Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-11 / 10. szám
a népkönyvtár czéljaira ez idei költségvetésében 40 korona kiadást is vett fel. A békési népkönyvtárnak a polgári kör 10 koronát, a kaszinó pedig Jókainak két példányban levő müveit adomá- nyozta. Ugyancsak a község részéről Gál Mózes „Hazafias könyvtársának 25 kötetét ajándékozták a népkönyvtár részére. Jámbor Lajos könyvtárnok jelentését a bizottság a könyvtár forgalmáról örvendetes tudomásul vette, úgy szintén az előadások tartását is, amelyekért köszönetét és elismerését nyilvánította. Jámbor Lajos a könyvtár érdekeit igaz lelkesedéssel szolgálja s ebbeli érdemei nagy elismeréssel bono- ráltatnak a központban is. A községi népkönyv árakról szóló jelentésünk sorozatát az övével kezdjük meg. Jámbor Lajos jelentése a következő: „A békési „Népkönyvtár“ múlt évi forgalmáról s gyarapodásáról bzóIó könyvtárosi jelentésemet a következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni : A békésmegyei közművelődési egyesület által kezdeményezett a a nagym. m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium támogatásával létesített „Népkönyvtár“ intézménye mennyire vált be a mi városunkban Békésen : biven illusztrálják az itt felsorolt s a múlt év tanulságaiból merített adatok. 1. Könyvosztás tartatott a népkönyvtár használatának megkezdése, vagyis 1899. évi április 16-ik óta ugvanazon év végéig: 42 vasár- és ünnepnapon a délutáni órákban. A könyvosztási napló sorszáma ugyancsak az év végéig 1103, tehát 1 — 1 könyv- osztási délután aránylag 27 egyén vette a könyv tárt igénybe. Mellékesen megjegyzem itt, hogy ez a szám a f. évben csalhatatlanul emelkedni fog; bizonysága ennek az, hogy a f. évben eddig tartott 6 könyvosztási órán a napló sorszáma 1 tői 420-ig terjed, tehát egy-egy könyvosztási délutánra aránylag 70 egyén esik. így e közhasznú intézmény valóban népszerűvé válása elé biztató reménynyel tekinthetünk. 2. Az 1899. évben a „Népkönyvtár“ helyiségében tartatott 9 felolvasás s egy szabad előadás, mind a 10 esetben a könyvtárnok volt a felolvasó, illetve az előadó. A felolvasásokon részt vett összesen 704 hallgató, tehát 1 -1 alkalommal aránylag 70 egyén. Ez előadások a következő időkben történtek és pedig: 1. 1899. ápril 23. „Jó barátainkról“, felolvasás. 2. 1899. november 12. »Az 1848—49-iki események előzményei“, szabad előadás. 3. 1899. november 19. „Az 1848—49. magyar szabadságharcz verses története“, felolvasás, 1 rész. 4 1899. nov. 26. ugyanaz, felolvasás 2 0 5. „ decz. 3. 0 0 3 9 6. 0 0 10. 0 0 4 9 7. V 9 17. B 0 . 5 n 8. 0 9 24. 9 9 6 0 9. n n 25. 9 0 7 0 10. 9 9 31. • * befejező A könyvtár állaga: Működését a könyvtár a megyei »Közművelődési Egyesület“ által szállított 250 kötet művel kezdette meg, mely müvek közül különösen a köny- nyedebb irályu népies kiadványok, mint pl. a „Jó könyvek“, „Magyar mesemondón vagy szórakoztató és tanulságos olvasmányok, mesék és versek a nép körében igen elterjedt használatnak örvendettek, mig a tudományos és szakmnnkák, tanulmányok, szer megjelennie, hogy a szép piros mosolygó gyümölcs ölébe hulljon alá . . . Félév múlva a szép piros, mosolygó gyümölcs fonnyadni, hervadni kezdett, a szegéry iparos már réges-rógen elzüllött . . . a gróf pedig, mint fényes szárnyú pillangó, röpült fényoszlopával tovább-tovább, virágról-virágra. IV. Egy reggel váratlan vendég toppant be a gróf ur lakosztályába. A jószágigazgató azt jött jelenteni, hogy a birtok nem győzi tovább a gróf ur költekezéseit. ö évek óta figyelmezteti erre a méltóságos urat, de leveleire soha egyéb választ nem kapott, mint hogy teremtsen elő pénzt, pénzt, pénzt. Most már személyesen jött jelenteni, hogy a csőd elöl nincs többé menekvés . . . A gróf ur megdöbbent . . . Születése óta megszokta, hogy minden göröngy elsepertetik lábai elől és ime most egy göröngy jő útjába és ebben megkell botlania . . V. De nem, neki nem kellett elbukni! Visszalépett ugyan a fényes és költséges életmódtól .... de istenem, annak, a ki gróf, ezer módja van, hogy -lábra álljon . . , A fényoszlop mindig előtte jár . . . Brenner bankár például tiz kézzel is oldoz- gatta volna pénzes zsákjait, csakhogy a gróf ur minél mélyebben vájkálhasson bennök, de mivel csak két keze volt, ezekkel ajánlotta fel neki egyetlen leányát és Wertheim-szekrényeit. Neki olyan vő kellett, a ki gróf. És a fényoszlop azonkívül bevezérelte őt a a magas hivatalok kényelmes zsölyeszékébe, hová hiába vágyódnak a munka, a szorgalom harczosai . . . ezeket a zsölyeszékeket nem lehires magyar férfiak élet és jellemrajzai, a történelmi és színmüvek egyes tisztviselők és különösen a tanuló ifjúság köréből vonzottak maguknak olvasó közönséget. Ellenben a 13 kötetből álló egyes törvényczikkek és szabályrendeletek nem tudtak maguknak számbavehető olvasó közönséget hódítani. Használta a könyvtárt városunk lakosságának úgy szólván minden rétege, de természetesen különösen tekintélyes számmal a köznép, mely beigazolta ama feltevésünket, hogy szeret a magyar nép munkától szabad idejében olvasgatni, csak valóban természetének megfelelő könyveket, olvasmányt kaphasson és ami fő: díjtalanul. A tanuló ifjúság nem különben az iparos osztály is tekintélyes részét képezi a könyvtár olvasó és a felolvasásokra megjelenő- közönségének; s ha megemlítem még, hogy egynéhány hivatalnok is talált könyvtárunkban olvasásra érdemes művet: ezzel kimerítettem a könyv tárt használók jellemzését; valamint jeleztem is, mily irányú művekkel keilend jövőben a könyvtárt gyarapítani. Ajándékozás folytán gyarapodott a könyvtár a helybeli tek. „Casino“ adományával, mely áll: Jókai Mór koszorús regényírónknak a jubileumi kiadás előtt megjelent összes müveiből — a „Felfordult világ“ ez. regényét kivéve, mely összesen 146 kötetet tesz ki, melyből már 77 kötet kötése jó karban lévén, a közhasználatnak át is adatott, mig 69 kötet újra köttetésre vár. Szintén a „Casino“ ajándéka mig 22 kötet, illetve füzet különféle gaz- dászati mű, melyek kötetlen állapotban is használhatók. A szolgabirói hivatal, illetve községi kézbesítés utján előttem ismeretlen felsőbb helyről*) kapta még a könyvtár az „Osztrák-Magyar-Monarchia írásban és képben“ ez. munka 16 első kötetét ré szint /űzött, részint füzetes állapotban; továbbá Nagy Sándor „Ügyes bajos ember könyve“ ez munkáját fűzve, valamint Szoditzky Jenő „Gazdasági tanácsok“ oz, művét, mely utóbbit községünk a saját költségén köttette be. Ezek beszámításánál — ha t. i. a kötetlen állapotban levő munkák is beköttetnének — lesz a könyvtár állaga összesen 436 kötet. Szerény nézetem szerint orvoslandók lennének a következő hiányok : 1. A népkönyvtári helyiség fűtésére és világítására vonatkozólag — melyet most a község eset- ről-esetre teljesittet illető közegével — fűtési és világítási anyag-átalány megállapítása s annak a könyvtár-kezelő rendelkezése alá bocsátása. 2. Fűtési és tisztogatási (seprés és súrolás) átalány megállapítása. Ezt most a könyvtár kezelő teljesitteti saját költségére és közegével. 3. Kezelési és felolvasási tiszteletdij évi, illővé a felolvasásoknál esetről-esetre megállapítandó összegekben. Ily czimen ez ideig még semmi sem utalványoztatott. 4. Ellenőrzési jegyek és 5. Könyvtári tartalomjegyzék nyomatása; ez utóbbi a közönség, előbbi a könyvtár használatára. Ezekben megtévén jelentésemet vagyok és maradok a tekintetes bizottságnak. Békés, 1900. február 7-ón. Alázatos szolgája Jámbor Lajos, a „Népkönyvtár“ kezelője. *) A földmivelésögyi m. kir. minisztériumtól. — Szert. hét érdemekkel megostromolni ..... ezekhez születni kell . . . VI. És a gróf ur úgy, a mint született úgy is halt meg: fényben és gazdagságban. Temetésén jelen volt az ország szine-java és koporsója előtt bársony vánkoson vitték temérdek érdemjeleit. Hatalmas gránitoszlop jelöli sírját, pedig ha élettörténetét akarná valaki sirja fölé jegyezni, elég volna egy kis fakereszt ez egyetlen szóval: „Fűti.“ Egy nö naplójából. Gyermekkorom nem volt oly vidám, mint azoké a gyermekeké, kik fölött az édes szülői szeretet őrködik. Korán árván maradva, szigorú nagynéném, K. grófné kastélyában növekedtem fel. Meglehetősen rideglelkü asszony volt ő mindenki iránt, de azért azt hiszem, engem mégis szeretett. Bennem ő előtte bizonyára csak az tetszett vissza, hogy minden embert egyformán becsültem, nem nézve előkelő, vagy alacsony származását. Demokrata elveimmel még pórul járok, mondta gyakran a néni; nem illik egy grófnéhoz, olyan bizalmasan lenni a nálánál alacsonyabb ranguakkal, mint ahogy én vagyok, például a doktorékkal. Csendesen tűrtem néném örökös prédiká- czióit mindig, csakis akkor lázadt fel szivem, ha az én legkedvesebb barátaim ellen fordította csipős megjegyzéseit. Kedves család volt ez a doktorék családja. Egy csinos, kicsi barna lány, ki velem egykorú lehetett, volt a d->ktorék főbüszkesége és öröme. De ha náluk voltam, mégsem Idával mulattam, 3352—1900. Üird*etncLén.3rA folyó hó 5-én megejtett betegsegélyző pénztári kiküldöttek választását Gyula város tanácsa mint I-sö fokú iparhatóság megsemmisítvén, az uj választás határideje folyó hó 12-ik napjának délután 3 órája tűzetik ki. Felhivatnak a helybeli munkaadók és alkalmazottak, hogy a kitűzött határidőben Gyula városa közgyűlési nagytermében a választás megejtése végett megjelenni szíveskedjenek. Kelt Gyulán a városi tanácsnak mint I. fokú iparhatóságnak 1900. évi márczius hó 10-én tartott üléséből. Dutkay Béla, 77 |—1 polgármester. Hírek. Márczius tizenötödike. A nemzeti ujjáóbredés korszakalkotó napja csütörtökön lesz és vármegyénk minden községében hagyományszerii kegyelettel fogják azt megünnepelni. Gyulán a polgári - körön kívül az újvárosi olvasó kör — melynek ünnepi szónokai Dombi Lajos ób dr. Frankó László lesznek — továbbá a 48-as kör és több helyen rendeznek banketteket. Márczius 15-én reggel 8 órakor lesz a szokott isteni tisztelet az ev. ref. templomban. Perikies mondása szerint a nemzeti ünnepek a nép életkedvét megújítják. Igazat mondott Perikies, mert egy jól rendezett nemzeti ünnepen nemcsak a szép és a nagy tények emlékét újítják meg, de a jövendőt illetőleg reményünket is erősítjük. Emlékezet és remény, a népek életében is nagy tényezők, mert emlékezet és remény, más szókkal múlt és jövő nélkül csak a jelen marad és ez oly Bzűk pont, hogy rajta sem egyén, sem társadalom nem lehet nagy. Csak amely társadalomnak, amely nemzetnek nagy emlékezete van, lehet nagy reménye: a jövendőt pedig ez biztosítja. Ilyen nap nekünk Márczius tizenötödike. Melynek örökké ápoltassák és áldassék jövőnket magában foglaló nagy emlékezete 1 A vármegyei közigazgatási bizottság holnap márczius hó 12-én fogja rendes havi ülését megtartani. Jóváhagyott vármegyei határozatok. A kereskedelemügyi minister jóváhagyta a vármegyei közgyűlés azon határozatait, melyekben kimondotta, hogy a dobozi körgát építésének segélyezésére az útadó egy részét átengedi és hogy a közkórház előtti útszakaszt asphalt makadammal burkolja be. A belügyminister pedig jóváhagyta a vármegyének Gyulán levő épületeibe a villany világítás bevezetését kimondó határozatát. A vm. tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmánya márczius hó hó 5-én dr. Bodoky Zoltán vm. főjegyző elnöklése alatt tartott ülésében Sinszky Ferencz árvaszéki ülnöknek az alap részére fizetendő járulékait a beállott fizetés emelkedéshez képest megállapította, Hajnal Béla árvaszéki jegyzőt pedig az intézet tagjai közzé felvette. Békésvármegye központi választmánya f. hó 8-án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a gyomai s orosházi országgyűlési képviselő választók 1901. évre érvéhynyel bírandó névjegyzékének összeállítása czéljából szükséges intézkedések megtétele iránt határozott. Az összeíró küldöttségeket a központi választmány következőkép alakította meg. A gyomai választó kerületben : l) gyoma-endrőd-kondorosi alkerületre: elnök Koncsek Gy. József, tagok Tímár M. Lajos s Szabó János; 2) szeghalom-vésztő-f.-gyarmat-k.-ladányi alkerületre: elnök Mittner László, tagok iij. Merő Sándor s Nagy Zsigmond; 3) ra.-berény-k.-tarcsa-dohanem Pállal, a legidősebb fiúval. Bizony, Pál már nagy fiú volt, legalább is tiz évvel idősebb nálam, komoly és nagyon okos. Mindig együtt sétálgattunk a kedves kiskertben, folyton komoly dolgokról beszélve, sokszor csak azt vettfik észre, hogy az én kiszabott időm már letelt, mennem kellett haza, bármilyen keserves volt is. Pál sohasem kisért%haza. Egyszer megtette, de néném kereken kimondotta: Hamég egyszer meglátlak azzal a fiók doktorral, sohasem mégy hozzájuk.. Szép lenne, ha az utczán téged egy doktor fia kisérgetnel Én ugyan nem törődtem volna az emberek véleményével. Ha Pál nem is volt magasrangu család gyermeke, én őt tizenhat évem minden melegségével szerettem. Egy este kértem nénémet, engedjen át ma utoljára barátaimhoz. Azt persze elhallgattam, hogy a fiuk ma búcsúznak, mert visszamennek a fővárosba; Pál orvos lesz, mint az apja, Emil meg a mérnöki pályára készül. Sok kérésre megkaptam az engedélyt és fürgén szaladtam le a széles, déli növényekkel remekül diszitett lépcsőkön, minduntalan beleütődve egy-egy díszesen öltözött s méltóságteljes léptekkel felfelé haladó delnőbe. Estély van ma nénémnél s ilyenkor engedékenyebb hozzám, mert a sok kedves vendég elfeledteti vele uno- kahuga hiányát, sőt örül, ha nem mutatom magamat körükben, mert mint mondja, temérdek ostobaságot szoktam elkövetni. A jó doktorné siró arczczal vezet szobájába, hol egy ablakmélyedésben látom állani a fiukat, szomorú könyes szemekkel. Nem akarom sokáig zavarni őket; odatnegyek Pálhoz és Emilhez s mindkét kezemet feléjük nyújtom, ók meghatva szorongatják kezemet. Isten veletek, gondoljatok néha rám, — mondom elcsukló banbozi alkerületre: elnök Kollár János, tagok Vámos János s Kárnyáczki Mihály. Az orosházi Választó kerületben : 1) orosbáza-t.-komlós-osorvás báafalvai, p.- és 8z.-szent-tornyai, n -szénás-p.-földvár-sámsoni alkerületre : elnök Nagy Lajos, tagok Fekete György s Tobak István; öcsöd-szt.-andráBi alkerületre: elnök Molnár Béla, tagok Fabó Emanuel s Szilágyi Benedek; 3) kétegyháza-gy.-vári-uj-kigyósi alkerületre: eluök dr. Ladies László, tagok Bzerb Miklós s Széles Mátyás. A névjegyzékek összeállítása tárgyában szükséges intézkedések megtétele iránt az 1899. XV. t.-cz, értelmében most már nem május hó, hanem márcziuB hó első napjaiban kell a központi választmányoknak eljárni és pedig azért, ne hogy a választó közönségre legfontosabb mozzanat a névjegyzék közszemlére való kitételének ideje s a mezőgazdasági munkásnak legfontosabb aratási időszaka, egybe e3sék, továbbá azért, hogy a kir. kúriának a netán beadandó felebbezések alapos elintézésére kellő ideje legyen. Az összeíró küldöttségek, az 1899. XV, t.-cz. rendelkezéseihez képest többek között utasitattak, hogy mivel a választók névjegyzéke az 1901. évre hivatalból állittatik egybe, azontúl pedig a névjegyzékek csak kiigazit- tatnak, az összes tényleges választókat tekintet nélkül az előző évi névjegyzékekre, pontosan s felelősség terhe mellett írják össze; továbbá, hogy a választói jog meghatározásánál a megelőző évre kivetett (1899 évre) adót vegyék alapul; a legkevésbé megrótt }L úrbéri telkeknek a vármegyei központi választmány 8 a kir. kúria által jogerősen megállapított adóját — az urbériséggel nem bírt községekre szintén megjelölt szomszédos községek figyelembe vételével — feltétlenül tekintsék- irányadóul, az adójukkal hátralékos, egyébként választói joggal bíró egyéneket, mivel most már ezek is bírnak szavazati joggal, az 1899. XV. t.-cz. 141. tj-a értelmében a névjegyzékbe szintén vegyék fel s végül, hogy az elkészített névjegyzékeket, e hó 31-ig a vármegyei központi választmányhoz beter- jeszszék, A központi választmány a fentebb említett törvény rendelkezése szerint, az összeíró küldöttségek által elkészített névjegyzékek felüIbírálatát f. é. ápril hó 15-én tartozik megkezdeni s az annak eredménye alapján szükségesnek mutatkozó, valamint a törvényben előirt egyéb intézkedéseket ez év szeptember 1 iig befejezni köteles A végleg összeállítandó névjegyzék az eddigi 3 példány helyett. ezentúl négy példányban készítendő el, a melyek közül egy példány a választó kerület székhelyén illetékes kir. közjegyzőnél lesz elhelyezendő. Az illető község névjegyzéke, a község lakói által bármikor megtekinthető, díjtalanul lemásolható és e czélból a községi elöljáróság az érdekelteknek időt és alkalmat nyújtani tartozik. Gyulaváros központi választmánya is ülést tartott folyó hó 7-én, melyen résztvettek Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt JantsovitsEmil,PopovicB Jusztin,Illés József, Menyhárt Gáspár, Kukla Ferencz, Schmidt József és Ludvig Mihály vál. tagok. Az 1901. évi országgyűlési képviselőválasztók összeíró küldöttségébe Fürdők István elnöklete alatt Papp Gyula s Menyhárt Gáspár választattak be. Az összeíró küldöttség felhivatik, hogy az összeírást legkésőbb márczius 31-éig fejezzek be. Főispánunk mint felolvasó. Széles körben nagy várakozással tekintenek azon felolvasás elé, amelyet e hó folyamán Budapesten a Közgazdasági Társaságban fog tartani dr. Lukács György Békésvármegye főispánja, kit erre a társaság elnöksége kért fel meleghangú leyélben. Országos érdekű fontos tárgyról: az agrársocializmusról fog az előkelő szakemberekből álló társaságban felolvasni és a felolvasás meg fog jelenni a „Közgazdasági Szemle“ czimü folyóiratban is. A felolvasás iránti nagy érdeklődés igen érthető, amikor, annak a vármegyének főispánja taglalja a jelentős kérdést, amely vármegye Bzülőfészke az alföldi agrársocialismusnak. Sorozás. A tavasz ébredése által okozott kellemes hangulatot és felélénkülést csak a katona gon. (Jaj, ha néném hallaná, hogy félig-meddig nagy lány létemre még mindig a gyermekkori bizalmas „te“ szócskát használom velük szemben.) Aztán otthagyom őket a doktornénak, fejemmel intek, az ajtóban sirdogáló Idát megcsókolom és igyekszem hazafelé, nehogy észrevegyék túlságos nagy felindulásomat. Sohase hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz megválni a fiuktól. Már a kapuhoz érek, kezemmel iparkodom elérni a magas kilincset, mikor valaki mellettem terem, a kaput kinyitni, kezemet karjába fűzni s velem gyorsan a kastély felé indulni egy perez müve volt. — Te vagy az, Pál, miért jöttél utánam? — Mert szeretlek, Margitka, s bár tudom, hogy őrültség tőlem szememet rád vetni, mégis meg akartam ezt neked mondani, mielőtt elutazom. — Talán nem kellett volna tennem, — folytatja lassú hangon Pál, — de szerelmem erősebb eszemnél s akaratomnál. Mondd, Margitka, szeretsz-e te is, nehezedre esik-e a válás? — Szeretlek, jobban mint bárkit e világon. Soha nem fogok mást szeretni, csak téged, s ha mindenki ellenemre lesz is, várni fogok reád és másé nem leszek, Pál. Kimondhatatlan öröm ömlik el szép vonásain Valóban, Margitka, képes volnál ezt megtenni értem ? Le tudnád győzni az előítéleteket, nem félnél nénéd haragjától, ki tagadna, ha enyém akarnál lenni. Mondd, Margitka, akarnál-e, tudnál-e doktorné lenni? Igen, Pál, mert szeretlek, — felelem habozás nélkül, ó karjaiba kap, megcsókol egyszer, kétszer, azután eltol magától. — Oh, milyen silány is vagyok — kiáltja — fölhasználom pillanatnyi lélekáliapotodat, melyben szerelmedet
