Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
42-ik szám Gyula, 1900. október 21-én XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendOk. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 | — „ Évnegyedre . . | „ 50 I Egyes szám ára 20 fii. J Társadalmi ós közgazdászat^ hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ZEZ ó li n Dávid. f--------------------------------1 Ki adóhivatal: Templomtér, Dobay Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fii. L____ A gymnasium kérdése. A vallás és közoktatásügyi miniszternek lapunk múlt heti számában emlitett ténye, mely szerint a közoktatásügyi minisztérium 1901-ik évi költségvetésébe a gyulai római kath. főgymnasium czéljaira 2000 koronás tételt vett fel, a gyulai közönség körében nagy örömet és meg nagyobb megnyugvást keltett. Mindenhol, de különösen ama tekintélyes körökben, amelyek a gymnasium létesítésében cselekvőleg közreműködnek, még inkább és különösen ott, ahol a gyulai róm. kath. főgymnasium, részint azért mert „gyulai“, részint azért mert „róm. kath.“ jellegű, részint és főleg mindkét oknál fogva egy- átalán nem népszerű eszme, elismerik következtetésünk helyességét és jogosultságát, hogy Wlassics Gyula vallás és közoktatás- ügyi miniszter a 2000 koronának költségvetésbe illesztésével elvileg és gyakorlatilag egyaránt a gyulai róm. kath. főiskola létesítésének álláspontjára helyezkedett és hogy a miniszternek eme tényével a gymnasium lótesitése, eléggé nem méltányolható nagy lépéssel haladt előre. A vallás és közoktatásügyi miniszter ama feltételhez fűzi a költségvetési tételt, hogy a főgymnasium első osztálya már a legközelebbi tanév elején megnyitandó lészen. Eme körülmény, nevezetesen hogy ez a feltétel megvalósítható legyen, gyorsabb cselekvésre serkenti a gymnasium létesítésére szövetkezett tényezőket. A gyulai gymnasiumra nem csak szükségünk, hanem sürgős szükségünk is van ; ezt érzi a feukölt szellemű vallás és köz- oktatásügyi miniszter, amidőn a 2000 koronának költségvetésbe vételével a gymnasium létesítőit mintegy buzdítja s akczióra sarkalja. Óhajtjuk és meg vagyunk győződve, hogy ez az akczió, mely idestova egy év óta szünetelni látszott, — látszott, hangsúlyozzuk, mert tényleg nem szünetelt — elementáris erővel fog megújulni s minden eddig még esetleg fenállott akadályt el fog hárítani s le fog küzdeni, hogy a miniszter feltétele T Á. R O Z F • h á s z Az árvák édes Anyjához! Szeplőtelen szent Szűz Szentséges nevednek Hálás tisztelőid Dicséretet zengnek. Buzgó fohászunknak Szívből fakadt hangja: Üdvözlet Teneked, Árvák édes Anyját Szent sugallatodra Egy magas Méltóság, — Kinek áldott szíve Szeretet és jóság — Az elhagyottakat Kegyébe fogadja; J Hála ezért néked Árvák édes Anyja! Kiknek nincsen részük ílév anyai csókban, Kárpótolva vannak A Tőle vett jókban. Ki a szegény árvát Bőkezűen tartja: Áldd meg a jó Grófnőt Árvák édes Anyja I 0 benne nyert anyát Sok anyátlan árva; Mélyen is van neve A szívekbe zárva. És mert a mi jót tesz Szent nevedben adja : Kérd rá Fiad kegyét Árvák édes Anyja I Segítséged mellett Szép korszakot zárunk: Negyedszázad óta Áll fenn árvaházunk I — ami voltakópen nem annyira az ő feltétele, mint a mi nagy érdekünk — megvalósuljon. Eme meggyőződésünk alapja azon tudat, hogy | legközelebbi döntő lépés dr. Schlauch Lőrincz biboros-püspök s a gymnasium létesítésében vele karöltve haladó Wenckheim Krisztina grófnőnek van fentartva. A biboros-püspök elejétől kezdve igen nagy érdeklődéssel viseltetik a gyulai gymnasium iránt. Gyula városa ugyanis a nagyváradi lat. szert. róm. kath. püspökség legnépesebb egyházközsége : „főpásztori botjának legszebb gyöngye“, mint az illustris főpap első ízben való Gyulán lételekor kijelentette. Amennyire örvendetes ép oly természetes tehát, ha a biboros püspök az ő megbecsül- hetlen erkölcsi s anyagi támogatását teljes mértékben nyilvánítja oly mozgalommal szemben, amely akkor, amidőn a vármegyében nem kevesebb mint három protestáns főgymnasium működik, a vármegye székhelyén, Gyulán egy róm. kath. jellegű középiskola létesítését tűzi ki czéljáúl. Wenckheim Krisztina grófnő pedig Gyula városa iránt tanúsított nagy rokonszenvével, szeretőiével és fejedelmi bőkezűségével — fényes bizonyítéka ennek az élte legboldogabb napján létesített gyulai árvaház is, melynek 25 éves jubileumát tegnap ünnepeltük — kiérdemelte hogy földi patronánként tiszteljük és szeressük. Az ő — immár 150,000 koronává növekedett — 100,000 koronás alapítványa adta meg az impulzust a gymnasium létesítéséhez; e nélkül az alapítvány nélkül egy róm. kath. jellegű főgymnasium Gyulán egyáltalán nem létesülhetett volna. Tudjuk, hogy az ő fenkölt szelleme, vallásos lelkü- lete, első sorban olyan feltételhez fűzte az alapítványt, amely iránt nagy tisztelettel viseltetünk, de amelyről a nemes grófnőnek eddigelé ismételt és pedig saját személyileg ismételt kísérletek után meg kellett győződnie, hogy az, rajta s Gyula városa elhatározásán kívül álló okoknál fogva meg nem valósítható. Ennélfogva reméljük és hisszük, hogy a nemesszivű grófnő, aki alapítványéHogy ne rebegné ma, Ki e házat lakja: Köszönet Tenéked, Árvák édes Anyja! Szent Szűz! ki e házat Mindig óvtad, védted, — Pártfogold tovább is Apró árvanéped! Mert ha védi őket Szent palástod szárnya, Nem borulhat rájok Bú-baj sötét árnya. S hálából — ha csendül Kápolnád harangja: Szent neved dicsérjük, . Árvák édes Anyja! Sántha Sándor« A nagy karmester tragikuma.- Emlékek egy uj sir fölött. — Az Opera márvány-oszlopai közt fölállított énekkar elzugta: Isten veled ! . . . A Siegfried- gyászinduló hatalmas, komor akkordjai körül- bugták a halottat és fenséges fájdalommal siratták a nagy karmestert, aki többé sohasem emeli föl a karnagyi pálczát, hogy a háborgó hanghullámok fölött uralkodjék. Elhangzott a. Hunyadi László gyászindulója is, csodaszépen és olyan szomorúan, mintha Erkel Ferencz siratta volna benne kedves fiát, Erkel Sándort, a kit a halálban hét évvel megelőzött. A koporsót ki vitték a kerepesi temetőbe és letették a sírba, nem messze attól a szent földtől, ahol Eh'kel Ferencz hamvai nyugosznak. Erkel Sándort eltemették. És most kimondhatjuk sirja fölött a szomorú igazságot: fizikai romlását súlyos lelki baj okozta. Lelki szenvedések ásták alá lassan-lassan izmos, robusztus testét, mig végre leroskadt, összetört, mint a beval fényes tanujelét adta, mennyire átérzi azt, minő imminens és életbevágó szükséglet Gyulán egy gymnasium, a miniszter ténye után, alapítványát a róm. kath. iellegü gyulai főgymnasium részére formailag is szives lesz felajánlani. És amennyiben ez megtörténik, a gyulai róm. kath. főgymnasium létesítésének és egyben a minister által kikötött megnyitási terminusnak legfőbb feltétele is megvalósult. Békésvármegye legtöbb adótfizetőinek név jegyzéke az 1900. évben. * A csillaggal jelöltek adója kétszeresen van számítva. korona Gróf Wenckheim Géza, Gerla 2806L71 Gróf Almásy Dénes, Gyula 27716-13 Gróf Wenckheim Dénes, Doboz 19970*63 Geiszt Gáspár, Kondoros 14143 03 Géiszt Gyula, Kondoros 12957 05 Sváb Lajos, Puszta-Szent-Tornya 11181*67 Gróf Bolza Pál, Szarvas 10095*45 Gróf Bolza Géza, Szarvai 9814*30 * Szalay Gyula, Csaba 9559*08 Júrenák Sándor, Puszta-Szent-Tornya 6967*53 Beliczey István, Csaba 6150T7 Gróf Blankenstein Pál, Körös-Tarosa 5468*01 Léderer László, Öcsöd 5166*22 Léderer Rudolf, 8zent-András 4446*36 I Dr. Szalay József, Orosháza 4369*78 Pfeiffer Antal, Budapest 4365*19 Baumgarten Pál, Puszta-Szent-Tornya 4037*81 * Dr. Kontur Béla, Budapest 3884*70 Székács József, Puszta-Szent Tornya 3630*51 * Fábry Károly Csaba 3518*02 Wolfinger Miksa, Sámson 328880 Kliment Z. György, Csaba 3238*73 Kocziszky Mihály, Csaba 3128*98 Beliczey Rezső, Csaba 2782*69 Székács István, P.-Szt.-Tornya 2652*91 Deutsch Arthur, P.-Töviskes 246068 Kliment Z. János, Csaba 2437*78 Szalay József, Csaba 2356*28 * Braun Mór, Gyula 2326*86 Szántó Dezső, P.-Szt.-Tornya 2232 36 Boros János, Kőrös-Tarosa 2151*44 I Dérczi Ferencz, Kondoros Ravasz József, Puszta-Földvár Kárász István, Szeghalom Székács Lajos, P. Szt.-Tornya * Dr. Hajnal István, Békés ♦Varságh Béla, Csaba Dr. Papp József, Szeghalom K. Schriffert József, Gyula Gróf Wenckheim Henrik, Gyula Stojanovics Gyula, Csorvás Péter András, Szeghalom Novák Kamii, Gyula Farkas József, Csorvás * Kontur József, Szarvas Rosenthal Adolf, Csaba Rosenthal Ignácz, Csaba Omaszta Gyula, Csaba Tóth László, Körös-Tarcsa Kitka János, Csaba Ravasz István, Orosháza Künstler Sámuel. Orosháza Kliment JáDOS, Csaba Nemeskei Andor, Csaba *Po)!ner Aladár, Budapest Tenner Lipót, Orosháza SAikla Z. György, Csaba * Kraft Viktor, Csorvás Reisner Béla, Kondoros Reck Géza, Szeghalom Rasovszki Fülöp, Csaba Mikolai Mihály, Szarvas Gyulai József, Körös-Ladány Maczák L. György, Csaba Tóth Lajos, Öcsöd * Dr. Seiler Vilmos, Csaba Debreczeny Dániel, Gyoma Ladies György, Gyula * Vámos Sándor, Körös-Tarcsa Zahorán Pál, Csaba Janurik Pál, Szarvas Urszinyi Dezső, Csaba Kardos Ferencz, Szeghalom * Sztraka Ernő, Csaba Medovárszki János, Csaba Lehóczki János, Tót-Komlós * Kny Antal, Békés Uhrin I. Imre, Endréd Kiss László, Csaba 2120*42 2048*03 2018*74 2007*13 1954*78 1908*96 1902*17 1886*01 1866*57 1834*02 1811*41 1796*39 1783*90 1742 42 1729*20 1729’20 1718*85 1613*66 1609*38 1581*56 1543-26 1509*78 1495*06 1489*26 1439 89 1433-11 1421 34 1414*95 1396*88 1354-02 1352 62 1327 15 1317*91 1300*76 1298*40 1296*56 1295*16 128404 1280*13 1278*37 1277*78 1274*56 1257*02 1250*90 1249*09 1248*60 1240*71 1238*10 lülröl elkorhadt fa. Erkel Sándort a hálátlanság ölte meg. * Kevesen tudták, hogy ez a nyugodtnak, flegmatikusnak látszó kolosszus bensőleg csupa gyöngéd érzés; hogy ebben a vasszoborban szinte nőies érzékenység lappang. Impressziók befogadására senkinek sem volt lágyabb, fogékonyabb lelke, mint ennek az erős nagy testű embernek, aki mindig azt az impresz- sziót akarta felkölteni a hozzá közeledőkben, hogy nyugodt és közönyös. Erkel Sándor eltitkolta még | legjobb ba- rátjai előtt is a valódi természetét. El akarta hitetni a világgal, hogy a lelke is olyan erős, mint a fizikuma. Egész életében merev és hideg álarezot viselt és ez alatt az álarcz alatt vonag- lott a szenvedésektől. Sértések, méltatlanságok érték. Föl volt háborodva, sirt. De könnyei befelé folytak. Könnj'eit nem látta senki. Mikor a világ előtt megjelent, szemei nyugodtan, komoran néztek az emberekre, akik azt mondták egymásnak : Ez az ember érzéketlen! Erre bátran rátaposhatunk 1 És tapostak is sokszor, néha nagyon kegyetlenül. Erkel Sándornak az volt a tragikuma, hogy tulerősnek akart látszani minden áron I hogy gyöngéd érzéseit mintegy röstelte és azt akarta, hogy keménynek, érzéketlennek lássák azok, akik ellenségei voltak s akiket egy jó szó, egy kis meleg bizalmasság, egy kis barátságos köz- lékenység talán végképpen lefegyverzett volna. Ha néha egy csöpp ellágyulást mutat, ha megmutatja egy kissé a szivét a fraternizálás kedves óráiban, ha megengedi, hogy a belsejébe lássanak és elárulja, hogy a bántalmak, a sértések fájnak neki: nem támadtak volna rá annyian, nem üldözték volna kegyetlen szigorral és ellenségek helyett barátok támadtak volna körülötte, akik segítségére siettek volna, amikor pozicziója Veszedelemben forgott. De Erkel Sándor nem volt közlékeny, nem tárta föl finom, érzékeny lelkét a támadók előtt, nem gondoskodott arról, hogy barátjai legyenek. Annyira ment érzékenységének az eltitkolásában, annyira ment makacs büszkeségében, hogy inkább akart indolensnek látszani, mint olyan érző és energikus embernek, aki sértésekre visz- szatorlással felel, agitál a maga érdekében, pártot szervez, hogy az ellenpártot legyűrhesse és minden követ megmozdít, kér, kapaczitál, erőszakoskodik, hogy állását megtarthassa. Amikor ellenségei megszaporodtak és jól látta, hogy az ellenséges áramlat csapkodásai közt pozicziója megrendül I összefont kezekkel, közönyös arczczal nézte a támadást. Egy ujjal sem tiltakozott a méltatlan bánásmód ellen: nem szőtt cselt az intrigánsok kijátszására ; nem használta fel tekintélyének a súlyát, hogy agyonnyomja vele az ostromlókat. Elment. Egyszerűen helyet adott másnak. S a mikor a mellőzés évei véget értek és a skártba tettet visszahívták: egyszerűen visszajött és egy szóval sem panaszkodott. Nem panaszkodott. De mindent érzett. Százszor jobban, százszor mélyebben, mint azok, a kik a szivüket a szájukon hordják. Mindent érzett és mindent magába zárt. És a magába fojtott keserűség iszonyú rombolást vitt véghez a belsejében. Esztendők titkos fájdalma gyűlt meg benne és ezt a mérges folyamot soha sem öntötte ki a leikéből; soha sem könynyitette meg magát a fölhalmozódott bánkódás emésztő súlyától. Lapunk mal szämälioz félív melléklet van csatolva.
