Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

Melléklet a „Békés“ 1900.52-ik számához. gaszkodik, ha a magas koré ért államférfiu erényei nek megbecsülését az indítvány elfogadásával kife­jezésre juttatja. Zajos elfogadjuk és eláll kiáltások között állott fel szólásra: Dr. Berényi Armin'. (Elfogadjuk az indítványt» eláll, eláll, másrészt élénk halljuk, halljuk ki­áltások.) Úgy látja, hogy Tisza Kálmánra nem áll az a mit az indítványozó mondott, hogy immár csak a történelemé, mert szelleme, mint a kisértet járás megjelent e teremben ismét azon „eláll“ ki­állásokban is, a melyek a szólásszabadság elnyo­másával, a nyers hatalom eszközeivel kívánják el­fojtani a szabad véleuiéuy nyilvánítást, a mi azon­ban nem akadályozza meg őt abban, hogy meg­győződésének bátran kifejezést ne adjon. Kár volt, hogy indítványozó a történelmi areopag szerepére vállalkozott, a mikor Tisza Kál­mán, mint pártja első közkatonája még mindig a gyakorlati politika keretében fejti ki tevékenysé­gét s működése a szorosan hozzá tartozókkal való szövetségében közéletünk mezején, még mindig észrevehető barázdákat szánt. Ez az üdvözlés reactiválni akarja őt s azon szomorú korszakot, a midőn a szabadelvűsig és de­mokrata jelszavai alatt ezeknek ép ellenkezője ér­vényesült. Párturalmi érdekek rideg győzelemre segítése, az ellenvélemény könyörtelen, erkölcsi és anvagi existencziák megsemmisítésére kiható üldö­zése jellemzik ama rendszert, a midőn a demokra­ta csak azért lön egyes nagyravágyók által mind­untalan hangoztatva, hogy ők alacsony állásból a nép vállain mennél magasabbra emelkedhessenek s átalakulhassanak mielőbb aristokratákká. Élénken jellemzi s közbeszólások folytán adatokkal is megvilágítja a fentieket és kiemeli, hogy amaz irányzat fel feltámadni akaró jelenségei ellen a küzdelem helyén való. A politikai erkölcsi nagyság szempontjából is kifogás alá esik Tisza Kálmán államférfiul ezerepe, mert ő ugyanoly szívóssággal küzdött másfélév­tizeden át a hatalmon, megtagadott elvei mellet, mint a minő elszántsággal azokat oly hosszú időn át pályája első felében képviselte s a nemzetbe a csüggedés, .a mindennel való megalkuvás szeren­csétlen érzetét ültette át. Valóban furcsa kívánság, hogy ép ma, a mi­dőn pár pillanat előtt, az önálló vámterület létesí­tése érdekében beadott indítványt a vármegye kö­zönsége egyhangúlag elfogadta, üdvözöljük azon Tisza Kálmánt, a ki ezen állami gazdasági és tár­sadalmi bajaink orvoslását czélzó óhajunknak leg­makacsabb ellenzője s megvalósulásának legfőbb akadályozó tényezője volt s a kit — bár állapo­taink válságosak — ma sem látunk e politikai elv pártolói között. Érti azt, ha a család és azok, a kiket -a tár­sadalmi kötelék hozzá kapcsol, Tisza Kálmán üd­vözlésére sietnek, de ez egy idegen vármegye ré­széről nem nélkülözi a politikai tüntetés jellegét, annál kevésbbé, mert Tisza Kálmán mellett a nem­zet egyetemére pártkülömbség nélkül üdvösen kiható s általános emberi szempontból dicsőithető nagy hazafiui tényeket indítványozó sem tudott felhozni, miért is indítványa elvetését kéri. (Hosz- szas élénk helyeslés.) Főispán kijelenti, hogy itt a szólásszabadság meg nem sértetett. Történtek érzelemkifejezések, mint mindenkor, de ő mint elnök lett volna az első, a ki kötelességéhez képest a szólásszabadsá­got megvédi. Zajos elfogadjuk és szavazzunk felkiáltások után a főispán a többség állásfoglalásához képest az indítványt elfogadottnak jelenti ki. A gerla-békési ut 200000 koronás kölcsöne ügyé­ben azt javasolja az állandó választmány, hogy mi­vel az ut kiépítést kimondó határozat még jog­erőssé nem vált, a most megajánlott kölcsön pedig drága, annak érdemében nem határoz, hanem uj ajánlatok beszerzésével az alispánt megbízza. Egy­úttal a kérdéses útszakaszt a törvónyhatósági út­hálózatba felvenni javasolja. A javaslat egész ter­jedelmében elfogadtatott. A szegénysorsu tüdőbetegek sanatoriumában egy ágy alapítvány létesítésére V3 százalék pótadó kivetését javasolja az állandó választmány. A köz­egészségügyi egylet részletes memorandumban ja­vasolja két ágyalapitvány létesítését. Névszerinti szavazás utján 74 igen szavazat és 41 nem szava­zat adatott be és igy a szükséges kétharmad több­ség nem szavazta meg a pótadót. A jegyzői nyugdíjintézet igazgató-választmánya javasolta, hogy az intézet javára szedett 1/3 száza­lék pótadót V„ százalékra emelje fel a közgyűlés. Itt is névszerinti szavazás volt, melynek során 52 szavazat adatott be az indítvány mellett és 49 el­lene, tehát ez a pótadó emelés itt is elvettetett. A közigazgatási bizottságba öt tag választására a főispán a szavazást elrendelte és a szavazatszedő küldöttségbe Gallacz Jánost elnökül, Konkoly Je­nőt és Seiler Vilmost tagokká nevezte ki. Körül­belül egy órát vett igénybe a választás, amelynek során beadatott 110 szavazat, amelyekből Dr. Zsi­linszky Endre 94, Rosenthal Ignácz 80, dr. László Elek 53, Ladies György 50, Geiszt Gyula 47 sza­vazattal a közigazgatási bizottság tagjaivá megvá­lasztattak. Az igazoló választmányba a közgyűlés meg­választotta tagokul Ladies Györgyöt, Schröder Kor­nélt, dr. Zöldy Gézát, Jantsovics Emilt és dr. Be­rényi Ármint; a főispán a bizottság elnökévé Keller Imrét, tagjaivá pedig dr. Márki Jánost, dr. báró Drechsel Gyulát és Gallacz Jánost nevezte ki. A vármegyei tiszti főügyész helyettesévé dr. Ladies Lászlót választotta meg a közgyűlés. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelen­ségét megállapító bizottságba dr. Rajnai István és dr. László Elek választatott meg. A lóavató bizottságok elnökévé Beliczey Géza ifj. Dérczy Péter, Bulla Sándor, Pongrácz Jenő, Szekér Gyula, Morvay Mihály, Reck Géza és Kherndl György választattak meg. A nagypénteki ref. társaság részére segély adományozása tárgyában hozott határozatot a bel - ügyminister nem hagyta jóvá, mert az 1 százalék pótadó csak közigazg. czélokra szolgálhat. A köz­gyűlés újból indokolt feliratban kéri a jóváhagyást. Gyula város a rendőrségi személyzet számának szaporítását ismételten megtagadván, a törvény- hatósági bizottság közigazgatási és közbiztonsági érdekekből ezt elrendelte és 1600 kor. fizetéssel, 400 korona lakáspénzzel egy alkapitányi, 700 kor. fizetéssel egy rendőrőrmesteri, 600 kor. fizetéssel egy rendőrtizedesi, végül 480 kor. fizetéssel nyolez uj rondőri állást szervezett a rendőrségi személyzet kiegészítéséül. A Békés községben megtartott mérnök válasz­tást, miután azt nem a képviselőtestület, hanem a nagyközönség ejtette meg. Morvay Mihály, Keller Imre és az elnök hozzászólása után megsemmisítették. Konsitzky János, és társai a törvényhatóságnak egy községi ügyben hozott határozata ellen feleb- bezést adtak be, melyben ezzal vádolják a törvény­hatóságot. hogy egy analog ügy elbírálásánál pusz­tán magánérdekek vezették volna a közérdek ká­rára. Az alispán a sértés megtorlása végett a fe- lebbezést bemutatván az állandó választmány azt javasolta, hogy a közgyűlés a kihágási eljárás meg­indítása iránt tegye meg a fellépéseket. Lavatka Gyula kijelenti, hogy a felebbezést aláírta ugyan, mert annak czéljával egyetért, de annak indokolását át nem olvasta és igy véletlen tévedésből jutott a hatóság megsértésének vétkébe, kéri a törvényhatóságot, hogy a felebbezés e ré­szére aláírását meg nem történtnek tekintse. A közgyűlés elfogadta a javaslatot azzal, hogy La­vatka Gyulára nézve a kihágási eljárás tását nem kivánja. A belügyminister rendeletére a a kihágási szabályrendelet azon Hírek. Városi képviselők választása. Tegnap történt meg Gyulán a lejárt megbízatású képviselők he lyett újaknak választása. A szavazás egész napon át délután 4 óráig folyt. A belvárosban 58 szavaza­tot adtak be. Megválasztalak rendes tagoknak dr Lukács Györg-, Gallacz János, Csák György, dr Bodoky Zoltán, Kohn Dávid, dr. Zöldy Géza, N. Szabados József, póttagoknak Reisner Ede, Kará­csonyi Károly, Szállá Lajos s Nyikora Illés. — Az újvároson 143-an szavaztak. Megválasztattak : Gyar­mati Sándor, Vidó János, Bállá Ferencz, Ravai Gábor, Biró István, Arató István, Tarkó Gábor megindi­közgyülés szakaszát heti piaczokon való tömeges vásárlást kor­törölte mely a látozta. A közigazgatási tanfolyamok hallgatóinak se­gélyezésére irányuló kérelmet a közgyűlés alap­hiányában teljesíthetőnek nem találta. A kereskedelemügyi ministernek a Körösök hajózására vonatkozó leiratát tudomásul vették. A második transversalis-ut ügyében elhatá­rozták, hogy az orosháza-p.-földvári útra előirány­zott, de e czélra szükségtelenné vált 100000 ko­rona terhére a transversalis-ut földmunkálatait a vármegye hozzájárulásaként elkészíttetik. A házaló-kereskedés korlátozásáról bzóíó sza­bályrendeleten stiláris módosításokat vezettek ke­resztül. A munkás és cselédsegélyző pénztárak segé­lyezésére 500 koronát megszavazott a közgyűlés. A tárgysorozatba felvett törvényhatósági át­iratokat tudomásul vették. A közigazgatási bizottság megkeresésére Bé- kés-Csabának a települési dijakra vonatkozó sza­bályrendeletében azon törvénytelen intézkedést, a mely a hallgatólag illetőséget szerzettekre kótsze rés dijat ró ki, megsemmisítették. A vármegyei közegészségügyi egyletnek és Sámson községnek az építkezési szabályrendelet módosítására vonatkozó kérvényét javaslattétel vé­gett egy, mérnökök, orvosok és gazdákból álló bi­zottságnak adták ki. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató vá asztmányának javaslatára Bolenczéresi József csa­ládja részére évi 720 korona kegydijat folyósi tottak. A vármegye szervezési szabályrendeletét mó dositották akként, hogy vasár- és ünnepnapon hi­vatalos órák nem tartatnak, de inspekeziós tisztvi­selők és kezelő hivatalok kirendeléséről a hivatal­főnökök tartoznak gondoskodni. Munkácsy Mihály és Vörösmarty Mihály szob­rára 100—100 koronát, Bethlen'Gábor szobrára 50 koronát, a váczi siketnéma intézet javára 20 koro­nát szavazott meg a közgyűlés. A felosztott megyei honvédegylet alapitványá nak kamatait Szilágyi László és Tamás József gyulai lakosok részére adták ki. A közgyűlés a déli órákban történt megsza- kitással az egész napot igénybe vette és annak községi ügyekben hozott határozatait — lapunk szűk tere miatt — jövő számunkban ismertetjük. perselyében gyermekek szombatján T a n ü g y. A photomimikai módszer. — A békési köz­ségi tanítók egyik jelese: Farkas Gyula rosszerde tanító érdekes módszertani szabad-előadással egybe-^ kapcsolt gyakorlati tanítást tartott e hó 18-án a békési ev. ref. egyház presbyteriumi gyüléstermé- ben saját első osztályú növendékeivel. Ott láttuk az előadáson a községi és felekezeti iskolaszékek vezetőit, egyházi és világi elöljárókat, a tanügy iránt érdeklődőket s a tauitói testület tagjait majd­nem teljes számban. Nevezett tanító ur délelőtt 9 órakor megköszönvén a nagy számban megjelentek érdeklődését: előadásának bevezető részében ismer­tette az írás és olvasás-tanitás photomimikai mód­szerének történetét, melyből — az erre nyomban következett gyakorlati tanítás kapcsán — megtud­juk, hogy minden egyes hang valamely, a termé­szetben előforduló jelenség képzetével akként van összekötve, hogy e tárgyalt hang ama jelenséggel együtt járó hangra érzékileg is rávezeti a tudvágyó gyermeki elmét; p. u. a hulló falevél hangja, ne- sze=2, a kutya haragja=r, a medve.mormogása=m, stb. E mellett a szóban levő hangok kéz- és arcz- mozgás (mimika) által különbözvén egymástól: a gyermekek előtt összetéveszthetetlen tisztaságban világosságban állanak s igy a hibátlan, szabatos irás és illetve olvasás elsajátítására kiváló sikerű eszköz a vele bánni tudó tanitó kezében. Különösen a helyes szótagoltatás nyer e tanítási módszerben jó didaktikai Útmutatót: kivált, hogy ha az érzé­keltetett hang azonnal összeköttetésbe hozatik an­nak képe .előállításával, vagyis betűjének írási mód­jával : I módszer alkalmazása biztos sikerre vezet. Ily értelemben szólották ehhez a teljes sikerű gya­korlati tanitás után a jelenlevő szakférfiak is, ki­emelvén a Czukrász Róza fővárosi tanítónő által kezdeményezett s példája nyomán a fővárosban s az országban több helyen meghonosodott ezen mód­szernek érdekességét s a gyermek figyelmét és te­vékenységét teljes mértékben lekötő voltát, nem­különben az előadó tanítónak elismerésre méltó ügybuzgóságát; kit az előadás után élénken élje­neztek. — Hisszük, hogy a mutatott uj és jó pél- példának Békésen követői is lesznek. Ügy legyen! (—p—s.) Gnlyás János, Nóvery Albert, Csordás Ferencz Póttagokul Fábiáu István, Szilágyi Ferencz, Ro- zsos János és Murvai Ferencz. A többi választó- kerületekből, miután a szavazatok összeszámlálása a késő éjjeli órákig elhúzódott, lapunk zártakor még nem tudunk eredményt írni. Árlejté3 a megyén. Békésvármegye árlejtő bizottsága deczember 21 én ülést tartván, abban a szolgaszemélyzet ruházata, az irodaszerek s a pet­roleum s gyertyaszükséglet biztosítása czéljából beadott ajánlatok felett határozott. A szolgaszemély­zet ruházati szükségleteire beadott két ajánlat közül Feuer Márk gyulai kereskedő ajánlatát 1V2 százalék engedménynyel; az irodaszerekre tett 2 ajánlat közül a hermaneczi papírgyár ajánlatát 30*6 százalék engedménynyel; a gyertyák s petró­leumra tett három ajánlat közül pedig Ferenczy Alajos ezég ajánlatát, a gyertyákra 28, a petróleumra 13 százalék engedménynyel fogadta el. A kórház karácsonya. A nemes és jószivü emberek kegyes adományai, valamint a kórházi igazgató és tisztviselők buzgalma lehetővé tették, hogy a vármegyei közkórház betegei részesülhesse­nek a karácsonyfa örömeiben. Összesen három ka­rácsonyfát állítottak fel a kórházban. Az elsőt az elmegyógyintézet férfi-osztályán ; itt vette kezdetét az ünnepély, hol az egyik férfi beteg a maga és beteg társai nevében köszönetét fejezte ki a ré­szükre állított karácsonyfáért a hálatelt szavakkal emlékezett meg a kegyes adakozókról, kik lehetővé tették a szeretet nagy ünnepén, hogy nekik is le­gyen egy örömnapjuk. A megjelentek mindenike [részesült valamely szerény ajándékban, melyet az Hgazgató néhány buzdító szó kifejezése után maga adott át minden betegnek. Hasonlóan folyt le az ünnepély a 2-ik karácsonyfánál, az elmebetegosz­tály női osztályán is, hol a betegek türelmetlen kíváncsisággal várták, hogy megkapják-e a csekély ajándékokat, miket maguknak kívántak? Itt is volt ünnepi beszéd, melyet egyik nő beteg tartott, tár­sai nevében is kifejezvén háláját a nekik szerzett örömért. Azután mindenki külön csomagocskában vette át a neki szánt ajándékot s volt öröm s bá- lálkodás, mikor kiki azt találta meg a csomagocs kában, amit nehány nappal előbb maga kivánt (az irgalmas testvérek utján) magának karácsonyi aján­dék gyanánt. — Kötények, fejre való kendők, ru­hának való, hajszoritó fésű, gyöngyök stb. olyan örömet szereztek, mint másutt a drága ékszerek. Az ünnepély az uj kórházi pavilion egyik föld­szinti nagytermében ért végett, hol a kórház nem elmebeteg ápoltjai részére volt felállítva a 3-ik karácsonyfa. Itt már érdeklődő közönség is részt Ivett az ünnepélyben, mely könnyekig meghatotta a jelenlevőket. A karácsonyfát mintegy 15—20 beteg gyermek állta körül; máskor sápadt arezuk most örömtől sugárzott, látva a karácsonyfán s a mel­lette levő nagy asztalon a sok édes-kedves ajándék tárgyat. — Babák, főzőedények, sipok, kardok trombiták, lovak, kis kocsik, babák, édes teherrel czukorral, süteményekkel, gyümölcsökkel rogyásig rakodva. A gyermekek mögött a nő betegek, — ezek mögött a férfiak foglaltak helyett. Az ünne­pély szent énekekkel kezdődött, majd az összes gyermekek küiön-külön kis beszédeket tartottak hálát és köszönetét mondva a jó embereknek i nagy örömért, mely osztályrészükké lön. A kis szó­nokok, kik közül egyik mankóval, láb nélkül, J másik egyik keze híjával állott ki a sorból üdvözlő szavaival s egyáltalán a sok testi béna, mélyen meghatotta a jelenlévőket. Az igazgató nehány vi­gasztaló szava(után kapott mindenki ajándékot s mondani is felesleges, hogy legnagyobb örömük a gyermekeknek volt, kik nem tudtak eltelni a játé kok, képes könyvek, gyümölcsök és édességek szem­lélésében és élvezetében. Az ünnepély szent éne kekkel ért véget s bizonyára egyike volt a leg­tisztább örömöknek, melyet az emberek jólelküsége szenvedő embertársainak nyújthat. Karácsony az árvaházban. Lélekemelő ünnep ség folyt le karácsony előestéjén a helybeli árva­házban. Midőn minden szív boldog i minden csa Iád örvend, az árvagyermekek szivét is áthatá az igazi örömérzet. Gondoskodott családjáról Szent Yincze szelleme. Intelligens közönség jelenlétében kezdődött az ünnepség d. u. 5 órakor egyik föld­szinti teremben, mely ez alkalommal szűknek bi­zonyult az érdeklődők nagy száma miatt. Bogyai Bethelem“ czimü alkalmi színdarabját adták elő oly ügyesen, oly kedvesen, hogy szívből gratulá- unk a rendezők fáradhatlan buzgalmának. A kis Dundler Mariska ügyes pásztorjátéka mellett meg kell dicsérni az ördögöt is, kit Vank Mariska sze­mélyesített. A karbetétek és ügyes pásztordalok rendkívül jó benyomást gyakoroltak a hallgatóságra. Természetesen Niedermayer Antal művészi zeneki- sérete mint 25 éven át mindig, úgy most is nagy­ban hozzájárult e siker eléréséhez. Majd a gyö­nyörű karácsonyfát nézte meg a nagy közönség, melyet Szt. Yincze leányai jó lelkűk sugalta gyön­gédséggel rendkívül Ízlésesen diszitettok fel az árvák leírhatatlan örömére. E fa fényében az árvák közül többen elmondogatták ünnepi versocskéiket ma született kisded üdvözletére. Könnyek lo- pództak a szemekbe, midőn keresetlen, egyszerű szavakban hivatkoztak árvaságukra, kik még fel sem fogják jól e szó nagy horderejéti Bájos epizód történt, midőn az alig 4 éves Gáspár Ilonka kis rvaleányka áldást kivánt azokra, kik ezen boldog karácsonyestén ily nagy örömet okoztak az árvák­nak. Majd a fáradhatlan Gi'óh Ferencz prépost­plébános felügyelete alatt megkezdődött az ajándé kok kiosztása. Wenckheim Krisztina grófnő nemes szive nem feledkezett meg magas családi körében sem a szegény árvákról. Ruhaneműt s más aján­dékokat küldött részükre. A Szt. István társulat is imakönyveket s más szórakoztató olvasmányokat [küldött az árvák számára. Többen hozzájárultak'elhunytát. A beBzentelés folyó hó 23-án délután 3 azonban a karácsonyfa diszitéséhez megemlékezvén az Ur ama szavairól „a mit a legkisebbnek teszi­tek közülök, nekem teszitek.“ Nevüket bizonyára feljégyezte az árvák Atyja, „ki van a mennyekben“ igy csak ideiglenesen ismeretlenek előttünk. Hol silypártfogó alatt oly nemes kezekre van bízva árváink sorsa, ott bizonyára édes otthont találnak s jó alapról gondoskodnak földi működésükhöz . . . Ily meggyőződéssel hagytuk el karácsony estéjén a gyulai árvabázat. (k. r.) Szegények karácsonya. Ez évben is megsze rezte özv. gróf Almásy Kálmán né és gróf Almásy Dénesné Sarkad és Kétegyháza szegényeinek azt az örömöt, melyet a szeretet ünnepén azok érez­nek, kikről a kis Jézuska meg nem felejtkezik. Özv. gróf Almásy Kálmánná ugyanis 717 gyerme­ket, 63 szegény cselédet s 12 koldust ruházott fel, gróf: Almásy Dénesné pedig a téli ruhával ingyen ellátott iskolás gyermekeket könyvekkel ajándé­kozta meg. Köszönetnyilvánítás A vármegyei közkórház gazgatósága ez utón is kifejezi hálás köszönetét mindazoknak, kik nemes-szivü adományaikkal lehe­tővé tették, hogy a kórház szegény betegeit, a sze­retet szent ünnepén, a karácsonyfa örömeiben ré­szesíteni lehetett. Ha a kegyes adakozók részt ve­hettek volna a kórház családias jellegű ünnepén, s élő tanúi lehettek volna az őszinte örömnek, me­lyet jótékonyságuk által a betegeknek szereztek, bizonyára azon jól eső érzés töltötte volna el lá­nyokét, hogy üdvösen használták fel kegyes ado­mányaikat, melyekért ismételten fejezi ki háláját s [forró köszönetét, — a kórházi igazgató. Az Otthon asztaltársaságának [egy begy ült adományokból felruházott — száms.zerint nyolezan — karácsony kapták meg csizmáikat, ruháikat és a sapkát, ezen felül minden gyermek írószereket, narancsot, fügét lés ezukrot kapott. A megyebál rendező bizottsága erős akczió- Iban van. A — szinte epochális jelentőségű — [fényes bál minden tekintetben minél fénye­sebbé és sikerültebbé tételén nagy erővel fáradoz­nak. A csaknem kétezerét meghaladó, gyönyörű ki­állítású, viznyomással, a vármegye czimerével ellátott elegáns meghívók a hét elején mennek szét. JA bál-bizottság és a rendező-bizottság elnökei és [alelnökei dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt küldöttségileg tisztelegtek dr. Lukács Györgyné ez. iPerényi Madoly bárónő előtt s őt a mulatság véd- nöknőjeül felkérték, ki is nagy őrömmel vállaltáéi a lady-patronessei tisztséget. A rendező-bizottság a tánezrendek megválasztásán fáradozik. Gyönyörű kivitelű, művészi becscsel bíró szép mintákat kül­dött le megtekintés végett a Morzsányi ezég, mind egy-egy remeke az ornamentikának s ezek közül Választani igazán nehéz feladat. A mit biztosan lemélni nem lehetett, a honvéd zenekar lejövetele ma már befejezett tény, s a honvéd zenekar jön Budapestről, jeles karmesterük, Bachóval együtt. Maga ez a művészi zenekar, mely magában a fő­városban is elismert első katonai zenekar, szokatlan Ingert és érdeklődést támaszt a megyebál iránt s a miegye minden községében nagy készülődés törté- [ník a megye elite mulatságára. A rendező-bizottság gondoskodni fog, hogy a vidékről érkező vendégek megfelelő szállás és ellátásban részesüljenek. — Előreláthatólag mindkét nembeli fiatalság szokatlan nagy számban lesz képviselve ezen a szép bálon, mely minden tekintetben első s sokáig emlékezetes mulatsága lesz az idei farsangnak. A hét végén el- készült meghívó a következőkép hangzik: Békés­vármegye tisztviselői kara Lukács Györgyné sz. Perényi Madoly bárónő Öméltósága védnöksége alatt a vármegyei tiszti nyugdij-alap javára, a buda- dapesti I. kerületi honvédzenekar közreműködése mellett Gyulán, 1900. évi január hó 19-én a vár­megyeház összes termeiben megyebálat rendez. Kezdete este 9 órakor. Belépti-dijak: személyjegy 4 kor. Családjegy 10 korona. Karzatjegy az első sorban 6 kor., a második sorban 4 korona. A tiszti nyugdij-alap javára fslülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a bizottság. | Báró Wenckheim Viktor. | \ három báró Wenckheim testvérnek utolsója: báró Wenckheim Yiktor 85 korában Pozsonyban elhalt. Ifjú korában testvéreivel Bélával és Lászlóval állandóan várme­gyénkben lakott és a körösladányi kastélyban pat­riarchális életet folytatott és ez időben a ladányi kastélyt sűrűn látogatták közéletünk és társadal­munk jelesei. Mig testvérei Béla a minister és nagy sportsmann, valamint László a conservativ elvek tá­mogatója, a nagy politikával foglalkoztak ő, inkább gazdagságának vezetésében és családi életében ta­lált elfoglaltságot. Az utolsó években állandóan Pozsonyban lakott és csak nagy ritkán látogatott el békésvármegyei birtokára, melyeket elhunytával unokái örökölnek, p vidám kedélyű, jószívűségéről ismert főur temetése karácsony napján óriási kö­zönség részvéte mellett folyt le Körösladányban. A báró Wenckheim családnak az ő elhunyta után csak egy férfitagja maradt életben báró Wenckheim János, a ki Körösladányban magános életet folytat. A főúri család a gyászesetről a következő jelentést adta ki: csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Aladárné, báró Wenckheim Leontin di­csőült császárné és királyné palota- és csillagke­resztes hölgye, gróf Wurrabrand-Stuppach-Gunda- kerné, báró Wenckheim Terézia, dicsőült császárné és királyné ő felsége palota- és csillagkeresztes hölgye, csikszentkirályi és krasznahorkai gróf And­rássy Aladár, arany gyapjas vitéz, valódi belső titkos tanácsos cs. és kir. főkamarás stb. stb., gróf Wurmbrand-Stuppach Gundaker, valódi belső titkos tanácsos és volt cs kir. miniszter, dr. gróf And­rássy Sándor orsz. képviselő, neje gróf Andrássy- Eszterházy Marietta, fia Imre és Mihály, gróf Széchényi Imréné, Andrássy Mária grófnő, gróf Széchényi Imre, gyermekei Márietta, Erzsébet, Leontin, Katalin és Imre, gróf Hoyos Miksa .cs. és kir. kamarás, neje Hoyos-Inkey Ágnes, fia József, Hoyos Marietta grófnő, gróf Hoyos-Wenckheim Fülöp, és neje. Hoyos-Wenckheim-Borghese Paula fia Yiktor, gróf Hoyos Ferencz és Hoyos Terézia grófnő és az összes rokonság nevében mélyen szo­morodott szívvel tudatják forrón szeretett apa, ipa, nagyapa és dédapa méltóságos báró Wenckheim Viktor, a magyar főrendiház .örökös tagja, folyó hó 2I-én éjjeli 12 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 86-ik évében történt gyászos

Next

/
Oldalképek
Tartalom