nyelvnek régi jogaiba való visszahelyezését elrendelő processuális rendeletet kibetüzöm. Jóleső érzéssel tölt el Tomcsányi főszbiró Biró urnák Békésen 1790. mártius hó 3-án kelt hivatalbéli parancsolatja, mely szerint értesit- tetnek a helységek elöljárói, hogy ö Felsége a Római Császár az egész országot arra a lábra tétetni rendeli, a melyen az 1780-ik esztendőkben állt vala, a midőn tudniillik országlását kezdette; bogy a német nyelv ezennel eltöröltetett s helyébe a Magyar és Diák nyelv újólag elővétetett, — hog)' az úgynevezett Sanctio Cri- minália-n'd'k semmi ereje nincsen és e szerint törvényt látni nem szabad,; hogy a tortúrának ennek utána helye nincs. Hogy továbbá a káptalanok és konventektől elszedett levelek azonnal ismétl visszaadatnak, — végezetre azon pátens, melyl A gabonaárak. Nem is olyan régen volt, a midőn még szerte az országban hallani lehetett, hogy egyik-másik gazda naiv önzéssel azt mondta: bár csak lenne már egy kis háború, hadd lenne egy kis ára a búzának, meg a zabnak. Mert a magyar gazda sokszor ért gabonadrágaságot nemcsak a kontinensen kiütött háborúk, hanem még a háborús hirek alkalmával is. Egy-egy háborús hirre szerte rebbentek a gabonaügynökök rajai az országban s nagy hirtelenséggel üritgették ki a falusi magtárakat. Ebből az időből valók azok a gabonakereskedői hőstettek, a midőn egyik a másikat megelőzni igyekezve, — Békésvármegyében mert itt volt rá példa — még a különvonat költségeit sem sajnálta. Az a gazda pedig, a kinek az ily mozgalmas időben teli volt a magtára, nagyon jól járt. Az idők nagyot változtak. Az idén két óriási területen folyt nagy háború, százezreivel az európai országok katonáinak. A ga- bonapiaczon mégis semmi nyoma az árjavulásnak. Pedig a mozgósított hadseregek most még többet fogyasztottak, mint egy-két évtized előtt. Es ha | háborúk szinterének távolsága folytáu nem is az európai gabonatermő területek a hadsereg-élelmezés beszerzési forrásai, az kétségtelen, hogy a közelebb eső exótikus gabonatermelés készletei voltak és vannak lekötve a szóban levő czélokra, tehát az európai termelés iránt nagyobbnak kell lenni a keresletnek. Az ily rendkívüli viszonyok, mint a most meglevők, vagy talán Kínában csak fejlődőben levők, a legélénkebben illusztrálják, hogy mily nagyot változtak két évtized alatt a gabonaforgalmi viszonyok. A mi magát a gabonát illeti, annak értékesítésében azon területek járnak legelői, a melyeknél a forgalom erősen szervezve van, vagyis a melyek leggyorsabban és legolcsóbban képesek a gabonát a világforgalomba vetni. E tekintetben legelői Észak- Amerika jár, a melynek óriási elevátor-hálózatában sok száz millió métermázsa búza áll készen, hogy minden pillanatban a világnak a arra a pontjára özönöljék, a hol kereslet és árjavulás mutatkozik. A legutóbbi években a nagy német birodalom, sőt Oroszoraz uzsorát szabadosán megengedte, minden erején kiviil tétetik. A „parancsolat“ — eredménye: általános öröm, — A II. József alatt meggyökerezett német nyelv helyett tüntetőleg a magyart használják. A példát nótárius uraimék adják meg. A jóféle ludtoll is nagyobb kedvvel rajzolja a kerek magyar betűket. A nemzeti irány minden vonalon megnyilatkozik. A honi siabásu nemzeti viselet jogaiba lép, — a róka, nyuszt prémes mente, a sarkantyus csizma, a bogiáros fökötő, a pruszli ismét divatossá lesz. Tüntetnek a magyar nők is férjeikkel együtt. Magyarul társalognak s prneceptor uraimék magyar nyelven praelegálnak a discipulusoknak. A lidércznyomástól felszabadult nemzet kedélye. ismét visszatér. Nőm volna már semmi baja, csak a hadakozások végződnének be. De hát a XVIII. század utolsó decenni- umai csupa had és háború. A ki otthon maradt és nem hadakozik, forspontot, szénát, szalmát, lisztet, tormát liferál a táborba a magazinumba kirendelt Paléta szerint. Hogy az özön tormát mire használták ? nem találtam nyomára. Valószínűleg nem virslihez kellett; de gyógyszerül éltek vele. Tomcsányi főszolgahirój urnák Körös-Ladányban 1789. jun. 29-én kelt! parancsolatja ekképen hangzik: ! ! szag és Románia is megkezdték kiépíteni közraktári hálózatukat. A közraktárak egyenesen vasútra vagy hajóra öntik a búzát és rövid idő alatt rengeteg mennyiségeket képesek a világpiacz bármely pontjára indítani. Ily körülmények között micsoda óriási fölfordulásnak kellene beállani a termelési és fogyasztási viszonyokban, hogy a gabonaárakban enormis események, a normálissá lett nívótól jelentékeny eltérések forduljanak elő, mint az három évvel ezelőtt különben megtörtént. Erre bizony kevés a transváli, meg a kínai háború s talán tiz olyan nagy háborút is el tudna látni a nyugati közraktári hálózat a nélkül, hogy szükségárak álljanak be. Vagyis olyan arányokat öltött ma már a gabonaforgalom berendezése, hogy a nagy mozgékonyságot, a nagy versenyt egy-egy háború a világpiaczon alig képes ellensúlyozni. I)e erősen megváltozott a hadseregek ellátásának módja is. A hadseregek béke idején is kevesebb nyers testet szükségeinek, mint egykor. A konzervgyárak rendes üzleti beszerzéseik körében képesek nagy tömegeit előállitani a liszt- és tészta-konzerveknek; gabonabevásárlásaik hosszabb időre szóló készletekkel és kötésekkel vannak intézve s legalább egy évre normális üzletük biztosítva van. Másrészt a hadsereg élelmezésében sok- ka nagyobb teret nyertek a húskonzervek, a kenyér és liszt rovására. A takarmányprések nagy távolságokról szállíthatóvá tették a száraz takarmányt. Mindezek a körülmények elejét veszik a hadsereg ellátásában előfordulható hirtelen zökkenéseknek, a melyek azután gyors és sürgős kereslettel, tehát terménydrágulással iárnak. A búzatermő föld jövedelme és a háborúk intézői között nincs már meg az a közeli kapcsolat, a mi kis idővel ezelőtt meg volt. A béke-idők gazdasági berendezései nem engednek könnyen a háborúk bomlasztó hatásának sem. Ez kétségtelen tény ma már. És a mi általános emberiségi szempontból jó, azt a gazda sem mondhatja magára csapásnak, mert hiszen az emberi müveit társadalom érdek közösségéből nem léphet ki s a gazda érdekkörét sem meríti ki teljesen a gabopaár. De annál erősebben domborodik ki az előadottakból azon körülmény, hogy az okos gazda mind kevésbé számíthat rendkívüli kö„Most f. hónak 6. napján kiadott parancsolat szerint az itt alól kitett számszerint jóféle tormát ásatni és azonnal a nagy ármádiához administráltatni legkeményebb felelet alatt ha- gyatik kegyelmeteknek, úgymint : Békés 800 K.-Ladány 100 F.-Gyarmat 2000 Szeghalom 100 Vésztő zooo kötésnek megszerzéséről és mentül előbb való promótiójáról jelentéseket elvárom kigyelme- teknek. A nagy ármádia a feljegyzés szerint akkor Temesvártt feküdt. Úgy látszik, hogy Füzes-Gyarmat és Vésztő abban az időben híresek voltak a torma termelésről ; mert másképpen nem magyarázható meg a többi községektől feltűnően elütő quantum követelés. Több mint bizonyos, hogy nem mesterségesen termelték a jóféle — orrot csavaró — tormát; de magától vadon nőtt az. A mai rósz tisztviselő rémét a „scöntró“-t akkor is ismerték már a bürókban. Ma legfeljebb az a különbség, hogy nem 24 pálcza ütések, de fegyelmi vizsgálat terhe alatt rendelik el. Békés, Csanád és Csongrád egyesült vármegyék voltak ez időben, székhelyük Szegvár volt. Az akkori „parantsolatok“, melyek ma „itélet“-té, „határozat“-tá, „végzés“-sé szelídültek, mindannyian igy kezdődtek: rülményekre, a melyek terményeit hirtelen megdrágítják s ennélfogva gazdasági számítását, termelését csak a normális viszonyokra és pedig inkább kevesebbre számítva, mint vérmes reményekkel kell berendeznie. Ez ma a világ sorja, ehhez kell alkalmazkodni. Nehéz dolog, időbe és áldozatokba kerül, mig egy ország mezőgazdasági produkcziója teljesen átidomul a viszonyok követelése szerint, de mentül előbb túl kell rajta esnünk. A szeghalmi papi-beiktatás. Técsy József Szeghalom uj lelkésze e hó 7-én tartotta ünnepélyes lelkészi beiktatását és székfoglalóját. — Az uj lelkész szombaton délelőtt 11 órakor érkezett a Vésztő felől érkező vonaton Szeghalomra, hol a vasútnál nagy néptömeg várta, melynek élén Kovács Gyula szeghalmi első jegyző üdvözölte az uj lelkipásztort, kívánván, hogy az uj lelkipásztor ambicziójának és tehetségének megfelelőbb teret, családjának szerető otthont s híveinek szeretetét találja meg az aj egyházban. Técsy József meghatottan válaszolt az üdvözlő beszédre. Megköszöni azt az ünnepélyes fogadtatást, melyben őt a község részesíti s Ígéretet tesz, hogy szívvel, lélekkel fog törekedni, hogy uj állásában a reá váró feladatoknak, kötelességeinek megfeleljen. Szeretettel jön ide, szeretetet remél találni, s a község és egyház érdekében legodaadóbb munkásságot ígér. A fogadtatás után a Rákóczy-induló zenehangjai mellett hosszú kocsisorban haladt be a néptömeg, melyben a „földmivelő munkás-kör“ lobogó alatt jelent meg, a községbe. A templom előtt az ev. ref. iskolák növendékei állottak kétfelől sorfalat tanítóik vezetése alatt s lobogót lengetve, harsány éljenzéssel fogadták az uj lelkészt. — Megérkezés után az egyház tanácstermében reá váró presbyterium részéről Nagy Lajos helyettes lelkész üdvözölte meleg szavakkal az uj papot, kívánva neki tetterőt és ambicziót uj munkájához s isteni áldást munkájára. Ezután sorra bemutatta a presbyterium tagjait. — Majd a tanitói- kar részéről üdvözölte az uj papot Turóczy Endre lelkésztanitó. Délben a presbyterium nagy ebédet rendezett Técsy tiszteletére, melyen Túri Sándor volt az első szónok, éltetvén a presbyterium részéről annak vezetőjét az uj papot. Dapsy Béla Domby Lajoshoz szállva az uj lelkészre és hozzátartozóira üríti poharát, Orbán Sándor, a felekezeti egyezségre, a nép „Isten minden kívánt jókkal áldja meg városi és falusi Birák — uraimékat« — és végződtek eképpen: „In reliquo, Isten tartsa és éltesse kegyelmeteket szerencsésen, kívánom.“ 1754-től 1790-ig az egyesült nemes vármegyék parantsait Vandlik József, Tompa Farkas, Almássy Dániel, Csupor László és Tomcsányi Kristóf processuális Feő Szolga Birák osztogatták 24 pálcza ütések terhe alatt. Daczára a szigornak, akadt nyakas község, a mely nem respektálta a mogyoró vesszőt 1 nem félt, pedig — protector sem volt a háta megett. Forrásom ilyen kurucznak említi a f-gyar- mati elöljáróságot, a melynek már nem tűrhető hanyagsága felett imigyen fakad ki a profes- suális Feő Szolgabiró: „Miért nem kellették ezen Hadiszolgálatot megtenni, igy az excecutiós katonákra tett költségeket, tagadom emberségemre, elkerülhették volna Kigyelmetek.“ így a Feő Szolgabiró úri Csekély igényű és éppen ezért elégedett elődeink jó erkölcsben elégedetten éldegéltek. Sikkasztást, váltóhamisítást nem ismertek; ilyen ugyan még nem is volt. A tulajdonképpeni nép földjén termett, otthon font vászonból készült fehérneműben, „esett“-birka bőréből készült felsőben, ködmenben, bekecsben és rán- czos torkú lóbőr csizmában járt jómódú, szegény, férfi, nő egyaránt. Lapunk mai számához felivr melléklet van csatolva.
