Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-22 / 16. szám
A tegnapi felolvasó-estély. A kereskedők és kereskedő ifjak által tegnap este a „Komló“ tor- meibon rendezett felolvasó-estély, mint azt már jeleztük is, nagy érdeklődés és szép közönség jelenlétében folyt le. — Kedves házi poétánk ifj. Nuszbek Sándor, lapunk más helyén olvasható szép költői elbeszélése általános osztatlan tetszést keltett, házi viczcz-nagyraktárosunk iíissjLászló felolvasása pedig állandó derültséget keltett jóizü humorával és ügyes előadásával. — Magáról a felolvasásról s az ezt követő kedélyes mulatságról lapunk jövő számában referálunk. Római zarándoklat. Ápril 24-én indult Budapestről a magyar katholikusok jubeliumi zarándoklata Rómába, kik a berczegprimás és a püspöki kar tagjainak vezetése alatt fogják Kill. Leó pápa előtt hódolatukat bemutatni. A laterani bazilikában a zarándokok részére magyar isteni tiszteletet tart a herczegprimás, a pannonhalmi főapát pedig szent beszédet mond; u. i. ezen templomban van a sir emléke II. Szilveszter pápának, ki szent Istvánnak a koronát ajándékozta. A zarándokok száma 1200-on felül van. A zarándoklathoz csatlakozik gróf WenckA heim, Frigyesné is, ki két leányával már hetek óta Rómában van. Városunkból részt vesz azon Gróhl Ferencz prépostplébános és a hivek közül kilenczen.l Jámbor Lajos a vármegye közművelődési egyesülete békési népkönyvtárának tehetséges és ügybuzgó kezelője — akinek a népkönyvtárról szóló jelentését lapunkban méltattuk, úgy hogy eme jelentés alapján Darányi Ignácz földmivelésügyi minister, a földmivelésügyi tárcza költségvetése alkalmából tartott nagyszabású beszédében is nagy mél- tánylattal emlékezett meg a békési népkönyvtár közhasznú voltáról — most direkt erkölcsi szép elismerésben is részesült ugyancsak Darányi minister részéről. A minister ugyanis dr. Lukácsi György főispán, a békésmegyei közművelődési egyesületnek elnöke közvetítésével a következő köszönő levelet irta Jámbor Lajosnak: „2905. ein. szám. M. kir. földmivelésügyi minister. Tekintetes Jámbor Lajos urnák Békés. Békésvármegye főispánja utján értesülvén arról, hogy ön a támogatásommal létesült békési népkönyvtár kezelése körül mily buzgó és eredményes tevékenységet fejt ki: indíttatva érzem magamat, hogy ezen hazafias fáradozásáért ezennel elismerésemet és őszinte köszönetemet kifejezzem. Kelt Budapesten, 1900. évi ápril hó 12-én. Darányi s. k.u A minister elismerését és köszönetét tartalmazó csinos kiállítású oklevelet a békési közművelődési bizottság ügybuzgó elnöke dr. Hajnali István a békési társadalomnak bizonyára élénk ová- cziója mellett adja át a méltán kitüntetett, ügybuzgó, derék néptanítónak. Eljegyzés. Schweitzer Antal polgártársunk szép és kedves leányát Ilonát husvétkor jegyezte el Wallinger Kázmér, a békési népbank könyvvezetője. A gyulai óvoda Szegeden. A kisdednevelők országos egyesületének mintegy 800 tagja gyűlt husvét napján Szegedre, évi rendes közgyűlésüket megtartani, melyhez egy lelkes Bzép ünnep emlékét fűzték, a szegedi jótékony nőkkel karöltve, az elismerés pálmaágával hódoltak Pósa Lajosnak, a lelkes, hazafias magyar költőnek, ki gyönyörű gyermekverseivel hazafiasságot csöpögtet a gyermeki szivekbe. Országos jelentőségét eltekintve, bennünket annyiban különösen érdekel a dolog, hogy a gyulai tEliz néni* óvodája is kivette részét az ünnepélyben s gyönyörű masszív ezüst koszorút nyújtott föl Schröder Elza, az óvoda apró növendéke a nagy költőnek, Nuszhek Sándor által irt szép kis versike kíséretében, mely szép 'figyelmet a költő meghatottan köszönt meg a gyulai óvodának. Az ünnepély impozáns arányú volt. — Délelőtt volt a kisdedóvók közgyűlése, melyen Pósa is megjelent s itt köszöntötte őt föl először a kis Schröder Elza Domonkos János által irt szép kis üdvözlő versikével. A tulajdonképoni Pósa-ünne- v pély délután volt a tTiszalí szálló dísztermében, itt nyújtották át a gyulai óvoda szép ezüst babér- koszorúját. A gyulai óvodákból többen résztvettek a szép ünnepélyen, az óvónők mindannyian b a kis növendékek közül is többen, kik előtt bizonyára feledhetlen nap lesz az, mikor saját szemeikkel látták Fósa bácsit. —Pósa bácsi ezüst koszorújára adakozásból befolyt összesen 90 kor. 90 fill., kiadósok: ezüst koszorú 68 kor., párna 21 kor. 60 fill., doboz 2 kor., postaporto 76 fill., óvoda fényképe 2 kor. Összesen 94 kor. 86 fii. A hiány 3 kor. 46 fii. kiadást Schröder Elza fedezte.- Úgy az adakozási ív, mint a kiadásokra vonatkozó iratok a belvárosi óvodában őriztetnek. Időjárásunk — mezőgazdasági szempontból — határozottan kedvezőtlen és élénk aggodalomra ád okot gazdaközönségünknek. A fold különben sem volt bőnedvességü, de ami kevés nedvessége volt, azt is teljesen kiszívta a napokig tartó szeles idő. Csütörtökön este volt ugyan némi eső, de a szükségletnek alig tizedrésze. Pedig régi gazdálkodási axióma szerint az áprilisnak esősnek kellene lenni. Különösen sínyli a szárazságot a legelő s a kaszálók, úgy hogy a marhaállományt egyátalán nem lebet Szent-György napján mezőre hajtani. De nagyon kellene az eső az őszi s tavaszi vetéseknek is. Neufeld Béla, az intelligens családoknak idestova egy évtized óta közkedveltségben álló tehetséges tánczmestere, újólag Gyulára érkezett és a Scherer-fóle leányiskolában tánczfolyamot nyit, melyre tekintettel arra, hogy a múlt évben nem volt táncziskola, nagy számban jelentkeztek a közeljövő elite vigalmainak bálkirálynő s gavallér jelöltjei.' — A táocztanitás a holnapi napon veszi kezdetét. Eljegyzés. Lukács Sándor Bács-Bodrogvármegye alszámvcvője, városunk szülötte, husvét napján jegyezte el Kecskeméten Szalontay Emmát, néhai Szalontay Elek főgimnáziumi tanár bájos és művelt leányát. Tavasz. A mit oly régóta vártunk s amit az állandóan vissza-visszatérő komor tél annyiszor elűzött az idén, a szép tavasz végre beköszöntött. A tél utóvégre is megretirált a bájos ellenség előtt, mely diadala jeléül kitűzte a tél által megtépett, letarolt mezőkön és kertekben győzői lobogóját, a virágzó gyümölcsfákat. Szép fehér virággal virágzik a cseresznyefa, hamvas asszonyi arczhoz hasonlóan virít az almafák • rózsaszínű virága, sőt az utszélek megvetett kökénybokra is ünnepi díszt ölt a tavasz tiszteletére, ő is virágzik. A kikelet teremtő ereje lebeg az üdeségében illatos mezőkön b pompája kicsalja a városok sápadt arczu, íróasztal fölött görnyedő lakóit. A tavaszi szellő meséket susog a szerelmes embereknek, melyek száma ijesztően megszaporodik igy tavaszszal, mikor illatos a levegő, kaczag a verőfény és virágoznak a fák. Kitüntetett munkás. Rajki János orosházi illetőségű egyént, a ki hosszú idő óta Herényi Vilmos kis-apáczai gazdaságában van alkalmazva, a földmivelésügyi minister elismerő oklevéllel, a csanádme- gyei gazdasági egylet pedig 30 korona jutalomdijjal tüntette ki. A csabai nöegylet husvét hétfőjén tartotta meg utolsó felolvasását, mely méltó betetözője volt a nagysikerű felolvasó cziklusnak. — Elsőnek dr- Zsilinszky Endre olvasott fel a magyar ipar pártolásáról, sikerrel vevén ki ezúttal is részét abból a társadalmi mozgalomból, mely e téren oly sokra van hivatva, Balogh Margit kedvesen szavalta el a „Kis kiváncsi“-t, zajos tapsokat aratva. Dr. Wagner Dániel olvasott fel ezután a „Szív és agy“ czim- mel, állandó derültségben tartva ‘a hallgatóságot ötletes fejtegetéseivel. Taub Ilonka a „Világgyü- lölő“-t, Leszich Endre pedig Coppée „Hajótörés“-ét szavalták végül nagy tetszés mellett. A felolvasás 134 korona 30 fillért jövedelmezett a szegény iskolások javára. A felolvasáson jelen volt Csaba képviselője, Zsilinszky Mihály államtitkár is. A csabai iparos daloskor husvét másodnapján tánozczal egybekötött dalestélyt rendezett, mely iránt azonban kisebb érdeklődés nyilvánult, mint a milyet a törekvő és jól szervezett dalkör megérdemelt volna, úgy hogy bizony az egylet nem sokat vett be a kassai országos verseny költségeinek fedezésére. A műsor több pontját az ifj. Galli János vezetése alatt álló daloskor preczis éneke töltötte be, az énekszámok között pedig Leszich Endre és Kiss Lajos szavaltak tetszés mellett. A hangversenyt a reggeli órákig tartó táncz követte. A békésvármegyei általános tanitó-egyesület igazgató-bizottsága Csabán, április 28-án délután 2 órakor az áll. elemi népiskolában rendes igazgató- bizottsági gyűlést tart, a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó. Szükséges-e az egy tanitós, osztatlan népiskolák részére külön tantervet készíteni? Előadók: Brósz János orosházi és Paulovios József csabai tanítók. Az egyes járáskörök őszi gyűlésein felvett jegyzőkönyveknek bemutatása és netán szükséges intézkedések. A nagygyűlés idejének meghatározása. Elnöki előterjesztések. Pénztári jelentés a pénztár állásáról. Netáni indítványok. A gyulai 48-as kör április hó 16-án házvétel alap javára rendezett bál alkalmával bevétel volt 314 korona 60 fillér, kiadás 173 korona 30 fillér, a tiszta maradvány 140 korona 30 fillér. Felülfizet tek és pedig; Illés József 20 koronát, Bartha Miklós 10 koronát, Ad. Schriffert József, Asbóth Jenő, Dobák Emil, Nagy András, Bállá Ferencz, Felek Gábor és Vértesi Arnold 2—2 koronát, Urszedán János, Sánta József, Schriffert Ferencz 1—1 koronát, ifj. Steigervald Ferencz, Rostás János, Néveri János 40—40 fillért, ifj. Kelemen István 20 fillért. Ez utón is fogadják kegyes adományaikért a kör nevében hálás köszönetünket. A rendező bizottság. Gróf Csáky Albin S zarvas község országgyűlési képviselője, volt közoktatásügyi minister a húsvéti ünnepeket Szarvason töltötte, hol nejével együtt gróf Bolza Géza látta vendégül nagynevű, rokonát. A derék főur felhasználta az alkalmat és házi gazdája társaságában ellátogatott a szarvasi kaszinóba, a szabadelvű körbe és több társaskörbe, ahol a szarvasiak szeretettel vették körül képviselőjüket, aki hétfőn utazott vissza a székesfővárosba. Egy csabai iparos véletlenül igen hasznos cselekedeteket végzett, amikor Hegedűs Sándor minister feleségének a magyar ipar támogatásáról irt czikkét olvasva levelet irt a kegyelmes asszonynak és fölpanaszolta a magyar iparos sorsát. Talán nem s gondolta Pólya Sándor sodronyszövet és szitaárú- készítő, milyen jó kezekre bírta a sorsát, azért oa- gyot nézett amikor az aradi kereskedelmi és iparkamara s minister megbízásából az iránt tudakozódott, hogy minő gépekre és eszközökre volna szüksége iparának tökéletesítése czéljából. Még nagyobb volt ámulata és öröme, mikor arról értesült, hogy Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minister, versenyképességének fokozása czéljából 2000 kor. államsegélyt engedélyezett neki és megbízta a technológiai iparmuzeum igazgatóságát, hogy egy sod- ronyszövő és egy kerítés fonat készítő gépet küldjön Pólya Sándornak. A derék iparos, aki eddig is korlátolt eszközei daozára jó hírnevet vívott ki,magának bizonyára továbbra is szorgalommal és becsülettel fogja kiérdemelni a kegyet, melyben a kegyelmes asszony protekcziójából és a ministernek a magyar ipar minden vonalon való pártolására irányuló törekvése folytán részesült. Baleset. Borzalmas baleset áldozata lett Nagy Gábor vésztői gátőr 14 éves fia Gábor. A fiú husvét szombatján az okányi Schwarczok gazdaságában mint ostoros napszámoskodott. Este a távoleső pusztáról szekéren szállították haza a munkásokat, mikor is ifj. Nagy Gábor — karikás ostorát nyakába akasztva — a szekér hátuljába kuporodott. Hogy történt, hogy nem, a karikásostor a kerékküllői közé tekeredett, s a fiút a szekérről lerántva, a szó teljes értelmében kerékbe törte. A halálos balesetért felelősség senkit sem terhel, mert az esti szürkületben a szekéren ülők csak akkor vették észre a sze rencsétlenséget, amikor már a fiú holt testével megfékezett kerék nem fordult, s a lovak a borzalmas akadályra megállották. Halál a kocsi alatt. Szarvas Márton béres a csákói uradalomból Csabára költözve, szerdán a bútoraival és egyéb ozókmókjával megrakott kocsira felültette négy kis gyermekét, maga és felesége pedig a kocsi után hajtották a jószágot. A lovak valamitől megvadulva, elragadtak és a gyermekek sorra lepotyogtak a kocsi tetejéről, s közülök a két éves kis Márton oly szeréncsótlenül esett a lovak közé, hogy a kocsi kerekei keresztül mentek rajta, halálát okozván a kis szerencsétlennek. A szülők ellen megindították a vizsgálatot. Tánczpróba. Tóth Ferencz oki. táocztan tó növendékeivel május 6-ikán Ludvig József vendéglőjében zártkörű próbatánozvigalmat tart. Belépti dij személyenkint 1 korona. Halálozás. Krebs Gyula 27 éves fiatal gyógyszerész hosszú szenvedés után f. hó 12-én Szarvason elhalt. Elhunytál kiterjedt rokonság gyászolja. Betörések Szarvason. Egymásután két szarvasi lakoshoz kopogtattak be igen kellemetlen vendégek Csicsely Mihálynak kamrájából f. hó 9-ón virradóra két oldal szalonnát 12 darab sonkát, sok kolbászt és házi eszközt, özv. Pribelszky Pálné kamrájából pedig nagypénteken nagy mennyiségű sertés húst és vászonnemüt loptak el eddig ismeretlen betörők, a kiket a rendőrség erélyesen nyomoz. A szeghalmi műkedvelő ifjúság husvét másodnapján színi előadással egybekötött tánczvigalmat rendezett, mely alkalommal Almási Tihamér „Tót leáuy“ czimü népszínművét adták elő. Előadás után reggelig folyt a táncz. Tűz. Füzes-Gyarmaton f. hó 17-én a kerek- szigeti pusztáit 1 kazal széna gróf AVenckheim Antal utódai kárára leégett. A kár 1900 koronára be- csültetett. Csizmalopás. Körös-Ladányban Józsi Imre házába ismeretlen tettesek behatoltak s onnan 18 pár csizmát loptak el. A tetteseket a csendőrség erélyesen nyomozza. Halálozás. K.-Ladányban nagy részvétet keltett özv. Körösi Jánosné, néhai Körösi János boldog emlékezetű k.-ladányi ev. ref. lelkész özvegyének elhunyta, mely élte 69-ik, özvegységének 4-ik évében következett be e bó 14-én. A boldogult'matróna köztiszteletben állott K.-Ladányban s halála nagy rokonságot borított gyászba. Temetése nagy részvét mellett e hó 16-án ment végbe. Nyugodjék békével I Halálozás. Ujicz Pál kerékgyártó mester, a gyulai iparos gárdának széles körökben ösmert régi jó tagja, folyó hó 18-án 73 éves korában meghalt. Temetése 19-én délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében. Öngyilkosságok. Oláh Imre okányi születésű, tizennyolez éves suhancz önkezével dobta el magától az életet. A legényke Nagy Lajos vésztői lakosnál volt szolgálatban. Gazdája zöld-csütörtökön boro- nálni küldte. Oláh Imre nemcsak nem serénykedett a munkában, de még a jószággal is rosszul bánt. Ezért aztán erős megintést kapott, de csak úgy szóval. A szolgalegény — aki különben maga is lobbanékony természetű volt — a dorgatóriumot annyira zokon vette, hogy gazdájától megszökött és a kertmegi uradalom fenyves erdejében felakasztotta magát. Husvét másodnapján szarka-fészket kereső gyerekek bukkantak hullájára. — Kútasi István vésztői legény is szomorú szenzáczióval lepte meg hozzátartozóit. A húsvéti locsolkodást még jó hangulatban végezte, este a czimborákkal rangosat múlott, hajnal felé aztán hazatérve, egy uraságoktól levetett forgópisztolylyal mellbe lőtte magát. Szerencse, hogy a legénynek is reszketett a keze, meg hogy a „revor puska“ is erős szervihibában leled- zett, mert igy Kútasi István csak az pngyilkosjelölt- ségig jutott. Mikor megrémült szülői kérdezték : miért tettél ilyet? Pista legény csak annyit mondott : Azt én tudom!. . . Lehet, hogy e három szóban, valamelyes szerelmi regény három fejezete rejlik. Mindazon által elszomorító dolog, hogy az öngyilkossági mánia már a sárréti magyarokat is inficziálta. Elveszett a Körös-balparti 210. számú házból egy 9 mm. vontcsövű Flaubert-fegyver, melynek ismertető jele, hogy agya a kakas mindkét oldalán foltozva van s a csőbe aranyos betűkkel »Joh. Peterlongo lnsbruckc van vésve. A becsületes megtaláló nagy jutalomra számíthat. Pósa Bácsinak. — 1900. ápril 16. — Irta: Domonkos János. (Jgy-e, Bácsi, édes anyja Bővelkedett mindazokban, Miktől bennünk a mi jó van Messze fénylő lángra lobban ? így olthatta az erkölcsöt Szivéből át az Önébe, Rogy az onnét áradjon szét Zengő versek özönébe. Zengő versek sokasága Széjjel árad a hazába, Egyik megyen a kunyhóba, Másik meg a palotába. Itt is, ott is felkeresik A gyermekek eszét, szivét, Anyai kéz jó vetése Jó termését úgy viszik szét. Mik is nekünk azok a szép Csengő, bongó hangú versek, Mikből ember — s honszerelmünk Erősítést folyton nyernek ? Gyémánt bánya, melyből sohsem Került elő még egy hamis; Szóló szőllő, arany alma ......... Ju tott abból számomra is. Hogy köszönjem én ezt Önnek? Áldja meg az Isten érte Olyan bőven, mint meséit Ön a kisdedeknek mérte 1 Kedves Pósa bácsi! Nuszbek Sándortól, j— Olyan a te lelked, Mint mikor májusban kinyílnak a leértek 1... Tele van virággal, tele van napfénynyel, Csengő-bongó verssel, tarka szép mesével... Azok a versikék oly kedvesek nékünk; — Most látunk először, mégis úgy ismérünk 1 Mégis úgy szeretünk tiszta kis szivünkkel... Apácskát se jobban, elhiheted — hidd élt —■ ... A mi lelkűnknek is kinyílt a virága, Szivdobogva szedtük czifra bokrétába 1 Elhoztuk tenéked, itt tartom kezembe, Kedves Pósa bácsi gyönyörködjél benne 1 Legyél ezután is — ez a szivünk vágya — Te kicsi népednek szeretett barátja! Hiszen oly boldogság szombat este várni..! Áldjon meg az Isten kedves Pósa bácsi 11... Gyulai élet. Ha már gimnázium lesz Gyulán, de csak akkor, amikor az igazán meg lesz, (pedig lesz 1) akkor el- eugedhetlen kellék, hogy felsőbb leányiskola is legyen, 8 a magain részéről, leendő gimnazista fiam érdekében is a legmelegebben karolom föl a felsőbb leányiskola eszméjét, mely testté válandó igeképen a múlt közigazgatási bizottsági ülésen pattant ki csirájából. Es igazat adok annak a t. bizottsági tag urnák is, aki azt mondta, hogy „hadd puhuljon a polgártársak csizmája“, ne csináljunk annyi betonjárdát, hanem hozzunk egy kis áldozatot a kultúra oltárára is. Mert kérem kor színvonalán álló várost; láttam én már betonjárda nélkül is, de gimnázium és felső leányiskola nélkül még nem. Ez az, ami most kell nekünk. Először gimnázium, azután felsőbb leányiskola! Ez a kettő pedig szoros összefüggésben van egymással, azok a szegény gimnázisták felsőbb leányiskola nélkül nem tudják kihez Írni görög órán a pad alatt a verseket. Akkor pedig hát miért is tanítják a poétikát, ha nincs kéznél egy bájos kis kurtaszoknyás »felsőbb leány- iskolistac, akihez egy parányi kis „Hozzá“ czimü versecskét adreszálni lehetne? Az ilyen privát szorgalmat főképen az irodalmi tanároknak kellene méltányolni, de óh, ezek már nem tudják megérteni a felső leáDyiskolistákért dobogó fiatal sziveket, nem úgy, mint a Icb. ülés, mely tényleg szükségét érzi a felsőbb leányiskolának és ráir a városra, hogy tessék azt megalkotni. * • • Lezajlott hát a husvét is. Az öntözés kedves szokása az idén sem ment ki Gyulán a divatból, de ezenkívül van Gyulán egy másik szokás is, ami igazán nem bánnék már, ha kimenne a divatból. A műkedvelői előadásokat a továbbiakra szívesen elengedjük.Láttuk agyonütni „A Csikós“-t műkedvelőktől, s ez elég arra, hogy végleg megharagudjunk a műkedvelőkre. Még nem szólnánk, ha a „gyulai iparos műkedvelők“ követték volna el, de mikor egy egylet „Erkel-egyletté“ válik, attól igazán meg lehet követelni, hogy ha már városunk halhatatlan fiának nevét veszi fel, igyekezzék legalább rászolgálni erre a névre s legalább konyitani a műkedveléshez. A műkedvelők iránt mindig a legjobb akarattal kell lenni jónevelósü embernek, de sajnos, e mellett a „legjobb akarat* mellett sem tudok a husvét vasárnapi műkedvelői előadásban legalább csak annyit felfedezni, hogy „agyonhallgassam“ őket. Kritikán aluli játék volt biz’ ez, s ezek a jó fiuk határozottan nem tudnak semmit sem. Sajnálom, hogy ezt ilyen nyíltan ki kell Írnom, de biz’ Isten nem tehetek róla. Bármennyire szép is, ha az iparosok igyekeznek önműveléssel magasabb szellemi nívóra emelkedni és bármennyire dicséretes dolog is a mai
