Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

dőn az elnök kijelentette, bogy a felszámolás meg- ejtése pénzbe kerül, szitkokban és fenyegetésben törtek ki s a mindinkább izgatottabbá váló hangu­latban az elnök kérdésére, hogy mennyit szavaznak meg a felszámolási művelet költségéül, csak 20 forintot szavazott meg a közgyűlés. — Az elnök kijelentette, hogy ennyiből keresztül vinni a fel­számolást lehetetlenség', mire nagy zavar keletke­zett, melynek folyamán Grünfeld Jakab elnök an­nak kijelentésével, hogy az egylet jelenlegi vezetőit kik teljesen díjtalanul és önzetlenül működnek közre az egylet ügyeinek rendezésén, vád nem ér­heti, a közgyűlést, melyet tovább vezetni a növe­kedő ingerültség és lárma folytán nem lehetett, — elhagyta. Példáját az egylet többi tisztviselője is követte 8 Debreczeny Károly jegyző csilapitó, ko­moly szavait figyelembe se vették. A lárma és a tömeg fenyegető magatartása egyre nőtt s daczára annak, hogy a gyűlés fej nélkül maradt, eloszolni nem akartak. — Ekkor kinn a folyosón lecsavar­ták a villanyt mire a tömeg éktelen káromkodások és az egylet azelőtti vezetőit illető szitkok közi oszladozni kezdett. — Kedden ismét viharos vá­lasztmányi ülést tartott az egylet, melyen a tiszt­viselők beadták lemondásukat. Az egylet vezetői hatósági biztos kiküldését kérik, az ügyek megvizs­gálása és a felszámolás keresztülvitelére. Dohány beváltás. Az aradi felügyelőséghez tartozó csabai állomáson, az egyedárúság részére engedély mellett termelt dohányok beváltás^ idejét a dohányjövedéki központi igazgatóság január 2-tól február 28-ig állapította meg. 4 November hónap ködösségéről jellegzetes; az idén pedig már túlhaladtunk felén és egyetlen kö­dös napot sem örökíthetünk meg róla. Az időjárás különben is inkább tavaszi, mint őszi s ha a hulló falevelek nem emlékeztetnének a múlandóságra, azt hinnénk, hogy rügyfakasztó márcziusban va­gyunk. Mezőgazdasági szempontból mérlegelve az idő kedvezőbbnek nem is mondható. Az enyhe idő kicsalta a vetéseket, a búza — a késői is — szé­pen zöldéi; a mezei egerek azonban a tartós szá­razság alatt sok helyen tetemes károkat okoztak benne. Az utak megyeszerte kitűnő karban, a tér mények és a téli takarmány beszállítása, úgy szin­tén a tűzifa szállítás mindenfelé folyamatban. Halálozások. Nagy Lajos kir. ügyészségi írnok folyó hó 13-án 53 éves korában rövid súlyos beteg­ség után meghalt. Halálát özvegye Varga Teréz fájlalja. Temetése hivatali társai és jóbarátai rész­véte mellett 14-én délután volt. — Özv. Danczkay Istvánná Demkó Terézia asszony, folyó hó 15-én 72 éves korában meghalt. A halálesetéről kiadott gyászjelentés a következő: Danczkay Mária férjezett Frailer Károlynó saját, valamint gyermekei: Béla Józbí, Károly, István, János, Gyula és Mariska; özv. Rado Józsefné szül. Danczkay Róza és gyer­mekei Gizella, Jolán és Sarolta: Soós Jánosué szül. Danczkay Berta és gyermeke: Laczika; Danczkay Teréz és az elhunytnak testvére Demkó Erzsébet fájdalomtól megtört szívvel tudatják szeretett, ked­ves anvjok, felejthetlen jó nagyanyjok, testvérük és rokonuknak özv. Danczkay Istvánná szül. Demkó Teréziának folyó hó 15-én esteli 8 órakor, életének 72-ik évében történt gyászos elhunytét. A megbol­dogultnak hült tetemei folyó hó 17-én délután 4 órakor fosnak a rótn. kath. egyház szertartása sze­rint a Szent-Háromság temetőben örök nyugalom­ra tétetni. Az engesztelő szent-Jiise-áldozat folyó hó 19 én reggeli 8 órakor fog az anyatemploraban az egek Urának bemutattatni. Béke lengjen hamvai felett! Oláh György emlékezete. Néh. Oláh György emlékének a közművelődési egyesület körében le­endő megörökitési (száljára Horváth Károly orosházi kir. közjegyző 20 koronát küldött be lapunk szer­kesztőségé nek. Esküvő. A radnai kir. járásbíróság fiatal albirája, a városunkban is általánosan ismert Polgár Béla e hó 10-én vezette oltárhoz Kisjenőbon fényes násznép jelenlétében bájos menyasszonyát Tabajdy Margit Tabajdy József kisjenői járásbiró szép és müveit leányát. Halálozás. Békés község egyik tevékeny pol­gára: Tóth Ede, köz- és váló ügyvéd, az 1848/49-ki szabadságharezban volt főhadnagy, tért a napokban örök nyugalomra. A boldogult életében a megtes­tesült jó kedv volt, a ki tréfás, jóizü mondásai­val, élezés ötleteivel mindig jókedvre tudott han­golni mindenkit, a kivel érintkezett. A f. hó 14-én temették el Békésen, s a résztvevők nagy tömege kisérte ki utolsó útjára. A gyászeseményről a csa­lád a következő gyászjelentést adta ki: özv. Tóth Edéné szül. Nagy Juliánná ügy a maga, mint egyet­len leánya s unokái nevében fájdalomtelt szívvel tudatják a szerető férj, páratlan apa, s nagyapának Tóth Ede ügyvédnek, élete 75-ik, boldog házassá- nak 48-ik évében, folyó hó 12-én, reggel 2 órakor váratlanul történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 14-én d. e. 10 órakor a háznál tartandó könyörgés után fognak a ref. egyház szertartása szerint a szélmalmi sirkertben örök nyugalomra tétetni. —Békés, 1900. november hó. Áldás és béke poraira. Özv. Tóth Edéné, szül. Nagy Juliánná, özv. Rózsa Károlyné, TóthPiroska, leánya, Rózsa Károly, Piroska, Szeréna, unokái, — Szakái Antalné, Nagy Karolina sógornője. Kovács Sándor szegedi jó hirnevü zongora készítő és hangoló, ki már városunkat évek óta látogatja, f. hó 19-én ide érkezik. Előjegyzéseket Dobay János könyvkereskedése közvetít. Szarvas szinügyi bizottsága a múlt szombaton tárgyalta Festetics Andor gróf szinészeti felügyelő tervezetét, mely szerint Szarvas Nagyváraddal és Gyulával alkotna egy szint kerületet. A szinügyi bizottság egyhangúlag ellenezte ezt a beosztást. Nem érdektelen ezen határozat megokolása, mert mint egyik szarvasi lapban olvassuk — a bizottsá­got elhatározásában az elmúlt színi idény alatt szer­zett tapasztalatok vezették. Somogyi társulata ugyan is, a mely Nagyváradot 6 évre nyerte el, oly köze­pes erőkből állott és oly kritikán alul játszott, hogy aszinügyi bizottság nem vállalhatott felelőssé­get a müpártoló közönséggel szemben az iránt, hogy ily társulatot szerezzen a városnak. Különösen érdekes a határozat, mert Somogyi társulata október közepe óta a nagyváradi „Szigligeti szinház“-ban játszik köztudomás szerÍLt nap-nap után zsúfolt ház előtt és a közönség elismerése találkozik a sajtó tárgyi­lagos kritikájával. Nem tudjuk most már, hogy a Somogyi „közepes erői“ tanultak-e a szarvas-nagy­váradi-ul alatt oly sokat, vagy pedig a nagyváradiak Ízlése és igénye álI-e annyira a szarvasiaké alatt? Az utóbbi talán még sem valószínű, azért inkább hiszünk a „közepes erők“ szinte hihetetlen hala­dásában. Kútba esett- Légrádi Lajos öcsödi kutásó ku­tat tisztított Nemes Vincze udvarán. Délben a mun­kánál segédkező társai felukarták huzni és egy létrát is eresztettek a kútba, de mikor Légrádi csaknem a kút szájáig ért, megcsúszott és visszaesett oly szerencsétlenül, hogy két bordája eltörött. A súlyo­san sérültet társai alig tudták kiemelni a kutból. Halálozás. Pálka György szarvasi m. kir. adó­tiszt, a kit nemrégen helyeztek át Veszprémbe, Szarvason meghalt. A 39 éves athleta termetű férfiú a társaság kedvelt tagja volt és mint kiváló sportmann volt ismeretes. Tüdőgyulladás vitte a korai sírba. Telefon huzalok tolvaja. A vármegyén keresz­tül vonuló interurban távbeszélő építésénél mint munkás volt alkalmazva Komáromi Sándor mező herényi lakatos segéd, a kit a kifeszitendő huza­lok megdézsmálásán kaptak rajta. Meglehet, hogy már régebben folytatta üzelmeit, mert akkor érték rajta, a midőn Csabán a vasúti állomástól 36 kgrm. huzalt akart .elemelni. A hűtlen munkás ellen folyik a vizsgálat. A gyopárhalmi templom. A gyopárhalmi róm. kath. tomplom építése, a kedvező időjárás követ­keztében gyorsan halad. A templomépület már tető alatt van, s már munkában van a torony tetőzete is. Ez után hozzá fognak a belső munkálatokhoz, a nagy boltozat készítéséhez. A füzesgyarmati ev. ref. lelkészi állás betöl­tése kérdésében f. hó 4-ón a füzesgyarmati ev. ref. egyháztanács Szabó János esperes elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen megemlékeztek az elhunyt lelkész érdemeiről s felolvasták az egyházi törvény nek a lelkészválasztásra vonatkozó szakaszait. Bor- sothy Géza ajánlotta aztán, hogy a néhai Csánki Benjamin — volt füzesgyarmati lelkész, Benjamin nevű fia, — ki jelenleg a tisza-füredi egyháznál lelkipásztorkodik — hivassák meg az újonnan be­töltendő papi állásra. A presbyterium egyik tagja pedig egy 400 munkás által aláirt ívvel Kovács Károly lelkészt óhajtotta meghívni. Ezen kérvény azonban — mint a presbyterium kebeléből Kiinduló — zsinati törvények értelmében figyelembe vehető nem volt. Csaba és Orosháza virilistái. Csaba és Oros­háza község 1901-ik évi legtöbb adót fizetőinek ideiglenes névjegyzékét a napokban állították össze. A csabai virilisták a következőké Gróf Apponyi Albert, B.-Csabai Takarékpénztár, báró Inkei Ist­ván, báró Hirsch Mór örökösök, Beliczey István, Szalay Gyula, dr. Szalay József, Pábry Károly, Rosenthal Ignácz, Omaszta Gyula, Kliment Z. György, Kocsiszky Mihály, Nemeskey Andor, Békés- Csabai Termény és Áruraktár, Űrszinyi Dezső, Kliment Z. János,’ özv. Houchard Ferenczné, Szalay József, Kovács L. Mihály, Rosenthal Adolf. Pótta­gok: özv. Félix Ákosné, Novák örökösök, Kitka János, Rock Istvánná, Kliment János, Mikla Z. György. Orosháza község legtöbb adót fizetőinek névsora a következő: Orosházi Takarékpénztár, gróf Zselénszky Róbert, Orosháza község, Geiszt Gáspár, Általános takarékpénztár, Keresztény nép­bank, Medgyaszai és társai, Ravasz István, Bázár Gyula, Mikolay István, Künsztler Sámuel, Ág. ev. egyház, Bulla Sándor, Herczegh Géza, Horváth Károly, Kovács Antal, Sporlagh Ignácz, Veres József. Schwartz Dávidné, Polgári olvasókör, Hor­váth Mihály Szabó Antal, Leitner-Zsigmond, Mecséri Lajos, Feuer Márk, Györgyi Antal, 8z. Horváth Mihály, Pollák Kálmán, Horváth József és Berta József. Uj orgona. Díszes uj orgonát építtetett a vésztői ev. ref. egyház, melyet a szakértők véleménye alapján a napokban vettek át. A bíráló bizottság tagjai voltak : Kálmán Farkas gyomai ref. lelkész, Fazekas Zsigmond gyomai ref. kántor és Szabadfi Elek turkeveí ref. kántor. Az átvétel nagy közön­ség jelenlétében történt. A bizottság úgy vette át az orgonát, mint amilyen a megyében alig talál­ható, remek modern mü, pneumatikus szerkezettel. Az Angster-czég a legcsekélyebb haszon nélkül, mintegy reklámképpen állitotta erre a vidékre. Az uj kétegyházi plébános. A csanádi püspök Nogáll László helyére Tamásy Lajos jazovai lelkészt nevezte ki Kétegyházára plébánosnak. Az uj plébá­nos a. héten el is foglalta állomását. TŰZ. Wenckheim Géza grófnak gerlai urodal- mában folyó hó 13-án éjjel a gépszín ösmeretlen okból kigyuladt és egészen leégett. A színben a lángok martaléka lön sok géprész, olasz czirok stb. A gyorsan összefutott cselédség derekas munkája megóvta a szomszédos magtárat, mely szintén nagy veszedelemben forgott. Az okozott kár igy is mint­egy 9000 korona értékű. Halálozás. Szisz János, a dobozi uradalomnak évtizedeken át volt fő lovászmestere 70 éves ko­rában f. hó 10-én Dobozon meghalt. A boldogult derék férfiú temetése holnap délelőtt lesz. Csaba község képviselőtestülete e hó 15 én tartotta meg rendes havi ülését, melynek fontosabb tárgyai voltak : Az egyházak segélyezése tárgyában beadott indítvány, melyet el is fogadott a közgyű­lés kimondván, hogy a régebben évenként meg­adott, újabban azonban a költségvetésből törölt segélyösszeget az egyházak részére ismét folyósítja. A Trautmannsdorf-féle földvételi tanács jelentését, mely szerint a vételár törlesztési összegei rendben folynak be, örvendetes tudomásul vették. Elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a községben levő vámos utakat a vármegye alispánja által összehívott érte­kezleten megállapított feltételek mellett átveszi a vármegyétől, valamint, hogy a kenderbeváltó és kikészítő telep létesítését a Salzmann és társa czéggel kötött szerződés utján foganatosítja azzal, hogy vállalkozó azt egy év alatt üzembe helyezni tartozik. Békésvármegye közművelődési egyesülete. Jegyzőkönyv. Felvétetett „Békésvármegye közművelődési egye­sülete“ igazgató választmányának Gyulán, 1900. évi november hó 11-én tartott üléséről. Jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnök, Kohn Dávid közművelődési titkár, Balogh János pénz­tárnok, dr. Bodoky Zoltán, Keller Imre, Domonkos János, dr. Berényi Ármin választmányi tagok és Szabó Emil választmányi jegyző. Dr. Lukács György elnök üdvözölvén a meg­jelent igazgató választmányi tagokat, az ülést meg­nyitja. 1. Kohn Dávid titkár előterjeszti a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének értesíté­sét és ezzel kapcsolatban a vallás és közoktatás- ügyi miniszternek 5Í426/900. számú leiratát, a me­lyekben tudomására hozatik az egyesületnek, hogy az általa fentartott gyulai múzeumot — mint hogy az mind azon követelményeknek megfelel, a me­lyektől az állami felügyelet kiegészítése és ebből kifolyólag a rendes államisegélyben való része­sedés függővé tétetik — am. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter állami felügyelet alá helyezi és a múzeumok és könyvtárak országos felügyelő­ségének hatáskörébe tartozó gyűjtemények sorába felveszi. Az igazgató választmány az értesítést, illetve a leiratot örvendetes tudomásul veszi. Az állam­segélynek a jövőben leendő folyósítása kiesz­közlését az elnökség hatáskörébe utalja. 2. Kohn Dávid titkár felolvassa az E. M. K. E. részvét átiratát Oláh György alelnök halála felett. Az igazgató választmány a meleg hangú részvét átiratot tudomásul veszi. 3. Kohn Dávid előterjészti, hogy a néhai Oláh György könyvtárának megvásárlása czéljából dr Lukács György elnök a múzeumok és könyvtárak főfelügyelőségével még a néhai Oláh György életé­ben érintkezésbe lépett. Ebből kifolyólag a főfel ügyelőség által a könyvtárat megvizsgáltatván ésj a vételre alkalmasnak találván, felterjesztést intézett a vallás és közoktatásügyi miniszterhez annak meg­vásárlása iránt. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ezen fölterjesztés alapján a könyvtárat 4000 korona vételáron megvásárolta és azt a békés­vármegyei közművelődési egylet gyulai múzeuma részére ajándékozta. Egyidejűleg az 58317/900. sz. intéz vényé vei a vételárból 1000 koronát kiutalványozott azzal, hogy a vételár hátralékos részét a jövő 1901. év folya­mán fogja folyósítani. Az egyesület elnöksége a 3000 korona vételár- hátralék mielőbbi kifizethetése czéljából a békés­megyei takarékpénztárnál 3000 korona váltó kölcsönt vett fel, az összegből 200 koronát visszatartván a kölcsön kamatainak biztosítására, a mely kölcsönt a vallás és közoktatásügyi miniszter által a jövő évben folyósítandó 3000 koronából fizetend ki. Az igazgató választmány a könyvtár meg­vételét örvendetes tudomásul veszi, az elnökség intézkedését helybenhagyja. A m. kir. vallás és közoktatásügyi minisz­ter urnák, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének köszönetét szavaz és erről őket értesíti, a vallás és közoktatásügyi miniszter urat feliratilag. Tekintettel arra, hogy az egyesület múzeu­mi épületének nincsen olyan helyisége, a mely­ben a már meglévő és az újonnan vásárolt könyvtár állandóan és alkalmas módon elhe­lyezést nyerhetne — kiküldi Kohn Dávid, Bodoky Zoltán és Domonkos János választmá­nyi tagokat, hogy a könyvtárnak egy megfelelő helyiséget szemeljenek ki és találjanak módot arra, miképen lehetne a könyvtár hasznosítása czéljából azt úgy elhelyezni, hogy a nagy kö­zönségnek egy olvasó terem is álljon állandóan rendelkezésére. Jelentésük annak idején beterjesztendő lesz. 4. Kohn Dávid titkár felolvassa a vármegyei alispán 16486/900. sz. átiratát, a melyben értesíti az egyesületet, hogy a m. kir. belügyminiszter a m kir. vallás és közoktatásügyi miniszterrel egyetértő- leg a közművelődési alap felhasználásáról szóló sza­bályrendeletet jóváhagyta. Az igazgató választmány az átiratot tudo­másul veszi. 5. Kohn Dávid titkár bejelenti, hogy Békés község közművelődési bizottságának elnöke: dr. Haj­nal István, jegyzője,: Jákay Károly és egyik tagja: Konkoly Jenő tisztjeikről lemondottak. Az igazgató választmány a lemondásokat sajnálattal elfogadja. Békés község közművelődési bizottságának elnökévé Kny Antalt, jegyzőjévé Nagy Lajost és egyik tagjává dr. Szegedi Kálmánt megválasztja. Erről dr. Hajnal István, Jákay Károly, Kon­koly Jenő, Kny Antal, Nagy Lajos és dr. Sze­gedi Kálmán értesitendők. 6. Balogh János pénztárnok, a pénztár jelen­legi és múlt 1899. évi állásáról jelentést tesz. — Jelentését a következőkben foglalja össze: A tagok száma jelenleg 186. Az ezek által évenként fizetendő tagsági dijak összege 744 korona. A múlt 1899. év 2361 forint 55 kr. bevétellel és 1638 forint 40 kr. kiadással zárult. Az 1900. évre áthozatott pénzkészlet tehát 723 forint 15 kr. azaz 1446 korona 30 fillér. A folyó 1900. évben a pénztár maradványa a következő: Bevétel a múlt évi marad­ványnyal együtt ..............................2148 kor. 32 fii. Ki adás...................................... 1078 kor. 81 fii. Kés zlet . |........................... 1069 kor. 51 fii. Be nem fizetett tagsági dijak : az 1896. és előző évekről .... 24 kor. az 1897. évről 24 kor. az 1898. évről . . i.. . . . . . 48 kor. az 1899. évről ........ 84 kor. az 1900. évről.................................172 kor. Öss zesen: . . . . 352 kor. Ezek előterjesztése után kéri jelentésének tudo­másul vételét és a számadási okmányok megvizs­gálását. Bejelenti továbbá a pénztárnoki tisztről való lemondását és kéri ezen lemondásának elfogadását. Az igazgató választmány a pénztárnoki je­lentést tudomásul veszi. Ä számadási okmá­nyok megvizsgálására Kohn Dávid és Szabó Emil választmányi tagokat kiküldi. Tekintettel a tagdíjakban való hátralékok nagyobb mérvére, a hátralékosoknak elnöki utón való hatályos megsürgetése elrendeltetik. Minthogy az igazgató választmány a pénz­tárnok iránt a legnagyobb bizalommal viseltetik, lemondását nem fogadja el és a tisztség további vitelére őt felkéri. 7. Kohn Dávid titkár bejelenti, hogy dr. Plopu György az elnökséghez intézett levelében az egye­sületi tagságáról lemondott. Az igazgató választmány a lemondást tudo­másul veszi és erről dr. Plopu Györgyöt e hatá­rozattal értesíti. 8. Dr. Lukács György elnök bemutatja a Vörösmarty szobor-bizottság megkeresését, a mely­ben a bizottság az egyesületet a felállítandó szobor alaphoz való hozzájárulásra felkéri. A megkeresés tudomásul vétele mellett az igazgató választmány az egyesület pénztára terhére 50 koronát a szobor létesítésének költ­ségeire megszavaz. Elhatározta továbbá, hogy a vármegye terü­letén a nemes és kegyeletes czélra gyűjtést indít és e gyűjtés foganatosításával az egyes községek közművelődési bizottságainak elnökét megbízza. Ezen kívül külön adakozásra hivja fel a vár­megye közönségét a „Békés“ hivatalos lapja utján. Erről a Vörösmarty szobor-bizottság és a vármegyei községek közművelődési bizottságai­nak elnökei értesittetnek. Ezek után az elnök az ülést bezárja. Kmft. Lukács György, Szabó Emil, elnök. jegyző. Gyulai élet. ■A hét mozgalmából erősen kivettem a ré­szemet. Még most is mérsékelt gyomorhurutom van a szerdai bankett után s még most is azon gondolkozom, hogy mi összefüggésben van az uj városi ügyész éltetése azzal, hogy a tiszt­viselőknek kevés a fizetésök? Ezt a nagy szöget Kiss László bankett- szolnok ütötte a fejembe, a ki „emelvén poha­rát“ azt mondta, hogy a ki magyar tisztviselő akar lenni, el ne mulassza egy éves korában leugrani a harmadik emeletről, lévén a magyar tisztviselőknek oly csekély fizetésük, hogy épen „fizetésük folytán válnak fizetésképtelenekké.“ Ezzel „lapunk barátja“ el mondta azt, a mi a szivét nyomja, vulgó „haza beszélt“ (kár, hogy a belügyminiszter nem volt a banketten !) s kifejtvén nézetét a magyar tisztviselők zsebét illetőleg, éltette Jantsovits Emilt. Szónoklata te­hát nem az uj városi ügyészt, hanem a régi bankdirektort illette, igy kell legalább lennie, különben nem tudom a logikai kapcsolatot fel­fedezni a beszéd eleje és vége közt. Abban azon­ban én is egyet értek, hogy a magyar tisztvise­lőknek nehéz milliomossá lenni és Jantsovics Emilt éltesse az Isten! Márkus Miska „visszarecscsintett“ Kiss Laczinak. Már vártuk, mikor fogja sokallni a tisztviselők fizetését, de ezt ő sem tette, azt mondta, hogy „rut dolog az önzés“ s ennek kapcsán kijelentette, hogy milyen jó neki, hogy ezután Jantsovicstól kell ügyészi véleményt kérnie, s mennyit fog tanulni ő az uj ügyésztől. Vidd István uram nem teketóriázott, hanem megmondta, hogy biz ő csak elemi iskolát járt, 6 nem szólhat sem a kultúrához, sem a politi­kához, ő nem tud olyan logikusan beszélni, mint az előtte szóló urak, azért csak azt kivánja, hogy éljen Jantsovits Emil 1 Ilyen rövid vázlatokban óhajtottam a ban­kett lefolyását lereferálni, melyből kitűnik az is, hogy a menü is jó volt s — a bor is. * * * Készülődnek a kaszinó-estélyek is. A hé­ten összejött a vigalmi bizottság is és szétmen­tek a meghívók. Minden estélyt más és más két fiatal ember rendez, ezt kivetették a kaszinó fiatalabb tagjaira, mint a pótadót szokás. Már most erős buzgólkodás fog kifejlődni a fiatalság közt és nemes verseny arra nézve, hogy kinek az estélye fog legjobban sikerülni, abban az egyben azonban solidaritás jött létre a fiatalság közt, hogy egymás estélyére „életet és vért“, sőt mi több saját két lábaikat is ren­deltetésre bocsájtják § erős készülődés folyik a gyulai tánezos-hiány leczáfolására, aminek azt hiszem legjobban a gyulai lányok örülnek. « * % A gyulai korzó-élet csak nem akar kifej­lődni. Nemcsak azért, mert az iv-lámpákról el­lehet danolni hogy: „ . . . hol meggyujtja, hol eloltja: Csak a szivem szomoritja.“ hanem azért is, mert artézi-kut van Gyulán. Az ártézi-kut és a gyulai korzó közt pedig több összefüggés van, mint a tisztviselői fizeté­sek és az uj városi ügyész közt, mert miután ártézi-kut van Gyulán sok „korsó jár a kútra.“ S addig jár egy jól nevelt korsó a kútra, mig eltörik, mondja a közmondás s úgy látszik min­dennap eltörik egy sokat járó korsó a járdákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom