Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-29 / 30. szám
ból Tizet akart meríteni, és a veder magával rántotta. Az esés közben elveszthette eszméletét és igy megfalt a kút vizében. A gyulai kötött- és szövött iparárugyár részvényeiből az elmúlt héten még a következők jegyeztek : Abafi János, dr. Bárdos Arthur, Bo- doky Mihály, Bodoky Kálmán, Deimel Lajos, Fleischer Iguácz (Békés), Goldmann József, Heks Miksa, Havasi Herman, Heidlberg Imre (Szatmár), Jantsovits Emil, Karácsony Károly, Löwy Sándor, Lindenberger József, Mayer István, Nuszbek Sándor, Pap Gyula, Pfitzner János (Benedek), Rosenzweig Ármin, Stern László, N. Szabados József, Schneider János, Spielmann Anna, Sál Margit, Sál Gabriella, Schriffert József építész. Miután már csak kevés részvény van hátra, az érdeklődők figyelmét felhívjuk, hogy legkésőbb /. hó 31 ig az ismert ivbirtoko- soknál jegyezhetnek, miután ezen napon a jegyzés okvetlen be lesz zárva. Öngyilkos asszony. Csernus Istvánná 54 éves, szentaudrási asszony vasárnap délelőtt felakasztotta magát. Tettét az alatt követte el, mig férje a templomban járt, úgy hogy a hazatérő gazda már holtan találta feleségét, aki ismeretlen okból követte el a végzetes tettet. Jubiláló színigazgató. Szomorú sors jár a vidéki direktorokra, mindegyiket fenyegeti a deficit, a bukás réme. Valóságos osoda ilyenkor, ha egy vidéki szinészt ünnepelnek. Ez történt meg a múlt héten Hevesei Józseffel, a Békésen működő színtársulat igazgatójával, a ki szombaton jubilálta szinész- kedésének huszonötödik évfordulóját. Bérezik Árpád vigjátékában a „'Hímfi dalai “-ban Kisfaludy Sándort játszva. A békési közönség tüntető ovácziókban részesítette Heveseit, a ki nem csak ügyes igazgató,! de jeles színész is. Eljegyzés. Bohus Elemér, csabai ág. evang. tanító eljegyezte Liska János csabai kereskedő kedves és szép leányát Etelkát. Tűz Szent-Andráson. A múlt csütörtökön éjjel Szentandráson kigyuladt és leégett Kerekes Mihály háza. A tűz 1400 korona kárt okozott, á mely ösz- szeg biztosítás folytán károsultnak visszatérült. A tűz keletkezésének okát kipuhatolni nem sikerült. Eljegyzés. Dr. Margócsy Miklós csabai fiatal ügyvéd a napokban váltott jegyet Felix Erzsikével, özv. Felix Andorné bájos és müveit leányával. Betörés. Öcsödön Rosenfeld Mór üzletébe az ablakon keresztül betörtek és 340 korona árut vittek el. A csendőrség nyomozza a betörőket. Végzetes baleset érte Engl Dávid szarvasi kereskedő nejét. A padlásról fejövet megszédült a létrán és lebukott a magasból s esése oly szerencsétlen volt, hogy súlyos belső zuzódásokat szenvedett, melyek következtében pár órai kínlódás után meghalt. Veszett eb garázdálkodott Szarvason e héten s Tóth Pál szarvasi lakos Mari nevű kis lányát megmarta. A veszett kutyát agyonverték s miután fel- bonczoltatván, minden kétséget kizárólag bebizonyult, hogy dühödt állapotban volt, a szerencsétlenül járt kis lányt felvitték a budapesti Högyes intézetbe. Vétkes gondatlanság folytán rettenetes halállal halt meg Demjén Imréné 2 és fél éves kis leánya Az anya egy nagy üstben vizet forral és leemelvén a felforrt vizet a tűzről, a konyha közepére tette. A kis leány ott sürgölődött a konyhában és mikor anyja kiment s őt magára hagyta, felborította az üstöt. A forró viz a kis leányra ömlött, aki összevissza égett és pár órai kínlódás után meghalt. Petőfi ünnepély Mezőberényben. A múlt évben M.-Berényben lezajlott nagysikerű országos ünnepély, melynek keretében a vármegyei közművelődési egyesület a nagy Petőfi emléktábláját leplezte le, megadta az első lökést a halhatatlan emlékezetének folytonos éberen tartása czéljából rendezendő ünnepélyekre. Ez idén a mezőberényi diák ifjúság vállalkozott az ünnepély rendezésére, mint az alábbi prog- rammból is látható, teljes lelkesedéssel és buzgalommal, ami már előre is biztosítja az ünnep sikerét. Az ünnepély, mely ma fog Mezőberényben lefolyni, két részből áll és programmja a következő: Délelőtt fél 11 órakor a mezőberényi Petőfi- tábla előtt ünnepély a következő műsorral: 1. Szózat énekli a m.-herényi iparos dalkör. 2. Petőfi. Irta Endrődi Sándor. Előadja Bleuer László. 3. Beszéd. Mondja Belenczéresi Dezső. 4. Yan-e egy marok föld P Irta Petőfi Sándor. Előadja Braun E. Gyula. 5. Részletek Petőfi „8algó“-jából Előadja Wolf József. 6. A nemzethez. Irta Petőfi Sándor. Előadja Stein János. 7. Himnusz. Énekli az iparos dalkör. Este a „Magyar Király“ szálló dísztermében tánczmulatsággal egybekötött műkedvelői előadás. Színre kerül: „A halálba: halhatat- lanságba.“ Színmű 1 felvonásban. Irta: Belencéresi Dezső. Személyek: Petőfi Sándor—Wolf József; Petőfiné Szendrey Julia—Berthóty Erzsiké; Petries Sámuel herényi közgyám—Mockovcsák Géza, Mariska leánya—Piltz Emmuska; Orlai Soma festő, fia— Bleuer László ; Egressy Gábor—Stein János; Kiss Sándor, ezredes—Belenczéresi Brúnó; Pusztai, herényi jegyző—-Stein János; 1-ső herényi polgár—*; 2-ik herényi polgár—*. Történik Berényben 1849. julius végén Petries Sámuel házában. Belépő-díj az esti előadásra és tánczmulatságra : Körszék 2 kor. Zártszék 1 kor. 60 fill. Földszinti állóhely 1 kor. Gyermekjegy 60 fill. Karzat 40 fill. A tánczmulatságra körszék, zártszék és földszinti jegyek érvé nyesek. A tánczmulatság tiszta jövedelme a „Petőfi Ház“-é lesz s e hazafias czélra a rendezőség feltil- fizetéseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz. Az esti előadás kezdete pont fél 9 órakor. — Az ünnepély iránt úgy Mezőberényben, mint a vidéken is nagy érdeklődés mutatkozik és bizonyára nagy közönség tömeges részvéte fogja biztosítani annak sikerét és jutalmazza meg a lelkes ifjúság buzgó fáradozását. Öngyilkosság. Egy 17 éves mezőberényi csordás fiú Tachó Pál, a napokban kihajtotta gazdája teheneit a csordára a mivel dél felé elálmosodott, pihenőre hajtá fejét. Egy óráig tartó alvás után felébredt s ekkor rémülten vette észre, hogy a tehenek nincsenek sehol. Azok a tilosba tévedtek. A fiú félelme tetőpontjára lépett, midőn hosszas keresés után sem találta meg az elveszett csordát s ezen félelem annyira erőt vett rajta, hogy a közelben levő kutgémre felakasztotta magát. Az angyalcsinálás sötét bűne miatt egy fiatal cseléd leány került vizsgálat alá a héten. Bokori Mária, köröstarcsai születésű 24 éves leány Mezőberényben szolgált. A napokban kiment a szarvasi országutra, ott az árokparton egy leány-gyermeknek adott életet s fél óra múlva maga vitte be a községbe a gyermeket — holtan. Azt állította, hogy a gyermek holtan született, az orvos-rendőri vizsgálat azouban megállapította, hogy a lelketlen anya ott az árokban maga fojtotta meg gyermekét. A leány ellen folyik a vizsgálat. Nagy idők tanúja- Misley Mihály nyugalmazott kir. telekkönyvvezető, — mint lapunk zártakor mély részvéttel értesülünk — tegnap este elhunyt. Asztmatikus régi baja volt és egy hirtelen roham pár pillanat alatt megfosztotta életétől. Misley Mihály, mint vitéz honvéd végig küzdötte a szabad- ságharezot, számos csatában vett részt és kitüntette magát. A telekkönyvi első helyszínelés óta, mint telekkönyvi tisztviselő működött, mint szorgalmas, pedáns és tetőtől-talpig becsületes tisztviselő 43 esztendi közhasznú működés után alig két éve vonult jól kiérdemelt nyugalomba. Halála mély gyászba borítja nagy számú családját, széles körökben kelt igaz részvétet. Temetése holnap délután lesz. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : özv. Misley Mihályné szül. Láda Eszter, saját valamint gyermekei Mariska s férje Ulicska István gyermekeikkel; Béla és neje Végh Etel, Endre, Elemér és neje Klein Ilona, Kálmán, továbbá rokonai, jó barátai és ismerősei nevében is szomorodott szívvel tudatja a legjobb férj, illetve atya, nagyatya, rokon és jóbarát Misley Mihály kir. törv. nyug. U-lekkönyvvezető-irodaigazgatónak folyó hó 28-án este 7 % órakor életenek 73 ik és boldog házasságának 43-ik évében váratlanul történt gyászos elhunyták A megboldogult földi maradványai folyó hó 30 án délután 4 órakor fognak az ev. ref. templomban mondandó egyházi ima után az ev. ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvaira 1 Gyújtogatás Dobozon. Dobozon, mint tudósítónk telefonon jelenti, szerdán nagy tűz pusztított a község közelében levő Juhász Ferencz és Kulik-féle tanyában. Két hatalmas buza-asztag vetett lángot cséplés közben. — A tűz nagy riadalmat okozott, mert nagy szél dühöngött a félő volt, hogy ha megtalál fordulni, az egész falu elpusztul a lángokban. A nép vállvetett működéssel igyekezett a tűz eloltásán s rendkívül jó hatást tett, hogy maga az uraság gróf Wenckheim Dénes is mindvégig személyesen működött közre a tűz eloltásán ; sőt saját parádés lovait is befogatta vizet. hozatni. A tüzet igy sikerült szerencsésen eloltani. — Dobozon erős a gyanú, hogy a tűz gyújtogatás folytán keletkezett, mert a pénteki nap folyamán meg V. Szabó Sándor és Balog Mihály házaiknak fedele közt leltek csóvát, a mit gyújtogatni szándékozó lelketlen s bűnös kezek tettek a nád közé. — A lakosság körében nagy izgatottság uralkodik s a gyujtogatót ha kézre kerül, aligha meg nem fogják Iyncbelni. Wenckheim Károly gróf balesete. A fővárosi lapok egy része hozta a keddi napon, hogy Wenckheim Károly gróf huszárönkéntes, Wenckheim Géza gróf gerlai nagybirtokos fia lovaglás közben Szemp- czen szerencsétlenül járt és halálosan megsebesült.. Ez a hir, a mely Békésmegyében különösen nagy szenzácziót és részvétet keltett, szerencsére nem volt olyan tragikus, mint a hogy riporteri fantázia kiszínezte s halálos sérülésről szó sincs. A fiatal gróf ki most Pozsonyban huszár önkéntes — leesett ugyan lováról, de csak könnyű sérülést szenvedett a karján és fején, a mely semmi aggodalomra okot nem adhat, miután ma már teljes egészségben minden veszélyen túl van. Csaba község képviselőtestülete hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tattott, melyben tudomásul vette a Trautmannsdorf-féle föld vételi 400.000 koronás kölcsönnek meghosszabbítására vonatkozó ministen leiratot, egyben dr. Lukács György főispánnak eredményes közbenjárásáért köszönetét szavazott. A kölcsönt a magyar általános hitelbanknál négy évre hosszabbították meg. A kereskedelemügyi ministernek az interurbán távbeszélő bekapcsolására vonatkozó leiratát szintén tudomásul vették. A közigazgatási bizottság felhívásával szemben kimondotta a közgyűlés, hogy a lakositási szabályrendeletet nem módosítja A községi iskolák jövő tanévi költségvetését elfogadva a polgári leányiskola kiadásait 15795 koronában, bevételeit 11309 koronában, a tanyai iskolák kiadásait 7200 koronában, az óvodákkiadásait 3990 koronában állapították meg. Tűz Ütött ki csütörtökön délelőtt 11 órakor a Gyulához tőszomszéd paradicsomi pusztában. Két buzakereszt gyulladt meg s ettől tüzet fogott a közelben levő 2—300 szekérnyi trágyadomb és lassan égni kezdett. A tüzet a közelben gyakorló katonaság vette észre s parancsnokuk Destek százados Hallósy és Dobos főhadnagyok vezénylete alatt 50 főnyi legénységet rendelt a tűzhöz, kik az uradalmi cselédséggel együtt másfél órai derekas munkával eloltották a tüzet s megakadályozták tovaterjedését. Gyulán mit sem tudtak a dologról, a tűzoltóságot sem kellett kikérni. Rablási Szándékból felfeszitették N.-Szénáson az indóház kapuját, behatoltak a hivatalos helyiségbe és elemeitek egy ruhákkal telt ládát. Majd az emeleti lakást akarták kifosztani de a felébredt éjjeli őr segélykiáltására meg ugrottak. Valószínűleg kóborczigányok voltak. Szerencsétlenség. Lukay Mihály szöllősi béres aratók részére vizet szállított s útközben a kocsi felborult, a tiz akós hordó pedig reá esvén, agyonnyomta a szerencsétlen embert, aki rögtön szörnyet halt. Rejtélyes bűntény. N.-Szénáson Birkás Erzsébet cselédleány Rákóczi István legénynyel szerelmi viszonyt folytatott s e szerelemnek gyümölcse is lévén, mint annyi sok bukott leány, ő is túl akart adni a gyermeken, mielőtt megszületik s egy asszony tanácsára valami erős szert vett be, amelytől azonban ő lett rosszul és a mérgezés következtében másnap meghalt. Felbonczoltatván, kiderült, hogy a magzat elhajtás helyett mérgezés áldozata lett. A javas- asszony ellen megindították a bünvizsgálatot. Becsapott gazda. Egyik orosházi gazdát Karasz Istvánt csúnyán becsapták a vásárhelyi vásáron Czegléden lakó Schwarz doktornak adta ki magát egy előkelő kinézésű ur előtte és 600 frtért meg- vévén a két lovát, váltót adott pénz helyett'; de midő a gazda a váltót kifizettetni akarta, kiderült, hogy Schwarz doktor nem lakik Czegléden. A becsapott gazda busán tette el a láda fenekére a szomorú vásárfiát. Gyulai élet. Denique hát még mindig meleg van. Hasztalan a nyári hangulatban utazók elmefuttatása, hasztalan a sörfogyasztás, az idő nem akar megváltozni s a nap süt, süt olyan kegyetlenül, mintha nagyszámú bűneinkért már itt e földön meg akarná velünk a poklot kóstoltatni Ebben a nagy melegben természetesen első kötelessége az embernek lustának lenni. A délutáni órákban a lecsukott zsalugátereft jelzik, hogy hányán aludhatják odabent az igazak álmát s talán az ujjamon el tudnám számlálni, bányán vannak délutáni két órakor Gyulán ébren Igen kevesen, mert ilyenkor szabad lustálkodni annak is, a ki máskor lót-fut, dolgozik egész nap. Ebben a nagy melegben persze az Uránia se mert lejönni, megijedt attól a rohamos pártolástól, amiben Gyulán a színházakat részesíteni szokták. Pedig ebben a nagy melegben szívesen elvállaltunk volna valami északi jegestengeri előadást, hiszen igy is legboldogabb embernek tartjuk a jég közé szorult Andrét, a ki különösen a nyári szezon alatt, mikor nem igen van egyéb dolga az újságoknak, hol itt, hol ott jelenik meg egy-egy hir alakjában. A városnak meg épen most jut eszébe a szegény bicziklistákat megrendszabályozni, mintha nem elég tortúra lenne ilyenkor bicziklire ülni, hiszen ebben a nagy melegben megszenved a sports- mann az összes, általa elkövetendő biczikli, sza bályrendeletsértéseket s ilyenkor akármelyik oldalán megy az útnak a bicziklista, mindenképen baloldalon megy, mert ilyenkor az útnak csak baloldala van. Ebbe' a nagy melegbe 1 Azonban egy uj alakot termelt ez a szabály- rendelet. A sarki rendőrt, mint bicziklifőlvigyázót, aki roppant ambiczióval fogja leszóllitgatui a gépről azokat a bicziklistákat, akik nem csengetnek, sebesen hajtanak és nem világítanak. Azért ez a szabályrendelet mód nélkül üdvös dolog s különösen a nem kutyabarát bicziklisták örülnek neki, akik féltették eddig a lábuk kásáját a kutyafogaktól. Bezzeg jó lesz ezután. Az ember egyszerűen felolvassa a Bodrinak azt a paragrafust, a melyik a kutyákat rendszabályozza meg s a Bodri egyszerűen „sötéten távozik“ anélkül, hogy belekóstolna a bicziklista nadrágjába. Lám csak milyen jó nekünk gyulai bicziklis- táknak. Ha csengetünk, világítunk és lassan hajtunk, mienk a menyeknek országa, — illetve a kocsiút a baloldalon. — Hát a hol csak jobb oldalon jó az ut a bicziklire ? Ott az ember gyalog megy. — Hát a hol az ut mindkét oldala rósz P Ott Zeppelni féle repülőgépen. Ezekre nézve nem tartalmaz intézkedést a („kerékpárosok kis kátéja a nadrágzsebben.“ * * * * Miután Falb tata megjósolta, hogy egész aug. hó ilyen meleg lesz, az egyetemisták 18-iki mulatságának rendezősége elhatározta, hogy ha már nem rendelhet meg erre a napra a postaigazgatóságnál „hősülyedést jelentékeny csapadék nélkül,“ hát legalább egy élvezetes hangversenynyel rója le meghatottságát azok iránt, akik ily nagy melegben megjelennek a mulatságon. Mert ez a nagy meleg tényleg sokakat visszatart a mulatságból, noha én éppenséggel nem értem miért, hiszen télen éppen úgy 35 fokos melegben és ellágyult gallérral tánczolja az ember a souper- csárdást, mint nyáron. Sőt az a jó van még a nyári mulatságban, hogy ilyenkor nem hül meg az ember, mint télen. A készülődés mindazonáltal nagy s a megye szép lányai mind ott lesznek az egyetemiek bálján. Határozottan a meleg ellen ezélzó törekvés a diákok műkedvelői előadása is, akik nyár közepén adják a „Tavasz*-1. Azt hiszem, felesleges reklámot csapni ennek a kis mulatságnak is, daczára a melegnek; puklikuma lesz ennek is, annak is. — re. Itthon. (Ajánlva a „Gyulai élet“ írójának.) Sokat jártam-keltem, sok földet bejártam, de anynyi panaszt egy városra sem hallottam, mint szeretett szülővárosomra. Mi teszi a gyulai életet ilyen unalmassá ? A szellemi élet, tevékenység, mozgás és élénkség teljes hiánya,"az aluszékonyság, nemtörődömség, a vérnek és agyvelőnek petyhüdt- sége, a mely — kevés kivétellel — minden gyulai szivet és koponyát lenyűgözve tart P Ez is, de nem egyedül. A nagyvárosi embernek nincs szüksége intim társaságra, a színházak, műintézetek, műtárlatok, bálák, hangversenyek, a mulatságoknak ezer más kínálkozó alkalma nélkülözhetővé teszik számukra az intim összejöveteleket. A falusi, vagy mondjuk kisvárosi intelligens emberek csekély számuknál és a külső szórakozási eszközök teljes hiányánál fogva egymásra vannak utalva, kifejlődik tehát bennük az együvé tartozás érzete. Tömörülnek és egyöntetű konszolidált társaságot alkotnak tehát, nem nézve eközben arra, hogy vájjon egyik másik közülök alantabb áll-e a hivatalos ranglétrán, vagy kevesebb jutott-e neki az anyagiakban. Gyulaváros közép helyet foglal el a nagyváros és kisváros között. Megvan benne a nagyváros minden hátránya, a kisváros minden előnye nélkül. A gyulai társadalom atra, hogy a szórakozás külső eszközeinek megszerzéséről és fenntartásáról gondoskodjék : szegény. Arra pedig, hogy az összetar tásban keressen szórakozást és megelégedjék a pusztán szellemi élvezetekkel, nincs benne elég fenköltség és lelki nemesség. Gyulán pusztán a hivatalnok elem, az ügyvédek és orvosok, a honvédség tisztikara és két-három nagykereskedő képezi az intelligencziát, nincsen közép osztály, hiányoznak a közbirtokosok, pusztán a nagybirtok dominál, a latifundiumok s mellettük a kisbirtokosok tengődnek, a minek nem csak gazdasági hiánya van, hanem kihat a társadalomra is. A benszülött intelligenczia jó része igen fiatal. Az iparos osztályból vált ki, pusztán saját képzettségének köszönheti műveltségét is, hazulról (von Haus aus) nem hozott semmit. Az igazi született úri ember nem büszke, nem rátartós, nem érzi szükségét annak, hogy külső hivalkodással mutassa úri voltát. Szívélyes, barátságos a másokkal való érintkezésben, nem keresi, hogy másnak öt garassal kevesebbje van-e mint neki, bátran érintkezik alantabb állókkal is, mert tudja, hogy ez által el nem vitatható úri mivoltából mit sem vészit, holott az újdonsült intelligencia némely egyedének első dolga, mint az apostatának elfordulni az elhagyott osztálytól, megtagadni az azzal való minden közösséget és elérni hivalkodással azt az előkelőséget, melyre gondolkozása s a szív nemessége által nem tudott eljutni. Innen van, hogy féltékenyen őrzi nehezen kivívott poziczióját és minden a nála kisebb rangban, kedvezőtlenebb vagyoni helyzetben lévőkre vesztegetett szó vagy pillantásban tekintélyének és előkelőségének csorbulását látja. Innen van, hogy egész idejét, minden igyekezetét arra fordítja, hogy háttérbe ne szoruljon, hogy mindig lépést tartson azzal, akit csodál, vagy irigyel, nem szellemi tehetsége, vagy lelki nemessége, hanem divatosabb, drágább ruhája, gazdagabb uzsonnája és fényesebb lakberendezése miatt. Ennyit a bennszülöttekről. Az idegenek, kiket sorsuk Gyulára vet, oly szórványosan érkeznek, hogy a társadalom reformálására igy egyenkint nem képesek, mire pedig meggyül a számuk, a gyulai társadalom annyira mégis asszimilálja őket, hogy ezek is beletörődnek az egyhangúságba, utóbb csak csendes morgással adnak életjelt magukról. Csoda-e, ha a viszonyok ilyetén alakulása folytán lehetetlenné válik a szívélyes, barátságos érintkezés, az egymás megbecsülésén alapuló kellemes társasélet. Gyulán mindenki első ember s lenézi azt, aki csak második vagy harmadik az ő szemében. Minthogy azonban ez a második vagy harmadik szintén első a saját szemében, mi származik ebből egyéb, mint folytonos torzsalkodás, hiábavaló vetélkedés és egész árja a pletykának és megszólásnak, mert hogy is állaná meg egy úri hölgy, aki ad magára valamit, megszólás nélkül azt, hogy barátnője Árvay és Társától hozatja a toilettet, ő kénytelen gyulai szabóval megelégedni; avagy hogy elégednék meg, holott — ha vagyoni viszonyai nem javalják is — társadalmi állása megköveteli, hogy ruházat dolgában hasonló fényűzést fejtsen ki. Temérdek kísérlet történt már a gyulai társas élet fellendítésére, ideig-óráig sikerült is felrázni a társadalmat a tespedésből, de a lelkesedés, melylyel egy-egy intézményt, egy eszmét felkarolt a közönség, mindannyiszor szalmalángnak bizonyult. Nincs is rá kilátás egyelőre, hogy a tespedésen segítve legyen. Nincs gazdag földbirtokos elem, a hivatalnok sereg a maga 1100—1400 frtos fizetéséből alig tud kijönni, az ipar és kereskedelem pang nagyon, természetes tehát, ha müpártolásra, a szórakozás külső eszközeinek megszerzésére gyulai zsebből nem telik. Mivel lehetne mégis a társadalmi beteget orvosolni P Pusztán azzal, hogy félreteszszük a költségeskedést és nagyzolást, nem vitatjuk el egyrészt egymástól a kiváltságot s viszont nem hivalkodunk képzelt fensőbbségünkkel, hanem tömörülünk egy szerves egészszé; nem iparkodunk elhomályosítani, nem nézzük le, nem szóljuk meg, hanem megbecsüljük egymást. Akkor mindjárt gyakoriabbak, élvezetesebbek lesznek a társas összejövetelek, láto- gatottabbak s eredményesebbek a bálok és kevésbbé unalmassá a gyulai élet. Kevesebb lesz Gyulán a blazirt fiatal ember és a pártában maradt hajadon, ellenben szaporodni fog a menyecskék száma, kiknek hires Bzépsége képezi egyedüli dicsőségét nemes Gyula városának. Egy ijött-ment. t Irodalom. Hogy a „Magyar Szó“ hivatást tölt be, szükséget pótol, azt a lap elkeseredett politikai ellenfelei is kénytelenek beismerni — félévi fennállása után. Alig múlik nap, hogy a napi sajtó ne foglalkoznék azokkal az eszmékkel és aktuális napi kérdésekkel, melyek a „Magyar Szó“ réven kerültek szőnyegre. Minden rovata élén előkelő, megbizható újságíró áll, s az ifjú vállalatnak minden munkása a kivívott s kivívandó sikerek által buzdulva, békésen végezi feladatát. Ez a magyarázata annak, hogy a „Magyar Szó“ ma egyik legélénkebb magyar újság. A lap barátai nem olvashatják nagyobb figyelemmel, mint a lap ellenei. Ez az első félév kész eredménye. A vidéki közönségre fontos, hogy a „Magyar Szó“ már este 5 órakor megjelenik s igy a legtávolabb vidékek közönsége is kézhez kaphatja másnap reggel. A „Magyar Szó“ előfizetési ára: egész évre 28 korona, félévre 14 korona, negyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV., Sar- kantyus-uteza 3. Heti piacz. Gyulán, 1900. julius hó 27. A budapesti piacz jobb vagy rosszabb termési hírek hatá-a alatt a búza ára hol emelkedik, hol esik nehány fillért. A hét eredményekép mintegy 15—20 fillér emelkedés konstatálható a buzánái. Ellenben tavasziak, különösen tengeri a tartós szárazság folytán igen silány. Ezek hatása alatt heti piaczunkon következő árakat jegyzőnk 50 klgmként koronában: búza ....................... 600—6‘20-ig ta karm. árpa (uj). . 4-80—5'00-ig kukoricza .... 5‘90—6 00-ig Zab.............................. 4-60—4-80-ig Ny ilttér. *) Alulírott köztudomásra hozom egyszer és mindenkorra, hogy Mold Ferencz részére a hitelezők úgy adjanak bármit is, hogy én azt megfizetni nem fogom. Remete, 1900. évi julius 21-én. Mold József, 203 1—3 erdész. *) E* rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő.
