Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-17 / 24. szám
24-ik szám Gyula, 1900. junius 17-én XXXII. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. k ___ Tá rsadalmi és közgazdászaiéi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: DÜ ó Izl n. ID á v i cL1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott .áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. L _____J Vá rosok feladata s hivatása. Ez évben megtartott kongresszusok közűi egyik sem volt oly nagy horderejű az egész ország sorsára kiterjeszkedőleg, mint a törvényhatósági joggal felruházott városoknak Felső Dunántúl középpontján Győr városában megtartott kongresszusa. A közigazgatás reformjának szükség érzete hozta össze az összes törvényhatósági városok küldöttjeit. Nem kis érdeket képvisel e kongresszus; úgyszólván felöleli egész Magyarország érdekét úgy kulturális, mint gazdasági szempontokat illetőleg. S méltán! Ma a városok arra vannak hivatva, hogy a megyéktől teljesen függetlenül a kultúrának és gazdaságnak vezetői legyenek. Régóta érzik eme feladatot a városok; eddig azonban nem léptek fei nyíltan. Ma azonban, midőn már annyira fejlettek, hogy a megyei autonómiára szabott törvényes szervezet alól szabadulni képesek, joggal lépnek a nyilvánosság elé. A városok az utolsó félszázad alatt sokkal inkább fejlődtek, semhogy a vármegyék függelékjeiként szerepeljenek továbbra is. Mindazok a sérelmek, melyek a városok kormányzatát érték és mindazon különféle adók, melyek a városokra ólomként nehezednek, inditó okokul szolgáltak arra. hogy a városok eddiginél nagyobb önkormányzatot kérjenek. Ezek a körülmények szolgáltak ugyancsak inditó okokul arra nézve, hogy a városok kevesebb kormány beavatkozást, az állami teendők ellátásáért kárpótlást, elsőfokú közigazgatási bíróságokat, uj és jobb adótörvényt, különösen a fogyasztási adóknak a városok által való kihasználását kívánják. A városok közti érintkezés és a készülő törvénytervezet figyelemmel való kisérése végett állandó bizottságot létesítenek, mely mindig összekötő kapocsként fog a városok közt működni. Kótségbevonhatatlanul helyén való, okos 8 megfontolt a városok minden kívánsága. Eddig az ezeréves históriában nem volt a városoknak valami nagyobb, az ország T A R O Z A_. A piros rózsa. A Békés szóméra irta: Szabóné Nogéll Janka. Mikor először megjelent a fikuszok, pálmák ünnepélyes társaságában, seriki sem vette észre. Szerényen meghúzódott a közönséges piros cserépben, mely sehogy sem illett a többi pompás vázához. Ha igaz lenne, a mit a költők mondanak, hogy a virág is tud mosolyogni, úgy ennek a picziny hónapos rózsának csak a legzavartabb, legszerényebb mosoly játszanék üde szirmain. Liza remegve, lopva ápolgatja védenczét. Tudja, hogy a nagyságos asszony egyetlen haragos szava, kedvetlen tekintete száműzheti a piros rózsát, Azt a haszontalan kis virágot, melyre nem költhet forintokat, ö, a ki mindenben csak a pompát, fényt keresi, nem tűrné meg előkelő pálmái között. Még éppen abban a kétkrajczáros cserépben. A nagyságos asszony maga a rend, ele- gantia. Sokszor hallottam, többször tapasztaltam, hogy a nő kedvencz tartózkodási helye közvetve az ö lelki világát tárja elénk. Kész jellemrajzot, olvashatunk a pamlag sima, nagy, gyűrött párnáiról, az asztalok fényes vagy poros felületéről, a gondosan tisztogatott tükör lapján és azon a szomorú renden, mely nem zavarja meg a varróeszközök s a könyvek nyugalmát. Lélia szobája olyan szép, fényes, kifogástalan, mint úrnője. A szoba hátterében ott ül a sápadt gyermek, mozdulatlanul, fehéren, mint a kandalló csinos szobrocskái. Az andalító csöndbe nem vegyül gyermekkaczaj. Apró lábai nem verik föl a port, az ő egészségének javára és a drága bútorok hátrányára. Lélia gyűlöli a zajt, rendetlenséget. — A gyermeklárma helyett sokkal kellemesebb az sorsát intéző szerepük, legföljebb ipari középpontok vagy erősségek gyanánt szerepeltek. A vidéken a kultúra, a gazdaság vezetőjének szerepkörét a megye töltötte be; a megyéből indult ki minden mozgalom akár kultúrát, akár gazdaságot illetőleg. A megyék folytak be az állam dolgaiba is. Mindezen jogokat most a városok igyekeznek a maguk számára lefoglalni és helyesen is, mert a mily mértékben vesztett a megye értékéből, oly mértékben nyertek erőt a városok szerepkörük tekintetében. Ily körülmények között kétségtelenül nagy és magasztos a feladat, mely a városokra vár. Első sorban arra kell törekednünk, hogy belszervezetünk egészséges legyen ; iparosnak, kereskedőnek, ügyvédnek, orvosnak, mérnöknek, hivatalnoknak, gazdának egyaránt munkára, becsületes munkára kell törekedni, városaikat az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és kultúra góczpontjaivá, emporiumaivá kell tenniök azért, hogy azok mint a láncz- szernek együtt lehessenek az összekötő kapocscsal, az ország fővárosával. A vidéki kultúra, ipar, kereskedelem és mezőgazdaság emelésének, fejlesztésének feladata tehát a városokra hárul. Ez a városok feladata s missiója. Ha a városok e nagy munkában segítségére lesznek egymásnak, ha egyesült erővel fognak dolgozni a czél keresztülvitelében, Ugy azok méltán kiinduló pontjai, emporiu- urnai lesznek a vidéki kultúrának és gazdaságnak egyaránt. Vajha munkálkodásunk teljes sikert aratna I A közigazgatási bizottság ülése. (junius 11-én.) Mindössze nem sok tárgya volt a közigazga- gatási bizottság junius havi ülásének, de azért a nyári hangulat daczára érdekes lefolyása volt az ülésnek és több tárgynál érdekes eszmecserét folytattak a bizottság tagjai. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, Csák Ernő csendes, andalító hangja. S ha igy ketten együtt ülnek az erkélyen, minden a legnagyobb rendben maradhat. Lélia kecsesen libeg a hintaszéken, mig Ernő lent ül lábainál a zsámolyon. Uszálya, melyet a kis Pali százszor összegá- zolna* * ha nem lenne olyan kétségbeejtően jól nevelve, elegáns fedőkben omlik a zsámoly mellé, A kis Paliból minta-gyermeket nevelt a bonne. Nincs az az izgága vén asszony a világon, a ki gáncsolni valót találna rajta. Egyenesen, nyugodtan ül karszékében. Nyakfodrán nincs gyűrődés, tiszta kezein, szája körül hiányzik a lekvár nyoma. Mosolytalan arczczal, méla szemekkel lapozgat a képeskönyveiben óráról- órára, napról napra. Vagy átbámul az etagére elérhetetlen polczaira, hol szép rendben, gondosan leporolva nyugosznak az ő játékszerei. A lónak megvan a füle, farka s a pléhkatonákból egy sem hiányzik. S milyen sokat tud I Verseket szaval, németül mondja a miatyánkot, fran- cziául kiván jónapot. S ez a mai világban mind nagyon szükséges egy nyolcz éves gyermek boldogságához. Ligetről, pázsitról, virágról, neki oly homályos fogalmai vannak. Ha időnként kisétál a mamával, útközben mindig akad valami veszedelem. Egyszer a nyakkendő ága hajlik le, majd a kabát gombja nem áll egészen egyenesen. Aztán az egyik manchette kandikál ki jobban a másiknál, vagy czipőire üi rá a neveletlen utczai por. Ilyenkor ezt mind rendbe kell hozni. S I sok fontos dolog mellett a kis fiúnak nem jut ideje, hogy megpihenjen a pázsiton, ha előbb lepkék,- madarak után futkosott. A könyvekben úgyis le van írva az ilyesmi, s Palika legalább gyakorolja magát az olvasásban, ha igy részesül az élvezetben. György péazügyigazgató, dr. Zoldy János főorvos, Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Haviár Lajos főmérnök, Zlinszky István közgazdasági előadó, Jantsovits Emil főügyész helyettes, dr. Hajnal István, Haviár Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Geiszt Gyula, Keller Imre bizottsági tagok és dr. Daimel Sándor tb. főjegyző, mint al- ispáni előadó. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor tb. főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, mely a következő : Méltóságos főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A folyó évi május haváról szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt hó folyamán csupán Gyulán s Körös-Ladányban lett megtámadva. Előbbi helyen a folyó évi május 25-ón tartott vásár alkalmával Styr Mihály gyulai lakos összeszólalkozván Miskucza Tódor apáti lakossal, midőn Styr György ellenfele által történt földhöz vágás után futásnak eredt, a vásári összecsődülő népség, mivel nevezettet zsebmetszőnek tartotta, ntját állta s oly atinyira elverte, hogy a szenvedett sérülések miatt Styr Györgyöt a kórházba kellett szállítani. Körös- Ladányban pedig egy könnyű testi sértést eredményező verekedési eset fordult elő. A vagyonbiztonság ellen említésre méltó cselekmények, kisebb jelentőségű lopási esetektől el tekintve, Öcsödön és Gyulán követtettek el. Öcsödön ugyanis több vándor czigány május hó 22-ón 451 korona értékű tárgyat lopott el. A tettesek elfogattak. Gyulán pedig 8, köztük 4 esetben betöréses lopás követtetett el. A betöréses lopások elkövetésével alaposan gyanúsított egyén elfogatván, a vizsgálóbírónak átadatott. A többi négy lopás tettesei közül 3 egyénnek kiléte kiderittetett, a 4-ikre .nézve a nyomozás folyamatban van. Baleset előfordult Szeghalmon, ahol Fesető Zsuzsa nevű 3 éves leányka a kerítés közzé szorult és meghalt, Füzes-Gyarmaton, ahol a gr. Yéoseynó kastélyának tetejéről Zsa- dányi Gergely a földre zuhanván, szörnyet halt, Körös Ladányban, ahol Jenei János 15 éves fiú fürdés közben a vizbe fűlt, ugyancsak fürdés közben fúltak a vizbe Csabán Csicsely György nevű 15 éves kanász gyerek és Mónus Ferencz 10 éves öcsödi lakos is. Örosházán egy téglagyári munkás leányt a gép összetört, Tót-Romlóson egy gyermek a vizbe fűit. E két utóbbi esetben gondatlanság forogván fenn, a bünfenyitő eljárás folyamatba tétetett. S a vágyó gyermek mohón merül eL könyveiben. Fejében egész nap zsibongnak a tarka mesék. Hanem egyszer a komor erdő felderült. Mintha megaranyozta volna a napsugár. Kellemes illat szállt a gyermek felé, ki e szokatlan élvezettel lezárta, majd tágra nyitotta nagy álmodozó szemeit. A pálmák hátterében, a legrej- tetteb helyen virult, illatozott a kis hónapos rózsa. Közönséges igazi virág. Telve illattal, édes kellemmel. Szabadon nőtt virág, pompás váza nélkül. A szabadból jött, melyről Palika oly sokat olvasott, álmodott. Mintha érezné a nap meleg sugarait, hallja a madarak csicsergését, érzi az egyszerű virágok illatát. Mintha varázsütés érné, úgy tűnnek el a gyermek beteges álomképei. Aranyhaju lányok, törpék, óriások pillanat alatt mosódnak el, s Palika figyelmét osztatlanul lebilincseli a kis piros rózsa, melyen ott ül még a napfény s levelein az üde, tiszta levegő. A gyermek túl csigázó képzelő ereje a virágra ruházza az elbeszélő szerepét. Régen, itt ott olvasott dolgok tűnnek fel képzeletében ama helyekről, hol az ilyen közönséges virág lakhatott. Nem volt az ilyen czifra rendes börtön, hanem tágas falusi kert, fehér- rácscsal, lombos fákkal, illatozó, bólingató virágokkal. A pázsiton vidám gyermekcsoport játszott. Szemeikben, piros arczukon, szétszakgatott ruháikon, bojtorjános hajukon élet, boldogság tündökölt. Oh, milyen csintalan, pajkos fiuk voltak azok! Kaczajuktól, vigan, zörögve repült fölebb-fölebb. És a kis rózsa olyan kedvesen bólintgatott fejével. Bizonyságul, hogy ő ezt a bűbájos dolgot elejétől végig látta, élvezte. Palikát édes kábulat fogja el. Fáradtan hajtja le zűgó fejét. Lezárja nehéz szemhéjait. De azért folyton hallja a gyermek zsivajt, s látja Öngyilkosság Orosházán 1, Dobozon 1, Csabán 2 esetben követtetett el. Tüzesetek előfordultak Gyomán 1, Endrődőn 1, Békésen 3, Dobozon 1, Öcsödön 1 és Orosházán 1 esetben. Ezen elősorolt esetekben — kivéve Öcsödön, ahol egy szénakazal 1 Orosházát, ahol a seprű- gyár műhelye és száritó kamarája égett le — mindenütt házak estek a tűz martalékául. A tűzkárok jelentékeny része biztosítva nem volt. E rovat alatt végül megemlitendőnek tartom azt is, hogy Szappanos György tanyáján ennek 7 éves fiát egy idegen veszett macska megmarta. A gyermek a Hőgyes- féle intézetbe felszállittatott. II. Állategészségügy. Békésvármegye állategészségügye május havában sokkal kedvezőtlenebb volt, mint a folyó év bármelyik hónapjában. Május havában ugyanis a ragadós állati betegségek bárba szórványos jelleggel, de elég tekintélyes számban mutatkoztak. Különösen kedvezőtlen volt az állapot a sertésvész tekintetében, mely betegség a jelzett időben kilencz községben lépett fel: Az elmúlt hónapban felmerült a megszűnt ragadós állati betegségek statisztikája egyébként a következő: Fellépett: Takonykor és bőrféreg 3 községben, 4 udvarban. Rühkór 5 községben, 8 udvarban. Lépfene 2 községben, 3 udvarban. Sertésvész 9 községben, 15 udvarban. Sertésorbáncz 2 községben, 3 udvarban. Veszettség 1 községben, 2 udvarban. Jóindulatú hólyagos kiütés 1 községben, egy udvarban. Megszűnt: Rühkór 2 községben, 2 udvarban. Lépfene 1 községben, 1 udvarban. Sertésvész egy községben, 1 udvarban. Veszettség 1 községben, 1 udvarban. III. Földmivelés, ipar és kereskedelem. vetések állása általánosságban elég jónak mondható, sőt még oly helyeken is, ahol a május havi fagyok kárt okoztak, a később bekövetkezett kedvezd időjárás folytán, a vetések javulása tapasztalható. A csabai járásban az utóbbi időben a rozsda fellépte s terjedése észlelhető s ugyancsak tartani lehet a rozsda felléptétől az orosházi járásban is. A több helyen előfordult jégesőn kívül nagyobb kárt okozott a mezőberényi határban levő buzavetésben jelentkező hesseni légy is. Sajnálattal kell jelentenem, hogy a május hó első felében előfordult fagyok következtében különösen a gyümölcsökben s szőlőkben, valamint a hüvelyes veteményekben rendkívüli károk okoztattak. így majdnem teljesen elpusztult a fagyok folytán a gyümölcs és szőlő a békési és gyomai a kis rózsa kedves bizonyitgatásait. Most már nem fél a pálmáktól, fikuszoktól. Az elátkozott erdőt tündérkertté varázsolta az a haszontalan kis rózsa, mely jobban felvidította, megédesítette a fiúcska életét, a drága könyveknél s a bonne kitűnő nevelésénél. * Lélia ma ábrándozóbb, idegesebb, mint egyébkor. Ernő érthetetlen dolgokat beszél, s majd elnyeli buta kék szemeivel az álmodozó asszonyt. Gyors, szakgatott fordítással lapozgat az albumban Lélia. Mélyen lehajtva fejét. Közelben érzi az Ernő lázas, meleg leheletét. Édes borzongás fut végig szép testén, a mint arczá- hoz ér a csinos fiú illatos haja. — Megőrülök, Lélia, irgalom. Ne tagadja meg. Nemde eljön holnap? Ne tagadja meg, édes egyetlen . . • Adja legkisebb jelét beleegyezésének. Szalagot ruhájáról, -egy virágot, vagy. ! . Lélia érzi, hogy minden vére szivére száll. Egy perezre megdöbbenve tekint az Ernő hevült arczába. Szó nem jön ajkaira. Ideges, reszkető kézzel nyúl a pálmák felé. Örömmel, meglepetéssel fedezi fel a kis rózsát. Oh, e perezben nem tud haragudni jelenlétéért. Hosszú vékony ujjaival gyorsan leszakítja, s réveteg tekintettel nyújtja Ernő felé. S a kifogástalanul fürtözött fej az elegáns kacsóra borul. Szenvedélyes csókok érik az om- latag fehér kezet, I a szegény kis rózsa üdeszirmait. S mig Lélia szive gyönyörtől dobog, s átengedi magát az új varázsnak, mely .hónapokig kellemes szórakozást' fog nyújtani, s Ernő diadallal szoritja szivéhez sikerének ez újabb jelét, a kis Pali fájdalmas sikolylyal kutatja a rózsát, melylyel mindent, mindent elveszitett.
