Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

ráshoz tartozó Roszerdőn egy veszett kutya Bagi András földmivest és Högye Juliánná 6 éves leányt megmarta Mindkét egyén a budapesti PaBteur-féle intézetbe felszállittatott. Gyulán a villamtelepnél alkalmazott Kovács Gábor napszámos az elmúlt bó 6-án az áramvezető sodrony felerősitése közben egyik póznáról leesett és könnyebb természetű sé­rülést szenvedett. Az emlitett villamtelepnél alkal­mazott másik munkás: Csikós Mihály oszlopfestő egyik póznáról, munka közben szintén leesett s súlyosabb természetű zuzódást szenvedett. Ugyan­csak Gyulán, Máté Péter posta szolga, a villamve- zeték oszlopa egyik támasztó sodronyának kocsival neki hajtatott s a sodrony a posta szolgát a kocsi ról leütötte. A szolga fején könnyebb sérülést szen­vedett. Az előfordult balesetek közül azokban, a hol vétkes gondatlanság vagy gonosz szándék ismerve látszott fenforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott. Öngyilkosság köveltetett el: Vésztőn 1. Körös- Ladányban 1, Gyomán 1, Békésen 1, Orosházán 2, Gyulán 1 esetben. Tűz összesen 19 esetben volt, ebből 7 volt Békésen, — a melyeknek nagy része állítólag gon datlanságból keletkezett, — 1 tűz volt Öcsödön, 2 Szt.-Andráson, 1 Szarvason, 1 Kondoroson, 1 K.-Ladányban, 1 Füzes Gyarmaton. 2 Gyomán, 1 Csabán, 1 Orosházán és 1 tüzeset Nagy-Szénáson. A tüzek által okozott károk nagyobb része bizto­sítva nem volt; nagyobb vagyis 200 koronán felüli kár 9 esetben idéztetett elő. II. Állategészségügy. Békésvármegye területén az elmúlt hónapban az alábbi ragadós állati betegségek merültek fel és szűntek meg: Felmerült: Sertésvész 2 községben, 3 udvar­ban. Takonykor 3 községben. Lépfene 6 községben. Sertésorbáncz 1 községben. Megszűnt: Sertésvész 2 községben, 11 udvar­ban. Takonykor 1 községben. Lépfene 4 község­ben. Rühkór 1 községben, 3 udvarban. III. Földmivelés, ipar és kéreskedelem. A tartós szárazság után megyeszerte beállott esőzés míg egyrészt a gazdasági munkálatok vég zését megkönnyítette, addig másrészt a gazdasági kilátásokat kedvezőbbekké tette. A múlt hóban az őszi munkálatok, mint az ugarolás, szántás, vetés, szőlő-fedés répa-czirok be­takarítás voltak folyamatban. A munkások helyzete elég tűrhető, átlagos napszám 1 korona. B.-Csabáról 800 kubikos munkás helyeztetett el különböző építési munkálatokhoz. A munkaadók és munkások között súrlódások nem fordultak elő. Az ipar és kereskedelem terén semmi emlí­tésre méltó mozzanat nem merült fel. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Révész Sándor Öcsöd községi pénztárost ma­gán és közokirat hamisításért a törvényszék jog­erősen vád alá helyezvén a bizottság őt a törvény értelmében állásától felfüggesztette. Petrovszky György kivételes nősülési enge­dély iránti kérvényét elutasították, hasonlókép ha­tározott a bizottság Csorvás és Bánfalva községek kérelme felett, amelyekben a Wertheim szekrény beszerzése alól kértek felmentést. Kosztelicz Adolf békési, Kalivoda Elek gyulai és Juhász János szeghalmi lakosok útadóját, vala­mint a Csaba községben bchajthatlanná vált útadó kát törölte a bizottság. Dr. Zöldy János főorvos a vármegye egész­ségügyi viszonyairól számol be, amelyek az előző hónapok járulásával szemben októberben kedvezőt lenebbre fordultak, a mi az őszi időjárásnak követ­kezménye, nevezetesen a heveny fertőző megbete­gedések száma 88-al volt több, mint szeptemberben és a halálozási százalék 7-tel emelkedett. Legin­kább a légző szervek hurutos bántalmai fordultak elő nagy számmal, mig a leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A fertőző betegségek közül a difteri- tisz 6, a szamárhurut 4 esetben, a két uralkodó járvány pedig a vörheny 24, a hasi hagymáz 17 esetben ..volt halálos kimenetelű. A vörheny külö­nösen Öcsödön, Nagy-Szénáson és Gyulaváriban lépett fel nagy számmal, de az utóbbi két helyeo mir szünőben van. A hasi hagymáz 19 községben, több esettel Füzes-Gyarmaton, Kondoroson és Oros­házán fordult elő. A járványos betegségek lefolyása általában szelídnek mondható. A trachomás betegek száma változatlan. A szabályszerű egészségügyi vizs­gálatokat mindenütt foganatosították. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Somossy Zsigmond pénzügyigazgató helyettes jelentése szerint október hó folyamán az egyenes adónál 21454 korona 20 fillérrel, a hadmentességi adónál pedig 616 koronával kedvezőbb a befizetési eredmény, mint a múlt év hasonló szakában. Az 1901. évi adókivetési munkálatok megkezdettek. A jelentés felolvasása után Haviár Dániel szó­lalt fel, előadván, hogy a Szarvason lefolyt képvi- selőválasztási mozgalmak során most már másod­szor megtörtént, hogy a lakosság egy része pénz­ügyi tisztviselők részéről meglámadtatásban része­sült, nevezetesen egy pénzügyi tisztviselő a dohány­árusokat és italmérőket megfenyegette, sőt zárlat alá is vette, mert a függetlenségi jelöltet támogat­ták. Miután ez ügyben tudomása szerint panasz íb udatott be, azt hitte, hogy a jelentés erre is kitér- jeszkedik. Felvilágosítást kér. Lukács György főispán azt hiszi, hogy a pénz- ügyigazgató helyettes nincs abban a helyzetben, hogy a főnök válaszoljon, de ő a pénzügyigazgató jelentése alapján megadja a kért felvilágosítást. Azon pénzügyi tisztviselő részéről a választásba való beavatkozás és a választók ellen támadás nem történt, mert az illető csupán a köteles ellenőrzést teljesítette Beadott panasz folytán teljesítette az italmérők ellen a szokásos vizsgálatot, de közben rendelet érkezett, hogy 1 választás lezajlásáig hagyja abban. Most már folytatódni fog a törvényes eljárás és tudomása van róla, hogy egyes italmérők ellen, a felvett tényvázlat alapján, a visszaélések megtor­lása fog bekövetkezni. Haviár Dániel kijelenti, hogy ő nem a tör­vényszerű ellenőrzést kifogásolta, de fentartja, hogy támadás történt: mert a pénzügyi tisztviselő meg­fenyegette az illetőket, hogy elviszik- a trafikjukat és italmérésüket, ha a függetlenségi jelöltet támo­gatják, de ha a kormánypárti jelöltet támogatják, akkor nem lesz semmi bajuk. Ez megtámadás, be­folyásolás. Erre történt a panasz. Lehetett az illetők részéről visszaélés, de ő a politikai jog gyakorla­tára vonatkozó támadásról kér felvilágosítást. Ezt érdeküukben áll tudni, mert ba ez jgy megy, akkor hamarosan olyan állapotok fognak bekövetkezni, melyeket egyikünk sem kiván. A bizottságnak kö­telessége a lakosság ügyével foglalkozni s minden­nemű jogait megóvni. Lukács György főispán : Újabb felvilágosítás­ául szolgál, hogy az illető tisztviselőt főnöke fele­lősségre vonta, de az határozottan tagadta a dolgot. Ha Haviár ezzel a felvilágosítással nem elégszik meg, két módja van a dolog tisztázásának: a vá­lasztás megtámadása törvényes utón, vagy a tiszt­viselő felettes hatóságánál teendő fegyelmi panasz. Haviár Dániel: Tudomása szerint Írásbeli, részletes panasz lett beadva. Miután az illető tiszt­viselő tagadta a dolgot, megállott az aktiv eljárás ? Eddig a vizsgálatoknak ezt a befejezést nem látta, azt hitte, megy tovább is a törvényszerű eljárás. O nem panaszos, de kötelességének tartotta szóvá tenni a dolgot. Inditványt terjeszt elő, hogy a pénz­ügyigazgató adjon jelentést az ügy miben állásáról, azaz a vizsgálat lefolyásáról és eredményéről. A bizottság az inditványt elfogadta. A pénzügyigazgató előadása mellett ezután \ Kövér Gusztáv csabacsüdi és Braun Adám és társai mezőberényi lakosok kérvényét, melyben elleni kár miatt adóelengedéseit folyamodtak, elutasította a bizottság és több fegyveradó bíróság ügyet intézett el. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a múlt hónapban meglátogatott 40 tantermet s szarvason a társulati polgári leányiskola, Sám­sonban pedig egy állami óvoda létesítése iránt tár­gyalásokat folytatott, melyek végeredményre még nem vezettek, de alapos remény van a sikerre. A vallás és közoktatásügyi minister Csaba-Erzsébet- helyen egy 2 tantermü s Gyulaváriban szintén egy 2 tantermü állami elemi iskola létesítését engedé­lyezte, a csabai községi polgári leányiskola államo­sítását pedig, a folytatandó tárgyalások eredményé­hez képest, kilátásba helyezte. A minister a szeg­halmi gazdasági ismétlőiskola megnyitását elren­delte s vezetőjéül Mihályfi Kálmán oki. tanítót ne­vezte ki, évi 1200 korona fizetéssel. A csabai róm. katb. hitközség kérvényét, mely­ben a tanítók korpótlékához államsegélyt kér, pár- tolólag terjesztik fel a ministerhez, úgy szintén Uj- Kigyós község kérvényét, melyben állami óvoda létesítését kéri. Braun E. Gyula mező berényi és Jenei Béla gyulai tanítók választását a bizottság megerősítette. A gyulai községi iskolaszék kérésére Várossy\ Imre tanító ellen, ki hivatali mulasztással és tisz­teletlenséggel van vádolva, a bizottság elrendelte a fegyelmi vizsgálatot s annak vezetésével Gyulaváros polgármesterét bízta meg. Puszta-Földvár községnek óvoda létesítése iránt 1902-ig halasztást adtak. Ezután a tanköteles gyermekek iskoláztatására vonatkozólag mutatta be az 1809—1900. tanév sta­tisztikai adatait a tanfelügyelő, amely jelentés fel­megy a közoktatásügyi ministerhez. A kimutatás a következő: Békésvármegye te­rületén összeírva volt 50251 tanköteles, iskolába járt 40183, nem járt 10068. Iskola volt 284, (422 tanteremmel), 257 elemi, 8 polgári, 6 gazdasági ismétlő, 12 iparos-tanoncz iskola. Rendes ismétlő 139 Uj iskola 7 létesült, tanító volt 417, köztük 405 képesített, 12 nem képesített. Óvoda-köteles összeiratott 18110, óvodába járt 3981, gondozás nélkül volt 695, a többi szülői gon­dozás alatt állott. A statisztikával kapcsolatban jelentette a tan­felügyelő, hogy az orosházi tankötelesek összeírása helytelen s kéri, hogy a bizottság rendeljen újabb összeírást, s erre az összeírást teljesíteni köteles közegek költségére egy bizottságot küldjön ki. A bizottság úgy határozott, hogy előbb felvi­lágosítást kér s ha ez a lépés nem vezet eredmény­re, akkor küld ki összeíró küldöttséget. Varságh Béla az előterjesztett statisztikának azt a sajnálatos adatát említi fel, hogy a tanköte­lesek 20°/o-a nem jár iskolába. Rezey Szilviusz tanfelügyelő az okot abban látja, hogy nagyon el van hanyagolva az ismétlő­iskolák ügye; az iskolába nem járók 80°/0-a az ismétlőkre esik, alig van rendes járó közöttük. Hogy ezen a bajon miként lehetne segíteni, legkö­zelebb javaslatot fog előterjeszteni. A bizottság helyesléssel vette tudomásul e kijelentést. Dr. Zöldy Géza főügyész referált ezután több apró felebbezéses ügyet, a melyek közül érdekes és beható jogi és elvi vita támadt Csaba község lakositási s/.abályrendeletérö). A főügyész azt java­solta, hogy miután a község szabályrendeletemég for­mailag fenáll, a kettőstelepülési dij kirovása hagyassék, helyben. Ezzel szemben dr. Bodoky Zoltán azt vi­tatta, hogy a szabályrendeletnek a kettős kirovásra vonatkozó intézkedése törvénytelen, tehát önmagá tói semmis, miből folyólag csak az egyszeres dij szabassék ki. Haviár Dániel nem bírálná felül az ügyet addig, mig a törvényhatóság a szabályrende­let sorsa felett nem határozott. Többen szóltak még az ügyhöz, mig végre szavazás utján Haviár Dániel indítványát fogadta el a többség. Tudomásul vették ezután Haviár Lajos fő­mérnök jelentését az utak állapotáról. A bizottság gróf Wenckheim Frigyesné kérel­mét, ki uj helyszíni tárgyalást kért a békési köz­úti törzskönyvezésre, a főmérnök referálása s a fő­jegyző felszólalása alapián hem teljesítette. Végül még Jancsovics Péter árvaszéki elnök számolt be a vármegyei, a gyulai és a csabai árva­székek működéséről s dr. Liszy Viktor kir. ügyész tette meg szokásos jelentését a központi fogház állapotáról. Az érdekes ülés délben fél egy órakor ért véget. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Tegnap délelőtt rövid lefolyású rendkívüli közgyűlése volt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának, mely­nek egyedüli tárgya volt az 1897. évi XXXIII. t.-cz. értelmében az esküdtek kiválasztása tárgyá­ban beadott felszólalások elbírálására és az évi esküdtlajstromok összeállítására hivatott bizottságba bizalmi férfiak megválasztása. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak dr. Bodoky Zoltán főjegyző, dr. Dáimel Sándor, Berthóty István, Kiss László aljegyzők, dr, Zöldy Géza főügyész, Deimel Lajos, Hoffmann Béla, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Sinszky Ferencz, Hajnal Béla, Keller Imre. Sztraka György bizottsági tagok. A közgyűlés meg­választotta bizalmi férfiakul, Hoffman Mihály, Szé- násy József, Schmidt József, Diósy Béla, Czinczár Adolf és Bodoky Mihály gyulai, Rosenthal Ignácz, Varságh Béla és Beliczey Géza csabai, dr. Hajnal István békési, Zlinszky István szarvasi és dr. László Elek orosházi lakosokat. Még a felvett jegyző­könyvet hitelesítették, és ezzel a közgyűlés végétért. Megyebizottsági tag választások. Tegnapi na­pon folytak le a vármegyében a megüresedett bi­zottsági tagsági helyekre a választások, melyeknek eredménye a következő: Gyulán a II. választó ke rületben Ladies György i felváltva Hoffmann Ala­jos alelnök elnöklete alatt élénk érdeklődés mellett folyt a választás. Beadatott összesen 172 szavazat, a melyből Schmidt Gyula 44 és ifj. Gőg Mihály 30 szavazata ellenében Kohn Dávid, lapunk szerkesz­tője 98 szavazattal választatott meg. — Füzes- Gyarmaton Rákóczy Lajos uradalmi tiszttartó. — Szarvason pedig Soltz Gyula ág. ev. lelkész, to­vábbá Kovács János, Dankó Samu s Sápszki G. választattak meg. Békésvármegye közegészségügyi egyesülete tegnap délután tartotta meg Szarvason évi rendes közgyűlését dr. Fábry Sándor elnöklete alatt, vala­mint ezt követőleg felolvasó ülését, a melyen a vármegye minden részéből sokan vettek részt. Este a vendégek tiszteletére népes baukettet rendeztek a szarvasiak. Az ülés lefolyásáról legközelebbi szá­munkban referálunk. A közgyűlést megelőzőleg pénteken délután az egyesület választmánya tar­tott ülést, melyen a közgyűlés tárgyainak előkészí­tésével foglalkozott a választmány. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Mandel Ignácz orvostudort a békésvármegyei közkórházhoz eegédorvossá nevezte ki. Jóváhagyott határozat. A belügyminister jóvá­hagyta a törvényhatósági bizottságnak azon hatá­rozatát, amelylyel Hivessy Károly nyugalmazott szol- gabiró nyugdiját 1901-dik évre 1200 koronára ki­egészítette. A vármegye állandó biráló választmánya folyó hó 12-én ülést tartott, amelyben felülbírálta és el­utasította Pless N. J. békés-csabai lakosnak a vár­megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok név­jegyzékébe való felvételét kérő felebbezését, miután a felebbező által kimutatott adóösszeg nem éri el azon minimális összeget, amelyet a névjegyzékbe utolsóként felvett egyén fizet. Uj ezredparancsnok. A gyulai 2. honvédezred uj parancsnoka Kirchner Hermann ezredes a szer­dán délutáni vonattal érkezett meg Gyulára. Üd­vözletére az összes honvédtisztikar díszben jelent meg a pályaudvaron s a tisztikar nevében Guóth Ferencz őrnagy fogadta az érkező ezredest és ne­jét, kinek a tisztikar hódolata jeléül gyönyörű cso­korral kedveskedett. Este a Komlóban szükkörű családias jellegű tánczestély volt az uj ezredes és családja tiszteletére. Eskütétel- Jantsovits Emil újonnan megválasz­tott városi főügyész f. hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésen tette le a hivatalos esküt. Az eskü le télé után a lapunk múlt heti számában közölt kép­viseleti tárgysorozatban megnevezett gyulai lako­sok a községi kötelékbe felvétettek. A vármegye bizottságának a városi vagyon és pénzkezelési sza­bályrendelet jóváhagyó határozata, valamint az október havi közegészségi állapotokról szóló jelentés tudomásul vétele után a közgyűlés d. e. 11 órakor berekesztetett. Bankett. Gyula város újonnan megválasztott főügyésze Jantsovits Emil ügyvéd személye iránt eklatáns módon nyilatkozott meg az az általános becsülés és szeretet, mely az uj városi ügyész egyéni­ségét városunkban környezi. — Mintegy 90-en je­lentek meg a Komló éttermében, illustris, tekinté­lyes társaság, melyben képviselve volt a társada­lom minden rétege s a szép lefolyású bankett min­den tekintetben méltó volt ahhoz az ünnepeltetés- hez, melyet Jantsovics Emil polgártársai részéről megérdemel. A bankett 8 órakor vette kezdetét s Fischl J. vendéglős koqyháját dicsérő igen ízletes ételekből állott. A második fogásnál Dutkay Béla emelkedett szólásra és mint a város polgármestere, feje annak a testületnek, melybe Jantsovits-ot pol­gártársai bizalma helyezte, üdvözli őt a fehér-asz­talnál is, mint tette azt az eskütétel alkalmából a zöld-asztalnál. Jól esik látni a szeretet, a ragasz­kodásnak megnyilatkozását ezen a banketten a résztvevők nagy számából, s élteti Jantsovitsot. Jantsovics Emil általános figyelem között tartalmas szép tÓBztban fejtegeti a bankettezés ősi szokását s distingválván a jogezimeket, a miért bankettet rendezni szokás, nem tartja ogészen helyén való­nak a mai bankettet. Jól esik azonban látnia a ragaszkodás, a szeretetnek eme megtisztelő meg­nyilatkozását s a bankett kedves résztvevőit és Gyula város polgárságát élteti. — Rezey Szilviusz utalva Jautsovios beszédére, mint a tanügyben lel­kes munkatársát, a magyar kultúra bajnokát köszönti az ünnepeltben. — Domby Lajos távolléte folytán Sinszky Ferencz olvasta föl a költő pap alkalmi versét az ünnepelthez, általános tetszés mellett. Kiss László a polgárok kulturális előhaladásá- ról úgyszintén anyagi helyzetéről — az államban — emlékezvén meg, végezetül élteti Jantsovitsoj. Márkus Mihály Kiss László beszédére replikázva élteti Jantsovitsot, mint a közügyek ideálisán gon­dolkodó munkását. Vidd István, rövid, de általános tetszést keltő, frázisoktól ment, logikus beszédben élteti polgártársai nevében is az ünnepeltet. Beszél­tek még többen | a társaság 12 óra tájban kez­dett oszladozni a sikerült estély után, melyhez a zenét általános figyelmet érdemlő, kiválóan precziz és művészies játékkal Badé István jeles zenekara szolgáltatta. A gyulai kaszinó által tervbe vett estélyek rendezése tárgyában, most már megállapodásra ju­tott a vigalmi bizottság s a héten ki is bocsájtották a meghívót. A meghívó igy hangzik; Meghívó. A gyulai kaszinó Az 1900/901. téli évad következő napjain tánczczal egybekötött társas összejövetele­ket rendez: 1900. év november hó 24 én, deczem- ber hó 31-én, 1901. év január hó 12-én, február hó 2-án és február hó 2-án. Ezen estélyekre Czim- zett urat és b. családját tisztelettel meghívja a vi­galmi bizottság. Az estélyek kezdete este 9 órakor. Az estélyek rendezését illetőleg abban állapodtak meg, hogy minden estélyt más-más két fiatalember rendez, s ezeknek buzgÓBága és leleményességén alapul az illető estély sikere. A rendezőség a hely­beli fiatalság legnagyobb bálrendezési praxissal bíró tagjai közül alakíttatott meg, akik bizonyosan vetélkedni fognak saját külön estélyüknek minél sikerültebbé tételén. Az első e hó 24-én tartandó Katalin estély-t — melyre igen sokan készülnek nemcsak helyből, hanem a vidékről is — Bányai Lajos és Hoffman Béla vigalmi bizottsági tagok rendezik. Az első kereskedő estély tegnap este folyt le a kereskedők és kereskedő ifjak egyletének helyi­ségében Az estély igen jó hangulatban, előrelát­ható szép számú közönség jelenlétében folyt le, mely siker biztatást ad | rendezőségnek a további mulatságok rendezésére. Uj orvosi díjszabályzat. A békésvármegyei egészségügyi bizottság f. hó 15-én ülést turtoit, melyen a bizottság a magánorvoslás díjazása legki­sebb mértékének megállapítása tárgyában a bel­ügyminiszter által alkotott szabályrendeleti terve­zetet vette tárgyalás alá. A bizottság a szabályzat- tervezetet nem találta olyannak, a mely által a magánorvosok existentiája biztosíttatnék, mert ez által tényleg nincs megoldva az orvosi látogatási és kezelési dijak szabályozásának kérdése, 1 a sza­bályzat csak egy kis lépésnek tekinthető az egész- ségügy államosítása felé. A tervezet nem méltányos a vidéki orvosokra nézve, a kiknek egy radikális belső műtét pl. véres sérvműtét dija fejében 100—■ 140 koronát állapit meg A bizottság különben azt javasolja a ministernek, hogy a tervezett dijfoko- zatók szerint, a vármegye területén levő községek közül Gyula és a járási székhelyek a III ilt, a többi vármegyei községek pedig a IY-ik dijfoko- zatba Boroztassanak. Községi biró választás. Puszta-Földvár község közönsége folyó hó 6-án választott uj bírót és köz­gyámot és pedig a bírói székét Kiss Józseffel, a közgyámit pedig Bolla Sándorral töltötte be. Kórházi bizottsági ülés. Az uj kórház épület fűtési berendezésének ügyével foglal Isozott behatób­ban dr. Fábry Sándor alispán elnöklésével a kór­házi bizottság szerdán délután tartott ülése, miután dr. Berkes Sándor kórházi igazgató főorvos jelen­tést tett, hogy a berendezés használhatósága eddig nem mutatkozik kielégitőnek, a minek oka lehet az is, hogy a vállalkozó a kezelés menetére a sze­mélyzetet még nem oktatta