Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

tesen. A gyár létesítése mintegy három millió ko­rona költséget igényel. Az értekezlet a hatvani czukorgyárnak ezen állásfoglalását méltányosnak tartva kimondotta, hogy ezen két kérdés eldöntéséig várakozó állás­pontot foglal el és azután, ha a hatvani gyár erre hajlandó lesz, vele szövetkezve, ellenkező esetben a nélkül a nagybirtokosok szövetkezésével létesíti a gyárt. Csaba község képviselői örömmel értesültek a gyár létesítésének tervéről és kilátásba helyezték hogy a község íb részt vesz ftz alapításban. Ezek voltak az értekezlet megállapodásai, a melyek, ha nem is véglegesek, de minden esetre oly positivumok, hogy azokból bátran remélhető, hogy iparainak, munkás viszonyainak és első sor­ban mezőgazdasági helyzetének javítására várme­gyénk egy nagyszabású és rendkívüli értékű gyár­teleppel fog gazdagodni. T a n ii g y. Tanítói jubileum. Márkus János gyulai nagy­román városi gör. kel. tanító f. hó 6-án ünnepelte meg 48 éves tanítói működését. Az ünnepély d. e. 11 órakor vette kezdetét. A midőn is az ünnepel­tet a kisjenői tani tó-egyesület nevében Jenkucza János elnök üdvözölte kartársai nevében, ezután Pántos Vinoze gyulavarsándi lelkész üdvözölte a kisjenői kerületi gör. kel. lelkészek novében. Az ünnepelt tanitó tisztelői és kartársai d. u. 1 óra­kor a Göndöcs-népkerti pavillonban bankettet ren­deztek, hol is inintogy 50-en vettek részt. A ban­kett alkalmával Jenkucza János üdvözölte az ünne­peltet és felolvasta Goidig aradi görög keleti püspök üdvözlő táviratát, beszédet mondottak még Pántos Vincze gyulavarsándi lelkész a ban­ketten résztvett polgármesterre, városi jegyzőre, és orvosi karra, Dutkay Béla a jubilánsra, Hoff­mann Ferencz, Popovics Jusztin egyházi elnökre, dr. Bárdos Arthur a városi jegyzői karra, Popovios Jusztin Pántos Vinczére, Gulyás János az ünnepeltre, dr. Kovács Károly a földmi- ves osztályra, Itussu szent-aunai tanitó és Joneszku János az ünnepeltre. A szép ünnepély rendezésé­nek föérdeme Joneszku János tanitóé, a kiváló ételek és italok pedig Huszka József jó konyháját dicsérték. Választás. A mezőberényi államilag segélye­zett polgári fiú és leányiskolához a jelen tanév elején az egyik megüresedett rendes tanítónői állásra megválasztatott Rest Boriska. — a buda­pesti állami polgári iskolai tanitónőképző intézet­nek „kitűnő" képzettségű növendéke, a ki a leg­illetékesebb helyről az iskolaszéknek - azzal lett ajánlva, hogy az iskola czélját a legideálisabb mó­don fogja szolgálni és elősegíteni. Az ajánlat tény­leg be is vált. Benne az intézet egy magas mivelt- ségü és ideálisán gondoskodó, kötelességtudó lelkes magyartanitónőt nyert, — a minek hatása az inté zet növendékeinek örvendetes megszaporodásában is látható. Békésről panaszos sorokat vettünk, hogy da­czára annak, miszerint a főgimnázium épületének Alpár Ignácz műépítész által elkészített tervei már hónapokkal ezelőtt kormányilag jóváhagyattak: a gimnázium igazgató-tanács semmiféle lépést nem tett eddig arra nézve, hogy az építkezés legalább tavaszszal megkezdhető legyen, úgy látszik várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. A csabai ág. ev- hitv. Rudulf-gimnáíium igaz­gatójától a következő sorokat kapjuk : Becses lap­jának 43-ik számában foglalt „Nyílt kérdés“-nek esetleg reám vonatkozó részére csak most adhatok választ, mert majdnem egy heti távollétem után csak tegnap este érkeztem haza B -Csabára. Tisz­telettel értesítem tekintetességedet, hogy a felava­tási ünnepet rendezett bizottság hazánk összes kö­zépiskoláinak küldött meghívót az ünnepélyre, tehát a békési ev. ref. gimnasiumnak is. Még azzal a figyelemmel íb voltak a békésiek iránt, hogy a testvér ref. egyházközségekhez is kütön meghívót intéztünk. Meg kell még jegyeznem, hogy a közép­iskoláknak, a polgári iskoláknak szóló meghívók — időkimélés tekintetéből — bélyeges borítékokban, a szomszéd ág. h. ev. és ev. refv egyházközségek­nek szólók ellenben hivatalból portómentesen kül­dettek szét. Annak kijelentésével, hogy a békési ref. te8tvériniézetnek mellőzésére okunk nem lehe­tett s nem is volt, kiváló tisztelettel maradtam tekiutetességednek B.-Csabán, 1900. november 10. Kész szolgája : Dukovszky János, igazgató tanár. H i r e k. Békésvármegye közművelődési egyesülete igaz­gató választmánya 1900. évi november hó 11-én, ma délulán 3 órakor a vármegye székháza kister­mében ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének értesí­tése a gyulai muzeum ellenőrzés alá vétele tárgyá­ban. 2. A vallás és közoktatásügyi ministernek 56426/1900. számú leirata ugyanezen ügyben. 3. E. M. K E. részvétátirata Oláh György igazgató alelnöknek halála fölött. 4. Jelentés néh. Oláh György alelnök könyvtárának megvásárlásáról. 5. A vármegyei közművelődési alap felhasználásáról szóló szabályrendelet ministeri jóváhagyása. 6. A Békés városi közművelődési bizottság tagjainak lemondása. 7. Pénztárnoki jelentés. 8. Folyó ügyek. Gyula, 1900. évi november hó 8-án. Lukács György, elnök. Jóváhagyott alapszabály. Az „Orosházi dal- egylet« módosított alapszabályait a m. kir. belügy­miniszter bemutatási záradékkal ellátta. Névváltoztatások. A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy kisk. Feinstadt Károly és Erzsébet békés-csabai lakosok vezetéknevüket „Fenyvesi«-re változtatták át. A csaba-békési útnak az állam, tulajdonába történt bizottsági átadását a kereskedelemügyi m. kir. miniszter tudomásul vette. A Perényi Zsigmond emlékére felállítandó szobor czéljaira a törvényhatóság 100 koronát sza­vazott meg. A m. kir. belügyminiszter ezen hatá­rozatot jóváhagyta. Értekezlet. A vármegye által felépített és fenn­tartott vámos utaknak a községek által leendő át­vétele ügyében Gyula r. t. város, Békés-Csaba, Orosháza és Szarvas községek képviselőit a vár megye alispánja november hó 9-ére értekezletre hívta össze, melynek tárgyát az átvétel módozatai­nak előzetes megbeszélése képezte. Áthelyezés. A gyulai kir. törvényszéknél meg­üresedett aljegyzői állásra az igazságügyminiszter dr. Kiss Gyula tenkei kir. járásbirósági aljegyzőt áthelyezte. Rendkívüli megyegyülés. A vármegye főispánja a törvényhatósági bizottságot 1900. évi november 17-én délelőtt 9 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A közgyűlésnek egyedüli tárgya lesz : Az 1897, évi XXXIII. t.-cz. 18. §-a értelmében az esküdtek kiválasztására 12 bizalmi férfiú kijelölése, és azért a közgyűlés mindössze néhány perczet fbg igénybe venni. Főispáni beiktatás. Szerdán, november 7-én történt meg szép ünnepólylyel Aradon Urbán Iván­nak, Aradvármegye és Arad szab. kir. város uj főispánjának installácziója. Az ünnepélyen Békés­vármegyét dr. Lukács György főispán, Gallacz János oszt. tanácsos, Beliczey Géza és dr. Szalay József tagokból álló küldöttség képviselte. Az aradi ügyvédi kamara Sál Károly szeg­halmi ügyvédet elhalálozása következtében, az ügy­védek lajstromából kitörölte i a halaszthatlan teen­dők teljesítésére Sárréti János szeghalmi ügyvédet gondnokul kirendelte. A békési állami kosárfonó iskola ügyében a kereskedelemügyi miniszter a következő leiratot in­tézte dr.. Lukács György főispánhoz: Méltóságos Főispán Ur! Múlt évi szeptember hó 16-án 35083. szám alatt kelt leiratom kapcsán értesítem Méltósá­godat, hogy méltányolva a vármegye és Békés köz­ség szerény anyagi helyzetét és az ottani szegény­sorsú lakosság érdekeit, a békési állami kosárfonó iskola és kereseti műhely kibővítésének költségeit hajlandó vagyok az állam kincstár terhére elvállalni, minek folytán ezen munkálatokat már a jövő évi állami költségvetésbe, illetve építési programba be is állítottam. Minden azonban kincstári építkezések csak az állam tulajdonát képező telken végezhetők, a szóban forgó telek pedig a rajta levő épületekkel együtt a község tulajdonát képezi mindaddig a szó­ban forgó keret összegben 50000 korona költséget igénylő építkezést nem engedélyezhetem, mig a tulajdonjog kérdése teljesen tisztázva nincs. — E tisztázás csak abban állhat, hogy Békés község közönsége a jelenleg községi tulajdont képező iskolai telket és épületet a további kiépítés czéljaira díjmentesen az államkincstár tulajdonába bocsájtja. — Ennek ellenében a magam részéről az állam- kincstár nevében kötelezettséget vállalnék arra, hogy az iskola kibővítési munkálatai államköltségen fog­nak végrehajtatni, s hogy a szóban forgó iskolai épület kizárólag iparoktatási czélokra fog szolgálni. Tekintettel arra, hogy ezen megoldási módozat mel­lett a község minden újabb áldozat nélkül eléri az iskola kibővítését, minthogy a tervezett megoldás nem egyébb, mint a fenálló állapot jogi állandó­sítása, felteszem, hogy a község fenti ajánlatomat szívesen teszi a magáévá. Felkérem ennélfogva mél­tóságodat, szíveskedjék közben járni oly irányban, hogy Békés község közönsége lenti ajánlatom elfo­gadására nézve szabályszerű határozatot hozzon, és azt a jóváhagyás elnyerése után terjessze elém. En­nek megtörténte után gondoskodni fogok az erre vonatkozó szerződés megkötéséről és a kibővítési munkák végrehajtásáról. Budapesten, 1900. évi nov. hó 1-én. Hegedűs s. k. A választott vármegyei bizottsági tagok sorá­ban az év folyamán beállott változások következté­ben megüresedett helyek betöltése czéljából, a választás határnapja megyeszerte november 17-ére tűzetett ki. Betöltendők az 1901. év végéig tartó megbízatással: Gyulán a második kerületben (nagy magyarváros, kosárolda), kisváros, németolábváros és a németváros 841—981. házszámig) Stefanovics Péter, F.-Gyarmaton Szilágyi Márton, Szarvason a IY. kerületben Danes Béla és Moravcsik József: mig az 1904. év végéig tartó megbízatással ugyan­csak Szarvason az első kerületben: Achim Adárn elhalálozásával megüresedett helyek, végül betöl­tendő az 1901. év végéig tartó megbízatással a Hajnal Béla elköltözésével Szarvas község III. ke­rületében üressé vált egy tagsági hely. Ügyész választás. Gyula város képviselőtes­tülete dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 5-én tartott tisztújító közgyűlésén töltötte dr. Zöldy Gáza lemondása folytán üresedésbe jött vá­rosi főügyészi állást. Eme állásra pályáztak és jelöl­tettek : dr. Follmann János, Schröder Kornél, Jan- csovits Emil és dr. Ladies László gyulai ügyvé­dek, s miután az állás betöltésére nézve névsze­rinti szavazás kéretett az alispán azt el is rendelte. Beadatott összesen 131 szavazat, ebből kapott Jancsovits Emil 58, Schröder Kornél 56. dr. Foll­mann János 11 és dr. Ladies László 6 szavazatot. Miután pedig egyik jelölt sem nyert általános több­séget, a legtöbb szavazatot nyert Jancsovits Emil és Schröder Kornél között uj szavazás rendelte­tett el. Eme második szavazás alkalmával beada­tott 135 szavazat, s ebből kapott Jancsovits Emil 77 és Schröder Kornél 55 szavazatot, 3 szavazat pedig mint érvénytelen figyelembe nem vétetett. Ekként városi főügyészül Jancsovits Emil 22 sza­vazat többséggel választatott meg. Eskütétel. Szabolcs Dénes városi mérnök f. hó 5-én tartott városi közgyűlésen a hivatalos esküt letette és hivatalát átvette. Tiszti szemle. Mintha elrendelték volna a mozgósítást, úgy megszaporodtak hétfőn az utczá- kon a fényesre tisztított uniformisba öltözött tisz­tek. Ekkor volt ugyanis a szokásos évi tiszti szemle, — a Hauptrapport — amelyen minden tartalékos tisztnek jelentkezni kell, aki az évfolyamán nem volt gyakorlaton. Gyulán a honvédség tartalékos tisztjeivel Guóth őrnagy tartotta a szemlét és mi­után átvette jelentéseiket, ő ismertette meg az év folyamán kiadott azon rendeleteket, amelyekről a tartalékosoknak tudomással kell birniok. A közös hadseregbeli tartalékos tisztek Csabán jelentkeztek a badkiegészitő parancsnokságnál, hol a hauptrap- portot Stubna őrnagy tartotta. Május novemberben. Az időjárás eddig ugyan­csak czáfolgatja önmagát. Az esztendő legkellemet­lenebb komor őszi hónapja a november, egész ta­vaszi allűrökkel köszöntött be, mosolygó szép yerő- fényes napok voltak egész héten át s a kései verőfény még egy két pillangót is kicsalogatott, melyek vidám röpködéssel örülnek a rövid veröfény- nek. Kitűnő idő jár a vadászokra, igaz, hogy csak idő, mert vad kevés van az idén, nyúl meg épen nagyon megfogyott környékünkön. A kellemes őszi verőfény ki ki csalja délutánonként az utczára a sétálókat, szinte az übercziher is rámelegszik az emberre. A küszöbön levő tél még nem igén mu­tatkozik s az emberek örülnek a rövid csalóka no­vemberi verőfénynek, minden mosolygó tavaszt mondó nap egy-egy nyeremény, egy-egy elhóditás a téltől, melynek hideg zimankójától, annak téli örömei daczára is, előre is félnek azok, a kiknek a tél beállta nagy és súlyos anyagi gondokat jelent. A gyulai 48-as kör november hó 25-én a nép­kerti pavilion dísztermében, házvétele alapja javára Rácz Tóni zenekara közreműködése mellett, Kata- lin-bálat rendez, melyre a t. ez. közönséget ez utón is meghívja a rendezőség. Kezdete este 7 órakor. Belépti dij személyenként 1 korona. Felülfizetések köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Az újvárosi olvasókör megkezdte a közműve­lődésnek szentelt vasárnapi estéinek idei sorát, a folyó hó 4-én tartott estélyével, mely mintegy kém- próbáúl szolgált arra, vájjon a mostani télen is nyitva fog-e állani a kör igazgatójának buzgalmára az ut ? A közönség, az estélyek létjogát szankezi- onálta; az újvárosi olvasókör estélyek jó kire nem csökkent, azok nem múlták divatjukat, A szakadó eső daczára nagy és díszes publikum lepte el a nagy termet s a pénztárnok kimutatása 186 koro­nát tüntetett ki. „Erkel dalkör| nyitánya zöngte be kellemes hangjaival a termet s közbe közbe ké­kesebb is egy-egy jobb énekszámát adta elő igen élvezhetőén. Rácz Mariska, előadta az „Éva húsú­idéra adja magát" czimü vig monológot. Frenetikus tapsot kapott érte, amit meg íb érdemelt. Majd Tájbert József lépett kosztümiruzva az emelvényre s előadta „A vén czigáuy keserve" czimü melódrá­mát, Tájbert előadása az est egyik kiemelkedő pontja volt. Programmon kívül előadatták vele a „Légy" czimü vig monológot is. Hogy a pódiumon úgy a komoly melodráma, mint a vig monólog elő­adására igen jó kvalitássaT bir, azt a közönség riadó tapsa kétségtelenné tette. A programm utolsó része egy tréfás dalműnek : Brixner „Állat négyes“-ének előadása volt, melyet a közönség szintén jól foga­dott. Hálátlanság volna meg nem emlékezni Székely Lajosról, ki dalárdájának bemutatásával és az „Állat négyes" betanításával általánosan ösmert sokoldalú­ságát mutatta be ezúttal is. Az előadáB után regge­lig tartott táncz következett; a hölgyek jó névvel konstatálhatták azt, hogy tánezos fiatal ember szo­katlan bőségben volt jelen. A hölgy közönség köré­ben voltak: Asszonyok: Dr. Bodoky Zoltánná, dr. Kovács Károlyné, Bulboka Jánosné, Lampenfeld Lajosné, Singer Mihályné, özv. Rácz Jánosné, Ber- kovicsné, Leudvay Mátyás né, KauderBz Zsigmondné, özv. Leopold Ignáczné, Wolf Izidorné, Névery Ala- josné, U. Tar Istvánné, Vértesi Arnoldné, Mike Jánosqé, Ráffi Jánosné, Oláh Péterné, Leitnerné, Frailer Istvánné, Csirke Mátyásné, Fischer Dávidné, Ritsek Jánosné, Weisz Salamonné, Major Istvánné, Somogyi Jánosné, Kéler Istvánné, Hanzsala Gyu- láné, Junászka Józsefné, özv. Reisz Józsefné, Ecsedy Vilma, Tímár Józsefné, Dávid AudráBné, Ludvig Ferenczné, Kis Mihályné, Merza Mihályné. Leányok: Rácz Marieka, Rácz Róza, Tóth Erzsiké, Kovács Janka, Tarnay Mariska, Lendvay Margit, Frailer nővérek, Reisz Blanka, Kaudersz Regina, Leopold nővérek, Szemeti Róza, Csirke, Irma, Kohn nővé­rek, Ráffi Mariska, Mike Kornélia, liölczer Nina, Hölczer Mariska, Kardos Fánika, Gáspár Erzsiké, Dávid Róza, Merza Teréz, Ludvigh Linka. Felül­fizettek: Dr. Bodoky Zoltán, Bulboka János 2—2 korona, ifj. Frailer István 3 korona, ifj. Blaskovics Mihály, Groman N., Pászolyi Sándor, Uferbach R., Friedrich János 1-—1 korona, Hanzsala Gyula 80 fillér, Blonder Mór 40 fillér. Az adakozóknak kö­szönetét nyilvánítja a kör igazgatósága. Az estélyen összes bevétel volt 186 korona 20 fillér, összes ki­adás 128 kor. 50 fii., tiszta jövedelem 57 kor. 70 fii. A sertÓ8VÓ8Z miatti zárlat Gyulára nézve újólag feloldatván, a pénteki heti piaczon a sertés felhaj­tás meg volt engedve. Nem nagy köszönet volt azonban benne, t. i. azoknak, akik elakarták adni sertéseiket, hogy piaczra hajthatták, mert még ki­sebb árakat értek el, mint a zárlat alatt, amikor a kereskedők háznál vették a disznókat. Halálozás. Szikes András szabómester, a kép­viselőtestületnek a Józsefváros részen választott tagja, a gyulai függetlenségi s négyvennyolezas párt­nak egyik vezére, hosszas, súlyos betegség után folyó hó 8 án meghalt. Az értelmes, derék iparos végtisztessége tegnap délután volt igen nagy rész­véttel. Nyugodjék békében. Bimbóhullás. Balogh János ev. ref. tanitó és neje Bagoly Gizellát súlyos csapás érte. Kis leá­nyukat Gizikét 14 hónapos korában ragadta el a kérlelhetetlen haiál. A drága kis halottat e hó 10. d. e. 9 órakor nagy részvét mellett temették el. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak tár­sulata e hó 17-én saját helyiségében társasestélyt rendez, melyről az egyleti tagokat meghivón érte­sítette a rendezőség. Az estélyre tagok által beve - zetett vendégek is szívesen láttatnak. Rácz Károly okleveles táneztanitónak holnap este az újvárosi olvasókör termében tartandó táncz- próba-bálja iránt városszerte nagy az érdeklődés és ha a jelek nem csalnak, úgy az minden tekin­tetben úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen fog sikerülni. Házasság. Scher Izsák gyulai izr. tanitó folyó hó 4-én vezette oltárhoz bájos aráját Schwarz Etel­kát, özv. Schwarz Hermanné kedves leányát. A Budapesten tartózkodó békési ifjak segítő S Önképző egyesülete f. hó 3-án tartott ülésében az elnök több jelentése után Kovács Géza szép emlék­beszédben emlékezett meg elhunyt földink néhai Szántó Albertról, a ki nemes tetteivel szülővárosunk előhaladását nagyban előmozdította. Az indítvány szerint az elhunyt emléke jegyzőkönyvben megörö- kittetik, s az egyesület részvétéről a család jegyző- könyvi kivonatban értesittetik, mely az emlékbeszé­det is magában foglalja. — Pap Ferencz indítvá­nyára a gyűlés elhatározta, hogy decz. 8-án Vörös­marty emlékére diszgyülést tart, a melyen emlék­beszéd tartására Münich Vilmos, alkalmi költemény írására Kovács Géza, s egy szavalat tartására Borbély Gábor kéretett fel. — Végül Münich Vilmos olvasta fel „Halottak Estéjén" czimü értekezését s Kovács Géza két saját költeményét olvasta fel, melyeket a gyűlés nagy tetszéssel fogadott. A békési fŐ8Zolgabiróság — többek kérelmére hetekkel ezelőtt, indokolt és helyes határozatot hozott, a közcsend, rend és egészségügy érdekében. Eltiltotta nevezetesen az utczák öntözés nélküli seprését, az újságok kiabálás melletti árusitását, a gőzmalmok bömbölő tülökjét stb. Hanem a végre­hajtás már nehezen megy, az elöljáróság csak nem akar öntöztetni, egyik gőzmalom gőztülökje ma is rémiti a város lakosait. Abban a hiszemben vol­nánk pedig, írja levelezőnk, hogy talán rendelke­zik a főszolgabiróság eszközökkel, jogérvényes ha­tározata végrehajtására, vegye azokat foganatba. Mulatság Csorváson Meghívó a Csorváson, 1900. évi november hó 17-én a nagyvendéglő ter­mében rendezendő, theaestélylyel egybekötött, zárt­körű Erzsébet-ünnepélyre és hangversenyre. Belépti dij személyenként 2 korona. Kezdete este 8 óra­kor. A tiszta jövedelem három egyenlő részben a r. kath., az ág. ev. és ev. ref. egyházak javára fog fordittatni. Felülfizetések, tekintettel a jótékony- czélra, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. Műsor: 1. Nemzeti ima, énekli a mű­kedvelő dalkör. 2. Emlékbeszéd Erzsébet királyné felett, tartja Szánthó Sándor úr. 3. „Chován" ma­gyar tánezok, zongorán négykézre játszák Kraft Viktorné úrnő és Kraft Viktor úr. 4. „A holló", szavalja Kelemen László úr. 5. Egyveleg, hegedűn Már egy napnál tovább tartott a rettene­tes ostrom és a hősies védelem aggodalommal töltvén el a jámbor kalugyereket, kik szíveseb­ben meghúzódtak volna valahol az erdő mélyén. A zárda falában volt egy rejtek ajtó, kívülről vakolattal fedve, úgy, hogy nem lehetett észre­venni. Ezen át akartak a kalugyerek szökni, mig a zárda másik oldalán erősebben dühön­gött a harcz. Azonban az ajtó nehezen nyilt, és mikor kitámasztották, a gyönge falazat is enge­dett. A törökök nyomban észrevették a kínál­kozó rést és betörtek rajta, háladatosságból legelőször is megölvén a hét kai ügyért, kiknek ezt a szabad bejáratot köszönhették. De Anasztrazi észrevette a szerencsétlensé­get ás harczosaival nyomban a templomba vo­nult, melynek ajtaját lehetőség szerint eltorla­szolta. De a görögök közül tizenheten mégis künrekedtek. Haláluk bizonyos volt, tehát ipar­kodtak minél drágábban odaadni életüket, har- czolván utolsó lehelletükig. A görög lövészek pe­dig a templom tetejéről sikeresen folytatták a lövöldözést és a szűk udvarban összepréselt tö­rökök sorra hullottak. Ekkor a bimbasa felhívta Anasztrazit, hogy adja meg magát, megígérvén, hogy se ő neki, se görögjeinek nem lesz semmi bántodásuk. De a görög kapitány jól tudta, mennyit ér a török Ígérete kérészténynyel szemben: megvető sza vakkal utasította vissza az ajánlatot. Csak an­nál hevesebb lett a harcz. A már szinte tűzben álló templomtetőről szakadatlanul repültek a golyók a törökök felé. Egyszer csak a bimbasa is lefordult a lováról. Egy golyó a fején találta s átfuródott a nyakcsigolyáig. Katonái azonnal levágták a holt vezér fejét és gondosan kendőbe burkolták, hogy majdan bizonyítsák vele, hogy mint hős a csatában esett el. Ezalatt a templom tetején a láng folyton terjedt, úgy, hogy a görögök kénytelenek vol­tak onnan leszállani. Nagysokára a török­nek sikerült betörnie a templomba. De ez a harcznak még nem vetett véget. A görögök két­ségbeesett védelemmel vonultak a szentély fala mögé és folytatták a lövöldözést addig, mig a vezérüket vesztett törökök fegyverszünetet kértek. A zajos, mert folyton lövésekkel kisért tárgyalások, nem maradtak eredménytelenül. A török már közel négyszáz halottat számlált; szépen beszüntette a harezot és barátságosan elvonult, szabad utat engedvén a görögöknek is, hogy: hadd érhessék el a bukovinai határt. De a kudarcz rendkívül boszantotta. A törökség féktelen dühe az árulók ellen fordult, kik a klastromhoz kalauzolták volt; nem bántotta őket, csak átadta a görögöknek, hadd fizessék meg ezek a megérdemelt bért . . . Nagyobb boszut nem is álhritak volna a szerencsétleneken. A törökök a görög lázadás kitörése óta elég leczkével szolgáltak válogatott kinzások kitalálásában és meg kell adni, hogy az inszurgensek nagyon intelligens tanulóknak bizonyultak. Divatba jött megint a keresztre feszités, igy nem sokkal ez előtt Konstantiná­polyban iő görög kereskedőnek a kereszten lógva, néznie kellett, hogy égetik el elevenen családtagjaikat, mialatt ők maguk kinban elvé­reznek ... A görögök is hasonló kegyetlenség­gel akartak fizetni az árulóknak. A mig előké­szítették a kereszteket és a szegeket: elevenen megnyuzták áldozataikat, mivel egyik is, másik is, egy darab szíjat akart csináltatni bőrükből emlékül az elkeseredett harezra, melyben két napig pihenés nélkül használták volt gyilkos puskáikat. Ezeket a fegyvereket a menekülő görögök 1821. julius 26-án Bajaczeztién az osztrák határ örtisztjének kezébe lerakták. Elszéledtek, jámbor iparüzőkké lettek, még csak antiszemitizmussal sem vádolhatta őket többé senki. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom