Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

37-ik szám. Gyula, 1900. julius 8-án. XXXII. évfolyam. r Szerkesztősig: Templom-tér, Dobsy János keres­kedése, hova 'a lap szellemi részét illető közlemények intézendő!:. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész yévre . . 10 kor. — ül. PéJ évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . ! 2 „ 50 „ 1 L Egyes szám ára 20 fii. J Társadalmi és .közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: H ó h. n ID á *sr i cL_ Kiadóhiratal: 1 Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Cryulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 20 fii. j Kötött- és szövött iparárú gyár részvény-társaság. A hazai ipar fejlesztésére irányuló tö­rekvések országszerte nagy hullámokat ver­tek ; megyénk egyes helyein is dicséretre méltó buzgalommal láttak gyárak- és ipar­telepek létesítéséhez, azonban eddig daczára a kilátásba helyezett legmesszebb menő ál­lami és községi segélyezéseknek minden törek­vés a megvalósulás küszöbén eredmény nél­kül maradt. — Nem ismerhetjük az egyes alkalmakkor felmerült gátló okok mindegyikét, azonban alig tévedünk, ha azon nézetünket nyilvánítjuk, hogy a legtöbb esetben a ter­vezés túl nagysága és a minden áron elérni óhajtott külföldi vállalkozási kedv bevonása hiusitá meg a megindított mozgalmak ered­ményességét. Ezt szem előtt tartva, városunk néhány buzgó és körültekintő kereskedője egy kisebb- szerű, de csak a saját erőre számított ipar- vállalat létesítésén fáradozott és a mint ma már látjuk, teljes sikerrel. Lapunk hasábjain az utóbbi időben több­ször tettünk említést a városunkban alapí­tás alatt levő kötött- és szövött ipar-áru- gyárról, a melynek a legközelebbi jövőben történő megalakulása, különösen a Lukács György főispán által kieszközölt állami se gélyezés elnyerése után, biztosítottnak mond­ható és igy Gyulaváros lesz megyénkben az első, a hol csendben és feltűnés nélkül egy bár kisebb méretű, de azért lakosságunk bi- zonyos, eddig keresetnélküli rétegeinek fog­lalkoztatására nézve elég nagy fontossággal biró iparvállalat tényleg létesül. A vállalat részvényeinek aláírására az alapítók által kibocsátott felhívást a követ­kezőkben egész terjedelmében közöljük : Aláírási I v. Alólirottak Gyula városában egy Kötött- és Szövöttipar árú-gyár Részvénytársaságot kívánnak ala­pítani és ezen vállalat részvényeinek jegyzésére az aláírási ivek ezennel kibocsáttatnak. rr Ä, ii c z a . Búbánatos. . . Búbánatos a dalom, Csillagomat Bírálom; Csillagom, mely szépen fénylett. Most egyszerre oly sötét lett — Mint szívben a fájdalom I Elfeledni tégedet. . . Hej ! oly könnyen nem lehet; Lemondani, elfeledni — Nehezebb lesz, mint szeretni A te drága szivedet 11 Mihálik József. A Rákóczy-nóta és induló. A „Békés" számára irta: Id. Ábrányi Kornél. Az 1862. év január havában történt, hogy a Rákóczy-nóta és induló keletkezésének kér­dése a magyar irodalomban legelősször fölszinre került az általam kiadott és szerkesztett „Zené­szed Lapok“ azon év és hó 17-ik számában. Ez időben Hajdú László, túrkevei ügyvéd és volt 4g-ki honvéd honvéd huszár-főhadnagy, egyike volt a legalaposabban képzett magyar zenetudó­sok- és búvároknak. Néhány éve, hogy meghalt. Egyike volt a legeredetibb magyar alakoknak. Daczára széles tudományának s szellemi fenn­költségének, soha le nem vetette a huszár „reit- hózlis“ gombos-nadrágot és a kétsoros jiitykés magyar-dolmányt. Az „ön# — „kegyed“, vagy más efféle salonos megszólítást nem igen sze­rette használni, bizalmas köreivel pedig rende­sen csak az ősi »kend“ czimmel társalgóit. Szó­val : egy megtestesült 19-ik századbeli kurucz volt. De e mellet legtudományosabb tárgyakhoz is alaposan tudott hozzászólni s a világirodalom 1 történet mellet valóságos magyar régiségi en­Jelen alapításra az indította alólirottakat, hogy városunknak legyen egy olyan ipartelepe, amelynek révén a szegényebb iparos osztályhoz tartozó női családtagok állandó, tisztességes keresethez jussa­nak, és hogy idővel ezen üzem házi iparként is ki­fejlődjék, a mire való tekintettel a kereskedelem­ügyi Minister úr ő Nagyméltósága a vállalatnak egy megfejelő pénzbeli államsegélyt már meg is ígért. Az Első Gyulai Kötött- és Szövöttiparárú gyár egyelőre 30 évi időtartamra alapittatik 100,000 ko­rona, szóval is egyszázezer korona alaptőkével, mely alaptőke 1000 darab egyenként 100 korona névértékű és névre szóló részvényből jog állani. Az aláírók tartoznak az aláírás alkalmával részvényenként a névérték 10 száztóliját, vagyis 10 koronát és részvényenként egy korona alapítási dijat az aláírási iv birtokosánál készpénzben lefizet­ni; további 20 száztólit, vagyis 20 koronát az ala kuló'közgyűlést követő 14 nap alatt és 20 száztólit, vagyis húsz koronái ezen időponttól számítandó 60 nap alatt szintén készpénzben a Békésmegyei Taka­rékpénztár Egyesületnél befizetni. A részvénytőkének még fennmaradó 50 száz- tólijának, vagyis ötven koronának részvényenkénti befizetési ideje és módozatai a Részvénytársaság közgyűlése által fog annak idején a szükséglethez képest megbatároztatni. A részvények aláírására a zárhatáridő folyó 1900. évi julius hó 31 ere állapittatik meg. Az alapítók a kereskedelmi törvény 183. §-a értelmében fenntartják a jogot az első igazgatóság kinevezésére. Kelt Gyuláo, 1900. évi julius 2 án. Weisz Mór, gyulai lakos, gyáros és nagykereskedő. Braun "Mór, gyulái lakos, ' fakereskedő. Czinczár Adolf, gyulai lakos, fakereskedő. Reisner Zsigmond, gyulai kereskedő, gőzmalom-tulajdonos, Deutsch Jakab, gyulai lakos, kereskedő. Scherer Benédek, gyulai lakos, tanító, Schwimmer Arnold gyulai lakos, kereskedő. Az érdeklődők további tájékoztatása czél- jából megemlítjük, hogy részvény-aláirási- ivek a fentebb felsorolt alapítóknál, továbbá dr. Berényi Ármin ügyvédi irodájában és a helybeli bárom pénzintézetnél állanak ren­delkezésre. cyklopédista volt. Egy tisztességes kötetet tenne ki mind az, a mit több éven át hajdani zene­lapomban irt és közölt a magyar zenészeti kér­dések, adatok és történelmi fejlődések megvilá­gítására. Ő volt az első, a ki a régi Rákóczy- nóta és induló eredetének a kérdését is felve­tette lapom nevezett számában, mely azután majd három éven át lett vita tárgya az összes hazai lapokban, míg végre az induló keletkezési kérdése még élő emberek emlékei és adatai nyo­mán kétségtelenül tisztába lett hozva. A régi Rákóczy-nóta tulajdonképen a ma­gyar nép ajkán „Rákóczy siralma" czimen for­dul elő. A történelmi búvárok véleménye kelet­kezése felett azért eltérő, mert némelyek ügy vélekednek, hogy sem Rákáczynak, sem kuru- czainak nem volt okuk addig keseregni, mig a szatmári béke meg nem lett kötve s Rákóczy és Bercsényi elbujdosásával magára nem maradt a reményeiben megcsalódott magyar nép. Ezek szerint a nóta i8n. után keletkezett volna. Én magara is e nézetnek vagynk hajlandó igazat adni, mert ez a nóta már szövegének tartalma szerint is nem igen lehetett más, mint a nép- költészet névtelen feljajdulása. A mint erre több példa volt az i84g—50-es években is, midőn az illető jellemző népdal- s szövegköltészet mindig az események nyomában járt. Mások ellenben úgy vélekednek, hogy Rákóczy miatt keseregni a magyar népnek s neki magának is, már fői­ben elfogatásokor s megszabadulása után len­gyelországi hontalansága alatt is volt elég oka, midőn valóban siralmas volt a haza sorsa. Mind a két nézetnek erős támogató érvei lehetnek, s az utóbbinak főleg az is, hogy a mint tudva van, Rákóczy — ki maga is nagy zenekedvelő I ki­tűnő fuvola-játszó volt — mindig tartott — még, lengyelorsági számkivetésében is — udvari (fő­leg czigány) zenészeket, kik látván urok honta­A kötött, szövött iparárú-gyár működé­sét még ez év őszén fogja megkezdeni * a munkára vállalkozó nők, 15 éven felüli leá­nyok, valamint kézi-ügyességgel biró asszo­nyok már mostantól kezdve jelentkezhetnek ífei'sz Mór és Társa helybeli szesz nagyke- réskedő ez ég irodájában, a hol egyelőre elő* (jegyzésbe fognak vétetni. Az arad-békési evang. egyházmegye közgyűlése. — Koren esperes lemondása. — Az arad-békési ágost. hit vall. evang egyház­megye e hó 3 án tartotta meg Mezőberényben köz­gyűlését, melynek főeseménye az. volt, hogy Koren Pál csabai lelkész lemondott esperesi tisztéről. Az esperes lemondásának okai a múltba messzire nyúl­nak vissza és azt az esperes és a lelkészek között keletkezett viták és torzsalkodások előzték meg, a melyek nem egyszer éles harezokban nyilvá­nultak. Főként két ok volt az, a mi a megújuló vitákra vezetett. Egyik az, hogy Koren Pál esperest ismételten magyar ellenes, szlávizáló törekvésekkel vádolták, a másik, hogy az esperes az egyes lelké­szek és egyházak tevékenykedésébe-és magán éle­tébe illetéktelen befolyásra törekedett. Közvetlen oka a lemondásnak épen az esperesi jogkör túlsá­gos kiterjesztését ezélzó „Egyházlátogatási szabály- rendelet" volt, a melyet Koren mindenkép keresztül akart forszírozni és a mely ellen az egyházmegye lelkészei a közgyűlést megelőző lelkászi értekezleten egyértelmű állást foglaltak. Ennek a lel kés zi érte­kezletnek lefolyását tárgyazta a lapunk múlt szá­mában „hex Koreniána“ czim alatt megjelent és a javaslatot bíráló czikk, mely miatt ismételten heves jelenetek támadtak a közgyűlésen ás a melyek végre arra bírták Korent , hogy aspereai tisztétől meg­váljon. Hogy a távozó esperes öt évi működése alatt mennyit használt buzgó fáradozásával egyházmegyé­jének, annak méltatására maga az egyházmegye hi­vatott, de legyen bármily veszteség az ő tevékeny kedésének megszűnése és legyenek bármily kevéssé igazak az ellene felhozott vádak, csak helyeselhet­jük és örvendhetünk az ő elhatározásán, mely bizonyára megfogja szüntetni az egyházmegye kebe­lében dúló és a megyére bizonyára hátrányos sze­mélyes torzsalkodásokat és viszályokat. Az egyházmegye közgyűlése igen népes volt és azon az egyházi és világi tagok csaknem teljes számmal jelentek meg. Ott voltak: dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő, Koren Pál esperes, lansági fájdalmait, s epedéseit, könnyen ráad­hatták a fejüket egy ily siralmas bús nóta szer­zésére. A hagyomány szerint a nótát Barna Miska. Rákóczy udvari zenésze szerzetté, kitől annak unokája, a hires Czinka Panna vette át s ter­jesztette, mig végre a múlt század vége felé Vaczok kanonok elősször lekótázta. De a kérdés veleje szerintem abban áll, hogy bárki készí­tette is, mikor készítette : | szatmári katasztrófa előtt-e, vagy utánna? Én részemről már a nóta dallami psychologiája és kedély hullámzatánál fogva is hajlandó vagyok keletkezését a katasz­trófa alatti, vagy utána való kornak tulajdoni- tani. Mert hogy minden népdal dallamfolyása és hullámzata mindig visszatükrözője szokott lenni ama érzelmeknek, melyek behatása alatt kelet­kezik, ez elvltázhatatlan lélektani igazság. A ki figyelmesen elemzi a reánk maradt régi Rákóczy- nótát, abban mind dallamilag, „mind hangnemi kitérés tekintetében fel kell hogy találja mind ama meglepő fordúlatú kedélyhullámzatokat, me­lyeken az akkori magyarságnak át kellett esnie, elannyira, hogy alig. van dallam, mely épp ez oknál fogva kényesebb harmóniai kísérleti fel­adatot képezne — megfelelően a magyar zene harmóniai igényeinek, mint a régi Rákóczy-nóta, De ha már a régi Rákóczy-nóta eredetét mindeddig nem sikerült — s valószínűleg nem is fog sikerülni — kétségtelenül kideríteni : an­nál inkább sikerült ez épp a fent jelzett nyo­mozások folytán az indulót illetőleg, melyre nézve az adatok sorozatát a következőkben fog­lalhatjuk össze. Tény, hbgy az induló, a régi Rákóczy-nóta dalképleteiből, keletkezett, többé-kevésbé át- idomitván, mellőzvén vagy kibővitvén ezeket. Erről mindenki meggyőződhetik, aki a kettőt összehasonlítja. Midőn a nevezett évben (1862.) dr. Fábry Sándor gyámintézeti elnök, báró Soly- mossy Lajos, Hász Sándor, Beleuczéresi József egyházi felügyelők, Abray Lajos, Frint Lajos, Steller Árpád, Jeszenszky Károly egyházmegyei jegyzők, Schultz Jenő, Linder Károly, Zsilinszky Endre, Szeberényi Lajos, Dax György, Liffa János, Kiár Béla, Gálik Mátyás lelkészek, V. Szakmáry Arisztid, Benka Gyula, Bukovszky János, Máday Mátyás, Kollár János, dr. Sailer Vilmos, Maros György, Sztraka György, Sztraka Ernő, Láng Gusztáv,Tyehlár Károly, Csarejs György, Uhrin Pál, Mázán János, Majoros József, Babich Pál, Korosy László, Gálli János, Wagner József, Bajcsy János, Zvarinyi János, Zsíros Mihály, Aradszky Pál, Yrbovszky András, Kocsiszky Mihály, Winter Ádám, Jancsovics Péter, Horváth Mihály, Horváth János, Bella János, stb. A közgyűlést megelőző napon hétfőn délután az egyházmegye vezető ernberei és lelkészei már mind egybegyűltek Mezőberényben s este hat óra­kor az I. kerületi presbiteri teremben megtartották a szokásos elöértekezletet. Koren Pál esperes és dr. Zsilinszky Endre felügyelő elnököltek az értekezle­ten, amely bizalmas jellegű volt s az eszmék és felfogások tisztázása czéljából sorra vette a köz­gyűlés tárgyait. A vihar már itt kitört. Zsilinszky Eudre ismer­tette a tárgysorozat 9. pontját: az egyházlátogatási szabályrendeletet, mely jogilag az egybázalkotmány 94 §-án alapszik s a melyet a közgyűlésnek tár­gyalnia kell. Kore» Pál azt indítványozza, hogy miután a lelkészek úgyis ismerik a javaslatot, adják ki azt egy bizottságnak, mélynek dr. Fábry Sándor, Benka Gyula és Abray Lajos a tagjai, kik átolvasván a javaslatot, azt másnap a közgyűléshez beterjesztik. Szeberényi Zs. Lajos csabai lelkész törvényte­lennek jelenti ki már a javaslat születését is. Tavaly már kimondotta az egyházmegye, hogy nem kell ilyen javaslat, ajánlja, hogy most se tárgyalják. Zsilinszky Endre dr. ezt az álláspontot czá- folta, Jeszenszky Károly és Dax György mezőberé- nyi lelkészek a javaslatot támadták, mig Abray Lajos és dr. fábry Sándor a szabályrendelet szük­ségességét hangoztatták, mert kell egy szabály, mely a felsőbbnek ép úgy szolgál zsinórmértékül, mint az alsóbbnak védelmül. A javaslatot tárgyalni és ahol nem tetszik, módosítani kell. Szeberényi Lajos nem állítja, hogy egyáltalá­ban nem kell szabályzat, de azt csináljuk mi és ne csak egyházlátogatási, de általános esperességi szabályzat legyen. Zsilinszky Endre zárszavaival a javaslat vi­tája befejeződött, de az igazi szenzáczió csak ez­után következett. Az értekezlet befejezte előtt felállott Koren erre nézve a nyomozások megindultak, még többen életben voltak azok közül, kik legelső bemutatásának is tanúi voltak. A régi Rákócy- nóta élt folyton az úgynevezett veterán czigány- primások emlékében, kik azt néha-néha el is húzták az elkeseredettebb magyaroknak. Fiata­labb éveimben (i84o) magam is ismertem az ak­kori hires rimaszombati czigánybanda nagy fehér szakáin s igazi patriarchális kinézésű prímását, az öreg Dombi Marczit, Szabolcsban, aki el-el andalított bennünket e nótával; Bihari János, a század elején élt s leghíresebb magyar zenész volt az, aki a régi Rákóczi-nótának legbuzgóbb fenntartója s terjesztője volt. Mesés diadalokat aratott s csak úgy záporként hullott rá a bankó­eső s mégis elhagyatva, nyomorultan múlt ki Pesten egy szegényes viskóban. 1809-ben, a leg­utolsó magyar insurectio évében igen sokat érintkezett bizonyos Scholl nevű karmesterrel, ki a Pesten állomásozott Eszterházy Miklós ezred zenekarának az élén állott. A Pestmegye által kiállított insurrectionális ezrednek a felsó táborba való kivonulása alkalmával lett ekkor legelőször bemutatva az induló a nevezett ]ezred zenekarával, Scholl által hangszerelve, ki azt Bihari szerkesztése nyo'mán kottázta le s későb­ben mint saját szerzeményét zongorára alkal­mazva ki is adta s Bécsben is megjelent Mochetti müárusnál ily czim alatt: „Beliebter Marsch für das löbl. k. k. Linien-infanterieregiment Fürst Esterházy, von dessen Kappelmeister componirt und für das Pianoforte zu 4 Händen eingerichtet von Fr. Edl. v. Decret.“ Ez a száraz történelmi tény, miből világos, hogy az indulót a régi magyar nótából — melyet Bihari tudott és játszott — az akkori nemzeti lelkesedés közben ö szerkesztette a maga inspi- ratioja szerint s nem lévén kótás zenész, Scholl- nak mutatta be, ki lehangjegyezte, hangszerelte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom