Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
órakor Pozsonyban a gyászházban, Hosszu-utcza 13. bz. a. fog megtartatni, azután a megboldogult hűlt tetemei Körös-Ladányba azállittatnak és ugyanott f. hó 25'én délután 2 órakor a családi sírboltban örök nyugalomba helyeztetnek. A gyásznagy- misék folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor Pozsonyban a kapucinus atyák templomában és a körös- ladányi kegyúri templomban lesznek megtartva. Pozsony, 1900 évi deczember hó 22 én. Hirek Gyula-Váriból. A lelencz-gyermekek részére f. hó 23-án d. u. 3 órakor szép karácsonyfát állitattott fel gróf Alnásy Dénesné Gyula-Váriban a községháza tanácstermében. Részt vettek az ünnepélyen a felügyeletben, a tevékenységben és áldozatkészségben fáradhatatlan grófnő, dr. Lukács György főispán, dr. Kun Pál járási főorvos, Szekér Gyuláné, az egyházi és községi elöljáróság és nagyszámú érdeklődő közönség. A grófné minden lelencz-gyermeket megnézett, jószivével gyönyörködött bennök ; személyesen osztotta ki az ajándékokat, czukrot, narancsot, diót, szilvát, süteményt, ruhát, babát, lovat, puskát. Egy kis virgoncz, 3 éves gyermek meg is köszönte az ajándékokat, mert a mint a grófnő átadta neki a fapuskát, először is a grófnőre irányozva elkiáltotta magát „pú!“ A kis bolond rálőtt az ő jóltevőjére. A grófnő *V4 óráig gyönyörködött a kis ártatlanok örömében. És hogy valóban szereti a gyermekeket s örömmel időzik azok társaságában, az is mutatja, hogy a jövő év tavaszán Gy.-Váriban saját költségén kisdedóvó intézetet állíttat fel, szem előtt tartván 'üdvözítőnk eme szavait: „engedjétek hozzám jönni a kis gyermekeket.“ Áldja meg az Isten a nemes lelkű grófnőt! Ugyancsak e napon Szabó István gyulavári lakos házánál 10 szegény özvegyasszonynak osztatott ki meleg téli ruhát. Kiterjed az 0 figyelme mindenekre. Karácsony szombatján megemlékezett az iskolás növendékekről is, azokat is megajándékozta szép hasznos olvasmányokkal. Senki, soha ; egyedül csak a grófnő emlékszik meg ezekről a kis gyermekekről. Nagyrabecsült figyelméért fogadja a grófnő ezúton is úgy a tanúvá nyok, mint a kiosztó áldáskivánatát és hálás köszönetét. Halálozás. Alig ment végbe Körösladányban báró Wenckheim Viktornak temetése, a br. Wenck- heim családot ismét súlyos csapás érte, özv. gróf Lamberg Fülöpnó, sz. Wenckheim Mária bárónő elhunytéval. Az elhunyt főúri nő báró Wenckheim Lászlónak volt leánya és a halál élte delén váratlanul érte el Gráczban, hova leánya látogatására utazott. Igen sokat tartózkodott békésvármegyei birtokain Körösladányban és páratlan jó szivének, nemes áldozatkészségének áldásait sok gyámolított szegény és hasznos intézmény hálája és felvirágzása hirdeti. Előlépések a honvédség tartalékában. A karú csonyi rendeleti közlöny több jóismerősünk nevét közli a tartalékos előlépettek névsorában. A gyulai 2. honvéd gyalog ezred tartalékában előléptek a következő hadapród tiszthelyettesek hadnagyokká: Antalóczy Nándor, Dubányi Gyula, Durkó Gábor, Ki ss Zsigmond, Perényi Jenő, Szatmáry Péter; — tiszthelyettesek lettek: Lux Ernő, Petrovszky Kálmán, Szabómezey Soma, Stern Ernő, Virágos Lajos. Halálozás, özv. Tarnay Ferjenczné Hegyi Ro-I zália asszony folyó hó 23 án délután, hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult nő halála, közbecsülésben álló tekintélyes polgári családot borított mély gyászba, igaz bánatba. Maga az elhunyt minden női erényben tündökölt. Páratlan jó anya, szerető rokon és mindenkihez jószivü kedves r jasszójiy volt, a kit mindenki szeretett, mindenki Őszintén megkönyezett. Végtisztessógén, — melyet Licska Ferencz „Kegyelet“ temetkezési intézete rendezett szép gyászpompával — óriási közönség vett részt, a temetési szertartást Gróh Ferencz prépost plébános teljesítette segédlettel. Legyen a föld könnyű a boldogult derék matróna hamvainak, béke poraira, áldás szép emlékére. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Tarnay Ferencz és neje Szelei Mária gyermekeivel és unokáival; József, Károly, Mária és János mint az elhunytnak gyermekei; továbbá özv. Baudermann Jánosné szül. Hegyi Julianna mint testvére, valamint számos rokonai fájdalmas szívvel tudatják a felejthetetlen jó anya, anyós, nagyanya, dédanya, testvér és rokonnak özv. Tarnay Ferenczné szül. Hegyi Rozáliának folyó 1900. évi deczember ha 23-án délután 1 órakor, életének 77-ik. s özvegységének 35-ik óvében hosszas, súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászoB elhunytét. A boldogultnak hült tetemei folyó deczember hó 25-én délután félnégy órakor fognak a Szent-Háromság temetőben öröknyugalomra tétetni. A megboldogult lelke üdvéért az engesztelő szent-mise áldozat 1901. évi január 2-án délelőtt 8 órakor -fog a róm. kath. nagytemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyulán, 1900. deczember hó 23. Áldás és béke poraira! Eljegyzések. A Jézuska sok embernek hozta meg a boldogságot kriszkindlibe, sok fiatal pár húzta ujjára karácsony napján a karika-gyűrűt s a szerelem sok fiatal szivet egyesitett a szeretetnek ezen a megszentelt ünnepén, karácsony napján — Dr. Varga Lajos, Gyula városa ifjú s szép jövő előtt álló rendőrkapitánya karácsony estéjén eljegyezte Hajóesy Margitot, néhai Hajossy Ottó Gyulavárosa volt országgyűlési képviselője szép és kedves leányát. — Weinmann Yiktor kir. törvény- széki aljegyző jegyet váltott Schriffert Mariskával, Schriffert József tekintélyes gyulai építész bájos leányával. — Becker Antal gyulai törekvő fiatal iparos jegyet váltott Pfaf Mariskával, Sz. Kneifel József polgártársunk bájos unokájával. — Pólyák Izabellát, városunkban is ismert Pólyák Károly baglyasi földbirtokos szép leányát eljegyezte Zboray Géza tart. huszárhadnagy Budapesten. — Monory György gyulai születésű, fővárosi bankbivatalnok eljegyezte Muth Francziskát, Muth Ferencz nyug. honvéd tiszt leányát Budapesten. — Szarvason özv. Chrietoph Frigyesné kedves leányát, Margitot eljegyezte Baltazár János gyapjúi urad. tiszttartó. — Hajdú Kálmán gyulai postatiszt eljegyezte Pataki Rózát, Pataki Ferencz bájos leányát Aradon. — Gróh Mátyás polgártársunk leányát, Erzsikét el. jegyezte e hó 26-án Kristó József belényesi mészáros- A boldog ifjú párok miodenikének szívből kívánunk sok szerencsét és boldogságot! A gyulai ev. ref. egyházban a gondnokságra a presbytérségre a szavazatok karácsony rnásodnapján s az ezt követő napon adattak be, melynek eredménye a következő: Gondnokságra a legtöbb szavazatot nyert az eddigi gondnok, Vidó János Szavazatot nyertek még Tar István, Yidó István, Fábián Ferencz, Bőidé György, Nagy Mihály, Ravai Gábor. Presbytersógre: Gyarmati Sándor, Ocsai István, Erdős György. M. Szabó Ferencz, Murvai Ferencz, dr. Kovács Károly, Bállá Ferencz, Murvai András, Tokaji György, Biró Pál, Fábián István, Biró Ferencz, dr. Bodoky Zoltán. Monori Mihály, Rozsos János, Varga Lajos, D. Nagy Sándor, Vidó István, Nádházi Ferencz, Sánta Mihály, Szilágyi Ferencz, Portörő András, Szilváéi Lajos lettek rendes, illetve pót presbytereknek megválasztva a ki nem lépett presbyterekhez. A presby- terségre sokan nyertek még egy-két szavazatot a megnevezetteken kívül, de azok a nyert szavazatok csekély száma miatt már pót-presbvtereknek sem juthattak be. Eljegyzés. Dubányi Imre Békésvármegye ifjú számvizsgálója, a „Békés“-nek évek hosszú sora óta fényes tehetségű szorgalmas belmunkatársa, a szeretet ünnepének estéjén eljegyezte Budapesten özv. Kontur Álajosnénak Gyulán is széles körökben ösmert bájos és kedves leányát Irmát. Szeretett kollegánk boldogságához nemcsak a magunk, hanem az őt igaz érdeme szerint megbecsülő olvasóközönségünknek is szívből fakadó legjobb sze- rencsekivánatait fűzzük. Utonállás. Három duhaj mesterlegény múlt szombaton gálád tettet követett el. Beborozott állapotban hazafelé tartottak I a Jontz féle eczetgyár előtt találkoztak Pollák Lajos polgári köri pinczér- rel, ki nyugodtan sietett hazafelé dolgai végeztével. A három részeg siheder belekötött a nyugodtan haladó pinczérbe s minden ok nélkül a falhoz lökték őt, s midőn e miatt szólni merészkedett, mindhárman rátámadtak és agyba-főbe verték. A gyalázatos tett elkövetése után nyugodtan gajdol- ták tovább a németvárosi utczákat, ahol a rendőr ma még olyan ritka, mint a fehér holló. Jó szerencse, hogy a vármegye gondoskodásából lesz már több rendőrünk. Esténkint csoportokba verődnek a legények a polgári iskola, a volt csendőrlaktanya és a napkorcsma épületek sarkain s éjfélig is eltartó kaszinózást folytatnak. Cselédet ilyénkor az utczára küldeni nem tanácsos mert azokat megkergetik, vizes kantáikat összetörik s egyáltalában olyan trágár megjegyzéseket tesznek úri nőkre is, hogy az utczára menni ilyenkor lehetetlenség. A járdákat természetesen lefoglalják s a járókelők kénytelenek a sárba letérni előlük, vagy pedig kitenni magukat brutális lökdö- ződéseiknek. Valóban ideje hogy a rendőrség végét vesse ezeknek az ázsiai állapotnak, ami különben meg is kezdődött, mert a megtámadott pinczér feljelentésére a rendőrség kinyomozta a tetteseket, s az ügy most a vizsgálóbíró előtt van s az uton- állók példás büntetést nyernek. Az iparos ifjúsági egylet mai Vörösmarty- ünnepélye igen látogatottnak Ígérkezik. Az ünnepély pontban 5 órakor az egyleti ház nagytermében tartatik meg. Az ünnepély programmja lapunk múlt számában közöltetett. Halálozás. Benczúr István szarvasi veterán tanító 37 évi tanítóskodása után elhunyt. A derék tanító halálával az ev. egyházat nagy veszteség érte s haláláról a helyi „szarvasi tanító egylet" is adott ki gyászjelentést. Esküvő. Neumann Jenő szarvasi főgymnasiumi tanár a múlt héten vezette oltárhoz Batizfalván szép menyasszonyát Bártól Jolánt. Protestáns imaház a kórházban. A vármegyeház kórházában építendő protestáns imaház czéljaira 539 kor. gyűlt be eddig. Ezen összeg külön imaház építésére elegendő nem lévén, miután kilátás nincs arra, hogy több adomány folyjon be, a vármegye alispánja egy külön termet bocsátott e czélra rendelkezésre s azt a gyűjtött összegből ellátta a szükséges felszerelésekkel. Választás. Mezőberény képviselőtestülete a héten tartott ülésén iktatónak egyhangúlag Belen- czéressi Józsefet, végrehajtónak Kimer Mátyás és Schön Józsefet választotta meg. Nagylelkű hagyomány llovszky József végren deletét a héten bontották föl Orosházán, Az elhunyt Ilovszky 1000 forintot hagyományozott az orosházi ág. ev. egyháznak, 100 forintot a községi szegényalapnak. Áz 1000 frt úgy van hagyva, hogy a kamatok 100 évig a tőkéhez, csatoltassanak s igy 100 év múlva a hagyomány 11300 írtra fog szaporodni. A gyulai kath. kör január hó 13-án a Göndöcs- népkerti pavillonban tartja meg a farsangi mulatságát. Az ügybuzgó bálbizottság mindent elkövetett a bál sikeréért. Gyulai élet. Karácsony után többnyire minden ember mo- rozus. — A lefolyt ünnepek hatása alatt, gyomorrontással elegyes édes emlékek kötik le az ember elméjét, s akármit is beszélnek a filozófusok arról a bizonyos „munkáról, mely nemesit és felemel“ igy karácsonyi üunepek után mindenki rossz kedvvel ül a kaptafa, pudli, vagy iró-asztal mellé, már a szerint, hogy mi ki módon munkálkodik az „urnák szőllőjében.“ mely szőllőben bizony a sok csapni való munkás miatt erősen kiütött már a filoxera. Én magam is ilyen csapni való munkás vagyok most. Sehogysem akarom belátni, hogy a „munka nemesit és felemel“ 1 bizonyos gyűlölettel nézek a tintatartómra és az előttem fekvő kutya nyelvekre, melyeket kutya kötelességem tele firkálni akár jól esik, akár nem. De hát mit csináljak P Elvégre is nem lehet mindig karácsony, hétköznapnak is kell lenni s nem lehet mindenki tehetséges magánzó, (mely pályához különben óriási hajlandóságot érzek magamban) s igy nem keveredhetem végig a kanapén, melyhez pedig óriási kedvem volna, hanem kénytelen vagyok gebévé soványodott Pegazusomat megnyergelve eleget tenni | szerkesztői ukáznak, mely szól eképen: „reggel 7 órára kéziratot kérek.“ Jó hát lesz ! Megígérem hogy 7 órára kéziratot küldök, de a szerkesztő ur is ígérje meg, hogy 9 óráig nem küld szedőgyereket a nyakamra. * * No igen, hát persze hogy karácsony volt. — S persze, hogy karácsony lévén a Tézutka igen sok embert meglátogatott, és ... és (ugyan kérem súgjanak már valamit, mert belerekedek) és . . . szerkesztő ^ur engedjen meg, de nem tudok a karácsonyról többet Írni, ha csak azt nem, hogy a Jézuska hozott mindenkinek, nekem is, neked is, neki is, nekünk is, nektek is, nekik is, a miből osak az tűnik ki, hogy ragozni még mindig tudok, de a karácsonyi gyermekálmok már rég kiröppentek a fejemből, különben óraszámra el tudnék beszélni a karácsonyi bűbájos estéről, a csillogó karácsonyfáról, a csillogó szemű gyerekarczokról, az aranyos dióról, meg arról az „igazi hajas“ csodababáról, mely azt mondja hogy : „papa meg „mama.“ Biz ez mind igen szép, de sajnos régen megkaptam már az első hosszú nadrágot, s a bádogkatonák már nem tudnak nekem imponálni, legfeljebb csak irigyelni tudom azokat a boldog kis babákat, akiknek még örömet hoz a kriszkindli szent illúziója . . . Szép, szép ez a gyermekkor, de vigasztalódjunk, ha elment is fölöttünk, vannak a gyermekeknél még boldogabb emberek is ! . . . Ugyan méltóztassanak elolvasni a Hymen rovatot. Régen volt ilyen dús aratása ő himenségé nek s az ólomkatonának örülő kis legényeknél még gömbölyűbb arezot vágnak azok a nagy legények, akik az idén kapták életük legszebb kriszkindlijét, azt az igazi hajas nagy babát, amelyik nem azt mondja, hogy „papa“ meg „mama,“ hanem . . . nohát kérem már ennyire indiskrét még sem lehetek. Azonban, hagyjuk ezeket a boldog vőlegényeket, úgy is ők a világ legunalmasabb emberei — másnak, s inkább beszéljünk másról. * * * A megyebál ! , . . Szerkesztő ur vegye ki a kezemből a tollat, mert. leestem az objektivitásnak ama kakasülőjéről, melyen csücsülni kell a jó krónikásnak, hogy tárgyilagos higgadtsággal irhássá meg az eseményeket. Meg vagyok vesztegetve. Szerencsém volt annak a szerencsés küldöttségnek egyik szerény tagja lehetni, mely ő méltósága Perényi Madoly bárónőt, főispánunk kedves nejét a lady patronesse-ségre fölkérte. Vármegyénk éke3 szavú alispánja, tolmácsolta a küldöttség érzelmeit s fölkérte a megyebál védnöknőjéül. A főispán bájos neje a legnagyobb örömmel vállalta el a vármegye bizalmát s ezzel — egy jó riporter is igy fejezné ki — a bál sikerét biztosította. Ez a konvencziónális szólam azonban nem elég. A főispánné nemcsak a bál sikerét biztosította, hanem megvesztegette az egész küldöttséget. Megvesztegette minden posetől mentes, természetes kedves modorával, mely nemcsak előkelő nevelésből kifolyó konvenczionalis külsőség, hanem egyéniségéből származó kedves őszinteség, s a küldöttség kicsi híja, hogy „vitám et sauguinem“-et nem kiáltott a bájos védnöködnek. Megvagyok győződve, hogy az egész megyebáli publikumot is igy fogja meghódítani, s a megyebál egyike lesz azoknak a feledhetetlen kedves mulatságoknak, mely egy pár farsangon keresztül kisért és homályositja a többi mulatság emlékét. A meghívók már a héten szétmennek, a jó kedv és a hangulat megyeszerte a lehető legkedvezőbb a bálra. Persze a honvéd zenekar is nagy vonzerő, úgy hogy igaza van annak a biz. tagnak, a ki azt mondja, hogy: — Ezeu a bálon minden valamire való ember ott lesz a megyéből. * * * Lám csak, „evés közben jön az étvágy,“ mondja egy közmondás s én a milyen lustán fogtam bele ebbe a heti karczolatba, olyan jó kedvvel folytatom most tovább. Hiszen még a kaszinói Szilveszter-estély-ről is kell beszélnem, bűn volna meg nem emlékeznem arról a kedves mulatságról, mely előgyakorlatát képezni van hivatva a megyebálnak. Azt mondják, ezen az estélyen sok szép lány lesz. Készülődik rá az egész város. Meglepetés lesz az a szép táncz- rend, melyet Domby Lajos pingált erre az alkalomra. A fiatalság erősen készülődik eltemetni a XIX. századot s az uj század örömmel fogja látni, hogy jó kedvvel várja őt mindenki. Szilveszter apót temetik különben másfelé is. Az újvárosi olvasókör is készülődik nagy ezé- ezóra, s ismét rendkívül érdekes műsor fogja megtölteni emberekkel az olvasókör termeit. Szilveszter-estély lesz a kereskedelmi csarnokban is. * * * Tekintve azonban, hogy a szerkesztői kivánalmaknak a legteljesebben eleget tettem, engedjék meg, hogy csikkemet az újságszerkesztés szabályai szerint befejezettnek nyilvánítva, engedelmet kérjek önöktől, e rovat tisztelt olvasóitól, (ha vannak,) — egy esztendei krónikást működésemért. Nem Ígérek semmit a jövendőre. Jövendőre is csak olyan leszek, mint az idén s azért előre is bocsánatukat kérve a jövő esztendőre is, kívánok Boldog uj évet ! — re. I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók DO B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Fővárosi Lapok. Mióta a hetilappá vált kiváló szépirodalmi lap szerkesztését Martos Ferencz ifjú kiváló publiczista átvette, a Fővárosi Lapok színvonala minden tekintetben emelkedett és közleményei a lap fénykorának színvonalán állanak. Ennek bizonyítéka a lapunk mai számában mutatványul közölt szép tárcza is, mely olvasó közönségünknek bizonyára nagy műélvezetet fog nyújtani. A jeles lapot, melynek előfizetési ára egy negyedévre 4 korona, melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. A „Magyar Szó“ előfizetési felhívása. Á „Magyar Szó“ újévkor lép második évfolyamába. Tizenegy hónapos élete beigazolta, hogy a haza ellenségeinek a „Magyar Szó“ a legveszedel- mesebb ellensége. Minden társadalmi, politikai és művészeti kérdésben a »Magyar Szó« függetlenül foglalt állást. Csak is a »Magyar Szó« lehetett független minden irányban, mert függetlenségét nemcsak programm- jába vette, hanem meg is valósítottaA »Magyar Szó« semmiféle politikai pártnak, semmiféle társadalmi érdekcsoportnak nem áll szolgálatában. Ez a teljes függetlenség biztosította a »Magyar Szó«-nak azt a nagy hatást, melyet a közéletre gyakorolt. A »Magyar Szó«-ról úgy beszélnek, úgy fogják fel, mint az egyetlen ellenzéki újságot, melynek van bátorsága mindent megmondani, mit a közjó javára szükségesnek talál megmondani. A »Magyar Szó“ olvasása nélkül senki sem lehet eléggé tájékozott a közviszonyokról, mert a „Magyar Szó“ az egyetlen újság, mely semmit el nem hallgat, semmit el nem tussol, melynek szókimondását csupán az irodalmi jóizlés szabályozza. Tárcza- és hírrovata máris a legjobbak közé tartozik az egész magyar zsurnalisztikában s maga a lap élénkebben van szerkesztve, mint minden más újság. Mindezeknél fogva a legmelegebben ajánlhatjuk olvasóinknak, hogy fizessenek elő a „Magyar Szó“-ra. Az előfizetési árak a következők : Egész évre . 28 kor. — fill. Fél évre . . 14 » — » Negyed évre. 7 » — » Egy hónapra. 2 i » 40 » 342. 3—3. Gróf Károlyi Gábor följegyzései. Még élénk emlékezetében van az újságolvasó közönségnek az a nagyérdekü napló, melyet a múlt évben Eötvös Károly tett közé az Egyetértésben. Úgy politikai, mint irodalmi körökben méltó feltűnést keitett ez a nemes gondolatokban bővelkedő, tősgyökeres magyar nyelven megirt mü, de még sokkal nagyobb feltűnést van hivatva kelteni e napló második kötete, melynek közlését legközelebb fogja megkezdeni Eötvös Károly, kit most megjelent müvei egyszerre hazánk legelső Írói sorába emeltek. Gróf Károlyi Gábor Följegyzéseinek második kötete bizonyára rendkívül érdekes közléseket fog tartalmazni Magyarország legújabb politikai és társadalmi eseményeiről s a közönség érthető várakozással tekint a mü közzététele elé. Eötvös Károly egyéb müvei elsősorban szintén az Egyetértésben fognak megjelenni, mely egyébként is logélvezete- sebb és legtartalmasabb napilapunk s mindenkor előkelő ssinvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi jó hírnevét, mint hazánk elsőrangú napilapja állandóan fenntartani. Az Egyetértés felölel mindent, a mi a közönséget csak érdekelheti. Politikai és társadalmi kérdések, az egyház, a közgazdaság, az irodalom, a tanügy, a közegészség, szóval minden, a mit megtudni érdemes, feltalálható és bő méltatást talál az Egyetértés terjedelmes hasábjain. Az Egyetértés mindezeken kivül állandóan kitűnő regényeket közöl. Az egy esztendő lefolyása alatt közölt regények 200--300 nyomatott ivre, vagyis 36—40 rendes regénykötetre rúgnak. Mindezek után bátran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtónak ceaknem egyetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden osztályának Igényeit a legteljesebb mértékben kielégíti. Mindamellett az Egyetértés aránylag a legolcsóbb napilap, mert kétszer annyit nyújt, mint a kisebb lapok. — Előfizetések az Egyetértés kiadó- hivatalához (Budapest, IV., Papnövelde-u. 8.) intés zendők, mely kívánatra szívesen küld ingyene- mutat vány számot. Pulykatenyésztés. Irta: Hreblay Emil, állattenyésztési m, kir. felügyelő. Megrendelhető a pénz előlege8 beküldése mellett a szerzőnél Gödöllőn. Ára bérmentve 2 korona. Hreblay ezen újabb munkája ismét tanujele annak, hogy a hazai baromfi- tenyésztés iránti érdeklődés rohamosan fokozódik s a gazdaközönség végre bel itta azt, hogy baromfi- tenyésztéssel csakugyan érdemes foglalkozni. E gazdasági munka valóban időszerű. A' kormány a baromfitenyésztésre annyi gondot fordít, hogy a gazdaközönségnek nélkülözhetlen oly kézikönyv, melyből mindazt megtudhatja a mi jövedelmének nagyobbitását idézheti elő. Ä külföldön értékesített baromfi termékekért a múlt évben 60 millió koronát vettünk be, mely összeg legnagyobb részt a kisgazda zsebébe folyt; ez összeg azonban pár év alatt megkétszerezhető ha a baromfitenyésztést okszerűen fogjuk űzni s a tenyésztést helyes alapokra fektetve az értékesítési viszonyokat is megismerjük. Hreblay munkája részletesen 31 képben magyarázza mindazt, a mit minden tenyésztőnek tudni kell. Bőven foglalkozik a betegségekkel és azok gyógykezelésévei is, azonkívül a köztenyésztésre ajánlott fajtákat is ismerteti. E munkát minden baromfi kedvelőnek melegen ajánlhatjuk. A hírlapok előállításában ma a technikai vívmányok egész forradalmi átalakulást idéztek elő. Az egész ország át és át van hálózva ma már telefonnal. Fiúméból, Kolozsvárról, Kassáról, Szegedről, Temesvárról és az ország legtávolabbi részeiről is a megtörtént események pár másodpercz alatt egész terjedelemben és teljes hűséggel kőzöl- tetnek az ország fővárosával. Egy modernül berendezett hírlap szerkesztőségében este már az egész ország fontosabb napi eseményei ismerve vannak. Pl. Kassán ősszegyül az országos gazdakongresszus. Ülésezik d. e. 9 órától d. u. 5 óráig. A telefon el- röpíti minden szónok beszédét és a mi Kassán még 5 órakor elhangzik, az Budapesten este már leírva, kiszedve és nyomtatva van. Így készül a modern lap lázas, nagy tevékenységgel, Számtalan munkás kéz dolgozik egész napon keresztül felépítésén és este már óriási gépek röpítik ki óránként tízezernyi példányokban a 20—32 oldal terjedelmű lapokat. Minálunk egyedül a „Magyarország“ teremttete meg ezt a modern, nagyszabású hírlapi berendezkedést, a mely a külföld számos nagy góczpontján mér sikerrel van bevezetve. A „Magyarország“ tette lehetővé, hogy gazda, kereskedő, iparos már reggel az ország távoli részeiben is egy oly lapot kaphasson, a mely vele minden szükséges dolgot közöl. Hiteles gabona árakat, kurzusokat, üzleti híreket, törvényes rendelkezéseket, országgyűlési tárgyalásokat, kongresszusokat és minden érdemleges tudnivalót. A „Magyarország“ azonkívül rendkívül nagy súlyt helyez a tartalom gazdagságára, sokoldalúságára, a hirek bőségére. Nincs lap, amely ma változatosabb, élénkebb lenne, mint a „Magyar- ország“. Válogatott regények, tárczák, szépirodalmi ismertetések, színházi és más tudósítások teszik kedveltté és élvezhetővé a lapot mindenki számára. A lap szerkesztője dr. Holló Lajos, országgyűlési képviselő, felelősszerkesztője dr. Lovászy Márton. A „Magyarország“-ba Írja vezérczikkeit Bartha