Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-06 / 18. szám
vagyon jövedelméből kötelesek a pénztárnak befizetni, ha ezt az összeget a törzsvagyon jövedelme nem fedezi, — a község kivetheti a földbirtokra. Nem adózhatok meg e czélra azok, akik 30 koronánál kisebb földadót fizetnek. A tervezet szerint legalább százezer korona évi állami segítés biztosíttatnék a pénztárnak mindaddig, mig a tagok száma az egymilliót meg nem haladja. Ezek a tervezet főpontjai. Munkások, munkaadók önkéntes, a községek és az állam kötelező hozzájárulására alapítja a népbiztositó intézet megalkotását. Különösen ki kell emelnünk, hogy azon humánus birtokosoknak, akik hosszú idei szolgálatban levő cselédjeiket jutalmazni akarják, módot nyújt arra, hogy csekély utánfizetés- sel, már jelenlegi szolgálatidejük beszámítása mellett, az azonnali élvezet jogával biztosíthatják cselédjeiket. Egy nagybirtokos p. o. tiz, egyenkint 20 évig szolgáló cselédjét 1040 koronával biztosíthatja és ezek a cselédek a belépés idejétől kezdve a legmesszebbmenő fent elősorolt kedvezményekre tarthatnak igényt. íme itt van a gazdatársadalom tere, amelyen csekély áldozatokkal nemcsak segíthet a munkások helyzetén, hanem amelyen a régi patriarkális viszony helyreállításához nagyban hozzá is járulhat. Mert ki tagadhatja azt, hogy az a cseléd vagy munkás, amelyiknek biztosításához munkaadója vagy gazdája csak csekély részben is hozzájárul, nemcsak az önérdek, de a hálának ennél sokkal szorosabb kötelékével fűződik gazdájához és ennek következtében sokkal nagyobb erővel képes ellent- állani a szocziálista izgatások csábításainak és sokkal nagyobb megnyugvással szentelni életét és munkáját gazdája érdekeinek. Darányi miniszter mostani tervezete az ő szocziálpolitikai működésének kétségkívül betetőzése és a magyar gazdaközönség méltó elismerését és háláját a miniszter iránt akkor fogja leginkább tanúsíthatni, ha ezen nagyarányú és kihatásában előre nem látható nagy horderejű intézményét minél nagyobb mértékben felkarolja, az intézményt munkásai körében megismerteti, népszerűvé teszi és aki teheti, maga is_ hozzájárul munkásai és cselédei biztosításához. Ha ez az intézmény teljes arányaiban kifejlődik és virágzásra jut, nemcsak a magyar törvény- hozás humánus és gyakorlati gondolkodásának emel beláthatatlan időkre emléket, hanem a magyar munkás és a magyar gazda közötti jó viszonynak is legbiztosabb alapját fogja képezni. s*. Z. T a n ii g y. A gyulavidéki rém. kath. néptanító-egylet April 30-án tartott gyűlésében az osztott és osztatlan iskolák tanterve kérdésében gyűlést tartott, melyen a következő elvi álláspontra helyezkedtek: Az egy tanitós, osztatlan iskola részére külön tantervet készíteni nem szükséges, mégpedig: aj első sorban a tanítás és tanterv egységesítése szempontjából. A tanítás és tantervnek a haza összes elemi népiskoláit illetőleg egységesnek kell lenni azért, hogy az elemi oktatás az országban hasonló színvonalon álljon, egyenlő fokú és jogosultságn képesítést nyújtson; hogy az osztott és osztatlan iskolák és ezek tanítói között a munkának kétféle fokozatú csoportosítása folytán kimagyarázható rangbeli kűlömbségek elő ne álljanak ; b) másodsorban azért, mert a már meglevő tanítási terv túlsók, vagy kivihetetlen anyagot nem tartalmaz s azt az osztatlan iskolák tanítói — tör vény által megengedett népességű iskolákban — ez idő szerint is elvégzik. Továbbá véleményt nyújtott az egylet az osztatlan iskolák osztálycsoportositása és a tantárgyak beosztására nézve, úgyszintén egy megfelelő olvasókönyv szerkesztésére is. — Végül köszönetét szavazott Dr. Wlassics miniszternek a tautervkérdés felvetéséért, továbbá Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelőnek a békésvármegyei osztatlan iskolák megosztása körüli sikeres munkálkodásáért. Ki akar kadét lenni ? A vármegye által tett hon- védhadapród iskolai alapítványra hirdet a H. K.-ben pályázatot a vármegye alispánja. Feltételek : 1. Honossági bizonyítvány, békésmegyei illetőség. 2. Orvosi bizonyítvány. 3 Középiskolai IV-. osztályú bizonyítvány. 4 Keresztlevél (14—16 évesek pályázhatnak.) 5. Erkölcsi bizonyítvány. 6. Vármegyei alkalmazottak és nyugdíjasok gyermekei előnyben részesülnek. Kellően fölszerelt folyamodványok e hó 20 ig a vármegyei alispánhoz nyújtandók be. 1882—1900. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1900. évre előirt föld - és házbirtok után cső ált. jöv. pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XL1V. t.-cz. 16. §-a értelmében május hó 6-tól 14-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben'meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1900. évi május hó 3. Dutkay Béla, 134 1—1 polgármester. Hírek. Lapunk mai számához az „Otthon“ május havi folyóirat van mellékelve. Vármegyei közgyűlés. Május hóban a szervezeti szabályrendelet értelmében rendes közgyűlést tart Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, melyre nézve határidőül május 28-ik napja állapíttatott meg. A közgyűlésre azonban már is megkezdték az előmunkálatokat, mert a vármegyei házi pénztár múlt évi számadásait az állandó választmányi javaslattal együtt előzetesen 15 napi közszemlére kell kitenni. E végből az állandó választmány már május hó 9-én ülést tart, a meghívót a tárgysorozattal, valamint a számadásokra vonatkozó javaslattal együtt fogják kibocsátani. A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését folyó hó 14-én fogja megtartatni. A legnagyobb magyar festőművész halála országszerte fájdalmas nagy részvétet okozott, de sehol sem nagyobbat, mint Békésvámegyében, ahol nem ringott ugyan bölcsője, de miután zsenge ifjúságát körünkben töltötte el, szükebben vett otthonának tartott és mi is büszkén váltottuk magunkénak. Különböző alkalmakkor a „Békés“-ben is gyakran meg volt Írva Munkácsy Mihálynak Békésvármegyében eltöltött éveinek története, de ő maga is megerősítette, hogy Gyulán dőlt el élete sorsa, itt lakott az akkor Gyulán hivatalban levő Reök István nagybátyjánál, itt dolgozott mint asztaloslegény, festette a tulipános ládákat, a melyekből régi gyulai földmives családok körében még ma is számos darab található; Gyulán nyerte az első rajzleczkéket Fischer rajztanártól a nemrég renovált gyulai róm. kath. népiskolának földszinti rajztermében, melyet a köz- művelődési egyesület kegyelete bizonyára emléktáblával fog megörökíteni. Itt Gyulán lett rá figyelmessé a Wenckheim kastély képeinek renoválásán dolgozó Szamossy Elek, ki a festészet első szak ismereteibe bevezette. Munkácsy festette a műkedvelői társaságnak ma is használatban levő s a gyulai várkastélyt ábrázoló előfüggönyét és még több Gyulán levő képet, amelyeket, midőn mint világhírű művész a nyolezvanas évek elején utólszor látogatott el Gyulára s régi gyulai barátait, a többek között Szénásy Józsefet, a békésmegyei takarékpénztár igazgató könyvvezetőjét — kinek szintén van tőle pár művészi kivitelüfestménye — meglátogatta, sajátjának ismert. Gyulára s Csabára, hol Langh asztalos mesternél inaskodott, mindig kegyelettel emlékezett a nagy művész, aki időtlen időkön át ragyogó betűkkel lesz beleírva e magyar művészet, sőt az |egész világ művészetének történetébe s a kinek gyászos ravatalára hulló könnyek között legfájdalmasabbak a mi könnyeink, legnagyobb a mi bánatunk, a kiknek szerény körében pattant ki az isteni szikra, mely mint lángtenger világította be a művészet egét, fényt árasztva a magyar hazára, örök dicsőséget az immár megdicsőült művész halhatatlan nevére s örök emlékére. Munkácsy Mihálynak, a festőművészet páratlan mesterének, a magyar nemzet dicsőségének elhunyta alkalmából Békésvármegye is kifejezte részvétét utalással azon tényre, hogy a nagy művész itt töltötte gyermekkorát, a vármegyét tekintette második hazájának és itt nyerte az első oktatást u festészetben. Dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán, a következő táviratot intézte az elhunyt művész özvegyéhez: özvegy Munkácsy Mihályné úrnőnek Endenich. Békésvármegye, mely a kezdőnek otthont nyújtott, mély fájdalommal értesült a tökéletességet elért művészpálya végéről. A nagy hazafi és lánglelkü művész elhunyta felett mély részvétét fejezi ki a vármegye közönsége nevében Fábry, alispán. A vármegyei közkórházi és építkezési bizottság folyó hó 1-én dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyben elfogadta a kórházi alkalmazottak nyugdíj jogosultságára vonatkozó szabályzat elkészítése végett kiküldött albizottság által előterjesztett tervezetet. Továbbá az elmebetegeknél előfordulható szökések meggátlása czéljából, az igazgató s államépitészeti hivatal által javaslatba hozott kerítések elkészítését megszavazta. A folyamatban levő építkezési ügyekre vonatkozó műszaki előterjesztések tudomásul vétettek. A kórházi igazgató felhatalmaztatott, hogy a mütőszobák és szülészeti műszereket a bizottság által meghatározott kimutatás alapján és módozatok mellett beszerezhesse. Községjegyzői szigorlatok. A vármegye alispánja a májusi közgyűléssel kapcsolatosan megtartandó községjegyzői szigorlatok határidejéül május 29. és 30. napját tűzte ki, a mikor az első napon az írásbeli feladványok elkészítése, második napon a szóbeli vizsgálat fog megtartatni. Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy Hasas György gyulai lakos, valamint János, György és József nevű kiskorú gyermekei „Halmos11- ra változtassák át vezetéknevüket. Nyári menetrend. A magyar királyi államvasutak és az általuk kezelt magánvasutakon folyó hó I- én uj menetrend lépett életbe, melynek Gyula városa s Békésvármegye községei vasúti állomásait érdeklőleg alig van az eddigi menetrendhez képest lényegesebb eltérése. Az alföld fiumei vonalon a menetrend az utolsó perczig azonos a téli menetrendével. A Kolozsvárról és Aradról egyesítve délután Budapestre érkező s innét ugyanezen irányokba egyesítve indult délutáni gyorsvonatok Budapest és Szolnok között ismét elkülönítve fognak közle kedni. A püspök-ladány-szeghalmi vonalon a csak Szeghalom és Füzes-Gyarmat között forgalomban volt vegyes-vonatok csekély igénybe vétel miatt megszüntettek. A vésztö-kötegyc.n-hollódi vonalon, a Vésztőről reggel induló vegyes-vonat Hollódon Belényes felé, a Hollódról Vésztőre délután érkezű vegyes-vonat pedig Kötegyánon Gyula felöl nyes csatlakozást. A harmadosztályú kereseti adó kivetési határi napokat a gyulai kir. pénzügyigazgatóság a szarvasi a csabai kir. adóhivatalok területére is megállapít tóttá. Szarvason Kondoros községét illetőleg folyt hó 10-én, Szent-Andrást és Csabacsüdőt illetőleg II- én, Öcsödöt illetőleg 12, 14., 15. és 16-dikán Szarvast illetőleg 17-én lesz a tárgyalás. A kincstárt Novák Antal számellenőr képviseli. Csabán Gyorna s Endrőd községét illetőleg folyó hó 9-én, Uj-Kigyóst illetőleg 10 óu, Csabát illetőleg pedig 11. és 12-én lesz a tárgyalás. Csabán a kincstári előadó Lampenfeld Lajos s. titkár. Kevés a Váltó. Nem a takarékpénztárak panaszkodnak erről, a kiknél erősen képviselve van Gyulán a váltótárcza, hanem az egyes felektől hallottunk már panaszokat, hogy a bélyegelárusitók nem tartanak elogendő számú és elegendő féleségű váltót, úgy hogy igen gyakran megesik, hogy Gyulán egy- egy váltóblankettát az egész városban nem tehet kapni, mely tény nemcsak a váltóra szorultaknak kellemetlen, hanem szabad fejlődésében gátolja az egész kereskedelmi életet. Az meg éppen napirenden van, hogy vagy más értékű bélyeget nem kapni Gyulán, úgy hogy a nagyobb bélyegilleték alá eső okiratokon egész mozaik-mintát kell kirakni apróbb bélyegekből. E visszás állapotokra felhívjuk a kir. pénzügyigazgató ur figyelmét. Májusi előléptetések. A májust nemcsak a tavaszt kedvelők várják nehezen, hanem a katonák is, különösen azok a tisztek, akik olyan helyen vannak a ranglistában, hogy csak a dátum hiányzik még ahhoz, hogy még egy csillagot, vagy arany paszomántot varrassanak a gallérjukra. Ez a dátum a május és november elseje, mikor is a legfelsőbb hadúr előlépteti a maga derék katonáit érdemök szerint. Gyulán a tisztikar hat szinpatikus tagját érte a legfelsőbb királyi kegy és pedig: elő lett léptetve Kozányi Zoltán, Pap Tivadar századosok őrnagyokká, Wurum Béla II. pszt., százados I. oszt. századossá, liabják Károly Ruff Ferencz, és Tóth Béla főhadnagyok századosokká, Hallósy Ödön had- nagy pedig főhadnagygyá. Előlép etéseikhez számos ismerőseikkel együtt mi is gratulálunk. A 101. gyalogezred Csabán állomásozó második zászlóaljánál a következő tisztek részesültek előlép tetősben : Rottenázi József másodosztályú százados első osztályúvá, Seemayer János és Moldauer Henrik hadnagyok főhadnagyokká neveztettek ki. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Kállay Sándor ügyvédet Szarvas szókhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. Királyunk veje Dobozon. Vármegyénknek magas vendége volt az elmúlt héten három napon keresztül. Ferencz Salvator királyi herczeg, Mária Valéria kir. herczegnőnek férje, hétfőn délben Csabán keresztül Dobozra érkézett, Wenckheim Dénes gróf meghívására, a kinek vadban bővelkedő erdejében őzbakra vadászott. Bécsből Budapesten át az aradi gyorsvonathoz csatolt külön termes kocsiban, hétfőn délelőtt 11 órakor érkezett Csabára a kir. herczeg, hadsegéde báró Lederer dragonyos kapitány kíséretében. Az állomáson a főúri házigazda gróf Wenckheim Dénes, Sztraka György főszolgabíró és Caucig Nándor állomás főnök jelentek meg fogadására, melynél a magas vendég egyenes kívánságára min'den czeremóniát mellőztek, miután a főherczeg teljes inkognitóban kivánt utazni. Az állomás előtt yróf Wenckheim Dénes négyes fogata várta a vendégeket, a mely gyors ügetésben szállította ki őket a dobozi kastélyba, hol a dragonyos ezredesi egyenruhát viselő főherczeget a házigazda neje Wenckheim Rika grófnő fogadta. A főherczeg dobozi tartózkodása alatt többször vadászott a szép és vadban dús erdőkben, a házigazda és hadsegéde kíséretében és összesen 41 őzbakot ejtett el, mig pihenésre szánt ideje alatt a dobozi kastélyban, a grófi család társaságában időzött. A főúri vendéglátás, valamint a vadászat szép sikere teljesen kinyerték a kir. herczeg elismerését, a minek köszönetével együtt szívélyes szavakban adott kifejezést a grófi pár előtt. Szerdán délig időzött a királyi herczeg Dobozon, a mikor Csabára hajtatott és az 1 órakor Budapest felé induló személyvonathoz csatoltatta kocsiját, a perronon ismételten megköszönve gróf Wenckheim Dénesnek a szives vendéglátást, elbúcsúzott és Bécsbe utazott. A főherczeg itt tartózkodása alatt Csabán Sztraka György, Dobozon pedig Lukács Endre főszolgabirák személyesen ügyeltek a reudfentartásra, amiért valamint inkog- nitója megóvásáért a főherczeg hadsegédje utján ki is fejezte a hatóság iránti köszönetét. Az első térzenét május 1-én tartotta meg a népkertben a Rácz Tóni zenekara. — A gyönyörű tavaszi est kedvezett a szezon „első fecskéjé“-nek, de a közönség még meglehetősen tartózkodó a népkerti séták iránt, mert nem igen lehet bízni az időjárásban, melynek szeszélye könnyen szétug- ra8zthatja a közönséget. A népkert pedig gyönyörű az idén. Évről-évre fejlődik, szépül ez a Gyulavárosára most már nólkülözhetlenné vált nyári üdülőhely | a város áldozatkészsége az idén mintegy 50 darab kényelmes, támláspadot állított föl a közönség igényeinek kielégítésére s rendezett csinos utaival, gruppjaival, fenyveseivel és nyári mulatóhelyül kiválóan alkalmas népkerti pavilion vendéglőjével minden tekintetben megfwlel a kor kívánalmainak s rászolgál arra, hogy publikuma legyen. ■ „ A gyulai önkéntes tüzoltó-egyesület újonnan szervezett zenekarát ma délután mutatja be a közönségnek s tekintettel a humanizmus zászlója alatt küzdő egylet nemes czéljaira, legmelegebben ajánljuk a mai délutánt a közönség figyelmébe. A bemutatóról egyébként a következő meghívók plakatiroztattak: „Meghívás. A gyulai önkéntes tüzoltó-egyesület 1900. évi május hó 6-án d. u. 3 órakor a Göndöcs nép kertben zenekarának felavatási ünnepélyét tartja. A szünetek alatt Rácz Antal jóhirü zenekara játszik. Este 8 órakor a népkerti pavilion nagytermében az önkéntes tűzoltó zenekar közreműködése mellett néptánczvigalmat rendez, mely ünnepélyekre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívja a zenebizottság. Belépti-dij: a délutáni hangversenyre 20 fillér, a tánczvigalomra 60 fillér. — Kezdete d. u. 3 órakor, a tánczvigalomé este 8 órakor. Felülfizetések a jótékony czél iránti tekintetből köszönettel fogad tatnak és a „Békés“ ben nyugtáztatnak. Polgárista majális. A gyulai polgári fiúiskola évente tartani szokott majálisát, melynek renoméja a farsang majdnem valamennyi jóhirü mulatságaival concurrál, az idén is megtartja és pedig juniális képen, junius hó 5-én. Ennek költségeire a nagy- közönség szivességét veszik igénybe a derék polgáristák s iveken gyűjtik az aláírási összegeket, mely eddigelé is szép eredményt mutat fel s mely czéltól bizonyára senki sem tagadja meg fölösleges filléreit már csak azért sem, mert annak tiszta jövedelme a Gyulán létesítendő felsőbb leányiskola javára megy. Halálozás. A városnak egyik tisztes öreg polgára Paulányi Antal kovácsmester, április hó 28 án, 72 éves korában, hosszas betegség ulán meghalt. Halála nagy kiterjedésű tekintélyes családot borított mély gyászba. A boldogult derék iparos temetése 29 ón délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében. A gyulai újvárosi olvasókör e hó 13-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen Singer Mihály igazgató a közgyűlés elé terjeszti az építkezésekre vonatkozó terveket, s esetleg a régi épületek anyagainak elárverezése is meg fog ejtetni. E közgyűlésre ezúttal is felhívja a tagok és érdeklődők figyelmét. A vármegye központi választmánya május 2-án ülést tartott, amelyen elreudelte, hogy az országgyűlési képviselőknek 1901. évre érvénynyel bírandó ideiglenes névjegyzékei Gyulán a közigazgatási kiadóban, valamint az egyes községek névjegyzékei az illető községek közházainál május 5-től 25-ig közszemlére kitétessenek. Az ideiglenes névjegyzékek ellen bármely kihagyás vagy jogtalan felvétel miatt május 15-ig felszólalás, erre pedig 15—25-ig észrevétel adható be. A beadandó felszólamlások és észrevételek felett a központi választmány julius hóban fog határozni. Gróh Ferencz prépost-plébános római zarándokújából folyó hó 3-án este érkezett haza Gyulára. Ugyanaz nap érkeztek a gyulai zarándoknők is, Gyuláról számszerint kilenczen. Békésvármegyéből még Kétegyházáról, Kígyósról, Csabáról, Endrődről stb. helyről is voltak zarándokok Rómában szép számban. A munkások ünnepe a szép május elseje teljesen csendben vonult el Békésvármegyo fölött. Munkásaink sok helyen munkaszünettel ünnepelték meg a napot, de szórakozásaikaat is csendben tartották, nyilvános munkásgyülések pedig nem voltak, annál kevésbé adott alkalmat józan munkásnépünk zavargásával hatósági beavatkozásra. Betörés. Kóhn Sándor szerecsentéri kereskedésébe pénteken virradóra ismeretlen, tettesek betörtek és körülbelül 4 korona készpénzt, egy üveg pálinkát és egy skatulya czigarettát elemeitek, A jómadarakat keresi a rendőrség. A várva várt májusi eső csütörtökön végre beköszöntött és noha nem mondható túlbőségesnek, rendkívül kedvező hatással volt a növényzetre, különösen a gyöngébb vetésekre, melyek a múlt. hó hideg időjárása következtében nagyon elmaradtak, sőt pusztulásnak indultak. A csöndes, meleg eső üditőleg hatott a vegetáczióra, főleg a legelőkre s kaszálókra; a múlt h«ti fagy — mint reméltük — nem okozott nagy károkat, és ami kárt okozott is, annak nagyobb részét további jó idő sok tekintetben helyrehozhatná. Multas Adolf, közkedveltségben álló kereskedő polgártársunk, a képviselőtestületnek belvárosban választott tagja, családjával elköltözött Gyuláról Aradra. Mindazon ösmerőseinek és barátainak, kiktől személyesen el nem köszönhetett, lapunk utján nyilvánítja búcsúját ama biztosítással, hogy körünkben eltöltött idejét élte legszebb emlékeként fogja kegyelettel ápolni. Május elsejének gyönyörű tavaszi idő kedvezett. Soha verófényteltebb, balzsamosabb, üdébb május elsejét nem láttunk. Virágillat, zeneszó, friss levegő csalták ki már kora reggel az embereket az ágyból s a gyulai önkéntes tűzoltóság zenés ébresztőt rendezett a város főbb utczáin. A czigányok is nagyban működtek, hamarjában 10—15 alkalmi banda is alakult a nagy nap tiszteletére és a polgártársak pumpolható zsebére. — Szerencsére szocziális jelentőségét elvesztette már a vörös május megyénkben, népünk nem ül föl az idegen korifeusoknak, kik nagy hangon ígérnek füt-fát és cserbe hagyják a népet a szuronyok előtt, hanem megokosodott és józanabb, természetesebb utón keresi igényei és jogai teljesítését. A május tehát marad, ami volt: a természet ünnepe. Esküvő és eljegyzés. A köztiszteletben álló Kherndl családban szép kettős családi ünnepély folyt le a napokban. Kherndl Györgynek, a gyomai Wodianer uradalom jószágigazgatójának egyik leányát, a szép és művelt Idát, oltárhoz vezette Kiálik Pál, Békés község derék fiatal mérnöke, mig a menyasszony bájos téstvérhugát Kherndl Adélt, ugyanakkor jegyezte el Debreczeny Lajos, gyomai földbirtokos. Halálozás. A szomszédos Sarkad községben tekintélyes Zakar családot fájdalmas csapás érte. A családnak egyik derék tagja, id. Zakar Ferencz földbirtokos, ki Budapesten banktisztviselői minőségben levő másod szülött fiánál tartózkodott, folyó hó 3-án éjjel váratlanul elhunyt. A boldogult derék férfiú holttestét hazahozták Sarkadra, hol tegnap délután nagy részvéttel kisérték örök nyugalomra. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a gyengéden szerető hü férj, páratlan jóságu feledhetetlen drága jó apa, nagyapa, a legjobb após, szerető testvér, sógor és rokon id. Zakar Ferencz urnák folyó hó 3-án, reggel */« 1 órakor Budapesten, rövid szenvedés után, életének 64-ik, boldog házasságának 17-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. — A boldogult földi maradványai május hó 4-én. délután 3 órakor fognak a gyászházban : IV. kér., zöldfa-uteza 28. szám alatt, a ref. egyház szertartása szerint tartandó ima után Sarkadra (Biharmegye) szállíttatni a ottan folyó hó 5-én délután 3 órakor örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen drága porai felett! özv. Zakar Ferenczné szül. Szabó Julianna mint neje. Zakar Kálmán és neje szül. Hirschmann Hilda, Albert, Ferencz, Vilma, Ilonka és Géza mint gyermekei. Zakar Hilda mint unokája. Zakar István, Zikar Borbála, Zakar Julianna, Zakar Mária mint testvérei. Vincze Ferencz, Nómedy József, Némedy Károly mint sógorai. Zakar Istvánná szül. Lee) Ossy Krisztina; özv. Zakar Jánosné szül. Borbély Borbála mint sógornői. Kútfúrás. Két mükutat fúratott Puszta-Földvár községe, melyek mindegyike elég jól sikerült. Az egyik kút 114 méter mélységből perczenként 13 liter vizet, a másik 123 méter mélységből perczenként 18 liter vizet ad. A két kút előállításának költsége 2776 koronába került. | Munkácsy Mihály.
