Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-01-22 / 4. szám

Szegszárdról. Azután felügyelőket választottak az egyes községekben a fedeztetési idényre. — Fábry Sándor dr. alispán e tárgyban indítványt tott, hogy a lótenyésztés ügyeire nézve az egylet egy kisebb, inkább czólrnvezeiőbb bizottságot alakítson. — E kérdést a legközelebbi ülésen tárgyalni fogják. Dr. Zsilinszky Endre az egyesület kebelében munkás- közvetitö iroda felállítását indítványozta, mely tárgyban konkrét javaslattétellel az elnökség bizatott meg.

Főispáni vizsgálat. a vármegye főispánja Szekér Andor főispáni titkár és a megyei számvevőség segédkezósével január hó 17-én Gyula város hivatalainak ügykezelését vizsgálta meg és a tapasztalt rend fölött megelégedését nyilvánította.

Az iparos ifjúság folyó hó 2S-án, szombaton este tartandó farsangi tánczvigalma — az előkészületekből következtetve — népes mulatságnak Ígérkezik. Az ügybuzgó rendezőség nagy akcziót fejt ki, hogy ez idei mulatsága is méltán gyarapítsa az egylet két évtized óta rendezett báljainak jó hírnevét, mely az iparos mulatságokat illetőleg, nemcsak a vármegyében, hanem az egész alföldön páratlanul áll.

A téli vásárra egészen kedvező vök az idő. Derűs, száraz, az utak kitűnő karban, de mindez egy szemernyivel sem járul a vásár sikeréhez. Ahol máskor ily kedvező idő mellett 80—120 ezer darab felhajtás szokott lenni, a sertésvész és a sok helyen fenálló zárlat következtében, n vásártéren alig volt két-háromezer darab disznó látható s ennek daczára, vagy talán ép ennek következtében olyan alacsony árak, aminőkre évek óta néni volt eset. Elénkebb volt a szarvasmarha s n'pes a lóvásár. A belsővés&r ma van, de a nagymérvű pénzetlen- ség következtében, attól is igen keveset lehet várni. Részletes vásári tudósítást közgazdasági rovatunk ban közlünk.

Az időjárás. Tulajdonképen tél közepén lennénk, de az időjárás egészen mást beszél, mint a kalendárium. Lekivánkozik rólunk a télikabát és kapósabb a knlucsni, minta korcsolya. Sár az van elég. Még derült, csillagos éjszakákon se tud megkeményedni a nedves göröngy 1 egyáltalán hire sincs a télnek. Se zúzmara, se jég, se hó. Az időjárásnak ez a szeszélyes abnprmitása különben egyáltalában nem bosszantaná az embert, különösen a nem korcsolyázókat, ha a télnek azt a sokszor tapasztalt kellemetlen tulajdonságát nem ismernők hogy akkor toppan be mikor nem várjuk s mikor majd a kalendáriumban tavaszt mond a dátum, kénytelenek leszünk bundában járni és felfütjük azt a tüzrevAlót, amit most megspórolni véltünk. Akkor aztán átkozni fogjuk ezt az enyhe időjárást Falbostul, kalendáriumostul együtt.

A nőegyleti hangverseny. Mint már lapunk múlt számában is jeleztük, a nőegyleti mulatság az idei farsang kimagasló mulatsága lesz. A Programm azonban annyiban változást szenved, hogy a hegodü szám belőle kimarad, előre nem látott akadályok miatt. Hogy a programúi érdekessége azért nem veszt jelentőségéből, azt főkép a/, is eszközölni fogja, hogy a hegedű szám helyett, Lindl Etelka magyar ábrándja fogja szórakoztatni a bizonyára szép számú közönséget. A meghívók kibocsájtása is az elmaradt hegedüjáték miatt késett, holnap, holnapután azonban a moghivó — a tánezra vágyó fiatalság és gyönyörködni akaró publikum kedves hírvivője — feltétlenül ki fog bo- csájtatni. A mulatság iránt városszerte nagy az érdeklődés.

A gyulai polgári kör bálja. Olyan bál ez, mint a szolid asszony. Keveset beszélnek róla, de azért bizonyos, hogy ez lesz a legsikerültebb, leghangu- latosnbb bái az egész farsang alatt. A polgári kör

4-ki báljáról egyébként a következő meghívót vettük: Meghivó. A „gyulai polgári kör* könyvtára javára 1899. évi február hó 4-én saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre kívül czimzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. Belépti -díj : Személy-jegy 2 korona. Család-jegy 4 korona. Kezdete 8 órakor.

Műkedvelők a színpadon. Bizony nagy zavarba vagyunk a gyulai vasárnapi iparosok műkedvelői előadásáról írván. Mert bár tagadhatatlan és mindenképen is méltánylásra cs dicséretre méltó jelenség, ha az iparosok a Múzsának hódolnak, melynek nemesilő, mivelő hatása kétségtelen, viszont a jó publikumtól is sok egy kissé annyit megkívánni, hogy ös8zetanulatlan előadást nézzen végig és tapsoljon, pláne műkedvelőknek, holott az összetanu- lattan darabot rutinirt színészek játéka mellett sem élvezetes dolog végig nézni. No de amiért a színészt, akinek kenyere a játék, összeszidnánk, azért még a műkedvelőt nem lehet egy rósz szóval sem illetni. Elismerjük, hogy sok ambícióval nagy igyekezettel játszottak a fiatal műkedvelők, de egy pár próba bizony még fölfórt volna. Sőt egy-egy jele net olyan jól indult, hogy lépten nyomon reméltük, hogy kedvező kritikát Írhatunk a derék mükedve lökről, de már a következő peresben olyan lélek nélkül, olyan színtelenül tettek, vettek, mászkíltak a színpadon, hogy a legerősebb illúziót is tönkre tették. Mindazonáltal ne csüggeszsze el ez a mü kedvelőket. Nem akarunk egyszerű sablonos dicsérettel átsiklani a darab fölött, hanem komolyan mérlegeljük a hibákat, mert bízunk benne, hogy egy kissé több erővel még jó előadást is fogunk látni az iparos műkedvelőktől, mint láttunk pár éve, amikor némely szinésztruppal mérkőzhetett volna a kis gárda. Az előadásban különben Kor- pádi-nét (Kocsis Juliska) Gergely-t (Kocsis Lajos) Gróf Monti olaszt (Veres Jenő) Lajos t (Szilágyi .Gyula) Gémesi szent-miklósi jegyzőt (Jecs János) Pista inast (Gabora András) Völgyi ezredest (Sze- redy Gyula) emelhetjük ki, kik sok helyt egészen beváltak, mig a primadonnájuk Ráffi Mariska, bár kellemes haDgja van s játéka sem nélkülözte a kellemet, szegénykén hellyel közzel nagyon erőt vett a lámpaláz. Az azonban egyik szereplőnél sem tagadható, hogy-meglátszott a gond és az igyeke zet játékaikon s ha az nem sikerült úgy amint kellett volna, csak a készületlenaégnek tulajdonítható. No de bizzunk benne, hogy a lelkes kis társulat legközelebb egy könnyebb kis népszínművel fogja bebizonyítani, hogy megérdemelte azt, misze rint igazságosan komolyan kellett első szereplését megbírálni. Publikum szép számmal volt, mely egy-egy sikerült jelenet után tapssal is tüntetett V játékosok mellett. Előadás után vidám hangulatú ..T"elj^a reggeli órákig tartott.

A vasárnapi műkedvelői előadáson felülfizettek: Gr. Almásy Dénesné 10 frt, Tóth Ferencz 20 kr, N. N. 10 kr, Lintner Mátyás 50 kr, Nagy József 15 kr, Kocsis Mihály 40 kr, Ritter János 50 kr, H J. 40 kr, Pettner János 40 kr, László Antal 40 kr. — A szegény alap javára esik 13 frt 10 kr. — A négyest 40 pár tánozolta, ott voltak : Asszonyok: Dutkay Béláné, Dobay Ferenczné, Kocsis Lajosné, Ráffi Jánosné, Veres Jánosné, Szilágyi Gyuláné, Réti Andrásné, Góg Istvánné, Jecs N.-nó, Tóth Ferenczné, Kis Mihályné, llanzsala Gyuláné, Grosz Frigyesné, Karácsony Istvánné, Leopold [gnácznó, Csete Pálnó, Nádudvari Józsefnó, Gáspár Józsefné, Exner Jánosné, Finkelstein Lajosné, Hegyi Andrásné, Kukta Istvánné, Csirke Mátyásáé, Necsof Józsefnó, Geiszt Jánosné, Frailer Istvánná, Bekker Györgyné, Karácsony Istvánné, Karácsony Béláné, Molnár Józsefné, Herczeg Józsefnó, Sarten- roiter Istvánné, Remete Józsefné, Merza Béláné, Vili Jánosné. Leányok: Kocsis Juliska, Ráffi Mariska, Góg Etelka, Szilágyi Szidike, Leopold nővérek, Merza Róza, Puczkó Erzsiké, Bekker Nelli, Bálint nővérek, Karácsony Mariska, Moldovány Mariska, Antovszki Juliska (Csabi), Jecs Róza, Vikus Anuska, Finkelstein Szeréna, Kulik Juczika (Doboz), Sartenreiter Ágnes, lloraele nővérek, Szilágyi Katii cza, Hegyi Mariska, Csirke Irmuska, Necsof Mariska, Sal Elluska, Frailer nővérek, Kukta Mariska, Nagy Erzsiké, Domonkos Erzsiké, Tárnái Mariska. Nádudvari Róza, Pauvlik Etelka (Csaba), Csete Róza, Karácsony Joláuka, Paminer Minka, Kiss Erzsiké, Gáspár Erzsiké, Vili Magdolna, Geiszt Mariska.

A gyulai csizmadia ipartársulat február hó

5- én ifj. Ludvig József házánál temetkezési egylete alapja javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-díj : Személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések a czél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és a „Békés"-ben nyugtáztatnak.

A gyulai polgári kör saját helyiségében folyó hó 29-én délután 5 órakor rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés 2. Számvizsgáló bizottsági jelentés és az ezzel kapcsolatos számadás. 3. Könyvtári jelentés. 4. Az 1899. évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6. Tisztujitás.

A gyulai kereskedők és kereskedő-ifjak társulata folyó hó 29-ón délután 2 órakor rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal. 1. Elnöki megnyitó. 2. Két jegyzőkönyvi hitelesítő megválasztása. 3. Titkári jelentés a lefolyt társulati év i ről. 4. A számvizsgáló bizottmány jelentése az 1898. évi zárszámadásokról és ennek kapcsán a választmány felmentése iránti határozat. 5. Az 1899. évre vonatkozó költségvetés tárgyalása. 6. Időközben beérkezett indítványok. 7. Tisztujitás.

Esküvő. Szőke József gyulai törekvő czipész- iparo8 folyó hó 17 én esküdött örök hűséget a róm. kath. főtemplomban özv. Kneif el Mátyásáé kedves leányának, Annának.

Elfogott betörő. Gyucha János csabai Ínkos házába ismeretlen tettes éjjel behatolt és onnan ágy- és fehérneműket lopott el. A behatolást úgy cselekedte, hogy felfeszitette az ablakdeszkákat. A mi gojtett nyomozás eredményre vezetett, amennyiben sikerült Szabó János szentesi lakos személyébon elfogni, midőn a bundát Gyulán eladván, Csabán a párnákat akarta eladni.

Eljegyzések. Körmötzky Pál kétegyházi birtokos szép leányát Rózát eljegyezte Szalay Sándor föld- birtokos Tisza-Sülyrőí. — Goldfinger József CBabai kereskedő kedves leányát Ilonát eljegyezte Farkas Izidor gyomai mészáros.

A szerencsés őrmester. Gebey Márton „k. u. k.B zupás őrmester sem gondolta pár nappal ezelőtt, midőn még 35 kfajezár napi „lénungért“ és arányla- gos „dinszteszpremiáért“ huzgálta a bundások füleit, hogy egy pár nap múlva nem cserél még a „batalionsz komondáns''-sal sem. Menkő nagy ur lett az őrmester ur Gebey. Nagy ur, gazdag ur! Negyvenezer forintot nyert a vitéz őrmester a legutóbbi húzáson egy Salm-sorsjegygyel. A 10l-ik csabai gyalogezred kantinjában persze alaposan meg is ülték ezt a meseszert! szerencsét, mely után őrmester ur Gebey természetesen ott fogja hagyni a komisz életet,' lénunggal és korpótlékával egyetemben.

A Csabai kaszinó az elmúlt héten közgyűlést tartott, melyen meghányták-vetették azt a kérdést, hogy a kasziuóhelyiség a „Fiumó“-ban nem felel meg a kényelemnek s a kaszinóélet egyáltalában pang. A gyűlésen Varságh Béla elnökölt. A jelenlegi állapotok ellen Beliczey István is felszólalt Haan Béla után, mindketten a jelenlegi rendszer ellen támadván. Hozzájuk többen csatlakoztak. Varságh elnök kijelenti, hogy a tagok közönyössége is hozzájárul a mai kellemetlen rendszer fennállásához. — Választáson Dr. Zsilinszky Endre elnökölt. Megválasztatott elnöknek Urszinyi Dezső, de ő nem hajlandó az elnökséget elfogadni. Alól - nők: Boliczey Géza Ügyész : Dr. Margócsy Miklós. Közöstiszt: Donner Lajos. Választmányi tagok: Haan Béla, Steller Árpád, dr. Reisz Miksa, Korosy László, Haraszti Sándor, Réthy Béla, Hűké Lajos, póttagok : Urszinyi János, Wallfisch Ferencz, Láng Gusztáv.

Opera Orosházán. Érdekes előadásra készülődnek Orosházán. Hollós Béla, polgári iskolai énektanár kis tanitványaival egy uj, kisebbszerü operát szándékozik előadatúi, melynek sikere érdekében a próbák máris nagyban folynak.

Megégett gyermek. Bánki Horváth Péter orosházi lakos kis fiacskája, az 5 éves Kálmán, magára maradván | konyhában, közel ment a nyitott tűzhelyhez, miközben ruhája tüzet fogott s nagy lánggal égni kezdett. A gyermek sikoltozására idősebb nénje berohant, de akkor már a kis gyermek annyira összeégett, hogy pár óra múlva égési sebek következtében meghalt.

Vereskereszt - bál Orosházán. Az orosházai vereskereszt-egylet e hó 28-án nagyszabású bálát rondez, melynek rendezősége közt ott olvassuk a megye fiatalságának több tánezos tagját is. A sike rültnek ígérkező bálra felhívjuk olvasóink figyelmét.

Az orosházi polgári olvasó kör f. évi jan. hó

6- án tartott tisztújító közgyűlése nagy érdeklődés mellett következőleg folyt le. Megválasztattak : elnök Horváth János, alelnök Göndös Mihály, másod- alelnök Ravasz József, pénztárnok Bikádi József, gondnok Kun Ferencz, könyvtárnok Zsiga József,

jegyzőnek Gubicza Sándor, tiszteletbeli elnöknek Ambrus Sándor főszolgabíró, tiszteletbeli aleluök- nek dr. Szalay József és Vangyd Sándor t. főszolgabíró, ügyészszó dr. Bikády Antal.

A békési kaszinó-bál. A vármegye mulatsága közt egyik legelső helyen szokott állani a békési knszinó-bál, melyen találkozni szokott a megye fiatalsága. Az idén is bizonynyal hasonló lesz a többiekhez ez a hál, melyhez úgy a rendezőség, mint a készülődő közönség szép reményeket fűz. A bálról következő meghívót vettük: Meghivó. A békési kaszinó 1899. évi február hó 4-én a városi bérház dísztermében könyvtára javára zártkörű |bált rendez, melyre czimet és becses családját ezennel meghívja a bálbizottság. Dr. Hajnal István bálbizottsági elnök, Konkoly Jenő bálbizottsági alelnök, Körber Tivadar bálbizottsági pénztáros, dr. Frey Géza bál bizottsági jegyző, Albert Rezső, Barbócz Zsigmond, Brokés Ferencz, Hajnal Béla, Jantyik József, Kristóffy Árpád, Kratochvill Gyula, Meixner Frigyes, Nattland János, ifj. Polcz József, Szánthó Dezső, Wallinger Kázmér, Véver Oszkár, Yigh Antal bálbizottsági tagok. — Sze- rnélyjegy 3 korona. — Karzatjegy: első sor 4 korona, második sor 2 korona. — Kezdete 9 órakor. — Karzat-jegyek Lavatka József ur kereskedésében kaphatók.

Kinevezések. A vármegye főispánja az elhalt Szekér Károly helyett a gyulai járás területén működő lóavató bizottságba becslőül: Fischer Lajos gazdatiszt, kétegyházi lakost, a megbízatásáról lemondott Baj esi János helyett a csabai járás területén működő lóavató bizottságba állatorvosul Baj esi Gusztáv b.-csabai községi állatorvost nevezte ki.

Kézi gyógyszertár. A vármegye alispánja dr. Sch warz Vilmos füzes-gyarmati-puszta-bucsai községi orvosnak a puszta területére nézve kézi gyógyszertár tartását engedélyezte.

Egyleti ügyek. A belügyminister jóváhagyta a „dobozi kölcsönösen segélyző első fiú- és leánykihá- zasitó- és temetkezési-egylet* alapszabályait; ugyanő megengedte, hogy a »békési-hatházi I. függetlenségi és 48-as olvasókör« czimét »békési IV. kerületi első függetlenségi- és 48-as Kossuth-párti olvasókörére változtassa át.

Ifi Munkás igazolványok számadása. Az 1898-ik évben életbelépett munkástörvény alapján, minden megyei munkás köteles lévén igazolványt váltani, az igazolványok forgalmáról a következő kis statisztikai összeállítás nyújt felvilágosítást. Az 1898. év folyamán a vármegyének küldetett 37,000 darab munkás igazolvány, ebből kiállíttatott és a munkások által igénybe vétetett 34,595 darab, az egyes községekben tartalékban van 1155 darab, a vármegyénél 1250 darab, összesen 37,000. — Az egyes járásokban és községekben a kiadott munkás igazolványok száma a következő: Gyula városban 2406, gyulai járásban 1677, B.-Csabán 4826, Uj-Kigyóson 296, Gyomán 1544, Endrődön 1834, Békésen 5200,

M. -Berényben 1358, K.-Tarcsán 752, Szarvason 1689, Öcsödön 672, Szt-Andráson 616, Kondoroson 373, a szeghalmi járásban 5384, Orosházán 1640, Tót- Komlóson 1567, Sámsonban 311, P.-Földváron 262, Csorvás 874, P.-Szt-Tornya 87, Sz.-Sz.-Tornya 284,

N. -Szénás 358, Bánfalva 585, összesen: 34,595. — Miután pedig a községekben kint lévő 1155 darab munkás igazolványon kívül a jövő évi szükséglet a vármegye területén 5360 darabnak jeleztetett, ebből levonva a vármegyénél lévő 1250 darab készletet, a jövő évi szükséglet 4110 darab.

Békésvármegye mezőgazdasága czimmel most látott napvilágot az a munka, a mely az ország mezőgazdasági statisztikai összeírásából sz első önálló claboratum és a melyre a vármegye alispánja a

H. K. 1898. évi 24. számában már előre is felhívja a nagyközönség figyelmét. Midőn azon régen érzett szükséget, hogy a gazdasági politikának helyes irányítása csak a gazdasági viszonyok pontos ismeretét alapulhat: az 1895. évi VIII. t.-cz. kielégíteni igyekezvén, az ország általános mezőgazdasági statisztikájának összeírását rendelte el, a roppant anyaghalmaz feldolgozása a m. kir. központi statisztikai hivatalnak jutott feladatául, a mely hivatal eddigi munkálatának eredményeit kiadványai három kötetében tette közzé. A rendkívül használható anyag teljes kiaknázásának próbamunkalatakép készült el most Békésvármegye mezőgazdasági statisztikája, a melyet dr. Vargha Gyula ministeri osztálytanácsos, a m. kir. központi statisztikai hivatal aligazgatója állított össze és irt meg a legnagyobb alapossággal és igen tanulságos részletességgel.

A 65 oldalra terjedő füzet nem az össszeirás adatainak számokba csoportositását és táblázatos feltüntetését tartalmazza, hanem ez adatokat csak eszközül használja és sorolja fel azon czélból, hogy belőle a vármegye mezőgazdasági viszonyaira következtetéseket vonjon le és azokra egy beható tanulmányt állítson elénk. Foglalkozik a gazdaságok számával és azok megoszlásával, azok területe, a népességhez való viszonya, művelésének és kezelésének módja, tulajdonosuknak foglalkozása és nemzetisége szerint, mely további viszonylatok szembeállítása különösen érdekes adatokat szolgáltat a munkáskérdés megismeréséhez. További részeiben az állat- tenyésztésnek, a gazdasági gépek beosztásának, a gazdasági alkalmazottaknak, a gazdaságok forgalmának és jövedelmezőségének viszonyaival foglalkozik a tanulmány, a melyből a magyar gazdaközönség már előre tájékozva lehet azon nagy munkálat értékéről, a melyen a statisztikai hivatal most dolgozik.

De kétszeres érdekkel bírhatnak e tanulmány adatai Békésvármegye gazdaközönségére, melyek jövendő gazdasági fejlődésünk alapját kell, kogy képezzék és a melyet e mellett az érdeklődő gazdák azzal a megnyugvással olvashatnak, hogy az adatok felvételénél kifejtett tevékeny közreműködésük a közérdek szempontjából épen nem volt meddő.

A vármegye alispánja a füzetből nagyobb számú példányt nyomatott, a melyet a könnyebb hozzáférhetés czéljából 30 kr. árért szolgáltat ki példányonként az érdeklődőknek. Ezen összegnek és postadij c?imén 10 krnak utalványon való megküldésével a füzet Hegedűs Lajos vármegyei levéltárosnál rendelhető meg.

Nagy bál Csabán. Csabán az összes községi tisztviselők népes értekezletén elhatározták, hogy a községi tisztviselők legközelebb megalakítandó tiszti nyugdíjintézete javára február 4-én bálát rendeznek. Á bálra Beliczey István, Sztraka György és dr. Fábry Sándor alispán tiszteletbeli elnökül kérettek föl. A bálbizottság következőleg

alakult meg. Elnök Korossy László, alelnökök Fejér Béla, Gally Gyula, pénztárnok Sailer Gyula, ellenőr Kolpaszky László, titkár Pávik József, bizottsági tagok pedig az összes községi tisztviselők. A bálát nagy fénynyel fogják megrendezni s arra igen sokan készülnek a megyéből is.

A muri után. Boros fejjel, vig muzsika, jó bor mellett nem úgy lát az ember ahogy kellene. Jó embernek, derék czimborának talál mindenkit,akivel összekoczczantja a poharát. Ginczinger József úgy került össze Varga Imrével Orosházán. Nagyot ittak, jót mulattak együtt, muri után azután a jó czimbora Varga felhasználva Ginczinger ittaságát, ellopott tőle egy zsebórát lánczostul. A koma azonban kijózanodván, két csendőrrel indult nyomozni az éjjeli czimborát s el is fogatta őt, midőn a vonattal Vásárhelyre akart zónázni.

Bál Mező-Berényben. A inozőberényi izr. nő- egylet kitünően sikerült tánczvigalmat rendezett e hó 14-én, a „Magyar Király“ szálloda nagy termében, a melyen a vidékről is sokan vettek részt. A bál nemcsak népességénél és anyagi hasznánál, de kedélyességénél fogva is jelentékenyen emelni fogja a mezőberényi mulatságok jó hírnevét, a miben egyaránt része van a nőegylet elnöknője: Kurländer Antalné ezeretetre méltó buzgólkodásá- hak és a dr. Strasser Mór vezetése alatt fáradozó rendezőségnek is. A mulatság, melyen szünóra alatt díszes tárgyakat sorsoltak ki tombolán, reggel 6 óráig tartott és a nőegylet pénztáránnk 150 forintot jövedelmezett. A négyeseket 30 pár tánczolta. Jelen voltak: asszonyok: Berthóty Gusztávné, Berthóty Istvánné (Gyula), Bihaly Józsefné, Bleuer Hermanné, özv. Buday Józsefné, Czigler Ignáczné, Erlich Sándorné (Tisza-Roff), Elefánt Józsefné (Doboz), Friedler Dávidné, özv. Füchsel A^’olfné, llorváth Jánosné, llaasz Ignáczné, Herzberger Dánielné, Klein Farkasné, Klein Mórné, Kollár Jánosné, dr. Kovács Lászlóné, Kner Józsefné, Kurländer Antalné, Liska Jánosné id. Piltz Mártonná, Petrits Sománá, Schwarcz Zsigmondné (Mezőtúr), Stein Jánosné, Stern Jánosné, dr. Strasser Mórné. Leányok: Berthóty Lujza, Berthóty Erzsiké, Bleuer Kornélia (Szeghalom), Bleuer Ilonka, Buday Róza, Duohák Jenny, Dus Erzsiké, Dus Róza, Elefánt Paula (Doboz), Erlich Berta (Tisza-Roff), Füohsel Berta, Horváth Margit, Klein Flóra, Kollár Klára, Liska Elluska, Piltz Ida és Mariska, Rozenzweig Bella (Tisza-Roff). Felülfizettek : Bélén - ezéresi József I frt, Bihaly József 2 frt 50 kr, Bleuer Hermann 50 kr, Erlich Sándor 1 frt, özv. Füchsel Adolfné 2 frt 50 kr, Friedler Dávid 50 kr, kHerzberger Dániel 3 frt, Herzberger József 1 frt, özv. Hoffer Károlyné 1 frt, Hoffer Adolf 5 frt, Izraelovics Béla 1 frt, Klein Mór 50 frt, Klein Farkas 50 kr, Korányi Adolf (ßesztercze) 5 frt, Krausz 1 frt, Kurländer Antal 5 frt 50 kr, Mucsi Mihály 50 kr, Mayer Károly 1 frt, Petrits Sorna 2 frt, Réti Béla 1 frt, Piltz Márton 1 frt, Szent- andrási István 50 kr, Schwarcz Farkas (Nagyvárad) 5 fi t, Schwarcz Zsigmond 1 frt, dr. Schwarcz 1 frt, Stein János 5 frt, Stern János 50 kr, dr. Strasser Mór 2 frt 50 kr, Weiszbrun Zsigmond 50 kr, kiknek a nőegylet elnöksége o helyen hálás köszönetét mond.

A csabai iparos ifjak „Művelődési egyesülete“ folyó hó 28-án a „Vigadó“ összes termeiben, saját pénztára javára, Purcsi János első zenekara közreműködésével „zártkörű tánczmulatságot“ rendez. Belépti-dij: szemólyjegy I frt, családjegy 2 frt, karzati jegy 50 kr. Kezdete fél 8 órakor.

A közigazgatási hivatalok ügyforgalma 1898. évben. Békésvármegye közigazgatási hivatalainál a lezárt iktatókönyvek tanúsága szerint 1898. évben a következő számban kerültek ügyek elintézésre : I. Azalispáni hivatalnál: elnöki iktató 417 (472), rendes iktató 28572 (25436), közigazgatási bizottsági iktató 1958 (2034), kihágási iktató 560 (409), központi választmányi iktató 70 (85), közgyűlési 1139 (673), összesen 32806 (29109). A zárjai közötti számok az 1897. évi eredményt mutatván, az egy évi szaporulat 3697 ügydarab. H. A vármegyei árvaszéknél: 20006 (23919).

A 3913 darabból álló fogyaték a b.-csabai árvaszék felállítása folytán állott elő. III. Gyula városnál a rendes iktatóba: 14212, közig. ein. 351, árv. ein. 11, állat kih. 14, anyak 32, közegészség kih.

8, adó hi v. 5815, községi bíró 5348, közgyám 805. katona kih. 12, rendőrkapitány 4426, ip. kih. 157, kik. 393, mezőrendőri kih. 165, árvaszéki 2300, ö s sz e s e n 34054 ü g y d a r a b. IV. Gyulai főszolgabíró: rendes iktatóba 4761, anyakönyvi 43, kih. 75, ip. kih 7, erdei kih. 1, úti biz. 13, , ein. 47, ö sszesen 4947 ügydarab. V. Szeghalmi főszolgabíró: rendes iktatóba 9646, kih. 586, ip. kih. 120, anyakönyvi 61, összesen 10413 ügydarab. VI. Csabai főszolgabíró: rendes iktatóba 6801, anyakönyvi 68, kih. 619, ip. kih. 18, összesen 7506 ügydarab. VII. Gyomai főszolgabíró: rendes iktatóba 4141, kih. 135, ip. kih. 24, anyakönyvi 11, elnöki 18, összesen 4329 ügydarab. VIII. Orosházi főszolgabíró: rendes iktatóba 9180, kih. 441. ip. kih. 50, összesen 9671 ügydarab IX. Szarvasi főszolgabíró: rendes iktatóba 8605, kih. 386, ip. 26, összesen 9027 ü g y d a- rab. X. Békési főszolgabíró: rendes iktatóba 6783, elnöki 48, kih. 266. anyakönyvi 21, összesen 7118 ügydarab. Ezek a számadatok hü képét nyújtják közigazgatási hivatalaink munkálkodásának és ha tekintetbe vesszük, hogy a szorosan vett vármegyei hivatalokhoz 105,823 ügydarab, Gyula város ügyforgalmának hozzászámitásával pedig 139,877 ügydarab érkezett be elintézés végett, elképzelhetjük magunknak annak a nagy gépezetnek szorgos munkálkodását, melyet vármegyei közigazgatásnak neveznek. Az alispáni hivatal ügyforgalma ismét nagy emelkedést mutat, a mi folytatása azon munkaszaporulatnak, amely a hivatal teendőit az utolsó tíz év alatt a szó szoros értelmében megháromszorozta a nélkül, hogy a munkaerők száma csak megközelítő arányban is emelkedett volna. Látva pedig azt, hogy a roppant munkamalmaz mellett a közigazgatás ügymenete gyorsaságában és jóságában kifogás nélkül való, csak a legnagyobb elismeréssel adózhatunk tisztviselőink szorgalmának és azon lankadatlan tevékenységnek melyhez a kötelességérzeten kívül munkaszeretet, sőt bizonyos lelkesedés is kivánatos.

Iparhatósági megbízottak választása volt Dut- \kay Béla polgármester elnöklete mellett január hó 20-án d. n. 3 órakor tartott ülésen. Az 1899. évre