Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

tási anyaga a fehérnemű- és felső-ruha varrás volK. A hímző csoportnak külön növendékei nem voltak,, de azon növendékek, a kik a hímzés egyes nemeit tanulni akarták : szintén szakszerű oktatásban részesültek.

A fiú-osztályokban a latin nyelvet is tanították. De a jelentkezők rendkívül csekély száma teljesen fölöslegessé tet>zi e gimnáziumi stúdiumot, valamint nzon körülmény, hogy a tantestületben egyetlen egy középiskolai képesítésű egyén sincsen, nem nyújt elegendő garancziát arra nézve, hogy az e nyelvben elért eredmény egyenlő magasan ül-e a gimnáziumokban megkívánt minimummal. Azért e tárgy tanítását véleményűnk szerint minden ccru- pulus nélkül ki lőhetne küszöbölni.

Az intézet növendékeinek száma az elmúlt iskolai évben 372 volt, és pedig 253 fiú és 119 leány. A növendékek szorgalma, előmenetele és erkölcsi viselete teljesen kielégítő volt, a bukottak száma még a normális százalékon alul is áll. Szegény- Borsu tanulók felBegélésére, kiváló növendékek jutalmazására tizenkét örökös alapitvány kamatai szolgáltak ; ezen kívül ingyen tankönyveket is osztottak szét 800 korona értékben.

Csak mellesleg jegyezzük fel az iskola pompás felszerelésének illustrálására, hogy a leltár szerint csak a tanszerek 185928 korona és 64 fillér értéket képviselnek. Szolgáljon ez a fényes adat okulásul a községi és felekezeti iskolák fen- tartóinak, miképen kell egy iskolát felszerelni, hogy az czéljának megfelelhessen.

Végül nem mulaszthatjuk el kifejezni ama észleletünket, hogy a polgári iskolának csakis olyan községben van hivatása, melynek lakosai csaknem kizárólag földmivelő, iparos és kereskedő elemek bői állanak, minő például Orosháza. Alig van az országban polgári iskola, mely népesebb volna mint az orosházi s az a körülmény, hogy a vármegyében három gimnázium áll fenn s egy keletkezőben van, mindig biztosítani fogja az orosházai polgári iskola virágzását. Addig, inig az egységes középiskola meg nem valósul, a polgári iskolának hézagpótló szerepe van s nagy missiót teljesít a polgárelem művelésében.

VI.

— A mezűberényi áll. segélyezett polg. fiú- és leányiskola. —

Mindazt a szépet és jót, melyet a szarvasi és orosházi polgári iskolákról elmondottam, vissza kell énekelnem, midőn a mezőberényi polgári iskoláról szólok. Teljesen felfoghatatlan előttem ugyanis az a nyomorúságos állapot, hogy egy oly népes köz ségben, minő Mezőberény, egy négy osztályú polgári fiú és egy három osztályú leányiskolának összesen csak 52 jeleutkező növendéke volt az elmúlt iskolai év kezdetén s ebből is csak 47 tanuló maradt meg az év végére. Jut tehát egy-cgy osztályra 7 tanuló! Mi ennek az oka? Nem kell talán a lakosságnak a polgári iskola? Akkor zárja be; mert a tanulók ily csekély létszáma mellett valóban csak luxus egy ily költséges intézmény fentartása. Állítson fel egy másikat, igényeinek megfelelőbbet; mert a polg iskolának is, mint minden más egyéb iskolának, csak akkor van czélja, csak akkor felel meg rendeltetésének, ha elegendő növendéke van. Arra a föltevésre azonban, mint ha az iskolában, vagy annak vezetésében volna a fölötte csekély látogatottság oka keresendő, előre is tagadó választ kel) adnom, mert jól tudom, hogy mindenütt az országban, minden iskolában az állam törvénye és tan terve az irányadó, a ennek a tanítási tervnek a a végrehajtásával is csak az állam qualificationalis törvényeinek megfelolő képesítésű egyének bízhatók meg. Hanem, hogy négy fiú és három leány osztály vezetését hogyan képes hat tanerő sikerrel teljesíteni, azt csakis ily csekély létszám mellett vagyok képes megérteni.

Ennek a tengésnek azonban kell valamely okának lennie s megvagyunk győződve, hogy az illetékes hatóság eme tapasztalatok után okvetlenül cselekedni fog a maga hatáskörében a mezőberényi tarthatatlan állapotok orvoslására.

Figyelői

A Békésmegyei Általános Tanitó-Egyesület Gyű Ián f. évi 1900. augusztus hó 29. és 30-án a vármegyei székház nagytermében évi rendes közgyűlést tart. A gyűlés sorrondje a következő: 1 Augusztus

29-én, d. u. 4 órakor a polgári iskolában igazgatóbizottsági ülés. Az addig netán beérkezendő sürgős ügyeket és indítványokat előkészíti és letárgyalja ; a tiszteletbeli tagok, a pályakérdések, a számadások és a költségvetések kérdésében intézkedik, tételeket tűz ki stb. Kérjük az igazgató-bizottság tagjait a pontos megjelenésre. II. Augusztus 30 án d e. fél 8 órakor előórtekezlet a közgyűlés összes tagjainak közreműködése mellett. Az előértekezlet állapítja meg a közgyűlés végleges tárgysorozatát, a pénztárnak, az ügykezelésnek megvizsgálására és a szavazatszedéshez bizottságokat küld ki, laptudósi- tókat kér fel. III. Délelőtt 9 órakor a rendes közgyűlés, melynek tárgysorozata a következő: 1. El nöki megnyitó beszéd. 2. Főjegyzői jelentés az elnök, az igazgató bizottság és a járáskörök évi működéséről. 3. A tanyai iskolák felügyelete, előadó : Donner Lajos b.-csabai polg. leányiskolái igazgató. 4. A néptanító a szövetkezeti eszme szolgálatában, előadó: Szűcs György, gyomai ev. ref. tanító, járásköri elnök. 5. A népoktatási ügy beillesztése a községi közigazgatás keretébe, előadó: Brósz János orosházi ág. hitv. ev. igazgató tanító 6. Culturké pék a magyar iskolázás ezredéves történetéből. Irta és felolvassa: Vári-Szvacsek Rezső gyulai polg. iskolai tanár 7. A könyvtárosi és pénztárosi jelentés ; a múlt évi számadás bemutatása és a jövő évi költségvetés megállapítása. 8 A pénztári- és ügykezelési bizottságok jelentése és azok tárgyalása. 9. Indítványok. 10. A közgyűlés bezárása. Délután 1 órakor közös ebéd. — A közgyűlésen teendő mindéit indítvány legkésőbb augusztus 28-ig az elnöknél írásban beadandó. Az érkező vendégek és egye sületi tagok elszállásolás tekintetében levelező-lapon Abaß János polg. iskolai igazgató, rendező bizottsági elnökhöz forduljanak.

A gyulavidéki rém. kath. néptanitó-egylet aug. 6-án tartotta közgyűlését Gyulán Kny Antal békési lelkész, egyleti elnök vezetése alatt, melyen rószt- vett Rezeg Szilvi usz kir. tanfelügyelő, 42 tanitó és hitoktató, ezek között Gróh Ferencz prépost gyulai, Zelinka János endrődi, Kreznerich György sar- kadi lelkész. A gyűlés egyúttal a katholiczizmus

900 éves jubileumát is ünnepelvén Te Deum-mal és szent-misével kezdődött. A hymnus elhangzása után Kny Antal üdvözölte az egybegyült tanitóikart, mint a hazafias én vallásos nevelésben hűséges munkatársakat. Székely Lajos a magyar katholiczizmus, a királyság és szent korona 900 éves történelméről írott emlékiratát olvasta fel, mely jegyzőkönyvbe vetetni határoztatott. lerzsák. Árpád egy ünnepi költeményt szavalt el szónoki hévvel és lendülettel. A Latholikus tanítók országos bizottsága által kitűzött tanügyi kérdések a kellő előkészítés után javaslat alakjában felterjesztettek ; a tanterv kérdésében megerősittetett azon korábbi határozat, hogy csak is egy „egységes tanterv“ alkotandó. A budapesti II. tanítói congressusra és az esztergomi ünnepélyekre Székely Lajos és Dobossy Sándor küldettek ki képviselőkűl. Takácsy Lajos pénztárnok jeleitése azzal, hogy a pénztárban 1306 korona 22 fillér egyleti vagyon van, tudomásul vétetett. A tanitó árvák karácsony-fájára rendes évi hozzájárulás szavaztatott meg egyszersmindenkorra. Több egyleti ügy elintézése után háiom évre megejtetett a tisztujitás a következő eredménynyel: elnök Kny Antal esperes, alelnök Plank Alajos, jegyző Székely Lajos és Niedermayer Béla, pénztárnok Takácsy Lajos, ellenőr Niedermayer Antal, könyvtárnok Domonkos János, számvizsgálók Papp Károly és Her- kély Isván. Választmányi tagok: Spelt Gyula, Gróh Ferencz, Zelinki János, Scherer Benedek, Bekker Endre, Székely Zsigmond, Ulrich Győző, Bencze Sándor, Nagy Lajos, Horacsek Lipót, Majoros Ferencz. Kelemen László. A gyűlés befejezte után közebéd tartatott a pavillonban, hol igen élénk és kedélyes volt a hangulat, lelkes felköszöntőkben sem volt hiány. Ezek között ki kell emelnünk Kny Antal elnöknek Schlauch Lőrincz bibornokra és a közoktatási ministerre, továbbá Rezey Sylviusnak az egylet elnökére, — Zelinka Jánosnak Rezey Sylviusra mondott szép tósztját. Délután a tanítóság a megyei múzeumot, a törvényszéki palotát és a gyufagyárat tekintette meg, utóbbi helyen épen munkában volt a Tanitók-háza gyufája.

Tanitó választás. A csabai róm. kath. egyház iskolaszéke múlt vasárnap délután töltötte be választás utján Konecsny János halálával megüresedett tanítói állást és 43 pályázó közül hat jelöltetett s e hat jelölt kö/.iil Horváth István jáBzmihályfalvi tanitó Korom György kamarási tanitó ellenében 1 szótöbbséggel megválasztatott.

Békésiek a ministernél. A békésiek legutóbb a gimnázium ügyében deputáczióval voltak a kul- tuszmini8teruél, s újabban ismét egy deputácziót meneszlenek az államtitkár elé az állami elemi iskola ügyében. Békés község képviselőtestülete ugyanis tekintettel szorúlt anyagi helyzetére, nem óhajtja a 6 osztályú elemi iskolát s különösen épületet emelni nem telik. A vármegye közigazgatási bizottság pedig ráirt a községre, hogy ha az iskola felállításáról nem gondoskodik, hivatalból veszik bele a költségelőirányzatukba az iskola költségeit. E végből mennek a békésiek a ministeriumba Meskó László országgyűlési képviselővel, megkérni a ministen, hogy engedje el az iskola felállítását, mert Békésnek most abszolúte nincs arra pénze.

H i r e k.

Ö felsége a király 70 ik születésnapja alkalmából szombaton a vármegye összes templomában hálaadó isteni tisztelet lesz. A gyulai róm. kath. főtemplomban tartandó szent misén Gróh Ferencz prépost-plébános teljes segédlettel fungáland és résztvesznek a Gyulán működő összes hatóságok, úgyszintén kivonul a helyben állomásozó honvédség is.

Vármegyei közgyűlés. A holnapra kitűzött közgyűlés tárgyait előkészitő bizottságok már megtartották üléseiket és pedig a pénzügyi,- és jogügyi- szakosztályok folyó hó 10-én, az állandó választ- \mány folyó hó 11-én délután 3 órakor. — Az állandó választmány határozati javaslata a fogházépület átalakítása tárgyában, hogy az összes költségek a vármegyei házi tartalékalapból fedeztessenek. A belügyminiszter által az építési terven eszközölt pótlások folytán az átalakítás költségei 17205 korona 3 fillérben állapíttatnak meg. A régi törvényszék árverésére vonatkozólag a javaslat az. hogy a törvényhatóság az árverésen a legelőnyösebb ajánlattevőkkel, Czinczár Adolf és Weisz Mór gyulai lakosokkal, mint a kötött és szövött iparáru- gyár alapítóival kötött szerződést, melyszerint a régi törvényszéki épületet 19600 koronáért, megveszik, jóváhagyja. Egyéb személyes természetű ügyekben a javaslat a bizottságok véleménye alapján terjesztetik elő, melyet a közgyűlés fog tárgyalni. Tekintve, hogy e tárgysorozatba csupán mindössze tizenhét tárgy vétetett fel, a gyűlés valószínűleg kevés időt fog igénybe venni.

Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Haasz Soma orosházi ügyvéd székhelyéről ismeretlen helyre eltávozván, irodája részére gondnokul dr. Hauzer Mór orosházi ügyvéd rendeltetett ki, továbbá hogy dr. Varga Lajos, dr. Kohn Mór gyulai ügyvédnél és dr. Bakos Géza, Konkoly Jenő békési ügyvédnél való joggyakorlatra az ügyvédjelöltek lajstromába folytatólag felvétettek.

Szabadság, A kereskedelemügyi m. kir. minister Haviár Lajos áll. építészeti hivatal főnöknek négy heti szabadság időt engedélyezett I helyettesítésével Mányi József kir. főmérnököt bizta meg.

Panaszok felvétele. A vármegye alispánja a következő reudeletet intézte a járási főszolgabirák- nak és az elöljáróságoknak : Több Ízben tapasztaltam, hogy egyes hatóságok, különösen az elöljáróságok, a hozzájuk panaszszal, vagy kéréssel forduló községi lakosokat, különösen azon esetben, ha a panasz, vagy kérelem elintézésére nem illetékesek, egyszerűen beküldik a vármegye alispánjához, mi által a panaszosoknak, illetve a kérvényezőknek múlhatatlanul úti-költséget okoznak. Miután úgy az előljá róságoknak, mint a többi közig hatóságoknak kötelességük a hozzájuk forduló panaszosnak, vagy kérvényezőnek panaszát, vagy kérelmét, a mennyiben a közigazgatási-utra tartozik, még illetékteleuség esetén is felvenni, s az illetékes hatósághoz továbbítani, — utasítom a tek. Czimekot, hogy ennek megfelelően járjanak, el, a panasz, vagy kérelmi jkvet vegyék fel I azt terjeszszék be az ügyre vonatkozó felvilágosító jelentéssel s ne a feleket küldjék be, a kiknek ügyében tek. Czimetek meghallgatása nélkül különben sem intézkedhetem. A mennyiben pedig az ügy közigazgatási útra nem tartozik, erről panaszost kellően világosítsák fel s követendő eljárásra adjanak útbaigazítást. Gyula, 1900. évi augusztus hó 4-én. Álispán helyett : dr. fíodoky, várra, főjegyző.

A pénzügyigazgatóság köréből. A pónzügymi- nister Rutasy József nagy becskereki pénzügyi fogai mazót, a gyulai pénzügyigazgatósághoz segédtitkárrá nevezte ki.

Posta a pusztán A kardoskuti vasúti állomás körül levő tanyák lakosai folyamodtak a kereskedelemügyi mioisterhez, hogy a vasúti állomásnál létfesitsen postahivatalt. A minister erre hajlandónak is nyilatkozott, azonban csak oly feltétellel, ha a lakiosság évenként 200 koronával hozzájárul a posta fentartási költségeihez. A puszta közönsége terhesnek tartja ezen feltételt és újabb felterjesztést intéz a ministerhez, melyben azt kéri, hogy a posta kezelésével bízza meg az állomási elöljárót, a kézbesítésekre pedig alkalmazzon egy tanyai lakost.

Gyulai kötött- és szövött iparáru-gyár. A kereskedelemügyi minister az ezen gyári vállalat részére kilátásba helyezett államsegélyt, a mint az alább egész terjedelmében közölt leiratból látszik, most már végleg engedélyezte, a mi bizonyára kellemesen érinti úgy a részvényeseket, mint az ipar- vállalat létrejöttét pártoló közönséget, a kiknek hálás köszöneté nyilvánul dr. Lukács György főispánunk irányában, ki ez ügyben igazán páratlan buzgósággal működött és nagyban hozzájárult a vállalat létesítéséhez. — A ministeri leirat a következőleg szól: 51655/IX. szám Kereskedelemügyi m. kirí minister. Méltóságos Főispán úri Folyó évi jul. hó! 11-én 667. szám alatt kelt felterjesztésére érte- sitem méltóságodat, hogy a Gyulán létesítendő kötó— és szövő ipar vállalatnak a bemutatott kötelező nyilatkozatát a méltóságod által előadott megnyugtató biztosításokra való tekintettel tudomásul veszem és a vállalat részére folyó évi junius hó 5-én 38342. szám alatt kelt leiratommal kilátásba helyezett államsegélyt most már végleg engedélyezem, kifejezést adván azon várakozásomnak, hogy a részvénytőke egész összegét a ezég vállalatába mielőbb befektetni fogja. A segély részletét akkor fogom foljyósitani, midőn meggyőződtem róla, hogy a vál lalat 50000 kor. teljesen befizetett tőke mellett 50 kötőgéppel és 70 munkás foglalkoztatásával működését tényleg megkezdette, a többi részleteket pedig mindenkor külön kérelemre, annak beigazolása után hogy ezen feltételek kifogástalanul betartatnak. Az 1869. évi XLIX. törvényezikkben foglalt állami kedvezményeknek előzetes biztosítása iránt a szűk séges tárgyalásokat a pénzügyminister úrral egy- dejüleg megindítottam. Szíveskedjék erről Méltóságod a vállalatot azzal értesíteni, hogy üzemének megkezdéséről a segély folyosithatása czeljábol annak idején jelentést terjesszen elém. Budapest, 19Ó0. évi augusztus hó 2-án. A minister helyett: Nagy s. k., államtitkár. Az államsegély és állami kedvezmények megadása feltétlen biztos alapot ad a gyári vállalatnak, a mely ezek után városunkra nézve közgazdasági fontossággal biro működését lehető rövid idő alatt fogja megkezdhetni. Az ala kuló közgyűlés, a mint az már jeleztetett, augusztus 6 án lesz megtartva. — A közgyűlés helyéül és tárgysorozatáról a részvényesek külön meghívó utján is értesittetni fognak.

A középiskolai ifjúság által rendezett múlt szombati műkedvelői előadással egybekötött táncz- vigalom minden tekintetben kiválóan sikerült. Régen nem láttunk Gyulán annyi jóhangulatu embert, mint ezen a kedves mulatságon, melyen az ifjúság blazirtságtól mentes és a mai világban sokra becsülendő heve és kedélye átragadt az egész közönségre. A tánczvigalmat megelőző hangverseny és műkedvelői (előadás Kovalszky Róbert zongorajátékával kezdődött, aki virtuóz játékával elragadta a közönséget, úgy hogy kitűnő játékát meg kellett neki ujrázni a zajos tapsvihar hatása alatt. Utána Wqisz Imre lépett fel czimbalomjátékkal A czim- baíom egyike a legproduktivebb hangszereknek, melyen hamar lehet játszani, de „valamit“ tudni rajta, hajlamot, tehetséget és sok gyakorlatot igényel. Az ifjú műkedvelő már ezek közé tartozik. Precziz technikával és Ízléssel játszik s a meguj- rázott taps bizonyította legjobban, mennyire tetszett szép játéka a közönségnek. Hoffmann Pál — a leendő gyulai „aranyifjuságnak“ máris legagili- sabb tagja — igen sikerült monologot adott elő minden lámpaláz és affektáczió nélkül, otthonos könnyedséggel és kedólylyel. A hangverseny befejezéséül ismét Kovalszky Róbert remek zongora játékában gyönyörködött a közönség, akinek nemcsak technikája kiváló és tökéletes, hanem kedélye, temperamentuma van a zenéhez s életet, egyéniséget önt akkordjaiba. A közönség zajos tapssal honorálta őt ezúttal is Hangverseny befejeztével a „Tavasz• czimü idill előadása következett, a közönség pedig türelmetlen kíváncsisággal várta a függöny felgördültét, sokan azon reméltek mulatni, hogy a serdülő ifjúság roppant trémában lesz és elő fogja őket a lámpaláz. Annál nagyobb lett a csodálkozás, midőn nyilvánvaló lett, hogy a fiatal gárda tökéletesen otthon van a színpadon. Rendezőjük Erkel Béla, kié a fóórdem a sikerben, fáradhatatlanul próbált, tanított, buzdított s az eredményén ez meg is látszott. Különösen Szarvassy Mariskán (Helén), nem győzött csodálkozni | közönség, aki nemcsak azt a virágerdőt fogadta természetes, otthonos könnyedséggel szinreléptokor, hanem színpadra tjrmettségét, szerepe minden részében elárulta. Rendkívül bájos jelenség sziu- padon, kifejezően, kedvesen játszott s sok vidéki színésznő örülne, ha igy tudna mozogni a színpadon, mint ez az ennivaló kis bakfisjelölt. A másik nőszerepet Sophiet, Bárdos Ilonka játszotta meg. Neki már hálátlanabb szerepe volt, mert éltesebb guvernántot adni egy fiatal növendékleánykának, csakugyan művészetet igényel. Természetesen nem is hittük el neki szerepét s szerettük volna a színdarabot megreperálni egy hadnagygyal, aki ennek a szemrevaló szép kis nevelőnőnek udvarolt volna, aki — bár a szerep nem neki való, — ambiczióval és rutinnal töltötte azt be A „férfiak“ szerepét Dubányi Lajos (Andor), Márki Barna (káplár) és Schröder Imre (katona), töltötték be. Dubányi Lajos kezében volt a másik főszerep, aki igyekezett is méltó partnere lenni Szarvassy Mariskának. Különösen otthonos mozgását és lámpalázmentes köny- nyedségét dicsérhetjük meg úgy neki, mint mindhárom férfiszereplőnek. Márki Barna a „félelmetes“ káplárt jól eltalált humorral játszotta, Schröder Imre nagyobb szerepet érdemelt volna, amiben több alkalma lett volna kimutatni, hogy ő is tud játszani. A nőszereplők több szép csokrot kaptak. A kis színdarab után szűnni nem akaró lelkes taps, kihívás, lelkesedés, éljenzés következett s különösen Erkel Bélát, a fáradhatatlan rendezőt hívták többször a lámpák elé. A fényesen sikerült műkedvelői előadás után hasonlóan sikerült népes és hangulatos tánczestély következett, mely mindvégig a legnagyobb animóval és a fiatal rendezőség tapintatos, ügyes rendezése mellett reggeli 5 óráig tartott. A mulatságon jelenlevőket a következőleg sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Ambrus Ilona, Bárdos Arthurné, Czóbel Károlyné, özv. Dubányi Jánosné, Dubányi Amália Erkel Jánosné, Eder Jánosné, özv. Ferentzy Alajosné, özv, Fridrich Mihályné, özv. Fábry Mártonná, Gálbory Józsefné, Goldstein Mórné, Habinay Pálné, Hoffmann Mihályné, Hrabovszky Istvánná, Jeszenszky Béláné, Kis Gyu- láné, Kis Lászlóné, Kliment Gyuládé, Lehóczky Vilmosné, Márki Jánosné, Moldoványi Gyuláné, Moldoványi Magdolna, Nagy Jenőné, Nuszbek pándorué, Otrok Istvánná (Sarkad), Puskás Józsefné, Popovics Jusztinná, özv. Reinhart Józsefné, Szarvassy Arzénné, Schröder Kornélné, Szénássy Józsefné, Székely Lajosné, Sonnenfeld Miksáné, Tanay Frigyesné, özv. Terényi Lajosné, Tulkán Györgyné, Wieland Sándorné. Leányok: Bárdos nővérek, Csillag nővérek, Dubányi Sarolta, Erkel nővérek, Erkel Irma (Szeghalom), Goldstein nővérek, Hajóssy Margit, Hoffmann Mari, Hrabovszky nővérek, Jeszenszky nővérek, Kiss Irén, Kőrös nővérek, Kontúr nővérek (Budapest), Kenyeres Mártha (Szalonta), Kövér Malvin, Kliment Mártha, Mayer Ilonka, Nuszbek nővérek, Nagy nővérek, Otrok nővérek, Puskás nővérek, Somossy Ilonka, Schröder Erzsi, Szarvassy nővérek, Sonnenfeld Mariska, Takácsy Miriska, Uzon Mariska, Winter Róza.

A középiskolai ifjúság által augusztus 4-dikén tartott mulatság bevétele 369 korona, ebben felülfizettek : Özv. gróf Almásy Kálmánná 10 korona, Moldoványi Károly, Weisz Mór 20—20 korona, dr. Márki János 6 korona, dr. Ladies László 5 korona, özv. Ferentzy Alajosné 3 korona, Diósi Béla, Ma- koviczky Péter, Messinger Ignácz 3—3 kor.. Czobel Károly, Popovitsné és Tulkánné, Márkus Mihály, Somogyi Jánosné 2—2 koro.ia, Hackl Ferencz 1 korona és Huszka József 10 korona. Az estély a nőegylet szegényei javára 150 korona segélyt eredményezett.

Nyilvános köszönet. A gyulai középiskolai ifjúságnak azon nemeslelkü elhatározásáért, hogy az augusztus 4-én tartott estélynek tiszta jövedelmét — 150 koronát — a gyulai szegények javára ajánlotta fel s tényleg egyletünk pénztárába be is fizetto, s ezáltal tanujelét adta a szegények és elhagyottak iránt nemesen érző szivének, — ezen jótékony cselekedetéért úgy a szereplőknek, mint az egész rendezőségnek ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a gyulai nöegylet. özv. Fábry Mártonné, özv. Ferentzy Alajosné, egyleti alelnökök.

Az egyetemi ifjak mulatsága iránt, mely most már teljesen küszöbön van, inegyeszerte óriási érdeklődés mutatkozik. A meghívók a hét elején szétküldettek s ez érdeklődést mi sem bizonyíthatja jobban, mint a hogy naponta érkeznek reklamácziók meghívók iránt a megye minden részéből. A rendezőség, mely 70-en felül van — nagy sikert Ígér ennek a mulatságnak, mert annyi bizonyos, hogy tánezos lesz bőven. — A hangversenyt illetőleg annak programmja nagyérdekü és vonzó módosuláson ment utóbban is keresztül. A gyulai közön- ség egyik jó ismerősét Winter Róza urhölgyet kérte fel a rendezőség zongorakiséretül a hegedüjátékhoz, ki készséggel fogadta el a meghívást. — Rendkívül vonzerejű s nagyban emeli a műsort az, hogy iBahnert József a „Csempészek“ czimü, az operaházban most előkészületen levő opera szerzője, ki most Gyulán időzik, ígéretet tett, hogy ő fogja kisérni zongorán nővére énekét. — A mulatság iránt érdeklődőknek tudomására hozzuk még azt is. hogy karzatjegyek külön kibocsátva nem lesznek, hanem a földszint-jegyek a bál folyamán a karzatra is érvényesek.

Házasság. Gubicza Ádám, derecskéi kir. járás- birósági albiró, tegnap délután esküdött örök hűséget a csabai róm. kath. templomban arájának, Kesjár Blankának, özv. Kesjár Mártonné szép leányának.

Két gyermek tüz-halála. Szörnyű halállal pusztult el két ártatlan kisded a Gyulához tartozó egyik szabadkai tanyán. Ifj. Tar Istvánné 40 holdas’fö d- jét Illés József haszonbérli most és e hó 8-án a csép- léshez egyet-mást beszerezni bejött Gyulára fele- ségestől együtt, 6 kis gyermekét, kik közül a leg- nagyobbik tiz éves, minden felügyelet nélkül kint hagyván a tanyán A gyerekek magukra maradván játszadozni kezdtek. A négy nagyobb gyermek az udvaron, a két kisebb pedig a szobában volt, midőn egyszerre az udvaron levő gyermekek ijedten vették észre, hogy tűz tódul ki a ház ablakán. Rémülten rohantak a legközelebbi tanyába segítségért, de mire az emberek jöttek, az egész ház belseje lángban állt s a két gyermeket nem lehetett megmenteni. Maga a ház is teljesen leégett, 2000 koronán felüli érték hamvadt el. El képzelhető a szegény szülők helyzete, kik mit sem sejtve jöttek haza a városból és látniok kellett a szörnyű pusztulást. Nagysokára hatoltak be a házba s leltek a két gyermek hullájára, kik teljesen szénné égtek.

A kisebbiknek keze, lába hiányzik, teljesen elszenesedett. — A szegény ártatlanságok tragikus sorsa nagyrészvétet kelt mindenütt I a szerencsétlen szülőknek vétkes gondatlanság miatt a törvény előtt is be kell számolniok.

Az iparos ifjúsági egylet folyó hó 6-án Szénásy János elnöklete alatt tartott választmáayi ülésén elhatározta, hogy a csabai iparos ifjúsági egylet fennállásának 25 esztendős jubiláris ünnepélyén testületileg képviselteti magát. Elhatározta továbbá, hogy szeptember 23 án a népki rti csarnokban, az egylet czéljaira fordítandó tiszta jövedelemmel nagyszabású szüreti mulatságot rendez.

A forróság a múlt hó végéhez képest enyhült ugyan némileg, de még mindig erősen kánikulainak mondható. Vasárnap és hétfőn volt jókora eső is, de — mint értesülünk — a határnak nem minden