Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-28 / 43. szám
az Erkel Ferencz dalkör. 2. Magán jelenet, előadja Rácz Mariska úrhölgy. 3 A. magyar ifjúság. Adams- tól, énekli a dalkör. 4. A vén czigány keserve, melodráma, előadja és hegedűn kiséri Tájbert József úr. 5. Dalár mazurka, énokli a dalkör. 6. állat négyes. Brixnertől. Zongorrkisérettel éneklik: 1 macska, 1 tyuk, 1 kutya, 1 sertés. Utána táncz viradtig. Házasság. Siflis György iparos polgártársunk szép és kedves leányát, Piroskát e hó 22 ikén vezette oltárhoz Ludvig József városi községi bi ró - sági Írnok. Eljegyzés. Szénásy Béla érsekujvári takarék- pénztári könyvvezető városunk szülötte eljegyezte Érsekújváron Blahó Ilonkát. Békésvármegyei aggancsok diadala. Budapesten a napokban nyilt meg az évi aggancskiállitás, amelyen a gróf Almásy Dénes által kiállított va daskerti aggancsok a második dijat nyerték el. A gróf tudvalevőleg gyulavári uradalmában tart fenn nagyszerű vadaskertet és a díjazott aggancsok az itt lőtt nemes vadakat díszítették. Halottak napja A fák hullatják leveleiket, az ősz utolsó színes virágait nyújtja s a száraz avar is a zörgő levelek közt, úgy suhan végig az őszi szellő, mintha a természet sóhajtana szomorúan melankolikusan az enyészet fölött. Ebbe a szomorú, hangulatteljes őszi időbe esik a keresztény egyház egyik legfájóbb, legmélyebb ünnepe a halottak napja. Kinek ne volnának halottjai? Ki ne állana szomorúan, gondolkozóan egy sir felett, mely elhunyt szerettének porló tetemeit takarja. Mindenkinek van egy egy kedves emlékű halottja, kiért könyeket hullat, 1 a kit emlékezetbe idézvén, fájón rezdülnek meg lelkének húrjai s mig máskor az élet gondjai közt, a kenyér utáni bajszában kevésbé érzi az ember azt a veszteséget, melynek súlya alatt összetörni érezte egykor lelkét, ilyenkor, halottak napján felujulnak a behegedt sebek s odakint a sirhalomnál ismét megindulnak a szeretet, a fájdalom igaz könyei. A halottak emléke iránti kegyelet, mélyen, meghatóan nyilvánul ezen a napon, melyet az esztendő napjai közül azoknak adtunk, a kik már nem éreznek, nem eszmélnek, csak egy drága emlékkő, vagy egy korhadt fakereszt jelzi, hogy éltek, küzködtek, szerettek és meghaltak. Az ősz utolsó virágait ide hordják azok, a kik még élnek, küzdenek és szeretnek g a síron túl való uj élet reményének jeléül lobogó gyertyákat tűznek a be- mohosodott sírokra. Szép, ilyenkor nagyon szép a temető. Szinte odakivánkoznak sokan az élők közül is a lobogó gyertyák, a koszorú övezte sirhalmok alá, a hol megszűnik a szenvedés, a küzdelem, a hol az örök békesség uralkodik, a mélységes mély fekete csendesség, az örök vigasztalás. — Halottak napját városunkban is nagy kegyelettel ünnepük. Népes lesz a csöndes temetőkért, processió vonul ki mindenszentek napján s a síroknál lobognak, lobognak, az apró gyertyalángok, hirdetvén az örök hitet: föltámadunk! Eskületétel. A helybeli 2-ik honvédezred újon czai nov. 1-én Mindenszentek napján teszik le a szokásos esküt. Az eskü letételt Kovács Rezső s. lelkész által szolgáltatott szent mise s buzdító beszéd előzi meg. Eljegyzés. Winkler István komjáti gyógysze rész, eljegyezte Volanszky Vilma úrnőt Berencsen Nyitra vármegyében. Szánthó Albert emlékezete. Lapunk múlt számában említettük már a gyászesetet. A boldogult kiváuságához képest családja hült tetemeit Békésre szállította. A gyászos háznál, nagy közönség részvéte mellett Szabó János ref. esperes a boldogult barátja és rokona mondott remek, mindenkit megindító könyörgést, méltatva az elhunytat, mint családapát, a közügyek tevékeny bajnokát, a jótevő embert, az ügyes bajosok támogatóját, tanácsadóját. A helybeli ref. tanítói kar zengett'gyászénekeket a koporsó felett, majd az iparos dalárda gyászdalokat. A temetésen Békés város elöljárósága, a „Békési Népbank“ r.-társaság testületileg jelont meg. Nagy tömeg, hosszú kocsisor kisérte utolsó útjára, a szebbnél-szebb koszorúkkal borított koporsót, a róm. kath. temetőben levő családi sírboltba, hol Konkoly Jenő tartott rövid — de megható em lékbeszédet az elhunyt érdemes férfiú hamvai felett. A boldogult végrendeletét, a békési járásbíróság f. hó 23-án hirdette ki. Ritka bőkezűséggel gyakorolja ebben a néhai a jótékonyságot: az esetre ha általános örököse — fia, leszármazó nélkül hal el, a békési ref. gymnasium alapjára százezer koronát rendel kifizettetni, tízezer koronát hagyományoz a csabai földmives iskolának, ennek már — mig kifizettetik — 5°/„ kamatjait fizetni rendeli, ez két szegénysorsu ifjú fenntartására szolgáland ott, ezek egyikének }.-gyarmatinak — az elhunyt szülőhelyéről valónak, másikának békésinek kell lenni; 1000 k.-át rendel továbbá a békési gymnasiumnak ösztöndíjakra (életében adott 1000 koronát az VII. és VIII-ik osztály megnyitbatására). A végrendelet végrehajtójául Konkoly Jenő békési ügyvédet rendelte ki. Városszerte a legnagyobb hála- érzettel fogadták a bőkezű adakozó — valóban fejedelmi 100,000 k.-ás alapítványát, melylyel annak idejében a békési gymnasium fennmaradása végleg biztosítva lesz. Az ércznél maradandóbb emléket állított ezzel magának uéh. Szánthó Albert, ki már életében is sokat áldozott Békés városára. Áldott legyen emléke a derék férfiúnak! A szarvasi képviselőválasztás. A megüresedett szarvasi mandátumért erős harcz indult meg a szabadelvű és a függetlenségi párt között. Múlt számunkban közölt hírünkhöz képest mindkét párt részéről vasárnap történt meg a tulajdonképeni zászlóbontás. Délelőtt a függetlenségi párt gyűlése folyt le a Kossuth-téren. Nagy közönség jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitotta meg a gyűlést Grimm Mór pártelnök és bemutatta a párt jelöltjét Draskóczy Lászlót, felkérve őt programmbeszéde elmondására. Utánna Papp Elek képviselő a függetlenségi és 48-as párt központi vezetősége nevében ajánlotta a jelöltet a választóknak. Ezután mondta el rövid programmbeszédét Draskóczy László, a volt rimaszombati főszolgabíró, ki azzal tette ismertté a nevét, hogy az ex-lex idején elsőnek tagadta meg az adóbehajtást és az ujonezozás elrendelését s ezért is vált meg hivatalától. Beszédében ismertette a függetlenségi elveket, melyekhez ő teljes szivve) csatlakozott és hangsúlyozta, hogy Kossuth Ferine vezetése alatt a függetlenségi elvekért rendithetvt- lenül fog küzdeni. Utána beszéltek még Fáy Istvái, Eodrey Gyula, Barta Ödön, Pichler Győző országgyűlési képviselők s legvégül Barabás Béla, gyomai képviselő, ki tüzes szónoklatával a legnagyobb ha tást keltette. Este a Központi-szállóban a függőt lenségi vezér-emberek banketteztek. A hat képvise az éjjeli vonattal utazott el. Úgy értesülünk, hogy a mai napon Justh Gyula, Tóth János, Mesk László, Balogh László és Leszkay Gyula képviselő jönnek Szarvasra Draskóczy László támogatására — A szabadelvüpárt vasárnap délután az Árpád szálló termében tartotta jelölő nagygyűlését, Mikolay Mihály kir. közjegyző elnöklete alatt. A terem zsu tolásig megtelt választó-polgárokkal, kik nagy lel kesedéssel fogadták a jelölt programmbeszédét. A elnök megnyitója után előbb Liska János tanát majd dr. Salacz Oszkár ügyvéd mondtak beszédeket reflektálván a délelőtt elhangzott függetlenségi nyi latkozatokra is. Ezután Bolza Géza gróf szólott. Nem mondott nagy beszédet, inkább utalt arra, hogy szarvasi ember lévén, mindenki ismerheti az ő gon dolkozását és elveit. Ami a politikát illeti, szív vel-lélekkel csatlakozik a Széli Kálmán vezetése alat ti szabadelvű-párthoz s a szabadelvű elvektől soh eltérni nem fog, a községi életben ezután is arr fog törekedni, hogy a város minden lakója — pát és felekezet-különbség nélkül — egyesült erőve mozdítsa elő annak érdekeit. Végül felemlítette hogy Gsáky Albin gróf búcsúlevelet intézett a vá asztókhoz s indítványára elhatározta a gyűlés, hog; üdvözlő iratot küld a volt képviselőnek. A kereset en , egyszerű szavak nagy tetszésre találtak. A gyűlés ezzel véget ért. Templomrablá8. A múlt vasárnapon virradóra az orosházi ágost. evangélikus templomba, a toron feljáró ablak felfeszitésével egy ismeretlen behatol ott öt perselyt feltört és azok tartalmát, mintegy 15—16 koronát elrabolta. Azután a zsidó templom ba látogatott el, de ott csak néhány fillért tudott elomelni. Jegyzőválasztás Csorváson. Csorvás közséj képviselőtestülete hétfőn tartott közgyűlésében töl tötte be választás utján az üresedésben levő adó ügyi jegyzői állást. Több pályázó közül Popovics Kornél mezőberényi helyettes jegyző, Misley Bél csorvási és Such István csabai községi Írnokok ne veit emlegették leginkább. A választásnál a képvi selőtestület nagy többsége Popovics Kornél mellett foglalt állást és igy ő lett a csorvásiak jegyzője. ..................... füzes-gyarmati ev. ref. le Sz ilagyi Marton kész, a békésbánáti egy házmegye volt aljegyzője, vármegyei bizottsági tag községi képviselő, meghalt! A boldogult hü mun kás volt az „Ur szőllőjében,“ kinek lelke itt hagyva le szenvedésekkel tetjes földet, elszállt mennybe hogy nyerjen ott örök üdvösséget. Aludj csendesen] hü munkatárs s igaz barát! Gyászba borult beteg hitvestársad könyeivel vegyülten hullanak BÍrdom| bodra a téged sirató bánatkönyek. Méltán kesereg miattad a pásztor nélkül maradt nyáj s bánatára gyógyító irt, vigaBZ olajt csak az Úrtól vár. . \Szilágyi Márton 1842-ik. évben született. Debreczen ben tanult s ott nyerte lelkészi diplomáját. Aka deraikus rektor volt Füzes-Gyarmaton, tanár en segédlelkész Békésen. Rendes lelkész Debelliácson (Torontál-Vásárhely) Csökmőn, Füzes Gyarmaton Bsa békés-bánáti egyházmegyének aljegyzője, mely hivatalról épen betegeskedése miatt mondott le pár évvel bekövetkezett halála előtt. Irodalmi téren ii munkálkodott mig testi s lelki szenvedései e téren [munkakedvét el nem ölték s nemes lelke buzgm [szárnyalását meg nem bénították. Most immár el némult örökre az Istent imádó, az Ur törvényét] hiven hirdető beszédes ajk; végsőt dobbanta jóérti nemesért hévvel dobogott szív, s felette ezrek szemel igaz bánat-kÖLyeket sír, A haláláról kiadott gyász! jelentés ekkép szól: Egyháztanácsunk a veszteség érzetének legmélyebb fájdalmával tudatja felejthel tetlen s hőn szeretett lelkipásztorának nt. Szilágyi Márton urnák, a békés-bánáti egyházmegye volt érdemes aljegyzőjének, Békésmegye bizottsági tagjának és községi képviselőnek, évek óta tartó betegeske. dósé, különösen két heti súlyos szenvedése után f. hó 21-én este 9 órakor éleiének 59-ik, lelkipásztorkodásának 26-ik évében történt elhunytét Drága halottunk teteme folyó hó 24-én délelőtt 9 órakor a templomban tartandó ima után fog a nagy-gyepi temetőben örök nyugalomra helyeztetni Áldás és béke lebegjen drága hamvai felett í Az ev. ref. egyháztanács. Eljegyzés. Fülöp József kondorosi községi ir nők e hó 18-án váltott jegyet Pethe Margittal néhai Pethe József kondorosi első jegyző szép és művelt leányával. A szarvasi iparosok az iparcsarnok telkén uj testületi házat építettek s ez uj otthont nagy fénynyel a minap szentelték föl. A házfelszcntelési ünnep délután I kezdődött díszközgyűlés-sei, melyen a szarvasi iparosságon kivül dr. Krcsmarik János főszolgabíró, Kutlik Endre főgym. tanár és Véhmi János iparkamarai kiküldött is megjelentek. A diszgyülést Darida Mihály elnök nyitotta meg Szász Lambert alelnök pedig felolvasta az egyesület történetét; Kic8marik főszolgabíró lelkes beszédben buzdította az iparosokat, Achim János az iparos nyugdíjintézetet ismertette. Este nagyszabású bankett volt. Szarvas község képviselőtestülete e hó 17-én ülést tartott, melyen a beteg Kántor Sámuel fő- pénztárnok helyébe Rondacs Istvánt, helyettesítették. Tegnap ismét közgyűlés volt, melynek legfon- osabb tárgya az 1901. évi közúti költségelőirányzat tárgyalása volt. Csalódás. Felgyultak, fényes világosságot tér jesztettek az aczetilen lámpák az orosházi „Alföld“ szálloda alkalomszerűen feldíszített nagytermében. Bálra készülődtek a kereskedő ifjak múlt szombaton este. A rendezőség a legszebb reményekkel volt eltelve, tapasztalásból tudta, hogy a kereskedő ifjúság mulatságait szívesen látogatja mindenki, mert itt rendesen jól s kellemesen lehet mulatni. A rendezők tehát jó kedvvel, egy újabb siker és diadal reményében gyülekeztek. Vártak-vártak jó sokáig, egyszerre, úgy fél kilencz óra tájban megjelent az első fecske, az első fehér ruhás báli vendég, nyomban utána a másik, majd a harmadik. A számolást itt félbe kellett hagyni abból az egyszerű okból, mert nem volt mit, illetve kiket megszámlálni. Sebaj I Azt erősiték, nem adják meg magukat, meg is kezdték a tánezot vígan, minden viharnak daozoló elszántsággal, megtánczoltatták Isten igazában azt három leányt és három menyecskét, a kik báljukat megjelenésükkel megtisztelték. Tánczoltak szünet nélkül éjfélig, tovább már nem maradtak a hölgyek, rendező uraimék pádig odacsoportosultak a pénztáros köré, megtudni a deficzit nagyságát 1 elmélkedni a részvétlenség okairól. Hamarosan megvigasztalódtak a gyöngyöző nedű mellett, meg a zeneszó hangjainál, erősen biztatgatva egymást, hogy „Semmi babám semmi!“ Halálozás. Boóz József, a nagyváradi lát. szert, egyházmegye ifj. áldozó papja f. hó 19-én este 10 órakor élete 24-ik, papsága első évében uj állomásán Szént-Andráson 2 heti súlyos szenvedés után elhalt. A megboldogult pár év előtt néhai Terényi Lajos családjában volt nevelő s lelkipásztori működéséből ily korán kiragadta a halál. Temetése f. hó 20-án ment végbe nagy részvét mellett Szent- Andráson. Leforrázott gyermek. Szt.-Andráson Ambrus János 5 éves kis leánykája magára rántott egy tűz helyen forró vizes üstött s a forró viz reá ömölvén összoégette a kis gyermeket, úgy, hogy pár nap kínlódás után meghalt Eljegyzés. Alcser Ferencz, a Moldvay és Alcsei orosházai ezég beltagja eljegyezte Wiedermann Gyula szegedi városi tisztviselő kedves és szép leányát Erzsikét. Gyulai élet. Tehát lesznek Gyulán kaszinó-estélyek. Bravó! Igazán szükség volt már rá, hogy a „gyulai kaszinó“ zászlót bontson és megmutassa a követendő utat. Azok, kik emlékeznek még a pár év előtti kaszinói-estélyek kedélyességére, azokra a felejthetetlen, minden nagyképűsködés híjával rendezett, fesztelen családias estékre, bizonynyal örömmel fogadják ezt a hirt. Azóta is volt kaszinó-estély, de ritkábban, pedig ilyet rendezni se nagy előkészület, se nagy rendezés, sem nagy áldozatba nem kerül. Csak hangulat és érdeklődés kell hozzá, no meg tánezos Persze hiába való lesz minden jóakarata és törekvése a kaszinó vezetőségének, ha kellő támogatásban nem részesül a társaság és a fiatalság részéről s ha megesik az, ami a legutóbbi kaszinó-estélyen történt, hogy négy tánezosnő volt mindössze, a fiatalság pedig másfelé turós- csusza-estélyezett, hát akkor kár lesz belefogni is az egész vállalkozásba. De ne legyünk mindjárt pessimisták. Bizhatunk benne, hogy a gyulai társaság kíván már Így kis barátságos, meleg együttlétet, kellemes, fesztelen hangulatot, a kaszinóestélyeket pedig ez jellemzi. • Nagy szerencse egyébként, hogy a kaszinóterme olyan kicsi, hogy különvált klikkek képződése lehetetlenné van téve, s azt hiszem ebben áll a kaszinóestélyek sikerének titka. A kaszinó választmánya elhatározta, hogy lyen estélyeket 1900. november 25., deczember| 31. 1901. január 12., február 2. és február 19-én rendez. A vigalmi bizottság a november 6 án öszszehivott értekezleten alakul meg s mi előre is nagy sikert remélünk tőlük. * * * Végre a gyulai „tengeri kigyóvá*-válni készülő villanyvilágítás is produkált valamit héten. Négy ivlámpa gyűlt fel pénteken este, va- kitó fehér fényével oda csalva a közönséget a megvilágított utczák és terekre. Ez a szenzácziószámba menő esemény azt reményt is felébresztette egy némely optimista lelkekben, hogy most már megkezdődhetik Gyulán is az esti korzói élet. Váradon például az esti órákban az egész gynevezett „publikumot“ együtt lehet látni, ■.étáinak, nem csak azért, hogy toilettjeiket be mutassák az utozának, hanem egészségi szempontból is. Ez pedig Gyulán is felférne, s most már — hiszen járdája már régen van, világítása pedig :ülönb lesz mint Váradnak. — Gyulán is megán minden előfeltétele az esti korzózásnak. Kitűnő járda, kitűnő világítás : mi kell gyébb ? Igaz, egyről majd el feledkeztem: a kitűnő lublikum. Ez pedig — nincs 1 így hát nem lesz Gyulán korzó. No de kaszinóestélyek azért lehetnek. — re. Közgazdaság. Belviz-rendezés. 11. Gyuri réti csatorna. Kiindul a szolnok-csabai vasut-vonal és annak békési mellékága által képezett gyűri réti dűlők, majd szögletből és a a doboz-megyer-békési és csaba-békési határ mentén haladva a borosgyáni csatornába torkollik. Felső szakaszával felveszi a Igyuri rét vizeit, melyek a dülőutak és árkok elrendezésénél fogva folé|e gravitálnak. Középfolyásával Doboz-Megyer északi határának vizeit vezeti le, mig alsó szakasza a borosgyáni puszta imént említett déli részéről lefolyó és a csabai halárból a kis rét vizeinek befogadásául szolgál. Hossza 8343 mt. Doboz megyeri és kis réti csatornák. (Borosgyáni mellékosatorna.) Ezen csatornák a Doboz-Megyertől délre elterülő magasan fekvő katlanokból és u kis rétnek egyrészéről viszik be a vizet. A nagytérszin kü- nbség miatt ezen aránylag kis területen a belvíz- vezetés kérdése egy csatornával megoldható nem volt, sőt a doboz-megyeri csatorna alsó szakaszán térszín hirtelen esése és a befogadó gyűri réti csatorna, alacsony vízállása következtében bukó építése vált szükségessé. A doboz-megyeri csatorna ossza 2500 mt. Pej réti, csatorna. (Csattogói csatorna.) E csatornának feladata levezetni a kétegyházai atár közelében levő tavak, a kis és nagy csattogó, valamint a Tavasz rét és Pej rét vizeit. E czélból kezdetét közvetlenül az említett tavaknál veszi és északnak tart a kis csattogó felé, melynek legmelyebb pontjait érinti. Ezt elhagyva a nagy csattogó tteleti oldalán halad el. Itt az erős domborulati viszonyok miatt a legmélyebb pontokat érinteni nem lehetett, mivel a körülfekvő magaslatok miatt csak nagy költséggel lehetne a csatornát ezen fenékből kivezetni. Mindamellett a csatorna rendeltetésének itt is mindenben eleget tesz, mivel a kelet felől hirtelen eséssel bíró magaslatokról úgy felszínen lefolyó, valamint mélységénél fogva a talajban leszívódé vizeknek a mélyebb helyekre jutását megakadályozza. E mellett a közvetlen érdekelteknek módot nyújt arra, hogy vizeket a mélyebb helyekről is kisebb árkolásokkal a csatornába vezethessék. Innen dülőutakon halad az ó-kigyós-gyulai ország-utig és egy meglévő csatorna medrét teljes hosszában felhasználva a Tavasz réten, majd pedig a Pej réten át az ó-kigyós-gyulai határnál a főicsapoló csatornába torkollik. Á hirtelen lépcsőzetesen eső terep viszonyok ezen csatornánál három bukónak beépítését teszik szükségessé. A csatorna hossza 12184 mt. Szent-Benedeki csatorna. A gyula-kétegyházai országút mentén haladva, annak mindkét oldalán elterülő magaslatokról a természetes és árkolatok folytán odatörekvő vizeknek lefolyását biztosítja és az u. n. ebédleső-szék mélyebb helyeit metszve a gyula-városi csatornába szakad. Ezen csatornára nézve a meglévő nagyárkok egy másik megoldást is lehetővé tesznek, mely az érdekeltek kívánsága esetén, szintén kivihető. E szerint a csatorna körülbelül a Szent-Bene- dek major tájékán kezdődne és ugyancsak a jelenlegi nyomon nem északnak, hanem délnek haladna és a meglevő árkok felhasználásával a pej-réti csatorna felső végpontjához csatlakozna. így a gyulavárosi csatornától délre fekvő egész árterület egyetlen csatornával mentesittetnék a nagymérvben fellépő belvizektől; a két csatornával való megoldás azonban költségek szempontjából előnyösebb. A csatorna hossza 7200 mt. Eme árterületek belvízrendezése 851,800 korona költséget igényel. Miután a vizek kárai ellen való küzdelem terén már eljutottunk abba a stádiumba, hogy komolyan és időszerűen kell foglalkoznunk a vízhasznosítások, nevezetesen az öntözések nagyobb keretben való meghonosításáról és elterjedéséről. A jelen tervezetet, mely egyszerre két fontos czél elérését teszi lehetővé és biztosítja azok sikerének eredményeit, annál fontosabbnak tartjuk, mert a fentebbiek szerint megoldásával felszabadítja az Élővíz- csatornába fektetett jelentékeny nagy költségeknek, az uralkodó viszonyok folytán nagyrészben bolttőkét képező hányadát; nevezetesen alsó-fehér-kö- rösi ármentesitő társulatnak lehetővé teszi az árterületében fekvő, mintegy 63,000 kát. holdnyi terület köteles vizmentesitését; biztosítja Gyulaváros belsőségeinek a közegészségügyi viszonyok folytán annyira kivánatos tökéletes lecsapolását; és végül alkalmat nyújt a Békésvármegye intéző körei által megindított nagyobb terjedelmű öntözési műveletek gazdaságos létesítésére is. Tisztán csak az utóbbi körülményt véve alapul, országos érdeket képez ugyanis az, hogy a közgazdasági szempontból oly fontos öntözések ügye nagyobb mérvű lendületet nyerjen. Éppen ezen czélból igen helyesen cselekedett volna az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat, ba a kultúrmérnöki hivatal terveit fogadta volna el kivitelre, mert annak sikeréből meggyőződést szerezhettek Ivolna gazdáink az öntözési vállalat gazdasági hasznáról, melynek elvitázhatlan eredményei a gazdaságok jövedelmezőségének emelését idézné elő. E tervezett munkálatokat az érdekeltség különös figyelmébe kívánjuk ajánlunk Törvényszéki csarnok. Véglegesítés. Az igazságügyminister Weinmann Győző gyulai kir. járásbirósági aljegyzőt ezen állásában véglegesítette. A buzgó rendőr. A múlt év május 23-án virágos kedve volt Szalai Sándornak a Korona-vendéglőben, úgy, hogy nem csak a dalokat énekelte vígan, ha nem a poharakat is csapdosta, de nem egymáshoz, hanem társaihoz, a kik kénytelenek voltak rendőri segélyt hivni. Szilágyi Lajos gyomai rendőr nagy nehezen kituszkolta és intette, hogy haza menjen, de hiába, alig hagyta el a rendőr ismét visszatért a korcsmába és folytatta az abban hagyott mulatságot, mig nem Szilágyi Lajos rendőr ismét kituszkolta, de már ekkor, midőn a részeg Szalai ostorával feléje csapott, a rendőr is ki jött a béke- tűrésből és úgy helyben hagyta a 60 éves sértettet, hogy 10 napig feküdt belé. É hó 22-én tartott tárgyaláson 8 napi fogházat kapott a rendőr. Heti piaci. Gyulán, október hó 27. A külföldi és budapesti piaczon a hangulat állandóan lanyha, úgy, hogy a hét folyamán az árak smét 10—15 fillérrel estek 50 kilogrammonként. Heti-piaczunkon a kínálat szemlátomást apad és a nyomott árak befolyása alatt apiacz hangulata gén vontatott volt. Elkelt 50 kilogrammonként koronába: búza ..... 640—'6‘70-ig takarni, árpa . . . 5‘40—5’50-ig kukoricza (uj). . . 4‘30—4-40-ig Zab ..... . 4-70—4.80-ig Szerkesztői üzenet. „Egy olvasó41 Budapest. Készséggel ismerjük el, hogy az elektromosság villám, a gymnasium pedig középiskolaj sőt ha nagyon kivonja azt is elismerjük, hogy az elektromosság középiskola, a villám pedig gymnasium, de ha már olyan nagyon érdeklődik villanyvilágításunk és főiskolánk iránt, ugyan legyen kegyes inkognitóját elárulni, hogy egy gym- nasiumi gyüjto-ivet küldhessünk b. czimóre. Azt hisszük ezzel hathatósabban előtudná mozdítani „ügyeinket“, mint szőrszálhasogató „felnőttek oktatásával“. — Egyébként üdvözlet!