kellőleg. A bizottság abban állapodott meg, hogy bevárja a folyamatban levő fűtési próbákat, melyeket vállalkozó műszaki közegek jelenlétében tart meg s azok eredményé­hez képest jár majd el. Továbbá tárgyaltatott a kórház liszt szükségletének beszerzésére hirdetett pályázat eredménye, s a bizottság elfogadta Grün- baum Ármin gyulai liszt kereskedővel kötött szer­ződést. Végül köszönetét fejezte ki a bizottság Deimel Lajos vármegyei főszámvevőnek, a ki a gazdasági telep vezetését teljesíti, ama sikeres ered­ményért, melyet már az első évben elért. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya a múlt vasárnap tartott ülésében több fontos ügygyei foglalkozott. így örömmel vette tu­domásul, hogy a füldmiveiésügyi minister az egylet kérelmére Csabán vcsszőkosár, Szarvason takar­mányhordó kas, Gyulaváriban gyékénykosár és méhkas fonásra tanfolyamot rendez. Hosszasan tár­gyalta a beszerzési szövetkezet létesítésének ügyét kimondván, hogy azt csupán az egyleti tagok ré­szére állítja fel, mig a részletek kidolgozására bi­zottságot küldött ki. A Banardelli és Clausz export ezég megkeresésére a vármegye főispánja felhívta az egylet figyelmét a baromfi kivitel fontosságára és arra különösen, hogy a kivitelben főleg fehér­lábú és húsú baromfi kerestetik, az egyesület fel­kérte a ezéget, hogy néhány fajú baromfit szállít­son, a mit kisgazdáknál elhelyez és közrehat annak- elterjesztésében. Az országos gazdasági egylet által rendezendő felolvasásokról múlt számunkban adtunk hirt, a felolvasások február 1., 2. és 3.' napjain tar­tatnak. Gróf Tisza Istvánnak a fedezetlen gabona­határidő üzletek megrendszabályozása ügyében a biharmegyei gazd. egyletben tett indítványát kiad­ták véleményezés végett Kállay Ödönnek. Megvá­lasztotta ezenkívül a választmány a vásárok ügyé­ben működő megyei bizottságba és az országos szö­vetségi nagygyűlésre képviselőit. Szegények és szegény gyermekek felruházása. A gyulai nőegylet múlt vasárnap tartotta őszi vá­lasztmányi ülését az árvaház nagytermében; a gyű­lés első tárgya 21 szegény iskolás gyermeknek téli ruházattal való felszerelése volt, kiknek mindegyike egy pár uj csizmát és sapkát, illetve téli-kendőt is kapott. -Lélekemelő látvány volt | felruházott gyer­mekek kis csapatja, midőn könnyező szemekkel mondottak igaz köszönetét az-' egylet jótékonysá­gáért. A gyermekek utáu 44 szegény férfi és nő, nagyobbrészt elaggott nyomorék és munkaképtelen egyén számára osztottak ki kész ruhaneműt és ruhaanyagot vegyesen tekintélyes mennyiségben és értékben. A ruhakiosztást gróf Wenckheim Frigyesné elnök akadályoztatása miatt özv. Fábry Mártonné alelnök és Kucsera Lujza raktárnok végezték gon­dos körültekintéssel és tervszerű pontossággal. A gyulai fiú és leány-kiházasitó egylet múlt vasárnap viharos közgyűlést tartott. A feloszlásban levő egylet tagjai jobbára a legszegényebb néposz­tály tagjai, kik szenvedélyesen elvannak keseredve, hogy nékülözések árán összegyűjtött garasaik pusz­tulását látják, ez az alapja a viharnak, mely a köz­gyűlésen kerekedett. Grünfeld Jakab elnök meg­nyitván a gyűlést, felolvasta a miniszteri és alis- páni rendeletet, melyek szerint az egylet mai sza­bályzatával teljesen életképtelen s kérdést intéz a közgyűléshez, hogy módosítsák e a hatósági ren­deletekben kifejezett módon az alapszabályokat, avagy felszámoljon e az egylet? — Elkeseredett felkiáltásokkal határozták el a felszámolást, s mi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom