Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

' 4* Az ellenőrzési szemle úgy a hadsereg, mint | honvédség Állományába tartozó legénységre nézve reggeli 8 órakor veendi kezdetét s a városháza udvarán fog megtartatni. 5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona, illetve honvéd- könyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan jelenjenek meg, mert az elkésetten jelentkezők az utószemlén való megjelenésre fognak utasittatni s ezenkivül a körülményekhez képest, katonailag is megbüntettetni fognak. fi. A katonai utószemle folyó évi november 19., 20-, 21. és 22-én, a honvédségi utószemle pedig . évi november 23-án és 24-én délelőtt 8 órakor a kiegészítő parancsnoksági irodában tar 1 a ti k meg. Gyulán, 1900. évi szeptember hó lO-én. Popqvics Jusztin, 265 1—1 főjegyző, k. ű. előadó. Hírek. A vármegye közgyűlése. A törvényhatósági bi­zottság október 1-en megtartandó rendes közgyűlé­sére vonatkozó meghívót a Hivatalos Lap tegnapi száma közli, melyben jelezve van, hogy a közgyű­lés tárgyát fogja képezni az 1901. évi házi pénz­tári kötségvetés megállapítása és ezzel kapcsolato san I szokásos 1 százalékos közigazgatási pótadó megszavazása. Az állandó választmány f. hó 14-iki ölesében már letárgyalta a költségvetést és javas­latát a Hivatalos Lapban közli. A javaslat szerint a költségvetés 260425 korona 40 fillér szükségletet tüntet fel szemben az 1900. évi költségvetésben előirányzott 240862 korona 60 fillér szükséglettel a melv szaporodás főleg a tisztviselői ál ások java­dalmának az állami dotáczió terhére tervezett eme­léséből állott elő. A költségvetés részletes ismer­tetésére még visszatérünk. Az állandó választmány, melynek ülésén dr. Lukács György főispán elnökölt, még több ügyet intézett el, inig a tárgyak jelenté kény részének feldolgozása az e hó 28-án tartandó ülésére maradt A tárgysorozat összeállitá u most van folyamatban és legközelebb közzé teszi azt az alispáni hivatal. A közgyűlés alkalmával megejtendő főügyész választást eddig legalább semmiféle moz­galom nem jelzi előre ée hallomásunk szerjnt ez állásra nagy általánosságban csakis dr. Zöldy Géza helyettes főügyészt emlegetik jelöltként. Dr Bartóky József kitüntetése. Vármegyénk nek kiváló tehetségű főjegyzője volt még csak a közel múltban dr. bartóky József, a földmivelésügyi minÍ8terium munkásosztály vozetője, ministeri oszt. tanácsos, -a kit legközelebb a legfelsőbb helyről jövő nagy kitüntetés ért. A hivatalos lap szerdai száma a kitüntetésre vonatkozólag a’ következőket tartalmazza : Személyem körüli magyar miniszterem elő terjesztése folytán dr. Bartóky József, a magyar földmivelésügyi minisztérium osztálytanácsosának a gazdasági iriunkásügyek körül szerzett érdemei elismeréséül, harmadosztályú vaskorona rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Béosben, 1900. évi szept. 3-án. FERENCZ JÓZSEF, s. 1 Gróf Széchenyi Gyula, s. k. A midőn mi is hirt adunk a vármegyénket közelebbről is érdeklő eme kitüntetésről, mert hisz Bartóky József mindenkit lekötelező, szeretetre méltó s kiváló- egyénisége az egész vármegyében, de különösen Gyulán, a mellett, hogy képzettsége már akkor praedestinálta őt magasabb hivatás, országos jelentőségű állás betöltésére, nagy népsze rüségnek örvendett. A legnagyobb örömünknek adunk egyszersmind kifejezést, hogy aráuylag rövid idő alatt is, a mit a földmivelésügyi ministerium- ban töltőit, ily magas kitüntetésre szerzeit magának érdemesitést és őszinte szívvel, szeretetteljes visz- szaemlékezéssel arra a közel múlt időre, a mikor még egészen a mienk volt, kívánjuk, hogy lanka­datlan munkásságának, kiváló tehetségének legyen a közpályán való előhaladása minél számosabb ki­tüntetése s ezzel párhuzamban egyéni boldogság és öröm az osztályrésze. Dr. Bartóky József rövid három éve, hogy a földmivelésügyi rainisteriumban van, s ez idő alatt egy egész sorozatát teremtette meg a legéletbevágóbb törvényeknek. Humánus gondolkozása nem csak mint embert, hanem mint jogászt is, már vármegyei tisztviselősége alatt ama néposztály felé vonzotta, a mely mindezideig a leg­védtelenebbül állott kodifikált jogok és kötelességek hiányában. A munkás néposztály jogát és kötelessé­geit | foglalta először írott betűkbe. S munkája, a mint talán mi békésmegyeiek legjobban tudjuk azt méltányolni, a legfényesebben beválik. Ezért éri most öt e kitüntetés, a mely azért is oly fontos, mert ily czimen mindezideig igen kevesen igyekez­tek Magyarországon magukat kitüntetésre érdemessé tenni. A királyi leirat is kiemeli, hogy „a gazdasági munkásügyek körül szerzett érdemei elismeréséül." — Szerezzen is ezen a czimen sok érdemet és még magasabb kitüntetéseket, mert akkor bizonyára jólét és virágzás fog Magyarország legalsóbb nép­osztályára is jutni | a társadalmi rend, melyet ma még a nyomor és munkanélkül valók pauperitásá- ból eredő felforgató veszedelem fenyeget, helyre fog állani s minden polgára a hazának meg lesz azzal elégedve. A kitüntetés tényét különben az összes fővárosi lapok hozták s oly melegen és dicsérőleg nyilatkoztak a kitüntetettről, hogy ebből következ­tetve dr. Bartóky József előtt még igen Bzép és fényes karriér áll. Igen sokan üdvözölték őt Békés megyéből kitüntetése alkalmából, mely üdvözlethez szivünk mélyéből fakadólag csatoljuk a magunkéit is A honvédség köréből. 0 Felsége a király Papp\ Tivadar, a gyulai -2-ik honvédezred kötelékében álló őrnagynak a debreczeni 3-ik honvédezredhez való áthelyezését rendelte el. Papp Tivadar őrnagy nagy szinpatiákkal bíró tisztelt és kedvelt alakja volt úgy a honvédtisztikarnak, mint a gyulai tár­sadalomnak, akinek körünkből való távozását őszin­tén sajnáljuk. Véglegesítés. A kereskedelemügyiniiniszter a békési állami kosárfonó iskola ideiglenes minőségű segédtanítóját, Halmi Jánost ezen állásában végle­gesítette. Áthelyezés. A Gyulán sokak által ismert s itt tartózkodása alatt jó emlékeket hagyott Polgár Béla kisjenői járásbirósági albiró a mária-radnai járás bírósághoz helyeztetett át hasonló minőségben. Erzsébet királyné emlékezete. Szeptember 10-én volt két éve annak, hogy a magyarok áldott emlé­kezetű nagyasszonyának Erzsébet királynénak drága életét egy elvetemült anarchista tőre kioltotta. A gyászos nap emlékezetét az ország minden részében felelevenítették és gyászistentiszteletek tartásával áldoztak a nagy királyné örökkétartó emlékezeté­nek. Gyulán reggel kiloncz órakor a római kath. főtemplomban gyászmise volt, a melyen Gróh Fe- rencz prépost plébános pontifikáit teljes segédlettel Megjelentek a gyászmisén dr. Bodoky Zoltán fő­jegyző vezetésével a vármegye tisztviselői, a város, a pénzügyigazgatóság és többi hivatalok tisztviselői, a honvédtisztikar és nagyszámú közönség. A gyász­mise alatt Takácsy kántor szép alkalmi éneket éne­kelt A gyászos alkalomból a vármegye minden községében tartottak istenitiszteletet, a melyen az elöljárókon és hivatali személyzeten kívül Bokán vettek részt, különösen impozáns volt a részvét megnyilatkozása Csabán, a hol a gyászmise után jószivii hölgyek az Orökimádás templomjavára szép összeget gyűjtöttek össze. , Gyula város képviselőtestülete folyó hó 17 én délelőit 9 órakor a városháza nagytermében rend­kívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1- ször. A Józsefvárosi hid melletti épület eladására vonatkozó előterjesztés. Ezen ügyre nézve folyó évi augusztus hó 27-én tartott közgyűlésen lett e mai nap most már mint harmadik határidő kitűzve olyként, hogy a felett ezen közgyűlésen a jelen­levők t ibbségevel fog érdemleges határozat hozatni. 2- szor. Községi közigazgatási tanfolyamot hallgatók részére alapítványi ösztöndíj létesítésére vonatkozó ministeri rendelet. 3 szór. Gyulaváros árvatárára a folyó évre kirótt adó kiutalványozása iránt. 4-szer. augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 5-ször. Augusztus havi közegészségi állapotokról szóló je lentés. Gazdasági vasút A nagyszériási gróf Károlyi uradalomban a hét folyamán kezdték lerakni az engedélyezett keskenyvágányu gazdasági vasút sínéit. Templomépités. A gyopárhalmi róm. kath templom építését Busch Gusztáv és Pusztai János építészek vállalták el 28000 korona szerződési ár mellett. Jhx első gyulai kötött és szövött iparárugyár helyeségeinek átalakítása, a mint halljuk, még e hó folyamán be fog fejeztetni és akkor azok berende­zése fog következni. Az igazgatóság megbízása foly­tán Weisz Mór vezérigazgató a gyár művezetőjével most van utón Szász- és Csehországban, a szük­séges gépek bevásárlása végett, mely alkalommal a nyersanyagok legjobb beszerzéseit is felfogják a nevezettek keresui. Előre láthatólag a gépek és nyersanyagok egy része már október hó első felé­ben fog ide szállíttatni, minek megtörténte után a munkásnők betanítása veszi kezdetét, úgy hogy még október hóban a rendszeres üzem is folya­matba tehető legyen. A gyulai nőegylet által tervbe vett és a jövő hó első vasárnapján redezendő népünnepély rész­letes progratnmja felett az egylet válaszimanya e hét folyamán fog határozni. A népünnepély a népkerti pavillonban ffi megtartatni s kiárusító sátrak és bazárokkal lesz egybekötve. Nagy idők tanúja. Jakabffy József, a gyulai kir. törvényszéknek nyugalmazott kiadója, folyó hó 13-án, hosszas súlyos betegség után meghalt. A boldogult végig küzdötte a szabadságharezot, és mint a vörös sipkás zászlóalj tagja ott volt Szol­noknál és még több véres csatában. Egy puskagolyó össze is roncsolta a jobb karját úgy, hogy majdnem amputálni kellett, de ettől egy sikeres operáczió megmentette. Az operáczió alkalmával kivett csont- részét keretbe foglalva őrizte haláláig, az operáczió következtében különben karja mindvégig béna ma­radt és eme körülmény is egyik okozója volt, hogy mint különben szorgalmas és ügybuzgó hivatalnok­nak jól megérdemelt nyugalomba kellett vonulnia. A halálesetről a következő gyászjelentés szól: özv. Jakabffy Józsefné szül. Hever Anna saját, valamint az elhunyt testvérei: Anna férj. Lőrincz Andrásné gyermekével: István gyermekükkel : továbbá sógor­nője: özv. Jakabffy Forenczné gyermekeivel; vala­mint számos rokonai és jó barátai nevében is szo­morodott szívvel tudatja a legjobb férj, testvér, sógor, rokon és jó barát Jakabffy József nyugalma­zott törvényszéki iroda-főnöknek folyó évi szeptem­ber hó 13-án, délelőtt 11 órakor, életének 73-ik és boldog házasságának 33-ik évében, hosszas szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 14-én délután 4 órakor fognak a róni kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tetetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 15-én reggeli 7 órakor fog a róm. kath. anya- templomban az egek Urának bemutattatni. Gyulán, 1900. évi szeptember hó 13-án, Áldás és béke hamvaira. Halálozás. Gyulaváros rendőrkapitánya Endrődy Géza hosszas szenvedés után e hó 12-én délelőtt életének 48. évében meghalt. Az elhunyt közel há­rom éve állott Gyula város rendőrségének éléD, mely állásában a reá háruló feladatokat nagy am- biczióval és páratlan szorgalommal látta el és sok oldalú mindennapi munkája mellett a rendőrség és rendészet szervezeti kérdésével is behatóan foglal­kozott. Hivatali teendői mellett folytatta munkál­kodását az irodalom terén, melyben országosan Ismert volt neve és általános elismerést vívott ki magának. Eudrődy Géza katonának készült, később pedig a szolgálatból kilépvén, községi jegyző lett. A magyar királyi csendőrség szervezésekor ennek kötelekébe lépett és többi évi szolgálat után mint főhadnagy ment nyugalomba. Előmenettel és nagy eredtnónynyel foglalkozott az irodalommal Kezdet­ben a szépirodalmi téren tett kísérleteket, majd sok munkája foglalkozik a csendőrség szervezeti kérdé­seivel, a rendészet most fejlődő irodalmában pedig egyik legtermékenyebb úttörő volt. E szakba vágó munkái a „Bűnügyi nyomozás kézikönyve", majd ennek zsebkiadása,, az „Útmutató a nyomozó szol­gálatban“, továbbá „Magyarország municzipálás rendőrsége az államosítás előtt" czimű monográfiája általános dicsérő méltatásban részesültek és érdekes olvasmányai szakferfíaknak és laikusoknak egyaránt, a két előbbit a csendőrség és rendőrség tanköny vül is használja. Alapította és több éven át rend- őrkapitánynyá történt kinevezéséig szerkesztette a „Magyar Csendőr“, később „Rendőri Lapok“ czimű elterjedt szaklapot, azonkívül sok szak- és napilap­nak volt állandó és keresett munkatársa. Nagy ter­mékenység és magyaros stilus voltak jellemzői tollá­nak, mely több nagybecsű munkát adott a magyar szakirodalomnak. Irodalmi hagyatékában is több értékes tanulmány foglaltatik. Irodalmi munkássá­gát szakadatlant!) folytatta addig, mig a túlfeszített munka tönkre nem tette az erős férfiú szervezetét súlyos betegségbe döntve, majd korai sírba vive-az elköltözöttet. Az elhunyt temetése csütörtökön dél­után nagy részvét mellett ment végbe. Ott láttuk a temetésen dr. Lukács György főispánt, dr. Fábry Sándor alispánnal a megyei tisztikar több tagját. Gyulaváros tisztviselőit élükön Dutkay Béla polgár­mesterrel, a gyulai csendőrség kiküldötteit és nagy számú intelligens közönséget. A temetés szertartá­sát Gróh Ferencz prépost plébános végezte nagy segédlettel. A szertartás után a koszorúkkal bon­tott koporsót, melyek között ott volt a városi tiszti­kar díszes koszorúja is, a rendőrök vették karjaikra és vitték a Szentháromság kápolnáig és csak ott tették a díszes gyászkocsira, melyet az elhalt vi­gasztalan családja, rokonai és nagy gyászkiséret követett, A gyászba borúit család a halálozásról a következő jelentést adta ki: Endrédi és széplaki Endrődy Gózáné szül. feldeggi Fellner Etelka és gyermekei: Sarolta, Ilona, férjével dr. Frankó Lászlóval, Etne8ke, Géza. László és Lila, valamint endrédi és szépiáid Endrődy János miot apa gyer­mekeivel, számos rokon és jó barát nevében is fáj­dalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj. apa, fiú, testvér, rokon és jó barátnak endrédi és széplaki Endrődy Géza nyug. m. kir. csendőrfőhad­nagy, Gyulaváros rendőrkapitányának folyó évi szep­tember 12 én délelőtt 10 órakor életének 49-dik és boldog házasságának 25-ili évében, hosszas szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi ma­radványai folyó hó 13 án délután 4 órakor lettek a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra helyez­ve. Az engesztelő szent-mise-éldozat pedig folyó hó 14 én reggeli 7 órakor a róm. kath. anyatem­plomban az egek Urának bemutattatott. Áldás és béke drága poraira! Az iparos ifjúság szüreti mulatsága iránt álta­lános nagy az érdeklődés a városban. Ezt az ér­deklődést mégis érdemli a mulatság, mert érésen munkálkodnak annak sikerén. Nem csak a dalárda jön össze esténként és szép uj darabokat tanul össze ez alkalomra, hanem 24 pár körmagyar tánezos mindé.1 este gyakorolja magát ez eredeti szép ma gyár ősi táncz mennél szebben való érvényrejutta- tásában, s az érdekesnek Ígérkező látványosság bizonnyal sokakat fog ez estén a pavillonba csalni. A mulatság érdekes programmját lapunk múlt szá­mában közöltük. A gyulai 48-as kör szeptember 23-án délután 3 órakor saját körhelyiségében évi közgyűlést tart. melyre a tagurak ez utón is meghivatnak. Eljegyzés. Pákh Kálmán uradalmi gazdatiszt eljegyezte De Gerone Katiczát Kétegyházán. A gyomai parczellázás. A fővárosi lapok a hét folyamán egyértelmű tudósítás alapján híreket kö­zöltek, amelyek szerint a gyomai Wodianer birtok parczellázásának ügye a vég megoldás stádiumáig eljutott és a földbirtok felosztása kezdetét vette. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint a híradás ebben az alakjában nem felel meg a valóságnak A tény az, hogy dr. Lukács György főispán a par­czellázás ügyében újból felvette a tárgyalások fo­lyamát a birtokosokkal és azok jogi képviselőjével dr. Wagner Géza ügyvéddel. A tulajdonosoknak az eladásra való ajánlatát tudomásul véve, a főispán gondját arra fordította, hogy a jelentkező vevőknek a vételhez szükséges kölcsöntőkét megszerezze. A földhitelintézet hajlandónak nyilatkozott, hogy a vételi ár 50, esetleg 60 százalékát 50 éves törlesz­tésre kölcsön adja, de ez az összeg nem elég, mert a vásárlók a parczellázás ezélzata szerint épen a szegényebb néposztályból kerülnek ki és ezért szük­séges volna a vételi árnak legalább 80°/0-át köl­csönből biztosítani. A hiányzó 20—30 °/0-nyi köl­csön összeg megadása iránt a főispán több pénz­intézettel folytatott tárgyalásokat, azonban eredmény­telenül, Az ügynök ezen állásáról jelentést tett ez­után a földmivelésügyi és pénzügyministerekhez, felkérvén őket, hogy a hiányzó összegnek a köz­ponti hitelszövetkezettől való megszerzésében támo­gassák a parczellázás ügyét. Ez a parczellázás ügyé­nek története a mai napig. Amennyiben azután si­kerülni fog a kölcsönök megajánlását kivinni, akkor fog a parczellás a kivitel stádiumához elérni és akkor fog a lakosság felhivatni, hogy akik földet vásárolni akarnak, az eladási árra vonatkozó aján­latot elfogadják és a vételár 20—25 °/0-át lefizetni képesek, jelentkezzenek, összeirassanak és bogy ál­talában a tulajdonképeni adásvétel és birtokfelosz­tás ügyében a lépések megtehetők legáenek. Dr. Lukács György főispán a legnagyobb erélylyel fára­dozik a czél elérésében, az említett körülmények beállásától és a lakosság vételkedvétől fog függni, hogy ügyszeretete és munkája eredményes lesz e ? Halálozás. Nagy részvétet keltett Szeghalmon és vidékén Godán Ambrusáénak, Szeghalom község köztiszteletben álló bírója feleségének halála, ki csütörtökön reggel halt meg szivszélhüdés követ­keztében. Az elhunyt matrónában dr. Godán Fe­rencz, Doboz község orvosa édes anyját gyászolja. Házasság. Gyóji Miklós csabai állami anya­könyvvezető helyettes tegnap délután esküdött örök- hűséget Boné Mihály kurticsi birtokos kedves leá­nyának Boné Esztikének. Halálozás. Paulovytz Béla m. árvaszéki kiadót pótolhatatlanul fájdilmas csapás érte. Neje: Sisáry Borbála asszony, folyó hó 15-én hajnalban hosszas súlyos betegség után meghalt. A boldogult előkelő gazdag nemes család beczézett leánya, mint ifjú nő Gyulán ünnepelt szépség volt, később azonban átszenvedte a sors forgandóságának összes kínjait, a melyek között legsúlyosabb volt éveken át tartó betegsége, a melytől — noha szerettei mély bána­tára s vigasztalan fájdalmára — a halál valóság gal megváltotta. Temetése ma délután lesz bizo­nyára nagy részvéttel A gyászjelentés következő : kisjeszenei Paulooytz Béla saját, valamint gyerme­kei: Ilona és kis fia : Szonthy Zoltán, Margit, Vilma, továbbá az elhunytnak testvérei: sisári Sisáry Johanna férj. érkeserüi Fráter Farkasné, sisári Sisáry Piroska férj. szatkmáry Király Istvánné gyer­mekei; úgyszintén sógora: csiksze tmihályi id. Vtncze Miklós és gyermekei; valamint számos ro­kon nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja a legjobb nő, anya, nagyanya, testvér, sógornő és szerető rokon kisjeszeni Paulovytz Béláné született sisári Sisáry Borbálának f. év és hó 15-én reggeli 3 órakor, életének 56-ik s boldog házasságának 37. évében hosszas szenvedés után történt gyászos el­hunytát. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 16-án délután 4 órakor fognak az ev. ref egy­ház szertartása szerint a helybeli Szent-Kereszt temetőben őröknyugalomra tétetni. Gyulán, 1900. évi szeptember hó 15-én. Béke lengjen porai felett! Takács Zoltán bűntársa Orosházán. Az ország- szerto nagy port felvert Takács Zoitán-féle bankó- hamisító bandának egyik tagját Kocsis Imre oros­házi gazdát az orosházi csendőrség elfogta. Kocsis régebben tönkrement vagyonilag s feltűnt, hogy újabban erősen költekezik. Kemény Soma csendőr­őrmester tudván azt, hogy Kocsis a Takács bűn­részeseként elfogott Oravecznek sógora, szemmel tartotta a Takács-eset óta őt és észrevette, hogy Kiss Lajost reábirta arra, hogy 1200 forintot vegyen fel váltóra egy bankból ő a helyett pár nap múlva két annyit fog adni. E pénzből 1000 koronát át adott Vay Lajos kunszentmártoni lakosnak egy bankóprés költségeire. A osendőrőrmester elfogta Kocsist s Budapestre szállította. Az ügyben nyo­mozás folyik. Kocsis tagadásban van ugyan, de a tönkre ment hírében álló embernél talált négy da­rab százas és 12 darab tizes ellene bizonyít A szenzácziós ügy egyéb részletei diskréczió folytán még nem adhatók át a nyilvánosságnak. Ad nótámI Régi jó szokás, még otthon, mielőtt felrándulnánk a fővárosba, ösBzojegyezgetni: hová megyünk, mi mindent nézünk meg a csoda­szép Budapesten P Ezen jegyzékbe ne felejtsük el ezt a szót „Gambrinus sörcsarnok“ első helyre írni, igy hívják ugyanis Magyarország legnagyobb sör- csarnokát az Erzsébet-körut és Wesselényi-utcza sarkan, ahol minden este katonazene játszik. Ott mérik a világhírű Szent-István-sört, amely a párisi világkiállításon a legnagyobb díjjal a Grand-Prix- vel lett kitüntetve; ugyanezen sör nyerte el az 11896. évi Milléniumi kiállításon is a legnagyobb dijat, a díszoklevelet. Rómában lenni és a pápát nem látni, az még csak megjárja, de Budapestről hazatérni anélkül, hogy a „Gambrinus“-ban meg­fordultunk volna, no ez igazán nem járja. 258 1—1 Táncziskola megnyitási értesítés. Tisztelettel értesítem Gyula város mélyen tisz­telt nagyérdemű közönségét, hogy Gyulán, az újvá­rosi olvasókör nagytermében folyó évi szeptember 17-én táncziskolát nyitok, a melyre előre is felhívom azon tisztelt szülők figyelmét, kik gyermekeiket, a mai kor kívánalmainak megfelelő alapos táncz-okta- tásha részesittetni óhajtják, szíveskedjenek teljes bi­zalommal hozzám fordulni. Tanitom úgy a régebbi, valamint a legújabb tánezokat. Nagy sújt fektetek különösen arra, hogy a nálam tanulók először is a »táncz alapállásokba« tökéletes kiképzést nyerjenek, s ebből kiindulva a tánezot a legkönnyebben, mégis a leghelyesebben, valamint az illemszabályokat elsa­játíthassák. Továbbá alázattal kérem a becses táncz- kedvelő urakat és hölgyeket, hogy becses pártolásukkal és megkeresésekkel megtisztelni szíveskedjenek. Ta­nulókat a táncziskola megnyitásától kezdve bármely időben veszek fel a táncziskola helyiségében. Szives pártfogásaikért esdve s magamat a nagyérdemű közön­ség becses pártfogásába ajánlva, vagyok kiváló tisz­telettel : Rácz Károly, oki. táneztanitó Szentesről. Gyulai élet. A főispánt nász. _|A bét eseménye annak a bájos szőke asszony­kának a megérkezése volt, a ki egyszeriben meg­hódította az egész vármegyét első megjelenésével s a ki egyszeribe mosolygó verőfényt árasztott szét a vármegyeház komoly falai között, édes, puha gerlefészekké változtatván át a főtspáni legény-la­kás rideg mivoltát. Diadal-ut volt érkezése már Mezőtúrtól kezdve 8 a megyén keresztül való utazásában, minden állo­másnál újabb fogadtatás, újabb szónoklat, újabb csokor fogadták s az ovácziónak és előlegezett sze­retetnek talán már meg is volt a maga terhe az uj asszonyra, a mi nem is csoda. A kinek „virág fakadáson, madárdaloláson van a gondolatja“ s sze­retne repülni, az uj, édes, vonzó otthonba, nem le­het egészen kellemes, ha lépten, nyomon okos be­szédekkel állítják meg az ábrándokban, melyet a jövendő boldogságról sző, de ez már biába igy szo­kás s a boldogsághoz nehéz hozzájutni. A paradi­csom ajtaját angyalok őrzik lángpallosokkal a bib­liában, a földön pedig komoly főszolgabirák rőfös beszédekkel, s az uj asszony bizonyosan nagyon örült, mikor a vármegyeház kapuján berobogott az ő édes bites urávul, a kinek csak úgy ragyogott az arcza a boldogságtól és a szerelemtől, — s bizo­nyosan fölsóhajtott magában: „Hála Istennek, most már talán vége lesz 1“ De azért azt hiszem mindenképen jól esett ez a meleg fogadtatás az uj főispánnénak. Jól eshetett, mert nem volt konvencionális, hiszen a »hivataloso­kon« kívül mindenütt ott volt a nép, a senki által nem hivott nép, a mely szint, meleget ad az ünne­pélyeknek, b § mely nem csak kíváncsisággal, ha nem szeretettel, önkéntes hódolattal vette körül az uj párt s az uj asszonynak bizonnyal jól esett látni és tudni, milyen nagyon szeretik ebben a várme­gyében az ő urát. Nem osak a konvencziooalis hó­dolat ez a vármegyét kormányzó férfi iránt, hanem az igazi benső szeretet megnyilatkozása az ember iránt, s azokból az ovácziókból több szólt a mindenki által szeretett első vármegyei embernek, mint a megye fejének, s az ünnepélyes fogadtatásból több illette dr. Lukács Györgyöket, mint a főispánékat. * * * Most persze megyeszeite nincs általánosabb kérdés, mint az, hogy milyen lesz az uj főispánná ? A közönség kíváncsisággal lesi az uj asszonyt a jövő társadalmának vezetőjét, minden ideális ne­mes törekvésnek, társadalmi akcziónak melegszívű védnöknőjét látván benne.-Úgy lesz-e, nem úgy lesz-e, azt majd meg­mutatja a jövő Mi benszülöttek, a kik azt hisszük, hogy a mi „fatornyos hazánk" a világ közepe, kész öröm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom