Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

A képviselőtestület f. hó 21-én délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott, mely közgyűlésen a lapunk múlt számában közölt tárgyakon kívül még a következők nyertek elintézést u. m. : Az árvatartalék alapból 134 írt 7 kr. adó kiutalványozása. A törvényszéki palota körül építendő betonjárda költségeire 1000 frc kiutalvá­nyozása és a községi ovodák 1899—1900 évi költ­ségvetése. A jövő évi közpénztári költség vetés, (mely lapunk múlt heti számában közöltetett) 165,829 kor. 38 fill, bevétel, 285,111 kor. 03 fill, kiadás, 119,2f?l kor. 65 fill, fedezetlen hiánynyal, egyetlen számtétel változtatása nélkül mindenben elfogadtatott. Az Er zsebet ápolda pénztár költségvetése 6225 kor. 32 fill, bevétel, 17131 kor. 57 till, kiadás és 10906 kor. 25 fill, biánynyal, mely a közpénztári költségvetésből nyer fedezetet, szintén elfogadtatott. A közmunka költségvetés) 20440. kor. 83 fill, bevétel, 20440 kor. 83 fill, kiadással elfogadtatott s jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottságához beterjesz- tetik. A fogyasztási adópótlékok szedésére vonat­kozó szabályrendeleti javaslatot a képviselőtestület elvetette, mert a javaslat szerint a hús után 25/100- tóli, a bor után 20 száztóli és a szesz után hectoliter fokonként 4 és 5 kr. adópótlék lett volna a fogyasztókra kivetve és a fogyasztási adó ekénti emelése a kisiparos és kisebb fizetésű hivatalnoki és egyáltalában a szegénysorsu osztályra igen. súlyosan nehezedett volna. A vásári rendtartási szabályrende­let a minister! rendelethez képest módosíttatott. — Békésvármegye alispánjának felhívására a képviselő testület kimondotta, hogy a napszámos adóra vonat kozó szabályrendeletet hatályon kívül nem helyezi. Több gyulai lakos kérelmére elhatároztatott, hogy a ■mezőőri intézménynek a mostani alakban leendő be­szüntetése iránt a város a gazdasági egylet és a vár­megye utján úgy a kormánynál, mint az országgyű­lésnél a lépéseket tegye meg s e czélból dr. Folt mann János elnöklete alatt 12 tagú bizottság vá­lasztatott, mely bizottság feladata lesz a memoran­dumot elkészíteni. A városi előfogatozás tárgyában megtartott árlejtés, melyszerint az előfogatozást hat évre évi 700 írtért Szűcs János békési lakos, mint legolcsóbb vállalkozó elvállalta — jóváhagyatott. Dr. Berényi Ármin és társai kérelmére az Artézi viz hasz­nálati dija évi 20 frtról 10 frtra leszállíttatott. Sál Se­bestyén tanácsnok községi biró kérelme, hogy a pénz kezelésért 100 forint évi javadalomban részeltessék, avagy a pénzkezelési kötelezettség alól feloldassék, utóbbi értelemben intéztetett el, de csak jövő évi január elsejétől kezdve, mikor a pénzkezelést a pénz­tárhoz választandó uj ellenőr fogja teljesíteni. Laczkó Péter kiadó kérvényének, melyben a f. évi ápr. havi fizetésének kiutalványozását kérte, csak részben tett eleget a képviselőtestület, amennyiben folyamodó április havi fizetése helyettese részére adatott ki, s igy folyamodó részére csak a helyettes fizetése 36 frt utalványoztatok ki. A Göndöcs-népkerti pavilion bérbeadása tárgyában tartott árverés, mely szerint a csarnok évi 816 írtért Weisz Mór és társa czégnek adatott ki — jóváhagyatott. A Józsefvárosi szénás- kert haszonbérbe adása tárgyában felvett jegyzőkönyv szinten jóváhagyatott. A julius havi közegészségi álla­potokról szóló jelentés, valamint a pénzár vizsgálat­ról szóló jegyzőkönyv tudomásul vétetettí. Az árva- tartalékalapból 134 frt 7 kr. adó kiutalványoztatott s jóváhagyás végett a belügyministeriumhoz felter­jesztetni rendeltetett. A törvényszéki palota körül kiépítendő betonjárda költségeire 1000 írta konver­tálási összegből kiutalványoztatott A községi ovodák 1899/1900. évi költségvetése 3037 frt 95 kr. bevé­tel, 2845 frt kiadás és 192 frt 95 kr. marad vány nyal elfogadtatott s jóváhagyás végett a közigazgatási bi­zottsághoz beterjesztetni rendeltetett. A közgyűlés 11 órakor már befejeztetett. és ismerősök a ravatala mellett igaz könnyek gyűl­tek minden érző ember szemébe. Koszorúk özöne borította a koporsót s a személye iránt általános tisztelet és szeretet impozáns módon nyilatkozott meg csütörtök délután 4 órakor végbement teme­tésen, mikor is Gyulaváros egész társadalma ko­porsója köré gyűlt, hogy utolsó útjára elkísérje őt a szomorú, sötét sírig — Megrázó látvány volt e temetés. Kevés ember szeme maradt szárazon,, mi­dőn a kiskorú gyermekeket látta, kik a legjobb anyát olvesztve, szinte önkívületi állapotban, ful­dokló zokogás közt követték a mfndenöket Jfivő koporsót, melyet a mérnöki kar vitt a gyászkocsiig, a temetőben pedig a sirhalomig. Sírja körül igaz könnyeket hullatott a szeretet és a részvét s hosz- szu, kínos szenvedései közt áldás volt reá nézve a halál, hogy e szenvedésektől megváltotta őt, ez legyen vigasztalás övéinek sajgó bánatára. Halálát a következő gyászjelentés tudatta: Gallacz János úgy saját, mint gyermekei: Ida, férjezett Pósa Grnőné, Sarolta, Margit, Pauln, Imre, Irma, — nővére Gallacz Luiza, veje Pósa Ernő, unokája Pósa Jenőke, sógornője özvegy Csicseri Ormós Zsigmondné, valamint a megboldogult nagynénje özv. R'tzinger Károlynó és a többi rokonok n4vó ben, megtört szívvel tudatja felejthetlen feleség, anya, sógornő, anyós, nagyanya és rokon Gallacz Jánosné szül. csicseri Ormós Janka folyó hó 22-én délután V4 2 órakor 40 éves korában, hosszas szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett halálát. A drága halott tetemei augusztus 24-én délután 4 órakor fognak a római katholikus anyaszentegyház szertartása szerint a gyulai Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise augusztus hó 25-én reggeli 8 órakor fog az anyatemplomban az elhunyt­nak lelki nyugalmáért az Egek Urának bemutat­tatok Béke poraira! Koporsóján a következők koszorúját láttuk : Elő koszorú fekete szalag — A viszontlátásra — Isten veled. Elő, koszorú fehér szalag — Szeretett jó mama és nagyanya — Ida, Ernő és Jenőke. Elő koszorú fehér szalag — A felejthetlen jó mamának — Saiolta, Margit, Paula, Imre, Irma. Elő koszorú fehér szalag — Rokonod és hfi barátnőd — Zelina. Élő koszorú fehér sza lag — Kedves rokonunknak — Erkel János és csa ládja. Zöld koszorú szalag nélkül. Szeretett jó Mukinknak — Ida és Zsiga. Fehér szalag. A fe­lejthetetlen jó rokonnak — Nina és leányai. Fehér szalag. Szeretett rokonuknak — A Pósa család. Fehér szalag. Elő hortensia koszorú szalag nélkül. Utolsó üdvözlet — Lujzádtól. Fehér szalag, őszinte részvéttel — Nagy Jenő és neje. Élő koszorú fe­hér szalag — Isten veled — Góbri és Kari. Élő koszorú fekete szalag — Am. kir. folyaramóroöki hivatal tisztikara — Tisztelete és részvéto jeléül. Élő.koszorú lila szalag— Igaz barátságunk jejfflül — Szarvassy Arzén és családja. Élő koszorú fehér szalag — Erkel Rezsőné — Kedves rokonának. Mély részvéttel — Szeghőnó és családja. Fehér szalag. Zöld koszorú fehér szalag — Szeretett rokonunknak — A Hoffmann család Több felirat nélküli koszorú. Építkezési bizottsági ülés A vármegyei köz­kórház elmegyógyintézeti épülete immár a közel jö­vőben készen lesz. Az építkezést ugyan a nem várt nagy mennyiségű talajvíz felfakadása nagyban hát­ráltatta, s igy a tervbe vett időre (szept. I-re) nem is fejeztetik be teljesen, azonban 2—3 heti késéssel az épület a használatnak átadható lesz. Az építke­zési bizottság ennek fblytán a f. hó 22-én tartott ülésen elhatározta, hogy az elmegyógyintézet épüle­tét f. év okt. hóban fogja átadni, a mikorra az ösz- szes berendezési tárgyak is átvétetnek, az intézel megnyitását semmi sem gátolja. Az újonnan épí­tendő kórház vízvezetéki és fűtési terveit Politzer Lajos építést vezető mérnök egy korábbi határozat­ból kifolyólag elkészítvén, a bizottságnak bemutatta. A tervek fel fognak terjesztetni jóváhagyás végett a belügyministerliez. Tűz. Nagy ijedelemmel néztek a törvényszéki palotára büszke gyulaiak csütörtökön déli 1 órakor a palota felé, mert onnan óriási fekete füst gomolyo­gott az ég felé, úgy hogy első pillanatban mindenki azt hitte, hogy ég a palota. Szerencsére a palotá­nak semmi baja sem történt. Az udvar tőszomszéd­ságában levő özv. Fábián Jánosné istállója gyuladt ki ismeretlen okból s mire a toronyban nagy későre jelezték a tüzet, már jóformán le is égett a nádfe- deles istáló s a cserépfedelü lakóházba kapott bele a láng. A tüzet a jelzés késéséhez képest elég gyor­san kivonult tűzoltóság csakhamar lokalizálta, de az istállót és a lakház fedelének egy részét nem sike­rült megmenteni. Gallacz Jánosné. A legmélyebb részvétet keltő szomorú gyászeset hire ter­jedt el kedden délután, mely daczára annak, hogy mindenki előre el volt már reá készülve, mégis nagy megdöbbenést és fájdalmat keltett mindenütt ahol a köztisztelet- és szeretetben álló, finomlelkü, előkelő asszonyt ismerték. Gallacz János kir. taná­csos neje, hosszas, kínos szenvedés árán itt hagyta az életet, pótolhatlan veszteséget okozván nemcsak forrón szerető férjének és imádásig szeretett gyer­mekeinek, hanem nagyszámú jóismerőinok is, ki­ket az életben szeretetreméltó egyéniségével, tapin­tatos kedves modorával magához fűzött. — Hosszú, kínos betegeskedés döntötte őt időelőtti sírjába. — Esztendők óta küzdött már a gyilkoló betegséggel s csak a családja iránti forró szeretetben gyökerező csodálatos, szívós életerő volt az, mely eddig is életben tartotta őt. Vele a régebben Gyulán elő kelő szerepet játszó Ormos család utolsó Gyulán élő tagja szállt sírjába. Halála igen nagy részvétet keltett városszerte s a gyászba borult házat rend­kívüli számban keresték fel a résztvevő jóbarátok Piknik a pavilionban. Az iparos ifjúság eleve­nebb erői az „Erkel Ferencz dalkör“ tagjaival kar­öltve, csinos batyu-bálát, tudtak összehozui Szent.- István napján a pavilionban. Az estély 9 órakor vette kezdetét a tekintve, hogy a 24 leánynyal szemben, 50 fiatal ember volt hiteles aláírások utján szerződtetve és állott tánezra készen a síkra, a mulatság sikere teljes volt. A jókt-dv tetőpontját érte el a szünóra alatt, mikor is a gyöngéd leány­kezek által készitett vacsora és Huszka bora a hosszú asztalokra került; a lányok és mamák ki­fogyhatatlanok voltak a szives kínálásban, kosarat adni és elfogadni pedig tilos volt. A Tóth testvérek bandája húzta oly szépon, mintha Huber hegedű- iskolájának mind a négy kötetét áttanulta volna. (No ezt ugyan egyik gyulai banda se tette). Szün- óra alatt a dalkör Í9 rázendített egypár dalra s nagy gondot adott Székely karmesternek, hogy gár­dáját kordában és pianóban tartsa.,— Asztal bon tás előtt az estélyen és tánezban resztvettek : Abaházi Ágnes, Balázs Erzsi, Balázs Györgyné, Bakó Mariska. Birgmayer Matild, Buntyán Irma, Dániel Nina, Dávid nővérek, Eizele Teréz, Gáspár Mariska és Erzsi, Junászka Etel, Jeszenszky Évi, Klinkovics Klári, Kopasz Katicza. Kiska Mi lesi, Kubicza Ferenczné, Koosis Juliska, Ludvig Linka, Merza Tercsi, Pfaff Mariska, Róth Józsefné, Répási nővérek, Ráfi Mariska, Unger Erzsiké, Verner Erzsiké, Balogh Juliska (Orosháza). Ezen estélyt másik is fogja követni. Az őszi vásárra, mely országos vásáraink leg­jelentősebbike szokott lenni — az idén pessimistikus várakozással nézünk eléje. Az anyagi viszonyok le­hető legrosszabbak, az üzletpangás kiterjed a kézmű­iparra s kereskedelemre egyaránt, általános a pénz­telenség, nagy a hitelkereslet, anélkül hogy az ki elégitésre találhatna. Sertés felhajtás — a közel vi­déken uralkodó sertésvész következtében most sem remélhető, nagyobb felhajtás várható juhokban és szarvasmarhákban, főleg pedig lovakban, de a lovak, a nagy szárazság okozta takarmány szűke foly­tán, valószínűleg nyomott árakon sem fognak vevőre találni. A vásári napok különben a következők: aug, 30-án szerdán sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvas- marha, szombaton ló s gazdasági iparczikkek, vasár­nap b'első vásár. A növényzet valóságos tantaluszi kínokra van kárhoztatva, hetek, mondhatni immár hónapok ótas Mig köröskörül óriási esőzések vannak, addig vár­megyénket következetesen elkerüli az eső. Az idő abnormitásából csupán a hideget érezzük, mely oly mérvű, mint aminőre augusztus havát illetőleg ama bizonyos »legöregebb emberek« sem tudnak vissza­em'ékczni. Mintha nem is augusztusban, hanem no­vemberben volnánk, a hévmérő déli órákban sem száll 14—15 foknál magasabbra, hajnali órákban pe­dig rendszeresen 10 fokon alúl áll. Gazdaközönségüúk valóságos rezignáczióval nézi az idő visszásságát és élénk aggodalommal tekint a jövő elé. A tengeri. különösen a korai vetések, pedig túlnyomó része az, csaknem teljesen elpusztult, a szőlő, mely eltekintve a fillokszéra pusztításaitól, nyár elején szép remé­nyekre jogosított, két hó óta nemcsak hogy nem fejlődik, hanem teljesen megsemmisül, ugyanúgy a vélemények, kaszálók és a tnrlolegelök is. A búzától és árpától eltekintve, amelyekből szintén csak mér­sékelt és igen sok helyen gyenge a termés, minden egyébből a legszűkebb termés szomorú pespektivájá- nak nézünk eléje. Elmentek a katonák. Kedden reggel 5 órakor nagy dobpergés és trombitaszó mellett masíroztak ki a katonák a vonathoz, hosszabb időre itt hagy­ván a várost. A gyulai honvédezred is részt vesz a Kóka környéki hadtest gyakorlaton s azért utaztak el most Jászberénybe, hol egyesülvén a gyulai ez­red jászberényi zászlóaljával, tovább mennek gya­logosan a hadtestgyakorlat színhelyéig. A vonatnál hosszu-hosszu waggonsor várta őket, volt nagy bu- csuzkodás a gyöngédebb szivektől s az elválás ke­serveit egy-egy kis lapos üveg tartalma ott a zub­bonyzsebben igyekezett el feledi etn-ij meg egy-egy zacskó elemózsia, amivel a bucsuzók kedveskedtek a nehéz hosszú útra menő katonáknak. A bewag- gonozás lehető legnagyobb rendben folyt le s vig nótaszó mellett hagyta el a katonavonat a gyulai állomást, hova csak a jövő hó 17-én fog visszaro­bogni. Az újvárosi olvasókör zászló felavatási ünne­pélye folyó hó 20-án igen nagyszámú közönség je­lenlétében történt. A kör helyisége s a tágas udvar képtelen is volt a közönséget magába fogadni, miért is a szép ünnepély a kör előtti utczáu folyt le. Oláh György elnök a koszorús vőfélyekkel és leányokkal zene és nagyszámú közönségtől kisérve Tar Istvánná zászlóanyáért ment, akit felkért, hogy az ünnepélyen zászlóanyai tisztét teljesítse. A zászlóanyával megér­kezvén a közönség a kör előtti téren foglalt helyei s Oláh György elnök ékes szavakban melegen üdvö­zölte az egybegyült közönséget, különösen az egyhá­zak, hatóságok és társ egyletek képviselőit és az ünnepélyt megnyitotta. Dr. Frankó László mondott hangulatos beszédet, melyben kifejtette, hogy az új­városi olvasókör mint az ilyenek között a legrégibb mily szépen teljesiti kulturális feladatát. Dr. Bodoky Zoltán megyei főjegyző tartotta a felavató beszédet, szépen, lelkesen fejtegetvén az olvasó körök czélját és feladatát, konstatálva, hogy az újvárosi olvasókör a maga elé kitűzött feladatnak minden tekintetben megfelel. A kör ezelőtt 31 évvel alakult Kiss Fe- rencz polgár kezdeményezésére. Tagjainak száma kezdetben 40 volt s ma már 263, könyvtára kezdet­ben 30 műből állott s ma már 428 műből áll. Kez­detben a kör szerényen, bérelt helyiségben húzódott meg, s ma 31 évi fennállása után a mai viszonyok­hoz képest palotában folytatja működését. A lelkes éljenekkel fogadott ünnepi beszéd után Dombi Lajos mondott fenkölt szellemű poétikus felavatási imát. Azután a szegek beverése következett, de mielőtt ezen aktus kezdetét vette volna, kellemesen lepte meg a közönséget két kedves kis leány értelmes szavalatával. Az egyik Tóth Mariska, aki a zászló anyának egy szép csokrot adott, a másik Kelemen Mariska. Ki kell emelnünk az Erkel Ferencz iparos dalkört, mely Székely Lajos karnagy szakavatott ve­zetése mellett ünnepély nyitányáúl a Hymnuszt, be­fejezéséül a Szózatot, közben pedig a szabadságdalt. szépen, praecisen énekelte, mindenik darabbal nagy hatást keltve. Ezután történt a szegbeverés. Az első szeget a lelkes zászlóanya Tar Istvánná Bordó Er­zsébet verte „A nép közművelődése a legerősebb honvédelem“ jelige mellett, áldozatkészségének igen szép tanujelét adván, amennyiben azonkívül, hogy gyönyörű szalagot adományozott a szép zászlóra, felavatási díjul 100 forintot adott. Szeget vertek: Dr. Lukács György főispán nevében dr. Bodoky Zol­tán adott 5 frt, Dutkay Béla, Popovics Jusztin 3 frt, Dombi Lajos 2 frt. Gróh Ferencz 5 frt, Bibérea Péter 2 frt, Rezey Sylvius, Gyulai kaszinó nevében Jantsovits Emil, polgári kaszinó, nagymagyarvárosi olvasókör, Józsefvárosi olvasókör 5 frt, iparos ifjak egylete, kereskedő ifjak egylete, Vidó István 4 frt, Bene Ferencz 1 frt, Monori Mihály 5 frt, Bakó Ja­kab 2 frt, Gulyás János 2 frt, Tar István 5 frt, N. Szabados József építész 5 frt, Gróh Mihály épí­tész 5 frt, Batik Elek 5 frt, Szemeti Imre 5 forint, Orosházi kaszinó nevében Horváth Károly kir. köz­jegyző 10 koronás arany, Blahó István 1 db 10 kor. arany, Túri Gábor, Murvai Ferencz 3 frt, Murvai Islván 2 frt, Túri Károly 3 frt, Wolf Zsigmond 2 frt, Weisz Mór és társa 10 frt, Lendvay Mátyás 2 frt, Somogyi János 2 frt, Puskás András 2 frt, Kiss István 2 frt, Gyulai András 3 frt, ifj. Puskás And­rás 1 frt, id. Bordé István 1 frt, Bulboca Jáno3, Krasznai István 1 frt, Puskás Lajos 1 frt, Kiss La­jos 1 frt, Bujdosó István 1 frt, Héjas Mihály és dr. Frankó László. Az ünnepélyen koszorús legények voltak: Puskás András, Portörő András, Földesi András, Diószegi Mihály, Fábián Lajos, Biró János, Tövisháti István, Kertész György, Gara István, Biró Ferencz, Makai Gábor, Nagy P. János, Rozsos Mi­hály, Papp György, Tar József, Fábián János, Tar János, Rávai István. Koszorús leányok: Biró Juli­ánná, Biró Teréz, Bagi Teréz, Biró Erzsi, Bordé Rozi, Csirke Irma, Csirke Erzsiké, Enyedi Erzsébet, Erdős Sára, Enyedi Katalin, Enyedi Jolán, Fábián Mária, Fábián Erzsébet, Gerlein Erzsiké, Gerlein Ilonka, Gyarmati Mária, Hévízi Erzsébet, Hölczer Anna. Hölczer Mariska. Jámbor Mariska, Junászka Róza, Kertész Mária, Kertész Erzsébet, Kelemen Róza, Kelemen Mariska, Lndvigh Anna, Murvai Juliska, Murvai Zsuzsika, Nagy Juliánná, Nagy .Er­zsébet, Ötvös Mária, Paulik Mariska, Szabó Mária, Szabó Erzsébet, Szilágyi Juliánná, Sál Fánika, Schei- bert Emma, Tóth Mariska, Takács Mariska, Tóth Ilonka, Tóth Mariska. — A szegbeverés után Oláh György elnök meleg hangon mondott köszönetét a közönségnek szives érdeklődésért, a zászlóanyának áldozatkészségéért és indítványára a közönség a fel­avatott zászló alatt hazáig kisérte dr Bodoky Zol­tánt. a felavató szónokot és a zászlóanyát is. Este a kör udvarán készitett sátor alatt népes tánezviga- lom volt, amelyen az újvárosi tekintélyes családok tagjai csaknem teljes számban vettek részt, szép számban voltak iparos leányok is, maga a tánezvi- galom — melynek bevétele 114 frt 70 kr, (a fel­avatás bevétele 209 frt 50 kr) — fesztelen jó kedv­vel kivilágos kivirradtig tartott. A tánczvigalmon fe­lülfizettek: Somogyi János és neje 1 frt 50 kr, Lin- denberger Alajos 50 kr, Fülöp Mihály és neje 50 kr, ifj. Csete Pál 50 kr, Bordé Mihály 50 kr, Ko­vács Mihály 20 kr, Gyulai István 50 kr, Scheibert András 50 kr, Enyedi István 50 kr, Murvai Ferencz 50 kr, Biró Pálné 50 kr, Gulyás János 50 kr, Szá­raz András 50 kr, K. Schriffert József i frt, Gerlein Reinhart 1 frt, ifj. Endrész András 1 frt. Orosz vendég Csabán Érdekes vendég fordult meg e napokban Csabán. Oroszország dorpati egye­temének tanára, dr. Rvacsalg. János látogatta meg Szeberényi Zs. Lajos evang. lelkészt és Koren espe­rest. A tudós tanár Magyarországon született s előbb a pozsonyi liczeumban volt alkalmazva. Midőn az orosz kormány elhatározta, hogy a dorpati német egyetemet eloroszositja s a német tanárokat, kik előadásaikat nem akarták orosz nyelven tartani, állásaiktól felmentette : említett hazánkfia az ekként megürült állások egyikére lett kinevezve. Ezért Németországban, hol becsülték őt tudományáért, sokan elhidegedtek tőle. Magyarországon minden évben szokott körutazásokat tenni, s Csabán is már több ízben megfordult. Vannak, a kik azt hiszik, hogy a turócz-szent-mártoni legújabb események összeköttetésben állanak tudós hazánkfiának utazá­sával. Mostanában mondták tudvalevőleg ki Turócz- Szent-Mártonban a „Zsivena“ hívei, hogy Magyar- ország felső tót vármegyéinek szláv nyelvterület­ként v.ló kihasitását fogják kérelmezni az ország­gyűléstől, Hol szláv főispánok alkalmaztatnának s a közigazgatás és a törvénykezés is azon a nyelven folyna, a mi egészen jól beleillik Veteránnak örök- ségképen hátrahagyott programmjába. Részünkről azonban ezt hinni nem akarjuk s tudós hazánk­fiának, az orosz egyetemi tanárnak csabai látogatá­sát csak is érdekes személyi hir gyanánt rova- toljuk. A csabai községi tisztviselők múlt szombaton és Szent-István uapján rendezett kettős mulatsága minden tekintetben kiválóan sikerült. E sikert legjobban jellemzi az a 620 frt tiszta jövedelem, mely a kasszába jutott s a mely óriási rekordot jelent a mulatságok sikere terén. E szép anyagi sikerrel párhuzamban, az erkölcsi sikerről is szól­hatunk. A villany világi tás fényesen szuperált s az előre hirdetett „tűndéri fény“ nem volt humbug, mert tényleg tűndéri fényben úszott a liget és a terem is. A szombati estély ugyan nem mondható kiválóan sikerültnek, mert sem számban, sem han­gulat dolgában nem lehet a publikumot kiválónak neveznünk, mely azon rósztvett. A hangverseny azért igen érdekes volt Wolf Sándor villanyos felolvasása nagy tetszést aratott, úgyszintén tapso­kat keltett a Horváth Mihály monológja, a Faragó Mátyás és ifj. Turcsi János czimbalomkettőse is. A hangverseny után bál volt, mely azonban sem fényesnek, sem kedélyesnek nem igen volt nevez­hető. Nem is tirtott soká. Az ünnepély fővonzereje inkább a másnapi „heczcz“ volt, amely aztán iga­zán kiválóan sikerült. A sátorban áruló szép csabai lányok nem győzték eléggé kiszolgálui a vevőket, kiket az ő szép szemeik csaltak a szomjúságra és fogyott az ital, czukedli, fagylalt, persze felemelt áron, de dicséretükre mondva, nem pumpoltak túl­ságosan. A bycikli korzón az első dijat. Sailer Gyula, a másodikat Deutsch Henrik nyerte. Piece de resistante''tül a Filipinyi Soma által rendezett szép tűzijáték zárta be az élvezetes, két napos ünnepélyt, mely soká emlékezetes marad n csabaiak előtt. Eljegyzés. Dr. Steiner Zsigmond orosházi járás­orvos eljegyezte Popper Irénkét Alberti-Irsásról. Az orosházi sötét titok. Csak Pitaval köny­veiben olvashatni hasonló rejtelmes, szinte kinyo- mozhatatlannak mutatkozó gyilkosságokat, a minő­nek Szűcs Pál orosházi kereskedő felesége e hó 22- én áldozatul esett. A gyilkosok a szerencsétlen asz- szonyt tudniillik az utczán lesték meg s miután kirabolták, éjnek idején bevonszolták s a saját telke végében levő jégveremben felakasztották. Azt a- karták ezzel elérni, hogy a bűntény öngyilkosság színében tűnjön fel s két napig ezt is hitte mindenki; ma azonban már kétségtelen, hogy a szegény asz- szony egy páratltn gaztett áldozata, Az eset előz­ményei a következők: Szücsék 150 frtot akartak postautalványnyal föladni s a pénzzel hz asszony ment a postára délután 4 és 5 óra közt. Hat óra tájbau feltűnt a férjnek, hogy a felesége még nem tért vissza, 7 és 8 órakor már nyugtalankodni kezdett, végre 9 óra után sorban meglátogatta azokat a családokat, a hova a felesége járatos volt. Éjfélre járt az idő, mikor hazakerült, de az asszonyt nem látta senki sem. Szűcs Pál másnap reggel a postára ment a 150 frt felől kérdezősködni és itt rájött, hogy az asszony a pénzt nem adta fel, tehát nem is járt a postán. A kétségbeesett férj erre följelentést tett a rendőrségnél, mert valószínűnek tartotta hogy felesége bűntény áldozata lett. A rendőrség­nél éppen intézkedéseket tettek az asszony megta­lálásra. mikor hire jött, hogv megvan már Szűcs Pálné, de halva. Házuk udvarának hátulsó részében a jégveremben találták meg felkötve a mestergeren­dára. Mindenki öngyilkosságra gondolt, ezt hitte maga a férj is, bárha az asszonynál a pénznek nyomát sem. találták, s igya bűntény látszott valószínűbbnek. A rendőrség véleménye az, bogy Szücsnét a gyil­kosai valami zughelyen megkötözve és száját be­dugva tartották az éji sötétség beálltáig, azután belopták a jégverembe s ott felakasztották. Az eset óriási izgalmat keltett egész Orosházán s a rendőrség minden erejét megfeszítve keresi a gyilkosokat. Hogy az asszony elveszíthette volna a 150 frtot, s ezen vajó keserűségében,lett volna öngyilkos, ezt a föltevést minden körülmény kizárja; Szücsné tud­niillik nem olyan természetű asszony volt, hogy efféle balesetért az életét elszánja, vagyoni helyzete sem olyan rósz, hogy a 150 frt elvesztése valami helyrehozhatatlan nagy csapást jelenthetett volna rá nézve. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom