Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

korona jutalékot, de a temetési költségeket a község által fizettette ki. A tagok életkora meg nem állapittatik és igy a korhoz mérten megállapított heiratási dijak rendes szedése és elszámolása nagyon is kétséges. Az alapszabályok értelmében az elnök, al- elnök, jegyző, pénztárnok és ellenőr haláleseten­ként 4 korona tiszteletdijat kapnak. A jegyző azonban azon a czimen, hogy ő a be nem töl­tött titkári állás teendőit is ellátja, esetenként 8 korona dijat fizettetett ki magának. Több alapszabály ellenes cselekvényt, pén­zeknek jogosulatlanul vagy koholt czimeken az egyes tisztviselők részére való utalványozását sorolja fel itt a jelentés és a vizsgálat követ­kező botrányos adatairól számol be : Az 1899. évi november 22-én beirt Hajdú Mária után, ugyanaz nap mint halott után, 120 korona ki is fizettetett. Az 1899. évi november 16-án beirt Herpai András után, ugyanaz nap mint halott után, 120 korona kifizettetett. Az 1899. évi deezember 22-én beirt Kon- dacs Károly mint halott után, másnap 120 ko­rona kifizettetett. Az 1899. évi november 6 án beirt Cs. Balogh Mihály mint halott után, november 10-én 80 korona kifizettetett. Ezeken kívül több tag találtatott, a kik után 10—20 nap alatt kifizették a jutalékot, a mi kétségtelenül igazolja a társulat czége alatt elkövetett és Üzletszerűen folytatott visszaélé­sek egész sorozatát. Az itt vázolt vizsgálati eredményekről, valamint ezen társulatok szervezetére vonatko­zólag tett és alább elmondandó észrevételeiről, a m. kir. belügyministerhez jelentést tett az alispán és a fennforgó körülményekre, valamint a tagok érdekeire való figyelemmel javasolta; 1. hogy az f. Gyula és vidéke fiú- és leánykiházasitó-társulat működése haladéktalanu felfüggesztessék, ministeri számvovő kiküldésé­vel, a részletekre kiterjedő vizsgálat tartassák és amennyiben ezen vizsgálat során annak le­hetősége, hogy az egylet helyesebb alapokra fektetve tovább prosperálhat, be nem igazol­tatnék, felszámolás megtartása után az végleg feloszlattassék. 2. hogy a békési polgári temetkezési-egy­let, valamint 3. a békési negyedik temetkezési-egylet az észrevételek közlése mellett, különbeni fel­oszlatás terhe alatt szabályszerű működésre,- valamint arra köteleztessék, hogy alapszabá­lyaink módosításával az egylet biztos alapokra fektetéséről záros határidő alatt gondoskodjék. 4. hogy a békési hetedik temetkezési-egy­let működése azonnal felfüggesztessék, ministe- riumi számvevő kiküldésével a felszámolás meg- ejtessék, az egylet feloszlattassék, valamint a fenforogni látszó krimináliák megtorlása végett az iratok bírói útra áttétessenek. A vármegyében létező összes hasonló egy­letek alapszabályai és ügykezelésébe annak meg- állapitása végett, hogy ezen egyletek helyes és életképes alapokon vannak-e szervezve és vájjon helyzetük, ügykezelésük olyan-e, a mely a tagok érdekeit teljesen biztosítja, betekintvén, jelenti az alispán, hogy beérkező jelentésekből és alapszabályokból meggyőződés szerezhető, hogy ezen egyletek nagyobb részének, főleg az újab­baknak szervezésénél a tagok érdekeinek bizto­sítására kellő gond nem fordittatott és a szer­vezés maga hibás alapon, téves számítás alap­ján történt. Erre vonatkozólag a következőket mondja. Hasonló társulat — nézetem szerint — vagy takarék szövetkezeti alapon, vagy kölcsö­nösség alapján nyerhet biztos fennállást nyújtó szervezetet. Az előbbinél a tagok megtakarított tőkéjüket és annak kamatjövedelmét kaphatják osztalékul, az utóbbi szerint egy, gyakorlatilag beváló átlagos összegben állapittatik meg a jutalék, a melynél az abban előbb részesülők befizetésénél mutatkozó hiányt pótolná a többi tag csekély túlfizetése és a társulati tőke jö­vedelme. Ily alapokon szerezve, alig nehány régibb társulat van a vármegyében. A legtöbb társu­lat egy csalékony és csak első tekintetre helyes­nek látszó számítás alapján van szervezve. Ez a számítás nem az egyes tagok által teljesített befizetéseken hanem tisztán a társulati tagok létszámán nyugszik és úgy jön alkalmazásba, a hogy a tagok által befizetett eseti dij csaknem egészen felhasznál tátik az eseti járulék és költségeinek kifizetésére, mig a folyton fizető tagok igényeit semmi sem biztosítja, csak az a remény, hog1? a társulat örökké és mindig a a tervezett taglétszám mellett fog fennállani Még rosszabbá teszi a helyzetet azon legtöbb társulatban fennálló intézkedés, kogy a tagok egy bizonyos, a jutalékon jóval alul maradó összeg befizetésével a továbbfizetés alul felmen­tetnek, úgy hogy a társulat minden egyes tag­jára legtöbször vagy 50—300 százalékot ráfizet. Hogy ez a társulat nem élhet, meg akkor, a midőn maga csak 4—5°0-ot kap kis tőkéje után és azt is, de még többet is szét fizet ke­zelési és tiszteletdijakban, azt bizonyítani feles­leges; pár éyig, amig sok a tag és kicsiny a jutalék, látszólag virágzik az egylet, de később, mikor a jövedelem fogy és a kiadások szapo­rodnak, az összegyűlt kis tőke lassankint apadni kezd és nemsokára elkövetkezik az idő, a mi­dőn a társulat fizetési kötelezettségeinek eleget tenni nem tud, holott tagjai csak befizetett tő­kében óriási összeget követelnek az társulattól. Az előbb kilépő tagok az alapszabályok hibás intézkedése folytán megkárosítják az utolsókat, a kiknek mindenét fel emészti a rosszul szer­vezett társulat. Tisztelettel megjegyzem, hogy a most be­érkezett vizsgálati adatok és alapszabályok bő­vebb tanulmány tárgyát fogják képezni és mind­arra vonatkozólag, á miben intézkedés szüksé­gét látom fennforogni, rövid idő alatt jelentést teszek az intézkedésre hivatott m. kir. belügy- minister úrhoz; itt csak megjegyzem, hogy az alapszabályok áttekintéséből is kivehetőleg ta­karékszövetkezeti alapon 1 egylet, látszólag kölcsönösség alapján többé-kevésbbé hibás ■ szá­mítással 15 egylet, a vázolt téves alapon 35 egylet van vármegyénkben szervezve és a leg­többnek alapszabálya nemcsak téves, de mél­tánytalan intézkedéseket is tartalmaz és alkal­mat ad a társulat örve alatt folytatott haszon­leső intézkedésekre és visszaélésekre. All mindez különösen a kiházasitó egyletekre, de áll — bár kisebb mértékben — a temetkezési egyletekre is. Nem hagyhatom említés nélkül, mily nagy fontosságot tulajdonítok az egész ügynek már azért is, mert óriási vagyon biztonságának koczkázata látszik fennforogni éppen a legsze­gényebb néposztály kárára. Legyen erre példa az a megkísérelt számítás, mely az éppen vizs­gálat alatt levő I. Gyulát és vidéke fiú- és leánykiházasitási és temetkező társulat másod­ízben éérvényben levő alapszabályai alapján végeztetett és mely szerint az alapszabályok pontos betartásával az évenkint 40—50.000 koronát forgató egylet 10—12 év alatt egy fillér vagyon nélkül jutna tönkre, miután a tönkrejutáskor tagként szereplő ezer egyénnek több mint 100.000 korona tőkéjét elnyelte és visszapótolhatatlanul elvesztegette. Az első alap­szabálynak kevésbbé rossz intézkedései és az alapszabályok be nem tartása miatt a vagyoni romlás már 4 év alatt bekövetkezett. A kérdés kiváló vagyobiztonsági és sociális jelentőségénél fogva folytatom az egyesületi ügy ezen ágának beható tanulmányozását és saját hatáskörömben minden kezdeményező lé­pést megteszek az egyesületi joggal űzhető visszaélések elhárítására. így szól a jelentés, amely vázolja a fon­tos ügyben eddig tett, hatósági intézkedéseket. Mindezeknek olvasása kettős érzetet ébreszt ben­nünk. Az egyik az öröm érzete a felett, hogy a szegény nép érdekeinek megvédésére a leg­nagyobb gonddal lép közbe a hatóság, hogy or­vosolja az eddig elkövetett hibákat és megelőz­zön minden újabb orvtámadást a nép bizalma és vagyona ellen. A másik a szomorúság érzete annak láttára, hogy az a téves számítás, melyre ezen egyletek szervezetüket alapították, megej­tett mindenkit, az egyesületek tagjait, vezetőit és hatóságokat-egyaránt és lehetővé tette, hogy gomba módra szaporodjanak meg az ily egyle­tek, melyek rósz alapszabályaik következtében százezreknek óriási összeget képviselő vagyonát tékozolták már el az országban. Sajnos! a múltak hibái már alig helyre­hozhatók, de a Békésvármegyében felfedezett baj és az ennek elhárítására itt megkezdett ak- czió bizonyára országos eredményeket szül és kényszeríti a kormányt, hogy az egyesülési jog czógére alatt támadt hasonló ferdeségek és űzött visszaélések kiirtása iránt gyorsan és a legna­gyobb erélylyel intézkedjék. Kórházi építkezések. — Folyó hó 4-én tartott bizottsági ülés. — A vármegyei közkórház nagyszabású építke­zései immár befejezésük felé közelednek; még egy­két ecsetvonás s kész lesz a monumentális mű, amely hivatva van úgyszólván évszázadokra terjedőleg szolgálni a közegészségügyet, me^helyét képezvén a szenvedő, gyógyulást kereső beteg embertár­sainknak. Az elmebeteg osztály benépesítése befejezést nyert, maga a hatalmas kétemeletes épület tömb, műszakilag is felülvizsgáltatott I a felülvizsgálat Írásai most vannak a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban végleges jóváhagyás végett. Termé­szetesen mint minden ilyen nagyszabású épületnél, voltak itt is apróbb bajok és vannak hibák, melyek azonban némi javítással s pótmunkákkal könnyen helyrehozhatók. Az uj kórházépület már tető .alatt áll s rövid idő alatt teljesen kész lesz. A közkórházi és építkezési bizottság feladata tehát ez épületek átvétele után az egész intézmény sikeres működését előmozdítani, irányítani, azt ellen­őrizni, gazdasági vezetésében helyes és czélirányos elveket megvalósítani, hogy ez által lehetővé tétes­sék a lehetőleg olcsó, de mindenekfelett jó beteg­ápolás. A kórházi bizottság intencziója eddig is min­dig -az volt, hogy minél takarékosabban a lőhető legjobbat produkálja, a fősulyt a tulajdooképeni czél elérésére fektesse: mennél több beteg embert részesítsen a modern kor vívmányainak megfelelő sikeres gyógykezelésben s ennek ellenében úgy az egyeseket, .mint az államot csupán a legszükségesebb kiadások költségeivel terhelje meg. A legutóbbi kórházi bizottsági ülésen is ily irányú intézkedések történtek. Elhatározta a bizottság, hogy az intézet gazda sági telepén létesítendő sertéshizlaló részére berks- hyrei illetve jorkshyrei faj sertéseket szerez be, mivel ezek szaporábbak s erre a czélra alkalmasabbak. Tárgyalás alá került az elmegyógyházban léte­sített központi, alacsony nyomású gőzfűtéshez szük­séges fűtőanyag beszerzésének kérdése, különösen a takarékosságra való tekintetből. A fűtőanyag az elmúlt télen aránytalanul sokba került s ennek oka még ma is bizonytalan, mivel nincs eldöntve, hogy a fűtési rendszer, vagy a fűtőanyag minősége nem nem felelt meg a követelményeknek. A jövőre nézve megbizatott az államépitészeti hivatal, hogy a ren­delkezésére álló adatok alapján a fűtőanyag minő­sége és beszerzési módjára vonatkozólag tervet dolgozzon ki abból a czélból, hogy a fűtés költsé­gei normálisak legyenek. Természetesen ha a felül­vizsgálat végeredményekép az tűnnék ki, hogy a fűtési rendszer és berendezés nem sikeres s hogy ez okozza a tulkiadásokat, ezen segíteni az illető vállalkozó kötelessége, aki jótállást vállalt s tarto­zik a kárért szavatolni. Érdekes tárgya volt az ülésnek a kórházi orvosok, tisztviselők és kórházi alkalmazottak nyugdíj­jogosultságának kérdése. Az alispán három módo­zatot dolgozott ki: 1, hogy a kórházi alkalmazottak a várm. nyugdíjintézetbe vétessenek fel s a kórház a megfelelő aránybau járuljon hozzá az alaphoz; 2. hogy a kórházi tiszviselők és alkalmazottak léte­sítsenek külön alapot és alkossanak külön nyugdíj- szabályzatot; 3. hogy esetről esetre vétessék fel az igénybe veendő nyugdij-összeg a kórház költség- vetésébe. Hosszas eszmecsere után a bizottság a harma­dik módozat mellett foglalt állást s az ezen módo­zatnak megfelelő nyugdijszabályrendelet kidolgozá­sára Dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, mely munkálatait még e hó folyamán teljesiti. Politzer Lajos épitésvezető mérnök, aki ma utoljára vett részt az ülésen, az elmegyógyintézeti építkezések teljesen befejeztetvén, működését befe­jezte s a további munkálatoknál a felügyeletet a helybeli kir. államépitészeti hivatal fogja teljesiteni. Politzernek ez alkalommal a bizottság teljes elisme­rését fejezte ki odaadó, kiváló szorgalommal és szak­értőiemmel párosult munkálataiért | művezetéséért s ezen köszönetét jegyzőkönyvbe foglalva, felettes hatóságához a kereskedelemügyi miniszterhez is fel­terjeszteni rendelte. Politzer helyét az államépité­szeti hivatal részéről Tiszay Géza tölti be. A szorosan vett építkezési ügyek után Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató részletes előterjesz­téssel élt s fölsorolta mindama szükségleteket, me­lyekről a kórháznak a jövőben véleménye szerint még gondoskodnia kell. Ilyen szükségletek a köve- zők: 1. a gazdasági udvar elhelyezése oly módon, hogy erre a czélra a szomszédos telkek vétessenek meg; 2. munkaszobák és műhelyek berendezése,aho| a megerősödött betegek foglalkoznának; 3. külön hul­laház, kapuslakás és cselédlakások építése; 4. konyha, azaz élelmezési iroda, hentes-szoba és gyuró-belyi- ségek berendezése; 5 műtő-szobák egész újonnan való felszerelése, szülészeti műszerek beszerzése; 6. a kórházi telepen egy öntöző-csatorna hálózat lefektetése; 7. megfelelő nagyságú jégverem készí­tése; 8. a csontok és hulladékok zárt helyen való tartására külön szin építése; 9. szükséges lenne a teleknek a kórház-utczai részen a Hegyi-féle telek utczai oldalának megfelelő kőfallal való bekerítése; 10. az Almássy-féle föld egy részének, 3—4 hold­nak körülkerítése, hogy ott konyhaveteményes kertet lehessen berendezni. Mindezen szükségletek azonban 100.000 korona fedezetet igényelnek, amit oly képen gondol a kórházi igazgató fedezni, hogy egy újabb 50.000 frtos kölcsönt venne fel. a kórház s ez1 akképpen törlesztené, hogy a volt tébolydái helyi­ségekben is elhelyezne vagy 40 elmeteget, a kik után az állam fizetne évenkint 11680 frtot. Ezen összeg fedezné a kölcsön törlesztési részleteket is. A közkórházi és építkezési bizottság ponton­ként tárgyalás alá vette az igazgatói jelentést s a szökések megnehezítése végett, a kerítések helyre­igazítása iránt, a szerszámok beszerzése s a műtő­szoba berendezése tekintetében helyt adott az elő­terjesztésnek, általánosságban azonban ez idősze- rint nem tartja azt, különösen az újabb 50000 frtos kölcsön felvételét kivihetőnek. A kórházi építkezé­sekre ugyanis ezideig felvétetett 400,000 frtos köl­csön, 50 évi törlesztésre s igy a legnagyobb taka­rékosságra van szükség, ennyi teherrel szemben i I közkórházi és építkezési bizottság nem érezte magát feljogosítva újabb terheket róni a közkórház vállaira. Jóllehet, hogy dr. Berkes Sándor igazgató előterjesztésének czélja a lehető leghumánusabb s végeredményében a betegek még modernebb és tökéletesebb berendezésű gyógyintézetben leendő elhelyezését tervezi, de a bizottság a körülményekkel és viszonyokkal számolván, előterjesztéseinek költ­ségesebb részét nem fogadta el. A kiküldött albi­zottság különben szintén tárgyalta, es pegig a hely­színén az igazgató előterjesztéseit s megállapodásait legközelebb fogja a bizottság elé terjeszteni. 588/1900. ikt. sz. Gyulaváros rendőrkapitányától. EEixd.etrrxén.37-. Kereskedelemügyi magy. kir. minister urnák alábbi rendeletét a vendéglősök, korcsmárosok s az összes italmérők által leendő tudomásvétel és szo­ros alkalmazkodás végett közhírré teszem. Másolat. 84995/VIII./1899. sz. Kereskedelem, ügyi m. kir. minister. Rendelet a vendéglőkben- korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken a bor és sör kimérésére használt üveg palaczkok és üveg­poharak korona-bélyeggel hitelesítetten való köte­lező használatának a pálinka, azaz az égetett sze­szes italok kimérésére használt üveg-palaczkok ób üveg-poharakra való kiterjesztése tárgyában. 1899. évi márczius hó 15-én 6523. szám alatt kiadott rendeletemben kötelezővé tettem, hogy ven­déglőkben, korcsmákban s egyéb nyilvános helye­ken a bor és sör kimérésénél mértékként használt üveg-palaczkok és üveg-poharak kizárólag korona- bélyeggel hitelesítetten használhatók s egyáltalában megállapítottam a hitelesíthető üveg-palaczkok és üveg-poherak általános kellékeit. Tekintettel a közönség, nemkülönben az állami italmérési jövedék érdekére, szükségesnek találom, hogy a fent jelzett rendelet hatályát a pálinka, azaz az égetett szeszes italok kimérésénél mérték­ként használt üvegpalaczkokra is kiterjeszszem, minélfogva ezennel elrendelem, hogy 1900. évi julius hó l-től kezdődőleg a pálinka, azaz az égetett sze­szes italoknak nyilt edényekben avagy poharakban való kimérése kizárólag koronabélyeggel hitelesí­tett üveg-palaczkok és üveg-poharakban eszközöl­tessék. Egyebekben fent idézett rendeletem intézke­dései nem változnak és ennek büntető határozmá- nyai a jelen rendeletben foglaltak ellen vétőkre is alkalmazást nyernek. Budapest, 1900. február 1-én. Hege*düs s. k. Gyulán, 1900. évi április hó 3-án. Endrödy Géza, 111 1—1 rendőrkapitány. H i r e k. Rendkívüli közgyűlés. Röviden jeleztük múlt számunkban, hogy a vármegye törvényhatósági bi­zottságát a képviselőválasztási fuvardijakról szóló szabályrendelet átdolgozása végett rendkívüli köz­gyűlésre hívta össze a vármegye főispánja. Az áp­rilis 19-én tartandó közgyűlés tárgysorozatát már összeállították és az a mondott tárgygyal együtt 28 pontot foglal magában, leginkább sürgősebb el­intézést igénylő felebbezéseket és községi ügyeket. A tárgyak előkészítése czéljából az állandó választ­mány április 18-án fogja ülését megtartani. Virágvasárnap. A világot megváltó istenember hatalmas tragédiájának, a kegyeletes visszaemléke­zések nagy hete kezdődik a mai nappal. — Virág­vasárnapján barkát szentel az egyház emlékéül an­nak, hogy a Megváltót is pálmaágakkal, „hosanna“ kiáltásokkal fogadták Jeruzsálembe való bevonulá­sakor. Ez lenne az első igazi tavaszi vasárnap, de persze a mostani abnorm is időjárás megfoszt ben­nünket a kellemes tavaszi verőfénytől ragyogó ki­kelettől üde vitágvasárnaptól. A virágvasárnap a bohémek országában igen fontos dátum, ilyenkor szerződnek ugyanis a színészek egyik társulattól a másikhoz. A nagyhéti szertartások idő és sorrendje a róm. kath. nagytemplomban : Virágvasárnap : Jézus Jeruzsálembe való ünnepies bemenetelének emlé­kére, reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor barka- szentelés, ünnepies mise, mely alatt az énekka. Jézus szenvedésének történetét, (a passiót) énekli, Nagyszerdán: d. u. 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagycsütörtökön: reggel 9 órakor nagymise, mely alatt glóriakor az orgona és harangok utoljára szó­lalnak meg és hallgatnak nagyszombatig. Mise után oltárfosztás, annak emlékére, hogy Jézust is meg­fosztották ruháitól s köntösére sorsot vetettek. D. u. 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagypénteken: Jézus szenvedésének és halálának gyásznapján, reg­gel 9 órakor az u. n. csonka mise tartatik, ezt megelőzi a passió éneklése és a keresztcsókolás. Azután a sirbatétel szertartása. Utána szent beszéd, tartja: Brösztel Lajos s. lelkész, d. u. 3 órakor Jeremiás siralmai, este 6 órakor szentségbetétei; utána a hívek jó időben kivonulnak a kálváriára, a szent keresztuti ájtatosság elvégzésére. Nagy­szombaton reggel 6 órakor az Oltáriszentség kitétetik a szent sirba, 7 órakor tűz-, tömjén-, húsvéti gyertya és a keresztelő-kút szentelése történik. Aztán nagy­mise, mely alatt glóriára az orgona és harangok megszólalnak. Este 7 órakor feltámadás! körmenet, üusvétvasárnap 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepies mise, utána szentbeszéd, tartja : Gr óh Ferencz prépost-plébános, ’/a 12-kor csendes mise, 3 órakor ünnepies vecsernye. Húsvéthétfőn : 8-kor csendes, 10-kor énekes mise; szent beszéd, tartja: Szabó István s. lelkész, V4 12 órakor csendes mise, 3 órakor vecsernye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom