Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-04 / 9. szám

szolgálni, a midőn kamatozó részvé­nyek jegyzésére hívja fél az ügy iránt érdeklődőket. Ez utón is ajánljuk a közönség figyelmébe a felhivást, mely a következőleg hangzik: Kérelem a gyulai kaszinó tagjaihoz és jóakaróihoz! A gyulai kaszinó alulirt választmánya tervbe vettte, hogy a kaszinó részére helyi­ségül valamely alkalmas házat tulajdonul megszerez. A kaszinónak pénze nincs s igy a saját otthon megalapításának terve csak oly feltétel alatt volna megvalósítható, hogy ha a tízezer írtra előirányzott vételár és át­alakítási költség összegének legalább felét a kaszinó tagjai és a társadalmi művelődés iránt érdeklődő jóakarói előlegeznék, a fen­nmaradó szükséglet törlesztéses kölcsön utján fogván fedeztetni. A kaszinó tagjai és jóakarói által előlegezendő alaptőke fedezetére 3°/0-kal kamatozó 100 koronás törzsrészvényeket fo­gunk kibocsájtani; az eddig fizetett tulma- gas házbórnek megfelelő összeget első sor­ban a felveendő kölcsön kamataira és tör­lesztésére, másodsorban a törzsrészvények kamatainak megfizetésére, harmadsorban évenként nehány, sorshúzás utján kijelölendő törzsrészvény beváltására fogjuk fordítani s igy a törzsrészvényeket jegyzőktől nem ké­rünk egyéb áldozatot, mint hogy törzsrész­vények által biztosított előlegeiket olcsó ka­matláb mellett bocsássák kölcsönképpen a kaszinó rendelkezésére. Az előadottak után felkérjük........... .— ..................urat, hogy a tullapon egy vagy tö bb 100 korona értékű törzsrészvényt je­gyezni, törzsrészvények jegyzésére ismerősei körében aláírókat gyűjteni, s az aláírási ivet és pedig akkor is, hogy ha törzsrészvényt jegyezni nem méltóztatik, Jantsovits Emil kaszinói elnökhöz 8 nap alatt beküldeni szíveskedjék. A törzsrészvények összegének befizeté­sére az aláírások kedvező eredménye eseté­ben később fogunk határidőt kitűzni. Gyulán, 1900. évi február 25-ón. Tisztelettel A gyulai kaszinó választmánya. A vármegye közgyűlése. Hiába ... ha nagyobb tumultust akarunk látni a megyegyülésen, akkor csak választáskor kell oda mennünk. Egy kis választás sokkal nagyobb töme­get képes egybegyüjteni, mint akármilyen más fontos, közérdekű ügy és ha a vármegye urai egy­szer átestek a legszebb jogok gyakorlatán, talán még a „dobozi út", vagy a „kórház" ügyének tár­gyalása elől is megszöknének, hogy az Otthon ven­déglő fehér asztala mellett rendezzenek egy kis szellemi tornát a választással járó izgalmak után. Kilencz óra felé népes csoportokban szállin­gózott a közgyűlésre összejött közönség a várme­gyeház felé, amelynek nagytermét teljesen betöl­tötte kétszázon felül levő számával, amikor a főis­pán megnyitotta a közgyűlést. A megnyitás rövid, de tartalmas kis programm- beszéd v-olt, .melyben az elnök ad irányt a bizott­ság működésének és amelyben a törvényhatóság meleg hangú üdvözlésére az év első közgyűlés adott alkalmat. Az üdvözletét lelkes éljenzéssel viszo nozta a közgyűlés. A törvényhatósági bizottság ez alkalommal volt először hivatalosan együtt, amióta a vármegye alispánját: dr. Fábry Sándort a legmagasabb kitünte­tés érte. Ez alkalomból az elnök a vármegye bi­zottsága színe előtt és annak nevében szép szavak­kal üdvözölte a vármegye első tisztviselőjét, ki magvas válaszában méltatta a kitüntetés jelentő­ségét a vármegye közélete szempontjából és zajos éljenzést keltve mondott köszönetét az üdvözletért. Még egy ünnepélyességen kellett átesni a köz­gyűlésnek, hogy a választásokhoz eljusson. Gróf Almást/ Dénes tett indítványt, hogy a törvényható ság üdvözölje Széli Kálmán miniszterelnököt kor- mányraléptének évfordulója alkalmából. A közgyű­lés felszólalás nélkül egyhangúlag elfogadta az inditváoyt. Végre elérkeztek a választásig, hangzott a lázas zsibongás, zúgtak az éljenek, volt részünk a névszerinti szavazás izgatott sürgés-forgásában mig végre eljutottunk az eredményhez, hogy a kombi­nált Sinszky—Hajnal párt nagy többséggel válasz­totta meg az ülnökségre Sinszky Ferenczet. A far­sangi napok tréfás hangulata rögtön készen is volt a maga szójátékával: — Sinszkynek felderült a Hajnal-a. A jegyzőválasztáson azután hamarosan átestek Bájnál Bélát felkiáltás utján juttatván az árvák pennájához. Rokonszenvesen fogadta a közönség Sinszky­nek routinnal elmondott köszönőszavait és azután szaladt áldomásra. Délig néhány bű békési őrizte még a referenseket, do a harangszó őket is elcsá­bította a közügyek mellől és jó*szerencse, hogy egy órára lepergették a tárgysorozatot, mert kü­lönben talán az előadók is megszöktek volna már aktáik mellől. De hát ki is érdeklődnék apró dolgok iránt választás után ! ? Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán elnök­lete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán várm. főjegyző, dr. Daimel Sándor várm. tb. főjegyző, Berthóty István várm. II. aljegyző, Kiss László várm. III. aljegyző, Oláh György várm. tiszti főügyész, Janc80vics Péter várm. árvaszéki elnök, Bandhauer György várm. főpénztárnok, Dei­mel Lajos várm. alpénztárnok, Kis Gyula várm. tb. főszámvevő, Schmidt Iván várm. tb. főszámvevő, Hoffmann Béla várm. alszáravevő, Sárossy Gyula árvaszéki ülnök, Somogyi Ákos árvaszéki ülnök, Szabó Emil árvaszéki ülnök, LewaudovBzky Dezső ambuláns számvevő, Dubányi Imre várm. számvizs­gáló, Haviár Lajos kir. főmérnök, Hegedűs Lajos várm. levéltárnok, Kun Béla, Tardy Lajos, Lavatka Gyula, dr. Szegedy Kálmán, Horváth János, ifj. Szabó Jánós, Benedikty Gyula, Petnebázy Ferencz, Viskovits Ignácz, Morvay Mihály, Bácsi Dani, Em- perl Ernő, Berthóty Gusztáv, Varga I. József, Hu­nja Elek, Hunya Lajos, Kratochwill Gyula, Körösi Imre, Kocsor Gergely, Thury Sándor, Vidovszky Ferencz, Szerb Miklós, Popovics Aurél, Pikó Béla. Szerető János, Zsilinszky Endre, Aszalay Gyula, Konsitzky János, Kny Antal, R. Nagy István. Szath- máry Gábor, Fehér László, Végh József, Domokos Péter, dr. Hajnal István, Nagy Gy. Imre. B. Szabó Sándor, Bakucz Tivadar. Durkó Gergely, Bauer Márton, dr. Török Gábor, Tóth Mihály, Békési Mi­hály, Kraisz Ádám, Oláh Mihály, Bainsohródt Már­ton, Sulcz Imre, Belenczéresi J., Morvay József, Vámos Sándor, Boros János, Golián Soma, Hajdú István, Nagy Imre, Marti Sándor, Popovits Szil­veszter, Szél István, dr. Kiss J., Kolozsy Endre, Csánki Jenő, Konkoly Jenő, Oláh Antal, Bencze János, Ambrus Sándor, Seiler Elek, dr. Márki Já­nos, Haan Béla, Hüke Lajos, Kocziszky Mihály, Kliment Z. János, Bottyánszky János, Hrabovszky János, Zsíros András, Kliment Z. György, Kliment György, Bottyánszky András, Maczák György, Kitka György, Bottyánszky Mihály, Hankó F. Mihály, Kovács Sz. Mihály, Medovarszky Pál, JJohus M. András, Kitka János, Aradszky Pál, Jantsovits Emil, Gallacz János, Lendvay Mátyás, Gróh Ferencz, IDiósy Béla, Ludvig Mihály, K. Schriffert József, báró Drechsel Gyula, Popovits Jusztin, Dombi La­jos, Endrész András, Á. Schriffert József, Gerlein Reinhart, IIIich Reinhart, Kukla Ferencz, Stefuno- vits Péter, Hoffmann Alajos, Keller Imre, Bodoky Mihály, Cs. Demkó József, Pataj György, Mázán M. János, Janov8zky János, Gajdács János, Griech F. György; Pribojszky György, Kesjár János, ifj. Lau- rinyecz István, Áchim H. Pál. Korosy János, Achim F. András, Gajdács András, Kliment János, Kovács Sz. Ádám, Pataj Z. András, Szász Pál, Rasovszki Fülöp, Brhlik Pál. Gortkó Máté, dr. Frankó László, Reisner Emánuel, Kohlmann Ferencz, Schröder Kornél, Bajcsi Gusztáv, Beliczey Géza, Vinkler Lajos, Hoffmann Mihály, Szalav Gyula, Zlinszky István, Sztraka György, Lederer Rudolf, d'. Hajnal Albert, Bulla Sándor, Prág Lajos, Erkel János, Jankó György. Bézy Balázs, Farkas József, dr. László Elek,. Achim L. András, Lipták V. Já os, Sipiczki K. János, Tndanaj K. János, Miklya Z. György, Bakos Mátyás, Ko.osy László, Seiler Gyula, Maros György, Fehér Béla, Achim Gusztáv, Steller Árpád, Veress József, Héjjas Mihály, Kovács Antal, Ravasz József, Kun Ferencz, K. Horváth János. Tenner Lipót, Bolla István, Zalay József, Freuder Mór, Szabó János, Kraft Viktor, Dégby Gyula, Po- vázsay Mihály, Schmidt József, Horváth Károly, Végh Gábor. A közgyűlés lefolyásáról a következő részletes tudósítást közöljük: Megnyitás — az alispán üdvözlése. Dr. Lukács György főispán éljenzés között elfoglalván elnöki székét, az 1900. évnek első köz­gyűlésén szívélyesen üdvözli a törvényhatósági bi­zottságnak nagy számmal összegyűlt tagjait. Ered­ményes, a vármegye javát előmozdító, áldásos tevé­kenységet kíván a bizottságnak és óhajtja, hogy tanácskozásait ugyanaz a szellem lengje ál, mely azokat eddig is oly előnyösen jellemezte, pártosko- dástól és szenvedélyektől menten, pusztán a közjó vezérelje ezután is. Mindenki a legjobb meggyőző­dése szerint vegyen részt az ügyek intézésében, ő a maga részéről igyekezni fog ugyanazon tárgyila­gosságot megőrizni, mely eddig is vezette, hogy megóvja és biztosítsa a tagok jogait. (Éljenzés.) E törekvésében számit a törvényhatósági bizottság tá­mogatására. Azzal a tisztelettel és nagyrabecsülés­sel, melylyel a törvényhatóság iránt viseltetik s a mely egyrészt alkotmányos érzületéből, más részt a vármegye társadalmának ismeretéből folyik, üd­vözli a bizottságot és a közgyűlést megnyitja. (Lel­kes éljenzés.) A napirendre való áttérés előtt a vármegye közhangulatának vél kifejezést adni azzal, hogy a vármegyének közszeretetben és köztiszteletben álló alispánját legutóbb legmagasabb helyről érkezett kitüntetése alkalmából szívből üdvözli. E kitünte­tésben mindenki a munka, a kötelességteljesités, az igaz érdem jutalmát látja. A legmagasabb helyről jött kitüntetés egymagában is fényes, de most a közelismerós megnyilatkozása adja meg annak nagy súlyát. A törvényhatóság szine előtt üdvözli annak nagyérdemű első tisztviselőjét. (Zajos éljenzés.) Az üdvözlő szavakat és az azt követő ovácziot dr. Fábry Sándor alispán hatalmas szép beszédben köszönte meg, a kitüntetés érdemét nem magának, hanem Békésvármegyének és a vármegye administ- racziójának tulajdonítván, annak fényét is áthárítja a vármegye közönségére és tisztviselőtársaira. Alig egy évtized előtt az ország törvényhozásának szine előtt megbélyegző kritika érte e vármegyét, melyre a vármegye részéről a tiltakozás kiáltó szava he­lyett csöndes munka volt a felelet. Ez a zajtalan hasznos munka azonban megtermetté a maga gyü­mölcsét: íme ma, alig 10 év múltán,* a legmaga­sabb kitüntetés éri első tisztviselője utján a meg­bélyegzett Békésvármegyét. Ebben véli feltalálni a király legkegyelmesebb tényének nagy jelentőségét, melyet maga részéről háláB szívvel, de vármegyéjét tekintve őszinte örömmel is fogadott, mint fényes czáfolatát a vármegyét ért kedvezőtlen kritikának.' (Éljenzés) Az üdvözlést ismételten megköszönő alispán szavait nagy tetszéssel fogadták és végül lelkesen éljenezték. Jelentések. A vármegye főispánja bejelenti, hogy a vár­megye két szorgalmas tisztviselőjét óhajtja tiefte letbeli tisztviselői állásokra való kinevezés által kitüntetni. Az egyik Baross Dezső szolgabiró, alkit tb. főszolgabirová, a másik dr. Konkoly Jenő kőiig- gyakornok, a kit tb. szolgabiróvá nevez ki. (Éljen­zés.) Bejelenti továbbá, hogy Almásy Dénes gróf indítványt nyújtott be, hogy a törvényhatóság cjzéll Kálmán miniszterelnököt kormányraléptének évfor-1 dulója alkalmából üdvözölje, Az alispán időszaki jelentését, melyet lapunkban már ismertettünk, a közgyűlés tudomásul vette és az abban foglalt javaslatokhoz képest elhatározta, hogy a bűnvádi perrendtartás által okozott munka­szaporulat következtében a csabai, szarvasi és szeg­halmi járásokban 1700 korona fizetés és 300 korona lakáspénzzel egy-egy ezolgabirói, a békési járásban 960 korona fizetés és 200 korona lakáspénzzel egy irnoki állást rendszeresít és arra az állami dotáczió felemelését kéri, — hogy a vármegyei eperfa-isko- lából 10,000 drb facsemetét az állami transversális ut befásitására átenged és a többi facsemete ki­ültetésével az alispánt megbízza, végül hogy a házi pénztár múlt évi maradványából azon tisztviselőknek, akik részére javadalomemelést'szavazott meg, de a kik ebben a felsőbb hatósági jóváhagyás megtaga­dása miatt nem részesülnek, 1900. évre méltányos összegű pótlékot, nevezetesen a várm. főjegyzőnek 140 koronát, a négy közig, gyakornoknak 160—160 koronát, a nyolez szolgabirónak 200—200 koronát, az állatorvosnak 100 koronát, a főorvos, főügyész, főpénztáros és főszámvevőnek 100—100 koronát és 19 járási Írnoknak 50—50 koronát megszavaz. A közigazgatási bizottság éves jelentését és a számon-kérőszék jegyzőkönyvét a közgyűlés tudó másul vette. A miniszterelnök üdvözlése. Almásy Dénes gróf betegsége miatt a köz­gyűlésen meg nem jelenhetvén, dr. Bodoky Zoltán olvasta fel a következő, írásban beadott indítványát: Tekintettel arra, hogy Széli Kálmán miniszter- elnök hazánk politikai életében a béke nagy müvét létesítette és hogy ennek következtében viszály­kodás okozta meddő időszak helyébe a megtermé­kenyítő munkásság korszaka lépett; tekintettel arra, hogy a béke ezen korszakában hazánk a közgazda­ság és közművelődés minden terén való erőgyűjtése és nyúgodt fejlődése biztosítva van; tekintettel arra, hogy Magyarország belső fejlődésének nyugalma egyszersmind jótékony egyensúlya a monarchia másik államában szakadatlanul dúló állambontó törekvéseknek s ezen jelentőségénél fogva a magyar állam súlyát és tekintélyét fokozott mértékben növeli: Békésvármegye közönsége Széli Kálmán minis- terelnök ur őnagyméltósága nagy érdemeinek haza­fias lelkesedéssel adózik és őt kormányra lépésének évfordulója alkalmából mély tisztelettel üdvözli.“ Zajos éljenzés hangzott az indítvány felolva­sás) után s a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az linditványt. A választások. Fél tiz volt, mire a választásokra került a sor. A kijelölő-bizottságba, melynek elnöke a főispán, a törvényhatóság Keller Imrét, Jancsovics Emilt és Beliczey Gézát, a főispán pedig Haan Bélát, Horváth Károlyt és Gróh Ferenczet küldte. Rövid tanácskozás után jelentette a főispán, hogy a bizottság az ülnöki állásra mind a három folyamodót a következő sorrend szerint kijelölte, és pedig: Sinszky Ferenczet, Szathmáry Sándort és Bőd Antalt. Rengett a terem az éljenzéstől az első két név kimondása után s a főispán elredelte a szavazást. Az első szavazatszedő küldöttség elnöke Feres József volt, tagjai pedig Léderer Rudolf és Schmidt József; a második elnöke Oláh Antal, tagjai dr Zsilinszky Endre és Konkoly Jenő. Nagy izgatottság között fél 11-ig folyt a sza­vazás, de már a felénél látni lehetett, hogy ki lesz a győztes. Az első küldöttségnél Sinszky 56, Szath­máry 53 szavazatot, a második küldöttségnél Sinszky 71, Szathmáry 9 és Bod 1 szavazatot kapván, a főispán a következő eredményt hirdette ki: Beadatott 190 szavazat, melyből Sinszky 127-eti Szathmáry 62-öt, Bőd 1-et kapott s igy árvaszéki ülnöknek Sinszky Ferencz árvaszéki jegyző válasz­tatott meg. Ennek folytán megürült az árvaszéki jegyzői állás, melyre a kandidáló bizottság azután jelölte mind a három pályázót: Hajnal Bélát, dr. Varga Lajost és Debreczeni Gézát. Hajnal nevének kiejtése után szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel, a főispán szavazás nélkül konstatálta a többséget s Hajnal Bélát megválasztott árvaszéki jegyzőnek mondta ki. Mindkét megválasztott azonnal letette a hiva­talos esküt s mindkettőjük nevében Sinszky Ferencz mondott köszönetét a törvényhatóság bizalmáért. Formás beszédét a közönség tetszéssel hallgatta. Vita nélkül. A földmivelésügyi minister leirata folytán tör­vényhatósági munkásközvetitővó Berthóty István aljegyzőt, helyettesévé dr. Varga Lajos tb. aljegy­zőt jelölte ki a közgyűlés. A foglalkozást közvetítő és cselédszerző intézet­ről szóló szabályrendeletet a kereskedelemügyi mi­nister által kívánt pótlással elfogadták. Budapest székes fővárosnak az államvasuti alkalmazottak községi és útadó mentessége, ugyan­annak a biztosító intézeteknek a tűzoltói kiadások­hoz való hozzájárulása, Kolozs és Maros-Torda vár­megyéknek a helyi képviselőjelöltek támogatása tár gyában kelt köriratait tudomásul vették. Zólyomvármegye és Győr város átirataira ha- tározatilag kimondta a közgyűlés, hogy a vármegye szükségleteinek beszerzésénél a magyar ipart fel­tétlen előnyben részesíti, Kisküküllő vármegye fel­hívásához képest a közutak építéséhez szükséges anya gok vasúti díjszabásának mérséklése iránt, Heves vármegye köriratára a boritaladó leszállítása és az olasz borvám felemelése iránt a képviselőházhoz feliratot intéz. A ragadós száj és körömfájás ellen túl szigorú óvintézkedések enyhitése iránt a földmivelésügyi ministerhez föliratot intéztek, a kukoricza-móly elleni védekezési eljárás ismertetésére pedig az alispánt utasították. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1900. évi névjegyzékét a belügyministerhez felterjesztették. Az állandó választmány javaslatához képest el határozta a közgyűlés, hogy a régi fogházat árvaszék, levéltár stb. ozéljaira 14000 korona költséggel a házi tartalékalapból átalakíttatja és a régi törvényszéki épületre tett olcsó ajánlatot nem fogadja el, hanem megbízta az előkészítő bizottságot, hogy az épület hasznosítására, a központi hivatalok elhelyezése, valamint a főispáni lakás kibővítése czéljából szük­séges építkezésekre nézve a májusi közgyűlés elé javaslatot tegyen. Gyula városnak kérelme következtében Gyula várost, Csaba, Orosháza, Szarvas, Békés és Mező- Berény községeket felhívta a közgyűlés határozat- hozatalra a tekintetben, hogy a vármegye által kiépített vámos utakat kezelésükbe vegyék át. A vármegyei épületek 1900. évi tatarozására 2600 koronát szavazott meg a közgyűlés. Több vámos út vámdijszabásának meghósszab- bitása és vámengedélyének kiterjesztése iránt a közgyűlés a kereskedelemügyi ministerhez felira­tot intézett. A közművelődési alap felhasználásáról szóló szabályrendelet, módosíttatott akként, hogy a meg­felelő összeg átengedésével a magyar nyelv sikeres tanításáért megállapított jutalmakat a közművelő­dési egylet fogja odaítélni a tanítóknak. Az aradi siketnéma intézetnek és az Eötvös bizottságnak a közművelődési alapból segély sza­vaztatott meg. A vármegyei tiszti nyugdíjintézetről szóló sza­bályrendelet a választmány által javasolt több rend­beli módosítással elfogadtatott. Az orosházi gyökeresi szőlők alatt elvonuló puszta-szent-tornyai útszakasz a községi közlekedési utak hálózatába fölvétetett. A Wodianer árvaház kezelési szabályzata, mely szerint az intézet igazgatása a gyomai plébánosra, felügyelete a vármegye alispánjára bizatik, elfo­gadtatott. Az orosháza-p.-földvári ut kiépítése 1900. évről elhalasztatott, az erre vonatkozó előbbi határozat fenntartásával. Gróf Berchtold Lipót mezei vasútja czéljára igénybe veendő törv.-hat. ut átengedése tárgyában hozott alispáni határozat tudomásul vétetett. Több fellebbezéses ügy következett ezután, melyekben vita nélkül fogadták el az állandó választ­mány javaslatát. B.-Csaba községnek a főrendőrbiztosi választásra vonatkozó határozatát megsemmisítették és uj pályázat hirdetését rendelték el. B -Csaba község határozatát a. villany-világítás ügyében elvileg jóváhagyták és a szerződés több pontjának módosítását rendelték el. B.-Csaba községnek a Trautmannsdorf-féle föld­birtok eladása, továbbá az ellenőri teendők ellátása tárgyában hozott határozatait jóváhagyták. Füzes-Gyarmat község képviselő-testületének 1900. nov. 5-én hozott határozatai Berg Mihály fellebbezésével szemben jóváhagyattak. Tót-Komlós község járdák építése ügyében hozott határozata megváltoztattatott. Békés község módosított szervezési szabály­rendelete átdolgozás végett visszaadatott több észre­vétellel. Békés községnek a gyepmesteri állás betöltése tárgyában hozott határozatát jóváhagyták. P.-Földvár község határozatát Glaser Károly illetményeinek megtagadása tárgyában oly módosí­tással, hogy 25 frt lakpénz kifizetendő, jóváhagyták. Gyula város határozata a városi pénzek elhelye­zése tárgyában Donbi Lajos felebbezésével szemben jóváhagyatott. A békési nyilvántartó-választás újból megsemmi- sittetett. Békés község az önkéntes tűzoltóság uj tagjainak felszerelésére köteleztetett. Békés községnek a piaczi napok megváltoztatása és Puszta-Földvárnak a piacz áthelyezése tárgyában hozott határozatai jóváhagyattak. Papp Károly felebbezése a jegyzői nyugdij- választmány határozata ellen elutasittatott. özv. Foltényi Imréné részére a nyugdíj-választ­mány javaslatára, segély, szavaztatott meg. Szombathely Gyula kegydij iránti kérvényével elutasittatott. A magyarországi jegyzői egylet kérvénye a jegyzői árvaház segélyezése tárgyában elutasittatott. Gyula város pénz- és vagyonkezelési-, Doboz község szervezési- és fizetési-, Sámson község szervezési szabályrendeletei jóváhagyattak. Gyula város határozata a napszámosok adója tárgyában tudomásul vétetett. Békés község határozata két toronyőr fizetés- emelése tárgyában jóváhagyatott. Bánfalva község szabályrendelete a községi köte­lékbe való felvétel, valamint Gyula-Vári határozata a gyula-barakonyi vasút segélyezése tárgyában jóvá nem hagyatott. Horváth Gergely törlési engedélye jóvá ha­gyatott. A hosszufoki ármentesitő társulat határozata 480. m. töltés-szakasznak ut gyanánt átengedése tárgyában elfogadtatott. Öcsöd község szervezési szabályrendelet módo­sítása, Doboz község állami iskola költségeinek fede­zése, Szeghalom községnek a vendéglői melléképületek létesítése, Szarvas községnek a népkert vendéglő bérbeadása, Békés községnek uj szülésznői állás rend­szeresítése, Szarvas községnek bikaakol építése, Szabad- Szent-Tornya községnek 7500 frt kölcsön felvétele, Bánfalva községnek a mezőőrök számának leszállítása, Körös-Ladány községnek fizetési szabályrendelet módo­sítása, Doboz községnek a regále kártalanítási kötvény visszapótlása, Békés községnek 1 Ponyvahát és Czipó puszta felosztása, Gyulaváfos szervezeti szabályrende­letének módosítása, Békés község Bartos Károlyné ötödéves korpótléka, Sámson községnek a lovasrendőr fizetésfelemelése és a közgyámi állás rendszeresítése, valamint előfogatozási szerződése tárgyában hozott határozatai jóváhagyattak. Körös-Tarcsa község két orvosi állás rendszere­sítése tárgyában hozott határozatát azon pótlással, hogy a látogatási dijak felemelendők, és ugyanezen községnek hitelszövetkezeti üzletrészek jegyzése tár­gyában hozott határozatát jóváhagyták. Kondoros községnek az ellenőri állás rendsze­resítésére egy évi halasztás adatott. Tót-Komlós községet azon kérelmével, hogy a leányárvaházra befizetett összeg visszaadassék, eluta­sították. A közkórház tulkiadásai jóváhagyattak. A köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom