Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

kezési pontok, a hol a diákok tanárjaikkal együtt találkoznak. Hatalmas Összekötő kapcsok, mert szét- választhatlanul s állandóan fenntartják egymás között a közvetlen szellemi közösséget. Alább majd megemlítjük ezeket az institu- cziókat. Az ez évi értesítő bevezető czikke, egy paeda gogiai értekezés Benka Gyula igazgató tollából. A nagy tudással megirt értekezés fájdalmas alap­hangjából azt a resignált szándékot érezzük ki, hogy az iró már-már válni készül attól a pályától, melyhez szive oda volt nőve. Négy évtized alatt önfeláldozással teljesített munka után a megérde­melt nyugalomra vágyik a derék igazgató. De visszatekint előbb tapasztalatokban gazdag tanári működésére s bölcs tanácsokat hagy örökül ifjú pályatársainak. M'nden tanárnak el kellene olvasni ezt a hattyúdalt, hogy jobban megerősödjék bennök hivatásuk szeretető és rendkívüli fontossága, s jól beleverődjék lelkűkbe az a tudat, hogy a tanári pálya nem fizetett hivatal, hanem — nobile officium. Az évi jelentés után következik az összes nö­vendékek névsora — az érdemjegyek feltüntetése nélkül. Tudjuk ugyan, hogy ez a szarvasi gimná ziumban már régi gyakorlat, de sokkal helyesebb­nek találnók a classificatio közlését a tanulók ér dekében. A lefolyt iskolai évben 410 növendék íratott be. Ezek közül helybeli volt 187, megyebeli 99, más megyebeli 123 és külföldi 1. Anyanyelvre 405 ma gyár, 3 német és 2 tót volt. Vallásra nézve a kö­vetkező arányban oszlottak meg. Ág. ev. 207, ev. ref. 50, róm. kath 90, gör. kath. 1, gör. kel. 9 és izraelita 53. Ezekből a számadatokból is látható, hogy a főgimnázium növendékeinek több mint fele részét a vidékről kapja Ez évben a szarvasi gim­náziumot 12 gyulai illetőségű ifjú látogatta. A tanítást a hitoktatókon kívül 16 rendes ta­nár vezeti. A nyolczosztályu gimnáziummal kapcso­latban van egy tanítóképző-intézet is. Ez az igaz­gató vallomása szerint különösen a fenntartás ne­hézsége, a felszerelés, belső szervezet szegénysége miatt kellő anyagi támogatás hiányában alig pros­perál. Véleményünk szerint habozás nélkül be kel­lene szüntetni, mert igy is csak a gimnázium ere­jéből tengődik s ezt gyöngíti. Különben is a fele­kezeti tanítóképző intézeteket már elvből is eltör- lendőknek tartom, mert — nem állanak kellő ma­gaslaton, sem szervezeti, sem tanulmányi tekintetben. A gimnázium könyvtára párját ritkítja 20619 kötetnyi állományával. Van ezen kívül pompásan berendezett régiségtára, természetrajz, phisikai, geographiai gyűjteménye. Az eredmény úgy a stúdiumokban, mint az erkölcsökben kielégítő volt, más intézetekével ösz- szehasonlitva meg épen jó. Jelesen végezett 31, jól 77, elégségesen 183, egy tárgyból bukott 38, kettőből 30, 36 osztály ismétlésre utasitiatott. A kiválóbb tanulók jutalmazására kilencz örökös ala­pítvány tekintélyes összeget tevő kamatait fordítot­ták. Az intézet igazgatóságának felügyelete alatt alumneum áll főn, a hol a lefolyt évben 160 ta­nuló kapott mérsékelt (140 korona) áron ebédet és vacsorát. A tápintézetet a tanulók étkezési dijaiból és adakozásból tartják fenn. A supplicatio ered ménye a múlt évben 2497 korona volt. A felsőbb osztályú tanulók önképzésére szol­gál a „Vajda-kör“, mely igen szép eredményt mu­tatott fel s hathatósan közreműködött az egészsé­ges diákszellem fenntartásában. Szegénysorsu ta­nulók gyámolitására alakult az ifjúsági segélyző- egylet, mely a lefolyt iskolai évben is 50 tanulót részesített anyagi támogatásban. Gondoskodva van továbbá arról is, hogy a jelentkezők a zenében mo­dern nyelvekben, vívásban, művészi tornában stb. szakszerű oktatást nyerjenek. Itt jegyezhetjük meg, hogy a szarvasi diákok az ország legelső tarnászai közé tartoznak. Az idei érettségi vizsgálatokra 40 ifjú jelent­kezett. Ezek közül érettnek nyilváníttatott 28, visz- szautasittatott 12 jelölt. A jövő iskolai évre a beiratás szeptember hó első öt napján fog megtartatni. Figyelő. A gyulavidéki r. k. tanitoegyletnek fennállása óta immár 16-ik közgyűlése hétfőn, vagyis a holnapi napon lesz Gyulán; a gyűlésre egész Békés- és Biharmegye déli részének kath. tanítói hivatalosak és azon számosán fognak résztvenni. Az egylet által az év lefolyása alatt megvitatott tanügyi kér dések, vélemények és szaktanácskozások, részint az országos bizottság, részint a közokt. ministerium előtt feküsznek, újabb tanügyi viták pedig legalább sürgősen még nem aktuálisak ; e végből ez alkalom­mal elmaradnak a szokásos értekezések és vitatko­zások, hanem — tekintettel a 900 éves jubileumra, a gyűlésnek inkább ünnepies színezete lesz. A gyulai egyesület hazánkban a második, mely a magyar katholiczizmu8 királyság és korona 900 éves évfor­dulóját ünnepli. — A gyűlés meghívójának szövege a kővetkező: A „Gyulavidéki róm. kath. néptanitó- egylet“ Gyulán, 1900. évi augusztus 6-án a köz­ponti iskola emeleti helyiségében közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai ezennel tisztelettel megbi- vatnak. Tárgysorozat: 1. A gyűlést megelőzőleg, reggeli 8 órakor szentmise és „Te Deum“ az anya­templomban, hol a tagtársak testületileg vesznek részt. Hymnus. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. A magyar királyság, a magyar szent korona, és a magyar katholiczizmus 900 éves jubileuma. Emlék­irat, irta és felolvassa: Székely Lajos tanító. 4. „A magyar nemzetért,“ Költemény, szavalja: Jerzsák Árpád tanitó. Szózat. 5. Titkári jelentés az egylet évi működéséről. 6. Takácsy Lajos pénztárnok je­lentése az egylet vagyoni állapotáról. 7. Netaláni indítványok és folyó ügyek tárgyalása, ezzel kap­csolatban az esztergomi ünnepélyekre képviselő kiküldése. 8 Tisztujitás. Délben 1 órakor közebéd a Göndöcs népkerti pavilion dísztermében, melyre a gyűlésen megjelenő tagtársak mindnyájan hiva­talosak. Gyulán, 1900. évi julius hó 28-án. Kny Antal, kerületi esperes, egyleti elnök. Székely Lajos tanitó, egyleti jegyző. Békésiek a közoktatásügyi ministernéi. A bé­kési evaig reform gimnázium kifejlesztésének ügye még most sem jutott el a kivitelhez. A püspök megadta az engedélyt a hetedik osztály felállítá­sára, de a presbitérium csak az államsegély fel­emelése esetén hajlandó belemenni a dologba és épen ezért a békésiek deputácziót szándékoznak küldeni a közoktatásügyi ministerhez. hogy az állam­segélyt emelje fel oly összeggel, hogy a gimnázium most már nyolcz osztályúvá kifejleszthető legyen. Természetesen ily körülmények között nagyon is kétséges, hogy a jövő tanév kezdetéig rendbe jön-e a dolog és szeptemberre megnyitható lesz-e a he tedik osztály. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlésére, melyet — mint megírtuk — augusztus 13-ára hivott össze a vármegye főispánja, a hivatalos lap csütörtöki száma közli a meghívót és a rövid tárgysorozatot, amely midössze 17 pontot foglal magában. A köz­gyűlés főtárgya a régi törvényszéki épület elárve- relésének jóváhagyása leend, amely árverés ered­ményét annak idején közöltük. Tárgyára nézve kap­csolatos ezzel a régi fogházépület átalakítására vo­natkozó mioisteri leirat, melyben a belügyminister jóváhagyja a megyeház kibővítésének ezen első ré­szére vonatkozó határozatot, csupán a mutatkozó csekély több költség megszavazására kíván uj ha­tározatot. A nem rég elkészült csaba-békési útnak az állami úthálózatba való átvételét a kereskede­lemügyi minister régen kilátásba helyezte, most az átadást formálisan kimondó határozat meghozatalát és felterjesztését kívánj), A Gyula várost érdeklő ügyek között vannak a földmivelésügyi minister le­irata, melyben a mezőőri állások beszüntetése tár­gyában a város részéről beadott felebbezést küldi le határozathozatal végett, a helyettes rendőrkapi­tánynak a kért külön díjazást megtagadó határozat ellen beadott felebbezése és a város képviselőtestü­letének azon határozata, amelyben a kötött és sző vött iparárúgyárban 60 részvény jegyzését mondotta ki. A tárgysorozat többi pontját sürgősebb községi ügyek foglalják el. Az ügyek előkészítése czéljából a pénzügyi szakosztály augusztus hó 9 én, a jogi szakosztály augusztus hó 10-én és az állandó vá­lasztmány augusztus hó 11-én mindenkor délután tartanak ülést. A közigazgatási bizottság augusztus havi ren­des ülését folyó hó 13 án, hétfőn fogja megtartani. Az ülés kivételesen délelőtt 10 órakor veszi kezde­tét, miután előtte a vármegye rendkívüli közgyű­lése fog — előreláthatólag rövid idő alatt — lefolyni. A békésmegyei közművelődési egyesület gyulai múzeumának államsegélye. A múzeumok és könyv tárak országos főfelügyelősége a következő értesí­tést küldötte Békésvármegye közművelődési egyesü­lete elnökségének: F. évi junius hó 6-án kelt be­adványából örömmel véve tudomást a tek. elnökség azon nyilatkozata felől, hogy az egyesület az általa fentartott gyulai múzeumot a múzeumok és könyv­tárak országos főfelügyelőségének ellenőrzéso alá helyezi és magát az állami felügyelet elfogadásából származó követelmények teljesítésére kötelezi ; mi­után meggyőződtem a felől, hogy sz egyesület gyulai múzeuma mindazon feltételeknek megfelel, a melyektől hivatalos szabályzatunk az állami felügye­let kiegészítését és ebből kifolyólag a rendes állami segélyben való részesedést függővé teszi, az egyesü­let kérelmét azzal a javaslattal terjesztettem a val­lás és közoktatásügyi minister ur ő nagyméltósága elé, hogy a gyulai múzeumot állami felügyelet alá helyezni és a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége hatáskörébe tartozó gyűjtemények közé felvenni kegyeskedjék. A muzeum rendes évi segélyezése tárgyában, a jelen évi segélyezési alap már teljesen ki lévén merítve, az 1901. évi segélyezési jd- vaslatok kapcsán fogok annak idején a nagyméltóságu minister urnái előterjesztést tenni Budapest, 1900. ééi julius hó 3l-én. Kiváló tisztelettel: Szalay Imre, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének helyettese. Az első gyulai kötött és szövött iparáru-gyár részvénytársaság agilis alapitó b zottsága a héten kétszer is tartott értekezletet, a melyeken a válla­lat létesítése érdekében történtek képezték a beje­lentés tárgyát; a julius hó 31-én, mint a részvény aláírásra kitűzött zárnapon megtartott értekezleten konBtatáltatott, hogy az aláírási iv birtokosok buz- gósága és a közönség érdeklődése folytán a kibocsá­tandó 1000 darab részvény teljesen jegyezve lett; ennek folytán az alapítók abban állapodtak meg, hogy az alakuló közgyűlést folyó hó 20-án Szent István napján fogják vagy a megyeháza, vagy a vá: osháza nagytermében megtartani, a mely köz­gyűlésre a meghívó lapunk jövő számában lesz közhírré téve. — Az alapítók által a vállalat részére megvett régi törvényszéki épület eladásának jóvá­hagyása a f. hó 13 án megtartandó rendkívüli me- gyegyülés napirendjére van kitűzve és igy az alakuló közgyűlésen az ipartelep elhelyezésének kérdése is, mint a legjobban megoldott dolog lesz a részvénye­sek tudomására hozva. Kinevezés és lemondás. A vármegye főispánja dr. Stern Izidort kórházi segédorvossá nevezte ki, ki azonban rögtön kinevezése után beadta le­mondását és- el sem foglalta állását. A gyulai kötött és szövött iparárú-gyár rész­vényeiből újabban jegyeztek : liékésmegyei takarék- pénztár, Bleier Adolf, dr. Becher Áron (Szalonta), Czingulszky Józsefné, Diósy Béla, Dászkál Miklós, Drucker Simon (Orosháza), Erkel Rezső, Ehrenfeld Soma, dr. Fáy Samu (B.-Csaba), Feuer Márk (Oros­háza), Farkas Adolf, Groh Ferencz, Goldmann Jó zsef, Hoffmann László, Haviár Lajos, ifj. Jantsovits Emi), Kliment Ferencz, dr. Reiner Albert (Sza- lonta), Rosenberg Lőrincz (Orosháza), Supkégel Béla (Orosháza), Schmidt Antal, Schröder István, Schröder Gothard, Schwarcz Adolf (Orosháza), Weisz Izidor (Orosháza), dr. Zöldy Géza. Amint az alapitó bizottság tagjaitól és a vállalat vezetésére kiszemelt férfiak buzgóságától biztosan elvárhatni, az ipartelep berendezéséhez szükséges lépések a lehető legrövi­debb idő alatt fognak megtörténni és az üzem az előre is jelzett időben, t, i. október hó folyamán meg is fog kezdődhetni. Erre annál inkább kíván a vezetőség súlyt fektetni, mert a munkásnők elő­jegyzése alkalmával látszik csak meg, mennyire várják a foglalkoztatást, amit az is bizonyít, hogy 70 munkásnő helyett eddig már 130 megfelelő leány i’s asszony jelentkezett. A kötött-szövött gyár válla­lat irányában minden részről tanúsított élénk érdek­lődés és támogatás a vállalat vezetőit bizonyára csak sarkalni fogja minél fokozottabb működés ki­fejtésére, ettől pedig úgy a munkások, mint a rész­vényesek számára csak haszon fog háromolni. Névváltoztatások. Kohn Ármin füzesgyarmati lakos, valamint Jenő és Andor nevű kiskorú gyer­mekei vezetéknevének „Kardos^-ra,, Feinstadt Károly és Erzsébet b. csabai lakosok vezetéknevének „Feny- t>m’“-re kért átváltoztatását a m. kir. belügyminisz­ter megengedte. A vármegyei közkórház uj kétemeletes főépü­lete, mely a Szent-István-utczára néz, teljesen el­készült és az épületet Szabados vállalkozó átadván, kellő berendezés után megtörtént annak benépesí­tése is, amennyiben a múlt héten átköltöztették abba a belgyógyászati, sebészeti és női betegeket Az impozáns épület az utcza vonaltól néhány mé­ternyire beljebb van, előtte pedig köoszlopos vas- ráoskerilés választja el a telket az utozától. A vár­megyei közkórbáz kibővitési munkálatainak nagyobb része ezzel elkészült és most már csak a régi kór­házi épületek átalakítása és a nagy telek kitakarí­tása és parkírozása van hátra. A héten lebontották már a régi városi ápoldát is és most a Szent István utcza felül szépen áttekinthető a szenvedő emberi­ség javára emelt in ézmény nagy telepe hatalmas épületeivel és mozgalmas, de mindamellett csen­des életével. A közkórházi bizottság múlt hó 30-án tartott ülésén tudomásul vette a vármegye alispánjának a kórház elmegyógyintézeti építkezéseire vonatkozó felülvizsgálat eredménye alapján hozott határozatát, mely szerint az érdekelt vállalkozók kötelezlettek az észlelt hiányok záros határidő alatt történő pót­lására, különösen a központi alacsony nyomású gőzfűtés körül szükségessé vált kezelési rendszer változtatással járó átalakítás eszközlésére. Ugyan­csak tudomásul vette a bizottság, hogy a megszö­kött elmebeteg megkerült, azonban a jövőben meg akadályozandó a hasonló szökéseket, elrendelte, hogy a női osztályon állandóan 2 apácza gyakorol­jon felügyeletet a betegekre, az orvosi iroda, labo­ratórium, orvosi lakás ablakaira is vasrács tétessék, az orvosi hálószobákba, az orvos ágya fölé csengő alkalmaztassék, továbbá hozzájárult ahhoz, hogy az elmegyógyintézet udvara a még szükséges kőke­rítéssel láttassék el. Széli Imre kórházi segédorvos­nak 6 heti szabadságot engedélyezett A folyó évi deczember hó végével lejáró, az élelmi czikkek szállítását biztositó szerződésekre vonatkozólag pedig megbízta az igazgatót, hogy 2 évre szóló újabb szerződés kötése végett hirdessen pályázatot. Az árlejtést a bizottság fogja eszközölni. Honpolgári eskü. Dr. Lempart Henrik bukaresti orvos, kinek a m. kir. belügyminister honosító oklevelet állított ki, folyó 1-én tette le Gyulán dr. Bodoky Zoltán várm. főjegyző élőit az előirt hon­polgári esküt. Az uj magyar polgárt Gyulán fogják lakositani. Szabadságon. Dr. Berkes Sándor tb. főorvos, a békésvármegyei közkórház igazgatója, egy hónapi szabadságra utazott. Távolléte alatt a közkórházi igazgatói teendőket dr. Kún Pál osztályorvos teljesíti. Fejérpataky László egyetemi tanár, a nem­zeti muzeum könyvtárőre, folyó hó 2-án Gyulára érkezett és pénteken Kóhn Dávid közművelődési egyesületi titkár és Domonkos János muzeumőr kalauzolása mellett behatóan megszemlélte a mu­zeum összes tárlatait, a tárlat gazdagsága s helyes kezelése fölötti meglepetésének és örömének adva kifejezést. A kiváló tudós Gyuláról Csabára utazott, a hol a most készülő múzeumot szemlélte meg. Az arad-békési ág. ev. esperesség esperes vá­lasztó szavazatainak beadására augusztus hó l én telt le a határidő ; a szavazatok felbontása alkalmá­val azonban kitűnt, hogy a választás eredménytelen maradt, nevezetesen a beadott szavazatok közül Csepreghy csabai lelkészre 14, Érint Lajos aradi lelkészre 12 és Koren Pálra 2 szavazat esvén, ab­solut többséget egyik jelölt sem nyert. Az ujabbi szavazatok beadására határidőül augusztus 24-dikét tűzték ki. Építkezés a vármegyén. A belügyminister jó­váhagyván a régi fogház épületnek hivatalok czél- jaira leendő átalakítása tárgyában hozott határoza tot, a munkálatokat a hét elején átadták a legelő­nyösebb ajánlatot telt Benkő János vállalkozónak, ki nyomban meg is kezdte azokat. A hét a szük­séges bontási munkálatokkal telt el, melyek befe­jezése után fognak azután az építéshez, a miben az épület kellő beosztása és felmagasitása nyer meg­oldást. A munka befejezésére három havi ideje van a vállalkozónak és igy ha száraz időjárás lesz, az uj helyiségbe még ez évben beköltözhetik az árva- szók és a levéltár. Az egész város osztatlan, igaz részvéte kisért sírjába egy közszeretetben álló derék honvédszázndost, ki egyike volt azoknak a katonáknak, kik teljes mér tékben bírták a polgárság ragaszkodását, aki úgyis mint katona, úgyis mint ember, megérdemelte a könyet, melyet sirja fölött katona és polgár egy­aránt hullatott. — Münch Gyula több mint két év­tizede volt lakója városunknak. Humánus gondol- kozásu, hatalmas testalkatú, .erőteljes katona volt, vonzó kedélylyel és kedves, lekötelező modorral megáldva, kit mindenki megszeretett, ha vele egy­szer is érintkezett. Komoly, tetterős, ambicziózus katona volt, ki azonban sohsem feledte el a katonai szigor mellett az emberiességet, mindig lélekkel, szeretetteljes bánásmóddal nevelte katonáit s a honvédlegénység valósággal imádta őt azért a szi­gorú, de apaias bánásmódért, melyben őket része­sítette. A polgársággal állandóan a legjobb viszony­ban állott, szerették őt mindenütt, ahol megfordult, hirtelen halála a legőszintébb részvétet és megdob benést keltett mindenütt, mely részvét különösen nagyszámú és kiskorú gyermekekből álló családja iránt nyilvánul, kiket a legjobb, legszeretőbb gon­dos apától és férjtől fosztott meg a kegyetlen vég­zet. Ä férfikora derekán lévő századost a szélhüdés ölte meg Hatalmas, trabális testalkata predeszti­nálta őt e katasztrófára, mely a múlt hó 31-én következett be, családjának, barátainak és ismerő­seinek nagy bánatára. Temetése, — melyre a gyulai honvédtisztikar a budapesti honvédzeuekart is leho zatta, — óriási közönség részvétele mellett impo­záns módon ment végbe f. hó 2-án délután 6 óra­kor. Ravatalát szebbnél szebb koszorúk — köztük a tisztikar fehérszallagos gyönyörű koszorúja — borította s a temetésen a város egész intelligen- cziája, a tisztikar díszbe öltözve, testületileg jelent meg s Vesztek Károly százados vezénylete alatt egy század honvédség kísérte őt utolsó útjára. A temetési menet a honvédzenekar gyászindnlóinak hangjai mellett, a köröspart utczai házból indult ki, a Menyhárt-hidon keresztüljöve, a város főút- czáin keresztül, a nagymagyar temetőbe, óriási népség kíséretében. A temetőnél a kivonult hon véddiszszázad utolsó üdvözletül gyönyörűen sike­rült, precziz disztüzet adott. A temetést izlésteljes gyászpompával Sál József temetkezési intézete ren­dezte. A megható gyászesetről úgy a tisztikar, mint a megboldogult családja gyászjelentéseket adtak ki és pedig a család a következő szöveggel : Ozv. Münch Gyuláné szül. Bimkó Etelka saját, valamint gyer­mekei : Szilárd, Gyula, Etelka, István, László, Lajos és Bella; úgyszintén apósa: Simkó István és neje : Nagy Josefa; valamint az elhunyt testvérei: Anna férjezett Jakabházy Móriczné és Géza; továbbá sógora, illetve sógornői: Simkó Antal és neje i Marssó Szidónia, Simkó Ilona férjezett Rohay Jánosné és Simkó Irén; továbbá nagyszámú roko­nai, jó barátai és ismerősei nevében is fájdalomtelt szívvel tudatja a legjobb férj, apa, vő, testvér, sógor, rokon és jó barát Münch Gyula magyar kir. honvédszázados, törzstiszt jelöltnek folyó hó 1-én reggeli 7 órakor, életének 48-ik s boldog házassá­gának 19 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhnnytát. A meg­boldogultnak földi maradványai folyó hó 2-án dél­után 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertar­tása szerint, a Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó hó 3 án reggeli 7 órakor fog a róni. kath anyatemplomban az ég Urának bemutnttatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Esküvő. A gyulai tisztikarnak több éven ke­resztül volt rokonszenves, kedvelt tagja, Loysch Andor tart. honvédfőhadnagy, szepesvármegyei számvevő, ni. hó 28-án vezette oltárhoz Kolozsvárit szép menyasszonyát Bay Gizikét, a gyulai társaság kedves hölgytagját. Őszintén gratulálunk 1 A középiskolások műkedvelői előadása tegnap este folyt le a pavillonban. A tánczczal egybekötött kedves estély, — mint az előre is látható volt, — nagy közönség részvétele mellett folyt le s úgy az 'előadás, mint a tánczestély sikeréről lapunk jövő számában referálunk. Az egyetemiek hangversenye előbb lesz. A békés­megyei egyetemi ifjak hangversenyének rendezősége arravaló tekintettel, hogy a gyulai honvéd tisztikar csak e hó 16 ig marad Gyulán és igy a 18-ára ter­vezett mulatság tisztek nélkül s igy jelentékeny tánezos veszteséggel ment volna véghez, előbbre tette a hangversenyt, mely e hó 14-én, vagyis jövő kedden Nagyboldogasszony napja előtti napon fog végbemenni. -- Ezzel a kis udvariassági ténynyel tartozott az egyetemi „czibil“ polgárság a katona­ságnak, nem csak mint bevonulandó önkéntes anyag, hanem azért is, mert a gyu'ai honvéd tisztikar min­dig jelentékeny részben szokott hozzájárulni az elite mulatságok sikeréhez, kiket nélkülözni egy mulat­ságon keresztül, rendkívüli veszteség lenne. — A hangverseny, a lapunkban már említett szereplőkön kívül, sokat nyert érdekességében az által, hogy Fáy László technikust is sikerült megnyerni a ; közreműködéshez, ki bravourös hegedüjátékával még jobban fogja emelni a különben is művészi színvonalon álló, vidéken ritkán élvezhető, széd hangverseny érdekességét. — A nagyérdekü estély­ről most már a meghívók is kibocsáttattak s még a mai nap folyamán szétküldetnek. Azok, kik té­vedésből nem kaptak volna, de arra igényt tarta­nak, dr. Varga Lajos elnökhöz (Gyula, vármegye­ház) forduljanak. — A meghivó következőleg hang­zik: A „Békésraegyei egyetemi ifjúság“ dr. Lukács György főispán úr 0 méltósága védösége alatt Gyu­lán, 1900. évi augusztus hó 14-én a Göndöcs nép­kerti pavilion összes termeiben a Budapesten fenálló „Békésmegyei egyetemi ifjak köre“ pénztára javára zeneestélylyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre t. Czimed b. családjával együtt tisz­telettel meghívja a rendezőség: Szalay Lajos a „B. E. I. K.“ elnöke, dr. Varga Lajos r. biz. elnök, Dubányi Imié, r. b. alelnök, Thury Ferenc* jegyző, Varga Károly ellenőr, Bánhegyi Géza pénztárnok, Ursziny Pál háznagy. Albusz Frigyes, Badics Elek, Badics József, Báró Borneck Oktáv, Bottyánszky P. Károly, Csiszár Sándor, Csizmazia Kálmán, Dé­nes Samu, Diószeghy László, Donner Kornél, Du­bányi László, Ifj. Erkel Rezső, Erkel Lajos, Erkel Béla, Fáy László, Frailer Jenő, Freitag János, Gyulai Zsigmond, Hajnal Béla, Harsányi Frigyes, Hoffmann Károly, Ifj. Jantsovits Emil, Kálló Mik­lós, Kinczig Kopár Ferencz, Kocziszky Mihály, Ko­vács Géza. Körös Lajos, Kiss Béla, Kocziszky Iván, Kovalszky Róbert, Kucsovszky Béla, Kincses Ele­mér, Misley Endre, Megele László, Moldoványi Já­nos, Nagy Károly, Nagy Ferencz, Németh István, Nigrinyi János, Petries Béla, Ponyiczky Kálmán, Prokopp Jenő, Rácz János, Saguly Károly, Sál Jó­zsef, Salamon Imre, Salacz Elemér, Sárkány János, Sárkány Miklós, Sohár Gyula, Stojanovics Szilárd, Stojanovics Zoltán, Szalay Gyula, Szalay Imre, Szeberényi Tibor, Szeberénvi Jenő, Székely Béla, Szlovák Jenő, Tardor Tibor, Tarján Tibor, Tiszay Géza, dr. Ursziny János, Vajda Mihály, Végváry Ferencz, Vidovszky Ferencz, Vincze Dénes, Zalio- rán Mátyás, rendezők. Kezdete este 8 órakor. Be­lépti dij: személyjegy 2 korona, családjegy 5 ko­rona, Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapi- lag nyugtáz a rendezőség. — Műsor: 1. Elnöki megnyitó és felolvasás. Tartja: dr. Varga Lajos. 2 Chopin F. „Impromtu.“ Cis moll, zongorán elő­adja : Kovalszky Bóbert. 3. Monológ. Előadja: Er­kel R^zső. 4. Ária, Bahnen József „Csempészek“ ez. operájából. Énekli: Bahnert Marietta urhölgy. 5. Wieuxtemp: „Ballada és polonaise“, hegedűn előad ja: Fáy László. Tűz volt a szent-benedeki tanyán múlt vasár­nap délután 3 órakor. — Singer József kárára 70 kereszt búza égett le. A tűz gondatlanság folytán keletkezett, | leégett búza biztosítva nem volt. Lövöldöző czigányok. A gyulai rendőrség ve­szedelmes czigányokat fogott el a héten. — Az aradmegyei csendőrség ugyanis értesítette a gyulai rendőrséget, miszerint egyik aradmegyei községben több lovat loptak el s a gyanú czigányokra irányul, kik Gyula felé vették utjokat. Ennek következté­Münch Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom