Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

Issszesen 9667 frt 18 kr., mely összeg 19334 kor. 6 fillérben az 1900. évre átvitetett. — Az 1999. vben téli ruhát és lábbelit kaptak a kővetkező zegény gyermekek : Juhász Kis Róza, Bakró Nelli, lajdu Róza, Volent József, Jámbor György, Sajti látyás, Szabó József, Caiky Julia, Bránya Katalin, lestye Illés, Danczky Illés, Borbély Mihály, Csiszár lóza, Jámbor Teréz. Szverle Péter, Juhász Kis íózsef, Bervald Szerén, Veisz Albert, Yig Lajos, (Tass Zsuzsi, Kelemen Zsófi és Szathmáry János. S helyen kell megemlítenünk, hogy a ruhák meg­írásában a Kutschera nővérek és az árVaházi tedyes Testvér apáczák segédkeztek. A gyulai róm. kath. fögymnáziumra a legutóbbi kimutatásunk óta a következő adományok folytak be": Mold József, Remetéről 50 frt, Majálisi rendező­ség (Gyepes) 14 frt, mely összegekkel együtt a gyűjtés tesz: 25,386 forint és 04 krt. A 48-a8 kör házvétele. A gyulai 48-as kör vasárnap tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a a kör saját részére házat vesz — e czélból 20 ko­ronás részvényeket szándékozik kibocsájtani, s ez ideig is az egylet vagyonosabb tagjai tekintélyes részvényt jegyeztek; az eddigi megállapodás sze­rint a kör Sánta Gábor Magyar-utczai házát óhajtja megvenni. A hirdetési bélyeg megszüntetéséről szóló tör- vényczik megnyerte a királyi szentesítést s a mai napon lép életbe. Julius 1-től ugyanis nem kell 30 kr. beiktatási bélyegdijat, sem naptár, sem plakát bélyeget fizetni: s az ipari és kereskedelmi hirde­tésének gátat vető bélyeg eltörlésével, egy hatalmas lépéssel foglalt tért a haladás. Tisztujitás a városnál. Kóhn Dávid lemondása I Fiuk Károly elhalálozása követköztében, Gyula Tárosénál a birtoknyilvántartói s közgyárai állások üresedésbe lévén, a tisztújító közgyűlés junius 25-én tartatott meg dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. A törvény által reá ruházott jognál fogva intézkedett eme, valamint az esetleg megüresedő állások törvényszerű betöltése iránt. A választás idejét kitűzte, mire a képviselőtestület összes tagjai szabályszerű módon a kellő időben meghiva lettek; az elnök mellé bizalmi férfiakul Schröder Kornél, Hoffmann Alajos, K. Schriffert József és Szénásy József jelöltetvén ki, a kijelölő választmány a kö­vetkezőleg alakult meg, a képviselőtestület által: Gróh Ferencz és Keller Imre, az elnök által pedid Jantsovits Emil és Popovits Jusztin városi képvH selők választattak meg. A kijelölések megejtése után elnök a gyűlést isméi megnyitván, s tekintettel arra, hogy előreláthatólag egyes állások szavazás utján lesznek betöltve, két szavazatszedő küldöttsé­get nevezett ki, egyiknél a választott képviselők és[ szavazattal biró elöljárók, másiknál pedig a virilis képviselők szavaztak le, az elsőbe tagokul kine­veztetett Schröder Kornél elnöklete alatt Biberea Péter és Fürdők István, a másik küldöttség tagjaiul Domby Lajos elnöklete alatt Czinczár Adolf és Diósi József képviselők. A közgyám-pénztárnoki állásra Schröder István, Frankó Döme és Bulboka János jelöltettek, Nuszbek Sándor nem jelöltetett azért, mert Diósi József városi számvevővel első­fokú rokonságban van. Miután H0 városi képviselő ezen állásnál névszerinti szavazást kért, az elren­deltetett, beadatott 131 érvényes szavazat, ebből Schröder István 87, 'Frankó Döme 31 és Bulboka János 13 szavazatot kapott; ekként Schröder István általános többséggel közgyám-pénztárnokká válasz­tatott meg. — Az adó- és birtoknyilvántartói állásra jelöltettek: Latzkó Péter, Geszti Jakab, Kocsis Szilárd és Frailer István, kik közül felkiáltás utján Latskó Péter választatott meg. Schröder István megválasztása folytán üresedésbe jött segédgyám s gyámpénztári ellenőri állásra Hoffmann István és Bernd József jelöltettek s Közülök Hoffmann István egyhangúlag megválasztatott. Latzkó Péter megvá­lasztása folytán megüresedett kiadó levéltárnoki állásra jelöltettek : Nádházi Gyula, Kocsis Szilárd, Geszti Jakab, Frailer István és Kalló János, ezen állásra szavazás kéretett, beadatott 131 szavazat, ebből kapott Kocsis Szilárd 76, Nádházi Gyula 28, Kálló János 23 és Frailer István 4 szavazatot; ekként a kiadó levéltárnoki állásra mint legtöbb szavazatot nyert pályázó Kocsis Szilárd választatott meg. Az iktatói állásra jelöltettek : Nádházi Gyula, Serbán József, Frailer István, Geszti Jakab és Kálló János. Ezen állás betöltésénél is szavazás kéretett, mely szerint Frailer István 43, Serbán József 13, Nádházi Gyula 34 és Kálló János 21 szavazatot kapott; ekként az iktatói állásra Frailer István választatott meg. Az irnoki állásra jelöltettek: Nádházi Gyula, Serbán József és Geszti Jakab, kik közül felkiáltás utján egyhangúlag Nádházi Gyula választatott meg. A megválasztott tisztviselők a törvényben előirt eskőt nyomban letették és a tiszt­újító ülés déli 12 órakor berekesztetett. A képviselőtestület kedden délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartotta meg év negyedes rendes közgyűlését, mely közgyűlésen a következő ügyek nyertek elintézést. Munkácsy Mihály utczának kijelölésére vonatkozó tanács előterjesztés, Endrödy Géza lakositása ügyében hozott közigaz­gatási bizottsági határozat és a gyula-seprős-baraUbnyi vasút segélyezése tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat meghirdetése. Munkácsy Mihály emlékének megörökitésére, tekintettel arra, hogy Munkácsy Gyulán való tartózkodása alatt a Kere- csényi-utczában lakott, ezen utczát „Munkácsy Mihály* és a Dobozi-utczát pedig „Kerecsényi“- utczának nevezte el. Endrődy Géza lakositása ügyé­ben holott közigazgatási bizottsági határozatot a képviselőtestület a közigazgatási birósághoz meg­felebbezfe. A gyula-seprős-berakonyi vasút segélye­zése tárgyában hozott határozat, melylyel a vasút segélyezésének visszavonó közgyűlési határozatot jóváhagyja, tudomásul vétetett és engedélyesekkel közöltetni rendeltetett. Betörés. Kedden este ismét betörést próbált meg a régen keresett gyulai betörő banda. Zucker­mann Szeréna árpád-utcai vegyes kereskedésébe hatoltak be, de a betörés nem sikerült, mert a tulaj­donosnő észrevette az ablaktörést és segítségért kiáltozott, mire a jómadarak üres kézzel menekültek. Halálozás. Kása Lajos, a ki hosszabb ideig volt a gyulai kir. folyammérnökség hivatalnoka vasárnap délután meghalt az elmegyógyintézetben, melyben az elborult elméjű szerencsétlen ember több hónap óta ápoltatott. Felesége, a ki Békésen lakott, nem érte meg férjének halálát, mert két hét előtt sok szenvedés után ő is elhalt. A m. kir. I honvéd lovassági dandár és a m. kir. 3. honvéd huszár ezred törzse és II. osztálya 3 tözstiszt, 20 főtiszt, 199 ember és 210 lóval Sze­gedről kiindulva ma délután 1 óra 17 perczkor vas­úton városunkba érkeznek, és innen holnap reggel gyalog menetben Méhkerék községébe mennek, ugyanezen csapat julius 25-én gyakorlat után Sar­kad felöl Gyulára érkezik és innen 26-án délelőtt 11 óra 34 perczkor Szegedre visszamegy. Munkácsy Mihály utcza- A képviselőtestület kedden tartott ülésén dr. Berényi Ármin városi képviselőnek május hó 12-én tartott közgyűlésen tett indítványához képest, tekintettel arra, hogy Munkácsy Mihály fiatal éveiben a Kerecsényi-utczá- ban lakott, ezen utczát Munkácsy Mihály-ut.czának nevezte el, a Dobozi-utczát pedig „Kerecsényi“- utczának. Elnök választás. A nagymagyarvárosi földész társulat elnökének elhalálozása folytán múlt vasár­nap tartott közgyűlésen Horváth Pál polgártársunk városi képviselőt választotta meg. Egyetemi ifjak bálja Gyulán. A Budapesten fenálló békésmegyei egyetemi ifjak köre minden évben rendez a nyár folyamán egy-egy fényes mu­latságot felváltva a vármegye nagyobb községeiben. Ez a mulatság az idén, mint értesülünk, a megye székhelyén Gyulán lesz megtartva julius hú közepe táján. Hogy a tánczvigalom népes és nagyszabású su estély lesz, arra garanczia az egyetemi ifjak mu­latságainak jó hirneve és a lelkes rendező-gárda, mely legközelebb fog ötver taggal megalakulni és a bál napját megállapítva hamarosan szétküldi a meghívókat, is. Juniális. Egv kedélyes társaság adott találkozót egymásnak múlt vasárnap délután Répássy Ignácz polgártársunk sándorhégyi majorjában, ezen, nyári ■kirándulásra nagyon alkalmas helyen, s házi kis­asszonyok szives előzékenysége mellett, csakhamar társasjátékok, világposta stb. szórakoztatták az est beáltáig a szép számban egybegyült ifjúságot; majd vidám estebédre ült össze a társaság s felköszöntők ben sem volt hiány ; majd Rácz Tóni jeles zenekara mellett tánezra perdült a fiatalság s a vidám mula-^ tozásnak csak a reggel vetett véget. A mulatozás mellett nem feledkeztek meg, hogy nemes czélokért is lelkesüljenek, a világposta tiszta hasznát, 28 koronát, a gyulai gymnáziumra ajánlották és kül­dötték be. A tánezban resztvettek: Balog Mariska, Berudt Paula, Dávid nővérek, Dávid Erzsi és Teréz, Endrész Róza, Gáspár nővérek, Góg Etelka, Hegyi Erzsi, Ludvig Linka, Magyar Szidi, Mondák Rózsi, Papp Róza, Potóczky nővérek, Répássy nővérek, Ráfi Mariska, Rigler Katicza, Unger Erzsi és Yerner Erzsi. Péter és Pál az Alföldön az aratás általános kezdetének időpontja nem nagy. örömmel köszöntött be a gazdáknak. Esőt nedvességet hozott, pedig már igy is megdőlt helyenkint a gabona s a szemet ér­lelő meleg hiányában itt-ott még éretlen maradt a gabona s az aratást csak egy bét múlva lehet meg­kezdeni. A pénteki esőzés annyiban még is kedvező volt, hogy nem rohamosan jött, nem döntött, boro­gatott a vetéstáblákban s a tegnapi enyhe és szel- lős nap pedig egészen kapóra jött az esőzés után Az aratás megyeszerte megkezdődött és a mnnka mindenütt serényen folyik. Szikvegyülékü s erős homokos földeken a vontatók s keresztek egész légiója borítja a letarolt szántót, a búza aratása ál­talánosan különben a holnapi napon veszi kezde­tét, kivéve a réti-földeket, a hol a búza csakis egy hét múlva fog megérni. A múlt hét időjárása nagy­jában kedvező volt, csupán a Péter Pál napi eső volt felesleges, noha nem okozott nagyobb kárt, mint hogy a búza-szemet megfakitolta. Szerencsére nem követte tül nagy hőség, a mely az eső után végzetessé válhatott volna. Munkásviszonyaink. Az aratást nemcsak a gazdaközönség várja a legnagyobb aggodalommal, félő bizalommal tekint az elé a munkás is, aki ezzel akarja megkeresni egész évi élelmének legnagyobb részét. Örömmel konstatáljuk u kedvező terméskilá­tások mellett, hogy mezei munkásainknak csaknem kivétel nélkül sikerült aratásra elszerződni és igy ha valamely csapás közbe nem jön, munkásaink reményeit a küszöbön álló aratás ki fogja elégiteni. Az aratási szerződések kötése körül nehézségek Dem fordultak elő, és munkásaink józansága mellett remélhető, hogy a szerződések teljesítése is simán fog keresztül menni, aratási sztrájktól, vagy össze­ütközésektől, a melyek az előző évek izgatásai mellett fenyegettek, nincs mit tartani. Munkásaink közül igen sokan a szomszéd vármegyékben vállal­tak aratási munkát, amit főleg az ez évben először és már is szép eredménnyel működő hatósági munkás közvetítői intézmény tett lehetővé. A gyulai polgári fiúiskola igazgatósága az alábbiakban számol el a junius 5-iki mulatság jö­vedelméről és kiadásairól: Aláírási iveken befolyt 288 kor. 50 fill., kiadás összesen 216 kor. 08 fii., fölösleg 72 kor. 42 fii., mely összeg az I. gyula­városi takarékpénztárban jótókonyczélra tőkésittetett. Gyulán, 1900, jun. 28 Szvacsek Rezső jegyző. Abafi. János igazgató. Eltűnt Ügyvéd. Dr. Haasz Soma orosházi ügy­véd két hét előtt eltávozott Orosházáról és azóta vissza nem tért, sőt tartózkodási helye is teljesen ismeretlen. Az eltűnt ügyvéd — mint értesülünk Dagy anyagi zavarokkal küzdött, sőt áz utóbbi idő­ben állítólag uzsorások kezébe került. Széltébe be­szélik ezen kívül és ezt egy elterjedt vidéki lap is megírta, hogy az eltűnt ügyvédnek nagy összegre rugó több hamis váltója van forgalomban és a reája bízott pénzekkel sem tudott elszámolni úgy, hogy legközelebb bünfenyitő feljelentést fognak ellene tenni a megkárosítottak és ez lett volna oka az ügy véd szökésének. Miután az eltűnés tényén kivül an­nak okaira nézve hiteles adataink nincsenek, fenn­tartással közöljük csak a hirt, de annak közlésétől épen általános elterjedésénél fogva tartózkodnunk nem lehetett. Vonat elé feküdt. Muzslai Károly csorvási vasúti őr felesége öngyilkossági szándékkal a ro­bogó vonat elé a sínekre feküdt, azonban nem érte el czélját, mert a vonat nem ölte meg, csak egyik lábát szakította le. Az életveszélyesen sérült asz- szonyt a csabai kórházban ápolják. Öngyilkos diák. Könnyelmű fiú volt Bohus György a szarvasi gymnasium Y. osztályának tanu­lója. Tanulni épen nem szeretett és bizony csak akadályokkal tudott haladni az iskola osztályain fölfelé úgy, hogy már 18 éves volt, amikor az ötö­dik osztályba járt. Itt sem remélt nagyobb ered­ményt és azon körülmény, bogy két tárgyból vizs­gája nem sikerülvén bukása előrelátható volt, na­gyon elkeserítette. Bujában az anyja által többször busásan küldött pénzt is elve.rto és a léha élet közben elkeseredése végre is végzetes tettre ra­gadta. Kedden este fél nyolez óra körül az „Árpád* szálloda udvarán levő szaletli mellett Bohus György egy 7 mm-e8 revolverrel agyonlőtte magát, a golyó szivét járta át az ifjúnak, aki egyetlen jajszó nél­kül összerogyott és nyomban meghalt. Az öngyil­kos ifjú öt levelet hagyott hátra egyet Pálfalván lakó édes anyjának, kettőt testvéreinek, egyet osz­tálytanárának és egyet egyik iskolatársának. A Neumann Jenő osztálytanárnak szóló levélben azt írja, hogy neki netn volt része abban a húsvéti csínyben, mikor a diákok egyik tanár ablakait be­verték és kéri, hogy ezt legalább halála után higy- jék el neki. Az iskolatársnak szóló levélben kedé­lyes hangon Írja, hogy könnyelmű volt, tanulni soha sem szeretett, most megint egy évet fog ve­szíteni, pedig már 18 éves és a nyolezadik osz­tályba kellene járnia. Nem akar megbukni és ismé­telni, inkább elmegy a más világra. 'Az előkelő családból származó, szép és rokonszonves, hatal­mas erejű ifjút óriási részvét mellett kísérték ki önmaga kereste utolsó útjára. Gonosz feleség. Héjjas György orosházi lakos elkövette azt a könnyelműséget, hogy első neje ha­lála után újra megnősült. A második asszony azon­ban már igen nehéz természetű volt s gyakori volt közöttük a veszekedés. Héjjasnénak első házasságá­ból egy 18 éves fia származott s az is ott élt ve­lük együtt. Természetesen mindég édes anyjának fogta pártját és a mostoha apának akárhányszor el­keltett távozni, ha verekedni nem akart. De bár­milyen békeszerető volt, az asszony nyelvelése és durvasága annyira kihozta sodrából, hogy végül is az ökölhöz kellett folyamodnia, ha családfői tekin­télyét fenn akarta tartani. Mintegy két hónappal ezelőtt nagy családi jelenet volt náluk és Héjjas elveszítve higgadtságát, ököllel ment neki felesé­gének. Az asszony sikoltozására dühös haraggal ro­hant be a mostoha fiú s anyjával közösen Héjjast úgy elverték, hogy elnyúlva maradt a földön s be­szélő képességét elvesztette. Az eset természetesen nagy port vert fel. Dr. Szalay József orosházi szolga- biró foganatosította a vizsgálatot, de csak jelekkel volt képes a szerencsétlen embert kihallgatni, mert beszélni nem tudott. Egyúttal intézkedett, hogy a megyei közkórházba szállittassék be, hol gondosabb ápolásban részesítik. Itt feküdt súlyos betegen f. hó 22-ig, a mikor is szenvedéseitől megváltotta a halál. Annak megállapithatása végeit, hogy minő belső sérüléseket szenvedett s a halál közvetlen oka a feleség és mostoha fiú bántalmazása volt-e ? dr. Nyisztor Adorján központi vizsgáló biró a holt-' test felbonczolását rendelte el, melyet dr. Kun Pál kórházi osztályorvos és dr. Bárdos Arthur városi orvos foganatosítottak. Orvosi fizetés emelés. A dobozi gyógyszertár felállításával erősen megcsappant a községi orvos jövodelme, a ki ezzel a kézigyógyszertár tartásának jogától elesett.,Doboz község képviselőtestülete kép­zett orvosát Godán Ferencz doktort kárpótolni akar­ván ezon veszteségért legutóbb tartott közgyűlésé­ben az orvos fizetését egyhangúlag hozott határoza­tában 400 koronával felemelte. Mulatság Békésen. A jelenleg Békésen tartóz­kodó gymnasium! tanulók f. évi junius hó 25-én a városi bérház nagytermében szegény tanulók segé­lyezésére műkedvelői előadással egybekötött táncz- mulatságot rendeztek. A hangverseny műsora a kö­vetkező volt: 1. Az orr. Vig monolog. Irta Peterdy 3. Szavalta Kocsor Dezső. 2. Boka kesergője. Irta Zsadányi A. Előadták Sál Gyula hegedűn és Kohn Szeréna zongorán. 3. Az ezüst fátyol legendája. Irta Yárady Antal. Szavalta Ebergényi Giziké. 4 Feketehegyi emlék. Magyar ábránd Irta Nagy A. Zongorán előadta Sperlinger Béla. 5. A kis Savoyard. Irta Ábrányi Emil. Szavalta Fehérváry Emiké. 6. Rákóczy Rodostón. Irta Yáradi Antal. Melodráma zenéjét irta Ábrányi Kornél. Szavalta Tóth Sándor. Zongorán kisérte Kohn Szeréna. Az ügyesen közre működött szereplőknek Bokát tapsolt a jelen volt nagy közönség, mely a hangverseny befejezte után reggelig mulatott együtt a legjobb hangulatban. Vásári fosztogatás. Lipcsei István békési lakos a békési vásáron eladta egy tehenét, hogy adóját kifizethesse, a melyért már igen szorongatták. Sze­gény ember azonban nem sokáig örült a vásár sikerének. A kissé együgyü ember hamarosan afféle zsebmetszők kezébe került, akik furfangos módon fosztották meg pénzétől. Egy úri kinézésű ember a lassan haladó Lipcseinek elébe került és a nyomá­ban gyanútlanul haladó Lipcsei csakhamar egy piros bugyelárist talált a földön. Az „úri ember* kellő pillanatban visszafordult és meglátván Lipcseinél a tárczát, sajátjaként visszakövetelte azt, BŐt mikor visszaadta a bugyellárist,egy szintén odakerült másik „úri* ember“-rel rátámadtak, hogy hova tette a bugyellárisból a sok pénzt. Lipcsei esküdözött, hogy ki sem nyitotta, a tárczát és igy veszekedve halad­tak a temető árkáig. Itt az „urak* ráfogták, hogy csizmájába rejtette a pénzt, Lipcsei pedig hogy be­bizonyítsa ártatlanságát, le akarta huzni a csizmáját. Mikor már csizmája félig lent volt, a két jómadár rátámadt a szegény emberre, kiragadta szebéből a kendőjét, a melybe a tehén ára volt bekötve és még jól helybenhagyva Lipcseit, eliramodtak. A félig lehúzott csizmáju megrakott ember csak elkésve kelhetett kifosztói üldözésére, amikor már azok ungon-berken túl voltak. A közmondás szerint a baj sohasem jön magában: szegény Lipcsei is még a tolvajok keresésével volt elfoglala, mikor egy isme­rőse jelentette, hogy a villám felgyújtotta és le­égette tanyáját. Az egy óra alatt jóformán koldussá lett ember az újabb csapás hallatára eszméletét vesztette és csak sokára tért magából, bogy a kettős veszteségen siránkozzon. Villámcsapás Csabán. Nagy zivatar vonult el múlt szombat este 9 és 10 óra között Csaba fölött. Szakadt az eső, villámlott, csattogott az ég s le is csapolt a villám, előbb a Körös-csatornába, épen a kőhíd mellett s pár perez múlva Omaszta Gyula kir. közjegyző tanyájába, mely a város szélén van. Az udvaron álló nagy istállóba ceapott a villám, agyonsujtott két lovat s kettőt megsebzett, A lovak közelében aludt egyik béres, de szerencsére csak épeD súrolta jobbkarját a villám, nagyobb baja nem esett. A hatalmas nádtető nyombaD lángbaborult, a felriadt cselédségnek azonban sikerült az állatokat idejekorán kimenteni. A tűzoltóság, élén Seiler Gyula parancsnokkal, derekas munkával megmen­tette a szomszédos nagy kazlakat és épületeket. Az istálló egészen leégett. A kár az épületben 1200 korona, az állatokban 1200 korona. Minden bizto­sítva volt. Halálozás. Zeller ViDCze gerlai nyugalmazott urodnlmi főerdész neje Spász Katalin folyó hó 26 án hosszas szenvedés után életének 68-ik, boldog há­zasságának 44 ik évében Csabán elhunyt. A széles körökben ösmert kedves nő, derék hitves és szerető anya haláláról a következő gyászjelentést kaptunk: Zeller Yincze nyugalmazott uradalmi főerdész mint férj, valamint gyermekei: Frigyes és neje Andrássy Teréz, gyermekeik Jenő és Ilonka; Betti férje Würtzler Lajos, gyermekük Mariska; Juliska férje dr. Travnik József, gyermekük Yaleri, Laczika, Ilonka és Giziké; Mariska férje Szlávik Ede, gyer­mekeik Pista, Jenő és Sándor; Géza és neje Máday Nelli, gyermekeik Irén és Sárika; Mathild férje Horváth Pál, gyermekeik Giziké és Imre nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen hitves, a feláldozóan szerető legjobb anya, anyós, nagyanya és rokon Zeller Vinczéné született Spász Katalin folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele felvétele után életének 68-ik, boldog házasságának 44-ik évében történt elhunytét. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 27-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a Széchenyi- liget melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 28 dikán délelőtt 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutat­tatok Kelt B.-Csabán, 1900. junius 26-án. Áldás és béke hamvaira I Választás. Öcsöd község pénztári ellenőre Osztroluczky Ferenczet választotta meg egyhangúlag. Öngyilkosság. Mezőberényben Molnár János 18 éves esztergályos legény szivén lőtte magát sze­relmi bánatában. Sebe halálos noha mégéletben van. Sertésvész Szarvason. A Szarvason erősen fel­lépett sertésjárvány következtében a határt zár alá vették. Riadalom egy lakodalmon. Nagy lakodalmat ültek a múlt héten Nagy-Szénáson: Vági Mihály gazda fia kötötte be szépséges menyasszonya, Szabó Bálint leányának fejét. Az egész atyafiság össze­gyűlt a vig lagzira s magas volt a jókedv, a mikor a templomból jövet az asztalhoz ült a násznép. A levest jóízűen kanalazták s egyszerre csak — sor­jában kezdtek szédülni a férfiak. Rosszullétöket előbb a boritalnak tulajdonították, de megriadt a násznép, mikor kisvártatva az asszonyok is kezdtek rosszul lenni, a kik pedig nem ittak. Fejét vesztette erre mindenki, — valami rosszat sejtettek s kezd­ték aggódva vizsgálni a levest. Ekkor sült ki, hogy a nagy ijedtségnek valami komolyabb alapja nincs: a levest abban a cserépfazékban főzték, melyben a gazda szüzdohányát ’ szokta tartani s a cserépbe beszivódott nikotin a levesbe főzetvén, egy kissé megszéditette a lakodalmas népet. A szédülés pedig hamar elmúlt s aztán annál vigabban tolytatták a mulatozást. Veszedelmes IÓ-rugá8. A csabai gőztéglagyár egyik kocsisa Zsilák András súlyos sérülést szenve­dett a napokban. Felakart szállani a befogott ko­csira, a mikor az egyik ló úgy mellbe rúgta, hogy eszméletlenül esett össze. A súlyosan megsérült ember felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. Halálozás. Gyula városának egyik régi polgára hunyt el f. hó 24-én, temetése 25-én ment végbe nagy részvét mellett. A család gyászjelentése a követ­kező: özv. Gligoreszku Györgyné, szül. Varga Róza, úgy a saját, mint gyermekei: Katicza férjezett Crisán Jánosné, Anna férjezett Kosma Tódorné, Mária férje­zett Despa Péterné, György és neje szül. Laubner Angélia, mint menye, nővére Gligoresku Mária, vala­mint sógora, sógornői, unokák, dédunokák és számos ismerős nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja a legjobb férj, apa, nagyapa, dédapa, após, testvér, sógor, jó rokon és ismerősnek id. Gligoresku György­nek folyó hó 24-én délelőtt 8 órakor hosszas szenvedés után életének 74-ik és boldog házasságának 26-ik évé­ben történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 25-én d. u. 4 órakor fognak a Szent-Kereszt sirkertben őrök nyugalomra tétetni. Lelkiüdvéért az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 27-én fog az egek Urának bemutattatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom