Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

Melléklet a „Békés" 1899.23-ik számához.

A csorvási vámos indóházi kőutra vonatkozólag felkéretik a kereskedelmi minister ur az eddigi vámdijtételeknek 1906. május 20-ig leendő meghosszabbításának engedélyezése iránt.

A szarvas-ezt.-andrási-ut mellett levő kubik- gödröknek Szarvas község birtokába történt yisz- szabocsájtására vonatkozó alispáni határozat tudomásul vétetett.

Úgyszintén tudomásul vétetett az alispán azon bejelentése, hogy az országos központi hitelszövetkezet részére, a jóváhagyott közgyűlési határozat alapján 20.000 irtot kiutalt.

A gróf Károlyi-féle uradalom és 'Wenckbeim Ferencz s társai által létesítendő mezei vasutakhoz szükséges vármegyei úttestek, a vártnegye érdekeinek megóvását czélzó kikötések mellett átengedtettek.

A Füzes-Gyarmaton megtartott irnok-választás mogsemm isi tte tett, mivel a választást nem a képviselőtestület, hanem a választó közönség foganatosította. Ez ügynél hosszabb vita folyt, a melyben részt vettek Bácsy Dani, Krcsmaiik Jquos, Oláh György, Keller Imre, Daimel Sándor dr. és az elnök is.

Tót-Komlós község malomkezelési szabályrendelete oly változtatással, hogy a könyvvezető fize tése 700 írtban állapíttatott meg, jóváhagyatott.

Chriaztó Miklós nyug. árvaszóki ülnök felebbe- zése folytán, le nem foglalható 500 frt nyugdija, jogerős ítélet után teljes összegében kiadatni rendeltetett.

Kétegyháza községnek az éjjeli őrködésnek a községi lakosok által való kötelező ellátása tárgyában hozott határozata uem hagyatott jóvá

„ A békési járásbirósági épületnek a kir. kormány részére történt átengedése;

Tót-Kómlös községnek járdák építése tárgyában hozott határozatai jóváhagyattak.

Szarvas község rendőségi szabályrendelete oly változtatással erősittetett meg, hogy a rendőrbiztosi állás életfogytiglau betöltendőnek mondatott ki.

Doboz községnek az állami elemi iskola létesítése ;

Endröd és Vésztő községeknek az országos központi hitelszövetkezetbe való belépése 1

Tót-Komlós köóségnek ügykezelési szabályrendeletének módosítása ;

Szeghalom községnek Králik Pál mérnök díjazása tárgyában hozott határozata jóváhagyattak.

Szeghalom község módosított fizetési s szervezési kezelési szabályrendeletei jóváhagyattak. Miglen ügykezelési szabályrendelete átdolgozás végett visszaadatott.

Gsorvás községnek a törzskönyvezési munkálatok költségeinek fedezésére vonatkozó határozata azzal hagyatott jóvá, hogy a költség ideiglenes kölcsön utján fedezendő.

Csordás községnek határozata, a behajthatatlan kataszteri költségek törlése ;

Gyoma községnek határozata a népkerti pavilion építése tárgyában ;

Békés község határozata a csaba-békési ut építéséhez szükséges földterület felhasználása folytán, a bérlők kártalanítása tárgyában;

Szeghalom község határozata, a városházi beltelek egyrészének Paulovics János részére történt átengedése tárgyában — jóváhagyattak.

Csorvás község azon kérelme, hogy az orosházi határig terjedő községi közlekedési ut a törvényhatósági utak közzé felvétessék, nem teljesit- tetett, ellenben engedélyeztett, hogy a vámos utón alkalmazott utkaparó, e'.en utón is igénybevehető legyen.

Dr. Wellner Áron bánfalvi orvos felebbezésé- nek részben helyt adva, neki a környékbeli uradalmak orvosi teendőinek ellátását a közgyűlés megengedte, ellenben őt a derekegyházi községi orvosi állás ellátásától eltiltotta.

Biró Imre felebbezése folytán Krcsmarik János és az elnök hozzászólása után megváltoztatták Szarvas községnek azon határozatát, melyben a réndőrbiztosi állásnak három évenként való betöltését mondotta ki.

Lombay Géza jegyző felebbezése, valamint Ambrus Sándor és Berlhóty István felszólalása folytán engedélyezte a közgyűlés Sámson községben egy segédmunkaerő félfogadását.

Borgulya György felebbezésének elutasításával jóváhagyta az alispán határozatát, mely szerint az ebadó jutalék az összeírással megbízott adóügyi jegyzőt illeti meg.

Jóváhagyta a közgyűlés B. Csaba községnek határozatát, melyben valamely létesítendő szövetyyár czéljaira építési anyagokban 22000 frtot, 15 évi községi adómentességet és 100000 frt kölcsönre garancziát szavazott meg, mig a szükséges telek átadására vonatkozó határozatot további előkészítés végett visszaadta a községnek.

Kondoros község kérelmét heti vásárok tart- hatása iránt pártolólag terjesztették fel a kereskedelemügyi ministerhez.

Jóváhagyta a közgyűlés Körös-Ladány községnek a peronospora elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendeletét, Szarvas község határozatát a segéd és kezelő személyzeti állások újjá szervezése és ismétlő iskolai igazgatói állás szervezése tárgyában, Békés községnek boltbérek törlését kimondó határozatát, Vésztő és Gyulavári községek vágóhídi szabályrendeletét.

Pótlás végett visszaadta Körös Ladány községnek a pénzalapok kezelésére vonatkozó szabályrendeletét, valamint Szeghalom községnek a vágóhíd használatáért fizetendő dijakat megállapító határozatát.

Tót-Komlós község határozatának megsemmisítésével a közrendőrök számát a közgyűlés ü-ről S-ra hivatalból felemelte és az éjjeli őrködést az eddigi rendszer megszüntetésével azok teendői közé sorolta.

Több tisztviselő kérelmére 3—6 heti szabadságidőt engedélyezett.

Varga Lajos központi közigazgatási gyakornoknak a megállapított fizetési pótlékot folyósította, mig Török Gábor központi Írnok részére 50 forint rendkívüli jutalmat szavazott meg.

Bors Mihály kérvényére a közvetítő intézetekről szóló vtn. szabályrendeletet oly intézkedéssel pótolta, hogy a vendéglői személyzet 'közvetítéséért 1 frt 50 kr, 2 frt közvetítési dijat állapított meg

A Wodianer báró által tett hagyományok alapító oklevélét a hagyományok átvételét igazoló záradékkal ellátta.

Puszta-Földvár község képviselőtestületének a községi elöljárók, a dijnok és rendőrök fizetésfelemelésére vonatkozó határozatait jóváhagyta, a fizetésfelemelés kezdetének idejét megállapító képviselőtestületi határozatot megváltoztatta s részben a felebbezésnek is hely adatott, amennyiben a fizetésfelemelés kezdetének időpontjául a felemelést kimondó képviselőtestületi határozatok meghozatalának idejét állapította meg. A község második, adóügyi jegyzői állás szervezését kimondó határozatát Berthóty István, Lendvay Mátyás dr. Fábry Sándor, Ambrus Sándor hozzászólása után nem hagyta jóvá, hanem visszaadta azt a községnek, hogy tegye az ügyet újabb megfontolás tárgyává s hozzon különösen a fizetés tekintetében újabb határozatot.

Nagy-Szénás, Sz.-Szt.-Tornya két-két s Bánfalva község egy állami elemi iskola felállítását s a felállítás költségeit megállapító határozatait jóváhagyta.

Puszta-Földvár község kérelmét az ebtartási szabályrendeletnek oly módosítása iránt, hogy a község belterületén is engedtessék meg egy házőrző eb adómentesen való tartása, nem teljesítette.

Békés községnek a Ponyvahát felosztását tartalmazó határozatait nem hagyta jóvá, mert a határozat nem szabályszerűen hozatott.

Néhai báró Wodiáner Albertnak Endrőd köz ség szegénypénztára javára tett 5000 frtos alapítványáról szóló alapitó levelet jóváhagyta.

Jóváhagyta B.-Csaba községnek Molnár András és társaival, Bralik Györgygyel, Kelter Károly és neje, Kun Miksa és fia, Leszich Gábor, Fekete Sándor és Galló Györgygyel kötött szerződéseket továbbá Mezőberény községnek Gottfried és Spitzer, Urszinyi László, Czigler Ignáczné, Klein Mór és társai, valamiut Francz Miklós bérlőkkel kötött haszonbéri szerződéseit.

Dr. Faragó Mór és dr. Bocskay István orvosi oklevele meghirdettettek.

A vármegyei és csabai közkórház jövőévi, az elmebeteggyógyintézet f. ó. utolsó negyedévi és jövőévi költségvetéseit, továbbá a közkórházi bizottság javaslatát egy második segédorvosi állás rend szeresitése iránt változatlanul elfogadta, s a m kir. belügyminister úrhoz felterjeszteni rendelte.

Békés községnek a fásmelléki erdő letárolását s az erdő területnek föld haszonbérlet utján való értékesítését kimondó határozatát visszaadja a községnek azzal, hogy az erdő letárolás engedélyezését az illetékes erdőügyi hatóságoktól előbb eszközölje ki, s határozatát jóváhagyás végett az engedély ki eszközlése után terjeszsze be.

Szűcs Józsefné bánfalvi szülésznő fizetés felemelés iránti ügyében a szülésznő felebbezésének helyt adott, fizetését 50 írtra emelte fel.

Több számadás és költségvetés letárgyalása után a közgyűlés délután 6 órakor berekesztetett.

2843/899. sz.

Hivatalos hirdetés

Gyulavárosában az 1899. évre előirt nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek s az ezek által fizetett jutalékok után járó III. oszt. kereseti és az ezen adónemek után kivetett ált. jöv pótadó lajstrom, valamint a junius havára érvényesített adó előírás és törlések jegyzéke az 1883. évi XLIV. t -ez, 16. §-a alapján a városi adóhivatal helyiségében junius hó 5-től julius hó 31-ig közszemlére kitéve taítatik.

Gyulán, 1899. junius hó 3.

Dutkay Béla,

186 1—1 polgármester

H i p e k.

Űrnapja. Szokott fénnyel ülte meg városunkban a kath. egyház az Űrnapját, az olt ári szentség szerzésének emlék ünnepét.’Az idő is kedvezett s a napokig tartó szakadatlan esőzés után kellemes tavaszi nap tette széppé az egyházi szép ünnepet. Lombsátrak állottak a városház, plébánia, Dobay és Mól , doványi házak e'-őtt s a proczessióban igen sokan vettek részt. A katonaság részéről egy diszszázad vonult ki Fejér Ferencz vezénylete alatt s honvédségünk kiképzését és fegyelmezettségét dicsérő négy kifogástalan diszlüzet adott. Az ünnepélyes nagymisén Gróh Ferencz plébános-prépost fényes segédlettel pontifikáit.

Előlépés O felsége a király Csák György kir. tanácsos gyulai pénzügyigaz^tót Vl-ik fizetési osz- tályi pénzügyigazgatóvá nevezte ki. A pénzügyi ad- minisztráczió élén álló, nagyérdemű tevékeny és munkás férfiú előléptetéséhez őszintén gratulálunk.

A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését f. hó 12 én fogja tartani.

Községjegyzői szigorlat. A tavaszi közgyűléssel kapcsolatos jegyzői szigorlat Írásbeli része május 30-án, szóbeli része pedig május 31-én tartatott meg. A szóbéli vizsgálat két bizottság előtt folyt le, a melyek egyikében dr. Fábry Sándor alispán, másikában dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnökölt. A bizottságok határozata szerint nyolez jelölt közül kettő vissza utasittatván, hatan nyerték el a képesítési bizonyítványt, névszeriut H e-j g e d ü s Gyula gyomai, Kollár Lajos szarvasi, K o 1 o z s y Endre mezőberényi, K u b i k Gyula gyulai, L i t v a i János me/.őberényi, V i- I i m István b.-csabai lakosok.

Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy Arleth Ödön gyulai lakos vezetéknevét „Z o I- tán“-ra változtassa ál.

Jóváhagyott alapszabályok. Aszarvasi ipartestület módosított alapszabályait a kereskedelemügyi minister, az újból alakult körös-tarcsai tanyai o Ivasó egylet alapszabályait a belügyminister jóváhagyási záradékkal ellátta.

Gyula város határozatát, amely szerint az országos központi hitelszövetkezetbe 10.000 korona megszavazásával belépett, a belügyminister jóváhagyta.

Vége a sorozásnak; a lefolyt héten a még hátra- maradt gyulai járásban is befejezték a sorozást, a melynek eredménye következő volt: Az összeirt 204 hadköteles közül tényleg előállott 188 egyén, kik közül besoroztatott az ujoncz jutalékba 40, a póttarlékba 14 egyén, visszahelyeztetett 98, fegyverképtelennek nyilvánitatott 26 és felülvizsgálatra küldetett 1 egyén. Besoroztatott tehát a megvizsgáltak 29 százaléka.

Főúri esküvő. Hoyos Wenckheim Fülöp gróf, mint a fási hitbizomány ura békés-megyei nagybirtokos, tartalékos huszárhadnagy hétfőn esküdött örök hű séget Lengyelen, Donna Paulo Borghese herczegle- ánynak.

A gyulai nőegylet rendes évi közgyűlését jun. 4 én délután fél 4 órakor fogja az árvaház termében megtartatni, melyre a tisztelt tagok ezennel meghivatnak és minél számosabb megjelenésre kéretnek. Tárgysorozat: 1. Az 1898 11c évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári számadás előterjesztése. 3. Raktári számadásról s befolyt adományokról jelentés. 4. Az egylet által segélyezettekről jelentés, ö. A számvizsgáló bizottság megválasztása. 6. Indítványok. 7. Uj tisztikar és választmány megválasztása Gróf Wenckheim Frigyesné, e. elnök.

Kimutatás a gyulai nőegylet vagyonáról 1898. évben. 1. \lapvagyon és bevételek egész éven át: 1. Egyleti alaptőkékben 1896. évről a Békésmegyei takarékpénztárban elhelyezve áthozatott 8709 frt. 79 kr. 2. Magánosok alapítványi tőkéje 700 frt. 3 Alaptőkék takarékpénztári kamataiból 421 frt 54 kr. 4. Magánalapítványok 5 százalék kamatai 35 frt. 5. Tessedikné alapítványából 80 frt. 6. Kegyes adományokból: a) Erkel Ferencznó gyűjtése újévi köszöntőkből 156 frt, b) Békésmegyei takarékpénztártól 100 frt, c) Gyuinvárosi takarékpénztártól 20 frt. 7. Folyó évi tagsági dijakból 431 frt. 80 kr. Bevétel és maradvány összege 10654 frt 13 kr. II. Kiadás az egész éven át: 1. Szegények segélyezésére 900 frt 50 kr. 2. Raktárra 60 frt. 3. Szegény gyermokek felruházására 110 frt 50 kr. 4. Szolgálati és tiszteletdijakra 77 frt. 5. Különfélékre 4 frt 27 kr. 6. Stefánia menhelyre 99 frt 30 kr-. Kiadás összege 1251 frt 57 kr. Ismétlés : Évi bevétel 10654 frt 13 kr. Évi kiadás 1851 frt 57 kr. Maradvány 9402 frt 56 kr.

Braun és Czinczár ezég jubleuma. E hó l-én huszonöt esztendeje betelt, hogy Braun Mór és Czinczár Adolf fiatal fakereskedők megalkották „a Braun és Czinczár" ezéget, mely egy negyedszázad alatt nemcsak Gyulán ób a vármegyében, hanem messze vidéken is jó hangzásúvá lön; ma pedig a vidéki fakereskedő ezégek elitjei között is az elsők közé soroltatik, — A társak munkásságát, szorgal mát, szakértelmét. és amit első sorban kell kiemelnünk, üzleti szoliditását és feltétlen becsületességét megáldotta az Ég és a nagy közönség bizalma is honorálta; a szorosan vett üzletükön kívül, társadalmi tevékenységük is hasznára s előnyére vált Gyulavárosa s a vármegye közéletének. Akár társadalmi mozzanat, akár áldozatkészségről legyen szó, a Braun és Czinczár ezég nevével és szereplésével mindig találkozunk, meg pedig a honneurök sorában és akár hányszor azok élén. A ezég fenállásánk huszonötödik évfordulójakor pedig épen frappáns bizonyítékát adták nemes érzületüknek és előkelő gondolko dásuknak. Ilyenkor szokásos bankett vagy más cze- remóniális külsőségek helyett a kultúra s jótékonyság oltárán áldozva adnak hálát a Mindenhatónak, hogy becsületes munkásságukat megáldotta. Nevezetesen junius hó első napján Békésvármegy köz-\ művelődési egyesületének 500 koronát, az egyesület által fentartott múzeumnak külön 200 koronát, a gyulai nőegyletnek 500 koronát, nz izr. nőegyletnek 500 koronát, az izr. szentegyletnek 500 koronát, az iparos ifjúsági egyletnek 300 koronát, a kereskedők és kereskedő ifjak társulatának 300 koronát, az önkéntes tűzoltó egyletnek 500 koronát, a polgári iskola szegénysorsu tanulói iskolakönyveinek fedezésére 200 koronát adományoztak, illetőleg eme összegeket a fennevezett egyesületek elnökeinek megküldötték. Bizonyára legszebb, legnemesebb, Isten és a jó emberek előtt legtetszetősebb formája a jubileumnak Tudjuk, hogy a város egész közönségének igaz ér zelmét tolmácsoljuk, a midőn szívből kívánjuk, hogy a ezégtársak és kedves családtagjaik a „Braun és Czinczár" ezég ötvenesztendős fenőllását is, Isten á dása mellett erőben, egészségben érhessék és ünnepelhessék meg. ,

Fölhívás és köszönet. A gyulai iparos ifjak „Műkedvelő társasága" megkezdvén rendes működését, folyó hó II-én este 8 órakor felolvasó estélyt rendez melyre a tagokat, azok szülőit, rokonait és barátait, valamint az érdeklődőket az igazgatóság tisztelettel meghívja. A társaság a tűzoltó laktanyában élvez vendégszeretetet, az estélyt is ott rendezi. A f. évi május hó 2l-én rendezett műkedvelői előadás jövedelme 72 frt 80 kr. melylyel szemben a kiadás 116 frt 1 kr. Ez élénken tolmácsolja a részvétlen séget ezen ifjú egyesület irányában; a tagok lelke sültsége azonban olyan nagy, hogy fokozott buzga lommal iparkodnak a közönség figyelmét fölkelteni.

A műkedvelői előadáskor felülfizettek : Pölöskey Istvánná 1 frt, Fekete József 50 kr, Tóth János 50 kr, özv. Fekete Györgynó 80 kr, Lusztig Adolf 1 frt, fogadják szives adományaikért, mely zene-müvek szerzésére fordittatott, a társaság hálás köszö netét.

Bus az idő. Szomorúan kezdődik a nyarunk. Mintha egy újabb vízözön kezdődnék, egész héten esett az eső, őszi hangulatot keltvén s mezőgazdasági szempontból is elég okot adván a kesergésre. Torkig vagyunk már az esővel, gazdák és nem gazdák egyaránt s é héten csütörtökön láttuk meg először a napot, négy napig csak ólomszinü szürke felhők hőm pölygését szemlélhettük, avval a bus gondolattal, hogy talán sohse lesz vége a felhőnek, esőnek. A hét végén jobbra fordult az idő s annyiban kedvezőre is, hogy nem jött hirtelen forróság az agyonázott mezőre, de az idő azért még mindig olyan gyanús, megbízhatatlan, mintha csak erőltetné a mosolygást; félve várjuk a Medárd napot, mikor borul el újra, s mikor kezdi rá megint a vigasztalan hűvös, nedves csepergő eső.

Szorongó érzéssel nézünk az időjárás elé. A termés legkritikusabb hónapja a junius, annak is mindenik következő napja kritikusabb az előzőnél, egész Péter Pálig, amikor az aratás rendszeresen kezdődik. As idén a szorongó érzés — nagyon is indokolt. Alföldünknek árvíznél, jégesőnél és kártékony rovarnál egyaránt nagyobb veszedelme a köd, — fájdalom — két egymásutáni reggelen, péntek és szombat virradóra már elboritotta a láthatárt és nagyon féltünk, hogy — bár még most nem lehet határozottan konstatálni, — végzetes károkat okozott már is minden növényben, de főleg a búzában. Különben a múlt hét végén s a hét elején állandóan szakadó esőnek majdnem raathomatikai pontossággal előre láthatott következménye a köd, az a sok eső kizárólag eine rettegett következmény miatt tette idegessé gazdáinkat. A ködök közvetlen hatása a rozsda, mely igen sok helyen fellépett; ami rettenetes baji de további kedvező időjárás még igen so kát tudna lendíteni a termés sorsán. Isten óvjon is bennünket további csapásoktól.

Halálozás. Sokat szenvedett, fiatal nő halála kelt széles körökben közrészvétet. Császár, Gynláné Novottny Róza hónapok óta volt súlyos beteg, úgy hogy a halál — bármely borzalmas a szerető anya elvesztése három kiskorú gyermekére — megváltás volt nagy szenvedésektől. A mindössze 32 évet élt kedves fiatal nő temetése szerdán délután volt nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: Császár Gyula úgy a maga, mint gyermekei: Károly, Lajos és Erzsébet; valamint édes anyja özv. Császár Károlyné; testvérei dr. Czászár Ferencz és fia Ferencz, Császár Károly ; továbbá az elhunytnak édes apja Novottny Antal és neje Vallner Mária; az elhunytnak testvérei Novottny László és neje Eizele Anna és gyermekeik Antal, Erzsébet, Mariska és Ida ; Novottny Ida özv. Szvetics Viktorné úgy saját, mint nagyszámú gyászoló rokonság, barátnő és ismerős nevében is a fádalom súlya alat megtört szívvel, bánatba borulva szomorúan jelentik a felejthetetlen hűséges nő, a gondos anya, illetőleg menye, sógornő, testvér és gyermek Császár Gyuláné szül. Novottny Rózának folyó hó 30-án reggel % 7 órakor a halottak szentségének ájtatos felvétele és hosszas, kínos szenvedés után életének 32-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott holt teteme folyó hó 31-én délután 4 órakor a rom. kath. egyház szertatása szerint beszenteltetvén elporladó földi maradványai a Szent-Kereszt temetőben a családi sírboltba a feltámadás és viszontlátás boldogító reményében örök nyugalomra helyeztettek el. Békesség legyen nyugvó porai felett!

Halálozás. A jelenleg Gyulán működő Halmay színtársulat direktorát súlyos csapás érte. Testvér- öcscse Vizsay Imre e hó 29 én tüdővészben elhunyt.

A boldogult hosszú évek óta visszavonult a könyv- nyomdászattól, mely pályán azelőtt működött s gyó- gyithatlan, sorvasztó betegsége miatt e pályán képtelen volt kenyeret keresni. Azóta, mint a színház pénztárnoka működött a társulatnál s akomoly, me- lanchólikus fiatal embert sokan szerették, kik vele közelebbi ismeretségben voltak. Halála mély s igaz részvétet keltett nemcsak a színtársulat, hanem a gyulai jóismerősök körében is s e meleg részvét kisérte őt korai sírjába e hó 31-én lefolyt szép temetésén, melyen az elhunyt pályatársai és jóismerősei is megjelentek, s melyen a színészi énekkar megható gyászdalokkal működött közre. A temetőben Dombi Lajos ev. ref. lelkész mondott megható, mindenkit mélyen meginditó gyászbeszédet. Nyugodjék békével!

A csabai szövőgyár létesítésének ügye válságra jutott éppen akkor, a midőn a véghezvitt előmunkálatok alapján a kivitelre került volna már a sor Hatóságaink együttes munkálkodásának sikerült a létesítés előfeltételeit biztosítani, igy biztosítva volt Csaba községnek nagy áldozatokkal járó hozzájárulása, telek, építési anyagok és kölcsön megajánlásával, az államnak 70,000 írtra rugó subventiója, sőt a megállapodások alapján a Schreiber ezég, mint vállalkozó alá is irta az ide vonatkozó szerződést, a midőn váratlanul érkezett Csaba községhez vállalkozónak azon kérelme, hogy a község mentse fel őt a szerződés alól.

A vállalkozók ezen akarat megmásitásának okai igen érdekesek és részben azon a külföldön mesterségesen is táplált általános nézetekben is keresendők, hogy Magyarország félmüveit, nem consolidált viszo yok között élő állam, részben pedig abban, hogy a helyi concurrencia szivesen élt vissza ezen hamis nézetekkel, ijesztő levelekkel árasztván el a vállalkozót, hogy a magyarországi viszonyok között, a megajánlott segély nyújtása, de még a vállalkozó befektetett vagyona sincs biztosítva, s a vállalkozó ily informácziók mellett végre is elvesztette bizalmát és nem meri vagyonát koczkázatba bele vinni. így hiúsulhatna meg ónös érdekek miatt az a remény, melyet a szövőgyár létesítéséhez és várható üdvös eredményeihez fűztünk. Czaba község, mint halljuk, teljesíti a vállalkozó kívánságát és már is tárgyalások folynak, hogy a gyár hasonló feltételek mellett más vállalkozó által léte- sltessék és e tárgyalások eddigi eredménye valószínűvé teszi, hogy maga az ügy mégsem fog zátonyra jutni és egy más vállalkozó mielőbb megkezdi a gyárépítés munkáját.

Letört virág. Mindig rettentő a halál, akár későn jón akár korán, de sohsem oly fájóan megdöbbentő, mint amikor egy élet tavaszát söpri el könyörtelenül, durva erőszakkal. — Szép fiatal halottról írunk. — Menyasszony volt s esküvő helyett a temetőbe vitték ... — Benka Ilonka, Benka Gyula szarvasi tanár bájos ifjú leánya, Papszász Gyula tanárnak szép menyasszonyát törte le a halál, rendkívüli részvétet keltvén nemcsak a szarvasi társadalomban, de az egész megyében is. A fiatal halottat vigasztalan szívvel gyászolja vőlegénye, családja és nagyszámú jóismerői.

Villámcsapás. A múl the ti zivatar alkalmából Szarvast ugyancsak meglátogatta az Isten haragja. Kétszer is lecsapott a villám a környéken, kétszer a városban. Medvegy György házába sújtott le először, erősen megrongálta azt, de emberben szerencsére baj nem esett és nem gyújtott föl semmit. Később Po- doni János házának udvarán egy öreg akáczfába ütött bele, szilánkokra hasogatván azt, szerencsére itt sem esett nagyobb baj.

Esküvő- Fuchs Gyula csabai terménykereskedő szép leányát Leontint vasárnap vezette oltárhoz Geisel Lajos ifj. zombori ügyvéd.

Mérnök választás volt május 3L-én Szarvason, a mikor a képviselőtestület Halmay Ödönt választotta ' meg községi mérnök számvevővé.