Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-14 / 2. szám

három esetet illetőleg folyamatban van. Kisebbszerü i lopások fordultak még elő Gyulán 2, Szeghalmon 1, Körös-Ladányban 4, Vésztőn 2, Csorváson 1, Bánfalván 2, a szarvasi és gyulai járásban 3 jelen­téktelen esetben és Szeghalmon egy betörési kísér­let. A nyomozások mindezen esetekben raegindittat- tak s részben eredménynyel befejeztettek, részben pedig folyamatban vannak. A folyó évi január elsejével életbe lépett az uj bűnvádi perrendtartás, mely a bűntettek és vét- ' ségek nyomozásnál a közigazgatási hatóságok ré­szére teljesen uj eljárást ir e'ő. A nyomozások mikéntjét, s a közigazgatási hatóságok összes teen­dőit terjedő belűgyministeri rendeletet a rendőri hatóságoknak kiadtam, s őket feladataik lelkiisme­retes teljesítésére utasítottam. Baleset fordult elő 5 esetben: Dobozon a múlt hó 5-én, mialatt R Balogh Andrásné szappant főzött, András nevű 3 éves kis fia egy, a földön levő és forró lúggal telt teknőbe háttal beleesett és ennek következtében rövid szenvedés után meghalt. Az anyát gondatlanság terhelvén, az eset a kir. ügyészséggel közöl letett. Csabán Gálik András gaz­dát és Lipták Mibály béresét, úgy Bzintén (3sjer- nyik János két gyermekét veszett kutya marta meg, mindannyian felszá.11 ittattak Budapestre gyógyke­zelés végett. Ugyancsak Csabán Resetár János 15 éves fiút egy általa kezelt ló úgy fejen rúgta, hogy a sérülés következtében harmad napra meghalt. Öngyilkosság követetett el 1 esetben és l ön­gyilkossági kisérlet. Orosházán Zsíros Szabó István orosházi lakos főbe lőtte magát és meghalt. Sám­li sonban Zsigmond Rozália öngyilkossági szándékkal maró lúgot ivott. Tűz volt Gyulán 1, Csorváson 1, Orosházán 1, Szabad-Szent-Tornyán 1, Békésen 2, K-Tárcsán 1, Gyomán 1, Szent-Andráson és a szeghalmi já­rásban 4 esetben, összesen 13 esetben. Csorváson R tűzesetet gyújtás okozta, Békésen szintén gyujtoga- R tás gyanúja forog fenn s ez irányban a nyomozás folyamatban van. II. Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügye az elmúlt hóban igen kedvező volt, amenuyiben a ragadós állati betegségek közöl csupán a sertésvész mutat­kozott s ez is csak egy községben egy udvarban. Megszűnt a sertésvész 4 községéen 12 udvarban. Ugyancsak megszűntek a következő ragadós beteg­ségek : ragadós száj- és körömfájás 1 községben egy udvarban és a sertésorbáncz 1 községben egy ; udvarban. III. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hó folyamán beállott nagymérvű eső­zések az őszi vetésekre jótékony hatással voltak. A földmivelési munkálatok szünetelvén, a munká­jú soknak csaknem kizárólag a rigolirozás, a trágya- t hordás és takarmányszállitás nyújtott keresetet. Az ipar és kereskedelem terén semmi emli- | tésre méltó mozzanat nem merült fel. I IV. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy- és pénzkezelését L ellenőrizték. A vármegyei pénztárak megvizsgálásáról kü­lön jelentést teszek. Az italmérési üzletek közigazgatási felügyele­tében január elsejével uj rend lépvén be, a ható­A programm, mely hü tükre annak a szá­zadelei rendkívül fényes kongresszusi társasáé­nak, rá van ragasztva egy naplólapra S mellé következő sorok írva: „A felséges ausztriai császár és orosz csá­szároknak, nemkülönben a felséges dániai és prusziai királyoknak szánjaikat nemes ifjak, ne­mes magyar testőrzök és néhány cs. és kir. lovászok vették körül. A többi uralkodó és az ausztriai föherczegeknek szánjaikat nemes ifjak, a főnemességet pedig formaruhás inasok vették körül. Valamint a gavallérok nagy, a dámák is igen pompás téli köntösökbe voltak öltözve és Zichyné, Festetich Julia bundáját olyan agraffe tartotta össze, amely akként vi­lágított, mint a nap. A szánok a Burgból a Kohlmarkt, Tuch­lauben, Wipplingerstrasse, Judenplatz, a Hof, a Freyung és a Herrengasse nevezetű utczákon átmenve, a' Mihály- és Józsefpiaczokon, egészen a karinthiai^kapuig mentenek, a honnan a ka- rinthiai utczán, a Graben és Kohlmarkton át, a Burg kapuján kívül, Schönbrunnba mentek, a hol az egész uraság, a felséges császárnéval, a felséges baváriai királylyal, királynéval és Leopoldina föherczegasszonnyal, a hová ezek hintóbán mentek, ebédeltek. Ebéd után az igen fényes társaság a schön- brunni játék néző helybe ment, melyben a cs. kir. udvari játszók ama közönségesen kedvellett Aschenbrödel nevezetű játékdarabot játszották el. A játék után még nagy tánczkolonne volt a fényes társaság ifjabb része közt, melyben a felséges korona örököse, Ferdinánd is buzgó résztvett. Késő éjjel jöttek be a magas urasá- gok, szövétnekek világa mellett, de a késő óra nem vetett jjátat, hogy minden utczák és abla­kok dugva v*oltak nézőkkel. Még tnárczius. 4-én is rendeztek egy ilyen pirutsch^ot^ Ez alkalommal a Práterbe, innen pedig az Augerten palotába ment a fényes tár­saság, a hol „az előre kirendelt játéknéző szá­lába, az udvari éneklő személyek, az Ágnes Soréi operát énekelték.“ Érdekes a régi napló nyomán fölemliteni, hogy Soréi Ágnes szerepét a később oly hír­nevessé lett énekesnő, Seidler Caroline énekelte. ságokat e rendtartás pontos végrehajtására kellő­leg utasítottam. Gyula, 1900. évi január hó 6-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Az aliapáni jelentés tudomásul vétetett. A vm. főorvos jelentése: A közegészségi viszonyok ál tatában kedvezőtlenek voltak és az előző hónap­hoz viszonyítva rosszabbak is, a mennyiben e fer­tőző betegségben történt megbetegedések összes száma 103-al szaporodott, a halálozási százalék pedig 4 százalékkal emelkedett. A leggyakoribb ha­lálok: a tüdővész és a tüdőgyulladás volt. A he­veny fertőző -betegségek közül előfordult a diphte­ria 10 községben 23 megbetegedéssel és 10 halálo­zással; mutatkozott a vörheny 12 községben 101 megbetegedéssel és 22 halálozással; fellépett a ka­nyaró 6 községben 150 megbetegedéssel és ezek közül meghalt 3. Előfordult a hasihagy máz 13 községben 19 megbetegedéssel és 1 halálozással, mutatkozott a szamárhurut 2 esetben 1 halálozás­sal; végül előfordult a bárányhimlő 9 gyógyulással végződő esetben. A fertőző betegségek tovaterjedésének meg­akadályozására különben a lehető és czélszerü ható­sági intézkedéseket mindenütt megtették. Orvos rendőri vizsgálatot eszközöltek 56 élőn és 6 hullán, törvényszéki orvosit pedig 15 könnyű és 4 súlyos testi sértés eseteiben. A trachomások létszáma 156 irachomás és 27 trachomagyanus; 2 trachoraással kevesebb volt mint az előző hónapban. Gyógy- szerumma! beoltatott 8 d i p h t éri ás egyén, kik közül meggyógyult 5, meghalt 3. Védőoltás 2 esetben történt. Az 1899. évfolyamán beoltottak 100 diph- teriás egyént, ezek közül meggyógyult 85, meghalt 15. A halálozási százalék tehát 15 százalék. Védőoltást 21 esetben végeztek sikerrel. A halvaszülöttek száma 15, az elvetéléseké pedig 14 volt. A főorvosi jelentést a bizottság tudomásul vette. Az államépitészeti hivatal jelentése a követ­kező : Az állami müut közpályája kifogástalan ál­lapotban volt; a b.-csaba-békési útszakasz a nyert felhatalmazás folytán, a közforgalomnak deczember 23-án adaiott át. A törvényhatósági földutak és müutak megfelelően helyreállíthattak. A korlátokon és kerékvetőkön mutatkozott hiányok pótoltattak; javítás alatt volt 3 műtárgy. A postajáratok a táv­írda és a távbeszélő használata ellen észrevétel nem merült fel. A gyula-vári és mező-berényi hi­dak közigazgatási bejárása a helyszínén megtör­tént. A bizottság a jelentést tudomásul vette. A kir. pénzügy igazgató jelentését a követke­zőkben terjesztette elő: Az egyenes adók és had­mentességi díjtartozások állása a következő; egye­nes adóban 7846 frt 69 krral kedvezőbb hadmen­tességi díjban 2787 frt 30 kiral kedvezőtlenebb, mint az 1898 év hasonló szakában. Az állami pénztáraknál deczember hó utolsó napjaiban várat­lan pénztári vizsgálat tartatott és valamennyinél megfelelő rend találtatott. A jelentés tudomásul vétetett. A vármegyei törvényhatósági bizottság azon határozata, mely szerint a közig, bizottság tagjául az 1900—1901. évekre terjedő megbízással Almásy Dénes gróf, Dr. Hajnal István, Haviár Dániel, Keller Imre és Yarságh Béla várm. bizottsági tagok válasz­tattak meg — tudomásul vétetik s annak alapján a bizottság az elnök által megalakultnak jelentette ki. Ezzel kapcsolatosan a közigazgatási bizottság Az előadás után fényes tábla volt, a melynél Mária I-udovika császárnén kivül megjelent Erzsébet orosz czárné is. Márczius i-én livornói újságok Írták, hogy Napoleon odahagyta Elba-szigetét és február 26-án az Inconstante nevezetű briggen kelt útra. Szombaton, márczius 6-án érkezett először a hir Bécsbe, az alkonyi órákba. A társaság, az udvar épen valami theatre parée-ra készült,! midőn suttogni kezdték a diplomaták és Bernstoff volt az elsők egyike, a ki megtudta. Suttogták, mert hangosan még akkor sem merték kimondani a legyőzött hérosz nevét. A színházban már észre lehetett venni a hatást. A máskor vidám mosoly megfagyott az ajkakon és I. Sándor orosz czár halottsápadtan, fejét hátrahajtva ült páholyában, oda sem figyelve a zenére, pedig Glück Iphigeniáját adták, a mi kedvencz operája volt. Márczius 13-án már megjelent a Deklaráczió, melyet a kongresszus, az Elbáról megszökött imperátor ellen kiadott és jellemző, hogy benne csak Bonaparte Napóleonnak nevezik a hatalmas hóditól. Nemsokára következtek azután a bucsu- bálok, estélyek, ebédek az udvarnál, csakhamar csöndes lett Bécs és csupán a benszülött nyárs- poleárok meséltek még a Stammbaislikban, meg a Prater árnyas lombjai alatt a kongresszusi napok elmúlt feszességéről. Folytatólagos megjegyzések Guttenberg előadásaira- *) (Scherer Benedek.) A délafrikai háborúra vonatkozó bevezetése után, melyre a múlt számban talán túlságos hosz- szu megjegyzéseket koczkáztattam, áttért az igaz­gató ur némely angol viszonyok lelkes ecsetelésére, még pedig abban a minden szavából kiérezhető szilárd meggyőződésben, hogy a tanulékony ma­gyar ember sokat tanulhat ezen viszonyok megis­meréséből. Szerkesztő ur felszólítására e kérdéssel *) Múlt számunkból térszüke miatt kimaradt. albizottságai és választmányai a következőleg ala­kíttatnak meg: 1. Fegyelmi választmány tagjául az 1876. évi VI. t.-cz. 52. és 53 §-ai alapján megválasztattak rendes tagokul: Dr. Hajnal István és Ladies György, választott bizottsági tagok, továbbá Csák György kir. pénzügyigazgató és Haviár Lajos kir. főmérnök, póttagokul: Keller Imre vál. biz. tag és Rezei Szilvius kir. tanfelügyelő. 2. Az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe az 1877. évi XXV. t-cz. 216. §-a alapján megválasz­tattak rendes tagokul: Haviár Dániel és Ladies György s póttagul: Horváth Károly bizottsági tag. A vármegyei főispán ezen küldöttségbe a maga részéről rendes tagokul Jancsovics Emil és Keller Imrét, póttagul Dr. Zsilinszky Endrét nevezi ki. 3. A törvényhatósági pótadó ellen tett felszó­lamlások elintézésére hivatott küldöttség tagjaiul az 1883. évi XV. t.-cz. 12. §-a alapján megválasztattak: Keller Imre, Haviár Lajos, Jancsovics Emil és Csák György. 4. A munkásügyi albizottságba az 1898. évi II. t.-cz. 72. §-a alapján az 1900 és 1901. évekre rendes tagokul: Jancsovics Emil, Keller Imre, Ladies György^ Dr. Zsilinszky Endre, póttagokul: Geist Gyula, Dr. Hajnal István, Horváth Károly és Varságh Béla választattak meg, az 1877. évi XXII. t.-cz. 7. § ban előirt esküt letették: Jancsovics Emil, Keller Imrei Dr. Zsilinszky Endre, Dr, Hajnal István, Horváth Károly és Varságh Béla, az esküt nem tett Ladies György és Geist Gyula bizottsági tagoktól az eskü kivételével a vármegye alispánja bizatik meg. 5. Az erdöügyi albizottságba az 1879. év1 XXXI. t.-cz. 26. §-a alapján megválasztattak: Dr. Fábry Bán dór, Keller Imre és Jancsovics Emil. Ezen albizottság elnökévé Dr. Fábry Sándor, al- elnökévé Keller Imre választatott. 6. A másodfokú erdei kihágási bíróságba az 1879. évi XXXI. I ez. 119. és 120. §-ai alapján megválasztattak rendes tagokul: Almásy Dénes gróf, Haviár Dániel, Geist Gyula, Ladies György, pót­tagokul : Dr. Zsilinszky Endre, Horváth Károly, Varságh Béla és Hajnal István. 7. A tanítói nyugdijügyi vegyes bizottságba az 1875. évi XXXII. t.-cz. 40. §-a és. a vall. és közokt. miniszter 1882. évi 41453. számú rendelet alapján a közig, bizottság részéről Horváth Károly és Keller Imre választattak be. 8. A törvényhatósági ipartanácsba az 1884. évi VVII. t.-cz. 175. §-a alapján béválasztattak rendes tagokul: ifj. Kohlmann Ferencz és 8al István, pót­tagokul : Dobay Ferencz és Mayer István iparosok. 9. A közegészségügyi bizottságba az 1876. évi XIV. t. oz. 163. §-a alapján egy mérnök, egy gyógy­szerész és egy épitész lévén a közig, bizottság által választandó, megválasztattak: Haviár Lajos, Bodoky Mihály és Szabados József. 10. A központi börtönök állapotának megvizs- vizsgálására az 1876. évi VI. t.-cz. 38. §-a alapján hivatott bizottságba a főispán kinevezi Varságh Béla, Dr. Zsilinszky Endre, Rezey Szilvius és Haviár Lajos bizottsági tagokat. 11. A járási fogházak megvizsgálására az 1900. év tartamára megválasztanak: a) a gyulai járásra és Gyula város területére: Keller Imre. bI a csabai járás területére: Dr. Zsilinszky Endre. foglalkozva, kénytelen vagyok bevallani, hogy más nézeten vagyok. Meglehet, hogy Guttenberg urnák van igaza, de az én impressióim mások. Anglia én reám.azt a benyomást tette, mintha nem volna Európában; — mintha egy hatodik vi­lágrész lenne, mely nem igen hasonlít a többire Tényleg minden más ott, semmi sem olyan, mint másutt. Még az ember sem. Más az irodalmi Ízlése, más vallásos élete, más a közérzülete, más a had­serege, mások politikai intézményei s társadalmi szokásai, sőt még a divatja is más. Ezen utóbbiról Guttenberg urnák magas véle­ménye van. Eredetinek és szépnek tartjá, s hosz- szan fejtegeti lényegét, de én, daczára annak, hogy secessios motívumokat is fedezett fel benne, mégis azt hiszem, hogy Olivier Goldsmith sokkal találób­ban fejezte ki az angol ember ízlésének és divatjá­nak változatlan alaphangulatát, mikór azt mondja- hogy a weakfieldi lelkész úgy választá meg meny­asszonyát, mint a hogy ez megválasztotta meny­asszonyi ruháját; — azt nézte, hogy tartós legyen és sokba ne kerüljön; ha takaros, az sem baj. * * Hogy Angliának hadserege s hadseregének szervezete mennyire különbözik minden más állam hadseregétől, azt igazán felesleges most részletezni, éppen most, mikor az egész Világon erről Írnak és erről olvasnak. De egy jellemző körülményre mégis ki kell térnem. Magyarországon és mindenütt a continensen a katonai egyenruha előtt megnyílnak az ajtók, az utolsó falusi bakfistol kezdve, fel, egészen Ő csá­szári és apostoli királyi felségének ajtajáig, tekintet nélkül arra, hogy mi lappang abban a ruhában. Angliában nem igy van. Odaát a csatornán a ka­tonát lenézik s naplopónak tartják; azért minden tiszt, a ki ád valamit magára, rögtön leveti egyen­ruháját, a mint eleget tett a napiparancsnak s egy­szerű, nem aranyzsinóros, de igen derék polgárru­c) a szarvasi és gyomai járás területére: Haviár Dániel. d) a békési és szeghalmi járásokra: Dr. Hajnal István. é) az orosházi járásra: Horváth Károly. 12. Az 1878. évi V. t.-cz. (bűnt. törv.) 43 §-ában megjelölt felügyelő bizottság tagjaiul megválasztattak: Ladies György és Jancsovics Emil. Előfizetési felhívás „B éké s* *1 1900. évi első évnegyedére. Lapunk e hó elején XXXII. évfolyamának első évnegyedébe lépvén, tisztelettel felkérjük mind­azon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alap programmja, melylyol éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békés­vármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglal­kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és váro­sunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun­kat ; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről $Békés kiadóhivatalának Gyulán“ c'zim alatt postautalvány­nyal küldendő. H i p e k. A képviselőtestület folyó hó 16-án hétfőn dél­előtt 9 órakor a városháza nagytermében rend­kívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Gazda­sági munkás-közvetítést szabályozó rendelet meghir­detése s az annak alapján munkás-közvetítő és he­lyettesének megválasztása. 2. Gyula-Barakonyi-Sep- rősi tervezett helyi érdekű vasút tárgyában kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet. A pál-napi országos vásárnak rég óta nem néztünk oly kedvezőtlen auspiczimokkal eléje, mint az idén. Pedig ezzel igen sokat mondottunk, mert az utóbbi esztendők téli vásárjai is igen gyatrák, a régi ország-, sőt világhírű gyulai pál-napi vásá­roknak halvány árnyai Bem voltak. Mindennek oka' az ide-t.ova öt esztendő óta dühöngő sertésvész, mely a 100,000 drb körüli sertésfelhajtást alig 1000—2000 darabnyira redukálta. Az idén ugyan Gyula városa nincsen zárlat alatt, de az alatt áll a közeli s távoli vidék nagy része, úgy hogy sertésfelhajtásra most sincs remény. Ennek a hiánya pedig reagál egyéb vásári czikkekre is. A vásári napok különben a következők: Január 17-én szerdán sertésvásár, csü- törtökön juh-, penteken szarvasmarha-, szombaton ló- és gazdasági iparczikkek-, ugyancsak szombaton és vasárnap belső vásár. hában jelenik meg a társaságban, abban a társa­ságban, melynek csupán az egyéni érték imponál, s melynek csak a közhasznú munkásság iránt van érzéke. * * * Hogy mennyire eltérő irodalmi Ízlése Angliá­nak a continentális Ízléstől, talán legjobban bizo­nyítja Carlyle hallatlan sikere, akinek apokaliptikus stílusát jól nevelt szárazföldi emberek meg nem emészthetik, a kinek hangja s nyelvezete jobban emlékeztet a kohelethre, mint modern íróra; a ki Istennek ragyogó napját istállólámpának nevezi, s a ki úgy találja, hogy az emberiség sorsa és hala­dása legjobban hasonlít egy döglött kutyához, me­lyet valamely kifürkészhetetlen kéz a Themzebe dobott s a mely dagály idején a Themzén fölfelé és apály idején a Themzén lefelé úszik, rontva a levegőt, mig valami ismeretlen ragadozó, ismeret­len mélységbe nem ragadja; s a ki főmunkájában a Sartor Resartusban egymeghibbánt vizionatins be­nyomását teszi bármely más nemzet fiára. Hazá­jában azonhan mint e ködöt határtalan bölcseség- nek minősitik, s elnevezték chelsei prófétának és nyolezadik világcsodának, s ha néha-néha a világ kapzsisága és a szerzői honorarium kicsinysége fe­letti haragjában és elkeseredésében nem rázogatja oly derekasan altroizmusának - villámait meglepett és megijedt honfitársai felett, a Chartered Company bizonyosan megválasztja vala őt társulati prófétának, mert tudni kell, hogy az angol embernek még a vallás-erkölcsös élete is más és hogy próféta nél­kül nem tud ellenni. Ha mást nem talál, maga­magát kiáltja ki azzá. Felhág a Parnassusra, aka­rom mondani egy ferslógra, vagy petroleumos hor­dóra, kijelenti, kogy a szentlélek megszállta, prédi­kál, tüzel, istneretlen eszmények, ártatlan szellemek, talán csak ködfoszlányok ellen, de többnyire dohány vagy pálinka mellett, vagy ellen, mig be nem rekod, vagy mig le nem rántják. Ájtatos hall- I gatósága tapsol és hurráz, vagy talán hurrázik s

Next

/
Oldalképek
Tartalom