Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

kivágandó nyárfákra már ajánlati versenytárgya­lást is tűzött ki. A községnek a nyárfák kivágása tárgyában hozott határozata most kerül törvény- hatósági jóváhagyás végett a legközelebbi megye- gyűlés elé, a mely — reméljük — nőm fogja meg­engedni azt, hogy az a párját ritkitó szép fasor egyszerüeu barbár módra kiirtassék csak azért, hogy a Csaba község és az államépitészeti hivatal között mesterségesen előidézett vitás ügy ily mó­don bölcs elintézést nyerjen. Megyebizottsági tagválasztás. B.-Csabán, az I kerületben megüresedett megyebizottsági tagsági helyre, a tegnap megtartott választás alkalmával, Achim János választatott meg. A békési kaszinó válsága. A páratlan kedélyes Gégéről ismert békési intelligenczia régi kaszinó egyesülete most már igazán közel áll a feloszláshoz Még a múlt tél vége felé indult meg egy mozgalom a békési kaszinói tagok sorában, a finely miután czólját el nem érhette, azt eredményezte, hogy az egyesületből többen kiléptek, s megalakí­tottak egy különben igazán kedélyes: „Otthon kör“-t. Azóta a kaszinóból mindig többen többen léptek ki, úgy hogy most már mindössze 35 tag tag maradt; most dr. Hajnal István is lemondott az elnökségről, s kilépett a tagok sorából. Ez­zel az ügygyei kapcsolatosan felemlíthetjük a gyu­lai törvényszéknek azt az érdekes Ítéletét, a mely szerint egy pár úri emberre 50 korona pénzbünte­tést szabott ki becsületsértés vétsége miatt azért mert egy kaszinói tag ellen kizárási indítványt ad­tak be, hivatkozva az alapszabályok egyik parag­rafusára. Őrült a vonaton. Amint pénteken délután az alföldi személyvonat elhagyta a nagyszalontai állo­mást, nagy rémület keletkezett az utasok között. A vonat vezetőjét az 53. számú őrháznál hatalmas kiabálással figyelmeztette a pályaőr egy teljesen mezítelen férfira, aki egyik harmadosztályú kocsi­szakasz nyitott ajtajában állva, hangosan nótázott A vonatvezető nyomban átlátta, hogy a kissé kü­lönös ruházatú ember szerencsétlen elmeháborodott, akivel csinyján kell bánni. Színlelt nyugodtsággal szólította meg a boldogtalant: — Megfázik atyámfia! Az őrült rántott egyet a válán s szemébe ne­vetett a vasutasnak : — így szeretem én magamat, öcsém. — De mégis betesszük az ajtót, mert meg­hűli magát igy. A szerencsétlen dühösen kapta fel ökölre szo­rított kezét, s fogcsikorgatva riadt az utasokra, a kik már csoportosan gyülekeztek körülötte: — Ne próbáljátok, mert embert eszem I Csak nagy ügygyei-bajjal tudták ártalmatlanná tenni a rcttenes dühvei kapálózó boldogtalan em­bert, aki békésvármegyei földmivelő, A nála talált írásokból következtetve Gálya (Ki) Györgynek hívják. Meghalt a prímás. A gyulai parasztbanda az úgynevezett „Székely banda“ feje Székely István pénteken reggel meghalt. A nép előtt nagy tekin­télye volt az öreg Székelynek, ki egyenes megczá- folója volt anak, hogy a magyar zenét csak a czi- gányok kultiválják. — Székely közönséges paraszt ember volt, székelyföldről származott góbé, akiben azonban hatalmas zenei talentum lakozott. — Zenei tehetségét családjától örökölte, már apja Székely János is hires parasztprimás volt. Nála ropogósabb, minden izében magyar, lendületesb muzsikát czigá- nyoktól sem lehetett hallani. Nem czifrázta, nem vett futamokat és akkordokat hegedűjén, de tiszta minden izében magyarosan játszott. Bámulatos ütem­érzéke volt s parasztlányok és parasztlegények si­ratják most a kedvelt prímásukat. Hegedűjével vagyont is szerzett, jómódú, gondos gazda volt, a kibe zenei tehetségén kivül semmi czigányvér nem szorult. — A boldogult kiterjedt családot ha­gyott hátra, fiai közül többen folytatják ma is apjuk mesterségét. — Temetése nagy részvét mellett teg­nap délután ment végbe. Négy gyönyörű képet szállít 48 korona,havon- ként is törleszthető részletekben Egyházy Ágoston és Társa czég Budapesten. — A képek gyönyörű kivitelű aquarel reprodukciók, 80 czentiméter hosz- szu, 60 czentiméter széles aranyantik keretüek, különösen alkalmasak karácsonyi meglepetésül. A négy kép a következő: Munkácsy Mihály, a Falu hőse és Siralomház, .Révész Imre, Petőfi a tábor­ban, Petőfi a zárdában csimmel — A művészi ki­vitelű képeket ajánljuk közönségünk figyelmébe. Orgonaszentelés Vésztőn. A vésztői ev. ref hívek új orgonájukat Advent első napján szentel­ték fel. — A templom ez alkalomból zsúfolásig volt közönséggel s Garzó Gyula gyomai lelkész gyönyörű alkalmi beszédet mondott. Délben a vész­tői kaszinóban 100 terítékű bankett volt. Lemondás. Godán Ambrus Szeghalom község érdemes birája ezen állásáról leköszönt. Eljegyzés. Turóczi Kálmán Szeghalmon elje­gyezte Pőzel Teréziát. Ellopott százas. Tóth Antal orosházi hentes nagyban mulutott a héten az orosházi Alföld szálló kávébázában. Kivirágos jó kedve volt s elővette éjféltájban degesz tárczáját és kivágott a márvány- asztalra 5 darab százast. így mulat a magyar. Büsz­kén fitogtatta a tömött bugyelárist, mig nem szemet szúrt a nagybankó a kassza tündérének a szőke- hajú pénztáros kisasszonynak is s odaült a mulató hentes mellé. Mulattak, ittak tovább s reggel — a hentes egy százassal kevesebbet talált a piros bu- gyellárisban, gyanúja rögtön a kaszirnőre irányult, kit megmotoztatott a meg is találták nála a szá­zast. — A százast tehát szépen megtalálták, a kassza bájos tündére azonban hűvösre került. Halálozás. Valentinyi Sándor okleveles jegyző, volt községi hivatalnok 28 éves korában Mező- Berényben folyó hó 10-dikén hosszú betegeskedés után meghalt. Özvegye és 1 kis gyermeke gyászolja. Felhívjuk t. olvasóink figyelmét az egész ország ban előnyösen ismert Wein Károly és Társai kés­márki szövőgyár hirdetésére. E hazai gyár készít­ményei : szepességi vászon, damaszt-asztalnemű, törülköző, kávésteriték, zsebkendők stb., nem csak a belföldön, hanem a külföldön is nagy elterjedt­ségnek és kedveltségnek örvendenek. A Tóth testvérek zenekara hálás köszönetét nyilvánítja ez utón is annak a magát megnevezni nem akaró urnák, ki jótékonyságát a zenekar iránt oly módon mutatta ki, hogy a zenekar részére egy tárogatót szerzet be; fogadja érte ez utón is a banda köszönetét. Gyulai élet. A hetet általában jellemzi az a karácsony előtti csend, mely sajátsága a kriszkindli hónapjá­nak, a deczembernek. Mindenki várakozó és gondolkozó állapotban van s a jó Jézuska, a ki nem feledkezik meg az ő emberi iről, nagy gondot okoz azoknak, a kik a Jézuska szerepére hivatva vannak. Jó nevelésű iskolás lányok ilyenkor ambiczió- val és keresztöltéssel készítik a házi sapkát, meg a komótezipőt a papának, mig a mamák irányában egy-egy asztalfutó, vagy asztalterítővel rovatik le a gyermeki szeretet, persze kilátásban levő „krisz­kindli“ ellenében. Hej-hnj ! az a kriszkindli szép dolog is volna, ha újévkor, nem számla alakjában látnok viszont. De sajnos, ez már igy van s mindaddig, mig a kereskedők „könyveikben lapozgatván“ levelet küldenek, — nem lesz teljes a kriszkindli öröme s mindaddig, mig kriszkindli lesz, emberek is lesz­nek, a kik deczember hónapban többet vakarják a fülök tövét, mint máskor. * * * A kriszkindlinek csak nem akar kedvezni az időjárás. Nem akar fagyni, nem akar havazni, lomha köd ül az utczákon s kellemetlen nedves hideg áztatja morózussá az ember hangulatát: félő, hogy fekete karácsonyunk lesz. A korcsolyasport lelkes hívei már is el van­nak keseredve, a jégverem tulajdonosok pedig azzal vigasztalják magukat, hogy majd mogtöltik a jég­vermet — husvétkor. * * * Egyébként pedig nem történik semmi. Ami történik, az is lassan. Kilátásban van Szilveszterre egy kaszinó-estély, amelyen több lesz a tánezosnő, mint a tánezos. Ezt a fiatal emberek örömére írom, akik már a múltkori kaszinóbálon nagyon el voltak keseredve a fölött, hogy több volt a tánezos, mint a tánezosnő. Denique a tánezos is olyan, mint a pénz, vagy sok, vagy kevés, de sohasem elég. A kaszinó-estélyek sikerét azonban ez nem érinti, mert hiszen részemről még nem láttam olyan kaszinó-estélyt, a melyik ne sikerült volna. * * * Valamit a színészetről is. A vidéki direktorok okultak Leszkay aradi példáján, aki a mi huszárlovardánk tetejű nyári színházában kerek 20.000 pengő deficzitet fizetett rá már az első aradi nyári színi idényre. Belátták, hogy a magyar metropolisok még kicsinyek arra, hogy egész esztendőn át színházunk legyen s észszerűbb elmenni nyárára nagyobb nyári színházba, ahol ha még ráfizetni kell is, nem ront­ják meg vele saját téli szezonjaikat. Gyula a múltban, mint az ország legelső rangú nyári állomása szerepelt a direktorok jegyzékében. Hjal az a fabódé, melyet kicsinyeitek, elbontottak a „Korona“ udvaráról, otthonosabb lakóhelye volt Tháliának, mint a mostani szárazmalomnak való pavilion. A mi volt Gyula a múltban, azzá készül újra lenni — a jelenben. Gyulát egy jó nyári színkör az ország első nyári állomásai közé avatná. Ez van most megvalósuló félben. Krccsáuyi igazgató iránt lehetünk majd hálá­sak, ha megvalósul, mert annak létrehozásában övé a kezdeményezés. Lapunk szerkesztőjéhez irt legutóbbi levelében már kész tervvel áll elő s 5 maga is azt mondja, bogy „lenne olyan színkörük, melyért az ország direktorai búcsúba járnának.“ Hét öl mély, tiz öl széles színpad, öltözők, zongoraterem, ruhatári díszletraktár. A nézőtéren 24 páholy, 320 ülőhely, 200 karzati ülőhely, 500 karzati, 200 földszint, állóhely. S ezt Krecsányi mind fel is épitteti a nyárára s csak az illetékes körök fogadtatásától függ az egész dolog megvalósulása, mert a dolog nevetsé­gesen csekély anyagi áldozatba kerülne a város részéről. Én bizom benne, hogy meg lesz s Gyula az lesz, a mi hajdan, elsőrangú, kedvelt, vágyva-várt nyári otthona a magyar színészetnek. * * * A legnagyobb és legfrissebb újság különben az, hogy januárban fényes megyebál lesz. Erről a jövő héten már többet is tudok, most csak annyit, hogy biztosan meglesz. — re. I p o d a I o m. Az e rovatban közlött müvek kaphatók DO B AY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A „Magyar Szó(( előfizetési felhí­vása. A „Magyar Szó“ újévkor lép második év­folyamába. Tizenegy hónapos élete beigazolta, hogy a haza ellenségeinek a „Magyar Szó“ a legveszedel­mesebb ellensége. Minden társadalmi, politikai és művészeti kér­désben a »Magyar Szó* függetlenül foglalt állást. Csak is a »Magyar Szó« lehetett független minden irányban, mert függetlenségét nemcsak programm- jába vette, hanem meg is valósította. A »Magyar Szó« semmiféle politikai pártnak, semmiféle társadalmi érdekcsoportnak nem áll szolgá­latában. Ez a teljes függetlenség biztosította a »Magyar Szó«-nak azt a nagy hatást, melyet a közéletre gyakorolt. A »Magyar Szó«-ról úgy beszélnek, úgy fogják fel, mint az egyetlen ellenzéki újságot, mely­nek van bátorsága mindent megmondani, mit a közjó javára szükségesnek talál megmondani. A »Magyar Szó“ olvasása nélkül senki sem lehet eléggé tájéko­zott a közviszonyokról, mert a „Magyar Szó“ az egyetlen újság, mely semmit el nem hallgat, sem­mit el nem tussol, melynek szókimondását csupán az irodalmi jóizlés szabályozza. Tárcza- és hírrovata máris a legjobbak közé tartozik az egész magyar zsurnalisztikában s maga a lap élénkebben van szerkesztve, mint minden más újság. Mindezeknél fogva a legmelegebben ajánlhatjuk olvasóinknak, hogy fizessenek elő a „Magyar Szó“-ra. Az előfizetési árak a következők : Egész évre . ,28 kor. — fill. Fél évre . . 14 » — Negyed évre! 7 I — | Egy hónapra. 2 » 40 » 342. 1—3. Ébresztő kürt a protestáns nép számára czim alatt Zih Károly 52 éves, b.-szent-andrási néptanító jól csengő alexandrinusokban megirt kis füzetet bo­csátott közre. A kis füzet a népszámára íródott, egyszerű, keresetlen szavakban ostorozza a divatos hiúságot, mely a templomba is bemegy az ember­rel együtt, ösztönzi a vallás buzgó követésére s hazafiságot csepegtet a nép leikébe. A gördülékeny strófákban irt füzet bizonyára el is éri czélját. Meg­rendelések a szerzőhöz B.-Szent-Andrásra külden­dők. Egy példány ára 10 fillér. Fölhívás előfizetésre. „Tiz Parancsolat* czim- mel e tárgyról tizenegy egyházi beszédet bocsátók közre, mintegy négy nyomtatott iv terjedelemmel. Előfizetési ára 50 fillér, mely összeg alólirotthoz küld­hető. A füzet február hóban jelenik meg. Békés, 1900. évi deczember hó 11. Török Zoltán, községi írnok. Az Olcsó Könyvtár. Gyulai Pál szerkesztésé­ben újabban sűrűn adja a hazai és a világirodalom klasszikusainak egyes munkáit. Ezúttal Shakspere két művét vesszük egyszerre gondos és csinos ki­adásban, könnyen olvasható betűkkel nyomva. Mind- a kettőt a Kisfaludy-Társaság által kiadott fordítá­sokban. Az egyik lll-ik Richárd király, melyet Szigligeti Ede ültetett át irodalmunkba, a másik a Velenczei kalmár, melyet Ács Zsigmond fordított le. Mind a kettő hosszú időn át hiányzott könyvpia- ezunkon; most egyszerre olcsó kiadásban 80 fillér­ért kerültek forgalomba, a mit a nagy közönség bizonyára szívesen fog venni, mert a két színmű újabban nemzeti színpadunk műsorán is sűrűbben fordul meg. Egyúttal Delpit Albertnak egy kedves beszélye is megjelent az Olcsó Könyvtárban I Lydia első fellépte, mely a szinészvilágból veszi tárgyát s a szerző ismert művészetével van megírva. Ennek az ára 20 fillér. Az Olcsó Könyvtár kapható a Franklin-társulatnál és mindon hazai könyvkeres­kedésben. Törvényszéki csarnok. Dr. Sereghy Mihály kinevezése. Az igazság- ügyminister dr. Sereghy Mihály gyulai törvényszéki bitót a nagyváradi kir. ítélőtáblához elnöki titkárrá nevezte ki. A köztisztelet és szeretetben álló bíró előléptetése nagy örömet okozott a törvényszéken és ismerősei körében, mert annak a kiváló szorga­lomnak ós nemes becsvágynak jutalmazását látják előléptetésében, mely őt nemcsak kollegái között, hanem Gyula város egész társadalmában kedvelt egyéniséggé tette. A jeles bíró tiszteletére kedden nagyobbBzabású búcsú estélyt rendeznek barátai és tisztelői. Edekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a nagyváradi kir. ítélőtáblát lassanként majorizálni fogják "a gyulai törvényszéktől odakerült bírák. Nem kevesebb mint hét bíró van már a kir. táblán, kik előzőleg a gyulai törvényszéknél működtek, mi an­nak a bizonyítéka, hogy a mi törvényszékünknél sok jeles ember működött. Az utóbbi időkben alig múlik el olyan év, hogy egyik vagy másik bírót ne promoveálnák, eddig a következő bírák jutottak Nagyváradra: Urbán Adolf, Dobosfy Alajos, Bócz Géza, dr. Plopu György, Balogh Samu, dr. Szegedy Lajos és most dr. Sereghy Mihály. Azonkívül a gyu­lai törvényszéktől került a táblához Borza Béla se­gédhivatali főigazgató is. A gyulai törvényszék esküdtbirósága. A nagy­váradi tábla elnöke a gyulai törvényszéknél a jövő évben működő esküdtbiróság elnökévé Novák Kamill kúriai bírói cim és jelleggel felruházott törvényszéki elnököt, elnökhelyettesé pedig Várady Szakmáry Arisztid törvényszéki birtó nevezte ki. Az esküdt- bíróságnál működő tanács tagjai lesznek ; V. Szak­máry Arisztid és dr. Iholt István bírák, amennyiben pedig az eljárásban akadályozva lennének, Uubay Lajos és Fekete József törvényszéki bírák fogják őket helyettesíteni. Kóbor czigányok. A nyári nagy czigány ván­dorlásnak utolsó felvonása játszódott le a héten a kir. törvényszék előtt. Ugyanis Stojka János 6 tag­ból álló karavánja azzal volt vádolva, hogy Béké­sen szeptember közepén betörtek Pintér József és Lőbl Károlyhoz és onnan több ingóságot, köztük forgalomból kiment régi pénzeket elloptak. A tár­gyaláson a vajda, Stojka János nagyfokú kéz és lábcsókolások között azzal védekezett, hogy a régi pénz náluk családi ereklye, őseitől szállott reájuk. A reszelő és kalapács pedig az ő drága Troku fiáé. Miután pedig kellő bizonyíték fel nem merült, a kir. törvényszék felmentve őket, vizsgálati fog­ságukat megszüntette. Ekkor volt még öröm és kéz-lábcsókolás, mignem az őrök kivezették, hogy a rabruhából levetkeztetve átadják a rendőrségnek, így talán, mivel kezdődik a hideg, a jövő nyárig nem tisztelnek meg látogatásaikkal. Gondatlanság. Hamarjában még azt sem lehet megállapítani, hogy évente hány ilyen ügyet tár­gyal a törvényszék, mint a következő: ugyanis Pova Jánosné Tótkomlóson 1900. május 9-én har­madféléves gyermekét az udvaron hagyta, mig a kisebbet megszoptatá, azalatt a gyermek az úszla- tóba fulladt, a kir. törvényszék elfogadta a bánatos anya azon védekezését, hogy földhöz ragadt szegény lóvén, cselédet nem tarthatott — és felmentette, a közvádló pedig megnyugodott az Ítéleten. A mezöberényi szerelmi dráma. A folyó év január havában Mezőberényben öngyilkossá lett boldogtalan szép leány: Lász Róza tragédiájául büntető-jogi szempontból foglalkozott a napokban a gyulai kir. törvényszék, hogy megállapíthassa, mennyiben terheli felelősség a szép leány haláláért az | szerelmesét : Speck Mártont. Ugyanis a leány édes atyja: Lász János mezöberényi tanító vádat emelt Speck Márton ellen, hogy leányát rábeszélte az öngyilkosság elkövetésére s annak végrehajtására neki eszközöket szolgáltatott, Speck Mártont vád alá helyezték. A főtárgyaláson V. Szakmáry Arisztid elnöklő biró kérdésére Speck Márton igy adta elő a dolgot: Lász Rózával mintegy bárom év óta volt ismeretségben s miután egymást kölcsönösen meg­szerették, elhatározták, hogy egymáséi lesznek. A leány szülei azonban ellenezték házasságukat. El- keseredésökben abban állapodtak meg, miután a szülök ellenzését nem sikerült legyőzniük, hogy öngyilkosok lesznek s közös elhatározással meg­halnak. E czélból a leány édes atyjának revolverét szándékozták felhasználni. Úgy állapodtak meg, hogy ejjel 12 órakor az iskolában találkoznak és szomorú elhatározásukat ott hajtják végre. Érzé­keny hangon irt búcsúlevelet intéztek szüleikhez. Mikor az esthomály beköszöntött, az ő elhatározása megrendült és a találkára nem ment el, abban biza­kodott, hogy ha nem jelenik meg a találkán, Lász Róza az öngyilkosságot nem fogja elkövetni. Azt tagadta, hogy az öngyilkosságra rábeszélte volna, igaz, hogy adott neki töltényeket, de nem abból a czélból, hogy azzal magát megölje, hanem hogy azokat öcscsének : Lász Gyulának udja át, ki fló- bert puskával vadászgatni szokott. Mázor Elemér dr. vádló ügyvéd ezzél szemben azt állítja, hogy Speck már előzőleg is igyekezett Lász Rózát az öngyilkosságra rábírni, volt is köztük erre megál­lapodás s hogy a szerencsétlen leány egy sötét pillanatában utóbb a fegyvert maga ellen fordította, annak tisztán Speck Márton az oka. Speck Márton beismeri, hogy a múlt évben ilyen megállapodás] volt közöttük,-de ő Lász Róza kívánságát tréfának] vette s akkor sem ment el a találkára. A tanuk különböző körülményekre nézve lettek kihallgatva s beigazolták, hogy Speck az öngyilkosságot meg­előzőleg egyik vaskereskedésben revolvert és tölté­nyeket vásárolt. A szerencsétlen leány szülei tagad­ták, hogy a fiatalok közti házasságot ellenezték volna, ilyenről soha szó sem volt. Leányuk vallá­sos nevelésben részesült s ha Speck rá nem beszéli bizonyára eszébe sem jut öngyilkosságot elkövetni, Lász Gyula sem tudott róla semmit, hogy nővére neki flóbert töltényeket akart volna átadni; Speck Ígért ugyan ilyeneket, de Ígéretét nem váltotta be. A bizonyító eljárás befejezése után a vád- és véd- beszédekre került a sor. Mázor Elemér dr. hatásos vádbeszédben a kiderítettek alapján kérte Specket bűnösnek kimondani és megbüntetni. Berényi Ármin,] dr. Speck védője igyekezett a vádat megczáfolni,] részletesen kiterjeszkedett minden momentumra s mint végső okra, mely Lász Rózát az öngyilkos-! ságba kergette; szüleinek ellenzésére hivatkozott, mert ez tette őt annyira kétségbeesetté, hogy más menekvést a halálnál nem látott. Mikor a boldog­talan szülők a védő ügyvédnek ezt a kijelentését hallották, hevesen tiltakoztak s Lászné olyan izga-! tott lett, hogy ájultan roskadt össze. A törvényi szék tényleg nem látta beigazolva a vádat és Speck] Mártont felmentette. A vádló ügyvéd az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. N y i 111 é r. *) Mindazoknak, kik szeretett férjem temetése alkalmából részvétüket nyilvánították és a végtisz-1 tességtételen resztvettek bánatos szívből fakadó kö-l szönetet mondok. Gyulán, 1900. decz. 15. 346 í—i Özv. Csausz Lajosné. Heti piacz. Gyulán, deczember hó 14. I A hét folyamán úgy a külföldi, mint budan pesti piaczokon árváltozás alig volt, ellenben a hangulat állandóan lanyha. Heti piacunkon a rossz utak miatt a felho­zatal gyenge. Eladatott 50 klgmként koronában búza ...................... 6 30—6-60-ig ta karm. árpa . . . 5*50—5'70-ig kukoricza .... 4*40—4'50-ig Zab ............................5-10—6.20 Se rtéspiacz: a felhajtás különösen kövér ser­tésben igen nagy, úgy hogy a már eddig is nyo­mott árak még inkább ellanyhultak. Elkelt minő­ség szerint 66—72 koronán rendes élet éB száza­lék levonással. Vasúti menetrend. — Érvényes október hó 1-től. — Arad—Budapest k. n. p. Arad ind. . 5-io 8-18 11-20 4*21 3 56 9-35 Kétegyháza 6-lé »•oi 12-31 5-04 5-39 10-64 Csaba . . 6-47 »•23 1-19 5-26 7-27 11-89 B.-Földvár 7-02 1-87 5*38 7-46 11-58 Mező-Berény . 7-13 9*43. 1-49 5-49 8-04 12-íl Gyoma 7-43 IO»« 2-21 6*13 8-48 12-47 Mező-Tur 8-13 10*28 2-57 «-35 9-28 1-22 Szajol 9-08 11-00 3-44 7-09 10-25 2-J6 Szolnok 11-44 4-13 7*82 12-10 2-49 Ujszász . ' , 12-03 4-38 7«6Ő 12-49 3-15 Rákos 1*37 7-03 9-28 4-32 5-52 Bndapest érk . m 1-50 7-20 9*40 5-oo 6-ío Bndapest k. n. p.—Arad. Budapest ind. 6-50 8'10 1*55 *— lO-oo Ujszász 8-28 10-34 3.31 — 12-38 Szolnok 2-55 8-63 1J -07 4*22 4-33 1-30 Szajol 3-ljj 9-07 11-28 4*35 4-52 1-50 Mező-Tur 4-42 9-40 12-25 5-05 5-46 2-41 *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőssége a Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom