Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

melléklet a „Békés" 1900.26-ik számához.

gyermek egészségére ártalmas lehet. Hogy pedig az esperes tapintatos legyen, eríe a lelkész felé fordulva igy felel: „ti csak tapint- gassatok, (itt kezével egy jellegzetes mozdulatot tett) én cselekedni akarok.

Ezen frappáns színészi jelenet hatása alatt a testvériesség szent elvéhez hiven ragaszkodó lelkipásztorok ajkán megdermedt rg szó. Leverten és nem a fájdalmat tükröző ar- czokkal tekintettek egymásra.

A siri csendben dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő emelkedett fel szólásra. Védelmébe veszi az esperest. Azt mondja, hogy az egyházakban az állapotok a múlthoz képest teljesen megromlottak. Ha a felsőbb egyházi hatóságok erélyesen bele nem nyúlnak a gyülekezetek ügyeibe, a legrövidebb idő alatt teljes anarchia fog bekövetkezni. Nem akar vádaskodni a saját egyháza pres- byteriuma ellen. De konstatálja, hogy a pres- byterek között nincs meg az adakozásban nyilvánuló krisztusi önfeláldozó szeretet. Az uj templomra való adakozásról hallani sem akarnak. Szabályrendeletre feltétlenül szükség van, de azoknak megalkotása nem tartozik a gyülekezethez, mert ha azokat oda utalnók, akkor egyetlen egy szabályrendelet sem jöhetne létre. Azért, ha már a javaslatban foglalt rablánczoktól irtóznak a lelkész urak, módosítsanak rajta aképpen, hogy azoknak szorító hatása kevésbbé legyen érezhető. De a szabályrendeletnek meg kell lennie.

Linder Károly felolvassa a zsinati törvényeket, melyekben ki van mondva, hogy »az ág. hitv. evang. egyházban minden hatalom az egyházközségből ered« és hogy: »mindenik felsőbb egyházi hatóság köteles az alsóbb fokú egyházi hatóság jog- és hatáskörének épségben maradása felett őrködni.« Tiltakozik az ellen, hogy ezen, az egyházak beléletét oly közelről érdeklő javaslat az egyházmegyei közgyűlésen tárgyalható lenne az egyházközségek meghallgatása nélkül. Az egyházakban az örökös harcz és békételenség meghonosítását jelentené, ha ezen esperesi javaslat azokra ráerösza- koltatnék. Azért annak egészben való elvetésére szavaz.

Dax György nem teheti magáévá azt a felfogást, hogy ezen szabályrendelet elfogadása nélkül teljes anarchia következnék be az egyházakban. Jaj volna a mi egyházunknak, ha annak fenmaradása a felsőbb egyházi hatóságoknak a gyülekezetek belügyeibe való gyámkodó beavatkozásától függne? Hát vájjon az az esperes valamely felsőbb rendű és tökéletesebb lény-e lelkésztársánál, hogy ez utóbbinak beszédeit ellenőrizze és felülbírálja? Hogy könyvtárát és asztalfiókját átkutassa? Családi szentélyébe behatoljon ? Annak minden léptét, gondolatát és érintkezését az emberekkel inquisitorként figyelemmel kisérje és esetleg a vizsgálóbizottságba általa meghívandó tagok által detektív módon ellenőriztesse.

Örömmel és lelkesedéssel lépett a lel— készi pályára, de ha a gyülekezetek autonómiáját és a lelkészek és hívek gondolat- és lelkiismeretbeli szabadságát tönkre teszik, ezen javasolt szabályrendeletnek életbeléptetése által, akkor lelke legszentebb ideáljait fogja lerombolva látni. Azért a javaslatot elveti.

Hasonló szellemben nyilatkoztak Csepregi György, Kiár Béla, ifjú Zsilinszky Endre, Frint Lajos, Gálik Mátyás.

Ez utóbbi — mint az értekezlet jegyzője, — az indítványt megtoldani kívánta azzal, hogy az értekezlet elutasító határozata sokszorosittatván, az a többi esperességek- kel is közöltessék és a gyülekezetek szabadsága ellen irányuló ama vészes áramlat ellen, mely a Koren-féle javaslatban megnyilatkozott. az összes hithü és hazafias elemek harczba szólittassanak.

Az ekként megtoldott indítvány egyhangúlag határozat erejére emeltetett.

Jellemző, hogy midőn Jeszenszky a határozat kimondása után a javaslat kéziratát, melyet az az értekezleti referensen kivül senki .nem látott, Koren esperestől kérte oly czélból, hogy abból egyet-mást kijegyezhessen : az esperes azt az egész értekezlet színe előtt tőle megtagadta és azt zsebregyürte azon kijelentéssel: »Leszavaztátok javaslatomat, azt többé soha senki látni nem fogja!«

Ez a lex Koreniáná-nak története — ez ideig!

Az egyházmegyei közgyűlés, — melyen ezen megbukott javaslat érdemleges tárgyalás alá kerül, — Mezöberényben fog tartatni f. évi julius 3-án, az I. kerületi evang. egyház templomában.

Érdekkel várjuk : minő hangulat fog ott megnyilatkozni a Koren-féle javaslattal szemben, melynek előzményeit fentebb láttuk?!

Ott fog eldőlni, hogy az a templom, melynek neve „A magyarországi ág. hitv. evang. egyház« a »szabadság templomai-e? vagy pedig csak „tornyos kőhalom?/«

Memento.

Előfizetési felhívás

„Békés“

1900. évi második évnegyedére.

Lapunk jövö hó elején XXXII. évfolyamának 3. évnegyedébe lépvén, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alapprogrammja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tüztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat ; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről |Békés kiadóhivatalának Gyulán“ ozim alatt postautalványnyal küldendő.

T a n U g y.

A polgári iskola évzáró vizsgálata. Az iskolai óv ünnepélyes berekesztése f. hó 23-án folyt le. Ez alkalommal az iskolaszék csaknem teljes számban jelent meg s a város intelligens közönsége és a szülők zsúfolásig megtöltötték az intézet nagytermét. A terem az ünnepélyes aktusra díszesen fel volt ékesítve s az érdeklődők nagy gyönyörűséggel szemlélték a növendékek kiállított csinos rajzait.

A befejező ünnepélyt délután 3 órakor Dr. Follmann János elnök nyitotta meg lelkes szavakkal.

Az ünnepély sorrendje a következő volt:

1. Hymnus. Énekelte az ifjúsági kar.

2. Vizsgálat az énekelméletből.

3. A csónakos. Előadta az ifjúsági kar.

4. Szavalat. Lusztig Géza és Scherer Ferencz

I. o. tanulóktól.

5. Csendes estén . . . Előadta az ifjúsági kar.

6. Szavalat. Hazay Elemér és Székely István

II. o. tanulóktól.

7. Csörgedező kis patak . . . Énekelte az ifjúsági kar.

8. Szavalat. Cserny Bálint és Mátrai Ferencz III o. tanulóktól.

9. Mi füstölög ott a síkon . . . Énekelte az ifjúsági kar.

10. Szavalat. Lusztig István és Weisz Imre IV. o. tanulóktól.

11. Szózat. Előadta az ifjúsági kar.

A kedvezőtlen időjárás miatt a tornavizsgálat nem volt megtartható, amely kellemetlen körülmény némi lehangoltságot keltett a tanulókban, amennyiben az idei évben számos kiváló tornász volt s ezek már napok óta készültek arra, hogy akrobata s ügyességi mutatványaikat a közönség előtt produkálják. Így a testgyakoilatból a vizsgálat elmaradt s következett a jutalmak kiosztása.

Dr. Follmann János elnöklő iskolaszéki tag most komoly szavakkal figyelmeztette a növendékeket kötelességeikre s midőn az iskolaszék nevében örömmel adott kifejezést ama szép eredmény fölött, melyet ez évben fölmutattak, egyszersmind leikőkre kötötte, hogy a két hónapi szünidőt ne a tétlenség, hanem csak a pihenés idejének tekintsék.

Kiváló előmenetel, szorgalom és példás magaviseletükért kitüntetésben, illetőleg jutalomban részesültek :

1. A »Polgári Kör« alapítványának 50 frtnyi ösztöndiját, mint az iskola legkitűnőbb tanulója: Habinay Iván IV. o. tanuló nyerte el.

2. Az iskolaszék 4 drb 10 frankos aranyát osztályonként a kővetkezők kapták : Lusztig Géza

I. o., Hunya Imre II. o„ Cserny Bálint III. o. és Lusztig István IV. o. tanulók,

8. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak egyletének 10 frtnyi jutalma, mint a legjobb mathe- maticusnak Lusztig István IV. o. tanulónak adatott.

4. Az újvárosi olvasókör 10 frankos aranyát a legjobb történész Mátray Ferencz III. o. tanuló kapta.

5. A Kossuth-alapból 2 drb diszkönyvet kapott a hazai történelemben elért kitűnő eredményért Goldmann Imre III. o. tanuló.

6. Abafi János adományából egy-egy diszkönyvet kaptak Mátrai Ferencz III. o. Kórözsi Pál IV. o. és Góg Ferencz IV. o. tanulók.

7. Dolinay Gyula lapszerkesztő adományát, egy egy diszkönyvet Székely István II. o. és Reiter Lőrincz I. o. tanulók nyerték el.

A szabadkézi rajzban és tornászaiban kiváló növendékek jutalmazására Gallacz János min. oszt. tanácsos 10 frtot és Weisz Mór gyáros 5 frtot ajánlottak föl, mely összegből Benyó János IV. o. t. egy drb 10 frtos aranyat, KSrözsi Pál IV. o. t„ Seres Lajos IV. o., Weisz Imre IV. o., Körmendy Sándor III. o., Weisz Sándor III. o., Hazay Elemér

II. o. és Scherer Ferencz I. o. tanulók 3—3 korona jutalomban részesültek.

Ezután az elnök úgy az iskolaszék, mint a város közönsége nevében elismerését fejezte ki az intézet igazgatója s tanári testületé iránt önzetlen fáradozásukért s a szép sikerért. Végül kiosztattak

az évi bizonyítványok s kiadatott a kéthónapos nagy vakáczió.

Érettségi vizsgálatok. A szarvasi ág. ev. főiskolában megtartott , érettségi vizsgálatra jelentkeztek 39-en. Vizsgálatra bocsáttatott 36. írásbelin visszavettetett 1. Szóbelin visszavettetett 6. Érettnek nyilváníttatott 29, 3 pótvizsgára, 3 egy esztendőre lett utasitva.

Gyulaváros rendőrkapitányától. 1613/1900. ikt. szám.

Hirdetmény.

A városi rendőrkapitánynak 1900. óv május hó 25-én 1613. szám alatt hozott határozatának hatályon kivül helyezésével ez utón tudtul adom mindazoknak, a kiket illet, hogy tekintettel arra, miszerint Gyula város lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint a 20,000-et nem haladja meg, — az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 14837/1892. számú magy. kir. kereskedelmi ministeri rendelet II. 4-ik pont a) f) alatt elősorolt munkák, javítások s árusítások ajunius és julius hónapokba eső vasárnapokon is déli 12 óráig folytathatók.

Gyulán, 1900. évi junius hó 25-én.

Márkus Mihály,

179 1—1 b. rendőrkapitány.

2710/1900.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városa 1900. évi országos betegápolási pótadó lajstroma a tek. kir. pénzügyigazgatóság által érvényesítvén julius hó l-tö 8-ig a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve.

Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólalnia sukat hozzám adják be.

Gyulán, 1900. junius hó 26-án.

Dutkay Béla,

180 1—1 polgármester.

Hírek.

Eljegyzés. Lukács György dr. Békésvármegye főispánja eljegyezte Herényi Madoly bárónőt, néhai percnyi báró Perényi Péter országgyűlési .képviselő és neje tisza-ujhelyi Újhelyi Ilona leányát. A leg- jgazabb örömmel közöljük ezen eljegyzés hírét. Főispánunk kiváló egyénisége, nagy képességei és munkaszeretete, megnyerő szívélyes modora folytán annyira szeretett és tisztelt vezéralakja vármegyénknek és legifjabb, de hálára kötelező gondoskodása folytán legszeretettebb és első polgára városunknak, hogy annak minden fia szivének legjobb óhajtásával kiséri őt a boldog családalapítás ösvényére. Csak fokozott lehet mindnyájunk öröme, tudván azt, hogy akit benső vonzalmából élettársául választott és aki igaz szerelemből nyújtja neki kezét, teljes mértékben méltó arra, hogy a legjobb, legnemesebb férfiú bizonyára fényes életpályájának osztályosa legyen. A szép menyasszony szüleinek házánál a leggondosabb nevelésben részesült, amely veleszületett lelki tulajdonságainál fogva egyéniségének páratlan varázst kölcsönzött. Nagy lelki műveltsége és bájos megjelenése mellett a bárónő rendkívüli zeneérzékkel bir és mint dilettáns maga is művészileg játszik. Mindezen tulajdonok és nemes jó szive, kedvessége folytán minden körben a legkedveltebb, a főváros előkelő köreiben való hosszabb időzéskor pedig, midőn az udvarnál is bemutattatott, csakhamar a pesti bálok egyik legünnepeltebb alakja lett és lebilincselő egyénisége folytán bizonyára nemes férje mellett vármegyénk társadalmi életének rajongással követett vezetője lesz. A bárónő a legrégibb magyar családból származik, mely egész az Árpád-korig vezeti vissza családfáját. A Perényi család története a magyar nemzet történetével minden időben össze van forrva és azokból nádorispánok, tudós püspökök, főkapitányok és főispánok nagy számmal kerültek ki. A család 1590. körül emeltetett a bárói rangra A szabadságharczban Perényi Zsigmondnak jutott fontos szerep, aki 1848-ban a főrendiház elnöke, a függetlenségi nyilatkozat után a hétszemélyes tábla elnöke lett és 1849-ben Pesten vértanú halált szenvedett. A menyasszony édes-atyja az 1896-ban elhalt Péter báró hosszabb utazás után a közigazgatás terén fejtett ki tevékenységet, majd több cikluson át a mátészalkai kerületet képviselte az országgyűlésen. — Az eljegyzés junius hó 25-én történt meg Budapesten, mig Nagy-Doboson a család szatmármegyei birtokán julius hó 7-én fog egy- házilag megáldatni. A tisztelt mátkapár esküvőjét szeptember 10-én fogja Nagy-Doboson megtartani, mikor is az esketési szertartást Meszlényi Gyula szatmármegyei püspök végzi, tanukul pedig a vőlegény részéről Lukács László pénzügyminister, a menyasszony részéről pedig báró Perényi Zsigmond, Bereg és UgocBavármegyék ny. főispánja fognak az ünnepélyen szerepelni. Az ég boldogságot árasztó áldása kisérje a szerető nemes szivek egyesülését!

A vármegyei közigazgatási bizottság rendes havi ülését julius hó 13-ik' napján pénteken fogja megtartani.

Jóváhagyott határozat. A földmivelésügyi m. kir. minister jóváhagyta a-törvényhatósági bizottságnak azon határozatát, mely szerint a községi munkás segélyalapokra a kormány által adományozott 10000 korona felosztása tárgyában akként határozott, hogy ezen összeget a községek között a gazdasági munkások lélekszámának arányában osztja fel.

Lemondás. Dr. Kohn Emil, a vármegyei közkórház segédorvosa, ki az elmebeteg osztályhoz volt beosztva, ezen állásáról lemondott és már legközelebb eltávozik Gyuláról. A közkedveltségben állott fiatal orvos távozását városunkban széles körben sajnálják.

Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister Harsányi Frigyes okleveles mérnököt a gyulai kir. államépitészeti hivatalhoz kir. segédmérnökké nevezte ki.

Az országos orvosszövetség békósvármegyei fiókszövetsége szerdán d. u. 4 órakor tartotta meg Gyulán a vármegyeház nagytermében évi rendes közgyűlését, melyen a vármegyéből orvosaink tekintélyes számmal vettek részt. Dr. Zöldy vármegyei főorvos elnöklete alatt jelen voltak: dr. Hajnal István, dr. Berkes Sándor, dr. Reisz Miksa, dr.Wagner Dániel, dr. Kun Pál, dr. Páudy Kálmán, dr. Keleti Ignácz, dr. Szondy Lajos, dr. Eisler Vilmos, dr. Deák Zsigmond, Kulpin Dániel, dr. Marmorstein Károly, dr. Hódy János, dr. Bárdos Arthur, dr. Nuszbaum Károly, dr. Révész Fülöp, dr. Samer Ignácz, dr. Weliner Áron, dr. Frey Géza, dr. Kohn Emil, dr. Steiner Zsigmond és dr. Weisz Lajos. Dr. Zöldy János visszapillantást vetvén az országos orvosszövetség megalakulása által elért azon eredményekre, melyeket az orvosi rend ez utón elért, röviden üdvözli a szép számmal összegyűlt kartár- sakat. Azután a pénztámok, majd a könyvtáruok olvasta fel beszámolóját, melyeket a közgyűlés tudomásul vesz. Ezután dr. Hajnal István, mint a nyugalomdíj és segélyezésügyben kiküldött bizottság elnöke, terjeszti be a bizottság véleményét. Úgy ezen javáslattp, mint az ügyrend készítésével szintén dr. Hajnal elnöklete alatt műdökő bizottság beterjesztett javaslatát a közgyűlés magáévá tette j az utóbbira vonatkozólag, mint a nagyközönséget érintő dologra nézve igyekezni fog lapunk szerkesztősége lapunk olvasóit tájékoztatni, mert ezt a közgyűlés kinyomatni elhatározta. Ezután a közgyűlés a társszövetségek megkereséseinek, nevezetesen a „Temesvár megyei 'fiókszövetséga és „Pozsonyvármegyei fiókszövetség“-nek egy-egy propoziczióját vette tárgyalás alá. Előbbit egyszerűen tudomásul vette, utóbbira vonatkozólag pártoló beterjesztést intéz az igazgató-tanácshoz. Ezek után egyes, a tagok által fellvetett indítványok kerültek tárgyalás alá, Pándy drl tudományos felolvasások tartását hozza javaslatba, dr. Révész orvosbetegsegélyző egylet alakításának eszméjét veti fel, dr. Deák pedig a községi és körorvosok látogatási és napidijainak országosan egységes rendezése érdekében terjészt be indítványt. Mindezen javaslatok részletes megvitatásába a közgyűlés nem megy bele, hanem azok megbirálását bizottsági tárgyalásoktól teszi függővé, mely bizott- Isági vélemények a választmány tárgyalása után fognak határozathozatal czéljábói ismét a közgyűlés plénumában tárgyaltatni. Ezek után a közgyűlés pénztárvizsgáló bizottságot választott, majd hosszabb eszmecserét folytat azon irányban, hogy miként lehetne az Országos Szövetség nyugdíjalapját gyarapítani, adományok gyűjtése vagy pedig egyéb jövedelmet hozó összejövetelek rendezése utján, s az erre vonatkozó tervek effektuálását a viszonyok alakulása szerint az Elnök belátására bizza. A jegyzőkönyv hitelesítésére megbízott .tagok kijelölése után dr. Zöldy azon reményben zárja be a közgyűlést, hogy a jelenlevő tagokat reményű még az év folyamán Gyulán üdvözölhetni, bár nem az Orvosi Szövetség keretében, hanem mint az Egészségügyi Egyesület buzgó tagjait, mint a mely egyesület a f. év őszén Gyulán fogja megtartani ez évi közgyűlését. Az idő előrehaladottsága miatt a vidékről bejött orvosok igyekeztek a vasúthoz, nehogy lekéssenek, mert az esetben bizonyára nem egyet szemrehányó fogadtatásban részesített volna odahaza szenvedő betege.

Jegyzői szigorlat. A közigazgatási tanfolyamokról szó.ó törvény életbeléptével megszűnik a jegyzők vizsgázásának és képesítésének eddigi módja és jövőre a jegyzőjelölteknek már egy évi tanfolyamot kell végezniük. Hogy az uj törvény életbeléptével egyesek hátrányt ne szenvedjenek, a belügyminister több oldalról felvetett kérdés folytán értesítette a vármegyéket, hogy a jegyzői pályára készülő és szigorlatra jelentkezett ifjak augusztus hó végéig a vármegyei vizsgáló bizottságok előtt még szigorlatot tehetnek. Ennek folytán Békésvármegyében is még egyszer összeül a szigorlati bizottság és előtte a jelentkezett ifjak augusztus hó második felében tesznek szigorlatot.

Törvény szünet. A gyulai kir. törvényszéken e héten voltak az utolsó rendes tárgyalások és a mai nappal megkezdődik a nyári törvény szünet, mert a bírák nagy része julius és augusztus hónapban veszi szabadságát és ezen hónapok alatt csak haladékot nem tűrő ügyeket fog elintézni a törvényszék Bzüneti tanácsa. Polgári, folebbvitelí és bűnügyi fötárgyalások tehát szeptember hóig nem lesznek, csupán a vádtanács fog megszakítás nélkül az egész nyáron át is működni.

Helyettesítés. Gyula város rendőrkapitánya Endrődy Géza súlyosan megbetegedvén, hivatali teendőinek ellátásában akadályozva van, és azért betegsegenek tartamára Lukács György főispán dr. Márkus Mihály városi árvaszóki ülnököt bizta meg a rendőrkapitányi teendők ellátásával.

A gyulai nőegylet ma délután fél 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését az árvaházban gr. Wencheim Krisztina elnök vezetése alatt. Az egylet vagyoni mérlege a következő eredményt tünteti fel: Bevétel összege 11178 frt 18 kr. Kiadás összege lőí 1 frt. Maradvány 9667 frt 18 kr. és pedig: 1. Egyleti alaptőkék a békésmegyei takarékpénztárban 1899. decz. 31-én 8157 frt 65 kr. 2. Fábry Mártonná alap 1899. decz. 31-én 306 frt 56 kr. 3. Stefaneum alapítvány 532 frt 84 kr. 4. Gróf Wenckheim Stefánia kötvénye 500 frt. 5. Justh Gyuláné kötvénye 100 frt 6. Pénztári készlet 70 frt 13 kr