Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-05 / 31. szám
ben a gyűlni rendőrség kutatni kezdett és följelentés folytán egy lencsési-utmeutén tanyázó 6 férfiból álló czigány-karavánt fogott el, kik négy jó kinézésű lóval voltak s sein magukat, sem a lovakhoz való jogczimet kellőleg igazolni nem tudták. — A kiküldött két rendőr kocsira ültette a czigányokat és a négy lóval együtt be akarták őket hozni Gyulára. — A czigányok közül egy, névszerint Tokár Kiaszta bizonyos ürügy alatt lekérezkedett a kocsiról a szent-kereszt-temető mellett és átfutván a körgáton szaladásnak eredt, mig a kocsin ülő többi czigány is leugrált a kocsiról. A rendőrök űzőbe vették a szökő czigányokat, mire ezek közül egyik revolvert rántott és négyszer rálőtt a rendőrökre. A golyó szerencsére nem talált § a 2 rendőrnek a segítségre siotő tanyai emberekkel együtt sikerült a lövöldöző czigányt megfogni és behozni Gyulára, mig a másik három elmenekült. Menekülésük azonban nem volt végleges, mert másnap egyik kis- oláhvárosi korcsmában mind a hármukat elfogta a rendőrség. Vallatáskor kiderült, hogy egy családot képeznek, a banda feje Tokár András családapa s abból élnek, hogy faluról falura kóborolva, lótól kezdve füstölt kolbászig mindent ellopnak, a mihez hozzáférnek. Különösen a lótolvajlás főfoglalkozásuk s művészileg hamisítják a jártatokat, sőt az egyik ló farán a járlattal egyező, sikerült monogrammot nyírtak ollóval, úgy hogy csalódásig hasonlított a bélyegvas okozta jegyhez. A veszedelmes bandát átadták a vizsgálóbírónak. Nem valószínűtlen, hogy a múlt heti falkiásással véghezvitt lopást is ők követték el, erre nézve azonban még eddig semmi bizonyíték nincs. Egy kis fill hőstette. Alig múlt 11 éves a kis Kohlmann Imre s máris férfinek is becsületére váló derék tettet vitt véghez: megmentette egy másik kis fiú életét. Schrijfert Antal 6 éves fiú, a Kobl- mann festő előtti tutajon játszadozott s játéka közben beleszédült a most nagy vizbőségü Körös csatornába. A kis Kohlmann Imre látván a fuldokló gyermeket, nem törődve sem a veszélylyel, sem azzal, hogy esetleg megveri a mamája azért, mert csuronvizes ruhával megy haza, ruhástól utána ugrott az elmerülő gyermeknek és részint úszással, részint kapaszkodással kivergődött vele a tutajra. A parton lévők megtapsolták a bátor kis fiút, aki most bizonyosan nem kapott ki odahaza a történtek után, bárminő deranzsirt ruházatban jelent meg szülei előtt. A nyomtatás és cséplés szakadatlan folyamatban van. Kisebb gazdák már el is végezték és most már pozitív adatok vannak az idei termés felül, a mely épen úgy. mint a múlt esztendőben is történt, rendkívül fluktuál nemcsak különböző községek és határrészeken, hanem egy ugyanazon dűlőben, sőt közvetlen egymás melletti gazdaságokban is. A búzát illetőleg a termés 1100 négyszög öles hol- dankint 3-tól egészen 10 métermázsáig váltakozik. Ez a két szám természetesen a két véglet, mind egyikből kevés van. A közép átlag 5—7 métermázsa, mely eredmény békésmegyei viszonyok szerint jó közép termésnek felel meg, A milyen kedvező az idő cséplés és nyomtatásra épen olyan kedvezőtlen a tengerire, tarló-legelőkie és mindennemű veteményekre. A hét elején volt ugyan néhány eső, de «quid hoc ad tantam sitim“, mi volt az a szükséglethez képest? Akár egy csepp a tengerben. A forróság, a mely pedig julius hó végnapjaiban enyhült, a hét végén újólag beköszöntött és tegnap annyira fokozódott, mint a múlt hét közepén volt. A barometer magasan áll, úgy hogy esőre nincsen közeli kilátás. Hymen. Scher Izsó, a gyulai izraelita népisko Iának újonnan választott tanítója, a társaséletnek kedvelt tagja, jegyet váltott özv. Schwarcz Hermanné bájos és szép leányával, Etelkával. Halálozás. A gyulai régi, jómódú polgári csa tödé .inak egyik magas kort elért kiváló tagja halt meg tegnap délelőtt Csorváson, szerető fiai családja körében. Geszner Valburga asszony, nóh. Prág Albin, volt gyulai jómódú iparos és miután iparát abban- hagyta, csorvási földbirtokos özvegye a megboldogult, ki nagyszámú, tekintélyes családot borított gyászba halálával. 86 esztendőt élt és életkedvet, életerejét csaknem élte fogytáig megtartotta. Temetése holnap délelőtt lesz a csorvási sírboltban. Halála Gyulán, — ahol a boldogult matrónát mindenki ös- merte, — széles körökben kelt igaz részvétet. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Alulírottak úgy a saját, valamint rokonaik nevében szomorodott szívvel tudatják felejthetlen édesanyjuk, anyósuk és nagyanyjuknak özv. Prág Albinné, szül. Geszner Valburgának 1900. év augusztus hó 4-én, d. e. 10 órakor, életének 86-ik évében, végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 6-án délelőtt 9 .órakor fognak a róni. kath. egyház szertartása szerint, a csorvási róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó hó 7-én reggeli 8 órakor fog a csorvási róm. kath templomban az egek Urának bemuiattatni. — Áldás legyen emlékére! Prág Francziska özv. Maffei Jánosné, Prág Anna Simay Istvánná, Prág Bonifacz, Prág Lajos, elhunyt gyermekei. Simay István veje. Watterfliet Ida, Zöldy Róza menyei. Máffei Bella, Máffei Géza, Prág Erzsébet, Simay Ilona, ifj. Simay István, Simay Aladár. Simay Béla, ifj Prág Lajos, Prág Mariska. Prág Gábriska unokái. Munkácsy szobra. Mogyoróssy Sándor, Gyulaváros szülötte, ki Budapesten a szobrászától tanulja. olkészitette Munkácsy Mihály, a halhatatlan magyar festő-művész mellszobrát. A gipsz öntvényből készült szobor Munkácsy Mihály utolsó fényképe után készült s kitűnő mása a mesternek. A fiatal kezdő művésznek immár a második alkotása ez, az első Lukács főispán sikerült mellszobra a gyulai múzeumban van elhelyezve. Munkácsy szobrát a gyulai polgári kör vette meg az olvasóterem számára s szeptember elején .fogják ünnepélyesen leleplezni. Jelenleg Dobay János könyvkirakatában látható a szép alkotás, most még bronzirozatlanul, de a polgári kör már bronzirozva fogja átvenni. Csaba község uj főrendőrbiztosa Misley Endre a képviselőtestület hétfői rendkívüli közgyűlésén tette le a hivatali esküt és augusztus I-én foglalta el hivatalát átvevén az ügyek vezetését a nyuga lomba vonuló öreg Spisjáktól, aki közel negyed századon volt vezetője a csabai rendőrségnek. Az uj főrendőrbiztosra sok nehéz feladat vár, melyek közül legsürgősebb a rendőrség újjászervezése, kiegészítése és modern kiképzése lesz. Mozgó-fényképek. A hét három napján a pesti vígszínház mozgó-fény kepei lesznek Gyulán láthatók. A napok melyeken a nagyérdekü mutatványok láthatók lesznek, plakátok utján fognak közhírré tétetni. Szalkayék Orosházán. Szalkaynak úgy látszik nagyobb a szerencséje Orosházán, mint Gyulán. Állandóan zsúfolt házak előtt játszik s noha a társulati alt jobb tagjai most nyári szabadságon varnak, az orosháziak azért mégis tömeges pártolásban részesítik a színtársulatot. Ez annak a jele, hogy Orosházán egészségesebbek a viszonyok, kisebbek az igények és teltebbek a zsebek, mint Gyulán. — A héten Rózsahegyi Kálmánt játszatta meg Szalkay zsúfolt házak előtt, sőt mi több, még „helyi“ szerző is került Orosházán, dr. gróf Matuska Károly személyében, ki egy igen jól megirt szerelmes vígjátékot adott elő Szalkayva). A szintársulat még egy hónapig marad Orosházán. A GyopárOS, Békésmegyének ez egyetlen „fürdő“ helye, az idén ugyancsak látogatott fürdő, eddig több mint 1500 vendég talált üdülést sziksós-hullá- maiban. A mezőberényi ártézi-kut helyett elhatározta a község, hogy két mükutat fog furatni a jövő tavasszal, mert az ártézikutra sehogy sincs alkalmas talaja Mezőberénynek. Az idyll vége. Kalmár László orosházi lakos, mig neje hat hét fürdőzésre utazott, szalmaözvegysége alatt Mucsi Judit korcsmárosnŐvel fogott ösz- sze, ki vigasztalta őt borús szalmaözvegysége alatt. A feleség hazaérkezvén, a férj hűtlen lett a szeretőhöz, ki e feletti bánatában egy nagy konyhakést döfött a búcsúzni akaró Kalmár szivébe, ki súlyosan megsérült, mig a veszedelmes szeretőt elfogta a csendőrség. Tótkomlós gyásza. Tótkomlós bírája Lehóczky György 48 éves korában múlt hó 22-én elhunyt. Két évig volt bíró s ez idő a'att megnyerte polgártársai szeretetét. — Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Nagy tűz volt szerdán délelőtt a szarvasi határban levő décsi pusztán. Borgulya György birtokán gabona cséplés: közben a gép kéményéből kiszállott szikra meggyujtotta a körül összebalmozott gabona és takarmányriemüeket, amelyekről a gazdasági épületekre is átcsapott a tűz. A szarvasi tűzoltóság telefonon értesülve a veszedelemről, nyomban kivonult és fáradságos munka után a nagy kárt okozott tüzet sikeresen lokalizálta. A mezőberényi Petőfi ünnepély minden részében teljes sikerrel és nagy közönség részvétele mellett folyt le múlt hó 29-én. Az ünnepély első része a Petőfi emléktábla előtt folyt le és délelőtt 11 órakor vette kezdetét az iparos daloskor énekével. Bleuer László hatással szavalta Endrődy Sándornak „Petőfi“ czimü költeményét, Braun E. Sándor Petőfinek „Van egy marok föld- czimü versét, Wolf József „Salgó“ egyik legszebb részletét, Stein János pedig „A nemzethez“ czimü költeményt szavalták hévvel és ügyesen. Majd Belenczéresi mondott szépen koustruált emlékbeszédet, mely után a dalárda éneke zárta be' a délelőtti ünnepélyt. A derék diákok előadását a jelen volt nagy közönség lelkes éljenzésekkel jutalmazta. Este a Magyar Király szálloda nagytermében műkedvelők adták elő Belenczéresi Dezsőnek „A halálba — halhatatlanságba“ czimü egy fölvonásos színmüvét, mely Petőfinek utolsó mezőberényi tartózkodásáról szól, a midőn Petőfi Egressynek és Kisanek hívására az erdélyi hareztérre Bemhez indul. A teljesen összevágó előadásban nagy sikerrel működtek közre Wolf József, Petőfi személyesitője, Berthóty Erzsiké, a ki Petőfiné Szendrei Julia szerepét hévvel és ügyesen alakította, Bleuer László, mint Orlai Soma, továbbá Piltz Emma, Stein János, Moczkovcsák Géza és Belenczéresi Brúnó. A közönség sokat tapsolt a szereplőknek és a szerzőnek is. Az előadást reggelig tartó vidám tánczmulatság követte. Betörés Dobozon. Elefánt Mór dobozi mészárszékében egyik éjjel hívatlan vendég garázdálkodott és elemelte a tulajdonos értékes tajtékpipáit. A pipákból azonban nem soká füstölhetett, mert a gyulai rendőrség csakhamar elfogta a pipagyüjtő tolvajt. Rejtéjes két alak csavargóit a hét közepén a dobozi földeken, be-belátogatva oly tanyákra, ahol csak asszonyt sejtettek a ház körül, akiktől azután erőszakkal rekviráltak kenyeret, szalonnát és mindennemű egyébb élelmiszert. A csendőrség figyelmessé lett a csavargókra s elakarta őket csípni, de megtudták és a hid és Szanazug közötti cserjében búttak el és mikor a csendőrök észrevették őket mindketten belévetették magukat a Kettős- Körösbe, átúsztak a túlsó partra s eltűntek az erdőrengetegben. A csendőrség erélyesen nyomozza a rejtélyes existencziákat, a kiknek csavargásnál bi zonyára sokkal súlyosabb dolgok vannak rovásukon. Halálozás. Általános részvétet keltett Szeghalmon és a vidéken Kardos Ferencz földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tagnak hirtelen halála. Az ötvennyolez éves, életerős, mindenütt közbecsülésben állott férfiút szivszélhüdés ölte meg és óriási résztvevő közönség kisérte ki utolsó földi útjára. Szerencsétlenül járt csabai kivándorló. Nem közönséges észjárású ember volt Brunner Miklós csabai fodrász, akinek a fejét szintén elcsavarták az amerikai kivándorlók sikereiről szóló mesék, úgy hogy maga, valamint az ő rábeszélésére Tornai János és Fekete István szabó csekély vagyonukat pénzzé téve itt hagyták családjukat és elindultak az uj világba szerencsét próbálni. A deliriumra inclinált Brunner azonban nem soká jutott, mert elindulása után csakhamar az őrültség jelei mutatkoztak rajta. így már Rutlkánál le akart ugrani a vonatról, de valahogy megakadályozták és lecsen- desitették. Berlin közelében azonban sikerült a ro bogó gyorsvonatból kiugrania és miután semmi bajé sem esett, futásnak eredt., hogy a vonat megállása után társai alig bírták elfogni. A hatóság az őrült embert beszállittatta egyik berlini kórházba és ér- tesiite az esetről Brunner családját, amely kétség- beesetten értesült a családfő szomorú sorsáról, miután most már vagyon és keteső nélkül maradt és a rózsás álmok is füstbe mentek. Tűz a Rosszerdőn. Még mindig nem szűnt meg a veszedelem Békés község ezen külső telepe felett. Két év alatt harminczadikszor verte fel a vészharang a telep lakosságát, a mely nem hajthatja nyugodtan álomra fejét, mert a legerélyesebb puhatolás során sem sikerült még a tüzveszedelem okát, a gaz gyujtogatót felfedezni. Hétfőn éjjel ismét nagy tűz volt a Rosszerdőn, egy közbecsülésben álló öreg házaspár Fábián Mátyás és felesége felett gyújtotta fel valaki a tetőt és a ház a melléképületekkel együtt leégett. Színészet Szeghalmon. Már több éven keresztül nem volt színtársulata Sárrét fővárosának, azért érthető érdeklődéssel fogadta Petre és Rózsavölgyi igazgatók társulatát, a mely a múlt héten a „Mozgó- fényképek“ bemutatásával kezdte meg Szeghalmon néhány hétre tervezett szereplését. A bemutató előadás gondos összevágó játéka teljesen meghódította a közönséget, a mely szívesen támogatja a törekvő színészeket. Mulatság Békésen. A „békési felsőbb tanuló ifjúság“ hangversenynyel egybekötött tánczmulatsá- got rendezett julius hó 28-án a bérház villanynyal világított nagytermében, mely minden tekintetben kifogástalanul sikerült. Nagy számú és előkelő közönség gyűlt össze este 9 órára, amikor megkezdődött a hangverseny. Első szám Gáhy Endréné zongorajátéka volt, ki művészettel adta elő Székely „Rapsodiá“ ját, melynek végeztével a közönség óriási s perczekig tartó tapssal jutalmazta a sze replőt. — Azután ifj. Osváth Ferencz olvasott föl nagy tetszés mellett. „A hosszú ruha“ czimü monologot adta elő azután Untervéger Irénke. A közönség sokáig tapsolta az ügyes szereplőt. Magyar népdalokat énekelt ezután Terney Izabella, Gáhy Endréné zongorajátéka mellett, jól csengőn szép hangjával általános tetszés mellett. Az ötödik szám Banner Böske szavalata volt, ki Reviczky Gyula „Imakönyvem“ czimü darabját adta elő, bátran, ügyesen, kiváló értelemmel s jó hangsúlyozással. Az utolsó szám Kovács Géza hegedüjátéka volt, Untervéger Irénke zongorakisérete mellett. „Polnisch“, Mendelssohntól! s „Kuidwiak“ Wieniawski- től czimü darabokat adták elő. Igazi művészettel, kiváló zenei tehetséggel játszottak. — A közönség óriási tapsban tört ki a játék végeztével. Hangverseny után táncz következett, mely daczára a nagy melegnek, kitartó jó kedvvel, reggel öt órakor végződött. A négyeseket 32 pár tánczolta. — Bevétel volt 266 korona 80 fillér. Kiadás 236 korona 56 fillér. Tiszta jövedelem 30 kor. 24 fillér. Felülfizettek: Bachburcholtzer János 8 kor. 40 fii., dr. Meskó László 5 kor., özv Márki Gáborné, Deb- reezenyi Károly 4—4 kor., Kratochwill Gyula 3 kor., Zolnay Béla 2 kor. 80 fii., Szánthó Bella, Csákly László 2 kor. 40 fii., özv. Rózsa Károlyné, dr. Kovács László 2 kor. 20 fii., dr. Hajnal István, Benedicty Gyuláné, Békésmegyei Hírlap 2—2 kor, Szánthó Dezső 1 kor. 40 fii., ifj. Fára Sándor, ifj. Morvái Mihály 1—1 korona, Popovics Szilveszter, Löwy Sándor, Thurzó Gerőné, Batizi Ferenczné 80—80 fillér, Bársony Elemér 60 fillér, Popovics Szever, Emperl Gyula, Grozda Kornél, Natland János, Mold Ferencz, ifj Untervéger Péter, Yarga Sándor, Sarkadi N., Farkas László, Arsenovics Ka- ticza, Bartyik Mátyás, Grünwald Vilmos, Kis Albert, Hajnal Béla, Lavatka József, Goldstein Gyula, Hirschl Márton 40—40 fillér. Jelen voltak. Asszo nyok : Dr. Hajnal Istvánné, Farkas Józsefné, Popovics Szilveszterné, Benedicty Gyuláné, Osváth Ferenczné, Yigh Ferenczné, özv. Márky ^Gáborné, Untervéger Péterné, özv. Rózsáné, Kolozsvári N. Thuróczy Endréné, Terney Ferenczné, özv. Frey Lipótné, Batizi Ferenczné. Kovács Gyuláné (Szeghalom), Gáhi Endréné, Cserni Ernőné, Wallinger Antalné, Weisz Árminné, Hirschl Mártonná, Lőwy Sándornó, Belenta Frigyesné, dr. Igaz Pálné, Mezey Lajosné, Baki Istvánné, id. Debreczenyi Károlyné, Borbély Gáborné, Farkas Istvánná, Thurzó Gerőné, Korcsok Györgyné, Zolnay Béláné, özv. Lukács Jánosné, özv. Koszta Sándorné, Rosenfeld Vilmosné. Leányok: Kovács Esztike, Kovács Lottika, Kovács Ágneska, Buchwald Giziké (Budapest), Osváth Esztike, Szánthó Belluska, Vigh Irénke, Kratochwill Róza, Benedicty Mariska s Paulinka, Wieland Minka. Banner Böske, Untervéger Irénke és Margit, Kozics Mari, Rózsa, Szeréna, Rózsa Piroska, Kolozsvári Flóra (Vésztő), Thurzó Mariska, Terney Izabella, Frey Tinka, Kovács Róza (Szeghalom), Batizi Mariska. Wallinger Piroska, Wallinger Mariska, Hirschl Kornél, Weisz Mariska, Mezey Irénke, Arsenovics Katioza, Morvái Erzsiké, Morvái Mariska, Baki Vilma, Baki Juliska, Borbély Giziké, Gáhi Miczike, Farkas Róza, Babály Esztike, Korcsok Emerenczia, Rosenfeld Mariska. Köszönet nyilvánítás. Mindazok a jó barátok és ismerősök, a kik felejthetetlen drága férjem halálával ért veszteségemben részvéttel voltak, fogadják ez utón hálás köszönetemet! özv. Münch Gyuláné és családja. Bártfai fürdőlevél. Bártfát már 1505. óta — tehát idestova négy százada használják, mint gyógyító fürdőt. Bártfa forrásainak s éghajlatának nagy gyógyító erejét, már a mohácsi vész előtt is felismerték és épen ezért nagyképűsködéssel határos dolog volna Bártfát, mint gyógyfürdőt a tizenkilenczedik század záró évében, vidéki lap fürdőlevelében — felfedezni akarni. Es — bármennyire paradoxnak tessék az állítás — épen azok fedezik fel a bártfai fürdőt, akik egy évtized, vagy csak öt-hat esztendővel ezelőtt már megfordultak benne egyszer. Ezekre a fürdő mostani látása a felfedezés meglepetésével hat. Sokkal elementárisabban, mint a kik először látják és épen azért nem tudják az elképzelhetetlen különbséget megítélni a közelmúlt és a jelen között. Igaz, hogy öt esztendő alatt Magyarországon szédületesnek számító óriási összeget, két millió koronán felüli summát fektettek belé. Ez összeg tiszteletet parancsol és egyúttal minden Demosthenesnél és reklámnál ékesebb bizonyítéka, hogy a bártfai fürdőn mind az, sőt azon felül is igen sok megvalósítva van, a mit a magyar fürdő-vendégeknek Magyarországon szerénynek épen nem mondható igénye gyógyfürdőhöz joggal sőt jogon felül is fűzhet. Az áldozatkész fürdő igazgatóság, a maga részéről mindent megtett, hogy konfortot teremtsen a fürdő közönségnek, a természet pedig pazar kezekkel látta el a nélkül is a fürdőt — a világfürdőnek deklarált cseh Franzensbad valósággal ujjongana, ha a természet csak félannyira lett volna hozzá kegyes és figyelmes — úgy, hogy most már nem csak ha- zafiatlanság, hanem valóságos ostobaság is ama bajok ellen amelyekre Bártfa ád irt, akár Fran- zensbád, akár más hasonló külföldi földön keresni gyógyulást, vagy — szórakozást is. Négyezer hold gyönyörű, szálas fenyőerdő, északról keletre, nyugatról körülzáró hegyek által védett gyönyörű völgy-katlan és a mi különleges figyelmet érdemel mindössze csak 328 méternyire a tenger színe fölött. Fenyves 328 méternyi magaslaton 1 Ez kivételes ritka jelenség, mert igy a fürdőhely éghajlata nem zord, nem hideg, mint a magas Tátrában. Mindazáltal szél és pormentes, tiszta, ozondus levegő, a melyhez a fenyvesek által terjesztett üdítő balzsamos illat járul. A fürdőhelyet 1894. óta részvénytársaság kezeli, a mely mint említettük nehány esztendő alatt egy millión felüli összeget istruált Bárt- fán. Számadásokból győződtünk meg róla, hogy 1894-ben 357650, 1895-ben 318420, 1896-ban 112675, 1897/8-ban 235000 forintot építettek a bártfai fürdőbe. Ez óriási összegen, csak világfürdőkön tapasztalható, a legkényesebb igényeket kielégítő, Iminden modern kényelemmel berendezett uj ífürdőházat, továbbá szállodákat, éttermeket, pompás Lawn-Tennis pályát, gyönyörű fekvésű regiTeliző helyet; diszes, elegáns, kényelmes olvasó, könyvtár, társalgó, zongora s dísztermet magába foglaló Cursalont, rendkívül tágas, Ifedett sétányokat, bazárokat, gyermekjátszóteret s tornászó helyet készítettek; van kitünően berendezett vizgyógyintézet, külön férfi- s külön női osztálylyal, villamos gyógykezelés és mas- sage-al, 42 kilométer jó karban tartott kényelmes sétatér az erdőben. A kiváló gyógyhatású s teljesen uj fogla- lásu források közül 1 kénkönenyt, 12 égvényes- sós vasas savanyuvizet tartalmaz, melyek közül a főforrás, orvosforrás, lobogóforrás, töltőforrás ivókúrának s szétküldésre használtatnak, a többi a fürdőket látja el. Ezen ásványvizek értékét illetőleg, elismert tény, hogy a bártfai források a vasnak, sziksónak, chlornatriumnak és szabad szénsavnak, mint ezen források négy főalkatrészének oly páratlan és szerencsés vegyületét képezik, a minőt a külföld égvényes-sós-vasas savanyuvizei közt hiába keresnek. Bártfa forrásai közül mindegyik egy- egy különlegesség, mely a fenti alkatrészek egyikének vagy másikának túlnyomó voltánál fogva, a legjelesebb ásványvizekkel kiállja a versenyt, sőt azokat felül is múlja. De rendkívül jó, sőt -r- aki a helyszínén megfigyeli, látja csak, hogy gyakran mennyire bámulatos gyógyeredményt mutat fel Bártfa a legkülönfélébb nőbajok, a sápkór és a vérhiány minden alakjairól, gége-, légcső-, tüdő-, gyomorbél idült hurutjainál; hólyaghurútnál, oly idegbajoknál és gyengeségeknél, különösen a modern betegségnél a neuraszténiánál, melyek vérhiányon vagy kimerülésen alapulnak, továbbá görvélyes angolkórnál. Tüdőbetegek is jól érzik magukat Bártfa fürdő balzsamos éghajlata alatt; mint utókúra pedig megbecsülhetlek hely különösen Karlsbad, Marienbad, Hall, Lipik stb. után. Néhány évvel ezelőtt csak Eperjesig lehetett vasúton utazni, onnan jókora kocsiút volt Bártfa. Ma már egy viczinális vasút vezet Eperjesről Bártfára, amely Magyarország egyik legrégibb városa, kiváló történelmi múlttal és ereklyékkel; egyetlen egy fürdővendég sem mulasztja el, hogy a páratlan dóm és négyszázados városház műkincseiben gyönyörködjék. A fürdővendégek száma ez évben julius 25-éig 2447 volt; a vendégek zöme alföldi s budapesti, de vannak Európa csaknem minden államából, sőt szép számban amerikaiak is. Heti piacz. Gyulán, 1900. augusztus hó 2. A budapesti piaczon a hét folyamán az árfolyamok bár lassan, de folyton emelkedtek. Ennek hatása alatt heti piaczunkon is élénk volt u hangulat a gyenge kínálattal szemben. Különösen kukoriczában igen gyenge kínálat volt, úgy, hogy a kereslet még magasabb árak mellett sem tudta szükségletét fedezni. Eladatott 50 kilogrammonként koronákban : búza .......................670—6’80-ig ta karm. árpa (uj). . 4--------5‘20-ig kuk oricza .... 6-------6 20-ig Za b I.......................4-60—4'80-ig N y i I t t é r. ) Alulírott köztudomásra hozom egyszer és mindenkorra, hogy Mold Ferencz részére a hitelezők úgy adjanak bármit is, hogy én azt megfizetni nem fogom. Remete, 1900. évi julius 21-én. Mold József, 203 2—3 erdész, *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő.
