Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

42-ik szám Gyula, 1900. október 21-én XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendOk. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 | — „ Évnegyedre . . | „ 50 I Egyes szám ára 20 fii. J Társadalmi ós közgazdászat^ hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ZEZ ó li n Dávid. f--------------------------------1 Ki adóhivatal: Templomtér, Dobay Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fii. L____ A gymnasium kérdése. A vallás és közoktatásügyi miniszternek lapunk múlt heti számában emlitett ténye, mely szerint a közoktatásügyi minisztérium 1901-ik évi költségvetésébe a gyulai római kath. főgymnasium czéljaira 2000 koronás tételt vett fel, a gyulai közönség körében nagy örömet és meg nagyobb megnyugvást keltett. Mindenhol, de különösen ama tekinté­lyes körökben, amelyek a gymnasium létesí­tésében cselekvőleg közreműködnek, még inkább és különösen ott, ahol a gyulai róm. kath. főgymnasium, részint azért mert „gyu­lai“, részint azért mert „róm. kath.“ jellegű, részint és főleg mindkét oknál fogva egy- átalán nem népszerű eszme, elismerik követ­keztetésünk helyességét és jogosultságát, hogy Wlassics Gyula vallás és közoktatás- ügyi miniszter a 2000 koronának költségve­tésbe illesztésével elvileg és gyakorlatilag egy­aránt a gyulai róm. kath. főiskola létesítésének álláspontjára helyezkedett és hogy a minisz­ternek eme tényével a gymnasium lótesitése, eléggé nem méltányolható nagy lépéssel ha­ladt előre. A vallás és közoktatásügyi miniszter ama feltételhez fűzi a költségvetési tételt, hogy a főgymnasium első osztálya már a legköze­lebbi tanév elején megnyitandó lészen. Eme körülmény, nevezetesen hogy ez a feltétel megvalósítható legyen, gyorsabb cselekvésre serkenti a gymnasium létesítésére szövetke­zett tényezőket. A gyulai gymnasiumra nem csak szükségünk, hanem sürgős szükségünk is van ; ezt érzi a feukölt szellemű vallás és köz- oktatásügyi miniszter, amidőn a 2000 koro­nának költségvetésbe vételével a gymnasium létesítőit mintegy buzdítja s akczióra sarkalja. Óhajtjuk és meg vagyunk győződve, hogy ez az akczió, mely idestova egy év óta szünetelni látszott, — látszott, hangsúlyozzuk, mert tényleg nem szünetelt — elementáris erővel fog megújulni s minden eddig még esetleg fenállott akadályt el fog hárítani s le fog küzdeni, hogy a miniszter feltétele T Á. R O Z F • h á s z Az árvák édes Anyjához! Szeplőtelen szent Szűz Szentséges nevednek Hálás tisztelőid Dicséretet zengnek. Buzgó fohászunknak Szívből fakadt hangja: Üdvözlet Teneked, Árvák édes Anyját Szent sugallatodra Egy magas Méltóság, — Kinek áldott szíve Szeretet és jóság — Az elhagyottakat Kegyébe fogadja; J Hála ezért néked Árvák édes Anyja! Kiknek nincsen részük ílév anyai csókban, Kárpótolva vannak A Tőle vett jókban. Ki a szegény árvát Bőkezűen tartja: Áldd meg a jó Grófnőt Árvák édes Anyja I 0 benne nyert anyát Sok anyátlan árva; Mélyen is van neve A szívekbe zárva. És mert a mi jót tesz Szent nevedben adja : Kérd rá Fiad kegyét Árvák édes Anyja I Segítséged mellett Szép korszakot zárunk: Negyedszázad óta Áll fenn árvaházunk I — ami voltakópen nem annyira az ő felté­tele, mint a mi nagy érdekünk — meg­valósuljon. Eme meggyőződésünk alapja azon tudat, hogy | legközelebbi döntő lépés dr. Schlauch Lőrincz biboros-püspök s a gymnasium léte­sítésében vele karöltve haladó Wenckheim Krisztina grófnőnek van fentartva. A biboros-püspök elejétől kezdve igen nagy érdeklődéssel viseltetik a gyulai gym­nasium iránt. Gyula városa ugyanis a nagy­váradi lat. szert. róm. kath. püspökség leg­népesebb egyházközsége : „főpásztori botjá­nak legszebb gyöngye“, mint az illustris fő­pap első ízben való Gyulán lételekor kijelen­tette. Amennyire örvendetes ép oly természetes tehát, ha a biboros püspök az ő megbecsül- hetlen erkölcsi s anyagi támogatását teljes mértékben nyilvánítja oly mozgalommal szem­ben, amely akkor, amidőn a vármegyében nem kevesebb mint három protestáns főgym­nasium működik, a vármegye székhelyén, Gyulán egy róm. kath. jellegű középiskola létesítését tűzi ki czéljáúl. Wenckheim Krisztina grófnő pedig Gyula városa iránt tanúsított nagy rokonszenvével, szeretőiével és fejedelmi bőkezűségével — fé­nyes bizonyítéka ennek az élte legboldogabb napján létesített gyulai árvaház is, melynek 25 éves jubileumát tegnap ünnepeltük — kiér­demelte hogy földi patronánként tiszteljük és szeressük. Az ő — immár 150,000 koro­nává növekedett — 100,000 koronás alapít­ványa adta meg az impulzust a gymnasium létesítéséhez; e nélkül az alapítvány nélkül egy róm. kath. jellegű főgymnasium Gyulán egyáltalán nem létesülhetett volna. Tudjuk, hogy az ő fenkölt szelleme, vallásos lelkü- lete, első sorban olyan feltételhez fűzte az alapítványt, amely iránt nagy tisztelettel vi­seltetünk, de amelyről a nemes grófnőnek eddigelé ismételt és pedig saját személyileg ismételt kísérletek után meg kellett győződ­nie, hogy az, rajta s Gyula városa elhatáro­zásán kívül álló okoknál fogva meg nem va­lósítható. Ennélfogva reméljük és hisszük, hogy a nemesszivű grófnő, aki alapítványé­Hogy ne rebegné ma, Ki e házat lakja: Köszönet Tenéked, Árvák édes Anyja! Szent Szűz! ki e házat Mindig óvtad, védted, — Pártfogold tovább is Apró árvanéped! Mert ha védi őket Szent palástod szárnya, Nem borulhat rájok Bú-baj sötét árnya. S hálából — ha csendül Kápolnád harangja: Szent neved dicsérjük, . Árvák édes Anyja! Sántha Sándor« A nagy karmester tragikuma.- Emlékek egy uj sir fölött. — Az Opera márvány-oszlopai közt fölállított énekkar elzugta: Isten veled ! . . . A Siegfried- gyászinduló hatalmas, komor akkordjai körül- bugták a halottat és fenséges fájdalommal sirat­ták a nagy karmestert, aki többé sohasem emeli föl a karnagyi pálczát, hogy a háborgó hang­hullámok fölött uralkodjék. Elhangzott a. Hunyadi László gyászindulója is, csodaszépen és olyan szomorúan, mintha Erkel Ferencz siratta volna benne kedves fiát, Erkel Sándort, a kit a halál­ban hét évvel megelőzött. A koporsót ki vitték a kerepesi temetőbe és letették a sírba, nem messze attól a szent földtől, ahol Eh'kel Ferencz hamvai nyugosznak. Erkel Sándort eltemették. És most kimond­hatjuk sirja fölött a szomorú igazságot: fizikai romlását súlyos lelki baj okozta. Lelki szenve­dések ásták alá lassan-lassan izmos, robusztus testét, mig végre leroskadt, összetört, mint a be­val fényes tanujelét adta, mennyire átérzi azt, minő imminens és életbevágó szükséglet Gyulán egy gymnasium, a miniszter ténye után, alapítványát a róm. kath. iellegü gyu­lai főgymnasium részére formailag is szives lesz felajánlani. És amennyiben ez megtörténik, a gyulai róm. kath. főgymnasium létesítésének és egy­ben a minister által kikötött megnyitási ter­minusnak legfőbb feltétele is megvalósult. Békésvármegye legtöbb adótfizetőinek név jegyzéke az 1900. évben. * A csillaggal jelöltek adója kétszeresen van számítva. korona Gróf Wenckheim Géza, Gerla 2806L71 Gróf Almásy Dénes, Gyula 27716-13 Gróf Wenckheim Dénes, Doboz 19970*63 Geiszt Gáspár, Kondoros 14143 03 Géiszt Gyula, Kondoros 12957 05 Sváb Lajos, Puszta-Szent-Tornya 11181*67 Gróf Bolza Pál, Szarvas 10095*45 Gróf Bolza Géza, Szarvai 9814*30 * Szalay Gyula, Csaba 9559*08 Júrenák Sándor, Puszta-Szent-Tornya 6967*53 Beliczey István, Csaba 6150T7 Gróf Blankenstein Pál, Körös-Tarosa 5468*01 Léderer László, Öcsöd 5166*22 Léderer Rudolf, 8zent-András 4446*36 I Dr. Szalay József, Orosháza 4369*78 Pfeiffer Antal, Budapest 4365*19 Baumgarten Pál, Puszta-Szent-Tornya 4037*81 * Dr. Kontur Béla, Budapest 3884*70 Székács József, Puszta-Szent Tornya 3630*51 * Fábry Károly Csaba 3518*02 Wolfinger Miksa, Sámson 328880 Kliment Z. György, Csaba 3238*73 Kocziszky Mihály, Csaba 3128*98 Beliczey Rezső, Csaba 2782*69 Székács István, P.-Szt.-Tornya 2652*91 Deutsch Arthur, P.-Töviskes 246068 Kliment Z. János, Csaba 2437*78 Szalay József, Csaba 2356*28 * Braun Mór, Gyula 2326*86 Szántó Dezső, P.-Szt.-Tornya 2232 36 Boros János, Kőrös-Tarosa 2151*44 I Dérczi Ferencz, Kondoros Ravasz József, Puszta-Földvár Kárász István, Szeghalom Székács Lajos, P. Szt.-Tornya * Dr. Hajnal István, Békés ♦Varságh Béla, Csaba Dr. Papp József, Szeghalom K. Schriffert József, Gyula Gróf Wenckheim Henrik, Gyula Stojanovics Gyula, Csorvás Péter András, Szeghalom Novák Kamii, Gyula Farkas József, Csorvás * Kontur József, Szarvas Rosenthal Adolf, Csaba Rosenthal Ignácz, Csaba Omaszta Gyula, Csaba Tóth László, Körös-Tarcsa Kitka János, Csaba Ravasz István, Orosháza Künstler Sámuel. Orosháza Kliment JáDOS, Csaba Nemeskei Andor, Csaba *Po)!ner Aladár, Budapest Tenner Lipót, Orosháza SAikla Z. György, Csaba * Kraft Viktor, Csorvás Reisner Béla, Kondoros Reck Géza, Szeghalom Rasovszki Fülöp, Csaba Mikolai Mihály, Szarvas Gyulai József, Körös-Ladány Maczák L. György, Csaba Tóth Lajos, Öcsöd * Dr. Seiler Vilmos, Csaba Debreczeny Dániel, Gyoma Ladies György, Gyula * Vámos Sándor, Körös-Tarcsa Zahorán Pál, Csaba Janurik Pál, Szarvas Urszinyi Dezső, Csaba Kardos Ferencz, Szeghalom * Sztraka Ernő, Csaba Medovárszki János, Csaba Lehóczki János, Tót-Komlós * Kny Antal, Békés Uhrin I. Imre, Endréd Kiss László, Csaba 2120*42 2048*03 2018*74 2007*13 1954*78 1908*96 1902*17 1886*01 1866*57 1834*02 1811*41 1796*39 1783*90 1742 42 1729*20 1729’20 1718*85 1613*66 1609*38 1581*56 1543-26 1509*78 1495*06 1489*26 1439 89 1433-11 1421 34 1414*95 1396*88 1354-02 1352 62 1327 15 1317*91 1300*76 1298*40 1296*56 1295*16 128404 1280*13 1278*37 1277*78 1274*56 1257*02 1250*90 1249*09 1248*60 1240*71 1238*10 lülröl elkorhadt fa. Erkel Sándort a hálátlanság ölte meg. * Kevesen tudták, hogy ez a nyugodtnak, flegmatikusnak látszó kolosszus bensőleg csupa gyöngéd érzés; hogy ebben a vasszoborban szinte nőies érzékenység lappang. Impressziók befogadására senkinek sem volt lágyabb, fogékonyabb lelke, mint ennek az erős nagy testű embernek, aki mindig azt az impresz- sziót akarta felkölteni a hozzá közeledőkben, hogy nyugodt és közönyös. Erkel Sándor eltitkolta még | legjobb ba- rátjai előtt is a valódi természetét. El akarta hi­tetni a világgal, hogy a lelke is olyan erős, mint a fizikuma. Egész életében merev és hideg álarezot viselt és ez alatt az álarcz alatt vonag- lott a szenvedésektől. Sértések, méltatlanságok érték. Föl volt háborodva, sirt. De könnyei be­felé folytak. Könnj'eit nem látta senki. Mikor a világ előtt megjelent, szemei nyugodtan, komo­ran néztek az emberekre, akik azt mondták egy­másnak : Ez az ember érzéketlen! Erre bátran rátaposhatunk 1 És tapostak is sokszor, néha nagyon ke­gyetlenül. Erkel Sándornak az volt a tragikuma, hogy tulerősnek akart látszani minden áron I hogy gyöngéd érzéseit mintegy röstelte és azt akarta, hogy keménynek, érzéketlennek lássák azok, akik ellenségei voltak s akiket egy jó szó, egy kis meleg bizalmasság, egy kis barátságos köz- lékenység talán végképpen lefegyverzett volna. Ha néha egy csöpp ellágyulást mutat, ha meg­mutatja egy kissé a szivét a fraternizálás kedves óráiban, ha megengedi, hogy a belsejébe lássa­nak és elárulja, hogy a bántalmak, a sértések fájnak neki: nem támadtak volna rá annyian, nem üldözték volna kegyetlen szigorral és ellen­ségek helyett barátok támadtak volna körülötte, akik segítségére siettek volna, amikor pozicziója Veszedelemben forgott. De Erkel Sándor nem volt közlékeny, nem tárta föl finom, érzékeny lelkét a támadók előtt, nem gondoskodott arról, hogy barátjai legyenek. Annyira ment érzékenységének az eltitkolásá­ban, annyira ment makacs büszkeségében, hogy inkább akart indolensnek látszani, mint olyan érző és energikus embernek, aki sértésekre visz- szatorlással felel, agitál a maga érdekében, pár­tot szervez, hogy az ellenpártot legyűrhesse és minden követ megmozdít, kér, kapaczitál, erő­szakoskodik, hogy állását megtarthassa. Amikor ellenségei megszaporodtak és jól látta, hogy az ellenséges áramlat csapkodásai közt pozicziója megrendül I összefont kezekkel, közönyös arczczal nézte a támadást. Egy ujjal sem tiltakozott a méltatlan bánásmód ellen: nem szőtt cselt az intrigánsok kijátszására ; nem hasz­nálta fel tekintélyének a súlyát, hogy agyon­nyomja vele az ostromlókat. Elment. Egyszerűen helyet adott másnak. S a mikor a mellőzés évei véget értek és a skártba tettet visszahívták: egyszerűen visszajött és egy szóval sem panasz­kodott. Nem panaszkodott. De mindent érzett. Száz­szor jobban, százszor mélyebben, mint azok, a kik a szivüket a szájukon hordják. Mindent érzett és mindent magába zárt. És a magába fojtott keserűség iszonyú rombolást vitt véghez a bel­sejében. Esztendők titkos fájdalma gyűlt meg benne és ezt a mérges folyamot soha sem ön­tötte ki a leikéből; soha sem könynyitette meg magát a fölhalmozódott bánkódás emésztő súlyától. Lapunk mal szämälioz félív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom