Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

a Gyula városára nézve döntő fontosságú körülmény t. i. hogy a vidéken ma páratla nul álló legnagyobb elmegyógyintézet, nohi nagy összeköttetésekkel dicsekvő hatalmasl ügybuzgóságának és hathatós intervencziójá nak érdeme s gyümölcse. A Gyulára nézv< életkérdéssé vált gimnázium létesülésénel egyik főbiztositékát is Lukács György íő: ispánban, annak tapintatosságában, fáradhat lanságában és az igaz ügy iránt érzett lelke­sedésében találják. Kiemelik ama körülményi a varosra, hanem mint kivételes momentun is honorálandó. Az állami s törvényhatóság tisztviselők tekintélyes része ugyanis nemcsak hogy három vagy négy esztendei Gyulái lakása után nem ragadja meg az alkalmat t város kötelékébe lépni, hanem évtizedek múl­tán is fenntartja régi illetőségét és nemcsak hogy nem azonosítja magát a város érdekei­vel, hanem indokolatlanul valóságos ide nül viselkedik és érzi magát körünkben. A fó'ispán elhatározása tehát Gyula városa pol gára lenni, a múltra s jelenre nézve a vá­rosnak jóleső elégtételül, a jövőre nézve pedig sokaknak követendő például szolgál. A közgyűlés a tanács javaslatát és a felszólalásokat lelkes éljenzéssel fogadván, dr. Lukács Györgyöt Gyulavárosa kötelékébe venni s erről őt a polgármester elnöklete alatt álló tisztelgő küldöttség utján értesíteni ha­tározta. őszinte sajnálatunkra, volt a közgyűlés­nek egy dissonáns és feltétlenül helytelení­tendő ténye is, ugyancsak lakositási ügyben. Endrödy Géza rendőrkapitány két évi Gyulán lakása után kérte magát Gyula városa kötelé­kébe felvenni és a képviselő testület úgy látszik ama impressiók alatt, amelyeket a városi tiszt­viselői kar kebelében felmerült kontroversiák szültek, a törvénynek és a méltányosság köve­telményeinek megfelelő kérést a tanács javas­latával szemben, szavazattöbbséggel — meg­tagadta. Ezt a határozatot őszintén sajnáljuk és feltétlenül helytelenítjük. Békésvármegye házi pénztárának 1899- évi számadása. Bevétel: 1898. évi maradvány 1898. évi állami javadalmazás Cselekvő kamatok Ingatlanok jövedelméből Alapok járulékaiból: 1. Közúti adóalap 2. Gyámpénztári tartalékalap hozzájárulása 4825'— 3. Katonabeszállásolási alap hozzájárulása 882'— 4. Betegápolási alap hozzájárulása, 882*— írt 1402-08 92255— 700- ­700— Különféle alapok: 1. Birság pénzekből 22J50 2. Vizhasználati engedélyekből 7-— 3. Hasznavehetetlen tárgyak eladási árából 8"— 4. Különfélékből • 59-45 5. Apaállatok vizsgálati dijából 940-— Téritményekböl. 1. Közérdekű nyomtatványok elárusitásából — — 2. Utazási előlegekből 565-68 3. Különféle téritményekből 935.18 4. Pótadóból 14353-19 5. Fizetési előlegek visszatéritéséből 1351 21 6. Előlegekből 1718 17 Összes bevétel 120495-47 Ebből levonva a kiadás 116790 86 Mutatkozik maradvány 379461 Kiadás: • Tisztviselők fizetésére 87760 05 SzolgaBzemélyzet bére és lakpénze 5880-— Szolgák ruházatára 1388.85 Hivatalos helyiségek bére: 1. Kir. törvényszék 416-66 2. Főispáni iroda 100 — 3 Tiszti főügyészi iroda 240-— Irodai szükségletre: 1. Bútorokra--*--­2. Papír- és Írószerekre 2364.45 3. Nyomtatványokra 1515-82 4. Könyvkötői munkákra 330-65 5. Tüzelő anyagokra 1278-02 6. Világitószerekre ( ^ gyertyára { o) petróleumra 323*— 77-13 7. Autograph gépész átalánya 200-— 8. Magyar Közigazgatás czimü szaklapra 64-20 9. Budapesti Közlöny előfizetésére —.— 10. Közérdekű nyomtatványokra 254-61 11. Telefon előfizetésére 465-61 12. Belügyi Közlönyre 50 — 13. Hivatalos Közlemények előfizetésére 120— Napi dijak és utazási költségekre. 1. A1 ispáni utazási átalányra 400— 2. Főorvos utazási átalánya 300— 3. Főszolgabirák utazási átalánya 1900— 4. Járási orvosok utazási átalánya 1120— 5. Állatorvos utazási átalánya 400— 6. Ambuláns számvevő utazási átalánya 33-33 7. Tisztviselők utazási költségeire 835-81 8. Utazási előlegekre 537-05 Épületek fentartására. 1. Tűzkár elleni biztosításra 93 22 2. Kéményseprésre 99— 3. Peczegödör tisztításra 209-31 Egyéb rendszeresített kiadások. 1. Ingatlanok adója 3105 2. Szolgaszemélyzet gyógyszerei 9-42 3. Jégverem megtöltésére 136‘09 4. Hivatalos helyiségek tisztántartására 602-47 5. Rab napszámosokra 68-80 6. Fertőtlenítő szerekre 7. Seprűk, lábtörlők s egyéb tisztitó esz­közökre 8. Fekete Mihály nyugdíjas kapus kegydijára 9. Békési kosárfonó tanműhely segélyezése 10. Közművelődési egylet házbérére Rabtartási költségekre Előre nem látható kiadások Székház építési alapra Pótadó maradvány terhére megszavazott kiadásokra Előlegekbe Házi tartalékalapba áttett maradvány Összes kiadás 116790*86 Gyulán, 1900. május 9-én. Deimel Lajos, főezámvevő. 42-62 48— 200-— 300-— 460"88 2956-71 1987-57 120208 T a n ü g y. A gyulai polgári községi iskolaszék f. hó 6-án tartotta rendes ülését Jantsovits Emil elnöklete alatt Abafi, János igazgató jelentését, melyben a vezetése alatt levő polg. fiúiskola ügyeiről, állapotáról szá­molt be, az iskolaszék helyeslőleg tudomásul vette Elfogadta a tanári kar által az utolsó időszakra öszzeállitott uj órarendet is, melynek ozélszerű be osztásával el lett érhető az a fontos peadagogiai czel, hogy a tanulók egy-két délutániéra kivételé­vel csak a délelőtti órákban járnak fel az iskolába az előadások hallgatására s előkészületül csaknem minden nap az egész délutánnal rendelkeznek. Az összes eddig kipróbált módszerek között ez bizonyult a legeredményesebbnek, mert a délelőtti öt előadás óra a megfelelő óraközökkel egy cseppet sem meríti ki a tanuló szellemi erőit, sőt ellenkezőleg az intenzivebb, kitartóbb tanuláshoz szoktatja, — más részt a növendék szabad ideje nem aprózódik szét félórákra, órákra, hanem megmarad az egész dél­után otthoni praeparátióra s szórakozásra. Az évzáró vizsgálatok a következőképen állapíttattak meg: az 1. és III. osztály befejező vizsgálata junius hó 20 áo, a II. és IY. osztályoké pedig junius 22-én fog meg­tartatni. A vizsgálatok kezdete délelőtt 8 órakor lesz. Látogatókul kiküldötte az iskolaszék, az I. osztályba : Dutkay Béla és Schröder Kornél tago kát; a II. osztályba: dr. Follmanu János és Kóbn Dávid tagokat; a III. osztályba : Hoffmann Alajos és dr. Ladies László tagokat; a IV. osztályba : Dombi Lajos és Gallacz János tagokat. Az összes vizsgálat s az iskolai év ünnepélyes befejezése junius hó 23-án délután 3 órára tűzetett ki. A tárgyalás során olvastatott a kir. tanfelügyelő értesítése, mely szerint a magas kormány a polg. fiúiskola ez évi költségeihez 386 korona pótló államsegélyt engedé­lyez. — A községi tanyai iskolákban a befejező vizsgálatok a következő sorrendben tartatnak meg: Farkashalmon május hó 10-én, Eperjesen 11-én, Szabadkán 12-én, Gyürkehelyen 14-én és Ajtósfalváu 15-én. lBkolaszéki vizsgálati biztosok: Dutkay Béla, dr. Follmann János, Kukla Ferencz és Stefanovits Péter. Ezeken kívül még több iskolai érdekű ügy került tárgyalásra. A gyulai községi óvodák felügyelő-bizottsága május hó 6-án tartotta rendes értekezletét. Tár­gyaltatott a községi óvodák 1900—1901. évi költség- vetése: 6075 kor. 90 fii. bevétellel, 5834 kor. ki­adással és 241 kor. 90 fii. készpénzmaradványnyal. A bizottság a költségelőirányzatokat elfogadta. Abafi János igazgató jelentése a gyermekek számáról, azok foglalkozásáról, a befolyt taoszerdijakról s rozta továbbá a bizottság, hogy a kir. tanfelügyelő­ség erélyes felszólítása folytán megkeresi a városi hatóságot, hogy a józsefvárosi óvoda részére meg­felelő helyiség bérléséről vagy építéséről gondos­kodjék. __________ Hí rek. Gróf Wenckheim Géza, békÓBmegyei nagybir­tokos, a hitbuzgóságáról és áldozatkészségéről ös- mert és közbecsülésben álló főurnak Ö felsége a király megengedte, hogy a pápai Szent Gergely-rend nagykeresztjét viselhesse. A képviselőtestület Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tegnap délelőtt rendkívüli közgyű­lést tartott, amelynek főbb tárgyaival első czikkünk- ben foglalkozunk. Az esküdt bíróságokról szóló tör­vény értelmében az esküdtképes egyének minden év május hó első napjaiban választandó bizottság által lévén összeirandók, a képviselőtestület eme összeíró bizottság tagjaiul megválasztja az 1. kerü­letben Fürdők István, Kóhn Dávid, Nuszbek Sándor és Bulboka János, a Il-ikban Kukta Ferencz, Yégh Gábor, Krizsán András és Ritsek János, a Ill-ikban Rosenthal Lipót, Auuló Pál, Reisner Zsigmond és Biberea Péter, a IV-dikben Nánási István, Kiss István, Jontz Ferencz és Sobröder Kornél, az Y-ik- ben Somogyi János, Nádházi István, Tar István és Yidó János, a Vl-ikban Gubás János, Lelik István tfj. Styr György és Vonyiga Illés városi képviselő­ket. A város épületeibe bevezetendő villamos vilá­gítás folytán mutatkozó több kiadás fedezésére vo­natkozó tanács előterjesztést elfogadták. Ugyanúgy a jövő évre vonatkozó árvatári költségvetést és a tárgysorozatban foglalt többi kisebb jelentőségű tár­gyakat. Némedi Lajos belvárosi képviselőnek eme tisztéről való lemondása elfogadtatván, helyére Popp Alajos póttag bivatik be. Szvetics Viktorné kérvé­nyét az Erdélyi útnak kerületébe leendő beosztása iránt, a tanács javaslatához képest — megtagadta a képviselőtestület. Az esküdtek kisorsolása- Junius hóban a gyulai törvényszéken megtartandó eskűdtszéki tárgyaláso­kon résztvevő esküdtek neveit vasárnap sorsolta ki az egybehívott bizottság. Y. Szakmáry Arisztid elnökhelyettes délelőtt 9 órakor nyitotta tgeg az ülést, melyen résztvettek dr. Liszy Yiktor kir. ügyész, Hubay Lajos és dr. Tholt István törvényszéki bírák és az aradi ügyvédi kamara megbízásából dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd. A főlajstromba fölvett polgá­rok nevei apró papirszeletkére Írva, urnába dobat­tak s a törvény által előirt formaságok betartása mellett Y. Szakmáry Arisztid elnökhelyettes a kö­vetkezők neveit húzta ki: Rendes szolgálattevő esküdtek lesznek: Gabriel Aladár dobozi uradalmi gazdatiszt, Soós István békési szűcsmester, Ferencsik Antal k.-ladányi földmives, L. Szabó Gábor békési gazdálkodó, Sonnenfeld Henrik orosházi kereskedő, Sohár Kálmán b.-csabai nyug. uradalmi inspektor, Beinschrott Márton mezőberényi földmives, Beliczey Géza 4.-csabai földbirtokos, Haan Béla b.-csabai ügyvéd, Biró P. István gyomai földmives, Karácsonyi Károly gyulai kereskedő. Nagy Sándor k.-tárcsái gőzmalom-tulajdonos, Kardos Ferencz szeghalmi földbirtokos, Bőhm József b.-csabai buzakereskedő, Dáni József n.-szénáéi gazdatiszt, Décsey József b.-csabai kereskedő, Mészáros Lajos öcsödi gazdál­kodó, Kéri János sz. szenttornyai kereskedő, dr. Nagy Elemér orosházi ügyvéd, Gyáni f.-gyarmaii földbirtokos, Deim János szarvasi haszonbérlő, Löffler Adolf kígyóéi kereskedő, Székely Ferencz békési nyug. vasúti ellenőr, dr. Fáy Samu b csabai ügyvéd, Kiss György vésztői földbirtokos, Médor György békési mészáros, dr. Singer Béla orosházi ügyvéd, Zachariás Gyula békési ármentesitő társulati — Kérek egy kis tüzet — szólt egy rekedt hang. Meglepett az idegen flegmája. — Tessék — s kelletlenül odanyujtottam égő szivaromat. Az orrom kegyetlenül sajgott. — Köszönöm — szólt az éjjeli ismeretlen 's majd fellökött. — Pardon ... nem látok, olyan sötét van. — Ügyetlen — mormogtam mérgesen, — Hallja, az ur nagy paraszt. — Ön pedig egy szemtelen ficzkó. — Uram ... — Nos? . .. Egy pár pillanatig -farkasszemet néztünk egymással. Nem láttunk egyebet, csak az égő szivarjainkat. — Azt hiszem, értjük egymást — szólt a másik foghegyről. Szó nélkül vettem ki a tárczám s átnyúj­tottam neki névjegyemet. Tapogatódzva cserél­tük ki egymás vizitkártyáit. Ismeretlenem majd kiütötte a széniem vele. ­— Tehát holnap . . . — Igen, agyő . . . Elváltunk s vigyáztunk, hogy megint egy­másnak ne menjünk. — Nyomorult egy fráter lehet — sziszeg­tem fogvaczogva. Csak az ütött szeget a fejembe, hogy olyan ismerős a hangja. — Majd beverem én is az orrod — dühös- ködtem dagadt arezomat masszírozva. Egészen neki melegedtem a boszuságtól. Átkozott pech a kártyán, jóindulatú feleségem prédikácziói... s még hozzá ez a haszontalan affér. Szép kilátások. Mire lakásomra értem, majd megpukkadtam a méregtől. Eszeveszettül rántottam meg a csengőt. Szaladgálás, ajtócsapások s a feleségem fülbemászó kommandói hallatszottak. Eszembe jutott, mikor a feleségem még énekesnő volt, mennyire más hangja volt. Megvárattak egy negyed óráig. — Már megint a coeur-dámánál voltunk, ágy-e? Ez volt a feleségem bevezető uvertürje. Idegesen vetettem le a kabátom. — És aztán? — szólék. — És aztán ? — pattogott a gyöngébbik felem s az apró kezek már a csípőkre kerültek. Borsódzott a hátam. Miféle scéna lesz ez! — Már megint vesztettél, látom az arczodról. — Mi közöd hozzá? — Az, hogy nincsen se uj kalapom, se uj ruhám, zsúrra sem telik . . . s te el kártyázod azt a kevés jövedelmed is. S kezdődött a régi nóta. Előbb csak köny- nyek, azután csuklás, fuldoklás mindig accres- cendo, mig végre kitört teljes erővel a sirás, a zokogás. Egy férjhez menni kívánkozó házikisasz- szony szólói mennyei zene ehhez képest. Erőt vettem magamon s adtam a hideg­vérüt. Zsebrevágott kezekkel sétáltam föl s alá. Oda sem figyelve fütyörésztem s csörgettem a kulcsokat a zsebemben. Egyszerre csak kezem ügyébe akad az a bizonyos névjegy. — Ttyüh! majd elfelejtettem . . . hisz ne­kem pár... a többit lenyeltem. Majd elárul­tam magam. Tüstént leültem az íróasztalomhoz s a név­jegyet egy borítékba tettem, meg sem nézve. Melléje egy levelet csatoltam Friczi barátom­hoz, hogy vállalja el a segédkezést ehhez a lo- vagias ügyhöz. A feleségem ámulva figyelt; egyszerre fel­hagyott a sírással. Finom orrával kiszimatolta, mi járatban vagyok­— Mutasd azt a levelet—'szólt izgatottan. Siettem zsebrevágni. — Ne légy oly kiváncsi — feleltem hidegen. — Már megint titkolódzói ... biztosan va­lami asszony miatt lesz megint párbajod. — És ha... Nem tudtam befejezni szavaim. Ismét az ismeretes csuklás, fuldoklás... Sietve menekültem a szobámba. Nem felej­tettem el a kulcsot ráfordítani. A feleségem jó félóráig döngette az ajtót. Nem tágítottam. Végre imponált neki határozott­ságom s békén hagyott. Reggel korán felkeltem s meg sem várva az obiigát pirított szalonnát, elsiettem hazulról. Egy hordárral elküldöttem a levelet Friczi bará­tomhoz. A hivatalban alig találtam a helyem. Nem tudtam semmit sem dolgozni. A kollegáim összenevettek. — Kikaptál a feleségedtől ugy-e — incsel­kedett az egyik, ki tegnap egész éjjel drukkolt nekem. — Kibicz fogja be a száját — szóltam rá erőltetett mosolylyal. Még jobban nevettek. Közeledett a dél. Hátborzongva gondoltam arra a czifra kis mulatságra, amit ebéd alatt a feleségem négy szem között fog rögtönözni. De utoljára is haza kellett mennem. Mekkora volt csalódásom, mikor az én temperamentumos feleségem helyett egy szelíd asszonykát találtam. Mindjárt rosszat sejtettem. Rossz jel, mikor az asszony olyan hamar békül. Észrevette a gyanúm, mert mindjárt a nya­kamba borult. —- No ... no — csititgattam. — Úgy féltelek Lajosom — s még jobban magához szorított. — Miért ? — kérdém megütközve. — Hát a párbajod ... — Igaz is a.. . Tyüh, teringettét, elárultam magam. De már késő volt. — Na, nem meg mondtam! — pattant fel izibe a szelíd asszony. — Majd adok én neked párbajt — s érthető gesztusokkal kisérte szavait. Én csak himeztem-hámoztam. Hogy hát az már elkerülhetetlen. A feleségem kétségbeesetten sirt, hogy én őt özvegygyé akarom tenni s neki kell majd kifizetni az adósságaim. Erre én nem is gondoltam. Milyen furcsa is az, mikor valaki adósságot adósságra halmoz, s azután párbajban lelöveti magát, hogy igy boszut állhasson a feleségén. — Te nem fogsz megverekedni. Megtiltom — csattogott a feleségem s haragosan dobbantott a lábával. Egyszerre elkezdett az orrom rettenetesen sajogni. — Már pedig én levágom annak a fülét. — Hát volna szived hozzá ? # — Megölöm — ordítottam magamon kívül s az orrom fogva össze-vissza száguldottam a szobában. Ebben a perezben belépett Friczi. — Kit te ? — kérdé s alig tudta visszatar­tani a nevetést. — Jó hogy itt vagy. Gyerünk. Megölöm azt a gézengúzt. Friczi egész tüdejéből hahotázni kezdett s elém tartott egy névjegyet —• Katolnay Frigyes — e név volt a kártyán. — Hiszen ez te vagy ... — No igen ... S te saját magam által akarsz engem provokáltatni. — Hogy-hogy? — Olvasd — s átadta levelem és a mellé­kelt névjegyet. — Tapolczay Lajos. — Ez meg én vagyok. — Igen. Ezt meg én kaptam egy úrtól az éjjel. — Eszerint te ütötted be az orrom ? — szó­lottám mindinkább föleszmélve. — Te pedig az enyémet — felelt Friczi savanyu ábrázattal. E&y P^r pillanatig tompán bámultunk egy­másra földagadt orrunkat szemlélgetve. Aztán elkezdtünk kaczagni harsogó kebellel. — Hát nem lesz párbaj? — vágott közbe örvendezve a feleségem. — Természetes, hogy nem lesz — s tovább kaczagtunk. A feleségem a nyakamba borult s elkezdte naivul magyarázgatni, hogy mind ez a kártyától van. S mikor kisült, hogy épen Friczi az én rendes partnerem, őt is összeszidta amúgy hamis­kásan — s azóta sem én, sem Friczi nem kár­tyázunk. Vári Rezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom