Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

T a n ii g y. A gyulai áll. segélyezett gymn. ir. községi pol­gári fiúiskola osztály vizsgálatai f. hó 21. és 22-én tartattak meg a tantestület s az iskolaszék által kiküldött bizottság jelenlétében. A vizsgálatok ered­ménye örvendetes bizonysága volt annak, hogy a polgári iskola nemcsak mint ilyen, hanem mint gimnáziumot ideiglenesen pótló intézet is teljesen megfelel hivatásának. Régóta tudjuk ugyan, hogy iskolánk a tanulmányi beosztás és előmenetel te­kintetében mindig azon a nivón állott, mely a hazai középiskolákéval egyenlő, úgy, hogy a polg. iskola növendékei minden nehézség nélkül léphettek át fenállása óta a gimnáziumok felsőbb osztályaiba, mégis jól esik nekünk, sőt kötelességünk is erről évenként megemlékeznünk, mert tudatában vagyunk annak, hogy polgári iskolánk tantestülete mily nagy munkát teljesít akkor, midőn iskolánk középiskolai jellegét fáradhatatlan igyekezetével állandóan fenn­tartja. A feladat nagyságát csak az képes elbírálni, a ki ismeri, mily nagy eltérés van a polgári iskola i a gimnáziumi tanterv között. A polgári iskolában sokkal bővebb osztályonként a tananyag, különösen a reáliákban, mint a gimnáziumokban. E mellett több a tantárgy is. — A gimnáziumokban főleg a nyelvi tárgyakra fordítják a legtöbb időt, gondot. Ha a polgári iskola gimnáziumi irányt követ, mint a mienk, kettős munkát kell végeznie : mert a maga sajátos tantervébe föl kell vennie azt a különböze­iét, mely közte s a gimnáziumok között van, de nem.szabad elhagynia még sem azt a többletet a tantervből, melyekkel azokkal szemben túlterhelve van. Elismerés illeti azért első sorban az intézet igazgatóját, a ki az iskola megnyitásától kezdve folyton a leglelkesebb előharczosa volt a gimnáziumi iránynak s törhetlen munkásságával, szakképzett­ségével a vezetése alatt álló iskolát a gimnáziumi szinvonalon folyton fenntartotta. Derék munkát vé­gezett a tantestület minden egyes tagja is, midőn igazgatóját eme törekvésében sikerre segítette. Az évzáró ünnepély lefolyásáról a jövő számban fogunk részletesen megemlékezni. Vizsgálatok a rom- kath. elemi iskolákban. Folyó hó 11-én kezdődtek meg a helybeli róm. kath.| elemi iskolákban az évzáró vizsgálatok és megszakí­tás nélkül tartottak egész 20-ig. A jelenvolt szülők és tanügybarátok megelégedéssel tapasztalhatták, hogy az évi munkálkodás eredménye általában véve szép volt és kielégítő s meglátszott, hogy a róm. kath. hitközség semmi áldozattól nem riad vissza, csakhogy iskolái a törvényes követelményeknek min­den tekintetben megfeleljenek s hogy a szülők gyer­mekeik nyelése és oktatása tekintetében teljesen nyugodtak és megelégedettek legyenek. De az álta­lánosságból különösen és dicsérettel kell kiemel­nünk az irgalmas nővérek a jó kedves testvérek vezetése alatt levő leányiskolákat. Az általuk elért eredmény bámulatos. Akik a leányiskolák vizsgála- lain jelenvoltak, — köztük Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő is — azok elragadtatással beszélnek a kedves nővérek nevelő, oktató működéséről. Úgy a szép, precziz, bátor feleletek, mint a szivet-lelket elragadó két hangra betanított szebbnél-Bzebb dalok, a szép rajzok, az igen ügyes kézimunkák, melyek­ről maga a kir. tanfelügyelő is megjegyezte, hogy ilyet csak a polgári iskolákban látott, inind azt mutatják, hogy mily jó kezekben van elhelyezve leánykáink nevelése és oktatása. Ámbár a jó nővé­rek magasztos hivatása leánykáink vallásos és haza­fias nevelése körül csupán Isten iránti szeretetből, önzetlenül, minden anyagi érdek és elismerés várása nélkül teljesítik, mindazonáltal mi, mint a nyilvános­ság közlönye elmulaszthatlan kötelességnek tartjuk — s azt hisszük, nem sértjük meg ezzel alázatos szerénységüket — hogy hála, köszönet és elismerés koszorúját átnyújtsuk fáradhatlan buzgalmukért. A békési gimnázium VII. osztálya. Említést tettünk már a Békés község képviselőtestületének legutóbbi furcsa határozatáról. A községi első jegyző a többek közt előterjesztette a tanács azon javaslatát is, hogy a városháza, az állami elemi iskola és a gimnázium építési költségeinek fedezé­És kereste, hogy Fridolin van-e itt ? Ki az? Milyen az a. Fridolin. Ott sok ember volt, asszony, leány, kicsi- nagy, szép vegyesen. Ezeknek a hátuk mögött több férfi társa­ságában — méltóságos komolysággal egy diszes, inas öltözetű, kövéres férfiú hajlongott és mo, solygott Karolin kisasszony felé és akarta, hogy ha jobban észrevennék már az urhölgyek, Karolin kisasszony oda is vezette a férfiú­hoz Czeczil kisasszonyt és bemutatta: — Lubbock Fridolin ur, az Andrássy gróf főkocsis mestere. Mily elegánsan hajtotta meg magát Lub­bock ur; ezt a finom modort csak jó helyeken lehet eltanulni. Czeczil zavarba is jött, hogy ez nem-e mégis valami nagy ur, angol lord, minő sir Right, ki hozzájuk is jár a nagy lebegő, veres pofaszakállával és jóságos tekintetével. Az asszonyok összenéztek, mosolyogtak, eszméket cseréltek s az, a ki künn fogadta őket, oda lépett nagy nyájas tisztelettel az urhölgy elé és szólt: — Ha a nagyságos kisasszony lenne olyan szives és az én kis Johannkám keresztanyasá­gát elvállalná ... Karolin kisasszony intett, hogy bátran. — Én? Ezer örömmel — kiáltott Czeczil kisasszony. De mit kell csinálni ? Az az .. , — Arra kérjük a nagyságos kisasszonyt, hogy a templomban majd tartsa Johannt. így ni, — pubi, pubi, pubi. Igen örvendett és ugrált Czeczil és fel akarta hajtani a Johann ur csipkés takaróját. Ám azt nem igen szabad. A felek sorakoztak. A két bábaasszony intett és egyszersmind vezetett. Az első kocsiban Czeczil ült és az ács, Horog József ur s a bába a kis Johannái; a másodikban Karolin kisasszony és Lubbock Fridolin ur a kis lánykával és vastag bábával. — He-he-he! most azt gondolják, maga az én mátkám, — szorította meg barátságosan Horog ur Czeczil kisasszony karját, mert Karolin mamzel is a Lubbock bácsi mátkája, már három j sere a község 240,000 korona kölcsönt vegyen fel, — s ekkor megtörtént az a furcsa eset, hogy az elöljáróságnak egyetlen egy tagja sem adta szava­zatát az elöljárói javaslatra. Persze megbukott a javaslat, a kölcsön felvétele leszavaztatott s igy a gimnázium kifejlesztésének kérdése is elhalasztatott. A gimnáziumi bizottság megkereste ugyan az ev, ref. egyházat, hogy a hetedik osztály felállítására jelenlegi épületben egy termet engedjen át, a pres­bitérium azonban e kérelmet is megtagadta. A jövő tanévvel tehát nem nyílik meg a békési gimnázium VII. osztálya. Év-záró vizsga. Dobozon a róm. kath. elemi iskolában csütörtökön tartotta meg Brösztel lelkész a vizsgát, ki legnagyobb megelégedését nyilvánította a gyermekek előmenetelén s midőn ezért Jerzót Árpád tanitót megdicsérte az igazi érdemmel jutal­mazta meg; mert a tanulók szabatos feleletéből minden jelenlevő láthatta azt az ernyedetlen szor­galmat, praktikus tanítási módot, melylyel a tan­tárgyakat a gyermekekkel megkedveltette. Nagy örömet okozott az apróságoknak Domoszlay József számtartó, iskolaszéki elnök azon kijelentése, hogy a gróf részökre évzáró ünnepet rendez az erdőben. Tanárválasztás. Saskó Sámuel, szarvasi fő­gimnáziumi segédtanárt a szarvasi ág. ev. főgimn. felügyelő-bizottság rendes tanárrá választotta meg. Előfizetési felhívás „Békés“ 1900. évi második évnegyedére. Lapunk jövő hó elején XXXII. évfolyamának 3. évnegyedébe lépvén, tisztelettel felkérjük mind­azon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát mégnyerni, jövőben is a régi marad. Békés- vármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglal­kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és váro­sunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun­kat ; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről „ Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalvány­nyal küldendő. H i r e k> Gyulaváros képviselőtestülete hétfőn délelőtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Kálin Dávid városi adó- és birtoknyilvántartó állásáról való lemondá­sát a közgyűlés elfogadta és 27 éven át a város és a lakosság érdekében kifejtett közhasznú működé seért jegyzőkönyvi elismerését nyilvánította. Özvegy Fluck Eárolyné kérvéuyére a közgyűlés férje elha­lálozása alkalmából 3 havi fizetését a temetési költségek fedezésére kiutalványozta és férje halála feletti részvétét jegyzőkönyvileg megörökitette. A józsejvárosi hid melletti épület eladása tárgyában hozandó érdemleges határozathozatal idejéül julius esztendeje. Ugy-e, ezt maga nem tudta? Kicsi- deknek nem is jó tudni mindent. Tudja-e, hogy ma lesz táncz is ? Fölségesen mulatunk. Csak maga mindig velem tánczoljon. S meleg fény áradt el a Horog József ur fekete arczán. Czeczil kisasszony félt is, örvendett is; égett is, reszketett is. De apró, eleven fekete szemei csodálatos tűzben lángoltak. A keresztelő után a kocsik könnyen ro­bogtak hazafelé. Ah, öröm, boldogság, csiszegés, csoszogás, kanál zörgés, pohár csengés töltötte be a nagy­úri termeket s felharsanó kaczaj, hogy alig lehe­tett észrevenni és hallani, mikép Lubbock Fri­dolin ur ime ünnepi mosolylyal áll kezében telt pohár és beszélni akar. . . . Milyen volt most Karolin kisasszony bezzeg. Csupa élet, vidámság. Horog József üti a tenyerét, csapkodja fényes magyar csizmáját, pörgeti kedve szerint Czeczil kisasszonyt, mint a fáradhatlan orsót Ha megakadna, hát pördit rajta nagyobbat, szebbet. Aj 1 aj 1 — Jaj 1 a papa, — kiáltja el magát egyszer csak Czeczil kisasszony 1 egy kevés hajú, fényes homloku, magas, szőke, elegáns arczu úrra tekintve, ki ott áll az ajtó mellett, nem komo­ran, nem haraggal és gyönyörködik leánykája piros orczáiban s ezekben az emberekben, kiket eddig talán még soha sem látott. Horog ur, mint a jóféle polgár lakodal­makban szokta, odatánczoltatja módosán a papa elé Czeczil kisasszonyt. A papa hazament, egyetlen rossz szót sem szól. Jaj, majd odahaza, mit csinál a mama? A mama? Oh, hol van az még? A papa gyöngéden lefekteti fáradt kis leányát, ráhajol piros égő orczájára s a szó- talan ember könye egybefoly a leányka forró könyeivel. hó 23-ik napja tűzetett ki. Az árvapénzeknek az országos központi hitelintézetnél való elhelyezése tár­gyában kiadott belügyminiszteri rendeletet a kép­viselőtestület tudomásul vette. Az árvatartalékalap­ból 7 korona 26 fillér kiutalványoztatott. A f. év május havában megejtett pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Egyszerűsítés a közigazgatásban. Sok a panasz a hatóságok eljárásában tapasztalható bürokratiz­musra és ebből folyólag a hatóságok túlterheltsé­gére és az ügyek késedelmes elintézésére. A bel­ügyminisztériumban is most ezen baj orvoslásán gondolkoznak. Hasonló czélja volt annak az érte­kezletnek, melyet kevéssel ezelőtt vármegyénk alispánja, dr. Fábry Sándor hivott össze központi és járási tisztviselőkből és nehány községi jegyző­ből és a melyen megbeszélték azon módozatokat, melyek mellett a hivatalok felesleges munkája elkerültetnék. — Ennek az értekezletnek az ered­ménye a most napvilágot látott alispáni intéz­kedés, a melynek czélja az, hogy a bűnügyi nyo­mozásokkal megterhelt főszolgabírói hivatalok munkája lehetőleg megkönnyittessék és ezen hi­vataloktól a felesleges expeditionális teendők elvo­nassanak. Az alispán ugyanis elrendelte, hogy mindazon rendelkezések, a melyek a főszolgabirák tudomását és ellenőrzését nem igénylik és a me­lyek a községek által hajtandók végre, közvetlenül a községeknek adassanak ki és a községek által ugyancsak közvetlenül terjesztessenek be ily,, ügyek­ben a jelentések a vármegye alispánjához. Üdvözöl­jük Békésvármegyét az újítás terén, mely bizonyára alkalmat ad arra, hogy más vármegyéket tekintve, amúgy is mintaszerűen gyors közigazgatásunk a régi felesleges czopfoktól megszabadittassék. Tisztujitás a városnál. Kóhn Dávid lemondása s Fiuk Károly elhalálozása következtében, Gyula városánál a birtoknyilvántartói s közgyámi állások üresedésben lévén, az alispán a tisztújító széket folyó hó 25-én, holnap délelőtt 10 órára tűzte ki. A birtoknyilvántartói állásra Laczkó Péter kiadó és Hoffmann István iktató, a közgyámi állásra pedig Schröder István segódgyám, Frankó Döme pénztáros s Nu8zbek Sándor volt uradalmi gazdatiszt pályáz­nak és hallomás szerint mindeniket erős párt tá­mogatja, úgy hogy heves választási küzdelemre van kilátás. Az esetleg megüresülő iktató vagy kiadói állásra pályáznak Kocsis Szilárd városi Írnok, Nád­házi Gyula napdijas, a Kocsis Szilárd megválasz­tása esetére üresedésbe jövő irnoki állásra Frailer István napdijas, az esetleg megüresülő segédgyami állásra Kálló János, Serbán József és Berndt József napidijasok, a netaláni megüresülő pénztárosi állás­ra pedig Alcser Antal ellenőr. Hallomás szerint az állások valamennyiére itt meg nem nevezett mások is esetleg beadják pályázatukat, mely pályázatok beadásának határideje a mai nap délelőttje. A vá­lasztások folytán népes, a választási küzdelem foly­tán érdekesnek ígérkező közgyűlésre a polgármes­ter következő meghívót bocsátotta ki: Nagyságos kir tanácsos, vármegyei alispán ur folyó évi 10677. számú intézkedésével a lemondás, illetve elhalálo­zás folytán megüresedett városi birtoknyilvántartói és közgyám pénztárnoki s az ezen állások betöltése folytán netalán megüresedő más állásokra a tiszt- ujitószék határnapja folyó évi junius hó 25-ik nap­jának dólelőtt 10 órája tűzetett ki. Erre a t. kép­viselő urat azzal hívom meg, hogy a választás a városháza nagytermében fog megtartatni. A vármegye vendégei. Hétfőn vendégei voltak a vármegyének. A szomszédos Jász-Nagy-Kun-tizol- nok vármegye küldöttei: Paray János vármegyei főszámvevő és Perényi József takarékpénztári tiszt­viselő voltak itt, hogy a megyei pénztárak kezelé­sét megtekintsék. Látogatásuk alkalmából dr. Fábry Sándor alispán váratlan pénztár vizsgálatot tartott, melyen a küldöttek is részt vettek és annak kere­tében behatóan tanulmányozták a pénztári kezelés módját. A másfél év előtt életbe lépett uj pénzke­zelési rend, amely a számfejtő osztály felállításával az állami pénzkezelés mintájára a pénztári személy­zet munkamegosztása mellett az ellenőrzést hatá­lyosabbá teszi, a vendégek tetszését és elismerését teljesen kiérdemelte és azok vendéglátó tisztviselőink előzékeny kalauzolásáért köszönetét mondva távoz­tak vissza Szolnokra. A képviselőtestület junius hó 26-án, kedden délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. 1. Mun­kácsy Mihály emlékének megörökítése tárgyában a képviselőtestület 56—1900. sz. határozata értelmé- beni tanácsi előterjesztés. 2. Endrődy Géza városi rendőrkapitánynak a város kötelékébe való felvé­tele ügyében hozott II. fokú határozat meghirde­tése. 3. Időközben netán érkezendő egyéb ügyek és a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával be­adott önálló indítványok. Péter és Pál. E hó 29-én lesz a névnapja a két apostol szentnek, akikről meg irta Arany János, hogy: „tudjuk nyárban összeférnek a naptárban.“ Péter és Pál napja nemcsak azért fontos dátum, mert igen sokan vannak, akik e név valamelyikét viselik, hanem azért is, mert ez a névnap jelenti az igazi nyarat, az aratás előtti legfontosabb időpontot, amikor szerződni szoktak az aratók a gazdákkal. Ilyenkor veszik kezdetüket a cselédmizériák is, mert a városban szolgáló parasztlányokban elemen­táris erővel tör ki a föld szeretete, no meg a jó napszám reménye is és ha lehet, szabadulnak helye­ikről, és kimennek a_ vetések közé kévét kötni, gyűjteni, marokszedni. Ám a városi emberekben is vá­gyak ébredeznek ilyenkor, a pacsirtaszótól, pitypala- tyolástól és aratók dalától hangos mezők után s a ki teheti menekül a várostól fürdőre, vagy falura. Elnök választás. A nagymagyarvárosi földész- társulat elnökének, Stefanovics Péternek elhalálozása folytán a földész-társulati tagok ma délután 4 órakor a volt elnök lakásánál tartják meg elnök-választó közgyűlésüket. A gyulai nőegylet julius l-én délután fél 4 órakor az árvaház termében fogja rendes évi köz­gyűlését megtartani, melyre az egylet tisztelt tagjai ezennel meghivatnak és minél számosabb meg­jelenésre kéretnek. Tárgysorozat: 1. Az 1899. évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesitése. 2. Pénztári számadások előterjesztése. 3. Raktári számadásról s befolyt adományokról jelentés. 4. Az egylet által segélyezettekről jelentés. 5. A számvizsgáló bizott­ság megválasztása. 6. Indítványok. 7. Két választ­mányi tag megválasztása. Gr. Wenckheim Frigyesné, egyleti elnök. Látogatás a cognacgyárban. A körünkben időzött dán tudós Schucmacher Sándor ittléte alkal­mával gr. Almássy Dénes, dr. Lukács György főispán és dr. Zóldy János megyei tiszti főorvos urak kísé­retében a Weisz Mór és Társa ezég tulajdonát ké­pező cognac- és pálinkafőzdét, valamint annak a Kossuth Lajos-téren levő raktárát is meglátogatta, ügy a gyártelep mintaszerű berendezése, mint a nyerstermény készletek, nemkülönben a belső rak­tárak és árukészletek a látogató urak osztatlan tet­szésében részesültek. Hogy Schumacher ur mily ko­molyan foglalkozik ami a magyar iparhoz tartozik, azzal is bebizonyította, hogy a ezég belső raktárai­ban levő cognac-, likőr- és pálinkakészletekből több­félét megizlelt és valódiságára kipróbált, kilátásba is helyezte, hogy a kitűnőnek talált „Mari Cognac*-ot Koppenhágában be fogja vezettetni, mert ilyen tiszta borpárlatra nem igen talált még nálunk Magyar- (országon. Úgy az idegen vendég, mint az őt kísérő urak a ezég jelenvolt tagjainak legnagyobb megelé­gedésüket kifejezve, körülbelül másfél órai időzés után távoztak a telepről. JGyÓjMQeZ8öJ A legőszintébb fájdalom csillogó könyeivel szemünkben, emlékezünk, meg egy feled­hetetlen jó barát, egy poetalelkü, jobb sorsra érdemes fiatal ember korai elhunytéról, kit férfi­kora kezdetén ragadott el a gyilkos tüdővész abból a világból, mely nem értette meg őt, mely nem termett számára virágokat, mely élte utolsó idejé­ben csak szenvedést, fájdalmat hozott beteg lelkére, öldöklő gyilkos kórt szenvedő testére. Gyóji Dezső takarékpénztári tisztviselő, lapunknak szeretett munkatársa, e hó 17-én hosszas, kínos szenvedés után jobblétre szenderült, A baráti veszteség igaz fájdalmával álltuk körül sötét ravatalát s pótolha­tatlan a veszteség, mely kora halálával nemcsak imádásig szeretett édesanyját, hanem kiterjedt csa­ládját és nagyszámú jóbarátait is érte. Gyóji Dezső, noha szerénységében soha sem tartott igényt erre a czimre, s noha küzdelmes élete s a kenyérke­resés gondja másfelé terelték életpályáját mielőtt kifejlődhetett volna, a szó igaz értelmében poéta lélek volt. Lapunkat sokszor fölkereste hangulatos szép verseivel, közvetlen kis dalaival, melyek szív­ből jöitek és szívhez szóltak, s melyek mindenike melegen érző, nemes szívről, mély gondolkozásról tett tanúságot egyszerű, keresetlen szavakban. Min­dig igaz, mindig őszinte volt, úgy minden nagyobb igény nélküli, hiú elismertetést nem vágyó dalai­ban, mint az életben is s romlatlan lelke, minden­kiben bízó naivsággal optimista egyénisége és őszintesége mindenkivel megkedveltették őt, ki egyéniségét, gondolkozásmódját megértette s köny- nyen befolyásolható jó szivét megismerte. A szü­letett rokonszenves bohémé többször ki-kitört belőle s noha hajlamai, tehetsége és ambicziója egészen mást álmodtattak fiatal leikével, sohsem volt kesernyés, sohsem volt kétségbeesve sorsa fölött, csöndes megadással viselte a reá nehezülő csapásokat és szelíden tűrte betegségét, mely mint­egy két hónapja döntötte őt ágyba, a melyből a leggondosabb, legodaadóbb szülői szeretet sem volt képes őt többé az életnek megtartani. — Halálát tüdővész okozta. Soká küzködött a gyilkos beteg­séggel, a gondos ápolás már-már győzni látszott a félelmes ellenségen, de végre mégis ő volt a gyen­gébb s lelke egy utolsó sóhajjal elröpült egy szebb, boldogabb hazába, ahol talán jobban megértik álmait, ahol talán megtalálja azt, amit az életben keresett, s amiről versei szóltak, a sokszor meg­énekelt boldog szerelmet. — Temetése nagy részvét mellett hétfőn délután 4 órakor ment végbe. Vég- tisztességtétele alkalmából az ev. ref. templomban Domby Lajos lelkész tartott emléke fölött költői szárnyalásu, gyönyörű gyászbeszédet, mely minden jelenlevőt könyekig meghatott, az ev. rét, temető­ben a sírnál pedig Gulyás János mondott lendü­letes szép imát. — A kegyeletes gyászünnepélyen nagy közönség vett részt s mindenki a mély meg­hatottság komor érzetével távozott a frissen hán­tolt sírtól, melynek hantjai a legjobb fiú, testvér és barát porladó tetemeit takarják, ki elköltözött ko­rán közülünk, mert nem közénk való volt s kinek ideális lelke megszabadult a földi gyötrelmek bilin­cseiből, Legyen áldott emlékei Haláláról a követ­kező gyászjelentést vettük: Alólirottak fájdalomtól lesújtott szívvel tudatják a szeretett kedves gyer­mek, testvér, unokatestvér, nagybátya, sógor és jó barát Gyóji Dezső békésvármegyei takarékpénz­tári segéd-könyvelőnek folyó hó 17-én reggeli 3 órakor, hosszas szenvedés után, élete 28-ik, tiszt- viselőségének 6-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 18-án délután 4 órakor fognak az ev. ref. templomban tartandó gyászbeszéd és a sírnál mon­dandó ima után nyugalomra helyeztetni. Béke leng­jen hült porai felett! Özv. Gyóji Miklósné szül. Csáky Klára édes anyja özv. Csáky Mihályné szül. Ráfael Zsuzsánna nagynénje, Csáky Ferencz, Csáky Károly, Gyóji Elek, Gyóji Sándor, Gyóji Zsigmond nagybátyjai. Mária, Paulina, Miklós testvérei. Lada János, id. Medovárszky Mátyás sógorai. Lada Róza, ifj. Medovárszky Mátyás, Gombkötő Kornélia, Gombkötő Elemér unokatestvérei. Az ügyvédi kamara köréből. Dr. Oláh Antal ügyvéd Öcsöd székhelylyel az ügyvédek lajstromába, Szőnyi Béla ügyvédjelölt dr. Salacz Oszkár szarvasi ügyvédnél való joggyakorlatra az ügyvédjelöltek lajstroméba bevezettettek. A gazdasági esztendőnek ugv szólván „nagy het“-ébe léptünk. Ennek a hétnek az időjárásától függ az idei termés sorsa. A lezajlott hét időjárá­sával gazdaközönségünk teljesen meglehetett elé­gedve, mert olyan volt, aminő jót csak kívánhatott. Néhány csendes eső, amely rendkívül üditőleg ha­tott tengerire, veteményekre, s nem tett kárt a búzában, amitől pedig ilyen időtájban annyira félni lehet. Régóta nem volt oly általánosan jó a búza- vetés, mint most, túlnyomó része rozsda mentes, dőlt búzát pedig elvétve is alig lehet látni, ami hat­hatós védelem a szorulás ellen. Az aratást erős szikvegyülékü s homokos földeken már a hét kö­zepén megkezdik, kötött talajú réti földeken pedig szintén pár nappal korábban, mint más években. Péter és Pál napjára minden valószínűség szerint a vontatók és keresztek légiója lesz már látható. A munkás viszonyok aránylag eléggé kedvezők, a gazda közönségre s a munkás osztályra egyaránt. Az időjárástól függ, hogy ez a kedvező viszony az aratás folyamán mindvégig megmaradjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom