Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

melléklet a „Békés" 1900.14-ik számaim Főispánunk felolvasása. Márczius hú 31-ikén, szombat délelőtt tartotta meg dr. Lukács György vármegyénk főispánja a » Magyar Közgazdasági Tár­saság« rendes évi közgyűlésében felolvasását az ag- rársocialismusról és orvosszereiről. A főispán nagy- értékű fejtegetéseit a társaság szaklapjával a „Köz­gazdaság i3zemlé“-vel egyidejűleg egész terjedelmé­ben közölni fogjuk annál is inkább, mert a főispán nem csupán általánosságban, de főleg Békésvárme­gye viszonyait tekintve fejtegette a kérdést, számot- adva mindazon tevékenységről, amelyet a socialis bajok orvoslása czéljából vármegyénkben a hatósá­gok és társadalom kifejtettek. Épen azért most’mel- lőzzük az értekezés kivonatos ismertetését is és csupán az ülés ezen részének lefolyásáról számo­lunk be. A társaság közgyűlésén nemcsak tagok je­lentek meg nagy számmal, hanem sok vendég is gyűlt össze a felolvasás meghallgatására. Ezek kö­zött ott voltak Lippich Elek szolnoki főispán, Ghiczy Béla altábornagy, Kuncz Jenő, dr. Bartóky József, Csorba és Vizaknay miuisteri osztálytanácsosok, Gaál Jenő főrendiházi tag, Fáik Zsigmond lovag, Ruffy Pál orsz. képviselő, Thék Endre, Gallacz János, dr. Zöldy János stb. A közgyűlésen Láng Lajos val. belső titkos tanácsos elnökölt, kinek rövid megnyi­tója után éljenzés között lépett főispánunk a fel­olvasó asztalhoz, megtartván felolvasását, amelyet közben-közben is gyakran szakított meg a hallgató­ság tetszészaja és a melynek végén a hallgatóság élénk óvácziókban részesítette a felolvasó főispánt. Láng Lajos elnök a társaság nevében meleg sza­vakkal mondott köszönetét az előadónak, felkérve őt nyomban, hogy a kérdéssel összefüggő részlete­ket, amelyeket felolvasásában csak érintett, egy uj előadásban fejtegetni szíveskedjék a legközelebbi alkalommal. Ezután a folyó ügyek elintézésére tért át a közgyűlés. A közsegjegyzöi nyugdíjintézet igazgató vá lasztmánya dr. Bábry Sándor alispán elnöklete alatt április hó 5-én ülést tartott, a melyen né­hány kölcsönkérvény elintézésén kívül megállapí­totta azon hozzájárulás mérvét, a melyet az inté zet tagjai és a községek 1900-ik évben a nyugdíj­alapba befizetni tartoznak. AZ alsó fehér-kÖrÖ8Í ármentesitő, belvizsza- bályozó és vizhasznositó társulat f. hó 7-én Ladies György társ. elnök elnöklete alatt rendkívüli köz gyűlést, a társulat ig. választmánya a közgyűlést megelőzőleg választmányi ülést tartott. Jelen voltak : Ladies György elnök, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, dr. báró Drechsel Gyula, Dutkay Béla, Argyelán György, dr. Frankó László, ifj. Gőg Mi­hály, Keller Imre, Kukla Ferencz, Ludvig Ferencz, K. Schriflert József, Ad. Schriffert József, Sebestyén Mihály, Stefanovics Péter, Szőke Péter, Yidó János, Varga András és Aezalay Gyula, Gallacz János ministeri osztálytanácsos, vizépitészeti kerületi fel­ügyelő, Szarvassy Arzén kir. főmérnök, ministeri megbízott, Erkel János társ. h. ig főmérnök és Misley Elemér társ. h. pénztárnok. A közgyűlés a belvízrendezés ügyében végleges határozatot ezúttal nem hozott. A végleges határozathozatalát május havában tartandó rendes közgyűlésig elhalasztotta és pedig azért, mivel a felterjesztett tervek a földmiv. ministertől addig remélhetőleg lefognak ér­kezni. A békési szivattyú-telepnek még a f. évben való felépítését elhatározta a a társulati elnököt felkérte, hogy a belvízrendezés és szivattyútelep építésére szükséges kölcsön felvétele tárgyában tegyen lépé­seket és kedvező eredmény esetében a május ha­vában tartandó közgyűlésnek előterjesztését meg­tenni szíveskedjék. A szivattyú telep építésére be érkezett ajánlatok elbírálására a közgyűlés egy bizottságot küldött ki azon kéréssel, hogy véle- ményes jelentésüket a május havi közgyűlésnek terjeszszék elő. A kiküldött bizottság tagjai: A tár­sulati elnökség, Gallacz János ministeri osztály­tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelő, Szarvassy Arzén kir. főmérnök, miniszteri megbízott, Dr. Hajnal István, Keller Imre, Szekér Gyula, Dutkay Béla társulati választmányi tagok és Erkel János társ. ig. főmérnök. Popovics Jusztin számvizsgáló kül­döttség! elnök, Aszalay Gyula és Maki Ardeleán Demeter számvizsgáló küldöttségi tagok által meg­vizsgált és helyesnek talált múlt évi pénztári szám­adást,— mely szerint 1899. évben a bevétel 344201 korona 53 fillér a kiadás 110021 korona 52 fillér, a maradvány pedig 234180 kor. 01 fill. — a köz­gyűlés jóváhagyta és társulati h. péntárnoknak a szokásos felmentvényt megadta. Az igazgatóválaszt- mány Erkel Jánost az igazgató-főmérnöki, Habinay Pált a szakaszmérnöki, Misley Elemért a pénztárosi és Szilágyi Gábort a nyilvántartó irodatiszti állás­ban egyhangúlag végleg megerősítette. Véglegesí­tésüket a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyólag tudo­másul vette. A közgyűlés Ladies Gy. társ. elnök aján­latára Hojfmann Mihály ügyvédet társ. jogi tanácsos­nak egyhangúlag megválasztotta. A közgyűlés a társulat alapszabályait a megváltozott szervezethez képest módosította és jóváhagyás végett a földmi- velésügyi miniszterhez leendő felterjesztését elren­delte. A társulati pénztár folyó évi bevétele April hó 6-ig 271,218 korona 95 fillér, kiadása ugyan­ezen ideig 27,706 korona 6 fillér pénztári marad­vány f. hó 6 án 243,512 korona 89 fillér. Kinevezés. A vármegye főispánja Szél Imre gyulai lakos, szigorló orvost a vármegyei közkór­házhoz ideiglenes minőségű segédorvossá kinevezte. A vármegyeház kibővítése. A régi törvényszéki épületnek és fogháznak a vármegye használatába való visszabocsátása aktuálissá tette a kérdést, hogy a közigazgatási hivatalok elhelyezésében,. valamint a főispáni lakásnál a helyiségek szűk volta miatt mu­tatkozó mizériák mily módon szüntettessenek meg. A kérdés egyik részének megoldása az a határozat, melyet a februári közgyűlésben hozott a vármegye közönsége, amely szerint a régi fogház épületet még ez évben átalakítják levéltár és árvaszék czél- jaira. A további kibővítés módjára nézve a közgyű­lés által bekivánt javaslat kidolgozása is kezdetét vette és a vármegye alispánjánál megtartott tanács­kozás során három féle terv merült fel; az egyik szerint külön főispáni lakás építésével az eddigi főispáni lakosztály hivatalok ozéljaira használtatnék, a másik két terv szerint a jelenlegi székház bővít­tetnék ki és pedig vagy a mostani árvaszék eme­letre építésével, vagy az árvaszék felüli szárnynak meghosszabbításával. A hivatalok czélszerü beosz­tását és a jövőben szükségolhető fejlesztést tekintve ez utóbbi terv látszik legczélszerübbnek. A mon­dott alternatívák általános terveinek és költségve­tésének kidolgozását az államépitészeti hivatal mun­kába vette és ezen munkálatok alapján fogja az előkészítő bizottság a közgyűlés elé terjesztendő javaslatát megállapítani. Névváltoztatások. Czinner Áron csabai lakos s kiskorú gyermekei : Rózsiira, Márton és Imre vezetéknevének „Czakó“ ra, Gottlieb Henrik szent- andrási lakos vezetéknevének „Gondá^-ra leendő átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Wein­berger Béla szarvasi illetőségű, joghallgató, ugyan­ottani lakos „Szőllősi"-re, Juhász István gyomai lakos „A<?'n“-re változtassák neveiket. A szeghalmi kir. adóhivatal tiszti személyzete. Az újonnan felállítandó szeghalmi kir. adóhivatalba a pénzügyminister áthelyezte: Veres István szeniczi kir. adótárnokot, Péteri Béla somorjai kir. adóel­lenőrt, Pákozdi Gábor battonyai kir. adótisztet és kinevezte adótisztté Rabon József török-kanizsai kir. adóhivatali gyakornokot. Sorozás. Az elmúlt héten Gyomán végezték be a sorozást, a mely e járásban két napot vett igénybe. A sorozás, melyen polgári részről a gyen­gélkedő dr. Fábry Sándor alispán helyett dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnökölt, a következő eredmény- nyel folyt le: 395 összeirt hadköteles közül vizs­gálatra előállott 362, ebből besoroztatott az újoncz- jutalék javára 137, a póttartalékba 30, összesen 167 (46 százalék,) visszahelyeztetett 138, fegyver­képtelen volt 45, töröltetett 5 és felülvizsgálatra küldetett 7 egyén. Csütörtökön Szarvason vette kezdetét a sorozás, a hol kedden fejezik be, mig az orosházi járásban csak a húsvéti ünnepek után ér véget az ujonezozás. Az aradi ügyvédi kamara Moldoványi Gyulát, a gyulai ügyvédi kar derék veterán tagját, az ügy­védkedésről történt önkéntes lemondása követkéz téb»n, az ügyvédi lajstromból törölte. Szabad-Szent-Tornya község felosztása. Múlt számunkban hirt adtunk arról a mozgalomról, mely Sz.-Szt.-Tornya község felosztására, illetve a község önállóságának megszüntetésére és más községhez való csatlakozására irányul. Mint értesülünk, a mozgalom czéljainak megvalósítása küszöbön van, mert a köz­ség adófizetőinek a törvény által megkívánt többsége kívánja a községi önállóság megszüntetését. Most azon irányban folynak a tárgyalások, hogy Szabad- Szent-Tornya Orosházához vagy Puszta-Szent-Tor- nyához csatoltassék-e. A közérdek és főleg Oros­háza életképessé tételének érdeke az Orosházához való csatlakozást kívánja, mig a lakosságra az adózás szempontjából előnyösebb volna a P.-Szent Tornyához való csatlakozás. Minthogy pedig a p. szent tornyaiak a csatlakozás egyik feltéléül ki akarják kötni, hogy a község központjául az ő községházuk tartassék fenn, könnyen előáll az az eset, hogy az uj községben a faluban jegyzőt, a jegyzőnél pedig falut nem talál majd’az ügyes-bajos idegen. A kereskedők és kereskedő ifjak egylete ápril hó 20-án, szombaton este a „Komló“ nagytermé­ben nagyérdekü felolvasó-estélyt rendez, melynek programmját most állítja össze a rendezőség. JKz Erkel Ferencz dalkör estélyére, mely hus- vét másodnapján lesz a Komló szálloda nagytermé­ben, serényen folynak az előkészületek s a meg­hívók expediálás alatt vannak. A műsor élénk és változatos, a dalkör, valamint az összes szereplők teljes buzgalommal és igyekezettel fáradoznak, hogy a közönségnek kellemes szórakozást nyújtsanak. A meghívó szövege | következő: A gyulai iparos ifjúság önképzö egyletének „Erkel Ferencz“ dalköre Gyulán, f. évi április 16-án a „Komló“ szálloda nagytermében, pénztára javára dal-estélyt és táncz- koszorut rendez. Belépti - dij személyenként egy ko­rona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Műsor: 1. „Dalárkedv“, mazur, Zsakovszkytól, férfi­kar. 2. „Az orr“, monológ Peterdytől, előadja Kiss Mihály ur. 3. „A. vízi rózsa“, Alb Ferencztől, (Szerenád.) Férfinágyes. 4. „Magyar műdalok“, Dreyschok Sándortól, zongorán előadja Kovalszky Róbert ur. 5. „A vén czigány keserve“, melodráma, előadja és hegedűn játsza Teiber József ur. 6. „Esik eső, csók eső . . .“, magyar népdal, férfi- négyes. 7. „Hipnotizmus“, Párjelenet az „Apósok“ czimü vígjátékból, előadják Páskuj Etelka kisasz- szony (Margit) és Gyepes Gergely ur (dr. Gáthy orvos.) 8. „Honvéd takarodó“, Erkel Ferencztől, a „Névtelen hősök“ czimü dalműből. Férfikar, zongora és kisdob kísérettel, előadja a dalkör. Előadás után táncz. Nyilvános köszönet. Gi\ Wenckheim Géza ur ő méltósága már évek sora óta részesítette katho- likus körünket nemes szive sugalta bőkezűségének adományaiban. Most pedig ismét fejedelmi bőkezű­séggel 2400 koronát adományozott a kath. kör házvételi alapja javára. Elmulaszthatlan kötelessé­günknek tartjuk azért a nyilvánosság terén is hálás szivünknek legőszintébb köszönetét tolmácsolni, kérve a mindenhatót, hogy ő méltóságát árassza el bőséges áldásával. Gyulán, 1900. április 7. Kopasz Ferenoz, elnök. Brösztel Lajos, titkár-jegyző. Erzsébet örökimádás templom czéljaira befolyt a csabai hangversenyből 610 korona, Beliczey Ist­vánná révén disz-tányér eladásából 100 korona, gr. Cziráky Jánosné gyűjtése 100 kor., Lukács György fő’spán a gyulai hangverseny utólagos jövedelme gyanánt beküldött 84 korona 82fillér, ezen összeg­hez járult Schlauch bibornok-püspök 20 korona felül- fizetése és 20 korona sorsjegye ára, továbbá Wink­ler püspök sorsjegyei tejében 10 korona és végül a ki nem váltott sorsjegyek elárverezéséből befolyt 34 korona 82* fii lér, Nogáll László gyűjtése 90 ko­rona, összesen 994 korona 82 fillér. Végül GróczJ Béla kanonok több értékes pénz és emlék-ezüst apróságokat küldött be. Ezen 6-ik sorozat jelzette összegek a magyar általános hitelbanknál a tem­plom czéljaira tőkésittetett. Kétegyháza, 1900. évi április 5-én. Nogáll László pénztárnok. Képviseleti közgyűlés. Dutkay Béla polgármes­ter a következő meghívót-bocsátotta ki: Folyó évi márczius hó 26-án tartott képviseleti közgyűlésen a Gyula-Barakonyi-seprősi helyi érdekű vasút segé­lyezési ügyében hozandó érdemleges határozat ide­jéül 1900. évi április hó 10 ik napja tűzetett ki- mely napon délelőtt 9 órakor a városháza nagyter­mében megtartandó rendkívüli közgyűlésre ezennel hivatalos tisztelettel meghívom. Gyula, 1900, ápril 6-án. Dutkay Béla, polgármester. Halálozás. Pikó Imre az újvárosi városrésznek választott képviselője folyó hó 5-én, hosszas, súlyos betegség után 61 éves korában meghalt. A boldo­gult jóravaló, életerős derék férfiú, a magyar typus- nak egyik hasonlitbatlanúl legjellegzetesebb, gyö­nyörű alakja volt, méltó rá, hogy festő vagy szob­rász mintázza és megörökítse. Temetése pénteken délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében. Áthelyezés. Váradi Manó nagyváradi állam­épitészeti hivatali kir. mérnök, hasonminőségben a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalhoz helyez­tetett át. Felszentelt lelkész. Goldis János aradi püs­pök, Voniga Dávid városunk szülöttét múlt hó 25-én diaconussá és április 1-én az aradi gör. kel. szé­kesegyházban lelkészszé szentelte fel. Az ifjú lel kész első miséjét folyó hó 8-án, ma délelőtt tartja a gyulai nagyoláhvárosi gör. kel. templomban, ami­kor „a jónak és rosznak az emberi életben való folytonos küzdelméről és ezzel összefüggésben a 1 elkészi hivatásról“ fog egyházi beszédet tartani, melyre ösmerőseit és barátait lapunk utján tiszte­lettel meghívja. Az újvárosi olvasókör folyó bó elseji estélyén volt az összes bevétel 246 korona 60 fillér, kiadás 80 korona 50 fillér, tiszta jövedelem 166 korona 4 fillér,- a gymnasium alap javára esik 83 korona 4 fillér. Felülfizettek: Bulboka János 4 korona, Reisl ner Zsigmond, Gémes Ferencz, Popovics Jusztin, Novák Antal, Schwimmer Arnold, Schwimmer Adóit 2—2 korona, id. Démusz József, Rannik Kornél, Nagy Béla, Hoffmann Kristóf, Tar Gyula, Weisz N., Tarnay József, Misley Endre, Lampenfeld Lajos, Supkégel Gyula, Kiss László, Batik Elek, Vandlik Virgil, Morvái István, Krausz Mór, Körmendy Sán­dor, Szlavik Sándor, Kaudersz Zsigmond, Billitz Sándor, Ehrenfeld S., Goldberger Ignácz, N. N. 1—1 korona, N. N., Papp Mihály, Schillinger Ja­kab, Eisele János 40—40 fillért. A nemes czélral tett adományokért hálás köszönetét mond Singen Mihály az újvárosi olvasókör igazgatója. Jflascagni Erkel Ferenczről. Nemrég megírtuk hogy Mascagni a „Parasztbecsület“ illustris szerzője Velenczében felolvasást tartott, amelyben rendkívüli elismeréssel emlékezett meg Erkel Ferenczről, aki mint városunk szülötte, nekünk legfőbb büszkesé­günk. A „Budapesti Napló“ szerdai száma tárczá^ ban közli a maestro felolvasásának Magyarországra s a magyar zenére vonatkozó részér. Á nevezett lap eme rendkívül érdekes közleményére felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. Mi térszüke kö­vetkeztében csupán az Erkel Ferenczről szóló so­rokat reprodukálhatjuk a következőkben : „Magyar- ország, Olaszországgal és Spanyolországgal össze­hasonlítva, a legtöbb hasznot húzta népdalaiból, úgy, hogy azt lehet mondani, miszerint a magyar nemzeti opera, mely csak e században kezdődött (egész pontosan : 1826-ban Ruzsics'kával) igazi folyo­mánya a népzenének. Sőt Erkel, a század legnagyobb zeneszerzője, kit hazájában a nemzeti opera igazi megteremtőjének tartanak, operáiban még a népies czimbalmot és tilinkót is fölhasználta. Azt állítot­tam, hogy Erkel a század leghíresebb magyar kompo- zitora, s nem hiszem, hogy tévednék, Magyarország egyéb hires zeneszerzőket is adott a századnak, mint Hummelt, Heilert, Lisztet és Goldmarkot; de e hires és ünnepelt szerzők közül egyet sem lehet nemzeti mesternek nevezni. Tényleg nem lehet a a magyar faj és magyar haza behatását kimutatni Heller müveiben, mint a hogy semmi nemzetit eem találunk Hummel kompozícióiban, kivéve az a-moll szonáta adagióját, melynek őszinte és tiszta magyar jellege van. Goldmark zenéje a német iskola jelleg zetes nyomait viseli magán és nézetem szerint még Lisztet sem lehet a magyar nemzeti zeneszerzők sorában említeni. Sokak előtt talán különösnek látszhatik ez a véleményem Lisztről, kinek hires magyar rhapszódiái oly ismeretesek nálunk; de többi nem kevésbbé hires és ismeretes müveinek, a Pesti Karneválnak, a Szent Erzsébet legendájá­nak és a „Hungária“ zenekölteményének daczára is, melyeknek úgy czime, mint tárgya magyar, vo­nakodom Lisztet a magyar nemzeti iskolába sorolni. Semmi befolyást sem gyakorolt hazájának zenei evolúciójára, s hozzá tehetném, hogy más ország zenéjére sem.“ A honvédség köréből. A gyulai üresen hagyott houvédhuszárkaszárnya még sem áll teljesen üre­sen, legalább is márcziustól kezdve be-be népesítik azt a póttartalékosok s csak téli hónapokon át áll ott a drága épület — hiába. Most póttartalékosok tanyáznak benne, a kik már pár hete berukkoltak 8 akik már teljesen kiképeztetvén, múlt vasárnap tették le az ünnepélyes esküt a honvédhuszár- kaszárnya udvarán tábori mise mellett. A honvéd­séghez a napokban rukkoltak be az önkéntesek is, kik hat hónapig csapatná] szolgálva, szaporítják a gyulai fiatal ember állományt. A transversalis műút újabb vonatozására be­adott — lapunk m. számában ismertetett — indít­ványt Békés város képviselőtestülete elfogadva, fel­kérni határozta a vármegye főispánját támogatásra, tárgyalást indít meg az uj útvonal által érdekelt községekkel és magán-birtokosokkal s megkeresi a vármegyét is, óbajának keresztül vételénél a közre­működésre. A további teendők elintézésére B. Nagy István birót, Konkoly Jenő, Emperl Ernő, dr. Igaz Pál és Morvay Mihály községi képviselőket ki­küldte, ugyanezeket a miniszter úrhoz menesztendő küldöttség tagjaiul is kinevezte. Egy szóval, ezen nagyfontosságu kérdést a képviselőtestület kellő méltánylásban részesítette, természetesen sok függ attól, hogy az érdekeltek mily mérvű erkölcsi tá­mogatásban részesítik a kezdeményező Békés vá­rosát. Időjárásunk állandóan zord jellegű s hiába süt ki rövid időnként a tavaszi napfény, hiába van egy-egy igazi tavaszi nap, az idő jellege ma sem tavaszias. Maholnap itt lenne a nyár, hiszen május végén már kánikulai gyönyöröket élvezhet máskor az ember s az idén még egyre fázunk. A lakásokat állandóan fütik még a legtöbb helyen, a téli ka­bátok nem tudnak lekerülni az emberekről s a vegetáczió lassan, szomorúan indul s még alig látni zöld lombot, nem úgy, mint más normális tavaszon. Miután nálunk a zord idő fagygyal nem jár, az nem is annyira káros, mint inkább kelle­metlen. A gyulai villamos telep épitése. A magyar vasúti forgalmi részvénytársaság, a helybeli villa­mos telep épilési munkálat kivitelével Dávid Jakab helybeli vizsgázott kőműves mestert bízta meg. Halálozás. Nagy részvétet keltett kedden, Csorváson özv. Lukács Mártonné Paraszka Anna postamesternő elhunyta, kit 89-ik évében ragadott el a halál az élők sorából. Lókötés. Márkus Koszti gyulai lakos két fiatal csikóját pénteken reggel ismeretlen tettesek el kö­tötték az istállóból. — A két ló gazdája panaszra ment a rendőrséghez, de mindezideig még semmi alap nincs a nyomozásra. Az orosházi keresztény népbank részvénytár­saság egy uj hivatali helyiség felépítésére s a je­lenlegi hivatali helyiségül szolgáló épületek átala­kítására (előirányzat 19.000 korona) árlejtést tar­tott. Ajánlatot tettek : Bubik Lajos és Hekkel József (Orosháza) 277 korona 78 fillér felülfizetéssel, Ilezer Lajos (Orosháza) az előirányzat áron, Pusztay Já­nos és Busch Gusztáv (Orosháza) 318 korona 50 fillér, Sülé Pál és fia (Orosháza) 1077 korona át­engedéssel. Sülé Pál és fia orosházi épitővállalko- zókkal kötötték meg a szerződést 17.923 korona vállalati összeg mellett. A szarvasi első jegyzői állás. A Danes Béla elhalálozásával megüresedett első jegyzői állás be­töltésének ötletéből Szarvas közgég képviselőtestületi tagjai azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy nem volna-e csélszerü első jegyzőül ügyvédi oklevéllel bíró egyént megválasztani és ez okból az állást 3600 írttal javadalmazni? Egy ily irányú indítványt be is nyújtottak a legutóbbi közgyűléshez, de a képvise­lőtestületi többség kimondotta, hogy a régi állapot maradjon fenn továbbra is. Legközelebb tehát kiírja a főszolgabíró a pályázatot a szarvasi első jegyzői állásra, mely 1000 frt fizetéssel, 400 frt lakbérrel s ezenkívül a járlatok kiállításának jövedelmével, mely mintegy 1600 frt, van javadalmazva. Tanyai fűz. Múlt hó 28-án Schreiber Dávidnak kondorosi bérgazdaságában 100 kúp tengeri kóró elégett. Mint a nyomozat kiderítette, a tűz keletke­zének oka az volt, hogy a nevezett gazdaságban működő gőzmalom kéményén nem volt szikra fogó. s a tengri kóróval fütött kazán kéményén kiszálló szikrát a szél a közelben elhelyezett kóróra vitte. Halálozás. Demcsák János Szarvas község fő- pénztárnoka, ki állását úgy a nagyközönség, mint felebbvalói megelégedésére, több mint egy évtized óta töltötte be, f. é. márczius 28-án hosszas szen­vedés után jobb létre szenderült. A derék tisztvi­selőt nagy részvét mellett kisérték örök nyugalomra. Halálos szerencsétlenség. Békésen Farkas Gá- borné urasági cseléd a héten költözködött át uj majorba. A lakásberendezési tárgyakkal megrakott kocsin ült az asszony, ölében tartva öt hetes kis leányát. Menet közben egy árok szélén oly nagyott zökkent a kocsi, hogy az asszony gyermekével le­zuhant. A kocsisnak sikerült esés'közben az asszonyt kendőjénél megfogni, a kis gyermek azonban a kocsi alá került s a kerekek keresztül mentek rajta, rög­töni halálát okozva a kis csecsemőnek. Öngyilkosság. Nagyon megunhatta a földi si­ralomvölgyet Sávolt Béla, 18 éves mező-herényi kereskedősegéd. Özvegy édesanyja lakásán öngyil­kossági szándékból kékkőoldatot ivott. Hogy tettét miért követte el, nem mondta meg, de minden áron meg akart halni. Orvosi segítség sietett a vergődő fiatal ember életét megmenteni, de nem lehetett beléje diktálni az ellenmérget. — Három napig iszonyú fájdalmakat szenvedett, aztán elérte czélját — meghalt. Nagy vasúti lopás. Az utazó zsebtolvajok újabb életjelt adnak magukról. Az elmúlt héten éjjel 2 órakor Csaba és Mezőberény vasúti állomások közt egy lefüggönyzött kocsiban alvó Wágner Gusztáv szászvárosi magánzótól1200 forint készpénzt tartal­mazó tárczáját ellopták. A lopást Wágner a mező- berényi állomáson vette észre, hol azonnal jelentést tett az ottani csendőrségcek, hogy gyanúja az ott leszálló két ügynöknek nézett utasra esik, kik azon­ban az éj homályában hamarosan eltűntek. Házasság. Tóth László okleveles jegyző, Csaba község birtok-kezelési könyvvezetője a múlt héten esküdött örök hűséget Vas Antal gyomai birtokos kedveB leányának Yas Etelkának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom