Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-28 / 4. szám
4-ik szám. Gyula, 1900. január 28-án XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dif: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — | Évnegyedre • . , 2 „ 50 Egyes szám ára 20 fii. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEZ ó h. n HD á v i cL. 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fii. I _____Á Ké t kitüntetés. A hivatalos lap csütörtöki számában vármegyénket érdeklő következő legfelsőbb kézirat jelent meg: Személyem, körüli magyar miniszterem, előterjesztése folytán, a közegészségügy terén szerzett érdemeik elismeréséül dr. Fábry Sándor Békésváimegye alispánjának a királyi tanácsosi őzimet díjmentesen és dr. Berkes Sándor Békésvármegye közkórházi igazgatójának Ferencz Józseí rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1900. január 15-én. Ferencz Józseí s. k. Széli Kálmán s. k. Kedves meglepetést és őszinte örömet keltett e kitüntetések hire a vármegye minden részében és mi is azzal az örömmel adunk róla hirt, a melyet az igazi érdemek megjutalmazása mindenkor — még közelebbi vonatkozás nélkül is — kelt az emberekben. Az egyik kitüntetett vármegyénknek érdemes alispánja: dr. Fábry Sándor, fiatal, javakorbeli férfiú, tetterejének teljességében. És annál becsesebb, jelentősebb az ő érdemeinek elismerése, mert alig néhány évi alispáni működés után jutalmazta meg őt az alkotmányos király azon kitüntetéssel, melyet állásának és munkakörének osztályosai csak hosszú hivataloskodás után s legtöbbször éltük alkonyán nyernek el. Annak a közigazgatási és társadalmi tevékenységnek, melyet alispánunk páratlan munkabirással és ügyszeretettel teljesít, egy ágát emelte ki a legnagyobb jutalmat osztogató király és egy szép alkalomhoz fűzte tanácsosi czimének adományozását. A közegészségügyi szolgálat terén szerzett érdemek elismerése a kitüntetés, az alkalom pedig, mely annak kegyes adományozására szolgál, a gyulai közkórháznak a nagyszabású T Á. R C Z A.. Nyugalmam ... Nyugalmion rég vidám tavát Szilaj szellő barázdálja, Szegény lelkem majd elmerül A sóhajok mély árjába. Ha a sóhaj hiddá válnék Hozzád vinné epedésem, Megértenéd szerelmemet Megtudnád, hogy mint szenvedek. A csaholi erdész. A »Békés“ számára irta: Papp Dániel. Csaholban egy hosszú fehér házban lakott az uradalmi erdész. A ház elejét hársfák szegélyezték, a kövezett ereszalján oda volt támasztva a falhoz egynéhány vesszőszék; onnan a kastélyra s azontúl a havasokra lehetett látni; hátrább a kastély sárga tornyai mögött egy széles rét vezetett át az erdőbe. Ezen a világos zöld pázsiton keresztül szokott esténkint hazatérni Vukovics, az erdész; puskájával, ezüstö- zött nyelű vadászkésével s vastag szürke kabátjával, a melyet koratavasztól kezdve mindig panyókán hordott. Midőn hazajött, vacsorára elfogyasztott egy kevés hideg húst, egy karéj rozskenyeret s azután mély zsebeiből különböző faszeleteket húzott elő s a kastélyra néző szobába vonult, a hol a lámpa világánál gyalul- gatta és lakkozta a kis hasábokat. Ez hosszabb idő óta foglalkoztatta az erdészt; kis fagyüjte- ményt csinált magának, miután előzőleg már összegyűjtötte előbb a kártékony bogarakat és pilléket, azután az erdei virágokat, külön készítvén el a levélgyüjternényt is. De rendesen korán félretolta a gyalut s a fénymázos bögrét, elmegyógyintézettel való kibővítése. Az administrativ feladatok sokaságának kitűnő vezetése mellett igazán a közegészségügy fejlesztése volt az, melyen a kitüntetett a legnagyobb előszeretettel munkálkodott. Már mint főjegyző indított akcziót a megyegyü- lésen, hogy az feliratilag kérje közegészség- ügyi mérnöki hivatalnak szervezését és ár- tézi kutaknak államköltségen való fúrását; a hivatalt a földmivelésügyi minisztériumban tényleg szervezték éB az állam nagyban támogatja a községeket egészséges ivóvizet kereső munkájukban. Vezérszerepet játszik az országos közegészségügyi egyesület békésmegyei osztályának megalakításában, mely egyesület az ő tevékeny elnöklóse mellett igen szép sikerekkel működik. A közegészségügy megjavítására irányuló számtalan további munkáján kívül az ő nevéhez, fáradhatatlan munkájához fűződik a vármegyei közkórháznak kifejlesztése és a nagy elmegyógyintézettel való kibővítése, a melynek létesítése körüli érdemeit a közel múltban annál is melegebben méltattuk, mert az általános érdekeken felül városunk fejlődését és gazdasági erősbödósét is hatékonyan előmozdítja. A vármegye közigazgatásának élén az admimstratió egyszerűsítését, gyorsítását és tökéletesítését tűzte ki feladatáúl, mely feladat eredményes megvalósítását ma vármegyénk mintaszerű igazgatása bizonyítja. Az autonom szabályozás alá eső ügykörök mindegyike gondosan megalkotott szabályrendeletekkel van körülirva, ezek között a vármegyei és községi ügykezelésről alkotott szabályrendeletek az administrate formai tökéletességét, a vármegyei és községi pénz- kezelési szabályrendeletek, melyek keretében a vármegyei számfejtő osztály és az ambuláns számvevői állás szerveztetett, a vagyonkezelés pontosságát és biztos ellenőrzését teszik lehetővé. Az évenként nagy gonddal összeállított „Ellenőrzési Napló“ vaskos kötete a munka menetének rendjét, a »Hivatalos Közlemények* az intézkedés gyorsítását és a nagyközönségnek az administrativ tevékenybetette a fél ablakszárnyat s aludni tért a barna pokróczczal takart keskeny ágyon. Mintegy 26 éves lehetett, jó középtermetű, széles vállu.l Ártatlan volt és piros arczu. Még két-három éve jött Selmeczröl az uradalomba. A sovány akadémiai évek után a tisztességes tápláléktól s a jó levegőtől megerősödött s az azelőtt1 kissé vérszegény fiú egészségesen aludt. Csak hirökből ismerte a nőket. Egy este, midőn félretette a gyalut s csizmáját az asztallábnak feszítve, lehúzta, észrevette, hogy a kastély vén szilfái mögött kivilágított ablaksor látszik. A báróék megjöttek — szólt Vukovics és ágyára dőlt. A bonn is velük lesz — tette hozzá. Mióta Csaholon volt, még nem látta az uraságot, (a báró most volt először otthon s úgy látszik, most is csak a tiszttartót hivatta magához), de azt már többször hallotta, hogy a báró kis gyermekei mellett van egy sugár, vastagszemöldökü leány, akire még a báróné is féltékeny. Eszébe jutott most a történet s valamivel később aludt el, mint rendesen. Ezért reggel későbben is ébredt s midőn a kastély előtt elhaladt, a földszinti gyermekszobák ablakán megpillantott egy nyitott toilette tükröt. A tükör szárnyai egy női arczot takartak el, de lejebb látszott egy alacsony kék, fűző és két gömbölyű váll, a melyen rendetlen sötét fürtök omlottak végig. Vukovics gyorsan félreforgitotta az arczát és sietett ki az erdőre. Mikor estefelé hazatért, a réten ■ gy magas, fekete ruhás hölgy jött vele szemben, aki almazöld keztyüs kezénél fogva egy-egy kis leánykát vezetett. Vukovics kalapot emelt neki. A hölgy fejbólintással válaszolt, s miközben a; gyermekeknek beszélt valamit, a férfiúra szögezte tekintetét. Az erdésznek úgy tetszett, mintha ez a tekintet kelleténél hosszabb lett volna. Elpirult egészen a hajatövéig s nagyon vidáman tért haza. Az esté többet füryörészett, mint a mennyit gyalult a kis hasábokon. Későn oltotta el lámpáját, de még akkor is a sötét ablakban maradt s távcsövén kezdte figyelni a kastély földszintjének utolsó kivilágított ablakát.] Tíz perczig . . . egy negyed óráig . . . egy fél óráig figyelt .... Akkor a világos háttérből ugyanaz a magas női alak közeledett a nyitott 8égbe való bevonását biztositják. Az országban elsőként létesült megyei telefon a gyorsaság és közvetlenség legjobb eszközének bizonyult. Mindmegannyi az ő személyes munkája, vagy az ő kezdeményezésére és vezetése mellett létesült. Dr. Fábry Sándor nehéz időkben lépett a vármegye élére, amikor a földmivelő nép között elterjedt socializmus erőszakos kitörésekben is nyilvánult. E bajok eloszlatása és orvoslása szép tért nyitott az ő mindent felölelő ambitiójának is. Mint kezdő alispánt vezéralakként látjuk szerepelni a socialis ankétén, mely az ott megalkotott memorandum alakjában oly sok üdvös eszme megvalósítását eredményezte, minők a házi ipari ágak, különösen a szövőipar s ezzel kapcsolatban a kendertermelés fejlesztése; a vármegyei föld- míves iskola, a békési kosárfonó, a csabai dohánykisórleti állomás és selyemgubó raktár létesülésének története az ő nevétől elvá- lasztbatlanok. Közbenjárására a központi statisztikai hivatal elsőként dolgozta és adta ki Békésvármegye mezőgazdasági statisztikáját, gazdasági állapotainkat híven feltüntető ezen munkálatot és társadalmi téren is élénk mozgalom indul meg a socialis bajok orvoslására, melynek hatalmas lendületet ad az általa a harmadik országos gazdakongresszuson tartott és külön kiadásban is megjelent nagy előadással. S a kinek — magyarul mondva — egy egész vármegyéért fáj a feje. aki a közigazgatási és társadalmi élet minden mozzanatában vezér vagy harczos volt, ó még talált időt és alkalmat arra, hogy örökbecsű intézmények létesítésében örökítse meg nevét. A már elmondottakon kívül a nagy zeneköltő Erkel Ferencz emlékszobrának létesítésében, és a leleplezés nagyszabású országos ünnepélyének rendezésében őt, mint a szoborbizottság elnökét illeti a munka és érdem oroszlánrésze. A belterjesebb gazdálkodás előmozdítására hozta javaslatban öntözési műveletek létesítését. Az évek munkáját igénylő terveket a kultúrmérnöki hivatal már csaknem teljesen kidolgozta és legközelebb megtáblákhoz, teljes pongyolában. Egy negyed perczig tarthatott csak, mig az ablakot betette s leeresztette a függönyöket, de Vukovics ez alatt gyönyörködhetett duzzadó karjaiban, magas mellcsontjában s kerek csípőiben, a melyeken ablakcsukás közben egészen megfeszült a fehér pongyola. Az erdész e második éjszakán igen keveset aludt; még hajnalban is, mikor a báró elhajtatott a titeli mocsarak közé egy pár napi vadászatra, tisztán hallotta a lovak horkolását s később a kocsizörgést. Másnap délelőtt .az erdőn volt Vukovics s munkásainak egy hegyes végű bottal mutogatta a tennivalókat. Tiz óra felé egy tölgyfa árnyékába ült s börtáskájából szalonnát és kenyeret vett elő, megreggelizett s azután álmosan dőlt a fának. Magas puha kalapjával félig eltakarta az arczát s behunyta szemét. A meleg májusi napsugár egy kissé elaltatta az erdészt, de egy éles rigófütty nemsokára felébresztette. Vukovics feltolta a kalapját s csudálkozva kelt föl. Megint a bonne állt előtte, most hajadon-: fővel sötét hajában egy májusi rózsával. Fehér- keztyüs kezében egy csukott napernyőt tartott és egy csomó gyöngyvirágot. A gyermekek is gyöngyvirágot szedtek volt s a kisasszony napernyőjébe dobálták a virágokat. — Mire valók, erdész ur, ezek az árkok ? — Ezek kisasszony — válaszolta Vukovics — a tüztől óvják az erdőt. A környéken most sok az erdőégés s egypár lépésre innerr már az uj vasút is készen van ; a lokomotív szikrái is gyújthatnak. Feiássuk a száraz avart — mondta s zavartan szurkálta a süppedő talajt, örülve hogy van hová lesütni a szemét — felássuk egészen a homokig s kétoldalt felhányjuk a földet, hogy a levélréteg tüze, veszedelem esetében ne harapózhasson el — Vukovics vegyok — tette hozzá, kissé meghajolva. A gyermekek a napernyőjénél fogva tova- huzták a leányt. Az mosolyogva nyújtott kezet az erdésznek s tovasietett; a kanyarulatnál még visszanézett s utoljára egy málnabokor mögött tűnt el sárgavarrásu alsószoknyája ... Ez este Vukovics már nem oltotta el a lámpát, hogy a sötét ablakból figyelje a gyönyörű vis-a-vist. kezdődik az első részletmunkálat kivitele. Kezdeményezője és lelkes propagálója a megindult és részben már sikerrel is biztató gyáralapitási mozgalomnak. A minden gazdasági fellendülést megbénitó közlekedési mizériák az ő alispánkodása alatt eloszlattattak, helyi érdekű vasutaink és főleg az 1.200,000 frtos útépítési programm okszerű keresztül vitelével forgalmasabb közutaink kiépítése tették ezt lehetővé. Indítványozója a vármegyét keresztül szelő uj transversalis útnak, melynek létesülése nem csekély részben az ő lelkes agitácziója folytán — immár biztosítottnak mondható. Kedvvel munkálkodik a tanügy és közművelődés fejlesztésén és az idegen ajkú gyermekek magyarosodásán. Gondoskodása mellett szépen fejlődik a fásítás úgye és a Csabán általa alapitott megyei faiskolában 180,000 eperfa csemete legközelebb kiültetésre kerül. Eddigi működésének koronája, neki méltó büszkesége, nekünk dicsőségünk a minden nehézséget legyőző szinte páratlan fáradozásai mellett létesült kórház és elmegyógyintézet. Ennek kifejlesztésénél a dicsőségben méltán osztozó munkatársa volt az alispánnak a másik kitüntetett egyén: dr. Berkes Sándor abékósvármegyei közkórházigazgatója. Annak a nagy intézménynek létesítésében, mely a vidéki gyógyintézetek között első helyen és páratlanul áll az országban a legtöbb oldalú tevékenységgel és a lelkesedésig fokozódó ügyszeretettel vett részt s mig az alkotás munkájának általános legfőbb vezetése, a létesítésnek a számtalan akadály között is simán való előrevitele, az anyagi erők biztosítása az alispán nevéhez fűződik, addig az eszme felvetése, az intézet mintaszerű belső berendezésének és felszerelésének, valamint a nagy intézet üzembe helyezésének munkája az ő minden részletre kiterjedő gondosságának, szakértelmének és évekre terjedő gondos munkálkodásának vált a legszebb sikerrel végzett feladatává. Dr. Berkes Sándor tizenkét óv óta működik Békésvármegye közkórházában. Kezdetben mint annak egyedüli orvosa a pusztán' Sőt kihajolt a párkányon és halkan fütyörészett. Akarta, hogy a leány észrevegye hódolását. Drága tavaszi este volt s a ház előtt csöndesen bólintottak a hársak. Egyszerre megjelent a kastély ablakában a fehér alak, de nem tette be a táblákat. Az erdész láttára hirtelen vissza-- röppent s nem jött elő vagy tiz perczig, akkor elsötétedett a szoba s a leány kihajolt az ablakon. Óvatosan nézett körül a virágágyak között, azután visszahúzódott és egy kis tranzpa- rentet tartott maga elé. Egy kis kalapskatulya oldalába betűk voltak vágva s egy gyertya raegvilágitotta a szókat: Tízkor jövök. A leánya tüzes, betűket kitette egészen a. párkányra, azután elkapta a gyertyát s a kemény papirost s még egy csókot intve az erdésznek, hirtelen becsapta az ablakot. Vukovics ijedten állt odaát. Az ilyen gyors diadal másnál mosolygást keltett volna vagy megvetést, vagy legalább titoknak látszott volna a dolog, de az erdész minderre nem gondolt. Csak hőséget és borzongást érzett s a tagok ama halálos elhülését, melyet legelső bólintásá- val szokott ébreszteni Szphynx, az adakozó szerelem. Kilenez óra volt. Még egy egész óra 1 . . Valaki kopogtatott az ajtón, az iszákos éjjeli őr, aki könyvekért jött, a miket másnap reggel a városba vigyen beköttetni. Az erdész elébe tolta a csomagot s egy pohárka pálinkát töltött neki. Vukovics azután ismét magára maradt; egynéhányszor végigjárt a szobán, majd betette az ablakot s kinyitotta ajtaját, mely a ház elején egy kis verandára vezetett; a lámpát is eloltotta s helyette kis éjjeli mécset gyújtott. Aztán elnyúlt egy széles, vén bőrszékben s csukott szemmel halgatta az óra ketyegését; fáradtan, bénultan, száraz torokkal. Tiz órakor egy lebegő nőalak szállt be a verandáról. Vukovics fölugrott s egy pillanatig némán álltak egymás előtt, de aztán a férfi előre lépett és arczát odaszori- totta a duzzadó vállkendőre. Az asszonypárától s violaillattól kábultan maradt igy egy pillanatig . . . — Hogy hívnak? — dadogta Vukovics. — Mariettának — susogta a leány és körülnézett a szobában, csudálatosán merev, sötétkék